Bardóczi Sándor : A Magyar Nemzet bulivonatán nincsen fék, újabb cikkükben nem csak az illegálisan fákat kivágók oldalára állnak, de azzal érvelnek, hogy ha egy épület a hullámtérben építési engedéllyel rendelkezik, akkor a főváros köteles azt megvédeni. Hát nem nyert. Fake News.

Már a korábbi posztomban is említettem a Római kapcsán releváns Kúria ítéletet. Az ítélet érdekessége, hogy 2014-ben született, amikor már javában zajlott a parti mobilgát előkészítése. Tehát, miközben Tarlós István főpolgármester azt állította, hogy a hullámteret be kell védeni, közben a bíróságon épp az ellenkezőjével nyert pert a Fővárosi Önkormányzat, többek között a Holiday Beach Budapest tulajdonosával szemben is. :))

A Kúriára azután került az ügy, hogy Egri Gáborék mind első, mind másodfokon pert veszítettek a Fővárossal szemben. A Kúria döntésével tehát csak a korábbi bírósági döntéseket hagyta jóvá. Azaz pontosan a Magyar Nemzet cikkében citált Római Partért Egyesület képviselői tudják a legjobban, hogy semmilyen tekintetben nincs igazuk a kérdésben. A Magyar Nemzet újságírójáról, ügyeletes szerkesztőjéről pedig azt gondolom, hogy az újságíróiskolában első órán tanítják, hogy amit leír, azt illik ellenőrizni több forrásból. Ez az etikai minimum. Hát ez itt nekik megint nem sikerült. Ki érti ezt?

Az ítélet releváns részei a 8-10. oldalon találhatók, ezt idézem.

A Magyar Nemzet mai cikkében is azzal érvel, hogy mivel az ingatlanok építési engedéllyel rendelkeztek, ezért jár nekik a védelem. Erre mondja a Kúria:

„Helytállóan okszerű mérlegeléssel foglalt állást a jogerős ítélet abban a kérdésben, hogy önmagában az a körülmény, hogy a 253./1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK), illetve a III. kerület építési szabályzata az üdülőterületet beépíthető területnek minősíti, nem zárja ki az adott terület hullámtérként való minősítését, hiszen az egyik építésjogi kategória, a másik pedig vízjogi kategória. Nincs olyan szabály, amely a hullámtérben eleve kizárná az építkezés lehetőségét, hiszen a 21/2006. (I. 31.) Korm rend. alapján a hullámtérben fekvő ingatlanok tulajdonosai mindenféle tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak.”

“Az ingatlan vízparti elhelyezése kétségbevonhatatlan tény, miként a felperesnek azt is észlelnie kellett volna az ingatlan megvásárlásakor, hogy a vízparton külön védmű nem helyezkedik el. Az építési hatósági engedélyezés során az is egyértelművé vált és ezt a használatbavételi engedély is megerősítette, hogy hullámtérről van szó, ahol a felperes saját kockázatára végezhet építési tevékenységet.”

A felperes arra is hivatkozott, hogy a Nánási út – Királyok útja vonalában elhelyezkedő „nyúlgát” nem minősül árvízvédelmi fővédvonalnak, ezért az adott területen nem értelmezhető a hullámtér fogalma. Ebben a körben az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg a Kúria szerint azt, hogy “a Nánási út – Királyok útján húzódó védmű a perbeli időszakban érvényes vízjogi üzemeltetői engedéllyel rendelkezett (H.3814-2/1978), így ez a védmű minősül árvízvédelmi fővédvonalnak ezen a területen.”

Az ítélet a 8. oldalon mondja ki, hogy “a Főváros árvízvédelmi kötelezettsége nem terjed ki a hullámtérre.” Bingó.

A 10. oldal mondja ki, hogy “az árvízvédelem megoldatlansága beépült az ingatlan árába, amiről az ingatlan tulajdonosának a vásárláskor tudnia kellett.”

A facebook felület nem teszi lehetővé, hogy az ítéletet teljes terjedelmében megosszam, de állok minden olyan sajtóorgánum rendelkezésére, akik részleteiben is szeretnék megtekinteni a Kúria jogerős ítéletét, mert mondjuk a tényekre is kíváncsiak. Egyszer ezt a Magyar Nemzet is kipróbálhatná. Bizsergető érzés, igazságnak hívják…
https://www.facebook.com/photo/?fbid=7321914507852377&set=pcb.7321921834518311

Előzmény

Másfél fok - éghajlatváltozás közérthetően | Egyik szélsőségből a másikba csap az időjárás
https://fbshort.com/Mzbm

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalója szerint szokatlanul szélsőségesen alakult az időjárás az elmúlt hetekben: a 4 szupercellán túl, Tolna megyében a lassan mozgó zivatarokat felhőszakadás, néhol jégeső kísérte, Jágónakon villámárvíz alakult ki, rövid idő alatt 70 mm csapadék hullott le.

Ugyanakkor hazánk nagy területén alig, vagy egyáltalán nem hullott csapadék. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege északnyugaton jelentősen, 40-60 mm-rel is meghaladja a sokéves átlagot, ezzel szemben a Tiszántúlon 20-30 mm-rel elmarad attól, és az Alföld nagy részén május elejére már gondot okozott az aszály a mezőgazdaságnak.

De nem csak hazánkban tapasztalhattunk ilyen szélsőségeket, több területen okoztak problémát határainkon túl a heves zivatarok, illetve az azokat kísérő nagyobb méretű jég. Bulgáriában, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban is lefotózták ezt.

A klímaváltozás fokozódásával az efféle szélsőségek és az általuk okozott károk is egyre gyarapodnak. Ezért a klímaváltozás mihamarabbi mérséklésén túl rendkívül fontos a már elkerülhetetlen változásokra felkészülni. Ennek mikéntjéről számos cikkben értekeztünk már
https://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/105762-orszagos-jegkarmerseklo-rendszer-ket-heti-osszesito-2023-04-24-05-07

További részletek:
https://masfelfok.hu/2021/06/14/tul-sok-es-tul-keves-viz-hogyan-alkalmazkodjunk-az-egyre-szelsosegesebb-eghajlathoz/
https://masfelfok.hu/2021/07/23/arviz-ellen-sokszor-tobbet-ernek-a-termeszetalapu-megoldasok-mint-a-gatak/
https://masfelfok.hu/2020/12/15/esztetikus-okologikus-gazdasagos-kek-zold-infrastruktura-uj-szemlelet-a-varosi-csapadekviz-gazdalkodasban-i/