Magyar Kerékpárosklub: "Pénzügyileg és tartalmilag is veszteségnek tekinthető a VEKOP, az eredeti tervekhez képest a projektek 70%-a elveszett." :(

A 2️2023-as budapesti közösségi költségvetésen a kerékpáros ötletek újra előkelő helyen végeztek, számos általunk is javasolt és támogatott ötlet fog megvalósulni a következő években.

-- Ezzel párhuzamosan a VEKOP forrás felhasználásának határideje idén ősszel lejár - elkészülnek a kerékpáros fejlesztések városszerte.

-\\- De valóban olyan nagyszabású fejlesztések valósulnak meg, mint ahogy 2016-ban elképzeltük? És mi történne a kerékpáros fejlesztésekkel, ha nem lenne a közösségi költségvetés? -\\-

-- A közösségi költségvetés nyertes ötletein is jól látszik, hogy a városlakók aktívan reagálnak minden olyan lehetőségre, amiben a kerékpározást kicsit előrébb lehet mozdítani.

-- A jelenlegi helyzetben pedig úgy tűnik, hogy a VEKOP projektek kifutásával már csak a közösségi költségvetésből lesz forrás a kerékpáros fejlesztésekre - ennyiből pedig egészen biztosan nem lesz 10%-os részaránya a kerékpározásnak 2030-ra.

-- 2016-ban 8.4 milliárd forintot nyert Budapest az Európai Unió VEKOP támogatási csomagjában, ami nagy lehetőségekkel kecsegtetett, de az idén befejeződő projektek csak kis része jelent valódi hálózatfejlesztést.

-- 2024-től már ez a forrás sem érhető el, így elmondhatjuk, hogy a komplex útfelújítások hiányában nem lesznek a közösségi költségvetésen kívül kerékpáros fejlesztések Budapesten.

-- A VEKOP 8 éves történetének tanulsága az, hogy gyorsabb, hatékonyabb, átláthatóbb folyamat és megvalósítás nélkül nagy összegből is csak kis eredmény születik. A fentiek hiányában Budapest eddigi legnagyobb kerékpáros fejlesztési forrása kihagyott lehetőség maradt.

-- A több milliárdos projekt kifutásával így különösen fontossá vált a 2021-ben megszűnt éves költségvetési keret visszaállítása és hatékony felhasználása.

A kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése kiemelt cél Budapest mobilitási tervében, de megfelelő mértékű és rendszeres költségvetési forrás biztosítása nélkül nem csak elérhetetlen ez a cél, de még a komolyan vétele is megkérdőjelezhető.
https://kerekparosklub.hu/hirek/cikk/tortenelmi-jelentosegu-kerekparos-fejlesztesek-budapesten---vagy-megsem
___

A rendelkezésre álló nyilvános adatok alapján táblázatba gyűjtöttük az elkészült, folyamatban lévő és végleg elúszott VEKOP fejlesztéseket:
https://docs.google.com/spreadsheets/d/1PS5q7Y5R1VBPMN_rDK4X3pCXP0FuREiwbGcvlcb-9A8/edit#gid=0
___

Azélet1 – életmentő összefogás a gyorshajtás ellen (BKK)
http://autovezetes.network.hu/kepek/klubkepek/azelet1__eletmento_osszefogas_a_gyorshajtas_ellen_bkk

CM365 - Magyar Kerékpárosklub Szeged: Nem nagyon van olyan, aki még nem nyilvánult meg a Szegedre bejelentett BYD autógyár kapcsán, mi köztük vagyunk.

Egyrészt azért, mert még elég keveset tudni róla. Csak annyit, hogy bazi nagy lesz, és majd utakat építenek hozzá, meg hogy még lakossági fórumot nem tartottak az ügyben.

Másrészt azért, mert egy ilyen nagy létesítmény biztosan jelentős hatást gyakorol a városra, akkorát, hogy talán még nem is látjuk pontosan előre, pozitív és negatív hatásokat egyaránt. Azonban már hallani olyanról, hogy ez egy környezetvédelmi beruházás, meg hogy az elektromos autók jelentik a megoldást az autózás okozta problémákra.

Nah, ezek viszont tuti nem igazak. Az autógyártás mindenképp szennyező folyamat (nagyon sok más terméké is az) az akkumulátorok előállítása, majd hulladékkénti kezelése is vet föl kérdéseket, akár csak az elektromos autók élettartama.

Ami viszont még lényegesebb, hogy az az elektromos autók ugyanúgy állnak a dugóban, és ugyanúgy nem lehet velük parkolót találni, vagyis a meghajtásuk a közlekedési problémákat egyáltalán nem oldja meg.

Miközben az autóipar igyekszik meggyőzni mindenkit közvetlenül a reklámokkal, vagy közvetetten a politikusokon keresztül, hogy az autó nélkülözhetetlen, az autóval vagyunk valakik, és ez a fejlődés útja, a helyzet az, hogy a városaink csak akkor maradnak élhetőek, és működőképesek, ha az autózás mértéke csökken, és a közösségi közlekedés, a kerékpározás, gyaloglás kerül az előtérbe.

Szegednek vannak, voltak elképzelései, hogyan maradjon élhető, de a koncepciókat simán félre lehet tenni. Így aztán - bár sok tekintetben jobban állunk, mint a magyar városok többsége - a tömegközlekedésnél ritkulnak a járatok, gyorsan emelkednek jegy- és a bérletárak, alig van új jármű, számottevő új fejlesztések (pl. egy intermodális pályaudvar, vasúti híd) a láthatáron sincsenek. Jelentős beruházásoknál mellőzik a társadalmi vitát, a lakosok bevonását, 2x2 sávos kvázi gyorsforgalmi utat terveznek a Bécsi körútra, százmillió forintokból építik a parkolókat a lakótelepeken, a bicikliseket még most is igyekeznek járdára száműzni, a belvárosi terekről pedig kitiltani. A Belvárosi híd és a Rakpart autómentesítése is lekerült a napirendről. A város terül szét, és híznak az elővárosok, a környező falvak, az épített környezet az autóhasználathoz idomul, és kérdésessé válik a fenntartható alternatívák jövője.

És most jön egy autógyár, ami akkora lesz, mint Tápé és Petőfitelep együttvéve, és több ezren dolgoznak majd benne. Lehet, hogy Szeged nagy lehetőségek előtt áll, de nem tudjuk, hogyan fog élni vele, mi alapján dől el, merre fejlődjön tovább.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=689465276724878&set=a.492747219730019

Mindenesetre itt egy cikk arról, hogy ha élhető városokban akarunk élni, ki kell szállnunk az autóból.
https://masfelfok.hu/2024/01/04/ki-kell-szallni-az-autobol-kerekpar-gyaloglas-elheto-varos-budapest-kozlekedes/

Előzmény

Némileg váratlanul újra téma lett a Városliget átalakítása, egészen pontosan a beígért zöldfelületek méricskélése. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze állt bele ismét a vitába a héten, amikor kiposztolt Facebookra egy műholdas elemzést a Városligetről. Ebben egy 2015-ös és egy 2020-as műholdas infrafotó összehasonlításával azt mutatják be, hogyan változott a terület zöldfelületi intenzitása. Bardóczi szerint a felvételek alapján egyértelmű, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a „Városligetben nőtt a zöldfelület".

A posztra reagált Baán László, a Liget Budapest miniszteri biztosa a Mandineren. Baán azt írja, hogy „tulajdonképpen bámulatos az érvelés öntudatos, nyílt arcátlansága: ahogy egy három évvel ezelőtti felvételnek jelen idejű érvényességet tulajdonít, miközben pontosan tudja, hogy a ligeti zöldfejlesztések zöme éppen az azóta eltelt három évben valósult meg, vagyis messzemenően érvényes a mai állítás a ligeti zöldfelületek mennyiségének és minőségének növekedéséről”.

Zene Háza miatt ki kellett vágni 50 nagy fát, és ezek pótlására, lévén az előírt pótlásra nem volt elég hely, kitalálták, hogy elültetnek 130 db spéci miniatűr tiszafa fajtát, amely 30 éves állapotban is maximum 4 m magas lehet majd, de feltételezhetően jóval kisebb lesz. Fásszárú? Az. Darab darab, nem igaz? Szeretném azért jelezni, hogy a tiszafa (Taxus baccata) egy mérgező növény, ezért közparkokba nem is nagyon javasoljuk az ültetését. Egyszóval én a mérete mellett már csak emiatt sem büszkélkednék vele. Tudja: gyerekvédelem!”
https://444.hu/2023/11/11/varosligeti-csata-bamulatos-arcatlansag-vs-ott-nott-csak-a-zoldfelulet-ahol-kinott-a-gaz

csak pénz rablás a nemzet kőzí vizsga

mmm ... a hírből a lényeg Andzsi, hogy megkapott a BKV 7,5 milliárdot azóta :)
mtv.hu-s hír, de nem a könyve a lényeges a tarlósnak, azt tudom, úgyis kölcsönadod :)

:D:D:D:D::D ;)

Épp tegnap változott meg a MÁV neve. Csak tudnám, minek.