ROADPOL Speed – fókuszban a gyorshajtók | 2021. 08. 08.

A rendőrök 2021. augusztus 9-15. között fokozottan ellenőrzik a megengedett legnagyobb sebesség betartását Magyarország közútjain.

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) 2021. augusztus 9-15. között Speed elnevezéssel hirdetett fokozott ellenőrzést, amelyhez a magyar rendőrség is csatlakozik. A rendőrség Magyarország egész területén fokozott sebesség ellenőrzést végez.
http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/kozlekedesrendeszet/roadpol-speed-fokuszban-a-gyorshajtok

"a megkülönböztető jelzést nem használó, de gyorshajtó rendőrök esetében nem az ORFK, vagy éppen a megyei rendőrkapitányságok viselik az anyagi következményeket, hanem a sofőrök. A járművek menetlevéllel rendelkeznek, ez alapján beazonosítható a vétkes személye."
http://www.vezess.hu/magazin/titkolja_gyorshajto_rendoroket/35285/
(nem titkolja, csak nincs apparátusa erre)
Ebben is van igazság, persze. De másra ön nem mutogathat, hogy ő is, ő is ..

Személyes véleményem kimaradt, inkább emiatt teszem még ezt a hozzászólást. Én kifejezetten sajnálom, hogy csökkentek a bírságok összegei, félreértés ne essen, kifejezetten a 300 ezer forintos zónába eső büntetések csökkenésére gondolok. Kár érte.

Előzmény

Ha létezik finn titok, akkor azt úgy lehetne hívni, hogy a boldogság infrastruktúrája.

A finnek minden más nemzetet túlszárnyaló elégedettségéhez gyakorlatilag a jóléti állam összetevőire van szükség – folytatta Frank Martela filozófus, az Espoo városában található Aalto Egyetem kutatója.. A kormány ugyanis önmagában nem tudja boldoggá tenni az ország lakosságát, de egy jól működő intézményrendszer és a különféle jóléti szolgáltatások számos, boldogtalanságra okot adó tényezőt képesek megszüntetni.

Ha mellőzni akarjuk a barokkos körmondatokat az intézményrendszer hatékonyságáról, és megspórolnánk pár bekezdést arról, milyen nagyszerű, amikor egy országban ingyenes az egészségügy és az oktatás – sőt, még minőségi is e mellé –, akkor elég ennyit mondani, hogy ez az ország nem csinál semmi nagy dolgot. Egyszerűen csak működik.

A kutató arra jutott, hogy a boldogsághoz, vagyis a lakosság ilyen magas szintű, általános elégedettségéhez, demokratikus és jól működő intézményekre van szükség. Szabad választásokra, szabad sajtóra (az ötödik helyen áll világszinten Finnország a sajtószabadság tekintetében), szólásszabadságra, alacsony korrupciós szintre (az ország a Transparency International erre vonatkozó indexe szerint a második a világon), jogállamiságra és a kormányzás hatékonyságára. Továbbá a munkaerőpiacnak a dolgozók érdekében történő szabályozására, különböző juttatásokra és más olyan funkciókra, amelyek egyszerűen csak megvédik az állampolgárokat attól, ho
gy bármiféle sérelem érje őket. Első helyen állnak a tulajdonjog védelmében, harmadikak a személyes szabadság terén.

Van még egy fontos dolog, ami nélkül nem működhetne a finn boldogság. Ez a bizalom – egymásban és az intézményrendszerben is. Ha valaki elkezd elmélyedni az országra vonatkozó statisztikák gyűjteményében, egyébként is rengeteg, magyarként meghökkentőnek tűnő adattal találkozhat. Akár azzal, hogy

-- a finnek 80 százaléka boldogan fizet adót, 96 százalékuk azt gondolja, hogy az adófizetés egy fontos civil kötelesség.

Fontos azt is látni, hangsúlyozta a kutató, hogy nem csak a finnek csinálnak valamit jól. Skandinávia minden országa ott van az első hét hely valamelyikén.

5,5 millió finnre 3,2 millió szauna jut, több szauna van az országban, mint autó, amit kevés dologgal lehetne jobban érzékeltetni, mint azzal, hogy az óriáskeréken Helsinki egyik kikötőjében az egyik kabin szauna is egyben – kicsivel komplexebbek a dolgok.
https://24.hu/kulfold/2023/06/25/finnorszag-boldogsag-boldogsagrangsor-finnek-legboldogabbak/
___

A Kisherceg életstratégia és a Nem-fogyasztói boldogság (BOCS Civilizációtervezés Alapítvány)
http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/a-kisherceg-eletstrategia-es-a-nem-fogyasztoi-boldogsag-bocs-civilizaciotervezes-alapitvany

a kerékpárutak és sávok problémáján már igyekeznek javítani, még ugyan elmaradunk, például Angliától, itt Magyarországon hajdú-Bihar megyében láttam egész kisvárosokat kiépítve kerékpárosoknak, Budapesten talán most a KVV, Vitézy, Tarlós "páros" javíthat ezen is, meglátjuk.
Az úttesten való közlekedésüket nehezíti az, hogy az új rendeletváltozások csak a motorosoknak és robogósoknak engedélyezik a buszsávban való haladást, a kerékpárosnak nem, neki az úttest szélén lévő buszsávtól balra, eggyel beljebb kell haladnia. Ez számára kicsit veszélyes. Mindenképpen a kerékpársáv és - ahol lehetséges, és nem a járdás - a kerékpárutak kiépítése a megoldás, legalábbis pókhálószerűen, hogy eljuthassanak mindenfelé Budapesten. A járdán nem "egészséges" a kerékpárút, a gyalogosok sem szokják meg és az arra az útra kanyarodó jármű sem tud mindig elsőbbséget adni az úttestre érkező bringásnak, mert túl gyorsan érkezik, nehezen észrevehető. Külföldön gyakori az úttest szélén parkolósáv (vagy kanyarodósáv, ill. lehet sima haladósáv), eggyel beljebb a kerékpársáv, például piros betonnal megoldva és beljebb még egy sáv, valamint e megoldás kombinációja, ahol a kerékpársáv az úttestnek nem a szélén van .. és mégsincsenek balesetek. Üdvözlendő persze a nyitott kerékpársáv és a kijelölt kerékpáros nyom feltűnése .. ezek jó megoldások.