M Imre üzente 3 napja
Rákosrendező területének 85 hektáros része ma (2025.03.24.) a fővárosi önkormányzat tulajdonába került
-- Karácsony Gergely főpolgármester közölte: megtörtént az első vételárrészlet kifizetése, 12,7 milliárd forintot utalt át az MNV Zrt-nek ma a főváros. Ezzel Budapest valóban tulajdonosa lett Rákosrendezőnek.
-- 60 nap van arra, hogy megállapodást kössenek a MÁV-val a terület megosztásáról, a vasútüzemhez szükséges részek leválasztásáról, ezután következhet csak a tényleges birtokbaadás, ami szintén hosszabb folyamat (pl. közművek átadása, jogcímes vagy jogcím nélküli használók kiköltözése stb.). Legkorábban nyáron kezdődhet meg tehát a rengeteg szemét elszállítása.
-- A második vételárrészletet csak akkor kell kifizetni, ha sikerült a kormánnyal megállapodni az építési jogszabályok módosításáról, illetve minden egyéb peres eljárás lezárult és megtörtént a telekalakítás. Erre nincs konkrét határidő kikötve, arra viszont igen, hogy 6 hónapon belül meg kellene állapodni az állammal a kormány által vállalt fejlesztésekről.
-- Máig nem tudjuk, mi történt a színfalak mögött. Az arab vevő lépett vissza? Az ügy vált politikailag terhessé egy olyan időszakban, amikor a kormánypártnak egyébként is gondokat okoz, hogy egy új kihívóval szemben uralja a közbeszéd témáit? Túl nyilvánvaló volt a kontraszt a szavakban vívott szuverenitásharc és a tettek között? Vagy esetleg a NER-en belüli törés sodorta el a projektet? Ez utóbbi teória szerint a belvárosi luxusprojektekben érintett kör, vagyis mindenekelőtt Tiborcz István nézte rossz szemmel, hogy egy másik területen teremtene neki konkurenciát a Habony-Lázár duó. Nem tudjuk.
-- Ami biztos: nem lesz felhőkarcoló a Hősök tere mögött, Budapest ikonikus látképe megmenekült.
-- A főváros nagy értékű rozsdaövezeti fejlesztési területtel gyarapodott. Kár, hogy ezt konkrétan meg kellett vennie, még ha elég kedvező áron is. Ahogy azt bécsi példákon bemutattuk, egy olyan országban, amelynek a nemzeti vasúttársasága partner az ottani főváros által kezdeményezett rehabilitációban, ezeket a projekteket közösen hozzák tető alá. Már ez a 12 milliárd is, amit most elnyel a feneketlen hiánnyal küzdő államkassza, mehetett volna a terület rehabilitációjára. Csodákat lehetett volna művelni belőle.
# Zsuppán András
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1334834297625996
M Imre üzente 1 hete
Csütörtökön utalja a főváros az első részletet Rákosrendezőért | 2025. március 19.
A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus a szokásos, közgyűlést megelőző háttérbeszélgetésen beszélt erről. Szóba került az is, a következő közgyűlésen terveznek-e főpolgármester-helyettest választani.
A Rákosrendezővel kapcsolatban elmondta, hogy március 10-én, hétfőn kezdődtek meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV) azok a technikai egyeztetések, amik
-- reményeik szerint holnap, azaz március 20-án le is zárulnak.
Úgy készülnek ugyanis, hogy a március 20-i egyeztetés után minden feltétel adott lesz, hogy az első vételárrészletet átutalják, ezzel pedig a BKM tulajdonjog bejegyzése előtt megnyílik az út.
Ezt követően állami tárgyalópartnert váltanak, hiszen ettől kezdve nem az MNV-vel kell tárgyalniuk, hanem az Építési és Közlekedési Minisztériummal (ÉKM) és a MÁV-val.
A következő, velük folytatott tárgyalásoknak két része lesz, maga a birtokba vétel és a fejlesztési megállapodás.
Az ÉKM, mint Kiss mondta, várhatóan addig kijelöli a tárgyalópartnert, azt a miniszteri biztost, akit a korábbiakban ígértek, mert személyéről a fővárosnak eddig semmi információja nincsen. Kiss külön is megjegyezte, hogy ennek azért itt lenne már az ideje, hiszen, ha megtörténik az utalás, és a tulajdonjogszerzés is megtörténik, az MNV kikerül a képből.
A birtokbevételhez
-- még 60 napon belül a MÁV-val egy használati megállapodást kell kötniük,
hogy a vállalat milyen területeket kíván a jövőben használni.
A közgyűlés februárban döntött, hogy júniusban érkezik annak a mestertervnek a kiírása, aminek reményeik szerint ez évben már kézzelfogható eredménye lesz: megismerhetjük azokat a terveket, amelyek alapján a beruházást végigviszik.
Ahogy az előterjesztésben is írták, a Rákosrendezővel kapcsolatos első és legfontosabb feladat az ún. mestertervre vonatkozó nyílt urbanisztikai tervpályázat előkészítése és lebonyolítása.
A mesterterv tartalmazza a terület
-- jövőbeli szerkezetét,
-- beépítési intenzitását,
-- alapvető építészeti karakterét,
-- elhelyezhető funkcióit,
-- zöldfelületi rendszerét,
-- közlekedési rendszerét,
-- közműhálózatát és közintézményi infrastruktúráját meghatározó városfejlesztési koncepciókat.
https://enbudapestem.hu/2025/03/19/csutortokon-utalja-a-fovaros-az-elso-reszletet-rakosrendezoert
Ahogy az előterjesztésben is kiemelték, a terület fejlesztése során a budapestiek érdekének kell az elsőnek lennie, megelőzve mindenfajta befektetői érdeket. Ezen a kiíráson március eleje óta a BFVK Zrt. keretein belül egy projektiroda dolgozik, aminek vezetője Dományi Bálint. A vele készült friss interjúnk ide kattintva olvasható.
https://enbudapestem.hu/2025/03/19/ebben-a-helyzetben-mindenre-nyitottnak-kell-lenni-rakosrendezon-setaltunk-az-uj-projektiroda-vezetojevel
M Imre üzente 2 hete
A kormányközeli Stockton Zrt. nem élt az elővásárlási jogával, így a Budapesti Közműveké lesz Rákosrendező!
Az igazi munka persze csak most kezdődik.
A Fővárosi Közgyűlés múlt heti döntése szerint megkezdi működését a Rákosrendező Projektiroda, amely a júniusi közgyűlésre előkészíti a nyílt nemzetközi tervpályázat kiírását. Mert ez a budapestiek érdeke: előbb határozzuk meg egy átfogó mestertervben, hogy mire van szüksége a városnak, és ehhez milyen infrastrukturális beruházásokra van szükség. A telkenként, nyílt pályázaton kiválasztott ingatlanfejlesztők pedig ehhez igazodva, a mestertervben meghatározott kereteken belül építsenek a város szövetébe illő, modern, zöld városnegyedet, ahogyan azt Berlin vagy Bécs sikeres példái mutatják.
Lassan három hete kezdeményeztem Lázár miniszter úrnál, hogy haladéktalanul kezdjük meg a tárgyalásokat a fővárosi és az állami feladatok végrehajtásáról. Remélem most már nem lesz ennek akadálya. Meg kell állapodnunk rövid időn belül az arab befektetők felé vállalt állami infrastruktúrafejlesztés megvalósításáról, a kármentesítésről, az állami hulladék elhordásáról és a terület építési szabályozásáról. Remélhetőleg rövidesen meg tudunk állapodni a társtulajdonos magyar állammal a terület birtokbaadásáról is, és megkezdhetjük az illegálisan lerakott kommunális hulladék elszállítását.
Mi készen állunk.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1225525515602784
M Imre üzente 3 hete
M Imre üzente 1 hónapja
Ez legalább megépült!
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1166195018841975
Nagy kérdés, hogy megéri-e az árát: azaz, ha 500 méter magas, akkor esetleg...
M Imre üzente 1 hónapja
10-15 év múlva lehet Rákosrendezőn építkezés, de gazdaggettót nem szeretnénk – főépítész a Fülkében | 2025.02.07.
Erő Zoltán szerint ma Budapesten az jut lakáshoz, aki elég pénzt örökölt hozzá. Ezen a trenden akar fordítani a főváros – de ehhez hosszú idő kell. A főépítészt Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
00:00 Intro
01:16 Siker? Csapda?
14:21 Bővebben a Parkvárosról – ezt el kell adni, vagy legalábbis egy részét
36:27 De mikorra lehet ebből bármi?
40:27 Az a főváros fog építkezni, amely egy zsebkendőnyi parkot nem tudott rendberakni hat év alatt?
https://soundcloud.com/hvgonline/10-15-ev-mulva-lehet-rakosrendezon-epitkezes-de-gazdaggettot-nem-szeretnenk-foepitesz-a-fulkeben
M Imre üzente 1 hónapja
M Imre üzente 1 hónapja
Kvíz: Még a Velencei-tóról is ezt nézhetjük majd: mit tud maxi-Dubajról? | 2025. február 1.
Január 16-án a Nemzetgazdasági Minisztérium eladta Rákosrendezőt az Eagle Hills arab befektetőcsoportnak, hogy megépülhessen „maxi-Dubaj”. Mekkora toronyházak épülnek majd, és mennyiért? Kifizette már a teljes vételárat az új tulajdonos? Mennyit tud „maxi-Dubajról”? Tesztelje kvízünkkel!
https://www.szabadeuropa.hu/a/kviz-maxi-dubaj-rakosrendezon/33298237.html
M Imre üzente 1 hónapja
Jogi rutinügylettel megtarthatta volna az arab üzletet a kormány Rákosrendezőn | 2025. február 12.
Több, egymástól független forrásunk (köztük egy magas rangú városházi tisztviselő és egy vasúti vezető) arról beszélt a Szabad Európának, hogy a legnagyobb valószínűség szerint a kormány egy faék egyszerűségű jogügylettel megelőzhette volna a számára nyilvánvalóan nemkívánatos fordulatot Rákos-Dubaj ügyében. A kulcsszó a telekalakítás lett volna.
A Válasz Online január 21-i cikke részletesen bemutatja a szóban forgó részt. E szerint a 85 hektárnyi terület valójában hét, önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanból áll, ebből öt tisztán állami tulajdonú, kettő azonban nem. Az egyikben a Stockton Zrt. nevű magáncég a résztulajdonos – erről később még részletesen írunk.
https://www.valaszonline.hu/2025/01/21/elovasarlasi-jog-rakosrendezo-fovaros-budapesti-kozmuvel-rakos-dubaj-karacsony-gergely/
Tüske a köröm alatt
A másikról ezt írja a Válasz Online:
-- „A szóban forgó telek a szerződés szerinti 5-ös számú ingatlan, 29834/13 számú hrsz. Természetben jó nagy területről beszélünk a Rákos-pataktól kifelé, 672 ezer négyzetméterről. Jelentőségét mutatja, hogy a teljes vételárból 20,6 milliárd erre a telekre esik, vagyis az egésznek közel a fele. A fővárosi tulajdonú ingatlant ebből /A jelzéssel jelölték, tulajdoni lapja szerint ez egy kisebb épület, amely korábban a FŐTÁV-KOMFORT Kft. nevű leányvállalaté volt, és fűtőerőműként szolgál.”
A közölt képen jól látszik, hogy a fűtőerőmű területe elenyésző a teljes értékesített telekhez képest, mégis végül ennek révén szerezhette meg Rákos-Dubajt a főváros. A kormány korábban bármikor megtehette volna, hogy jutányos ajánlatot tesz a fővárosnak, egyszerűen megvásárolja az ingatlant – persze a tulajdonjogváltás ellen szól, hogy a működő fűtőerőműre nyilván szüksége van a BKM-nek.
Itt kerül képbe a már említett telekalakítás. Ez egy olyan jogi művelet, amelynek eredményeképpen egy nagy telekből több kisebb, önálló helyrajzi számmal bíró területet alakítanak ki a tulajdonosok – ez persze több tulajdonos esetén feltételezi az érintettek együttműködését. A telekalakítás feltétele, hogy az illetékes kormányhivatal is hozzájáruljon, ehhez pedig mindenekelőtt az kell, hogy az újonnan kialakított telkek megfeleljenek az adott területre vonatkozó rendezési terveknek.
Előre gondolkodni
Vagyis a tulajdonosoknak először ezt kell tanulmányozniuk, majd egy földmérővel olyan változási vázrajzot készíttetniük, amely megfelel az igényeiknek és a rendezési tervnek is. A kormány megtehette volna, hogy az osztatlan közös tulajdonú, 29834/13 helyrajzi számú telek esetében felajánlja a fővárosnak, hogy telekalakítás keretében legyen egy önálló területe a fűtőháznak saját helyrajzi számmal. Egy ilyen ügyletekkel foglalkozó ügyvéd szerint Budapesten a rendezési terv szerint ezer négyzetméter az önállóan létrehozható telkek minimális területe – ennyit bőven megért volna a kormánynak akár ingyen is átadni a fővárosnak, hogy leválassza a fűtőházat a tervezett Rákos-Dubajról, és ezzel a fővárosnak megszűnjön az elővásárlási joga az egész területre. Már említett forrásaink egyöntetűen biztosra vették, hogy ha jó időben tesz ilyen ajánlatot a kormány az állam nevében, Budapest vezetése igent mondott volna rá.
Persze ehhez valóban jócskán előre kellett volna gondolkodni, hiszen egy telekalakítás időtartama a már említett ügyvéd szerint még az érintettek teljes egyetértése esetén is legalább egy év, egyszerűen azért, mert a közművektől kezdve a kormányhivatalon át a végső szót kimondó földhivatalig végig kell járni a procedúrát, és ez ma Magyarországon ennyi időbe telik.
Egy forrásunk szerint azonban a háttérben már bőven folytak az előzetes tárgyalások az Eagle Hillsszel, amikor a főváros is tudomást szerzett róla, vagyis lett volna idő az ajánlattételre a városvezetés felé, és a telekalakítási procedúra elindítására is. Felmerül a kérdés, hogy miért nem történt meg, elvégre a kormány szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy a telket az arab befektetőknek értékesítse. Ahogy a 444.hu megírta, a megállapodást és az adásvételi szerződést a Nagy Mártonhoz köthető Takács, Kiss és Társai Ügyvédi Iroda intézte – ők korábban is számos nagy közbeszerzésben működtek közre a Nemzetgazdasági Minisztériumban –, javasolhatták volna ezt a megoldást a kormánynak. Természetesen ugyanúgy felmerül kérdésként, hogy a kormány jogászai javasolták-e ezt, és ha igen, az illetékesek miért nem éltek vele.
https://444.hu/2025/01/29/nagy-marton-testverenek-regi-csapata-rakta-ossze-a-mini-dubaj-szerzodest
„Érdekes profilváltások várhatók a NER-ben”
A telekalakítást ráadásul még így sem spórolta meg az állam. Erre Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője is felhívta a figyelmet nemrég egy Facebook-bejegyzésében, hiszen az államnak le kell választania a MÁV vasútforgalomhoz szükséges területeit. Az előzetes telekalakítással forrásaink szerint a kormány azt is megtehette volna, hogy különböző besorolású (zöldterület, építési terület stb.) telkeket hoz lére, így előre szabályozhatta volna, hogy a befektető milyen keretek között fejlesszen – feltéve, hogy ez valaha is a szándékában állt.
Azt, hogy a kormány szándéka egyértelműen az arab befektetők felé történő értékesítés volt, forrásaink evidenciaként kezelik. Szerintük a legfontosabb szempont, hogy mára Budapesten nem maradt komolyabb nagyságrendű ingatlanberuházás, amely megrendelést biztosítana a NER-közeli építőcégeknek. Jelenleg kettő zajlik: a BudaPart a Rákóczi híd budai hídfőjénél (amelyben csak az új MÁV-székház építése 255 milliárd forintba kerül majd, többe, mint amit a vasúttársaság magára a vasút fejlesztésére költ), és a Dürer Park-projekt Zuglóban, amely százmilliárdos nagyságrendű.
-- „Gyakorlatilag elfogytak a megrendelések. Az irodaház-építések kifutóban, vasútfejlesztésre a közeljövőben nincs kilátás komolyabb volumenben, egyedül a gyorsforgalmiút- és autópálya-építés, -korszerűsítés fut még, de ez önmagában ennyi céget nem tart el, ahány kinőtt a piacon. Ezért én például arra számítok, hogy egy-két NER-közeli vállalkozás profiljában érdekes változásokra lehetünk figyelmesek a közeljövőben”
– mondta egy iparági forrásunk. Erről beszélt Elemző című műsorunkban Lakner Zoltán is, aki szerint „azért lett volna szüksége a kormánynak a Rákos-Dubaj-beruházásra, hogy pénz cirkuláljon a lefulladt klientúrahálózatban”, de mivel a rendszer még mindig egy „legalizált autokrácia”, a kormány végül nem tehette meg, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyja a főváros elővásárlási jogát.
https://www.szabadeuropa.hu/a/lakner-zoltan-simicska-egeszen-mas-gazdasagi-kornyezetben-robbantott-mint-magyar-/33305973.html
Említettük a Stockton Zrt.-t, amely szintén birtokol egy kisebb területet a 85 hektárból. Ez a BKM fűtőházához képest sokkal nagyobb, jól látszik a Válasz Online által közölt ábrán is. Jámbor András parlamenti képviselő kiderítette, hogy tíz nappal az arabokkal kötött szerződés aláírása előtt Halkó Gabriella tulajdont szerzett a cégben; ő Habony Árpád gazdasági érdekeltségeinek rendszeres jogi képviselője. Forrásaink szerint ez már „csak egy utolsó kísérlet lehetett arra, hogy a fővárost valahogy mégis kigolyózzák az egész ügyből”, de az arab befektetők visszalépése miatt végül semmi nem történt.
https://www.szabadeuropa.hu/a/jogi-rutinugylettel-megtarthatta-volna-az-arab-uzletet-a-kormany-rakosrendezon/33310749.html
M Imre üzente 1 hónapja
Hogyan tovább Rákosrendezőn? | 2025. február 8.
Győzött a főváros: Budapest élhet elővásárlási jogával a Rákosrendező egész területére. Ez azt jelenti, hogy a város megmenekült egy átláthatatlan, veszélyes gigaberuházástól, és hogy lehetőségünk van a Rákosrendezőt a budapestiek érdeketekben fejleszteni.
Erről szól a Parkváros terve, amely példaként szolgálhat a fenntartható, XXI. századi városfejlesztésre, és amelyet a Hogyan tovább Rákosrendezőn? – Budapest következő lépései, tervei, programja c. szakmai konferencián mutattak be 2025. február 7-én a Merlinben.
Az első előadó Karácsony Gergely beszélt a város előtt álló kihívásokról, amelyek közül a klímaválság és a lakhatási válság hatásait orvosolni elkerülhetetlen feladat Budapest jövője érdekében. Meg kell állítani azt a tendenciát, amely Budapestről, a belső kerületekből való elvándorlást jelenti, amely túlterheli az agglomerációs településeket, miközben hatalmas terhet ró a városra, a Budapesten autóval megtett kilométerek felét már ma is az agglomerációból érkező autók teszik meg. Az évezred közepére Budapest agglomerációjában élő várhatóan 3 millió ember fele a városban, másik fele a város vonzáskörzetében fog élni. Ez a tendencia, beavatkozás nélkül, urbanisztikai katasztrófához vezethet. Budapesten úgy lehet megállítani a népesség elvándorlását, és újra kétmilliós fővárossá tenni, hogy az nem növeli a városon belüli zsúfoltságot. Mindez illeszkedik a budapestiek elvárásához, akik a kutatások alapján elsöprő többségben vallják: környezettudatos, zöld, parkos, az egészséges életet szolgáló, átláthatóan működő városban szeretnének élni. A városfejlesztési szakmai konszenzus és a budapestiek elvárásainak találkozási pontja: a város rozsdaövezeteinek fejlesztése. Nem véletlenül nevezzük ezeket Budapest aranytartalékainak. Az éppen idén 75 éve létrejött Nagy-Budapest rozsdaövezeteit még mindig nem lakta be Budapest, itt az idő ezen változtatni. Ezen fejlesztési területek közül is kiemelkedik Rákosrendező.
*** Rákosrendező Karácsony Gergely prezentáció (10 MB pdf.)
https://s3-eu-central-1.amazonaws.com/greenfo.hu/wp-media-folder-greenfo/wp-content/uploads/2025/02/rakosrendezo-karacsony-gergely-prezentacio.pdf
Szemben a kormányzat teljes koncepciótlanságával, Budapestnek van mire építenie, amikor a Rákosrendező fejlesztésébe fog: több mint tíz éve készülnek a városban olyan tervek, tanulmányok, amelyek építve elkezdődhet a munka, amellyel Rákosrendező Budapest jövőjét szolgálhatja.
Budapest sok nemzetközi példát dolgoz fel ennek érdekében, Oslótól Bécsig számos jó példára lehet építeni.
Két megközelítés, két eltérő világnézet állt eddig szemben egymással. A kormányzati mini-Dubaj projekt a közérdek helyett a magánérdeket szolgálta- – „Mondtam már, ingyen nem lehetnek ennyire hülyék, kiderült, nem is ingyen voltak azok. De, remélem, ez már a múlt” – tette hozzá Karácsony Gergely. A főpolgármester ezzel szemben a Budapest-modellről beszélt:
-- közérdek: az épül, ami Budapest érdeke
-- világos koncepció és mesterterv
-- átlátható folyamat
-- a telek köztulajdonban marad
-- a beruházók versenyeznek a budapestiekért
-- enyhíti a lakhatási és a klímaválságot
Úgy lesz tehát Rákosrendező gazdája Budapest, hogy nő a város vagyona, nőhetnek a város bevételei is, miközben a terület Budapest jövőjét szolgálja.
A főpolgármester ismertette a Budapest Parkváros koncepcióját, amely megfizethető lakásokat, új zöld tengelyt hoz létre a városban, elsődlegesnek tartja a modern építészeti megoldásokat, és szolgálja a terület vasúti értékeinek megóvását is.
Karácsony Gergely beszélt arról, melyek a következő lépések Budapest számára, részben a jogi, részben a városfejlesztési területen. Meg kell állapodni a kormánnyal, és kiemelten a MÁV-val. Budapest mindent vállal, amit az arab befektető vállalt az adás-vételi szerződésben, és abból a nyilvánvalónak tekintett igazságból indul ki: amit a kormány az arab befektetőnek vállalt, azt a budapestiek számára is vállalja. Így jöhet létre a közösség érdekeit biztosító, de piaci ingatlanfejlesztés új modellje. A telket nem értékesíti a főváros, az köztulajdonban marad, és nem szolgáltatja ki az egész területet egy nagy ingatlanfejlesztőnek: az egyes telekrészekre külön-külön írunk ki hasznosítási pályázatot. A nyílt nemzetközi pályázat alapján a nyertes ingatlanfejlesztő a városfejlesztési mestertervben az adott telekre meghatározott paramétereknek megfelelő épület építésére kaphat jogot úgy, hogy a földterület köztulajdonban marad, a felépítmény kerül csak magántulajdonba, amelyért az ingatlanfejlesztő földhasználati díjat fizet a városnak. Ez biztosítja, hogy a közérdeket ténylegesen érvényesíteni lehessen a profitérdekkel szemben. Biztosítjuk az átlátható és tisztességes versenyt az ingatlanfejlesztők között, nem az ingatlanfejlesztő határozza meg a saját érdekei szerint, hogy hol, mi épülhet, a közérdeknek megfelelően lehet csak beépíteni a területet.
Budapest a területen lévő kommunális hulladék elszállítására tesz erőfeszítéseket, megteszi azt, amit az állam hosszú évek óta nem. Mindeközben fel kell pontosan mérni a talaj szennyezettségét, ezt a kármentesítést az állam vállalta az arab milliárdos befektető, a magyar jogszabályok alapján pedig egyértelmű, hogy a kármentesítés a szennyező felelőssége.
A főpolgármester utalt arra, hogy a kormánypropaganda alighanem már holnaptól számonkéri rajta, miért nincs Parkváros már az állam által évtizedekig elhanyagolt területen. Ennek kapcsán hívta fel a figyelmet konkrét példákkal, hogy ilyen nagyságrendű beruházások külföldön is, Magyarországon is évtizedes távlatban valósíthatók meg. Ugyanakkor óvatos tervként megfogalmazható, hogy mintegy 8 év múlva már beköltözhetnek az első lakók a Budapest Parkvárosba.
Karácsony Gergely végül arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a nagyívű tervek csak úgy és akkor valósíthatók meg, ha létrejön a partnerség az érintett szereplők között, beleértve a magyar államot, a kerületeket és a majdani beruházókat is. Szükség van és lehetőség is lenne a Budapest Parkváros megvalósításához uniós forrásokat felhasználni. A partnerség Budapesten nem fog múlni.
###
A konferencián előadott Vitézy Dávid.
Sok partnerségre és együttműködésre lesz szükség a sikerhez – mondta Vitézy Dávid, a közgyűlési Podmaniczky-frakció vezetője. Szerinte az együttműködésre jó példa, ahogy a fővárosi közgyűlés több frakciója együttműködésével tudtak dönteni az elővásárlási jog gyakorlásáról. „Ez egy valódi aranytartaléka Budapestnek, de aktív vasúti tevékenység folyik, így meg kell egyezni az állam mellett a MÁV-val is, viszont ha ez megvan, a jó adottságú tertület jól beépíthető a városszövetbe” – mondta. Megjegyezte: lakhatási-, klíma-, és zöldválság van Budapesten, ezeken kell enyhíteni, és ezeknek kell alárendelni a fejlesztési célokat”
*** Rákosrendező Vitézy Dávid prezentáció (21 MB pdf.)
https://s3-eu-central-1.amazonaws.com/greenfo.hu/wp-media-folder-greenfo/wp-content/uploads/2025/02/rakosrendezo-vitezy-david-prezentacio.pdf
„A magyar állam magára hagyta ezt a területet” – állapította meg Vitézy, megjegyezve, hogy a területen van a Vasúttörténeti Park, amelyet „az arab befektető ellehetetlenített volna, a főváros viszont megmenti és megtartja a Vasúttörténeti Parkot a budapestieknek”. A terület szennyezettségéről szólva megjegyezte: a világháború miatt lőszermentesíteni kell és a vasúti tevékenység miatt gázolajjal átitatott a talaj, sok az illegálisan lerakott hulladék is, de szerinte nem kell „túldramatizálni sem a probléma nagyságát”.
Arról, hogy milyen lehet itt egy új városrész, Vitézy is nyugat-európai jó példákat hozott. Szerinte az a cél, hogy „15 perces város jöjjön létre, hogy gyalog elérhető legyen minden fontos szolgáltatás, ne kelljen autóba ülni ehhez, minél több zöld és közterület legyen.” Bécset említve elmondta: szintén egy volt pályaudvar területén 75 hektáron történt fejlesztés, a közepén 10 hektáros parkkal, és ez a beruházás sem ment egyik napról a másikra, mert a tervek 2004-ben készültek, és az utolsó házak még épülnek. Szerinte a példaként hozott bécsi fejlesztéshez hasonlóan Budapestnek is elég lenne a szinte ugyanakkora területen 15 ezer lakást építeni”.
A konferenciáról készült videóban megnézhető még három előadás:
https://www.youtube.com/watch?v=9DblLXY_F58
A fórum felszólalója interneten keresztül Andreas Trisko, Bécs városának vezető tervezője volt. Az urbanista szakember – aki lelkesen felajánlotta tapasztalataikat a budapesti projekten dolgozóknak – a már Karácsony és Vitézy által is jó példaként hozott egyik grandiózus bécsi fejlesztési projektet mutatta be részletesen. Andreas Trisko előadásában beszélt a zöldfelületek arányának fontosságáról, az ilyen fejlesztési területek beépíthetőségéről, átjárhatóságáról, szellősségéről is. Az építési tevékenységek hulladékmentessége, a zöldenergia hasznosítása és a fejlesztés koordinációja is szóba került, és a bécsi várostervező is kiemelte, hogy ehhez sok szereplő együttműködése szükséges. A bécsi gyakorlat az, hogy a fejlesztési projekteket részenként, elemenként pályáztatják meg, miközben ötvözik a támogatott és piacorientált lakásépítést.
### 1.10.50 Andreas Trisko Bécs vezető várostervezője
https://youtu.be/9DblLXY_F58?si=CI_grtaNATmZTnVq&t=4244
+++
A következő felszólaló Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezetője, a Budapest Kör elnöke inkább egy elrettentő példát hozott. Isztambulból, ahol közéleti tiltakozás közepette arab befektetők több, akár 650 méteres felhőkarcolót is felhúztak volna, de egy év után a tiltakozások hatására a projekt kudarcba fulladt. Majd a belgrádi hasonló befektetés ismertetése következett, ahol ugyan voltak tüntetések is ellene, de megvalósult, és amelyen Karácsony Gergely is szörnyülködött már a helyszínen.
*** Rákosrendező Tosics Iván prezentáció (2 MB pdf.)
https://s3-eu-central-1.amazonaws.com/greenfo.hu/wp-media-folder-greenfo/wp-content/uploads/2025/02/rakosrendezo-tosics-ivan-prezentacio.pdf
### 1.33.42 – től Tosics Iván, városkutató, szociológus, a Városkutató Kft. ügyvezetője, a Budapest Kör elnöke
https://youtu.be/9DblLXY_F58?si=vxfPsWcENiXf5IfG&t=5608
Tosics Iván ismertetése szerint Münchenben megvalósult a város és a vasút összefogásával egy kertváros-fejlesztés, hasonlóan ahhoz a Parkváros projekthez, amit Budapest tervezne megvalósítani. A szakember, városkutató arra is kitért, hogy milyen önkormányzati és civil ellenállási lehetőségek vannak arra az esetre, ha egy hasonló fontos beruházás eltér eredeti céljaitól.
+++
A fórum utolsó előadója, Erő Zoltán, Budapest főépítésze nemcsak külföldről, hanem a magyar fővárosból hozott korábbi vagy jelenleg is zajló, jó és kevésbé jó városfejlesztési példákat, sőt elrettentőeket is.
### 1.49.50-től Erő Zoltán Budapest főépítésze
https://youtu.be/9DblLXY_F58?si=rfamqaNbbw5N6xuQ&t=6575
https://greenfo.hu/hir/hogyan-tovabb-rakosrendezon/
M Imre üzente 1 hónapja
Vitézy Dávid : Sok féligazság jelent meg az elmúlt napokban arról, hogy a Főváros mit tud kifizetni a MOHU-tól származó bevételekből, és miből mire mennyit költhet.
Tegyük akkor tisztába!
Hosszabb lesz, mint egy frappáns odamondogató komment - de akit esetleg a valós helyzet érdekel, érdemes elolvasnia.
I.
A vevőnek, tehát eredetileg az arab befektetőnek, immár pedig az elővásárlási jog gyakorlását követően a BKM-nek, a Főváros közműcégének a szerződés aláírását követő 10 munkanapon belül 25%-ot, azaz 12,73 milliárd forintot kell megfizetnie. Itt nincs feltétel, ezt ki kell fizetni.
A Fővárosi Közgyűlés az elővásárlási jog gyakorlásakor ennek a 12,73 milliárd forintnak a fedezetéről döntött: a MOHU-tól a hulladékkoncesszió miatti feladatátadás révén a Hulladékhasznosító Mű megvásárlásának ellenértékeként érkezett szabad felhasználású bevételek terhére fizeti ki ezt a BKM - ennek semmilyen akadálya nincs. Ezt a MOHU tegnapi közleménye sem cáfolja.
II.
A második vételárrészlet kapcsán jelentek meg ma olyan hírek, hogy erre most nincs meg a fővárosnak minden forrása, mivel a MOHU-tól érkezett bevételek ezt már nem fedezik teljes körűen. Ez a második részlet azonban jelenleg nem esedékes, mivel a második részlet kifizetésének 5 db feltétele van, melyek közül mindegyiknek teljesülnie kell ahhoz, hogy a vevőnek (jelen esetben a fővárosnak, eredeti szándék szerint az arab befektetőnek) ki kelljen fizetni a második részletet, ami 35% (17,83 milliárd forint).
Ezek a feltételek pedig nem egyik napról a másikra fognak teljesülni.
III.
Mik a második, 17,83 milliárd forintos részlet kifizetésének feltételei?
Öt van.
1.)
Az építési jogszabályok módosítása - itt ugye az arabok által kért paraméterek szerint az építési jogszabályok felülírására (500 méteres torony, 5% zöldfelület stb.) vállalt a kormány kötelezettséget. Akárhogy is, a szerződés szerint addig nem esedékes a második részlet, ameddig ennek megfelelően nem írják felül a hazai jogszabályokat. Nyilvánvalóan, ha lesz konstruktív együttműködés, akkor itt lesz miről tárgyalni, hisz a Főváros nem 500 méteres tornyot akar itt építeni, viszont mihamarabb szeretné látni a használaton kívüli vasút vágányok elbontását és a többi közlekedési tárgyú vállalás teljesítését. Ezzel együtt, a hatályos adásvételi szerződés szerint a feltétel még mindig az arab igények szerint az összes hazai építési jogszabály felülírása.
2.)
A második feltétel, hogy minden más magyar jogszabályt, akár törvényt is, a Kormány úgy módosítson, hogy az elősegítse a beruházást és az építési engedély megszerzését. Ezeket a vevőnek kell összegyűjtenie és jeleznie, ebből is látszik, hogy az arab befektetőkre írták a szerződést - de ha már így alakult, lesznek javaslatai a Fővárosnak is. :)
3.)
A harmadik feltétel a Kormány részéről a beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítése.
4.)
A negyedik feltétel az ingatlan teljes tehermentesítése, minden perfeljegyzés törlése az eladó Magyar Állam által - ez a Fővárostól független, de az állam számára jelentős feladatot jelentő feltétel.
5.)
Az ötödik feltétel a telekalakítás, a vasúti területek felosztása - az aktív vasúti vágányok így visszakerülnek állami tulajdonba, a nem szükséges vasúti területek leválasztásával. Erre pontos térképi melléklet van a szerződésben, de a teljes telekalakítás lebonyolítása és az ingatlan nyilvántartásban való bejegyzése is feltétele a második részlet kifizetésének. Ez a magyar állam és a MÁV, valamint a vevő szoros együttműködését feltételezi.
A fenti öt feltételből tehát látható, hogy még akkor is, ha a Kormány maximális együttműködést és konstruktivitást tanúsít, bonyolult, összetett, egymásra épülő feltételek sokaságának teljesülése után esedékes a második részlet.
A szerződés aláírói eleve tudatában voltak ennek: egyrészről a vevő elállhat, ha a kormány nem teljesít (tehát, a mindenkori kormány együttműködési hajlandóságának hiányában az arab befektető bármikor kiléphetett volna).
Illetve a szerződés azt is rögzíti, hogy mivel a feltételek teljesülése egy évnél is több idő lehet, a KSH árindex mértékével emelkedik a második részlet ára az idő teltével. Tehát, a szerződés nagyon is tudatában volt, hogy a kormány és a vevő közötti hosszas tárgyalás és együttműködés nélkül itt semmit nem lehet fejleszteni és ez akár egy éven túl is eltarthat. Ez pedig nem csak az arab befektetőre igaz, de arra a jelenlegi esetre is, amikor a vevő már nem az Emírségek uralkodója által kijelölt cég, hanem Budapest.
IV.
A harmadik, egyben utolsó vételárrészlet kifizetése (20,38 milliárd forint) 2039-ig esedékes, és ahhoz kötött, hogy a Kormány teljesítse a 800 millió eurós (mai áron kb. 324 millárd forintos) infrastrukturális vállalását. A Kormány ugyanis vállalta, hogy "a projekt megvalósításához szükséges állami infrastrukturális fejlesztéseket (gyalogos felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró, vasúti pálya fejlesztése, a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen, M1 metró meghosszabbítása, kerékpárút és gyalogút) megvalósítja, és az ehhez szükséges forrást legalább 800 millió EUR becsült összeg erejéig biztosítja". Ez tehát a feltétele a vételár teljes kifizetésének 2039 előtt. Tehát a Főváros nem csak politikai értelemben kérheti számon a közlekedési beruházásokat a Kormányon, hanem az adásvételi szerződés alapján is.
V.
Összességében tehát, ha eljutunk egyszer odáig, hogy a vételár kifizetéséhez a feltételek mind teljesülnek, az valójában a mindenkori (hisz jó sok ciklust érint ez, 2039-ig négy parlamenti választás lesz és három főpolgármester-választás) magyar Kormány és Főváros olyan fokú együttműködési készségét mutatja, hogy akkor a Rákosrendezőn a pénteki konferencián bemutatott tervek szerinti új, európai szemléletben fejlesztett zöld lakónegyed is meg is tud valósulni.
Ha a kormány nem működik együtt, és el akarja gáncsolni ezt, azaz meg akarja akadályozni, hogy az elővásárlási jogával élő Budapest ezt a területet fejlessze, ehhez számos eszköze van a szerződés szerint is. Viszont ebben az esetben már a második részlet sem válik esedékessé, és az első is visszajár, ha végül a szerződés ellehetetlenül.
Budapest érdeke az, hogy ennek a történetnek ne ez legyen a vége. De a vásár kettőn áll, az eladó és a vevő együttműködésén, melynek szellemében ez az adásvételi szerződés készült - ez pedig immár a Kormányt és a Fővárost jelenti.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1169807064501316
M Imre üzente 1 hónapja
Bardóczi Sándor: 2013-ban, egy évvel a Londoni Olimpia után volt alkalmam bejárni Stratford ingatlanfejlesztési területeit és a Queen Elizabeth park tervezett területét, valamint az ipari szennyezéstől akkor már félig megtisztított Lee folyó torkolati szakaszát. A Londoni Olimpia egy példaértékű városrehabilitációnak szolgált ürügyül, ahol komoly állami pénzek és a nemzeti lottó bevételeinek célzott felhasználása szolgáltak a város forrásai mellett arra, hogy az olimpia előtt és után rehabilitálják a lepusztult East End-i iparterületet lakó-, iroda-, és rekreációs negyedként, és ennek örvén kiterjesszék ide is a londoni zöld gyűrűt. Ennek a megtervezése bőven az olimpia előtt indult 10 évvel és az olimpia után bemutatott urbanisztikai program 25 éves folyamattal számolt. Ottjártamkor éppen szedték szét az olimpia csarnokok acél rácsostartóit és szortírozták a rajtuk található vonalkódok szerint, mert ezeket a csarnokokat úgy tervezték meg, hogy szétszedve és máshogy összelegózva Angliaszerte iskolai sportcsarnokok szerkezeti elemei lehessenek.
Elképesztő mérnöki tudás és előrelátás. Ami abban is megnyilvánult, hogy hogyan lehet élővé tenni egy halott és szennyezett folyót és partjait úgy, hogy ne kelljen minden szennyezett talajt elszállítani, hanem helyben kémiai, mikrobiológiai és remediációt segítő növényzettel (méhlegelő alert!) hogyan lehet a talajokat megtisztítani egy olyan szintig, hogy azon már közparki növényzet megéljen és biztonságos lakókörnyezet jöjjön létre sok-sok lakással, enyhítendő a londoni lakhatási válságot.
2016-ban volt szerencsém megnézni Hamburgban a Hafencity városrész félkész területét. Az Elba partján Herzog és de Meuron által tervezett Elbphilharmonie épülete már állt de még nem volt nyitva. Az egykori konténerkikötő helyén hullámtéri környezetben egy olyan új városrész épült, amivel Hamburg kétmillió lakosúvá válhat. A házak alsó szintjei vasbetonból, vízzáróan árvízkapuval ellátva készültek, ezekben kávézók, éttermek, boltok. Ha jön az Elba, ezeket kapukat lezárják és az első emeleten kiépített függőfolyósokon és hidakon közlekedik a városnegyed. Van parkja is, amit időnként elönthet az Elba. A fasorokat egyedi csónak formájú hullámtörők veszik körül. Tartományi és városi pénzből közösen épül az infra, mesterterv alapján a tömbök magánberuházásban. Elszórva a város tulajdonában maradó szociális bérlakásokkal, amelyeket a piaci ár alatt adnak ki szegényebb családoknak.
2018-ban volt szerencsém végigjárni részletesen, szakmai vezetéssel Stockholm egykori gázgyári területeit és teherkikötőit, amelynek a helyén egy 10 éve már tartó romeltakarítás és szennyezésfelszámolás után felépültek az első kulcsrakész lakások, amelyek mindegyik tömböt külön nemzetközi épület tervpályázat útján építették meg. Egy kis megtisztított fjord partján a városrész közös jellemzője lett, hogy a házak közötti parkban elhelyezett chipkártyával nyíló szemétledobók vákummal szívták el a szemetet a hulladékégető műig, és a lakások távfűtésének havidíját befolyásolta, hogy mennyi szemetet dobtak bele a rendszerbe. Igazi rezsicsökk skandi módra és nem rezsibiztosi mélységekben. Ugyancsak közös jellemzője volt a negyednek, hogy fél parkolóhely épült lakásonként, s az se volt kihasználva. Az emberek inkább használták a remek közösségi közlekedést, amit ott biogázzal üzemeltetnek, vagy a kerékpározást. Fél méteres hóban szöges gumiabroncsokkal. A harmadik közös jellemző pedig az volt, hogy a társasházak tetején álló nagy teraszt és kis teremlakást nem penthouse lakásként értékesítették valami kőgazdag embernek, hanem az volt a közösségi tér, ahol a teraszon sütögetve vagy a teremlakás nagy asztalánál lehet megtartani a társasházi közgyűlést. A közeli egykori teherkikötőből csak az új 5 emelet magas kikötői terminál magasodott ki és egy hatalmas konzol, ahol a tengerjáró kompokra fel lehet szállni. A terminál felső szintje volt lefestve fehérre és svédsárgára, alatta szerkezetkész vasbeton szintek égtelenkedtek. Azért mert a kikötő felső szintje lesz majd csak látható, ahhoz épül a meredek parton hozzá az járófelszín alá kerülő -4 szint, amiben a vámszabad raktárak, piac, vendéglátás, metro, parkolóházak és kiszolgáló létesítmények kapnak majd helyet. Ez utóbbiakat a magántőke építi, csatlakozva a közpénzből megépült terminálhoz. A negyed egykori gázgyári hűtőtornyai kibelezve, városi könyvtár, kultúrház, közösségi tér, oktatási intézmény épül majd bennük, megtartva a régi külső téglafalakat. Állam, város közös kooprodukciója volt a szennyezett terület megtisztítása, a közlekedés kiépítése és a modern közműberuházások, s eztán értékesítették ezt piaci ingatlancégeknek egy mesterterv mentén. A teljes projekt 25 éves időtartamra tervezett. Elszórva a város tulajdonában maradó szociális bérlakásokkal, ezek a lakások 1%-át teszik ki, amelyeket a piaci ár alatt adnak ki szegényebb családoknak.
2023-ban volt szerencsém részletesen megnézni mi készül Seestadt Aspernben, Bécs külső városrészében. Amire a bécsi városháza egy projektcéget alapított, ami egy mesterterv alapján tömbönként építi az új negyedet, ami kétmillió lakos fölé emeli majd Bécset. Még semmi nem volt egy bányatavon és egy bezárt opelgyáron, meg egy cargo reptéren kívül, de a metrót már megépítették, ami a felszínen éri el a városrészt. Az utak szélesek, a szivacsváros itt tudatos köztéri koncepció mentén épül, a zöldek egyben vizet raktározó időszakos víztározók is, az utcákon elektromos buszok és önvezető busz kísérletek zajlanak, a lakások egy része - ez nem is kérdés itt - szociális bérlakás, menekülteket segítő alapítvány üzemeltet itt kiváló éttermet, ahol a menekültek a saját hazájuk ételeit főzik és szolgálják fel, elképesztő energetikai, közlekedési és zöldinfra innovációk tárháza a városrész, Bécs urbanisztikai játszótere. A projekt 20 éve zajlik, jó ha további 20 év alatt be tud fejeződni és szervesül majd a városhoz.
Mindezeket azért írom le, hogy előre rögzítsem, azok az újságcikkek, facebook posztok és tiktok videók, amelyek Rákosrendezőn a főváros birtokba kerülésének másnapján azt fogják kifogásolni, hogy miért nincs már kész, azok hazudni fognak és ezt tudatosan teszik majd. Egy új városrész mindig tervezéssel és méréssel kezdődik, s ez önmagában több éves folyamat. Mindig feltételezi állam, tartomány, város és piaci szereplők együttműködését. Mindig takarítással, előkészítéssel, infraépítéssel kezdődik, nem lakásokkal. És mindig ütemekben zajlik, nem egyszerre. És mindig 20-30 évig tart megfeszített ütemben. És mindig feltételez egy projektcéget is, ami akkor hozza a legjobb eredményt, ha az városi kézben van.
Gondoljunk bele: néhány nappal ezelőtt Budapest mozgástere arra tulajdonosként, hogy érdemben befolyásolni tudja, mi történik a rozsdaterületein, a szabályozási lehetőségen - amit újabban mindig felül szoktak írni kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánítással - nagyjából nulla volt. Most meg tulajdonosává válhat a város egyik legnagyobb kiterjedésű, belváros közeli, jó közlekedési kapcsolatokkal bíró rozsdaterületének. Ez önmagában olyan eredmény, ami alapvetően egy másik klubba helyezi át az eddig eszköztelen fővárost. Jól kell élni vele, közérdeket szem előtt tartva.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=9495708777139595
M Imre üzente 1 hónapja
Kívül-belül megmutatjuk a belgrádi mini-Dubajt | 2025. febr. 4.
Nagy pláza, sok beton, még több üres lakás – nézzék meg videónkat, és a részleteket majd olvassák el a február 7-én megjelenő Magyar Hangban.
Az újvidéki tüntetések után felpattantunk a szerb kormány büszkeségére, a Sólyomra – a szerelvény a kínai-orosz hitelből felépített Belgrád–Budapest gyorsvasútvonalon jár, egyelőre csak a szerb főváros és Pétervárad között.
Belgrádba érkezve szobát vettünk ki a Belgrad Waterfront projekt egyik épületében – a szerb kormány ugyanazzal az arab befektetővel, Mohamed Alabbar dubaji üzletemberrel és annak Eagle Hills Properties elnevezésű vállalatával üzletelt, akinek a magyar kormány is eladná Rákosrendezőt.
Az építkezések még javában folynak – szombat délután beültünk egy kávézóba, és nagy meglepetésünkre folyamatosan jöttek a terasz egyik asztalához a munkások, hogy egy ott ülő férfi zsebből kifizesse őket.
https://www.youtube.com/watch?v=GVmrB3wObW4
M Imre üzente 1 hónapja
M Imre üzente 1 hónapja
Karácsony azt mondja, ő már nyugdíjas lesz, mire felépül a Parkváros Rákosrendezőn | 2025. 02. 06.
„Ez nagy győzelem, de a háború még nem dőlt el” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester Rákosrendező megszerzéséről az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
https://www.youtube.com/watch?v=0zBzs1NIxaI
A csütörtöki Kormányinfón derült ki, hogy mégsem épül meg a mini-Dubaj. A fővárosi tulajdonban levő Budapest Közművek Zrt. (BKM) a kormány szerint is érvényesítheti az elővásárlási jogát Rákosrendezőre, ami után az egyesült arab emírségekbeli befektető helyett a főváros tulajdonába kerülhet a 85 hektáros terület. A főváros ezután köteles kifizetni a vételárat (először a teljes összeg 25 százalékát, mintegy 12,7 milliárd forintot) és megtisztítani a területet.
A főpolgármester elmondta, hogy egy nagyon rossz dolgot ki tudtak védeni, de mire valósul a beruházás, ő valószínűleg nyugdíjas lesz. „Az ehhez hasonló nagy projekteket Bécsben is húsz évig csinálják” – tette hozzá.
A Rákosrendezőre tervezett Parkváros koncepciói már 2019-ben elkészültek: továbbra is ez a beruházás alapja.
Karácsony szeretné azt feltételezni, hogy a kormány jót akar Budapestnek, de egyelőre politikai játszmát sejt a döntés mögött.
-- Szerintem Rogán Antal bement a kormányülésre, bevitte a közvélemény-kutatási adatokat, amelyekből kiderült, hogy a Fidesz szavazók is mélységesen ellenzik ezt az egészet
– mondta Karácsony, aki szerint továbbra is kérdés, hogy meg tudnak-e állapodni a kormánnyal, többek között vasúti beruházásokról. „Az a hülye helyzet lesz, hogyha a főváros megkapja ezt a telket, akkor a mi telkünkön megy át a vasút” – hangsúlyozta a főpolgármester, aki szerint a beruházás sikeréhez az is kell, hogy a kormány teljesítse az arab befektető felé tett korábbi vállalásait, hiszen az állam nélkül ebből a projektből nem lesz semmi.
Karácsony arról is beszélt, hogy maga is a kormányinfón értesült arról, hogy elfogadták a főváros elővásárlási jogát a területre, de számított rá, hogy ez a döntés fog megszületni. A kormány partnersége nélkül ugyanakkor szerint ez a történet is véget érhet: most van egy lehetőség arra, hogy közösen egy olyan beruházást valósítsanak meg, amely nyugaton már egy bevált. Arra készülnek, hogy feszes menetrenddel megalkotnak egy mestertervet, egy megvalósíthatósági tanulmányt, amelyet meg lehet versenyeztetni.
A terveket magántőke bevonásával valósítanák meg, sőt: Karácsony szerint akár az arab ingatlanbefektető is visszatérhet, a lényeg, hogy először azt találják ki, mit akarnak építeni Rákosrendezőn. Arra a kérdésre, hogy Budapestnek van-e elég pénze a szerződésben foglalt vállalások teljesítésére, Karácsony azt mondta: amit az arab beruházó vállalt, azt a főváros is vállalja. A beruházó szerinte nagyon keveset vállalt.
A szemételszállítás és kármentesítés kapcsán elmondta, hogy jogi értelemben a szennyezőnek kell a szennyezést megszüntetni, aki szerinte a MÁV. Karácsony szerint nem az illegális hulladék a legfontosabb eleme a területrendezésnek, hanem a talajszennyezettség, az olajszivárgás, amiről senki sem tudja, hogy mekkora költség elszállítani.
https://24.hu/belfold/2025/02/06/karacsony-gergely-rakosrendezo-mini-dubaj-elovasarlasi-jog-kormanyinfo/
___
Miért engedhette át a kormány Rákosrendezőt a fővárosnak? | 2025. febr. 6.
A kormány tudomásul veszi a főváros elővásárlási jogát Rákosrendezőre. Gulyás Gergely szerint ez azt jelenti, hogy Budapest köteles kifizetni a vételárat és megtisztítani a területet, innentől pedig a főváros dolga, hogy mit kezd Rákosrendezővel.
Az Egyenes Beszéd vendégei Szakonyi Péter újságíró és Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.
https://www.youtube.com/watch?v=ckssg9RlnxU
___
ARANYAT rejteget a kormány Rákosrendezőn? Utánajártunk! | 2025. jan. 26.
Rákosrendező területét a kormány valamiért úgy félti a Fővárostól és a budapestiektől, mintha aranyat rejtegetnének. Neki is álltunk megkeresni, és bár végül nem lett meg, arra utaló szándékot se találtunk, hogy itt bárki 500 méteres felhőkarcolókat szeretne. Helyette sokkal nagyobb szükség lenne megfizethető lakásokra, a belvároshoz közel, sok zöldfelülettel.
https://www.youtube.com/watch?v=uxoZkYQNbsE
___
Rákosrendező állomás sötét oldala, ahogy remélhetőleg sokáig már nem látjuk. Picit para. | 2024.02.25.
Tény és való hogy Rákosrendező vasútállomás felhagyott területei tájsebként ékelődnek a főváros szövetébe. Fényévnyi távolságra kárhoztatják Zuglót Angyalföldtől, miközben mindösszesen pár száz méterről van ténylegesen szó. Maga a terület inkább észak-déli irányban hosszú, kelet-nyugati relációban nem túl sok, viszont átkelni rajta csak két helyen lehet. Az északi, a gyalogos híd a Rákos-pataknál igen-igen para még nappal is, éjszaka pedig kifejezetten csak adrenalin függőknek, vagy öngyilkos jelölteknek ajánlott, úgyhogy itt kezdtem a forgatást. Az egykor virágzó vasúti csomópont, a vasúttal együtt leépült, teher funkcióját lényegében elveszítette, és 40 éve folyamatosan, egyre gyorsuló tempóban sorvad el. Ami pedig a helyén marad az nemhogy egy fővároshoz nem méltó, de még egy albán faluhoz sem! A kevésbé bátrabbak a műholdképről is jól láthatják, hogy ami ott van az SZÉGYEN! No de miért is alakult így, miért nem épült be az elmúlt évtizedekben, és miért nem kapott normális új funkciót? A válasz nagyon egyszerű. A vasút után a talaj kármentesítését el kell végezni, és ez már önmagában is többe kerülhet, mint amennyit a terület jelenleg ér. De ha mindez esetleg még nem volna elég, mivel Rákosrendező egy fontos vasúti csomópont volt, a II. világháború szőnyegbombázásai keretében kegyetlenül megszórták ezt a területet, mint ahogy a többi stratégiailag fontos létesítményt is Budapesten. Így jó eséllyel több a robbanóanyag van a földben mint azt most el tudnánk képzelni. Azaz a projekt borzasztóan drága lett volna eddig is, és senkinek nem érte meg itt bármit is virítani. Most azonban feltűnt a színen egy arab beruházó, aki némi állami segítséggel nekikezdene ennek a gigaberuházásnak. Hiszen itt egy komplett új városnegyed épülne, Kisföldalatti hosszabbítással, repülőtéri gyorsvasúttal, meg toronyórával lánccal. És mostanában már az is mellékes hogy a Nyugatiból a reptér felé nagyon nem erre vezet a vasút! No de majd legfeljebb Ferihegyet is áthelyezik :- ). Addig is dokumentálom szorgalmasan ami ott van, mert remélhetőleg hamarosan csak egy rossz emlék lesz, amit mindenki igyekszik mihamarabb kitörölni a memóriájából.
https://www.youtube.com/watch?v=EkmSPvP1quU
M Imre üzente 1 hónapja
A lakosság újította fel az istvánteleki vasútállomást, és sokkal jobb lett, mintha Lázár Jánosék csinálták volna | 2025. február 05.
Nem minden a pénzről szól, még a felújítások esetén sem. Az istvánteleki vasútállomást például - ami Budapesten, Rákosrendező közelében található - egy-két flakon festék segítségével varázsolta vicces hellyé egy Ismeretlen Művész:
https://x.com/peter18851/status/1886874757720678806?s=46&t=t6N_H-8lQIRJbplFFu12oQ&mx=2
https://444.hu/2025/02/05/a-lakossag-ujitotta-fel-az-istvanteleki-vasutallomast-es-sokkal-jobb-lett-mintha-lazar-janosek-csinaltak-volna
M Imre üzente 1 hónapja
Kíváncsi, milyen betonszörny épülhet Rákosdubajon? Itt megnézheti! – Videó! | 2025.02.03.
Képzeljük el mondjuk a Duna Arénát, csak szorozzuk meg ötvennel. Ez a szemét Budapestre vető arab befektető belgrádi álma, a Belgrade Waterfront.
https://www.facebook.com/nepszavaonline/videos/1793027648195771/
Máshol nem megy ilyen simán Mohamed Al-Abbar cégének. Horvátországban gyakorlatilag zátonyra futott a „zágrábi Manhattannek” keresztelt projekt, miután az értelmi szerzője, a pályafutása során korrupciós gyanúk övezte veterán polgármester, Milan Bandić 2021-ben elhunyt, az utódai pedig azonnal megálljt parancsoltak a szerintük megalomán, tájidegen beruházásnak.
Ugyanígy történt Lettország fővárosában, Rigában is, ahol az Eagle Hills Properties 57 hektáron akart építkezni, fél évvel szerződéskötés után azonban már magyarázatot követeltek a beruházótól, mondván, az emírségekbeli cég gyakorlatilag semmibe vette a megállapodás pontjait, illetve önkényesen túllépett a városvezetés feje felett.
Belgrádban jártunkkor a toronyházak jó része még felállványozva állt a körülötte nyüzsgő munkásokkal. Teljesen nyilvánvaló, hogy minden alárendeltek az ingatlanüzletnek. Zöldfelület jóformán alig csak mutatóba akad – Az egyik toronyház tövében találunk egy ingatlanértékesítési irodát. Az árakból teljesen egyértelmű, hogy itt nem a szerb dolgozó nép bérházai épültek fel ahol a Forró Szélből ismert Šurda fogja kipihenni a fáradalmait. A nagyjából 60-60 négyzetméteres lakások zömének a bérleti ára 450 és 2500 euró között mozog havonta. Vételárat csak egyet találtunk egy nagyobb, szuperpanorámás (és nyáron vélhetőleg sütőként, télen hűtőként funkcionáló) apartman ára 1,5 millió euró.
https://nepszava.hu/3267301_budapest-rakosdubaj-belgrade-waterfront-video
-\\- -\\- -\\- -\\- -\\-
A NER-elit a túlélését finanszírozná Rákosdubajból | 2025. febr. 1.
Az uniós források eldugulása és a Fidesz gazdasági elitjének súlyos pénzhiánya okozhatja, hogy a NER belement a rákosrendezői dubajozásba, vagyis abba, hogy egy az egyben átadjon egy fél kerületet a dubaji emír által kijelölt ingatlancégnek, aki ott azt építtethet, amit akar. A NER gyakorlatilag bebetonozta a dubaji cég jogait – fogalmazott Szalai Anna, lapunk szakújságírója a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjében.
Az eheti adásban Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője, Angyal Gábor lapszerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető arra is kitért: a NER nagyjai immáron a szokásos látszatot is félretéve sorakoztak fel szinte nyíltan a pénzért. A főváros szerdai elővásárlási döntése miatt ugyanakkor jó darabig még várhatnak a baksisukra, elkeseredett küzdelem jöhet az ellenzék és a NER között.
https://www.youtube.com/watch?v=nXAEtKZQFRA
M Imre üzente 1 hónapja
Rózsa András: Rákosrendező így is kinézhetne: gyönyörű zöld terület sporttelepekkel, Rákos tóval, és keresztirányú közlekedéssel. | terv 2005-ből
https://www.facebook.com/reel/1854068055129678
___
Rózsa András: Lázár János most már nyíltan hazudik Rákosrendező ügyében. A tét pedig nem kicsi: a súlyosan tűzveszélyes állapotok felszámolása Zuglóban.
Rákosrendező MÁV-tulajdonban lévő területein ugyanis hatalmas mennyiségű illegális szeméthegy halmozódott fel az évek során, amelyek súlyosan tűzveszélyesek. Csak tavaly három tűzeset történt, és csak a vakszerencsének, valamint a tűzoltók áldozatos munkájának köszönhető, hogy nem történt olyan tűzvész, mint amit mostanában Kaliforniában láttunk.
Hiába kértük azonban mind a MÁV-ot, mind közvetlenül Lázár Jánost a súlyosan tűzveszélyes illegális hulladékhegyek felszámolására, semmilyen lépést nem tettek. A zuglói önkormányzat egyeztetést is folytatott a MÁV-val egy kamerarendszer kiépítéséről, hogy megakadályozzuk a további illegális hulladék lerakását. Hiába fizette volna ezt a zuglói önkormányzat, a MÁV megszakította a tárgyalásokat, és azóta sem válaszol a leveleinkre.
Lázár János pedig most az áldozat szerepét játszva nyíltan hazudik. Azt állítja, a tárgyalások Zugló hibájából szakadtak meg, és egyedül Lázárék dolgoztak „a budapestiek által odahordott illegális hulladék elszállításán.”
Kérdezem akkor Lázár miniszter urat, hogy ha annyit dolgozott a probléma megoldásán, akkor hogyhogy nincs még megoldva? Miközben közlekedési miniszterként felelős a MÁV működéséért, és a MÁV tulajdonában álló területről van szó?
Ha Lázár úr éveken keresztül nem képes 50 konténernyi illegális hulladék elszállíttatására a saját területéről, akkor javaslom, hogy keressen más foglalkozást, és adja át a helyét egy kompetensebb embernek a miniszteri tárca élén.
https://www.facebook.com/photo?fbid=1125960446207866
___
Rózsa András: A Zuglói Zrt munkatársai csak ezen a héten 50 konténernyi illegálisan lerakott hulladékot szedtek össze a Francia úti MÁV töltéseken. A költségeket természetesen ki fogjuk számlázni Lázár János minisztériumának:
https://www.facebook.com/rozsaandras.zuglo/posts/pfbid0jQomo6mXJ9jwQNkNSdnkpbhjJjvzkeCWCnLfXrXRPkqZjaBfGbHYxoaedeqaqiYol
M Imre üzente 1 hónapja
M Imre üzente 1 hónapja
M Imre üzente 1 hónapja
Rákosrendező-gate: adásvételi szerződést kér Habonyéktól a bíróság | 2025. január 22.
Nem jegyezte be még a cégbíróság Habony Árpád körének tulajdonszerzését annál a cégnél, amelynek elővásárlási joga van a mini-Dubaj területének egy részére.
Előzmények: hét elején derült ki, hogy aláírták a Rákosrendezőn épülő mini-Dubaj 85 hektáros területének adásvételi szerződését. A magyar állam az emírségekbeli Eagle Hills-csoportnak adta el a területet nettó 50,9 milliárd forintért.
-- Valójában nem egy ingatlanról van szó, a 850 ezer négyzetméternyi területet hét helyrajzi számon tartják nyilván. Az egyes telkek közül pedig kettőre elővásárlási joga van egy-egy vállalatnak.
-- Az egyik cég a főváros tulajdonában áll. Ennek a vállalatnak az egyik legértékesebb – 20,6 milliárdos vételárú – telekre van elővásárlási joga. Elvileg, ha a társaság leteszi ugyanezt az összeget, akkor elvásárolhatja az Eagle Hills elől a telket. Igaz, erről a kormányzat mást gondol.
-- A másik vállalat egy magántulajdonban lévő, korábban teljesen ismeretlen cég, amelyről csütörtökön Jámbor András, a Szikra Mozgalom képviselője a Facebookon azt írta, hogy néhány nappal a 85 hektár eladása előtt Habony Árpád üzleti körének tulajdonába került.
-- Így elvileg Habony köre (egészen pontosan az egykori miniszterelnöki tanácsadóhoz köthető Halkó Gabriella, aki ténylegesen megszerezte a céget) elég kedvező áron vásárolhatja meg az ingatlant az Eagle Hills elől, amin adott esetben sokat kereshet később.
Alulnézet: a cégiratok szerint az adásvétel valóban megtörtént, ám a tulajdonosváltást a cégbíróság egyelőre nem jegyezte be.
-- A bíróság múlt hétfőn hiánypótlásra szólította fel a vállalatot. A cégnek igazolnia kell, hogy még korábban befizették a törzstőkét, ami azonban ennél is fontosabb, formai hibák miatt bekérték az üzletrész-átruházási szerződést vagy az eladó értékesítésről szóló nyilatkozatát is
Valószínűleg elég fontos eleme az ingatlanok körüli kavarásnak, hogy a mini-Dubaj ingatlanok eladását (pdf)
https://mnv.hu/sw/static/file/SZT-159140_adasveteli_szerzodes.pdf
és az elővásárlási joggal rendelkező cég tulajdonosváltásának bejegyzését ugyanaz az ügyvéd intézte. Legalább egy embernél tehát összefutottak a szálak.
https://g7.hu/kozelet/20250122/rakosrendezo-gate-adasveteli-szerzodest-ker-habonyektol-a-birosag/
M Imre üzente 1 hónapja
Lázár Karácsonyt hibáztatja a Rákosrendezőn álló szemétért, de amíg nem adták el a területet, az a MÁV-é volt | 2025. január 31.
A leégett ház
... a terület a MÁV-hoz tartozott (tehát Lázár minisztériumához), amíg a kormány el nem adta Rákosrendezőt a dubaji Eagle Hills Csoportnak.
Január 17-én jelentette be a MÁV Zrt., hogy Lázár János január elején bejelentett 10 pontos közlekedésjavító csomagja olyan sok forrást igényel, hogy egyszerűen nem marad pénz a terület kitakarítására. A vállalat így
-- „nem végez majd kármentesítési, bontási és hulladékelszállítási tevékenységet, a terület – vasútüzemtől elválasztott része – várhatóan a jelenlegi állapotában kerül értékesítésre”.
A vasútvállalat júniusban írt ki két tendert Rákosrendező értékesítés előtti rendbetételére, de nem jelentkezett rá vállalkozó. A terület állapotáról sokat elmond, hogy az ott illegálisan elhelyezett hulladék mennyiségét 190 ezer köbméterre becsülték.
Így látja ezt Vitézy Dávid fővárosi önkormányzati képviselő is, aki kommentben reagált Lázár bejegyzésére.
-- „Miniszter úr, már írtam Önnek, hogy a legpofátlanabb dolog, amikor a gyújtogató méltatlankodik, hogy milyen csúnyán leégett a ház”
– kezdte hozzászólását Vitézy. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője megjegyezte, hogy ez MÁV-terület volt, míg „el nem adták az araboknak”, ezért Lázár „felelőssége és vállalása volt”, hogy ott rendet rakjanak.
https://telex.hu/belfold/2025/01/31/lazar-janos-facebook-video-rakosrendezo-szemet-fovaros-vitezy-david
M Imre üzente 1 hónapja
Eddig csak 1,5 milliót, mostantól akár 260 millió forintot kell fizetnie annak, aki pereskedne a mini-Dubaj ügyében | 2025. január 31.
2025. január 28-án módosult a polgári peres eljárások megindításának illetékeire vonatkozó szabályozás. A most hatályba lépett módosítás a korábbi,
-- a követelés összegéhez igazodó 6 százalékos illetékmérték helyett egy kilenc szintből álló, sávos rendszert vezetett be, és megszüntette az eddigi 1,5 millió forintos illetékmaximumot.
Készítettek egy illetékkalkulátort is, ahol a pertárgyérték megadásával egyszerűen kiszámítható a perindításkor fizetendő illeték összege. A változásokkal a kisebb értékű perek megindítása ugyan valamelyest olcsóbbá válik, de nagy pertárgyérték esetén a pereskedés jelentősen megdrágul.
A január 28-i hatályba lépést követően természetesen már csak az új szabályok szerinti illetékek megfizetésével lehet pereskedni.
A Telex két ügyvéddel egyeztetett, arra voltunk kíváncsiak, hogy mi állhatott a jelentősnek tűnő változás mögött, de az is eszünkbe jutott, hogy miképpen befolyásolhatja mindez az aktuálisan legnagyobb közérdeklődésre számot tartó magyarországi potenciális jogvitát, vagyis mi lesz a mini-Dubajjal. A két ügyvéd nem akart névvel nyilatkozni.
Mint egyikük vélelmezte, az intézkedés egyik célja lehet, hogy a jelentős bírói kapacitáshiány miatt kevesebb legyen a bíróságokon az ügyteher.
-- Valóban volt abban eleve valami furcsa, hogy egy 25 millió forintos ügynek ugyanakkora volt az illetéke, mint egy 100 milliárd forintosnak.
– mondta a másik ügyvéd.
https://telex.hu/gazdasag/2025/01/31/illetek-mini-dubaj-per
___
Jelentős hatása lehet egy január 28-i jogszabályváltozásnak a mini-Dubajjal kapcsolatos későbbi jogi eljárások sorsára, de valójában minden nagy értékű jogvitára, pályázatra, adásvételre, kötbérügyre – hívta fel a Telex figyelmét egy ügyvéd. Mint mondta, ha például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és az Eagle Hills Kft. rákosrendezői, 50,9 milliárd forintos szerződésértékű projektjét valaki jogi úton megtámadja, például azért, mert nem fogadja el egy elővásárlás jogszerűségét, vagy éppen nem fogadja el az elővásárlás mellőzésének jogszerűségét, akkor a pert kezdeményezőnek azonnal 260,3 millió forint illetéket kell befizetnie, amit azért kétszer, de lehet, hogy háromszor is meggondol mindenki. Ennél persze összetettebbek a szabályok, az önkormányzatok illetékmentesek, de egy önkormányzati cég már nem az.
Sokmilliós változás
Egy másik ügyvédi iroda, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda még decemberben írt blogbejegyzést erről a változásról.
https://jalsovszky.com/blog/jelentosen-valtozik-a-perinditas-illeteke-jovore
M Imre üzente 1 hónapja
M Imre üzente 1 hónapja
M Imre üzente 1 hónapja
M Imre üzente 2 hónapja
Rákosdubaj: megérkezett a fővároshoz az állami felhívás az elővásárlási jog gyakorlására | 2025. január 27.
„Az állam megküldte a főváros cégének, a Budapesti Közműveknek, a Rákosrendező teljes területére vonatkozó elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó felhívást” – jelentette be hétfőn Karácsony Gergely. A főpolgármester a Facebook-posztjában ennek kapcsán azt üzente az „elmúlt napokban zagyvaságokat össze-vissza beszélő kormányzati okostojásoknak”, hogy élnek az elővásárlási jogukkal, és „a Rákosrendezőn Parkváros lesz mini-Dubaj helyett”.
A poszthoz feltöltötte az MNV vezérigazgatója, Lakner Zsuzsa által aláírt levelet is, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a BKM Budapesti Közművek Zrt. – a Főtáv jogutódja – az értékesíteni szánt teljes, a XIII. és a XIV. kerületet érintő ingatlanegyüttesre élhet az elővásárlási jogával („az elővásárlási jog a dologösszesség része, azaz valamennyi fent hivatkozott tulajdoni hányad vonatkozásában együttesen gyakorolható”).
Egy gyors kronológia a rákosdubaji fordulatokról hétfő reggeli cikkünkből – amelyből az is kiderül, hogy a főváros helyzete korántsem egyszerű, mert ha bejelenti az elővásárlási jogát, utána az állam élhet a visszavásárlási jogával – arról, hogyan jutottunk el idáig:
Január 20-án, hétfőn kiderült, aláírta a Rákosrendezőnél lévő mintegy 100 hektáros terület adásvételi szerződését a magyar állam és az arab befektető, az Eagle Hills Csoport. A területet 50,9 milliárd forintért adták el, amit részletekben kell kifizetni, legkésőbb 2039-ig. A beruházó 4944 milliárd forintnyi fejlesztést vállalt a területen.
Másnap a főváros bejelentette, hogy egy cégükön keresztül elővásárlási joguk van, amivel élni fognak. Szerdán, újabb egy nappal később a mostani levelet küldő MNV még azt közölte, hiába tulajdonos a Fővárosi Távhő is, nem vehetik meg Rákosrendezőt, mert az Arab Emírségekkel kötött és törvénybe foglalt nemzetközi szerződés értelémben csak annak lehet eladni a területet, akit az arabok kijelölnek.
A kormány ellentmondásosan kommunikált: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt közölte, a főváros nem fog tudni élni az elővásárlási jogával, Lázár János építési miniszter pedig azt, hogy Karácsony hozzon egy 5 ezer milliárdos csekket, és viheti a területet. (Ez a hatalmas összeg úgy jött ki, hogy hozzászámolták az arab beruházó által vállalt fejlesztéseket is.)
Gulyás Gergely inkább a Nagy Márton-féle vonalat vitte, mikor arról beszélt, jogi tanulmányaiból azt vezette le, hogy a nemzetközi szerződések erősebbek a polgári törvénykönyv előírásainál, „vagyis, a nemzetközi jogi aktus felülírja az elővásárlási jogot” – erre mondta a mai cikkünkben nyilatkozó jogi szakértő, hogy Gulyás magyarázata „teljesen téves”.
A fővárosi közgyűlés legközelebb szerdán ülésezik, várhatóan ekkor döntenek az elővásárlási jogról. A BKM-nek hivatalosan 30 napja van, hogy elküldje az MNV-nek a nyilatkozatát, hogy élni kíván a jogával.
https://444.hu/2025/01/27/rakosdubaj-megerkezett-a-fovaroshoz-az-allami-felhivas-az-elovasarlasi-jog-gyakorlasara
M Imre üzente 2 hónapja
Elveszítette a fonalat a Mini-Dubaj ügyben? Most mindent elmagyarázunk | 2025. január. 26.
Összeszedtük mindazt, amit a Rákosrendezőn tervezett Mini-Dubaj beruházás kapcsán tudni lehet, és érdemes.
Ki veszi meg a telket, hogy történik az adásvétel, egyáltalán mi rendes neve ennek a beruházásnak?
A magyar kormány és az Egyesült Arab Emirátusok kormányának támogatásával a héten állapodott meg az arab befektetők Eagle Hills Zrt. nevű cége arról, hogy Rákosrendező területéből egy 85 hektáros, a vasúti üzemhez már nem használt területet vásárol meg.
https://hvg.hu/gazdasag/20250120_Mini-Dubaj-ingatlanvasarlasi-szerzodes-alairas-ebx
A beruházásról azonban már 2023 végén tudni lehetett: akkor szivárgott ki egy kormányzati dokumentum, amely szerint 1900 milliárd forintból építene új városnegyedet a Rákosrendező helyén egy arab befektető.
https://hvg.hu/itthon/20231124_Tiz_evmulva_mar_allhat_is_a_felhokarcolos_miniDubaj_a_Hosok_tere_mogott_egy_kiszivargott_kormanyzati_dokumentum_szerint
A terveket először Mini-Dubajként emlegette a sajtó, Lázár János erre kontrázott rá a Maxi-Dubaj elnevezéssel, most kiderült, a projekt hivatalos neve Grand Budapest. Minimum 5 milliárd eurós befektetés vállalnak a befektetők, de a közleményekben 12 milliárdos beruházási összegek szerepelnek – ez az összeg megegyezik a paksi bővítésről szóló orosz-magyar szerződésben szereplővel. Tehát hatalmas lehetőség a magyar építőipar számára.
Ebből az összegből az ingatlanok között 35-40 hektár parkot és köztereket alakítanak ki, csakhogy ennek zöme inkább betonozott köztér lesz, mint park. A vevő a szerződés megkötése után 10 nappal kell, hogy kifizesse az amúgy nettó 50,9 milliárd forintos vételár 25 százalékát, nettó 12,7 milliárd forintot, és az első részlet átutalása után birtokon belülre is kerül. A második, 35 százalékos rész kifizetése akkor következik, ha minden jogi akadály elhárult a beruházás elől. Az utolsó, 40 százalékos részlet pedig akkor, ha befejeződnek az állam által vállalt infrastrukturális beruházások.
Mi az a Rákosrendező, hol van, miért lehet fejleszteni?
Az 1894-ben megnyílt teherpályaudvar száz évig a város egyik legnagyobb vasúti csomópontja volt, ám a rendszerváltás után a teherforgalma erősen lecsökkent, 1990-ben pedig megszűnt a rendező funkciója. A fénykorában 42 vágány kapacitású rendezőpályaudvar néhány megmaradt vágányán a három vasútvonal elővárosi forgalma mellett többnyire tároló funkciót lát el. Az összesen 130 hektáros területe pedig elhagyott, illegális szemétlerakóként, hajléktalantelepként funkcionáló dzsumbuj immár évtizedek óta.
https://hvg.hu/gazdasag/20231209_Rakosrendezo_mini_maxi_Dubaj_tortenet
Mi az izgalmas ebben a lepukkant környékben üzletileg, urbanisztikailag?
A város egyik legnagyobb egybefüggő és legértékesebb barnamezős területe. Egyik csücske szinte a Városligettel határos, a terület pedig a Pest két frekventált kerületét, a 13. kerületet és a 14. kerületet köti össze. Pontosabban most elválasztja, de ha egy városnegyed épülne itt, akkor megvalósulna az átjárás a két terület között. Könnyen bekapcsolható a városi közeledésbe az M1 metrót, vagyis a kisföldalattit meghosszabbítva, illetve a zuglói és angyalföldi villamosok összekötésre is lenne mód. Korábban urbanisták felvetették, hogy itt épüljön meg a Múzeumnegyed, ezzel kapcsolva be a város vérkeringésbe a területet. Budapesten lakáshiány van, miközben agglomeráció túlépült, kiváló terület tehát a Rákosrendező lakások számára, főleg, ha a síneket lefedik.
Akkor miért nem épített ide a főváros már egy városnegyedet, ahelyett, hogy akkor hisztizik, amikor valaki nekiáll a munkának?
A terület a MÁV-hoz tartozott, tulajdonosa az állam. Állami akarat, és áldozatvállalás nélkül nem lehet a területet fejleszteni. Ugyanis a Rákosrendező talaja a száz éves tehervasúti forgalom miatt szennyezett. Hogy mennyire, arról nincsenek hozzáférhető anyagok. Ha esetleg a terület egy részén talajcserére lenne szükség, az nagyon drágává tenné a beruházást. Ezért nem történik semmi például az Óbudai Gázgyár területén sem. A lőszermentesítés és bozótirtás, illetve a nem használt vágányok felszedése is több milliárdos költség lehet. Ráadásul ki kell építeni a közlekedési kapcsolatokat is az államnak, hogy itt bármi megépülhessen, nem beszélve iskolákról, óvodákról, közműbővítésről.
Ezért nem nyúlt hozzá eddig az állam, hiszen először milliárdokat be kell fektetni. Meg kell említeni, hogy a terület értékesítése előtt a MÁV rászánta magát a kármentesítésre – hiszen így többért lehet eladni –, még ki is írtak rá közbeszerzést, de kiderült, hogy nincs rá pénzük, így a tendert érvénytelenítették, és jelen állapotában, szennyezetten értékesítette az állam a földterületet.
De miért ellenzi Budapest vezetése azt, hogy valaki kipucolja 20-30 milliárdért a területet, sőt még fizet is 50,9 milliárdot érte?
Azért, mert nem normális, hogy Budapest egy fél kerületnyi fejlesztési területén ezentúl az és úgy fog épülni, amit és ahogy az Egyesült Arab Emírségek uralkodója szeretne. Ugyanis a szerződésben a magyar állam vállalta, hogy kiemelt beruházássá teszi a fejlesztést, továbbá a beruházó igényei szerint átírja az építési szabályozást.
-- Úgy, hogy egyelőre nem tudni, mi fog ide épülni.
Ennek elutasításában Karácsony Gergely főpolgármester, és korábbi riválisa Vitézy Dávid is egyetért. Ezért nevezte hazaárulásnak Karácsony a tervet.
https://hvg.hu/itthon/20250120_Netto-hazaarulas-Karacsony-Gergely-kiakadt-Mini-Dubaj
A szerződésben annyi van, hogy a terület mindössze 10 százaléka lenne zöldfelület, és 60 százalékos lesz a beépíthetőség. Tehát egy zsúfolt, jelentősebb zöldfelület nélküli luxuslakótelep jöhet létre – mondják Karácsonyék. Már korábban arról lehetett hallani, hogy felhőkarcolókat akar építeni a befektető, a nyilvánosságra hozott szerződés azonban az legrosszabb várakozásokon is túltesz, a terület közepén 500 méteres, két szélső harmadán 250 méteres felhőkarcolók is épülhetnének.
https://hvg.hu/gazdasag/20250120_500-meter-felhokarcolo-Rakosrendezo-2039-arab-minidubaj-ngm-ebx
De a maradék részen is 45 méter magas épületeket lehet majd építeni 35 méter magas párkánymagasságokkal – utóbbi egy 10 emeletes panelház magasságának felel meg.
Miért baj, ha toronyházakat építenek?
Mert már a Mol-torony, a maga 143 méterével is elcsúfítja a Budapest panorámáját. Mini-Dubaj felhőkarcolója Budapest legmagasabb pontjával, az 527 méter magas János-heggel fog vetekedni, bőven a Citadella, és a Széchenyi-hegy fölé fog magasodni, és látszódni fog a Hősök teréről is. Budapesten jelenleg legfeljebb 90 méteres épületeket lehet építeni. Még Lázár János sem ért egyet az 500 méteres toronyházak építésével – ő ellenezte a Mol irodaházának megépültét is.
Luxus lakótelepről lehet olvasni, ezt honnan tudjuk?
Sehonnan. Inkább a ráragadt Dubaj jelző sugallja. Nem tudni, milyen árú lakások épülnek és kiknek. Ha igaz, hogy 50 ezer lakás épül, akkor valószínűleg ez a budapestiek számára sem lesz rossz. Viszont az, hogy embertelen lesz, azt onnan tudni, hogy Belgrádban már épít ez a társaság egy szörnyű betondzsungelt.
https://enbudapestem.hu/2023/12/11/belgradban-mar-epul-a-budapestre-is-tervezett-mini-dubaj
Még most sem tudom elképzelni ezt az egész beruházást, mutass egy látványtervet!
Nincs ilyen, illetve a szerződés aláírása után az befektető feltett valami vicceset a netre, de ebből semmi nem derül ki, leginkább parkokat ábrázolnak, és minden bizonnyal MI segítségével csinálták nagy hirtelen, mert semmibe vezető utak, oda nem illó tárgyak szerepelnek rajta. Épp ez a legnagyobb probléma, hogy úgy köt szerződést az állam, hogy még nagy vonalakban sem látja, mi épül a város szívébe. Ilyenre Európában nem nagyon van példa.
De legalább jó áron adja el, vagy szarért, húgyért, ahogy a főpolgármester mondta? Mennyit érhet ez a terület?
Nettó 59 286 forintos négyzetméteráron, összesen nettó 50,9 milliárd forintért adta el a magyar állam a területet. Ez nagyon kevésnek tűnik, de, mint fentebb írtuk, a vevőt terhelik a terület 20-30 milliárdra becsülhető kármentesítésének és területrendezésének költségei.
https://hvg.hu/zhvg/20231208_rakosrendezoi_ingatlenfejlesztes_minidubaj_szennyezes_veszelyes_hulladek_karmentesites_koltseg
Ám még így is jutányos árról van szó, hiszen ez egy roppant kedvező fejlesztési terület.
https://telex.hu/belfold/2025/01/21/karacsony-gergely-egyenes-beszed-rakosrendezo
Ráadásul az állam vállalja, hogy 800 millió euró, azaz mintegy 303 milliárd forintból infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre.
https://hvg.hu/itthon/20240111_MiniDubaj_a_kormany_300_milliardos_infrastrukturafejlesztest_vallalt
A Fővárosnak vannak tervei Mini-Dubajra?
2023-ban jelentették be a Budapest Parkváros koncepciót, amely 30-40 hektáron terülne el, és közparkok, munkahelyek és közlekedési fejlesztések létrehozását is jelentené. 8-10 ezer budapesti számára jelentene megfizethető lakhatást. Az első terveket még Tarlós István főpolgármestersége alatt kezdték el készíteni a főváros szakemberei.
http://autovezetes.network.hu/kepek/erdekessegek/parkvaros_rakosrendezon__a_fovarosi_onkormanyzat_vizioja
Ez épp olyan kidolgozatlannak tűnik, mint az arab befektetőé.
https://hvg.hu/kkv/20231206_Mohamed_Ali_Alabbar_dubaji_befkteto_portre_miniDubaj_maxiDubaj_rakosrndezo
https://hvg.hu/gazdasag/20231220_rakosrendezo_minidubai_maxi_dubaj_ingatlan_fejlesztes_videoriport_telepulesmernok_budapest
Ez igaz, de konkrét rendezési tervek készítése milliárdos mulatság, mivel a terület az államé, érthető, hogy a Fővárosi Önkormányzat nem rendelkezik tervekkel. A lényeg, hogy egy sokkal szelídebb, sok zöldet tartalmazó fejlesztés lenne a céljuk.
Igaz, hogy a fővárost nem vonták be a projektbe?
Igaz, bár többször elhangzott, hogy tárgyalni fognak a kerületi önkormányzatokkal, és a fővárossal is, ez nem történt meg. Jogilag minden beleszólási lehetőségétől megfosztják Budapestet.
Az állam tehát vállalja, hogy 800 millió euróból infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre. Mit tartalmaz ez?
A kormány egyebek mellett vállalja a Szegedi úti felüljáró megépítést, ami nagyon régi terv, és szerepel a vasúti pálya felújítása, a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen. Számol az M1-es metró meghosszabbításával. A reptéri gyorsvasút megépítését nem vállalta, annyit ígért, hogy a vasút jövőbeni fejlesztése esetén közvetlen kapcsolatot biztosít a projektben létrehozott vasútállomás és a repülőtér között. De lesznek bekötő utak, bicikliutak, egyebek.
De ezek legalább hasznosak, nem?
Természetesen. De a kormányzati vállalás csak közúti felüljárót tartalmaz, miközben itt a 3-as villamos folytatásával új kapcsolatot kell teremteni Angyalföld és Zugló között. Nincs garancia arra, hogy a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia szerinti átfogó fejlesztés megtörténik, a vasútállomás fejlesztését pedig bármiféle konkrét előírás nélkül a befektetőre bízták.
A főváros meg tudja akadályozni a kormány terveit? Találtak egy kiskaput, az elővásárlási jogot. Az pontosan micsoda?
Az elővásárlási jog szerepel a szerződésben, erről egyébként korábban, úgy tűnik, a főváros sem tudott. A dokumentumban az áll, hogy az 6,7 hektáros 29834/13 helyrajzi számú telekre – aminek mintegy fele van állami tulajdonban, és kerül eladásra – Fővárosi Távhószolgáltató Zrt-nek (ennek a jogutódja a Budapesti Közművek Zrt.) elővásárlási joga van. Bár a terület az államé, de áll itt a főváros cégének egy hőközpontja. Amikor eladják valakinek az épülete alól a telket, az épület tulajdonosa élhet elővásárlási jogával. A lényeg, hogy az elővásárlási joggal csak az eredeti szerződés feltételei szerint lehet élni. Nem az egész fejlesztési területről van de, de nem kicsi a telek, csaknem 30 hektár.
Azon van a vita, hogy mit kell teljesítenie a fővárosnak, hogy élhessen az elővásárlási jogával?
Pontosan. A főváros szerint ki kell fizetniük az első részletet, és akkor birtokon belül lesznek, a többi feltétel, a beruházás megvalósítása, bankgaranciák, stb., a jövő zenéje, ezt nem kell prezentálni a szerződés megkötésekor. A lényeg számukra, hogy megakadályozzák a nem kívánt fejlesztést.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) – a terület tulajdonosa – álláspontja szerint a Fővárosi Önkormányzat akként élhetne az elővásárlási jogával, ha teljesítene minden feltételt, amit a megkötött adásvételi szerződés tartalmaz. Például, hogy az Egyesült Arab Emírségek kijelölje, hiszen az is szerepel a szerződésben, hogy a vevőt emírségek jelölik ki. Plusz hajlandó lenne kifizetni ugyanazt a vételárat és teljesíteni ugyanazokat a vállalásokat. Tehát szerintük az arabokkal kötött nemzetközi szerződés felülírja a magyar jog szerinti elővásárlást. Lázár János, azonban azt mondta, hogy a fővárosnak be kell mutatni egy 5000 milliárd forint értékű csekket, és viheti a telket. Ezzel pedig gyakorlatilag elismerte, hogy fennáll az elővásárlási jog. A Fővárost nem értesítette a MNV, nem kérte tőle egyelőre a lemondó nyilatkozatot, de az a szerdai közgyűlésen határozat hoz arról, hogy élnek az elővásárlási jogukkal, és ezt jelzik az eladónak.
https://hvg.hu/itthon/20250121_Lazar-Karacsony-5-ezer-milliard-Rakosrendezo
Na de kinek van igaza? És mi ez az 5000 milliárd?
Ezt valószínűleg a bíróság fogja eldönteni, mert a főváros jelezte, hogy perre meg, ha az MNV elutasítja az elővásárlási igényüket. Márpedig a nyilatkozatból ez sejthető. Az nem tűnik túl valószínűnek, hogy az arabokkal kötött nemzetközi szerződés felülírja a magyar jog szerinti elővásárlást, hiszen beleírták a szerződésbe az elővásárlási jogot. A terület fejlesztésére a beruházó több mint 12 milliárd eurót szán. Valószínűleg az utóbbi az az összeg, amit Lázár várna Karácsonytól, illetve a vételár, mert ez együtt mintegy 5000 milliárd forint.
Mi van, ha csak arra a telekre vonatkozik az elővásárlási jog, ahol a hőközpont áll?
A főváros érvelése szerint nem, hiszen az állam a teljes 85 hektárt akarja eladni, ez szerepel a szerződésben, nem is lehet egyenként megvásárolni a telkeket, ezt hívják a jogban dologösszesség elvének. A fővárosnak az egész terület kell, hogy biztosan megakadályozza a projektet, ezért perre megy akkor is, ha a hőközpont épületét tartalmazó telekrészt kapná csak meg. De már azzal, hogy ezt a telket megszerzi tudja szelídíteni, vagy akár blokkolni a beruházást.
https://hvg.hu/itthon/20250122_Jovo-heten-donthet-a-fovarosi-kozgyules-a-mini-Dubaj-projektet-megtorpedozo-elovasarlasrol-ebx
A főváros komolyan hiszi, hogy megnyerhet egy ilyen pert?
A főváros már azzal nyer, ha elindul a per, mert a szerződés értelmében az Eagle Hills csak akkor fizeti ki a vételár második részletét, ha minden ingatlan permentes. Ellenkező esetben az egész szerződés meghiúsul. De adott esetben kompromisszumot is köthet a kormánnyal, ha befektető szelídíti a projektet.
Van még valakinek elővásárlási joga…
Ez a cég a Stockton Zrt., a 29834/10 helyraji számú telek tulajdonostársa, mely a Teleki Blanka utca 19-21, Tahi utca 95, Illetve Szegedi út 74 alatt található. A céget 2017-ben alapították, és egyedüli tulajdonosa és vezérigazgatója Zelles Sándor, aki a Gyurcsány-kormány idején az állami vagyonkezelőt vezette, de a NER idején is megtalálta a számítását. A szerződés január 16-i aláírása előtt 10 nappal Zelles eladta az utóbbi 5 évben semmilyen árbevételt nem termelő, veszteséget felhalmozó alvócégét Halkó Gabriella egyik vállalkozásának. Halkó pedig nemcsak Jáksó László volt felesége, hanem Habony Árpád számos magyarországi céges érdekeltségének ügyvezetője is. Azóta Halkó cégébe bevásárolta magát Orbán Viktor “kötélbarátja”, Garancsi István és egy Habony-érdekeltségű másik cég.
https://hvg.hu/itthon/20250122_Habony-cegeinek-ugyvezetoje-vasarolta-meg-a-mini-Dubaj-teruletere-elovasarlasi-joggal-biro-vallalkozast-10-nappal-az-arab-befektetokkel-alairt-szerzodes-elott-ebx
Akkor ki veheti meg a telket a Stockton, vagy a fővárosi cég?
A Telexnek nyilatkozó ügyvéd szerint a Stockton elővásárlási joga erősebb lehet, mint a főváros cégéé, mivel annak más a jogforrása. A közműcégnek ugyanis csak azért van ilyen joga, mert épülete van az állami tulajdonú telken, a Stocktonnak azonban azért, mert tulajdonostárs. Vagyis, ha mindketten élni akarnak az elővásárlási jogukkal, és mindketten az egész 85 hektáros területre, akkor az könnyen a Stocktonnál köthet ki. Az biztosnak tűnik, hogy ez cég nem fogja megakadályozni a projektet. Garancsi belépésének az lehet a célja, hogy legyen forrásuk a vásárlásra. Persze dönthet úgy is a bíróság, hogy
Csakhogy a főváros cégének az új tulajdonossal szemben is megmarad az elővásárlási joga!
https://telex.hu/gazdasag/2025/01/24/elovasarlasi-jog-budapest-fovaros-bkm-rakosrendezo-dubaj-eagle-hills-magyar-nemzeti-vagyonkezelo-stockton
Ez igaz, de, a Stockton új NER-es tulaja olyan áron, vagy olyan feltételekkel adhatja el újra a befektetőnek a területet, amit a főváros már nem tud teljesíteni. De a jogi hercehurca biztos nem tesz jót az üzletnek.
Mit fog tenni a főváros, ha esetleg megszerzi a 85 hektárt?
A főváros, ha meg is szerzi, nem akarja megtartani a területet, hanem fejleszteni kívánja, alapvetően a Parkváros elnevezésű koncepció mentén. Ez azt jelenti, hogy a területet továbbadnák vállalkozóknak, hogy ott park és megfizethető lakások épüljenek. A lényeg, hogy olyan városrész épüljön a rákosrendezői területen, ami megfelel a fővárosi szabályozási terveknek, a budapestiek érdekeit tartja szem előtt.
https://hvg.hu/itthon/20250122_Jovo-heten-donthet-a-fovarosi-kozgyules-a-mini-Dubaj-projektet-megtorpedozo-elovasarlasrol-ebx
Van erre pénze a fővárosnak?
A Fővárosi Önkormányzatnak adott igazat a bíróság a Magyar Államkincstárral szemben a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A főpolgármester arra számít, hogy a bírósági ítélet írásos kihirdetése után a Magyar Államkincstár vissza fog utalni a fővárosnak egy 28,3 milliárd forintos összeget, illetve annak 6 milliárdos kamatát. Ez bőven fedezné az első részletet. A helyzetet bonyolítja, hogy a kormányzat vitatja, hogy a fővárosnak visszajár a pénz.
https://hvg.hu/itthon/20250121_Karacsony-Jogellenesen-van-a-kormanynal-Budapest-penze-gyozott-a-fovaros-a-birosagon
És, ha nem?
A főpolgármester szerint az első részletet még akkor is ki tudnák fizetni a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. eredménytartalékából. A fővárost szerinte nem éri anyagi kár ezzel a lépéssel, hiszen a kifizetett összegért cserébe egy értékes terület gazdája lesz.
https://hvg.hu/itthon/20250122_Jovo-heten-donthet-a-fovarosi-kozgyules-a-mini-Dubaj-projektet-megtorpedozo-elovasarlasrol-ebx
Milyen lehetőség van az állam kezében?
Az állam akár azt is megteheti, hogy önálló helyrajzi számon „kiszabályozza” az elővásárlással érintett területeket, így a fővárosi vagy a Stockton-féle, – esetleg mindkettő – nem lesz többé része egy új adásvételi szerződésnek. De így kisebb lesz a fejlesztési terület, és mindképp új szerződés kell.
Hogy jön a képbe Trump veje?
Január 17-én bejelentették, hogy a rákosrendezői területet megvásároló Eagle Hills partnerségre lép Kushner Affinity Partners nevű befektetői csoportjával annak érdekében, hogy Belgrádban megépítsenek egy Trump Hotelt és egy luxuslakóparkot. Kushner úgy fogalmazott, hogy a szerbiai vállalkozás csak az első az Eagle Hillsszel tervezett többi hasonló beruházás közül. Másnap Orbán Viktor Belgrádba látogatott, ahol Aleksandar Vucic szerb elnökkel találkozott és állítólag a Grand Budapest projekt részleteiről tájékoztatta a szerb államfőt.
https://hvg.hu/kkv/20250123_mini-dubaj-rakosrendezo-jared-kushner-trump
Mi lesz ennek a vége?
Ezzel kapcsolatban csak jósolni tudunk. Az idő sürget, a szerződés hatályba lépését követő 10 munkanapon belül kell kifizetni az első vételárrészletet a vevőnek. Nagyon úgy tűnik, hogy Főváros sikerrel blokkolhatja az adásvételt, és a befektető nem kockáztat egy megjósolhatatlan kimenetelű pert.
Hogy a kormány bajban van,
-- mutatja Sára Botond főispán Karácsonynak címzett fenyegetése is,
https://telex.hu/belfold/2025/01/25/sara-botond-karacsony-gergely-rakosrendezo-mini-dubaj-grand-budapest
-- illetve az, hogy a Vsquare értesülése szerint Orbán Viktor Dubajba repül nemsokára, megnyugtatni a kedélyeket.
https://hvg.hu/kkv/20250123_mini-dubaj-rakosrendezo-jared-kushner-trump
Ha a kormány nem nyúl radikális eszközökhöz, nem írja át a polgári jogot, vagy nem talál valami kiskaput, akkor valószínűleg megáll a folyamat. Ez nagyon rosszul érint a NER-t, hiszen maga az építkezés hatalmas üzleti lehetőség az építőiparban utazó oligarchák számára.
https://hvg.hu/itthon/20250126_rakosrendezo-mini-dubaj-grand-budapest-eagle-hills-budapest-ebx
M Imre üzente 2 hónapja
Nem nyugtatta meg Zugló polgármesterét Rákosrendező eladása, Lázár Jánost várja jövő kedden egy területbejárásra | 2025.01.20.
Rózsa András a beígért gigafejlesztéssel összefüggésben arra figyelmeztet, hogy a XIV. kerületet zsákutcává tennék a szükséges közlekedési beruházások nélkül, de a főváros teljes közlekedési is lebénulhat.
Bár az eleinte mini-Dubajként köztudatba dobott beruházásról Rózsa már decemberben levelet írt Lázár János építési és közlekedési miniszternek az ügyben, azóta sem kapott tájékoztatást. Azt ígérte, hogy a befektetőket is keresni fogják, és felsorolta, hogy milyen közlekedési fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy Rákosrendezőn tervezett városnegyed ne váljon Budapest egyik legnagyobb közlekedési zsákutcájává.
-- A földalatti meghosszabbítása a körvasútig, vasúti megállóval;
-- a Szegedi úti felüljáró megépítése, amely átvezetné a 3-as villamost is;
-- a Nagy Lajos király útja teljes felújítása;
-- a Bosnyák téri kocsiszín kiváltása modern műszaki bázissal, a remíz közösségi célú hasznosítása;
-- a 4-es metró meghosszabbítása legalább a Bosnyák térig, és a tervezés megindítása Újpalotáig.
– Ezek nélkül a főváros közlekedése teljesen lebénulhat, ezért felszólítjuk a kormányt, hogy ne hagyja figyelmen kívül a helyiek érdekeit. Egy biztos: mi itt leszünk, és továbbra is a zuglóiak érdekeit fogjuk képviselni.
Az el nem adott területeken lévő illegális hulladék kapcsán továbbra is várom Lázár miniszter úr válaszát, illetve várom területbejárásra január 28-án a Szőnyi út és a Mexikói út sarkán – írta a polgármester.
https://nepszava.hu/3265573_rakosrendezo-zuglo-angyalfold-rozsa-andras-lazar-janos-feltetelek-mini-dubaj-teruletbejaras
Mire Nagy válaszol (Dzsoni utódja), őt is leváltják...
M Imre üzente 2 hónapja
Feleannyiért adta el budapesti mini-Dubajnak kiszemelt területet az Orbán-kormány, mint amennyiért a szuperkórháznak telket vett | 2025.01.21.
A vevő csak akkor fizet, ha rászabják az építési szabályokat.
Négyzetméterenként kevesebb mint 60 ezer forintért adott túl Rákosrendező fejlesztésre kijelölt 85 hektáros területén az Orbán-kormány egy arab cégnek. Nem tűnik borsos árnak a város közepén elhelyezkedő, a Hősök terétől és a Városligettől alig egy ugrásnyira lévő hatalmas egybefüggő területért, főként úgy, hogy a vevő ezt se fizeti ki egyben.
Összehasonlításul érdemes visszaemlékeznünk, hogy a kormány az azóta lefújt szuperkórház-projekthez évekkel ezelőtt 4,4 milliárd forintért – cirka 125 ezer forintos négyzetméter áron – vásárolta meg a beruházás helyszínéül kiválasztott 7 hektáros terület felét a fideszes kötődésű Tamás László vállalkozótól. A városmaghoz közeli területért feleannyit kértek részletre, mint amennyit a közművesítetlen, autópálya széli, mocsaras, parlagon heverő földekért annak idején kifizettek azonnal.
-- A sok ismeretlenes egyenletből csak egyetlen részeredményt hoztak nyilvánosságra, amiből nem lehet megítélni, hogy jó vagy rossz az árazás”
– válaszolta a Népszava kérdésére Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Mint mondta: „Ez egy nyers terület, amelyet még elő kell készíteni a beruházásra, másrészt a beépíthető területből jelentős részt hasíthat ki az úthálózat. A magyar politika az elmúlt 30 évben jól láthatóan nem tudott mit kezdeni ezekkel a felhagyott vasúti, illetve rozsdaterületekkel. Születtek tervek, ám azok rendre nem valósultak meg, miközben Pozsonyban, Bécsben, Prágában vagy éppen Varsóban nagyon izgalmas megoldások születtek.
Az államközi szerződés értelmében a kormány több infrastrukturális fejlesztést vállalt, így többek között a magyar fél építi meg a Szegedi úti felüljárót, átalakítják a rákosrendezői pályaudvart, beleértve a vasúti pálya egy részének befedését, valamint meghosszabbítják az kisföldalatti vonalát. Mindezekre 800 millió euróval – mintegy 330 milliárd forinttal – számoltak, de ez a felére se lesz elég. Az előkészítő dokumentum szerint csak a felüljáró és Rákosrendező új vágányképének kialakítása elvisz 300 milliárd forintot, hangsúlyozva, hogy az összegek „utóbb a tervezések eredményeképpen jelentős mértékben változhatnak”. A kormány számára készült előterjesztésben nagyvonalúan az szerepel, hogy „fővárosi feladat a felüljáró építése és Millenáris földalatti meghosszabbítása”, bár az előterjesztő megjegyzi, hogy „a projektek költségeinek nagyságrendje felveti, hogy azokat a Főváros önerőből nem tudja végrehajtani, az államnak támogatni szükséges ezeket a projekteket”. A főváros idei költségvetésének ismeretében aligha lehet kétsége bárkinek is arról, hogy a Budapest a kormány vállalásaiból egyet sem tud önerőből végrehajtani.
A mini-Dubajként emlegetett projekt időközben a Lázár János vezette építési minisztérium égisze alól Nagy Márton által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá került, amely hétfőn közölte, hogy nettó 50,9 milliárdért eladott 85 hektárt Rákosrendező teljes vasúti területének 130 hektárjából az Egyesült Arab Emirátusok által kijelölt Eagle Hills ingatlanfejlesztő csoportnak. Ahogy arról a Népszava korábban beszámolt: a terület beruházási tevékenységhez szükséges előkészítése, a hulladékok elszállítása és a környezeti kármentesítés elvégzése az új tulajdonos feladata lesz. A teljes vasúti terület esetében a munka értékét 14 milliárd forintra becsülte a MÁV, de végül forráshiány miatt lefújták a tendert.
Az Eagle Hills a vételárat három ütemben fizeti ki. Az egyes vételárrészletek biztosítására az állam több biztosítékot, garanciát is kért (anyavállalati garancia, bankgarancia, visszavásárlási jog). A fejlesztő mindenesetre már az első vételár-részlet megfizetése után megszerzi az egész terület tulajdonjogát. A második vételárrészt a befektetői csoport által szükségesnek ítélt jogalkotási intézkedések – vonatkozó építésügyi előírások felülvizsgálata, módosítása, a beruházás kiemelt jelentőségű beruházássá minősítése, valamint a szükséges telekalakítások lefolytatása – után fizetik ki, míg az utolsó részletet a vállalt infrastruktúra fejlesztések megvalósítása után. Ezeknek még a tervezése sem kezdődött meg, így aligha meglepő módon a Nemzetgazdasági Minisztérium 2039. március 13-re teszi a szerződés lezárását, a fejlesztőnek akkor kell kifizetnie a terület teljes (inflációval növelt) vételárát.
Az Eagle Hills által bemutatott elképzelések alapján a terület egyes részein 250 és 500 méter magasságú épületek is elhelyezhetők. (Összehasonlításul: a MOL sokak által kritizált új dél-budai székháza 143 méter magas.) De a tárca szerint nem kell félni, állítják, az állam a legszigorúbban ellenőrzi és betartatja a hatályos építészeti, biztonsági és környezetvédelmi szabályokat. Az akkumulátorgyárak esetében ugyanezt mondták. A Grand Budapest befektetői fantázianevet kapó projektet Karácsony Gergely főpolgármester, Rózsa András, Zugló polgármestere és Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ egykori vezetője is hevesen bírálta.
https://nepszava.hu/3265612_minimalis-pontszam-felveteli-diakok-kozponti-ajanlas-stressz
M Imre üzente 3 hónapja
A mini-Dubai beruházás a főpolgármester szerint konkrétan hazaárulás. | 2024. dec. 19.
https://www.youtube.com/live/Q8wpSk4WotE?si=0Yfsa-nmfL2z05he&t=883
M Imre üzente 7 hónapja
Tologatják a mini-Dubaj előkészületeit, még nem találtak vállalkozót a terület megtisztítására | 2024. augusztus 28.
Két közbeszerzést írt ki júniusban, de egyikre sem talált még vállalkozót az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) Rákosrendező területének megtisztítására, írja a Népszava. Két héttel hosszabbították meg a tenderek határidejét, amelyeket a MÁV írt ki, de az ÉKM felelős a projektért. Júniusban Szíjjártó Péter külügyminiszter még arról számolt, hogy szeptemberben át is adják a területet az arab fejlesztőknek, most úgy tűnik, ez is késni fog.
Ennek ellenére már most irtják a növényzetet, amely rengeteg ott élő állat pusztulásával is járhat. Garay Klára, a Budapesti Városvédő Egyesület elnökségi tagja arról beszélt a lapnak, hogy a területen már halmokban állnak a kivágott fák, ezzel már most sivataggá alakítják a tájat, pedig még évek fognak eltelni az építkezés megkezdéséig. Mielőtt a területet átadják a befektetőknek, két feladatot akarnak elvégeztetni:
-- Kármentesítés, fák és növényzet irtása, meglévő épületek, vágányok, vezetékek bontása – mindez nettó 14 milliárd forintért. Ennek a kiírását már háromszor kellett módosítani, egyelőre nem zárult le a pályázat.
-- Felszín alatti szennyeződések feltárása, és stratégiai környezetvédelmi vizsgálat – nettó 5,9 milliárd forintért
A MÁV áprilisban kezdte el a növényzet eltávolítását a területen, júliusban pedig az itt található mintegy 100 épület elbontásához is nekiláttak. ...
https://telex.hu/belfold/2024/08/28/ekm-mav-mini-dubaj-epitkezes-keses
M Imre üzente 8 hónapja
Kifogásolható a mini-Dubaj előkészítésére kiírt tender, akárcsak a Városliget Zrt. felhívása | 2024. július 4.
Kiírták a mini-Dubaj projekt területrendezéséről szóló közbeszerzési eljárásokat. Bár mindkét tender nyílt, tehát bárki jelentkezhetne rájuk, a MÁV olyan részfeladatokat vont össze, amelyeket valószínűleg csak kevés cég tud majd együttesen elvállalni. Ennél is problémásabb azonban a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. felhívása, amely nemcsak azt kéri az ajánlattevőktől, hogy költöztessék el a múzeumi műtárgyakat, de azt is, hogy ha már ott vannak, restaurálják a Millenniumi Emlékművet.
A Közbeszerzési Hatóság (KH) összetett és egyre szigorúbb ellenőrzésekkel biztosítja a magyarországi közbeszerzések törvényességét, melynek első állomása a hirdetmény-ellenőrzés.” (…) A Hatóság tavaly 28 441 olyan hiánypótlási felhívást küldött ki az ajánlatkérőknek, amelyben az eljárásokkal kapcsolatos hibák kijavítását kérte. „Mivel az ajánlatkérők a hiánypótlási felhívásban jelzett problémákat rendszerint orvosolják, az előzetes kontroll számos jogsértést, illetőleg a közbeszerzési eljárás lefolytatására alkalmatlan hirdetmény közzétételét akadályozza meg” – írta közleményében a hatóság június elején.
https://www.kozbeszerzes.hu/hirek/szigoru-ellenorzesek-111-jogorvoslati-eljarast-kezdemenyezett-tavaly-a-kozbeszerzesi-hatosag/
Az általunk bemutatott 3 tender átcsúszott a KH ellenőrzésén.
Tilos lenne, mégis összevonnak eltérő feladatokat
Ezek a tenderek annak ellenére nem akadtak fenn a KH szűrőjén, hogy a Hatóság februárban egy közleményt adott ki arról, hogy a megindított közbeszerzések ellenőrzése során (a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtásával összefüggésben) különös figyelmet fordítanak annak ellenőrzésére, hogy az állami szervezetek megfelelően biztosítják-e a közbeszerzési feladatok részekre bontását.
https://kozbeszerzes.hu/hirek/a-kozbeszerzesi-hatosag-elnokenek-kozlemenye-a-hirdetmeny-ellenorzesi-tevekenyseg-fokozasarol-a-nemzeti-korrupcioellenes-strategia-vegrehajtasaval-osszefuggesben/
-- Különálló feladatokra ugyanis sokkal nagyobb eséllyel tudnak jelentkezni kisebb cégek is, nem csak a nagy – gyakran politikai hátszéllel bíró – társaságok.
Ha azonban a kiíró nagyon eltérő feladatokat rak össze egy csomagba, az alkalmas lehet arra, hogy jelentősen korlátozza a versenyt. Pedig a közbeszerzések célja az egészséges szintű verseny biztosítása annak érdekében, hogy az állami szervezetek a lehető legkedvezőbb feltételekkel tudjanak szerződni a piac szereplőivel.
-- A bemutatott jelenséget a Közbeszerzési Hatóság is ismeri, erre vonatkozik a beszerzési igények mesterséges egyesítésének tilalma.
https://kozbeszerzes.hu/media/documents/utmutato_a_reszekre_bontas_tilalmaval_kapcsolatban.pdf
A módszer lényege röviden: a kiíró két vagy több olyan feladatot rendel meg egyszerre, amelyeket a piaci szereplők jellemzően nem tudnak önmagukban elvégezni. Ezért az ajánlattevők vagy mamutcégek lesznek, vagy olyan cégek kényszerülnek konzorciumokat alkotva együtt indulni, amelyek egyébként az alaptevékenységükből fakadóan nem állnak kapcsolatban egymással. Ezt a problematikát a közbeszerzési szabályozás úgy kezeli, hogy kötelezővé teszi a kiírók számára annak vizsgálatát, hogy a beszerzésük szétosztható-e olyan részfeladatokra, amelyekre tipikusan egy adott pályázói kör szokott jelentkezni. Ha ez megerősítést nyer, akkor az ajánlatkérőnek muszáj részekre bontania a felhívást.
Korábbi cikkeinkben részletesen foglalkoztunk azokkal a korlátozó feltételekkel, amelyeket bizonyos kiírók írnak elő annak érdekében, hogy a potenciális pályázók egy része ne tudjon elindulni az adott tenderen – vagy csak egy adott cég tudjon elindulni.
https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/04/kifogasolhato-a-mini-dubaj-elokeszitesere-kiirt-tender-akarcsak-a-varosliget-zrt-felhivasa/
Ilyen volt az autóbeszerzések esetében az aránytalan pontszámítás
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/03/20/extra-rovid-hataridokkel-veri-a-nagyagyukat-meszarosek-autos-cege-a-kozbeszerzeseken/
vagy a végletekig specifikált referenciák alkalmazása.
https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/03/26/a-ner-kedvenc-takaritocege-106-milliard-forint-erteku-megbizast-kapott-par-het-alatt/
M Imre üzente 9 hónapja
Belgrádban lassan elkészül az ottani mini-Dubaj – ez várhat Budapestre |
2024. június 12. # videó
Karácsony Gergely főpolgármester szerint ha a budapestiek nem akarják, nem építhet felhőkarcolót Rákosrendezőn az Eagle Hills nevű, emirátusokbeli cég, amelynek szerbiai projektje hamarosan elkészül. Megnéztük, mi épült Belgrádban, és mi várhat Budapestre.
https://www.szabadeuropa.hu/a/belgradban-lassan-elkeszul-az-ottani-mini-dubaj-ez-varhat-budapestre/32977257.html
M Imre üzente 9 hónapja
Újra a régi fényében pompázik a Kútvölgyi úti LEGO-buszmegállónk. Köszönjük mindenkinek, aki részt vett a több körös felújításában! (kép)
MKKP BP XII. kerület, Kovács Gergely
https://www.facebook.com/photo/?fbid=845821434245251&set=a.250396543787746
M Imre üzente 10 hónapja
Miként épüljön meg a budapesti Dubaj? | 2024.01.11.
Sehogy ne épüljön meg a Rákosrendező területére tervezett nagyberuházás, sőt már semmi ne épüljön az országban, ami nem létfontosságú. Minden építkezést, amit csak lehet, haladéktalanul le kell állítani.
Rendszeresen olvashatunk arról, hogy kiszakadt a korlát, leszakadt az erkély, leomlott a homlokzat, rázuhant valakire a vakolat, lerogyott a tetőszerkezet. Ezek csak a „látványos” részei az épületeink leromlásának, hiszen kívülről nem látszik az, hogy cserére szorulnak a villany-, víz- és gázvezetékek, tetőszerkezetek és a házak egyéb elemei. Mivel a lakóknak nincs pénzük a felújításra (vagy inkább másra költik a pénzüket), az állami vagy önkormányzati támogatás pedig általában elérhetetlen számukra, a leromlás folyamata megállíthatatlan. Így egyebek mellett a majdani javítások, felújítások költsége is rohamosan növekszik. Ugyanakkor még a veszélyhelyzetek azonosítására sincs pénz és szakember, nemhogy a veszélyek megelőzésére.
Nem „csupán” az a baj, hogy épületeink egyre baleset veszélyesebbé válnak. Az éghajlatváltozás miatt az egyre szélsőségesebbé váló időjárás még inkább fenyegeti a lakókat. Már 2018-ban megállapította az Országgyűlés által egyhangúan elfogadott Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia: „Az épített környezetre és a települési infrastruktúrára a legjelentősebb fizikai veszélyt a hőhullámok, a viharokat kísérő özönvízszerű esőzések, a megnövekedett szélsebesség jelentik.” Az újabb kutatások eredményei pedig egyre szomorúbb jövőt vetítenek előre. Többek között megállapították: már ebben az évtizedben leállhat az észak-atlanti óceáni bukóáramlás, aminek következtében hazánkban (is) nyáron gyakorivá válik a 40 Celsius fokot meghaladó hőség, télen a mínusz 30 foknál hidegebb napok sorozata, és a szélsőségesen száraz időszakok özönvízszerű esőkkel váltakozhatnak. Márpedig a hőség 27-féle módon támadja az emberi szervezetet, akár annak összeomlását is előidézve, a rendkívüli hideg szervezetünkre gyakorolt hatását pedig aligha kell részletezni.
Mindennek tetejébe az elmúlt időszak arra is megtaníthatott (volna) bennünket, hogy energiaellátásunk igen bizonytalan lábakon áll. Még ha nem fenyegetne az a veszély, hogy megszakad a gáz- vagy áramimportunk, akkor is kérdéses, hogy miként lesz elegendő energiánk, ha egész Európát egyidejűleg sújtja tartósan a rendkívüli hőség vagy fagy. Azonban még a hazai energiarendszerek megbízhatósága is leromlik, amint azt a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia is megállapítja: „Az energiaszállítási rendszerek, közüzemi szolgáltatások körében is növekvő kockázatok azonosíthatók” a klímaválság következtében. (Ezt már meg is tapasztalhattuk, amikor a Paksi Atomerőmű teljesítményét vissza kellett fogni a Duna vizének megemelkedett hőmérséklete miatt, vagy amikor a Dunántúlon vihar miatt több tízezer háztartás maradt áram nélkül.)
Mindez különösen riasztó annak fényében, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysága rendkívül rossz.
Tehát a meglévő épületállomány felújítása, korszerűsítése abszolút elsőbbséget kell élvezzen, minden lehetséges forrást, szakembert át kell csoportosítani erre a feladatra. Ez azt is jelenti, hogy fel kell számolni az épületfelújítások egyik legnagyobb akadályát: azt, hogy az új beruházások elszívják a felújításoktól a pénzt és a szakembereket is. Még akinek lenne pénze és hajlandósága befektetni háza, lakása energetikai korszerűsítésébe, az is nehezen talál megfelelő szakembert a kivitelezéshez, és nagy a kockázata annak, hogy végül kontárok végzik a munkát.
Van még egy életbevágó indoka annak, hogy miért kell azonnal abbahagyni az újabb épületek, utak és egyéb létesítmények építését. Minden ilyen beruházás rengeteg építőanyagot és energiát igényel, valamint hatalmas mennyiségű hulladékkal jár. Például a cement és az acél előállítása a legenergiaintenzívebb gazdasági tevékenységek közé tartozik. Az építőanyagok bányászata pedig az egyik leginkább környezetromboló tevékenység. Pest megye délkeleti térségének nagy részét már most is ökológia katasztrófa sújtotta területnek kellene nyilvánítani az ott folyó kavicsbányászat miatt: nagy területeken távolították el a termőföldet, értékes természeti területeket számoltak fel, a kavicsbányák területén kialakult tavak vize pedig intenzíven párolog, aminek következtében vészesen csökkent a talajvízszint.
Miközben a klímaválság miatt is létfontosságú a termőföld, illetve a természeti területek megóvása, az új létesítmények egyre több területet foglalnak el: 1990 és 2019 között a művelésből kivont területek nagysága megkétszereződött, és hazánk teljes területének immár 21 százalékát foglalták el (2020 óta a KSH már nem is meri közzétenni a frissebb adatokat). Ráadásul Magyarország ma már 2,4-szer nagyobb mértékben használja fel a biokapacitását, mint amennyit szabad lenne, ha az elkövetkező évtizedekben is szeretnénk életben maradni. (A biokapacitás a természeti környezet azon képessége, hogy előállítsa az ember által felhasznált biológiai anyagokat, valamint feldolgozza az ember által termelt hulladékot.)
Minden egyes ember sokat tehet azért, hogy megfékezzük a mindannyiunk pusztulását előrevetítő folyamatokat. Tájékozódjunk és tájékoztassunk (például úgy, hogy a lehető legszélesebb körben megosztjuk ezt a cikket és a hasonló jellegű anyagokat), valamint támogassuk azokat a mozgalmakat, szerveződéseket, amelyek azért dolgoznak, hogy megóvják a létfeltételeinket biztosító természeti javakat!
A szerző a Levegő Munkacsoport elnöke
https://nepszava.hu/3221316_mikent-epuljon-meg-a-budapesti-dubaj
M Imre üzente 10 hónapja
A második Budapesti Lakógyűlésen a budapestiek ismét elmondták véleményüket négy fontos kérdésben. A szavazás április 28-án véget ért, ismerd meg az eredményeket!
https://lakogyules.budapest.hu/
A főváros tervei a lentebb linkelt oldalakon vannak részletezve.
*** Mini-Dubaj helyett Parkvárost Rákosrendezőre!
Rákosrendező Budapest egyik legértékesebb fejlesztési területe, ahol a kormány egy új, luxuslakásokból és felhőkarcolókból álló városrészt szeretne létrehozni: ez a mini-Dubaj. Ezzel szemben a Fővárosi Önkormányzat Parkváros terve szerint a budapestieknek épülnének új, megfizethető lakások és parkok.
A Lakógyűlésen a válaszadók 94%-a egyetértett azzal, hogy a budapestiek számára is megfizethető lakásokból és zöldfelületekből álló Parkváros épüljön Rákosrendezőn.
https://lakogyules.budapest.hu/1-parkvaros-vagy-mini-dubaj
___
*** Nyílt versenyeztetést a rákosrendezői beruházó kiválasztásához!
A kormány versenyeztetés nélkül, államközi szerződésben kívánja átadni a Rákosrendező területét egy egyesült arab emírségekbeli befektetőnek. Miközben a befektető nyílt versenyben történő kiválasztásával jobban járhatna az állam és Budapest is.
A Lakógyűlésen a válaszadók 95%-a egyetértett azzal, hogy az állam nyílt eljárásban, a koncepció kialakítását követően versenyeztesse a lehetséges befektetőket.
https://lakogyules.budapest.hu/2-nyilt-versenyeztetes-vagy-allamkozi-szerzodes
___
*** Ne épüljenek felhőkarcolók Rákosrendezőre!
A beruházó egy 300 méternél magasabb felhőkarcoló építését tervezi Rákosrendezőn, ami több, mint kétszerese a lágymányosi MOL-torony magasságának. Ez alapjaiban alakítaná át egész Budapest és különösen a Hősök tere világörökségi látványát. A jelenlegi szabályozás szerint maximum 90 méter magas épület épülhet Budapesten.
A Lakógyűlésen a válaszadók 92%-a szerint csak olyan épületek épüljenek Rákosrendezőre, amelyek nem érintik az Andrássy út és a Hősök tere világörökségi látványát.
https://lakogyules.budapest.hu/3-epuljenek-e-felhokarcolok-rakosrendezore
___
*** Maradjanak önkormányzati fenntartásban az egészségügyi szakrendelők!
Az egészségügyi szakrendelők szinte minden kerületben a kerületi önkormányzat fenntartásában működnek. Ezeket a kerületi önkormányzatok a Fővárosi Önkormányzattal közösen fejlesztették az elmúlt években az Egészséges Budapest Program keretében. A kormány a kórházakhoz és az iskolákhoz hasonlóan szeretné a kerületi szakrendelőket is államosítani.
A Lakógyűlésen a válaszadók 91%-a szerint az egészségügyi szakrendelők fejlesztésére az a garancia, ha a szakrendelők továbbra is a kerületi önkormányzatok fenntartásában maradnak.
https://lakogyules.budapest.hu/4-szakrendelok-allamositas-vagy-onkormanyzati-fenntartas
M Imre üzente 10 hónapja
-- Úgy adja verseny nélkül arab befektetőknek a 130 hektáros, félkerületnyi területet az Országgyűlés, hogy semmit nem ír elő, semmit nem vár el, semmit nem rögzít arról, milyen funkciójú, milyen magasságú városrész épülne oda. Pedig Budapestnek nem újabb bevásárlóközpontra és luxusnegyedekre van szüksége, hanem megfizethető új lakásokra és minőségi zöldfelületekre.
-- Minden létező építési előírás alól kiemelik a beruházást, így sem az épületek magasságára, sem a tömbök méretére és funkciójára vonatkozóan nem marad befolyásuk a kerületi és fővárosi önkormányzatoknak.
-- A szükséges közlekedési beruházásokra nincsenek garanciák: nem szerepel a szerződésben a 3-as villamos átvezetése az új Szegedi úti felüljárón, a kisföldalatti szükséges felújítása és járműcseréje, és nincs benne a Nyugati pályaudvar–Rákospalota–Újpest kiemelten forgalmas, itt átvezető vasútvonal fejlesztése, az új állomás megépítése sem. Ráadásul, ami benne van, azt sem az arab befektetők, hanem a magyar adófizetők fizetnék.
-- A repülőtéri vasutat, amely kapcsán az elmúlt napokban felmerült, hogy kínai luxusvonatként épülne meg, a megállapodás szerint Budapest belvárosa helyett Rákosrendezőre vinnék – eszerint az arab és kínai szereplők érdeke fontosabb, mint az összes budapestié. Ennek semmi értelme.
-- Minden korábbi terv egy új, városi jelentőségű, legalább 25 hektáros, Zuglót, Rákospalotát, Angyalföldet kiszolgáló közpark létesítésével számolt itt, a Vasúttörténeti Park mellett. Ennek nyoma sincs a dokumentumokban, ez is beépíthető területté válna a szerződés szerint.
https://hvg.hu/ingatlan/20240430_karacsony-es-vitezy-is-kiakadt-a-mini-dubaj-torvenytol
M Imre üzente 10 hónapja
Elfogadták a rákosrendezői mini-Dubajról szóló törvényt
Felépülhet Európa legmagasabb felhőkarcolója. (is)
134 igen szavazattal 43 nem és 6 tartózkodás ellenében az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvényt, amely zöld jelzést ad a budapesti mini-Dubaj, vagyis az új rákosrendezői városközpont megépítése előtt. | 2024.04.30.
Az erről szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta. Értelmében az Orbán-kormány mindenfajta közbeszerzés és pályáztatás nélkül eladja a területet, az Egyesült Arab Emírségekből érkező beruházónak, a terület magánkézbe kerül.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházáshoz a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket Magyarország biztosítja legalább 800 millió euró (304 milliárd forint) értékben.
https://nepszava.hu/3233795_rakosrendezo-mini-dubaj-torveny-orszaggyules
___
Se Karácsony, se Vitézy nem ért egyet a „fejlesztés” fenti irányaival. A többi (saccperkábé) 14 főpolgármester jelölt nem nyilatkozott... . De nézzük, mi a véleménye éppen 10 nappal ezelőtt az egészről, egy akárhanyadik jelöltnek:
https://www.youtube.com/watch?v=ImbiS4Z-XTg
Tehát, 10 napja nem tudtunk semmit. Vagyis, ő nem tudott semmit. :)
M Imre üzente 11 hónapja
Vasúti talpfák égnek Rákosrendezőn | 2024. április 8.
Ennek köszönhetően jelentek meg a jókora füstcsóvák kameráinkon.
Ahogyan nekünk, úgy talán másoknak is feltűnt, hogy webkameráink közül kettőn is hatalmas füstcsóva jelent meg, miután Rákosrendezőn valami kigyulladt. Időközben a Katasztrófavédelem tájékoztatásából az is kiderült, mi történt.
https://www.katasztrofavedelem.hu/modules/vesz/esemeny/66986
Vasúti talpfák égnek Budapest XIV. kerületében, Rákosrendező állomás Teleki Blanka utca felőli oldalán. Egy 100 méter hosszú, 5 méter magas talpfarakás egy része gyulladt meg. A nagy erőkkel kivonuló fővárosi hivatásos tűzoltók két vízsugárral megkezdték az oltást - írja a Katasztrófavédelem a honlapján.
https://www.idokep.hu/hirek/vasuti-talpfak-egnek-rakosrendezon
___
A Telex helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy a tűz nagyjából 22:40 körül keletkezhetett. A felsővezeték leszakadásának veszélye miatt kiürítették a Rákosrendező állomást.
-- A területet robbanásveszélyesnek minősítették, az állomás környékét lezárták,
autóval nem lehet átmenni a közeli vasúti átjárón. Újabb és újabb rendőr- és tűzoltóautók érkeztek a helyszínre. A talpfák mellett bokrok és fák is meggyulladtak. A tűz egy részét éjfél utánra sikerült eloltani.
A Mávinform azt közölte, hogy Rákosrendező állomáson nem közlekedhetnek a vonatok, mert a katasztrófavédelem leállította a vonatforgalmat a megszűnt vágányok területén keletkezett tűz miatt.
https://telex.hu/belfold/2024/04/08/tuz-rakosrendezo
M Imre üzente 11 hónapja
Védjük meg Budapestet! Szavazz a Budapesti Lakógyűlésen április 2-28. között!
A beleszólás jogát, lehetőségét és eszközét adjuk a budapestieknek
Életre hívtuk a második Budapesti Lakógyűlést, amelyen keresztül minden budapestinek lehetősége van kiállni a városért, lehetősége van érdemben formálni Budapest jövőjét.
A Budapesti Lakógyűlés célja, hogy megvédjük Budapest egyik legértékesebb fejlesztési területét, a Rákosrendezőt, és hogy megóvjuk azokat az egészségügyi szakrendelőket, amelyek a budapestiek egészségét szolgálják.
https://lakogyules.budapest.hu/
Szavazni április 28-ig: döntsünk együtt és védjük meg Budapestet!
https://lakogyules.budapest.hu/urlapok/lakogyules-2024
M Imre üzente 11 hónapja
Bejártuk a belgrádi mini-Dubajt a helyi civilekkel – antiváros-nézés sok képpel
Kaptár jellegű, autóközpontú, a város klímáját felborító és a történelmi léptéket romboló megalománia. És vannak, akik Budapestre is egy ilyet szeretnének felépíteni. Szubjektív beszámoló a belgrádi mini-Dubajból.
Vakmerő dolog egy cikket az „igen, de” fordulattal kezdeni, mégis érdemes innen indulni. A terület egy jelentős része – ahol nem laktak és nem a pezsgő bohém negyed volt éttermekkel, bárokkal – egy nagy rozsdaövezeti zóna volt, szennyezett talajjal, amivel lassan 100 éve voltak tervek, de soha nem történt semmi. És most ezt a hatalmas, 1,8 millió négyzetméteres folyóparti helyszínt a szerb adófizetők pénzén az állam megtisztította és odaadta 99 évre egy arab befektetőnek, aki nagyjából kedvére építkezhet itt, hiszen minden korábbi városi építési szabályzatot módosítottak a beruházás kedvéért. Szóval igen, a funkciótlan, lakatlan terület helyén épülnek dolgok, de az okozott kár és az eljátszott lehetőség, valamint az egészet övező korrupció sokkal károsabb, semmint egyensúlyba kerüljön a mérleg az úgynevezett fejlődéssel szemben.
De akkor most tegyünk egy nagy sétát a területen. Az idegenvezetőink azok a helyi civilek – Iva Cukic, Jovana Timotijević, Marko Aksentijević – voltak akik a Ne davimo Beograd/Do not let Belgrade d(r)own mozgalom tagjaként a területen zajló illegális bontások utáni tüntetéshullámot szervezték, és folyamatosan napirenden tartották az építkezés aggályos részleteit.
[...]
Az, hogy ez a hatalmas beruházás milyen mélyen összefonódott a korrupcióval és jelenlegi politikai elit szűk körével, már egy másik nap és előadás témája volt, azonban azt sokszor elmondták a helyiek itt is, hogy a legfájdalmasabb tény az elszalasztott lehetőség, és hogy nem tudtak időben egy alternatívát felmutatni az embereknek a befektető látványterveivel szemben. Csak azt tudták, mi ellen tiltakoznak, és mit nem akarnak, de azt még nem, hogy mi lenne jó helyette. Budapest ebből a szempontból mindenképp jobb helyzetből indul, hiszen itt már volt és van egy kész szakmai és politikai konszenzuson alapuló terv, amit részben az előző városvezetés tervezett, és ezt a kormányzat tovább dolgozta, egészen addig a pillanatig, amíg ki nem találták, hogy valami mást szeretnének a helyére, valami olyat, amit Belgrádban láttak.
https://enbudapestem.hu/2023/12/08/peldamutato-valasz-lehetne-a-kozelgo-urbanisztikai-es-klimakatasztrofara-rakosrendezo-fejlesztese
Bár valószínű, nem nézték meg olyan közelről és részletesen, hogy mi is van ott, mint mi.
https://enbudapestem.hu/2024/03/27/bejartuk-a-belgradi-mini-dubajt-a-helyi-civilekkel-antivaros-nezes-sok-keppel
M Imre üzente 11 hónapja
A zágrábi polgármester videóüzenetben állt ki Karácsony Gergely és a budapestiek mellett a Rákosrendezőre tervezett beruházás ügyében.
Zágrábban ugyanazt a harcot kellett megvívnunk, ami most Budapesten kezdődik. Ezt Tomislav Tomasevic zágrábi polgármester mondta, aki támogatását fejezte ki Karácsony Gergelynek és a budapestieknek a Rákosdubaj elleni küzdelmükben.
A budapesti főpolgármester Facebook oldalára feltöltött üzenet szerint mielőtt Tomasevicet megválasztották volna, formálódott egy „Zágráb-Manhattan” projekt. A tervek szerint rengeteg felhőkarcoló és luxuslakás épült volna a Száva partjára. Ezeket ugyanannak a Mohamed Alabbarnak cége húzta volna fel, amellyel megállapodott a magyar kormány.
– Ezek a projektek játszóterek a milliomosoknak, akik lakásokat akarnak építeni milliomosoknak. Mi nem szeretnénk elzárt közösségeket a városainkban. Mi mindenki számára hozzáférhető, megfizethető lakhatást akarunk – mondta a zágrábi polgármester.
https://www.facebook.com/reel/346337065105597
Korábban beszámoltunk róla, hogy az arab befektető Belgrádban már lassan egy évtizede építi az úgynevezett Belgrade Waterfront városrészt.
ttps://enbudapestem.hu/2023/12/11/belgradban-mar-epul-a-budapestre-is-tervezett-mini-dubaj
Ott többek között luxuslakásokkal, egy 168 méteres Kula Belgrade névre keresztelt toronnyal és Európa legnagyobb bevásárlóközpontjával gazdagodik a szerb főváros a Száva partján. A projekt indulása kísértetiesen hasonlított ahhoz, mint ami most Budapesten zajlik.
A rákosrendezői beruházásról és az ellene szervezett tüntetésről szóló cikkünk itt érhető el.
https://enbudapestem.hu/2024/03/22/rakosdubaj-a-kezdodo-beruhazas-ellen-tuntetnek-a-civilek
Forrás:
https://enbudapestem.hu/2024/03/25/rakosdubaj-zagrab-szolidaris-budapesttel
___
Megnéztük Belgrádban, mi vár Budapestre, ha megvalósul a kormány mini-Dubaj terve. Környezetszennyezés, látképtől teljesen idegen óriás épületek, korrupció, külföldieknek értékesített luxuslakások.
https://www.facebook.com/watch/?v=432056829272900
M Imre üzente 1 éve
Mini-Dubaj: Lázár János tárcája Zugló segítségét kérte a Rákosrendezőn élők elhelyezésében
A beépítés terveiről legkorábban ősszel egyeztetnének.
Mint megtudtuk, Lázár János tárcája az egykori vasúti területen élő bérlők elhelyezéséhez kért segítséget az önkormányzattól. Összesen 27 családról van szó, felük jogcím nélkül használja az ingatlant. Az ÉKM és a MÁV állítja,
-- mindenki számára elfogadható megoldást keresnek, a lakóknak több ajánlatot is tesznek: másik ingatlan és készpénzes kártalanítás is lehetséges.
Horváth Csaba -zuglói polgármester- ígéretet tett arra, hogy lehetőségeik szerint segítik a helyi szociális és bérlakásrendeletben szereplő feltételeket teljesítő lakók elhelyezését, hiszen az önkormányzatnak is szociális érdeke fűződik a helyzet békés rendezéséhez. A végső döntést a képviselő testület hozza meg, de a kerületi lakcím mindenképpen alapfeltétel.
https://nepszava.hu/3229974_mini-dubaj-rakosrendezo-zuglo-lazar-janos-mav-ekm-karmentesites
M Imre üzente 1 éve
Fáklyás tüntetők vonultak a mini-Dubaj ellen tiltakozva az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz | 2024. március 22.
Cikkünk folyamatosan frissül…
Péntek délután hatkor kezdődött a Szikra Mozgalom tüntetése a mini-Dubajként is ismert beruházás ellen. A tüntetés nagyjából 200-250 résztvevője az Andrássy út szélső sávját foglalja el, a Kodály köröndről vonulnak Alkotmány utcába, az Építési és Közlekedési Minisztérium épülete elé.
Az egyik szervező a „Lakásokat építsetek! Zugló nem lesz luxusnegyed!”, illetve a „Dubaj helyett lakhatást, szociális bérlakást!” mondja hangosbeszélőbe, a tüntetők nagy része együtt skandálja ezeket. A minisztériumnál beszédet mond többek közt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és Sudár Orsolya, a Szikra Mozgalom zuglói polgármesterjelöltje. Amikor a menet az Operához ért, többen azt skandálták, hogy éljem a sztrájk, így fejezve ki szolidaritásukat a sztrájkoló zenészekkel. A menet háromnegyed nyolc körül érkezett a minisztérium épülete elé.
Sudár Orsolya tartott beszédében elmondta, hogy kétezer önkormányzati lakás található Zuglóban, amelyek közül ezerötszáz üresen áll. Sudár szerint a kerületben van Magyarország aranytartaléka, amellyel a be nem épített zöldterületekre utalt. A politikus szerint nem a felhőkarcolókra kéne koncentrálni, hanem arra, hogy mindenkinek legyen tető a feje fölött. Ez egy barbár, emberellenes és szegényellenes kormány, tette hozzá, de a tüntetés szervezői hisznek abban, hogy ők jelentik a változást.
Perlaki-Borsos Noel, az Egységes Diákfront aktivistája arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyért azért is kell kiállni, mert bár sokszor úgy tűnhet, Magyarország még nem abszolutista monarchia, mint az Egyesült Arab Emírségek.
Már a demonstráció kezdete előtt közleményt adott ki a Szikra Mozgalom, amelyben arról írtak, hogy Sudár Orsolya megtudta, hogy a MÁV felvette a kapcsolatot a hamarosan kiürített szolgálati lakásokban élőkkel, és a cég ígéretet tett, hogy cserelakásokat kapnak jelenlegi otthonaik helyett.
https://telex.hu/belfold/2024/03/22/rakosrendezoi-mini-dubaj-szikra-mozgalom-demonstracio-kodaly-korond
M Imre üzente 1 éve
Budapest főépítésze: Hamisítványok épülnek a várban
Interjú Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével, akivel a fővárosba tervezett maxi-Dubajról és a Diákvárosról is beszélgettünk:
00:00 Hogy áll a Diákváros? (spoiler: áll)
04:33 Maxi-Dubaj Rákosrendezőn
08:00 Van helye Budapesten felhőkarcolóknak?
10:15 Milyen nagy fejlesztésekre lenne szüksége Budapestnek?
11:45 Elhibázott módon nyúlt a kormány a Budai Vár felújításához
13:30 A Nemzeti Galéria kitelepítése a cél?
14:10 Ha megépül minden a várban, mire fogja használni a kormány?
16:15 Hogy fog kinézni Budapest pár évtized múlva?
https://www.youtube.com/watch?v=7j9EBGsjfbg
M Imre üzente 1 éve
Döntést vár a budapestiektől Karácsony Gergely
Infostart / MTI 2024. március 14. 13:29
Most minden fővárosi elmondhatja a véleményét.
https://infostart.hu/audio/6D130/6D13030C.mp3
A Parkváros vagy Rákosdubaj? címmel meghirdetett rendkívüli sajtótájékoztatón Karácsony Gergely elmondta, áprilisban elindítják a második „lakógyűlést”: az egy hónapig tartó online szavazáson minden 14 évnél idősebb, lakcímkártyával rendelkező budapesti elmondhatja véleményét a projektről.
A Rákosrendezőre az egyesült arab emírségekbeli Eagle Hills ingatlanfejlesztő által tervezett beruházásról úgy vélekedett, hogy rendkívül rossz jogi konstrukcióról van szó, amely a közérdek helyett a befektetői érdekeket helyezi előtérbe. Ugyanez a beruházó hasonló konstrukcióban Belgrádban valósított meg egy projektet, ami "az elfuserált urbanisztikai megoldások egyik iskolapéldájaként vonul be a történelembe" - fogalmazott a főpolgármester.
Kiemelte: Budapestnek szüksége van azokra a rozsdaövezetekre, ahol vonzó, minőségi lakóhelyek épülhetnek, hogy megállítsák a lakosságszám csökkenését és az agglomerációs népesség növekedését.
A főváros egyetért a projekthez kötődő közberuházásokkal, közlekedésfejlesztési tervekkel - például a földalatti meghosszabbításával -, viszont nagyon rossz iránynak tartják, hogy először a beruházót választották ki versenyeztetés nélkül a terület beépítésére, lehetővé téve, hogy ő diktálja a feltételeket.
Karácsony Gergely úgy vélte, hogy ha a kormánnyal közös fejlesztési terv készülne a terület beépítésére, akkor a nagy nemzetközi ingatlanfejlesztők sorba állnának a megvalósításért. A fővárosi önkormányzat álláspontja világos: Rákosrendezőre parkvárost szeretnének, ahol megfizethető lakhatás biztosítható, közparkok kialakításával - hangoztatta a főpolgármester.
https://infostart.hu/belfold/2024/03/14/dontest-var-a-budapestiektol-karacsony-gergely
___
Tegnap számoltunk be arról, hogy megszületett a megállapodás Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között arról a gazdasági együttműködésről, amelynek keretében ötmilliárd eurós óriásberuházással új városrész épülhet a Rákosrendező vasútállomás környékén.
https://infostart.hu/belfold/2024/03/13/mini-dubaj-megvan-a-gigamegallapodas-az-egyesult-arab-emirsegekkel
-- Mini-Dubaj: megvan a gigamegállapodás az Egyesült Arab Emírségekkel
___
A Parkváros vagy Rákosdubaj címmel meghirdetett,
a Facebook-oldalán közvetített sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely bejelentette:
-- áprilisban elindítják a „második lakógyűlést”,
hogy a budapestiek elmondhassák véleményüket a mini-Dubajként elhíresült rákosrendezői gigaberuházásról.
https://www.facebook.com/watch/live/?v=2970671086406816
M Imre üzente 1 éve
Budapest Jövője Fórum | 2024. márc. 1.
Az egészséges város feltételei mellett a város építészetére és Rákosrendező fejlesztésére is kitértek a szakértők a Budapest Jövője Fórumon, ahol egyik kiemelt téma a felhőkarcolók kérdése volt. Az erről szóló panelbeszélgetésen többek között Budapest főépítésze is kifejtette véleményét a kérdésről.
Mit értünk felhőkarcoló alatt? Mikor lehetett volna felhőkarcolója Budapestnek? Mit tud ma egy felhőkarcoló, és vannak egyáltalán jó külföldi példák: Többek között ezeket a kérdéseket járták körül a szakértők Klaniczay János, Kortárs Építészeti Központ moderálásában.
Mindig az jelenti a felhőkarcolót, ami egy adott korban a csúcsteljesítményt jelenti. A XIX. század Amerikájában már a 10 emeletes ház is felhőkarcoló volt. A kérdés, hogy miért épülnek ezek, miért kell a csúcsokat ostromolni. Az 1960-as években tudatos cél volt, hogy Budapestnek is legyenek magasházai, pl. körszálló, OTP-ház, SOTE-torony. Lettek volna ennél grandiózusabb épületek is, de a finanszírozás és a technológia közbeszólt. Érdekesebb viszont, hogy mi motiválja ezek építését, mi hajtja az embert, hogy egyre magasabb házakat építsen – mondta el Erő Zoltán, Budapest főépítésze.
Túl azon, hogy egy felhőkarcoló magas, az is fontos szempont, hogy funkcióit tekintve egy minivárosként tudjon működni. Méretéből adódóan a beltér és a kültér olyan messze kerül egymástól, hogy a kettő közti kapcsolat ezeknél az épületeknél megszűnik, de természetesen az építészeti látvány is fontos. Az amerikai városok fejlesztése kezdetének idején építették át és tervezték meg a mai budapesti településhálózatot, de itt nem volt akkora tőke, ami egy ekkora torony építését lehetővé tette volna. Ez egyébként Bécsben sem volt jellemző. Általános szemlélet, hogy a síkabb város a jobb, miközben nem valószínű, hogy a felhőkarcoló látványa rombolná a városképet, a Duna Aréna például nem magas, de sokkal durvább látvány – vélekedett Smiló Dávid (Paradigma Ariadné).
-- Két út van: az észak-amerikai és az európai típus:
Előbbi New York és Chicago mintájára a modernebb, később alapított, gyorsan növekvő városokhoz köthető, ahol a városokkal szinte egy időben születik meg a felhőkarcoló. Európában amire megérkezik a felhőkarcoló építéséhez a technológia, a városhálózat már kialakult, így ott nem is feltétlenül a belvárosban épülnek ezek, vagy ha igen, azt sokan kudarcnak élik meg. Ambíció Budapesten is volt felhőkarcoló építésére, de utólag már örülünk annak, hogy ezek nem épültek meg – emelte ki Fonyódi Mariann (BME Urbanisztika Tanszék).
*** Épülhetne Magyarországon felhőkarcoló?
Ahol a piaci, gazdasági folyamatok indokolják, például a magas telekárak, ott valóban indokolt, de Európában nem ez a helyzet, ezért sem verhetett gyökeret a belvárosokban. Ugyanakkor nagyon sok szempont van egy felhőkarcolónál, nem csak a városkép – hangsúlyozta Fonyódi Mariann, aki szerint
-- Bécsben a Donau City egy jól megvalósult példa.
Rákosrendezőn könnyen fel lehetne húzni egy magasházat, hogy az ne legyen zavaró, ráadásul egy felhőkarcoló engedélyezése egyben egy tárgyalási alap is lehet arra, hogy cserébe a fejlesztő a komplett városrészt tegye rendbe – vélekedett Smiló Dávid.
A felhőkarcolót mindig piaci céllal kell építeni, de mi lenne ez Magyarországon? Kik lennének a bérlői? Hogyan telnének meg az emeletek?
-- A felhőkarcolónál nem az a kérdés, hogy jár-e, hanem az, hogy gazdaságilag van-e rá szükség
– emelte ki Erő Zoltán, hozzátéve, hogy vannak azért Európában is jó példák, amire Barcelonát lehetne említeni.
*** Rákosrendező fejlesztése – Mire van szüksége Budapestnek?
Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke, Takács Ákos, építész , Tihanyi Dominika, tájépítész, Tosics Iván, városkutató, Zsuppán András, újságíró moderálásában beszélt arról, hogy mik a lehetőségei és a veszélyei a Rákosendezői beruházásnak. A beszélgetés főbb megállapításai:
-- Jó az, hogy az önkormányzat elkészített egy tervet, de fontos, hogy rákérdezzünk arra, hogy az építészeti kultúránk képes-e a társadalom számára vonzó alternatívákat felrajzolni a felhőkarcolós tervvel szemben.
-- Az országban nagyon sok alulról jövő beruházás van, ami nincs megbecsülve, noha ezek nagyon sokat tesznek hozzá a városhoz. A cél, hogy az ilyen jellegű kezdeményezéseket felkaroljuk.
-- Nem kérdés, hogy az ipari területek Európa-szerte a városok aranytartalékai, ha ezeket elrontjuk, akkor kevesebb zöldfelület és rosszabb élhetőségű lesz a város. Vannak arra jó példák, hogy a zöldfelületekhez egy ökológiai rendszer kapcsolódik, amihez egy ökológiai etika is tartozik.
-- Stockholmban is volt egy hasonló példa a Hammarby Sjöstad, de ott a magas zöldfelületi arány miatt megfizethetetlenül drágák lettek a lakások, a zöld elvitte a projektet, így nem érvényesülhettek a szociális szempontok. Éppen ezért végig monitorozni kell a beruházást, hogy a zöld és a szociális célok is érvényesülhessenek. Ha egy fejlesztő magasházat akar építeni, akkor nem a zöld és a szociális szempontokat fogja elsődlegesen figyelembe venni.
-- Nagyon nagy probléma, hogy lényegében a nyilvánosság kizárásával zajlik a projekt előkészítése, ami a belgrádi Waterfront projekt példája miatt aggasztó. Egy ilyen projekttel évtizedes lemaradást lehet behozni, így különösen szomorú, ha ez félresiklik, és nem az jön létre, amire szüksége van a városnak. Belgrádban ezt látjuk, a zöldfelületek, a közösségi közlekedés és a városlakók érdekének figyelembevétele nélkül egy teljesen hibás koncepció mentén valósul meg a projekt, hiába van a Száva partján, a vizet például meg sem lehet közelíteni.
-- Rákosrendező közösségi finanszírozás nélkül nem valósítható meg: van egy vízió és van egy kormányzati elképzelés, amelyek gyökeresen különböznek egymástól. A pozitív az lenne, ha a kerület, a főváros és a kormány leülne egymással beszélgetni és kompromisszumok mentén alakítanák ki a koncepciót, de erre szinte semmi esély nincs.
https://www.portfolio.hu/ingatlan/20240301/megepulhet-a-felhokarcolo-rakosrendezon-mi-szol-a-budapesti-magashazak-mellett-es-ellen-672399
https://epiteszforum.hu/budapest-jovoje-forum-a-merlin-szinhazban-most-penteken
https://www.facebook.com/events/865558658587322/
M Imre üzente 1 éve
Auditórium podcast – Zsuppán András: Rákosrendező egy rohadó kifli a város közepén
2024.02.13.
Hogyan függ össze a Rákosrendező kérdése Budapest 150 éve eltervezett városszerkezetével? Melyek a főváros leginkább alulértékelt és legígéretesebb területei? És mik is valójában azok az épületek az Oktogonon, amiket a felületes szemlélő lakóháznak néz? Többek között ezekre a kérdésekre felel Zsuppán András, a Heti Válasz újságírója az Auditórium podcast új évadának első adásában.
A Magyar Építőművészek Szövetsége podcastjának, az Auditóriumnak új évadában a 150 éves Budapesttel foglalkozunk, amit igyekszünk a legkülönbözőbb irányokból bemutatni. Ennek megfelelően vendégünk lesz olyan várostervező, aki a fővárosi kabinetben dolgozik, és olyan építész is, aki kiemelt állami beruházások tervezője a fővárosban. Szó esik majd jelenről, múltról és jövőről, kertekről, parkokról, közlekedésről, meg persze jó pár házról is.
Az első rész vendége Zsuppán András lesz, aki egy időben az Építészfórum szerkesztője is volt, jelenleg pedig az egyik legfontosabb építészeti újságíró hazánkban. Vele Budapest városszerkezetének kialakulásáról ültünk le beszélgetni. Először arról kérdeztük, mi is maradt, illetve valósult meg egyáltalán a 150 évvel ezelőtti álmokból, de nagyon gyorsan eljutottunk a rákosrendezői mini Dubajba, majd a haldokló belváros Airbnb-apokalipszisán át a Naplás-tó partjára.
https://open.spotify.com/episode/1BpY9mjpkaI2huMcqQ2iH2
___
Az Auditórium következő adásának vendége Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke lesz, akivel a most is érintett témák (Rákosrendező, lakhatási problémák) mellett arról is beszélgetünk, hogy milyen is Budapest más európai nagyvárosokkal összehasonlítva.
Az Auditórium a Magyar Építőművészek Szövetségének keddenként jelentkező podcastsorozata, melyben Zubreczki Dávid szakíró, építészeti mesemondó beszélget építészekkel a fenntarthatóságról. A műsor médiapartnere az Építészfórum, ahol a hanghoz képeket, terveket, linkeket és sok más információt találnak az érdeklődők. A podcast a Madaz kiadó gondozásában jelenik meg.
A korábbi adások vendége volt Baló Dániel, Bardóczi Sándor, Csillag Katalin, Erő Zoltán, Fajcsák Dénes, Fábián Miklós, Fazekas Katalin, Golda János, Gula Tamás, Hámori Péter, Hartvig Lajos, Kovács Csaba, Krizsán András, Molnár Bea, Nagy Csaba, Pozsár Péter, Smiló Dávid, Soltész Noémi, Szabó Levente, Szabó Lilla, Szederkényi Lukács, Szemerey Samu, Takács Ákos, Tihanyi Dominika, Vitézy Dávid, Wettstein Domonkos és Zoboki Gábor. A podcast megtalálható az ismert lejátszókban (Apple, Spotify, Google), az egyes adásokhoz pedig mindig itt, az Építészfórumon találnak hasznos háttéranyagokat a hallgatók.
Zubreczki Dávid
https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--zsuppan-andras
M Imre üzente 1 éve
Az Építési és Közlekedési Minisztérium elrendelése alapján a MÁV Zrt. megindította a bérleti és egyéb használati jogviszonyok felmondását, illetve felszólította a hátrahagyott vagy engedély nélkül felhúzott ingatlanok használóit a terület átadására.
A beruházás előkészítésének következő lépései
-- a leégett Budapest Sportcsarnok bontásából származó, az érintett területen deponált, mintegy 175 ezer tonna építési törmelék elszállítása,
-- az állam tulajdonában lévő vasúti anyagok értékesítése, illetve
-- a terület rekultivációja, kármentesítése.
https://iho.hu/hirek/megkezdodott-a-rakosrendezoi-terulet-elokeszitese-jogi-ertesitest-kaptak-a-berlok-es-a-jogcim-nelkuli-terulethasznalok
Vélhetően, ez egy nagyon, nagyon hosszú folyamat lesz...
M Imre üzente 1 éve
Rákosrendezőből Rákos-Dubaj? – ezermilliárdokból kifényesített rozsdaövezet 2024. január 30.
Végérvényesen megváltozhat Budapest, ha megépül a maxi-Dubajként elhíresült városrész Rákosrendezőn. A kormány arab befektetőkkel újítaná meg ezt a városligetnyi területet. De kell-e Budapestnek Normafa magasságú felhőkarcoló? Vonzóbbá teszi-e a várost egy ilyen negyed, és megállíthatja-e a kivándorlást az agglomerációba?
https://www.szabadeuropa.hu/a/rakosrendezobol-rakosdubaj-ezer-milliardokbol-kifenyesitett-rozsdaovezet/32792696.html
A Szabadon riportjában Benyó Rita erre is keresi a választ, de azt is megmutatjuk, hogy milyen város lehet Budapestből húsz-harminc év múlva. Hol van szükség felhőkarcolókra, hol műemléki épületekre és hol parkokra? Mitől lehet Budapest vonzó város a benne élőknek és a turistáknak egyaránt?
https://www.youtube.com/watch?v=0mGcOSSp7XY
M Imre üzente 1 éve
Élet és Irodalom: Legújabb számunkban Siba Antal ír Lánszki Regő országos főépítész ATV-beli szerepléséről (interjú a “mini-Dubajról”).
Különösen irtózott attól a kérdéstől, miért döntöttek először a beruházó és kivitelező személye mellett, és miért nem fordítva: terveket készítenek, és annak megépítésére írnak ki pályázatot. Aztán, hogy lesz-e 220 méter magas épület. Ez kétszer is elhangzott, és miután nem volt válasz, valószínűsíthető, hogy lesz ilyen.
A cikk a rövid reklám megtekintése után ingyen olvasható!
https://www.es.hu/cikk/2024-02-02/siba-antal/mindent-csak-utana.html
M Imre üzente 1 éve
Rákosrendező - második rész: Nem Dubaj kell ide – megmutatjuk, milyen remek városrész épülhetne Rákosrendezőn
Rákosrendező nem véletlenül lett a kormány Maxi-Dubaj terveinek helyszíne: az egykori rendezőpályaudvar három évtizede rehabilitációra vár. A területen elképesztő állapotok uralkodnak, de a romlás értékeket rejt. Itt van a Vasúttörténeti Park, Budapest legrégebbi állomásépülete, három nagy múltú sportterület. Az elmúlt években Rákosrendező rehabilitációjára alaposan végiggondolt, egymásra épülő fejlesztési javaslatok születtek. Ha ezeket leporolnák, élhető, zöld, de sok lakást tartalmazó városrész jöhetne létre felhőkarcolók nélkül is.
Az egykor nyüzsgő vasúti zóna, ahol a fénykorban, 1957-ben még ezer vasutas dolgozott, a rendszerváltás idején pedig még mindig 650, ma szinte teljesen kihalt. A felüljáró túloldalán, sűrű kiserdőből füst száll fel, ott is lehet pár kalyiba, de lakóik ilyenkor nem mutatkoznak. A levezető lépcsőtől balra, a vastelepen dolgozik pár melós. A fák között mindenhol vasúti maradványok: oszlopok, sínek, jelzők, leszakadt felsővezeték-darabok. A rengeteg vasanyag évtizedek óta fogyatkozik, szervezetten és spontán módon egyaránt hordják el, de még mindig bőven van belőle. A fák sok helyen a talpfák közül nőnek ki, vastag törzseiket látva nehéz elhinni, hogy nem is olyan régen a vágányokon még vonatok jártak. Izgalmas látvány, hogy egy civilizációs összeomlás után milyen hamar burjánzani kezd a természet, de azért egyáltalán
-- nem magától értetődő, hogy egy európai nagyváros közepén a Walking Dead valamelyik késői évadának posztapokaliptikus viszonyai uralkodjanak.
Rákosrendező ma elsősorban arról a társadalmi-gazdasági összeomlásról tanúskodik, amely a rendszerváltást követte. Közel száz évig, a 20. század folyamán az ország egyik legfontosabb teherpályaudvara volt. A területen a vasút nagyon korán megjelent, hiszen a váci vonal az országban elsőként épült meg 1846-ban. Megálló akkor még nem volt rajta, de a tulajdonos cs. kir. szab. osztrák Államvasút-Társaság már 1861-ben külső pályaudvart épített a mai állomás helyén mozdonyszínnel, őrházzal, szénraktárral, víztoronnyal és tisztviselői lakóházzal. Utóbbi a későbbi átépítés ellenére egyértelműen azonos a mai állomásépülettel, amely így a főváros legrégebbi megmaradt vasúti épületének számít – ez a tény azonban kevéssé ismert, ezért műemléki védelmet sem kapott. A külső pályaudvar helyét meghatározta, hogy a vasútvonalat itt keresztezte a Rákosmező egyik ősi dűlőútja (a nyomvonalát máig őrzi a Teleki Blanka utca), és a váci vonalba itt csatlakozott be a Pest–Szolnok vonal összekötő vágánya, vagyis közvetlenül előtte van a Hungária körúti vasúti delta. Néhány évvel később Rákos állomásnak kezdték nevezni, majd a vonal államosítása után a Rákosi rendező pályaudvar nevet kapta 1891-ben.
Már ebben az időben létezett itt egy vágányok alkotta öblözet, de az a felfoghatatlan méretű vasúti infrastruktúra, amelynek a romjait ma a területen látjuk, csak a 20. század első évtizedében jött létre. A millenniumot követően néhány év alatt mind a személy-, mind a teherforgalom a többszörösére növekedett a Nyugati pályaudvaron, és egyre zavaróbbá vált, hogy a város közepén zajos, koszos vasúti funkciók foglalnak el nagy területet. Az Országgyűlés 1908-ban döntött arról, hogy a teherpályaudvart, a szénpályaudvart és a fűtőházat kitelepítik Rákosrendezőre. A pályaudvar kibővítése alig pár év alatt elkészült; nagyjából a mai felüljárótól északra eső részt ettől kezdve Északi teherpályaudvarnak nevezték, de az elnevezés a szocializmus második felében lassanként kikopott, és az egész területet Rákosrendezőként kezdték emlegetni.
https://www.valaszonline.hu/2024/01/26/rakosrendezo-rozsdaovezet-fejlesztes-vasuti-teruletek-felhokarcolo-budapest-mav-urbanisztika/
M Imre üzente 1 éve
Rákosrendező - első rész: a tervezett kormányzati beruházás háttere
Bombaként robbant a hír tavaly novemberben, hogy a kormány tárgyal a dubaji Emaar Properties óriáscéggel arról, hogy 220-240 méteres felhőkarcolót, valamint egy egész városrészt húzzanak fel Rákosrendező területére. A tárgyalásokról elsőként tudósító VSQuare Mini-Dubajnak nevezte el a tervet, de december elején Lázár János építési miniszter – miután elismerte, hogy a hír valós – úgy fogalmazott, a következő tíz évben új millenniumi városközpont épül a területen, lényegében az Andrássy út meghosszabbításaként, és világossá tette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kifejezett elvárása a projekttel kapcsolatban, hogy
-- „Budapesten középszerű dolog nem épülhet. Mi soha nem Mini-Dubajt építünk, hanem Maxi-Dubaj lesz, ha megépül.”
Lázár „garanciát adott” arra, hogy csak olyasmi épül, ami Budapest számára elfogadható, és egyeztetni fognak a fővárosi önkormányzattal meg az érintett kerületekkel.
Arra nem volt hajlandó egyértelmű választ adni, hogy lesz-e felhőkarcoló, és ha igen, mekkora, de abból, amit elmondott, mégis egyértelműen sejthető az irány. Lázár szerint a Mol Campus felhúzásával az „ősbűn már megtörtént”, az első felhőkarcoló megépülése a tapasztalatok szerint hozza magával a többit, ezért komoly társadalmi vita hivatott eldönteni, maradjon-e meg a jelenlegi városlépték, vagy „következzen egy új korszak, új építészeti elemekkel”. A miniszter ezzel retorikailag megoldotta, hogy ne mondjon ellent korábbi, markáns felhőkarcoló-ellenességének, ugyanakkor megmagyarázza, hogy miért nem akadályozza a továbbiakban újabb, jóval magasabb tornyok építését. Egyben rá is tolta a felelősséget a miniszterelnökre, hiszen érzékeltette, hogy személy szerint Orbán akar valami igazán nagyszabásút, történelmi léptékűt, a dualizmus kori városépítéshez hasonlíthatót, amitől Budapest majd újra világszínvonalú lesz. A kormányfő határozottan kimondott szándékának Lázár nyilván nem állhat ellent. Azzal, hogy a Maxi-Dubajt egyértelműen Orbán koncepciójaként vezette be a nyilvánosságba, a NER-en belüli érdemi vita lehetőségét gyakorlatilag ki is zárta, a NER-en kívüli világban pedig ez azt a dermesztő üzenetet hordozza, hogy a projekt megállíthatatlan.
https://www.valaszonline.hu/2024/01/23/rakosrendezo-rozsdaovezet-fejlesztes-felhokarcolo-budapest-emaar-properties-urbanisztika/
M Imre üzente 1 éve
Így nézne ki Budapest, ha megvalósulna a Rákosrendező Dubaj beruházás (képek)
https://24.hu/belfold/2024/01/23/rakosdubaj-beruhazas-latvanyvizsgalat-budapest-karacsony-gergely/
M Imre üzente 1 éve
Törvényjavaslat született a rákosrendezői beruházásról – a kisföldalattit biztosan meghosszabbítják, de igény volna a 4-es metró bővítésére is
Akár 4000 milliárd forintnyi összköltsége is lehet a rákosrendezői óriásberuházásnak.
2024.01.12. | Szerző: VG
„A tegnap megjelent nemzetközi megállapodás sajnos több kérdést vet fel, mint ahány választ ad. Világosan lehet látni, hogy a beruházó mit kap a magyar adófizetőktől, a magyar kormánytól, de sajnos az nem világos, hogy mit ad majd cserébe” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester pénteken a rákosrendezői területen megvalósuló óriásberuházás miatt tartott sajtótájékoztatón.
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/12/lazar-janos-elmondta-az-igazsagot-uj-oriasi-varosresz-epulhet-budapesten-tobb-ezer-milliard-forintba-kerulne
A politikus szerint a terület értéke „súlyos százmilliárdokokat ér”, és eddig csak a beruházási értéket lehetett megismerni. Lázár János építési és közlekedési miniszter korábban azt mondta, hogy akár 10 milliárd euró, azaz 4000 milliárd forint lehet a területfejlesztés összköltsége, de az nem derült ki, hogy pontosan mi valósul meg. A sajtótájékoztatón a főpolgármester elmondta, hogy
-- a csütörtökön megjelent tervezet szerint közérdekű beruházások is megvalósulnak: a legfontosabb ilyen vállalás az M1-es kisföldalatti meghosszabbítása.
https://kormany.hu/dokumentumtar/gazdasagi-egyuttmukodesrol-szolo-megallapodas
Karácsony hozzátette, az M1-es meghosszabbításának akkor lenne értelme, ha mind az infrastruktúrát, mind a járműparkot teljesen felújítják, az új állomásokat pedig összekapcsolják az 1-es és a 2-es villamosokkal is. „Nem tűnik elégnek az a nagyjából 300 milliárdos beruházási összeg, amelyet a kormány ezekhez beruházásokhoz társít” – mondta Karácsony. Hozzátette, hogy megépülhetne a ferihegyi gyorsvasút is, ezáltal ez az ingatlanfejlesztés turisztikai beruházás lenne.
Tóth József, a XIII. kerület polgármestere szerint a városrendező ügye több mint fél évszázados ügy, a beterjesztett törvényjavaslat egy „laza szöveg”, amelyben nem jelenik meg a befektetőnek a vállalása. A polgármester üzent Karácsonynak:
-- Ma a fővárosnak el kellene érnie, hogy működjön a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács, és hogy a kormány partnerként kezelje a várost.
Molnár Csaba, a XIV. kerület polgármestere azt mondta, hogy a helyiek bevonása nélkül ne valósulhasson meg a projekt. A polgármester szerint
-- a 4-es metró meghosszabbítása nem halasztható tovább, mert a Bosnyák térre költözik a kormányzati negyed, Rákosrendezőre pedig több tízezer ember költözik.
Hol épülhet fel az új fővárosi városrész?
A rákosrendezői terület eredetileg teherpályaudvar volt, amelyet mára már csak részben használ a MÁV. Egy 1,3 millió négyzetméteres, tehát 130 hektáros területről van szó Budapest szívében, a XIII. és a XIV. kerület határán. Mostanra nagyrészt illegális hulladéklerakóként használják, emiatt nemcsak a terület, hanem a talaj is szennyezett.
Éppen ezért Lázár János a terület feltárását javasolta a kabinetnek. A magyar állam a többségi tulajdonos, de kisebb részben magántulajdonosok is vannak az érintett részen. Első lépésként a rehabilitáció indul meg, ha ez megvan, akkor következhet az Andrássy út meghosszabbítása. A tárcavezető korábban jelezte, hogy a vasútnak még részben szüksége van a területre, és az államnak az is célja, hogy maradjon közösségi célú funkció is.
https://www.vg.hu/kozelet/2024/01/torvenyjavaslat-szuletett-a-rakosrendezoi-beruhazasrol-a-kisfoldalattit-biztosan-meghosszabbitjak-de-igeny-volna-a-4-es-metro-bovitesere-is
M Imre üzente 1 éve
Belgrádban már épül a Budapestre is tervezett mini-Dubaj
A Budapestre mini-Dubajt tervező arab befektető – Mohamed Alabbar – a szomszédos Belgrádban a kormány támogatásával már lassan egy évtizede építi a hatalmas ellentmondásokkal övezett úgynevezett Belgrade Waterfront városrészt. Ott többek között luxuslakásokkal, egy 168 méteres Kula Belgrade névre keresztelt toronnyal és Európa legnagyobb bevásárlóközpontjával gazdagodik a szerb főváros a Száva partján. A projekt indulása kísértetiesen hasonlított ahhoz, mint ami most Budapesten zajlik.
Sokan és sok fórumon elmondták szakértők, politikusok, hogy ebben a formájában miért rossz ötlet Rákosdubaj. A 220 méteresnél is magasabb toronyépületeket maga Lázár János miniszter is elítélte, míg Karácsony Gergely a sajtótájékoztatóján, majd később Balogh Samu kabinetfőnökkel közös háttérbeszélgetésen a főváros elképzeléseit bemutatva beszélt arról, hogy amire Budapestnek ma szüksége van, az a megfizethető otthonok és egy élhető, a 21. századi kihívásokra választ adó élhető városrész.
Hogy a tárgyalások, szerződések és a tervek pontosan milyen fázisban vannak a magyar állam és az Egyesült Arab Emirátusokból érkezett Mohamed Alabbar befektető és cége között, azt a mai napig nem lehet tudni, viszont intő jel, hogy ha megnézzük, a szomszédos szerb fővárosban, innen mindössze 380 kilométerre mi történt…
A Belgrade Waterfront (Beogradu na vodi) projektet 2012-ben a szerbiai választások előtt nem sokkal jelentették be először. A kezdetben 3 milliárd dolláros fejlesztés mestertervét Mohamed Alabbar prezentálta az Egyesült Arab Emirátusokban székelő Eagle Hills ingatlanfejlesztő cég nevében az akkor még csak miniszerelnök-jelölt (ma államelnök) Aleksandar Vučićnak, – írta az Mérce 2018-es cikkében. Vučić ígérete szerint a projekt biztosítja Belgrád számára a külföldi tőke beáramlását, munkahelyek teremtését, és Vancouver, Oslo és Tel Aviv lekörözését szépségben.
Az ügyet a projekt tényleges indulásakor – 2014-ben – a nemzetközi sajtó is felkapta, egy rövid keresés után azonnal rátalálunk a 7-8 évvel ezelőtti BBC, Reuters, Forbes, Financial Times, The Guardian cikkekre. Ezek alapján nézzük meg, Belgrádban hogy alakultak a dolgok, amik itthon is intő jelek lehetnek.
A kiszemelt 1,8 millió négyzetméteres helyszín egy nagyértékű folyóparti rozsdaövezet volt a központi pályaudvar mögött, ahol egykor kikötő, gyárak és vasúti területek voltak, és bár az 1920-as évek óta napirenden volt az átfogó fejlesztése, ez minden korszakban elmaradt.
A 2010-es években még állami kézben lévő területet végül ingyen bocsátotta a befektető rendelkezésére a kormány, vagyis egy különleges törvény (lex specialis) segítségével elajándékozta. Ezzel fontos itt álló történelmi épületek is a befektetőhöz kerültek.
Az egész projekt előkészítése titokban zajlott, Belgrád lakosait meglepetésszerűen érte a hír, hogy miről döntöttek a fejük felett. A Magyarországon is jellemző kiemelt kormányzati beruházásokhoz hasonló státusza miatt a beruházásról semmilyen információ nem volt nyilvánosan elérhető.
Mivel a Belgrade Waterfront tervei sok ponton összeütközésbe kerültek a szerb főváros általános városrendezési tervével, ezért „megoldásként” egy 6 órás ülés alatt az utóbbit változtatták meg drasztikusan. Feloldották az adott területen a vonatkozó magassági korlátozásokat, könnyebbé vált az építési engedélyek kiadása és a kormány megszüntette a kötelező 50 százalékos közterületarányt is.
Nem csak társadalmi egyeztetés nem volt, de a helyi építészeket a tervezési folyamatból is teljesen kizárták – egyedül a toronyház és a bevásárlóközpont terveire volt pályázat, de ennek a híre sem jutott el a szerb szakmához. A mestertervet és a részletes elképzeléseket is Dubajban mutatták be. A Kula Belgrade névre keresztelt 168 méteres tornyot végül az az amerikai építésziroda – a Skidmore, Owings & Merrill tervezte, akik a dubaji Burj Khalifát is.
A megegyezés itt is az volt, hogy az infrastruktúra kiépítését – ami Belgrádban az egész vasúti főpályaudvar és egy buszpályaudvar elköltöztetését is jelentette – és a terület megtisztítását az állam elvégzi a befektetőnek.
Az első tanulmányok alapján egyértelművé vált, hogy a beruházásnak, bár valóban külföldi tőkét hoz az országba, számos árnyoldala is van. Az új városrész közlekedési problémái, az erősödő szegregáció, az épülő luxuslakások, amelyek ára 40 évnyi átlagfizetéssel érnek fel, nem a város egészének az élhetőségén javítanak hosszútávon, sőt. A tervek szerint négy ütemben 30 év alatt összesen 10 000 lakást, 12 700 irodát és 2200 hotelszobát magába foglaló városrész épül fel itt, bevásárlóközponttal, új operaházzal, múzeumokkal és iskolákkal, sportkomplexumokkal.
Az állam a befektetővel 2015-ben írta alá a szerződéseket, az első civil tüntetések 2016 tavaszán indultak, és hamar több tízezres demonstrációkká váltak. A kiváltó ok egy máig nem tisztázott éjszakai illegális bontási akció volt: azonosítatlan álarcos személyek olyan épületeket bontottak le illegálisan, amelyek gátolták a Belgrade Waterfronton végzendő munkálatokat. A helyszínen levő éjjeliőrt megkötözték, és bár testi sérülés nem érte, sokkos állapotban kórházba került, és néhány napon belül meghalt – írta a Mérce.
A tüntetések szervezője a Ne davimo Beograd/ Do not let Belgrade d(r)own civil egyesülés volt, aki többek között pénzmosással és korrupcióval is vádolták a projektet. A Belgrade Waterfront azóta is megosztja a helyieket, annak ellenére, hogy az állam jelentős pozitív propagandával népszerűsíti. A honlapon szereplő 2022-es évet bemutató kisfilm szerint 5000 eladott lakásnál járnak és 33 épület áll már a területen, a szociális beruházások, mint az iskolák jelentős része, kulturális épületek vagy a beígért több hektáros park építése még nem indult el.
https://enbudapestem.hu/2023/12/11/belgradban-mar-epul-a-budapestre-is-tervezett-mini-dubaj
Abi Karam Samirné Marika üzente 15 éve
M Imre üzente 15 éve
A kinai minimalista, az ausztrál olyan kis kerti hangulatot áraszt a pöttyös asztalterítővel
ha arra gondolsz, amire én ... Tiborunk is készül már nyugdíjba ... :I
Sunóm Nagéla üzente 15 éve