Magánszemélyként vagy cégként éri meg kerékpárt venni? – Kiszámoltuk!

2022. január 1-től adómentesen biztosíthatnak a cégek a munkavállalóik számára kerékpárt és pedelecet, ami nagyban megváltoztathatja az eddigi kerékpárvásárlási szokásokat, hiszen innentől nem biztos, hogy magánszemélyként érdemes kerékpárt vásárolni, mert a céges beszerzésnek, nem beszélve a flotta bérlésről, több előnye is lehet. Minket is érdekelt ez a téma, ezért utánajártunk és kiszámoltuk, hogy pontosan mennyibe kerül ha magánszemélyként veszünk kerékpárt és mennyibe, ha cégként.

Tavaly nyáron írtunk arról, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény friss módosítása szerint 2022. január 1-től adómentes a kifizető által biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár magáncélú használata. A törvénymódosítás óta eltelt közel fél év és azóta sokszor lehetett hallani arról, hogy innentől sokkal jobban megéri cégként kerékpárt vásárolni, mint magánszemélyként. Ahhoz, hogy ezt megértsük fontos tisztázni, hogy mi volt a törvénymódosítás előtt és utána, illetve nagyon pontosan kiszámolható, hogy mennyibe kerül egy kerékpár, ha magánszemélyként vesszük vagy cégként.

Mi volt a törvénymódosítás előtt?

Magánszemélyként természetesen meg tudtuk venni a kerékpárt, de a céges vásárlás már nem volt annyira egyszerű. Ugyanis, ha 2022. január 1. előtt vettünk cégként kerékpárt akkor csak abban az esetben igényelhettük vissza az ÁFÁ-t, ha a vállalkozás üzleti tevékenységéhez (pl telephelyek közti közlekedés, tárgyalásra eljutás, hotel üzemeltetés, futárcég) kapcsolódóan használták a kerékpárt, emellett a munkavállaló nem vihette haza a kerékpárt és nem használhatta magáncélra, mert ebben az esetben komoly büntetést kaphatott a vállalkozás.

Mi történt a törvénymódosítás után?

A 2022 január 1-től a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a céges kerékpárt ne csak a vállalat tevékenységéhez kapcsolódóan használhassuk, hanem innentől magáncélra is használhatóak a kerékpárok és a 300 W teljesítményű elektromos motorral segített pedelecek. Azaz, a munkavállalók használhatják munkába járáshoz vagy akár hétvégén is elmehetnek a túrázni ezekkel a bringákkal. Ezenkívül a törvény kifizetőként hivatkozik a kerékpár tulajdonosára (a cégre), ezért nem is kell a vállalat munkavállalójának lennünk, hanem lehetünk akár munkaviszonyban nem álló tagja a társaságnak, ügyvezetője, a céggel megbízási jogviszonyban alkalmazott magánszemély, de akár a munkavállaló családtagjai is, sőt még egy nemrég nyugdíjba vonult alkalmazott is. Ugyanez igaz arra, ha a kerékpárt a vállalkozás bérli, lízingeli, ebben az esetben is törvényesen használhatják magáncélra a feljebb említett személyek.

Arra érdemes figyelni, hogy kerékpárvásárlás esetén az ÁFA visszaigénylése nem változott, tehát csak abban az esetben igényelhetjük vissza a teljes ÁFÁ-t, ha teljes egészében csak céges célja használjuk a kerékpárt. Ellenkező esetben arányosítanunk kell a magáncélú és a céges célú használat arányát és a céges rész ÁFÁ-ját igényelhetjük csak vissza. De ember legyen a talpán, aki ezt úgy ledokumentálja, hogy a NAV ne köthessen bele…

Magánszemélyként vagy cégként vegyünk kerékpárt? Jöjjön a matek!

Magánszemély

Az adózásban otthon lévők tudják, hogy a magánszemély bruttó és nettó jövedelme között jelentős különbség van, mert komoly pénzeket kell befizetnünk (és a munkaadónknak is) a fizetésünk mellett az államnak. A munkáltatónak 1 000 000 Ft költséget jelentő fizetésből mindössze 588 000 Ft-ot kap meg a munkavállaló, tehát ennyit költhet el kerékpár, pedelec vásárlásra ha magánszemélyként veszi az adott eszközt.

Cég

Itt két esetet kell megvizsgálnunk, az egyik az, hogy a kerékpár a vállalkozás alapvető céljához kapcsolódik-e, a másik pedig az, hogy nem (ezenfelül lehetnek még vegyes esetek, de az már a könyvelő dolga). Az előbbi esetben jogosultak vagyunk ÁFA visszaigénylésre, tehát 1 270 000 Ft bruttó értékű kerékpárt tudunk venni az 1 milliós költségből, az utóbbi esetben pedig nem tudjuk levonni az ÁFÁ-t így pontosan 1 000 000 Ft értékű kerékpárt tudunk venni ebből az összegből. Mindkét esetnél fontos megemlíteni, hogy az elszámolt amortizációval összefüggésben a társasági adóalapunkat is csökkenti a vásárlás összesen 90 000 Ft összegben (ennyivel több marad a zsebünkben).

Flottabérlés, lízing

Cégként a kerékpárokat és pedeleceket nem csak megvehetjük, hanem bérelhetjük vagy lízingelhetjük is. Ebben az esetben havi díjat fizetünk a kerékpárok után és nem kerülnek a tulajdonunkba (lízing esetén a szerződés lejárta után igen), ezáltal nem áll eszközben a vállalat tőkéje, ami nem utolsó szempont például egy teljes flotta beszerzésekor. A bérlés és üzemeltetés költsége 100%-ban leírható költségként, az ÁFA pedig a hatályos ÁFA törvény alapján igényelhető vissza. A flottaszolgáltatók magasabb felszereltséggel tudják biztosítani a kerékpárokat és a teljeskörű üzemeltetés és szervizelés terhét is leveszik a munkáltatókról. Emellett a flottaszolgáltatók gondoskodnak a lopás elleni védelemről és a lopásbiztosításról is. A pontos matematikája nem annyira egyszerű ennek a megoldásnak, mert a havi díjakat a szolgálató állapítja meg, amiben található lopásbiztosítás és kérhető hozzá még más, opcionális kényelmi szolgáltatás is (assistance, cserekerékpár, gumi átalány). Mindenképpen végig kell nézni, hogy mekkora flottát, milyen kerékpárokat szeretnénk és milyen szolgáltatásokra van szükségünk, illetve mennyire van a cégnek szabad munkaerő kapacitása a folyamatos üzemeltetés biztosítására.

Értékesítés

Azt fontos tudni, hogy abban nem érdemes gondolkozni, hogy a céges kerékpárt valahogyan átjátsszuk a magánszemély részére, ugyanis ha piaci ár alatt adjuk tovább a kerékpárt akkor a társasági adó alapunkat meg kell emelni a különbözöttel és 9% adót befizetni utána és a magánszemélyt is 15%-os adó terheli. Ha mégis szeretnénk, hogy a munkavállalónk tulajdonába – vagy mint cégvezető a saját tulajdonunkba – kerüljön a kerékpár akkor érdemes például 4 év után eladni/megvenni amikor az amortizáció elérte azt az értéket, hogy már annyira alacsony a piaci ár (akár 70-80%-kal is csökkenhet), hogy megéri a tulajdonjogot megváltoztatni. Bár kérdés, hogy 4 év folyamatos használat után ki az, aki meg akar venni egy kerékpárt…

Vegyes megoldás

A vállalatok folyamatosan azon dolgoznak, hogy megtartsák a munkaerőiket, amihez jó lehet egy ilyen juttatás (ki nem szeretne olyan helyen dolgozni, ahol kerékpárhasználatot adnak ingyen?), viszont akár béralku is lehet egy pedelec vásárlás, mert mint láttuk feljebb egy magánszemélynek jóval többe kerülhet egy kerékpár beszerzése, mint egy cégnek, ezért egy fizetésemelés során szóba kerülhet, hogy a munkavállaló hajlandó lemondani X összegű emelésről azért cserébe, hogy a vállalkozás megveszi a kerékpárt és a munkavállaló rendelkezésre bocsájtja és akár az adott időszak végén a munkavállaló megveheti a cégtől alacsony áron. Ez a megoldás azért lehet jó a munkavállaló számára, mert a céget bruttóban, míg őt nettóban érinti a béralku és ezért gyakorlatilag olyan áron juthat hozzá a kerékpárhoz, mintha cégként venné meg, azt leszámítva, hogy az időszak végi maradványértékért (piaci árért) már bruttó árat fizet. A cég is jól jár, mert neki semmibe nem kerül a kerékpár, hiszen a munkavállaló a béremeléséről mondott lett és valószínűleg az időszak alatt nem fog olyan könnyen elmenni a munkaerő.

Garancia

Magánszemélyként 3 év, míg céges vásárlásként 2 év jótállás jár a kerékpárokra. Talán ez az egyetlen ok, ami a magánszemélyként vásárlás mellett áll. Flottabérlés esetén a flottaszolgáltató folyamatos garanciát vállal a megbízható működésre.
https://bikemag.hu/wp-content/uploads/2002/07/magan-vs-ceges-kerekpar.jpg

Forrás:
https://bikemag.hu/magazin/maganszemelykent-vagy-cegkent-eri-meg-kerekpart-venni-kiszamoltuk/

BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA
2013. május 17.
http://onkormanyzat.mti.hu/hir/33372/szakmai_forumot_rendeztek_a_ter_koz_palyazathoz_kapcsolodoan

Szakmai fórumot rendeztek a TÉR_KÖZ pályázathoz kapcsolódóan

Több mint százan vettek részt az Erzsébet téri Design Terminálban rendezett szakmai fórumon, amelyet a Főpolgármesteri Hivatal városépítési főosztálya a Fővárosi Önkormányzat által meghirdetett TÉR_KÖZ című városrehabilitációs pályázathoz kapcsolódva szervezett.

A Fővárosi Önkormányzat TÉR_KÖZ címmel városrehabilitációs pályázatot hirdetett meg a kerületi önkormányzatoknak. A pályázat célja új szemléletű, innovatív és fenntartható városrehabilitációs projektek létrehozása, valamint az üres ingatlanok, területek átmeneti hasznosítása a helyi közösségek aktív bevonásán keresztül. A pályázat civil, szakmai együttműködését szakmai fórummal igyekeztek elősegíteni, amelyet a napokban tartottak az Erzsébet téri Design Terminálban.

A TÉR_KÖZ pályázathoz kapcsolódó szakmai fórumot a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztálya május 10-én tartotta meg a Design Terminálban, az esemény célja az volt, hogy közös platformot teremtsen a civileknek, a szakmának, a beruházóknak és az önkormányzatoknak, elősegítve a megalapozott, minőségi, fenntartható és társadalmilag is támogatott projektek megvalósulását.

A rendezvényen 10 nemzetközi és hazai úgynevezett "best practice"-t, 10 civil projekt javaslatot és 6 önkormányzati elképzelést mutattak be a pályázathoz kapcsolódóan, ötperces előadásokban. Akik nem kerültek az előadók közé, programjavaslataikat egy óriás Budapest-térképen jelölhették meg.

A programra több mint százan érkeztek. A gyors, tömör, de lényegre törő prezentációk egy rendkívül színes, tematikus palettát vázoltak fel a jelenlévők számára, így mindkét fél megtalálhatta magának a megfelelő projektet, szándékot, ötletet vagy éppen helyszínt.

A fórumot követő feladatunk az, hogy a civil, szakmai célokat összekössük és párosítsuk az önkormányzati szándékokkal, ezért minél gyorsabban szeretnénk összegyűjteni a konkrét projekteket és igényeket mindkét féltől. Az elkövetkezendő két hónapban tehát folyamatosan egyeztetünk a felekkel és szakmai támogatást, koordinációt kívánunk nyújtani, hogy minél kreatívabb, minőségi, fenntartható és a társadalmi igényeken alapuló projektek szülessenek – mondta Finta Sándor, a városfejlesztési főosztályvezetője.

A főosztály hamarosan blogot és Facebook-oldalt is indít, ahol a rendezvények összefoglalói, cikkek és vélemények jelennek meg, nem csak a szakmának. A cél tehát az, hogy a rendezvények között fennmaradjon a kommunikáció, a kapcsolat, illetve az, hogy a város fejlődése a széles közönséget is elérje és megszólítsa.

http://onkormanyzat.mti.hu/nagykep/72008

Sorsára vár a legendás, parton megfeneklett szegedi Szőke Tisza

A létezése több mint száz évéből bő negyvenet töltött Szegeden a Szőke Tisza – eredeti nevén IV. Károly – lapátkerekes gőzhajó. Az 1917-ben készült folyami luxus-utasszállító 1979-től húsz éven át népszerű vendéglátóhelyként üzemelt a szegedi Tisza-part belvárosi részén, de közben annyira tönkrement, hogy 2000-ben bezárták, és újabb húsz éven át már csak a rozsda meg a bontómunkások látogatták egy félreeső kikötőben. Tíz éve félig elsüllyedt a vízben, ám két évvel ezelőtt az új tulajdonosai kihúzatták a partra, és nagy terveket szőttek a hajó teljes felújítására. Még kérdés, hogy mi lesz vele.

A híres Szőke Tisza gőzhajó hosszú időre megfeneklett a parton a Szegedi-Tápéi Téli-kikötő mellett. 2020 elején sokat lehetett hallani-olvasni arról, hogy a vízből kivontatták a szárazra a becslés szerint 300 tonna súlyú hajóroncsot. Erről a majdnem egy hétig tartó, nehéz és bonyolult műveletről részletesen beszámolt a hazai sajtó, és látványos videók is készültek róla, például ez a time-lapse összeállítás.
https://www.youtube.com/watch?v=6_b6KDWRRFY

Az azóta eltelt két és fél évben nem lehetett hallani arról, hogy további lépések is történtek volna a Szőke Tisza megmentésére – mint a partra húzásakor tervezték. Felhívtuk a kiemelést vezető Heizler Tamást, hogy interjút kérjünk. Azt kérte, hogy emailben tegyem fel a kérdéseket, de annyit elmondott telefonon, hogy a roncs tulajdonosa, a Hajózásért Alapítvány nem tudott újabb eredményeket elérni.
https://www.hajozasert.hu/

Az egykori gőzös felújítása a becslések szerint milliárdokba kerülne, és semmi remény nem látszik arra, hogy a hatalmas költségeket valaki vállalná. Pénz nélkül pedig nem sokat lehet tenni a Szőke Tisza megmentése érdekében. A kérdéseket elküldtük, válasz hetek alatt sem érkezett.

Az egykori gőzös most a Szegedi-Tápéi Téli-kikötő végénél áll, körülötte kerítés, amely visszatarthatja a túlságosan bátor és kíváncsi embereket attól, hogy felmásszanak a balesetveszélyes rozsdás hajótestre. A Szőke Tisza még így, rozsdásan is látványos: a hajó 77 méter hosszú, 15 méter széles. A gőzgépe új korában 800 lóerős teljesítményre volt képes. Eredetileg másfél méteres merülésű, oldal-lapátkerekes folyami gőzhajó volt, 1917-ben készült a Ganz és Társa Danubius Gép-, Wagon- és Hajógyár RT. újpesti üzemében.

Először IV. Károly néven bocsátották vízre, azután többször is átkeresztelték, volt Sas és Szent Imre is, úszott a Dunán és ringatta az utasokat a Balaton hullámain. 1944-ben Ausztriába vitték a németek, de 1947-ben visszahozták, és a Magyar-Szovjet Hajózási RT. tulajdonába került. 1950-ben Felszabadulás lett a neve, 1958-ban pedig felújították. Működött sétahajóként és üdülőhajóként is, de 1976-tól már csak állóhajóként üzemelt, Budapesten étterem és szórakozóhely volt. Szegedre 1978-ban került, a Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalaté lett. A Tisza belvárosi szakaszán állt, de télre mindig elvontatták a tápéi kikötőbe.

Népszerű diszkó működött a Szőke Tisza fedélzetén

A vállalkozásban üzemeltetett hajó-vendéglátó üzlet két évtizedig Szeged belvárosának leglátványosabb szórakozóhelye volt. Az 1980–1990-es évek fiataljai közül sokan táncoltak a fedélzetén. Mindenkinek, aki akkoriban Szegeden élt, biztosan van valami emléke a Szőke Tiszáról. Egy időben hajóstrandként is működött. Évtizedeken át hozzátartozott Szeged látképéhez, ahogy a városi múzeum közelében áll a Tiszán kikötve a fehérre festett, érdekes formájú, két nagy kéményű, régi gőzhajó. Minden arra sétáló gyerek meg akarta nézni legalább egyszer közelebbről is, és a turisták is kedvelték.

Én is jártam egykor a fedélzeten. Egy délután ittam ott egy kávét vagy üdítőt, és szerettem volna a nappali fényben alaposan megnézni belül is a hajót, de a biztonsági őr az érdekesebb részekre nem engedett be, azokat lezárták a vendégek elől. A régi fényképek és a leírások szerint valamikor luxusszínvonalú volt a hajó belső tere igényes parkettával, faburkolatokkal, díszes korlátokkal, a szalonokban kényelmes bútorokkal.

A nyolcvanas és kilencvenes években a Szőke Tisza diszkó nagyon népszerű volt, és ennek csak az egyik oka, hogy akkoriban viszonylag kevés táncos éjszakai szórakozóhely működött Szegeden. A hajóra mindenki el akart menni, nyáron legalább egyszer, és aztán megint, de jövőre mindenképp – tavasztól őszig volt nyitva, és csak a hétvégi napokon tartottak diszkót. A férőhelyek száma azonban korlátozott volt.

Aztán a kilencvenes évek végén arról lehetett hallani, hogy a Szőke Tisza évről évre rosszabb műszaki állapotba kerül. Azt beszélték a városban, hogy a hajófenék teljesen elrozsdásodott, több helyen kilyukadt az alja, amit állítólag betonnal öntöttek ki, hogy a víz betörését megakadályozzák, de az egész életveszélyes, bármikor elsüllyedhet. Utóbb kiderült, hogy ezeknek a híreszteléseknek csak egy része volt igaz, de a hajó rossz műszaki állapota, az elvékonyodott fenéklemezek miatt a szórakozóhelyet a 20. század végén bezárták. A Szőke Tiszát 2000-ben végleg elvontatták a tápéi téli kikötőbe – az már majdnem olyan volt, mintha kivitték volna a temetőbe.

Rozsda, bontás, süllyedés

Azután két évtizedig a hajó enyészetének és elpusztításának fokozatai következtek. Bár Szeged városa 2000-ben még felújítási kötelezettséggel adta el 100, azaz száz forintért egy cégnek, de az inkább továbbadta egy másiknak. A Szőke Tisza 2010-ben egy építőipari nagyvállalkozás, a Szeviép Zrt. tulajdona lett. A cég egyik alvállalata pályázaton 550 millió forintot nyert a hajó felújítására, de a 120 milliós önrészt nem tudták hozzátenni, majd az egész Szeviép csődbe ment. (Ennek a cégnek a vezetőit csődbűntettel vádolták, a per még most is folyik.)

Az egymást váltó tulajdonosok nem törődtek vele, a hajoregiszter.hu oldal adatai szerint 2012-ben félig elsüllyedt a Szőke Tisza.
https://www.hajoregiszter.hu/hajoadatlap/szoke_tisza_ii_exfelszabadulas_exszent_imre_exsas_exiv_karoly/15

Közben a hajó fődarabjainak egy részének (például gőzgép, kormányrendszer és kormánylapát) megőrzése céljából védett műszaki emlékké nyilvánították. Később az egészet eladták árverésen egy fémhulladékot feldolgozó cégnek. Ezt követően a hajót részben elbontották, és amit kivágtak belőle, azt ócskavasként értékesítették, vagy ki tudja, hova lett. Ezalatt a megőrzésre kijelölt darabok többsége is megsemmisült, vagy eltűnt. A bontást végző vállalkozás utóbb tönkrement.

A város szélén, Szeged-Tápé mellett lehorgonyzott hajó mindinkább láthatatlanná vált, ahogy mélyebbre süllyedt, és a bontások miatt a víz feletti részeiből is egyre kevesebb maradt meg. Természetesen sok szegedi – és nem csak szegedi – kedvelője emlékezett rá. Voltak, akik szerették volna rendbe hozatni, de azt mindenki sejtette, hogy rengeteg pénzbe kerülne a felújítása. A Facebookon van egy Mentsük meg a Szőke Tiszát nevű csoport, de az utolsó bejegyzés 2021. decemberi.
https://www.facebook.com/szoketiszagozhajo

Megmentik?

A Szőke Tisza újjáépítésének lehetősége 2016-ban merült fel megint határozottabban, a következő évben a Hajózásért Alapítvány tulajdonába került a roncs, ezt az alapítványt a Szőke Tisza megmentésére hozta létre Varga Mihály, a KÉSZ cégcsoport alapítója, és Portás Csaba hajózási szakember. 2019-ben kiszivattyúzták a hajóból a vizet, így újra a felszínre emelkedhetett. 2020. január végén sikerült a régi gőzöst egyben a partra húznia egy különleges munkacsoportnak, ezt Heizler Tamás, a MA-HARD Vízépítő Kft. ügyvezetője irányította. Az előkészítés és a kiemelési munkálatok – részben a drága, felfújható, nagy teherbírású ballonok miatt, amelyeken a hajót gördítették a szárazföldön – több tízmillió forintba kerültek, amit a KÉSZ fizetett ki. Akkor azt tervezték, hogy teljesen felújítják a Szőke Tiszát, azután megint szállíthat majd utasokat, de ebből egyelőre még nem lett semmi.

Valószínűleg ez az egyetlen hazai gyártású személyszállító folyami gőzhajó, amely – már csak részeiben – száz éven túl is megmaradt. Egykor az Osztrák–Magyar Monarchia úri pompáját hirdette a kiemelkedő kényelmi színvonalával – ám az, hogy az utóbbi húsz évének történetével és a jelenlegi állapotában mit tudna hirdetni, már nehéz kérdés.

A cikkhez felhasznált írások:

Partra került a Szőke Tisza (Hajózásért Alapítvány)
https://www.hajozasert.hu/hirek/partra-kerult-a-szoke-tisza

A Szőke Tisza gőzhajó története (Hajózásért Alapítvány)
https://www.hajozasert.hu/hirek/a-szoke-tisza-gozhajo-tortenete

Megkezdődött az elsüllyedt Szőke Tisza kiemelése (Múlt-kor.hu)
https://mult-kor.hu/megkezdodtt-az-elsullyedt-szoke-tisza-kiemelese-20200124

Szárazföldön a szellemhajó (Szabad Föld)
https://szabadfold.hu/orszag-vilag/szarazfoldon-a-szellemhajo-277503/

Forrás:
https://telex.hu/belfold/2022/07/31/uszik-e-meg-valaha-az-evszazados-szoke-tisza-gozhajo

Konfliktus: BKK kontra Népszabadság
http://iho.hu/hir/konfliktus-bkk-kontra-nepszabadsag-120406

Nyilvános adok-kapok alakult ki a budapesti autóbusz-üzemeltetési közbeszerzés körül.

Szokatlan gyorsasággal, szokatlan terjedelemben reagált a Népszabadság mai cikkére ( http://nol.hu/auto/padlofutest_minden_buszra__mi_jar_majd_az_ikarus_helyett_ ) a Budapesti Közlekedési Központ ( http://www.bkk.hu/2012/04/reakcio-a-nepszabadsag-mai-cikkere-a-bkk-busztenderevel-kapcsolatban/ ). A napilap nyomtatott és internetes felületén megjelent írás a leendő budapesti autóbuszok iránt támasztott minőségi követelményeket állította szembe a BKV csődközeli helyzetével.

A BKK a cikk állítása szerint „seregnyi olyan kikötést is megfogalmazott, aminek teljesítése egy átlagos sci-fi író fantáziájának is dicséretére válhatna”. Padlófűtés, hőszigetelt kapaszkodók, légkondicionált utastér és vezetőfülke, zajszinthez alkalmazkodó hangos utastájékoztatás, 65 ezer színben pompázó kijelzők és a vezetőfülke „lehallgatására” szolgáló berendezések – a Népszabadság újságírója szerint mindezek luxusszolgáltatások, amelyek szükségessége megkérdőjelezhető, mégis elvárja meglétüket a BKK.

A Budapesti Közlekedési Központ 15 ezer karakterben, személyesen a napilap újságírójának címzett nyílt levélben reagált a felvetésekre. „Ha megkérdezett volna bennünket a cikk írása előtt, jónéhány félreértést el tudtunk volna oszlatni” – olvasható a BKK szokatlan hangvételű közleményében.

A közlekedésszervező saját bevallása szerint nehéz helyzetben van, mivel alacsony műszaki követelmények esetén a budapestiek minőségi igényeknek nem megfelelő távol-keleti típusok is pályázni tudnak, ha magasra teszik a mércét, akkor pedig a hazai gyártók szorulnak háttérbe a nyugat-európai versenytársakkal szemben.

Számtalan műszaki követelményt luxusszolgáltatásként jelöl meg a Népszabadság, miközben azokat már a jelenlegi buszpark is teljesíti – állítja válaszában a BKK. Például a BKV 23 éves Ikarusz autóbuszainak vezetőfülkéjében napjainkban is működik hangfelvételre szolgáló berendezés és ugyanezeken a buszokon is hőszigetelt kapaszkodókat találunk.

Előzmény:
Ilyen buszokat szeretne Budapest
http://iho.hu/hir/ilyen-buszokat-szeretne-budapest-120330
2012.3.30. (képek a linken)

A BKK és a BKV konzorciuma magasra tette a mércét, csak a legmodernebb típusok jöhetnek szóba.

A fővárosi autóbuszközlekedés átalakítása megkezdődött, a tervek szerint a BKV öreg járműveit magántőke bevonásával cserélnék újakra. Ez azt jelenti, hogy a BKK, mint megrendelő mondja majd meg, hogy milyen útvonalon, milyen menetrend szerint milyen buszoknak kell járni, de a tényleges közlekedést alvállalkozók fogják biztosítani, a saját járműveikkel és a saját alkalmazottaikkal.

Első körben 25 (plusz opcióban további 50) szóló és ugyanennyi csuklós járműre írták ki a tendert, nyolcéves időtartamra – néhány hét múlva jó eséllyel az is kiderül, hogy melyik cég, melyik típussal diadalmaskodott. Az új buszok nem néhány kiemelt vonalon jelennek meg, hanem a régiekkel együtt, vegyesen közlekednek majd városszerte.

A pályázati anyag részletesen tárgyalja a beszerzendő járművek műszaki jellemzőit is; a feltételek szigorúak, de a készítőket nem érheti az a vád, hogy egy adott típust favorizálnának, hiszen paramétereknek elviekben a legtöbb európai gyártó autóbusza – köztük akár hazai is – megfelelhet.

A BKK tehát 100 százalékban alacsonypadlós, új járműveket akar, ami azt jelenti, hogy a gyártási időpont nem lehet régebbi a forgalomba helyezést megelőző 12 hónapnál.

A szólók hosszúsága 11 500 és 12 700, a csuklósoké 17 500 és 18 750 milliméter között alakul majd, a szélességük maximálisan 2550 milliméter lehet. A fellépőmagasság maximuma 340, a padlószinté 400 milliméter, az állófelületen a hosszirányú padlólejtés legfeljebb nyolc, a keresztirányú öt százalék lehet. A járóközi belmagasságnak minimálisan 2300 milliméternek kell lennie, a járóközök minimális szélessége pedig 450 milliméter lehet, de csak a kerékdoboknál, egyébként törekedni kell a minél tágasabb kialakításra. A szólókban minimum 26, a csuklósokban minimum 35 ülőhelyet kell kialakítani, a teljes befogadóképesség legalább 62, illetve 102 fő (az állóhelyek értékét négyzetméterenként négy fővel kell számolni).

A szólókat három, a csuklósokat négy kétszárnyú utasajtóval kell ellátni, amelyeknek szélessége (nyitott állapotban, a kapaszkodóknál mérve) minimum 1100 milliméter lehet, ezek működtetése tekintetében lényegében a már hosszú évek óta alkalmazott „szelektív ajtónyitás” a mérvadó, az újítás annyi, hogy ajtókszárnyaknak automatikusan vissza kell tudni záródniuk. Az egyik ajtónak – gondolva az elsőajtós felszállási rendre – mindenképpen az első tengely előtt kell elhelyezkednie, továbbá legalább az egyik ajtónál a kerekesszékesek felszállásáat lehetővé tevő rámpát kell beépíteni. Ha ez elektromos, akkor meghibásodás esetén kézzel is működtethetőnek kell lennie.

A buszok motorjának az Euro V-nél némileg szigorúbb EEV (Enhanced Environmentally friendly Vehicle) környezetvédelmi normának kell megfelelniük, teljesítmény tekintetében pedig a szólóknak tíz, a csuklósoknak nyolc kilowatt per tonna értéket kell produkálniuk. Ez a szólóknál minimálisan körülbelül 280, a csuklósoknál 310 lóerős motort jelent. A forgatónyomaték a szólóknál minimálisan 1000, a csuklósoknál 1300 newtonméter.

A sebességváltónak minimum négy fokozatúnak kell lenniük, illetve fel kell szerelni a buszokat retarderrel is. A futóművek független vagy merev felfüggesztésűek is lehetnek, arra vonatkozóan sincs megkötés, hogy tárcsa- vagy dobféket alkalmazzanak.

A kocsiszekrénynél nem követelmény, hogy rozsdamentes acélból készüljön, de a korróziónak ellen kell állnia a jármű tervezett élettartama (15 év) alatt. A motorteret 1100 Celsius foknak ellenálló anyaggal kell elválasztani az utastértől.

Az utas- és a vezetőtérnek is légkondicionáltnak és fűthetőnek kell lennie, de emellett az is követelmény, hogy az oldalablakok felületének 25 százaléka elhúzható (és ez lezárható) legyen. Az üvegeket belülről a karcolásokat megakadályozó fóliával is el kell látni.

A hagyományoknak megfelelően a vezetőtérnek zárt kialakításúnak kell lennie, fontos még az ergonómia és a járművezető holmijainak tárolási lehetősége is.

Az utastérben szintén fontos az ergonomikus kialakítás, valamint a vandálállóság is, a rongálások visszaszorítása érdekében kamerákat is fel kell szerelni. A burkolatoknak pasztell, a kapaszkodóknak élénk színűnek kell lenniük, a szólóban nyolc, a csuklósban 11 ülőhelyet kell úgy elhelyezni, hogy azok fellépés nélkül is megközelíthetők legyenek.

A buszok fényezése alapvetően a jelenlegiekkel lesz megegyező, tehát az ablaköv alatt sötétkék (RAL 5003), afölött a szürke (RAL 7001) fog dominálni.

Részletesen szól a pályázat az utastájékoztatásról is: eszerint a buszokat külső és belső audiovizuális rendszerrel is fel kell szerelni. A külső kijelzőknek (zöld vagy narancssárga) ledesnek kell lenniük, minimális magasságuk 250 milliméter. Két sorban soronként 40 karaktert kell tudniuk kiírni, futó- és villogó szöveg megjelenítésére is alkalmasnak kell lenniük. Az utastérben 1-1 (a csuklósoknál 2-2) ledes kijelzőt és TFT monitort kell felszerelni. Ezeknek az egységeknek kompatibilisnek kell lenniük a FUTÁR egységeivel, amiket a BKV/BKK biztosít.

A buszokat elektronikus jegykezelőkkel és utasszámláló berendezéssel is el kell látni.

Információink szerint a még versenyben lévő cégek mindegyike döntően hazai tulajdonú, azonban mindegyikük valamilyen külföldi típussal indult, így ha eredményes lesz a pályázat, Budapesten a Mercedes, az MAN, a Volvo vagy az Otokar buszok felbukkanására lehet majd számítani az év végén, illetve a jövő év elején.