Szarvasbőgés időszakában számítanunk kell az állatok megjelenésére az utakon. Az állatok jóval aktívabbak, veszélyérzetük csökken, ezért könnyen kiszaladhatnak az úttestre.

A bikák bőgése az időjárási és földrajzi viszonyoktól függően augusztus végétől október közepéig tart. Először általában az ország nyugati részein, Somogy, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében hallatják a hangjukat, és a zempléni tájegységek gímszarvasai zárják a sort.

A szarvas elütések következményei súlyosak lehetnek. Nem csak a vadállat sérülhet, hanem a balesetben érintett jármű vezetője és utasai is. Ugyanis a viszonylag magas testfelépítésű szarvast elütve az a szélvédőbe csapódhat, az utastérbe juthat. A szarvaselütésekkor olyan energiák szabadulnak fel, hogy a résztvevő autó totálkárossá törhet, annyira sérülnek a tetőoszlopok és a tető.

Baleset esetén jelezzünk a többi közlekedőnek (vészvillogó, háromszög kihelyezése), nem szabad hozzányúlni a vadhoz, lehúzni az útról, mert ha még életben van, akkor az agancsával, harapásával vagy rúgásával sérülést okozhat. Hívni kell a 112-t, és megvárni kollégáinkat. Az elpusztult vadállat a helyi vadásztársaság tulajdonának számít, elvitele lopásnak minősül.
-- Magyar Rendőrség

Ha létezik finn titok, akkor azt úgy lehetne hívni, hogy a boldogság infrastruktúrája.

A finnek minden más nemzetet túlszárnyaló elégedettségéhez gyakorlatilag a jóléti állam összetevőire van szükség – folytatta Frank Martela filozófus, az Espoo városában található Aalto Egyetem kutatója.. A kormány ugyanis önmagában nem tudja boldoggá tenni az ország lakosságát, de egy jól működő intézményrendszer és a különféle jóléti szolgáltatások számos, boldogtalanságra okot adó tényezőt képesek megszüntetni.

Ha mellőzni akarjuk a barokkos körmondatokat az intézményrendszer hatékonyságáról, és megspórolnánk pár bekezdést arról, milyen nagyszerű, amikor egy országban ingyenes az egészségügy és az oktatás – sőt, még minőségi is e mellé –, akkor elég ennyit mondani, hogy ez az ország nem csinál semmi nagy dolgot. Egyszerűen csak működik.

A kutató arra jutott, hogy a boldogsághoz, vagyis a lakosság ilyen magas szintű, általános elégedettségéhez, demokratikus és jól működő intézményekre van szükség. Szabad választásokra, szabad sajtóra (az ötödik helyen áll világszinten Finnország a sajtószabadság tekintetében), szólásszabadságra, alacsony korrupciós szintre (az ország a Transparency International erre vonatkozó indexe szerint a második a világon), jogállamiságra és a kormányzás hatékonyságára. Továbbá a munkaerőpiacnak a dolgozók érdekében történő szabályozására, különböző juttatásokra és más olyan funkciókra, amelyek egyszerűen csak megvédik az állampolgárokat attól, ho
gy bármiféle sérelem érje őket. Első helyen állnak a tulajdonjog védelmében, harmadikak a személyes szabadság terén.

Van még egy fontos dolog, ami nélkül nem működhetne a finn boldogság. Ez a bizalom – egymásban és az intézményrendszerben is. Ha valaki elkezd elmélyedni az országra vonatkozó statisztikák gyűjteményében, egyébként is rengeteg, magyarként meghökkentőnek tűnő adattal találkozhat. Akár azzal, hogy

-- a finnek 80 százaléka boldogan fizet adót, 96 százalékuk azt gondolja, hogy az adófizetés egy fontos civil kötelesség.

Fontos azt is látni, hangsúlyozta a kutató, hogy nem csak a finnek csinálnak valamit jól. Skandinávia minden országa ott van az első hét hely valamelyikén.

5,5 millió finnre 3,2 millió szauna jut, több szauna van az országban, mint autó, amit kevés dologgal lehetne jobban érzékeltetni, mint azzal, hogy az óriáskeréken Helsinki egyik kikötőjében az egyik kabin szauna is egyben – kicsivel komplexebbek a dolgok.
https://24.hu/kulfold/2023/06/25/finnorszag-boldogsag-boldogsagrangsor-finnek-legboldogabbak/
___

A Kisherceg életstratégia és a Nem-fogyasztói boldogság (BOCS Civilizációtervezés Alapítvány)
http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/a-kisherceg-eletstrategia-es-a-nem-fogyasztoi-boldogsag-bocs-civilizaciotervezes-alapitvany