Bardóczi Sándor : Dorner Lajos, a VEKE elnöke áprilisban azzal támadt rám, hogy az árvízi védmű állékonysága (sic!) és az árvízvédelem rovására megy az, hogy megbontottuk a Jane Haining rakpart macskaköveit. Az FCSM a Telex.hu kérdésére cáfolta, hogy az alsó rakparti burkolat része lenne a budapesti árvízvédelmi műnek, de Dorner nem tágított. Érveit akkor olyan mértékű személyeskedéssel spékelte meg, amit nem szoktam tolerálni a saját facebook oldalamon senkitől, ezért érzékeny búcsút vettünk egymástól. A szakmai vitákat nem kerülöm el, az ad hominem érvelést viszont ki nem állhatom. Az mindig arról tanúskodik, hogy a vitapartnernek elfogytak a szakmai érvei vagy nem is voltak olyanok.

A sors a napokban úgy hozta, hogy a két ünnep közötti árhullám elérte az alsó rakpartot, sőt el is borította 40-50 cm magasságban a felbontott macskakövek helyén a civilek által kialakított “vadvirágos élőhelyet”. Azaz a vitában elhangzott feltételezéseket élesben lehetett megfigyelni. Kiváncsi ember vagyok, így 27-én lementem a tetőzés előtt az elöntött partra és csináltam néhány fotót a Jane Haining rakpartról amely azon a néhány napon ismét autómentes korzóvá alakult. A Duna 28-án tetőzött, 30-án pedig levonult az ár az alsó rakpartról. Akkor is csináltam pár fotót. Nem csak a civilek által “Dorner Lajos emlékpark”-nak elkeresztelt növénykiültetésről, de a Lánchíd pesti hídfőjéhez az idén terített gyöngykavics burkolatról is. Dorner Lajos mérnök úr előfeltételezése ugyanis az volt, hogy egy dunai árhullám elviszi nemcsak a növényzetet, hanem a megbontott macskakő burkolatot is - miközben már akkor is jeleztük neki, hogy ha mindez így lenne, a 2013-as jóval nagyobb árhullámot nem élte volna túl a szintén burkolatlan, de növényekkel beültetett id. Antall József rakpart sem.

Nos a képek megdönteni látszanak a Nagy Dorner Sejtést. A növényzet mindenhol túlélte az áradást, egyetlen macskakő sem mozdult el, sőt a jóval sérülékenyebb szórt burkolat is a helyén maradt a Lánchídnál és nem vitte el a víz. Elképesztő, mekkora a félelem és a túlbiztosítás azzal kapcsolatban, ha valaki növényt és nem aszfaltot vagy vízzáró térkövet telepítene a Duna partjára. A túlbiztosítás persze lehet jogos óvatosság, de a növények hasznosak is tudnak lenni egy folyóparton a partfalak biztosításában is. Ezt a mérnökbiológiai módszereket használóknak nem kell magyarázni, a mérnöktársadalom egy része viszont nagyon lassan, túl lassan barátkozik ezzel a gondolattal. Pedig a folyópartokon eredendően növények, homok, kavics vagy lösz szokott lenni, nem macskakő és nem aszfalt. S ezek elég jól viselik az áradó folyókat. Nem fog megártani most sem senkinek, ha egy picit zöldebb lesz az alsó rakpart. Maximum élhetőbb lesz a mostani állapotánál…
https://www.facebook.com/photo/?fbid=7347091175334710&set=pcb.7347133598663801
__

Dénes: A pünkösdfürdői, mederbe épített árvízvédelmi nagytöltés vízoldali kőrakatával évekig problémák voltak a kimosások miatt. Több alkalommal mixerbetonnal próbálták megállítani az alámosást, de a következő árhullám azt is kikezdte. Egy idő után elkezdtek kinőni a vizes élőhelyet kedvelő fűzfák, amit a vízügyesek ki akartak irtani. Szerencsére volt valaki, aki harcolt ez ellen, így a csemeték fává cseperedtek, gyökérzetüknek hála, azóta nincs probléma.
(U.i.: Talán nem fog megharagudni érte, de ideírom a nevét: Csók László)
___

Aerial footage captures dramatic flooding
in Loughborough as Storm Henk wreaks havoc – video
https://www.theguardian.com/uk-news/video/2024/jan/03/aerial-footage-captures-dramatic-flooding-in-loughborough-as-storm-henk-wreaks-havoc-video

Előzmény

Konferencia az akadálymentesítésről

A mai nap folyamán megnyílt a regisztráció a MEOSZ, valamint cseh és szlovák partnerszervezetei 2023. január 26-i nemzetközi ONLINE konferenciájára. Magyar tolmácsolást biztosítunk!
http://www.meosz.hu/blog/konferencia-az-akadalymentesitesrol/

Témák: mik az akadálymentesítéssel kapcsolatos tapasztalatok a visegrádi országokban; hogyan állítható meg a közpénzek jogszabálysértő elköltése; mi a helyzet az EU-s forrásokkal; miként tudunk mi magunk tenni az akadálymentesség ellenőrzéséért.

A konferenciára az alábbi linken keresztül lehet jelentkezni:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSf3y2Ur07hv89SoEMpl0dalBBiui8iAhSIIi-CCzH6vZs1hfQ/viewform

A konferencia részletes programja itt olvasható:
http://www.meosz.hu/wp-content/uploads/2023/01/MAGYAR-konferenciaprogram_final.pdf

A konferencia rövid háttéranyaga – az EU-s források fontosságáról – itt olvasható:
http://www.meosz.hu/wp-content/uploads/2023/01/H%C3%A1tt%C3%A9ranyag-z%C3%A1r%C3%B3konferenci%C3%A1ra_v%C3%A9gleges_jav.pdf

A konferencia a Visegrádi Alap támogatásával valósult meg.

a kerékpárutak és sávok problémáján már igyekeznek javítani, még ugyan elmaradunk, például Angliától, itt Magyarországon hajdú-Bihar megyében láttam egész kisvárosokat kiépítve kerékpárosoknak, Budapesten talán most a KVV, Vitézy, Tarlós "páros" javíthat ezen is, meglátjuk.
Az úttesten való közlekedésüket nehezíti az, hogy az új rendeletváltozások csak a motorosoknak és robogósoknak engedélyezik a buszsávban való haladást, a kerékpárosnak nem, neki az úttest szélén lévő buszsávtól balra, eggyel beljebb kell haladnia. Ez számára kicsit veszélyes. Mindenképpen a kerékpársáv és - ahol lehetséges, és nem a járdás - a kerékpárutak kiépítése a megoldás, legalábbis pókhálószerűen, hogy eljuthassanak mindenfelé Budapesten. A járdán nem "egészséges" a kerékpárút, a gyalogosok sem szokják meg és az arra az útra kanyarodó jármű sem tud mindig elsőbbséget adni az úttestre érkező bringásnak, mert túl gyorsan érkezik, nehezen észrevehető. Külföldön gyakori az úttest szélén parkolósáv (vagy kanyarodósáv, ill. lehet sima haladósáv), eggyel beljebb a kerékpársáv, például piros betonnal megoldva és beljebb még egy sáv, valamint e megoldás kombinációja, ahol a kerékpársáv az úttestnek nem a szélén van .. és mégsincsenek balesetek. Üdvözlendő persze a nyitott kerékpársáv és a kijelölt kerékpáros nyom feltűnése .. ezek jó megoldások.