-- Úgy adja verseny nélkül arab befektetőknek a 130 hektáros, félkerületnyi területet az Országgyűlés, hogy semmit nem ír elő, semmit nem vár el, semmit nem rögzít arról, milyen funkciójú, milyen magasságú városrész épülne oda. Pedig Budapestnek nem újabb bevásárlóközpontra és luxusnegyedekre van szüksége, hanem megfizethető új lakásokra és minőségi zöldfelületekre.

-- Minden létező építési előírás alól kiemelik a beruházást, így sem az épületek magasságára, sem a tömbök méretére és funkciójára vonatkozóan nem marad befolyásuk a kerületi és fővárosi önkormányzatoknak.

-- A szükséges közlekedési beruházásokra nincsenek garanciák: nem szerepel a szerződésben a 3-as villamos átvezetése az új Szegedi úti felüljárón, a kisföldalatti szükséges felújítása és járműcseréje, és nincs benne a Nyugati pályaudvar–Rákospalota–Újpest kiemelten forgalmas, itt átvezető vasútvonal fejlesztése, az új állomás megépítése sem. Ráadásul, ami benne van, azt sem az arab befektetők, hanem a magyar adófizetők fizetnék.

-- A repülőtéri vasutat, amely kapcsán az elmúlt napokban felmerült, hogy kínai luxusvonatként épülne meg, a megállapodás szerint Budapest belvárosa helyett Rákosrendezőre vinnék – eszerint az arab és kínai szereplők érdeke fontosabb, mint az összes budapestié. Ennek semmi értelme.

-- Minden korábbi terv egy új, városi jelentőségű, legalább 25 hektáros, Zuglót, Rákospalotát, Angyalföldet kiszolgáló közpark létesítésével számolt itt, a Vasúttörténeti Park mellett. Ennek nyoma sincs a dokumentumokban, ez is beépíthető területté válna a szerződés szerint.

https://hvg.hu/ingatlan/20240430_karacsony-es-vitezy-is-kiakadt-a-mini-dubaj-torvenytol

Előzmény

Válasz

Elfogadták a rákosrendezői mini-Dubajról szóló törvényt

Felépülhet Európa legmagasabb felhőkarcolója. (is)

134 igen szavazattal 43 nem és 6 tartózkodás ellenében az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvényt, amely zöld jelzést ad a budapesti mini-Dubaj, vagyis az új rákosrendezői városközpont megépítése előtt. | 2024.04.30.

Az erről szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta. Értelmében az Orbán-kormány mindenfajta közbeszerzés és pályáztatás nélkül eladja a területet, az Egyesült Arab Emírségekből érkező beruházónak, a terület magánkézbe kerül.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházáshoz a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket Magyarország biztosítja legalább 800 millió euró (304 milliárd forint) értékben.
https://nepszava.hu/3233795_rakosrendezo-mini-dubaj-torveny-orszaggyules
___

Se Karácsony, se Vitézy nem ért egyet a „fejlesztés” fenti irányaival. A többi (saccperkábé) 14 főpolgármester jelölt nem nyilatkozott... . De nézzük, mi a véleménye éppen 10 nappal ezelőtt az egészről, egy akárhanyadik jelöltnek:
https://www.youtube.com/watch?v=ImbiS4Z-XTg
Tehát, 10 napja nem tudtunk semmit. Vagyis, ő nem tudott semmit. :)

Válasz

Vasúti talpfák égnek Rákosrendezőn | 2024. április 8.

Ennek köszönhetően jelentek meg a jókora füstcsóvák kameráinkon.

Ahogyan nekünk, úgy talán másoknak is feltűnt, hogy webkameráink közül kettőn is hatalmas füstcsóva jelent meg, miután Rákosrendezőn valami kigyulladt. Időközben a Katasztrófavédelem tájékoztatásából az is kiderült, mi történt.
https://www.katasztrofavedelem.hu/modules/vesz/esemeny/66986

Vasúti talpfák égnek Budapest XIV. kerületében, Rákosrendező állomás Teleki Blanka utca felőli oldalán. Egy 100 méter hosszú, 5 méter magas talpfarakás egy része gyulladt meg. A nagy erőkkel kivonuló fővárosi hivatásos tűzoltók két vízsugárral megkezdték az oltást - írja a Katasztrófavédelem a honlapján.
https://www.idokep.hu/hirek/vasuti-talpfak-egnek-rakosrendezon
___

A Telex helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy a tűz nagyjából 22:40 körül keletkezhetett. A felsővezeték leszakadásának veszélye miatt kiürítették a Rákosrendező állomást.

-- A területet robbanásveszélyesnek minősítették, az állomás környékét lezárták,

autóval nem lehet átmenni a közeli vasúti átjárón. Újabb és újabb rendőr- és tűzoltóautók érkeztek a helyszínre. A talpfák mellett bokrok és fák is meggyulladtak. A tűz egy részét éjfél utánra sikerült eloltani.

A Mávinform azt közölte, hogy Rákosrendező állomáson nem közlekedhetnek a vonatok, mert a katasztrófavédelem leállította a vonatforgalmat a megszűnt vágányok területén keletkezett tűz miatt.
https://telex.hu/belfold/2024/04/08/tuz-rakosrendezo

Válasz

Védjük meg Budapestet! Szavazz a Budapesti Lakógyűlésen április 2-28. között!

A beleszólás jogát, lehetőségét és eszközét adjuk a budapestieknek

Életre hívtuk a második Budapesti Lakógyűlést, amelyen keresztül minden budapestinek lehetősége van kiállni a városért, lehetősége van érdemben formálni Budapest jövőjét.

A Budapesti Lakógyűlés célja, hogy megvédjük Budapest egyik legértékesebb fejlesztési területét, a Rákosrendezőt, és hogy megóvjuk azokat az egészségügyi szakrendelőket, amelyek a budapestiek egészségét szolgálják.
https://lakogyules.budapest.hu/

Szavazni április 28-ig: döntsünk együtt és védjük meg Budapestet!
https://lakogyules.budapest.hu/urlapok/lakogyules-2024

Válasz

Bejártuk a belgrádi mini-Dubajt a helyi civilekkel – antiváros-nézés sok képpel

Kaptár jellegű, autóközpontú, a város klímáját felborító és a történelmi léptéket romboló megalománia. És vannak, akik Budapestre is egy ilyet szeretnének felépíteni. Szubjektív beszámoló a belgrádi mini-Dubajból.

Vakmerő dolog egy cikket az „igen, de” fordulattal kezdeni, mégis érdemes innen indulni. A terület egy jelentős része – ahol nem laktak és nem a pezsgő bohém negyed volt éttermekkel, bárokkal – egy nagy rozsdaövezeti zóna volt, szennyezett talajjal, amivel lassan 100 éve voltak tervek, de soha nem történt semmi. És most ezt a hatalmas, 1,8 millió négyzetméteres folyóparti helyszínt a szerb adófizetők pénzén az állam megtisztította és odaadta 99 évre egy arab befektetőnek, aki nagyjából kedvére építkezhet itt, hiszen minden korábbi városi építési szabályzatot módosítottak a beruházás kedvéért. Szóval igen, a funkciótlan, lakatlan terület helyén épülnek dolgok, de az okozott kár és az eljátszott lehetőség, valamint az egészet övező korrupció sokkal károsabb, semmint egyensúlyba kerüljön a mérleg az úgynevezett fejlődéssel szemben.

De akkor most tegyünk egy nagy sétát a területen. Az idegenvezetőink azok a helyi civilek – Iva Cukic, Jovana Timotijević, Marko Aksentijević – voltak akik a Ne davimo Beograd/Do not let Belgrade d(r)own mozgalom tagjaként a területen zajló illegális bontások utáni tüntetéshullámot szervezték, és folyamatosan napirenden tartották az építkezés aggályos részleteit.
[...]

Az, hogy ez a hatalmas beruházás milyen mélyen összefonódott a korrupcióval és jelenlegi politikai elit szűk körével, már egy másik nap és előadás témája volt, azonban azt sokszor elmondták a helyiek itt is, hogy a legfájdalmasabb tény az elszalasztott lehetőség, és hogy nem tudtak időben egy alternatívát felmutatni az embereknek a befektető látványterveivel szemben. Csak azt tudták, mi ellen tiltakoznak, és mit nem akarnak, de azt még nem, hogy mi lenne jó helyette. Budapest ebből a szempontból mindenképp jobb helyzetből indul, hiszen itt már volt és van egy kész szakmai és politikai konszenzuson alapuló terv, amit részben az előző városvezetés tervezett, és ezt a kormányzat tovább dolgozta, egészen addig a pillanatig, amíg ki nem találták, hogy valami mást szeretnének a helyére, valami olyat, amit Belgrádban láttak.
https://enbudapestem.hu/2023/12/08/peldamutato-valasz-lehetne-a-kozelgo-urbanisztikai-es-klimakatasztrofara-rakosrendezo-fejlesztese

Bár valószínű, nem nézték meg olyan közelről és részletesen, hogy mi is van ott, mint mi.
https://enbudapestem.hu/2024/03/27/bejartuk-a-belgradi-mini-dubajt-a-helyi-civilekkel-antivaros-nezes-sok-keppel

Előzmény

Válasz

A zágrábi polgármester videóüzenetben állt ki Karácsony Gergely és a budapestiek mellett a Rákosrendezőre tervezett beruházás ügyében.

Zágrábban ugyanazt a harcot kellett megvívnunk, ami most Budapesten kezdődik. Ezt Tomislav Tomasevic zágrábi polgármester mondta, aki támogatását fejezte ki Karácsony Gergelynek és a budapestieknek a Rákosdubaj elleni küzdelmükben.

A budapesti főpolgármester Facebook oldalára feltöltött üzenet szerint mielőtt Tomasevicet megválasztották volna, formálódott egy „Zágráb-Manhattan” projekt. A tervek szerint rengeteg felhőkarcoló és luxuslakás épült volna a Száva partjára. Ezeket ugyanannak a Mohamed Alabbarnak cége húzta volna fel, amellyel megállapodott a magyar kormány.

– Ezek a projektek játszóterek a milliomosoknak, akik lakásokat akarnak építeni milliomosoknak. Mi nem szeretnénk elzárt közösségeket a városainkban. Mi mindenki számára hozzáférhető, megfizethető lakhatást akarunk – mondta a zágrábi polgármester.
https://www.facebook.com/reel/346337065105597

Korábban beszámoltunk róla, hogy az arab befektető Belgrádban már lassan egy évtizede építi az úgynevezett Belgrade Waterfront városrészt.
ttps://enbudapestem.hu/2023/12/11/belgradban-mar-epul-a-budapestre-is-tervezett-mini-dubaj

Ott többek között luxuslakásokkal, egy 168 méteres Kula Belgrade névre keresztelt toronnyal és Európa legnagyobb bevásárlóközpontjával gazdagodik a szerb főváros a Száva partján. A projekt indulása kísértetiesen hasonlított ahhoz, mint ami most Budapesten zajlik.

A rákosrendezői beruházásról és az ellene szervezett tüntetésről szóló cikkünk itt érhető el.
https://enbudapestem.hu/2024/03/22/rakosdubaj-a-kezdodo-beruhazas-ellen-tuntetnek-a-civilek

Forrás:
https://enbudapestem.hu/2024/03/25/rakosdubaj-zagrab-szolidaris-budapesttel
___

Megnéztük Belgrádban, mi vár Budapestre, ha megvalósul a kormány mini-Dubaj terve. Környezetszennyezés, látképtől teljesen idegen óriás épületek, korrupció, külföldieknek értékesített luxuslakások.
https://www.facebook.com/watch/?v=432056829272900

Válasz

Mini-Dubaj: Lázár János tárcája Zugló segítségét kérte a Rákosrendezőn élők elhelyezésében

A beépítés terveiről legkorábban ősszel egyeztetnének.

Mint megtudtuk, Lázár János tárcája az egykori vasúti területen élő bérlők elhelyezéséhez kért segítséget az önkormányzattól. Összesen 27 családról van szó, felük jogcím nélkül használja az ingatlant. Az ÉKM és a MÁV állítja,

-- mindenki számára elfogadható megoldást keresnek, a lakóknak több ajánlatot is tesznek: másik ingatlan és készpénzes kártalanítás is lehetséges.

Horváth Csaba -zuglói polgármester- ígéretet tett arra, hogy lehetőségeik szerint segítik a helyi szociális és bérlakásrendeletben szereplő feltételeket teljesítő lakók elhelyezését, hiszen az önkormányzatnak is szociális érdeke fűződik a helyzet békés rendezéséhez. A végső döntést a képviselő testület hozza meg, de a kerületi lakcím mindenképpen alapfeltétel.
https://nepszava.hu/3229974_mini-dubaj-rakosrendezo-zuglo-lazar-janos-mav-ekm-karmentesites

Válasz

Fáklyás tüntetők vonultak a mini-Dubaj ellen tiltakozva az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz | 2024. március 22.

Cikkünk folyamatosan frissül…

Péntek délután hatkor kezdődött a Szikra Mozgalom tüntetése a mini-Dubajként is ismert beruházás ellen. A tüntetés nagyjából 200-250 résztvevője az Andrássy út szélső sávját foglalja el, a Kodály köröndről vonulnak Alkotmány utcába, az Építési és Közlekedési Minisztérium épülete elé.

Az egyik szervező a „Lakásokat építsetek! Zugló nem lesz luxusnegyed!”, illetve a „Dubaj helyett lakhatást, szociális bérlakást!” mondja hangosbeszélőbe, a tüntetők nagy része együtt skandálja ezeket. A minisztériumnál beszédet mond többek közt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és Sudár Orsolya, a Szikra Mozgalom zuglói polgármesterjelöltje. Amikor a menet az Operához ért, többen azt skandálták, hogy éljem a sztrájk, így fejezve ki szolidaritásukat a sztrájkoló zenészekkel. A menet háromnegyed nyolc körül érkezett a minisztérium épülete elé.

Sudár Orsolya tartott beszédében elmondta, hogy kétezer önkormányzati lakás található Zuglóban, amelyek közül ezerötszáz üresen áll. Sudár szerint a kerületben van Magyarország aranytartaléka, amellyel a be nem épített zöldterületekre utalt. A politikus szerint nem a felhőkarcolókra kéne koncentrálni, hanem arra, hogy mindenkinek legyen tető a feje fölött. Ez egy barbár, emberellenes és szegényellenes kormány, tette hozzá, de a tüntetés szervezői hisznek abban, hogy ők jelentik a változást.

Perlaki-Borsos Noel, az Egységes Diákfront aktivistája arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyért azért is kell kiállni, mert bár sokszor úgy tűnhet, Magyarország még nem abszolutista monarchia, mint az Egyesült Arab Emírségek.

Már a demonstráció kezdete előtt közleményt adott ki a Szikra Mozgalom, amelyben arról írtak, hogy Sudár Orsolya megtudta, hogy a MÁV felvette a kapcsolatot a hamarosan kiürített szolgálati lakásokban élőkkel, és a cég ígéretet tett, hogy cserelakásokat kapnak jelenlegi otthonaik helyett.
https://telex.hu/belfold/2024/03/22/rakosrendezoi-mini-dubaj-szikra-mozgalom-demonstracio-kodaly-korond

Válasz

Budapest főépítésze: Hamisítványok épülnek a várban

Interjú Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével, akivel a fővárosba tervezett maxi-Dubajról és a Diákvárosról is beszélgettünk:

00:00 Hogy áll a Diákváros? (spoiler: áll)
04:33 Maxi-Dubaj Rákosrendezőn
08:00 Van helye Budapesten felhőkarcolóknak?
10:15 Milyen nagy fejlesztésekre lenne szüksége Budapestnek?
11:45 Elhibázott módon nyúlt a kormány a Budai Vár felújításához
13:30 A Nemzeti Galéria kitelepítése a cél?
14:10 Ha megépül minden a várban, mire fogja használni a kormány?
16:15 Hogy fog kinézni Budapest pár évtized múlva?
https://www.youtube.com/watch?v=7j9EBGsjfbg

Válasz

Döntést vár a budapestiektől Karácsony Gergely
Infostart / MTI 2024. március 14. 13:29

Most minden fővárosi elmondhatja a véleményét.
https://infostart.hu/audio/6D130/6D13030C.mp3

A Parkváros vagy Rákosdubaj? címmel meghirdetett rendkívüli sajtótájékoztatón Karácsony Gergely elmondta, áprilisban elindítják a második „lakógyűlést”: az egy hónapig tartó online szavazáson minden 14 évnél idősebb, lakcímkártyával rendelkező budapesti elmondhatja véleményét a projektről.

A Rákosrendezőre az egyesült arab emírségekbeli Eagle Hills ingatlanfejlesztő által tervezett beruházásról úgy vélekedett, hogy rendkívül rossz jogi konstrukcióról van szó, amely a közérdek helyett a befektetői érdekeket helyezi előtérbe. Ugyanez a beruházó hasonló konstrukcióban Belgrádban valósított meg egy projektet, ami "az elfuserált urbanisztikai megoldások egyik iskolapéldájaként vonul be a történelembe" - fogalmazott a főpolgármester.

Kiemelte: Budapestnek szüksége van azokra a rozsdaövezetekre, ahol vonzó, minőségi lakóhelyek épülhetnek, hogy megállítsák a lakosságszám csökkenését és az agglomerációs népesség növekedését.
A főváros egyetért a projekthez kötődő közberuházásokkal, közlekedésfejlesztési tervekkel - például a földalatti meghosszabbításával -, viszont nagyon rossz iránynak tartják, hogy először a beruházót választották ki versenyeztetés nélkül a terület beépítésére, lehetővé téve, hogy ő diktálja a feltételeket.

Karácsony Gergely úgy vélte, hogy ha a kormánnyal közös fejlesztési terv készülne a terület beépítésére, akkor a nagy nemzetközi ingatlanfejlesztők sorba állnának a megvalósításért. A fővárosi önkormányzat álláspontja világos: Rákosrendezőre parkvárost szeretnének, ahol megfizethető lakhatás biztosítható, közparkok kialakításával - hangoztatta a főpolgármester.
https://infostart.hu/belfold/2024/03/14/dontest-var-a-budapestiektol-karacsony-gergely
___

Tegnap számoltunk be arról, hogy megszületett a megállapodás Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között arról a gazdasági együttműködésről, amelynek keretében ötmilliárd eurós óriásberuházással új városrész épülhet a Rákosrendező vasútállomás környékén.
https://infostart.hu/belfold/2024/03/13/mini-dubaj-megvan-a-gigamegallapodas-az-egyesult-arab-emirsegekkel
-- Mini-Dubaj: megvan a gigamegállapodás az Egyesült Arab Emírségekkel
___

A Parkváros vagy Rákosdubaj címmel meghirdetett,
a Facebook-oldalán közvetített sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely bejelentette:

-- áprilisban elindítják a „második lakógyűlést”,

hogy a budapestiek elmondhassák véleményüket a mini-Dubajként elhíresült rákosrendezői gigaberuházásról.
https://www.facebook.com/watch/live/?v=2970671086406816

Válasz

Budapest Jövője Fórum | 2024. márc. 1.

Az egészséges város feltételei mellett a város építészetére és Rákosrendező fejlesztésére is kitértek a szakértők a Budapest Jövője Fórumon, ahol egyik kiemelt téma a felhőkarcolók kérdése volt. Az erről szóló panelbeszélgetésen többek között Budapest főépítésze is kifejtette véleményét a kérdésről.

Mit értünk felhőkarcoló alatt? Mikor lehetett volna felhőkarcolója Budapestnek? Mit tud ma egy felhőkarcoló, és vannak egyáltalán jó külföldi példák: Többek között ezeket a kérdéseket járták körül a szakértők Klaniczay János, Kortárs Építészeti Központ moderálásában.

Mindig az jelenti a felhőkarcolót, ami egy adott korban a csúcsteljesítményt jelenti. A XIX. század Amerikájában már a 10 emeletes ház is felhőkarcoló volt. A kérdés, hogy miért épülnek ezek, miért kell a csúcsokat ostromolni. Az 1960-as években tudatos cél volt, hogy Budapestnek is legyenek magasházai, pl. körszálló, OTP-ház, SOTE-torony. Lettek volna ennél grandiózusabb épületek is, de a finanszírozás és a technológia közbeszólt. Érdekesebb viszont, hogy mi motiválja ezek építését, mi hajtja az embert, hogy egyre magasabb házakat építsen – mondta el Erő Zoltán, Budapest főépítésze.

Túl azon, hogy egy felhőkarcoló magas, az is fontos szempont, hogy funkcióit tekintve egy minivárosként tudjon működni. Méretéből adódóan a beltér és a kültér olyan messze kerül egymástól, hogy a kettő közti kapcsolat ezeknél az épületeknél megszűnik, de természetesen az építészeti látvány is fontos. Az amerikai városok fejlesztése kezdetének idején építették át és tervezték meg a mai budapesti településhálózatot, de itt nem volt akkora tőke, ami egy ekkora torony építését lehetővé tette volna. Ez egyébként Bécsben sem volt jellemző. Általános szemlélet, hogy a síkabb város a jobb, miközben nem valószínű, hogy a felhőkarcoló látványa rombolná a városképet, a Duna Aréna például nem magas, de sokkal durvább látvány – vélekedett Smiló Dávid (Paradigma Ariadné).

-- Két út van: az észak-amerikai és az európai típus:

Előbbi New York és Chicago mintájára a modernebb, később alapított, gyorsan növekvő városokhoz köthető, ahol a városokkal szinte egy időben születik meg a felhőkarcoló. Európában amire megérkezik a felhőkarcoló építéséhez a technológia, a városhálózat már kialakult, így ott nem is feltétlenül a belvárosban épülnek ezek, vagy ha igen, azt sokan kudarcnak élik meg. Ambíció Budapesten is volt felhőkarcoló építésére, de utólag már örülünk annak, hogy ezek nem épültek meg – emelte ki Fonyódi Mariann (BME Urbanisztika Tanszék).

*** Épülhetne Magyarországon felhőkarcoló?

Ahol a piaci, gazdasági folyamatok indokolják, például a magas telekárak, ott valóban indokolt, de Európában nem ez a helyzet, ezért sem verhetett gyökeret a belvárosokban. Ugyanakkor nagyon sok szempont van egy felhőkarcolónál, nem csak a városkép – hangsúlyozta Fonyódi Mariann, aki szerint

-- Bécsben a Donau City egy jól megvalósult példa.

Rákosrendezőn könnyen fel lehetne húzni egy magasházat, hogy az ne legyen zavaró, ráadásul egy felhőkarcoló engedélyezése egyben egy tárgyalási alap is lehet arra, hogy cserébe a fejlesztő a komplett városrészt tegye rendbe – vélekedett Smiló Dávid.

A felhőkarcolót mindig piaci céllal kell építeni, de mi lenne ez Magyarországon? Kik lennének a bérlői? Hogyan telnének meg az emeletek?

-- A felhőkarcolónál nem az a kérdés, hogy jár-e, hanem az, hogy gazdaságilag van-e rá szükség

– emelte ki Erő Zoltán, hozzátéve, hogy vannak azért Európában is jó példák, amire Barcelonát lehetne említeni.

*** Rákosrendező fejlesztése – Mire van szüksége Budapestnek?

Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke, Takács Ákos, építész , Tihanyi Dominika, tájépítész, Tosics Iván, városkutató, Zsuppán András, újságíró moderálásában beszélt arról, hogy mik a lehetőségei és a veszélyei a Rákosendezői beruházásnak. A beszélgetés főbb megállapításai:

-- Jó az, hogy az önkormányzat elkészített egy tervet, de fontos, hogy rákérdezzünk arra, hogy az építészeti kultúránk képes-e a társadalom számára vonzó alternatívákat felrajzolni a felhőkarcolós tervvel szemben.

-- Az országban nagyon sok alulról jövő beruházás van, ami nincs megbecsülve, noha ezek nagyon sokat tesznek hozzá a városhoz. A cél, hogy az ilyen jellegű kezdeményezéseket felkaroljuk.

-- Nem kérdés, hogy az ipari területek Európa-szerte a városok aranytartalékai, ha ezeket elrontjuk, akkor kevesebb zöldfelület és rosszabb élhetőségű lesz a város. Vannak arra jó példák, hogy a zöldfelületekhez egy ökológiai rendszer kapcsolódik, amihez egy ökológiai etika is tartozik.

-- Stockholmban is volt egy hasonló példa a Hammarby Sjöstad, de ott a magas zöldfelületi arány miatt megfizethetetlenül drágák lettek a lakások, a zöld elvitte a projektet, így nem érvényesülhettek a szociális szempontok. Éppen ezért végig monitorozni kell a beruházást, hogy a zöld és a szociális célok is érvényesülhessenek. Ha egy fejlesztő magasházat akar építeni, akkor nem a zöld és a szociális szempontokat fogja elsődlegesen figyelembe venni.

-- Nagyon nagy probléma, hogy lényegében a nyilvánosság kizárásával zajlik a projekt előkészítése, ami a belgrádi Waterfront projekt példája miatt aggasztó. Egy ilyen projekttel évtizedes lemaradást lehet behozni, így különösen szomorú, ha ez félresiklik, és nem az jön létre, amire szüksége van a városnak. Belgrádban ezt látjuk, a zöldfelületek, a közösségi közlekedés és a városlakók érdekének figyelembevétele nélkül egy teljesen hibás koncepció mentén valósul meg a projekt, hiába van a Száva partján, a vizet például meg sem lehet közelíteni.

-- Rákosrendező közösségi finanszírozás nélkül nem valósítható meg: van egy vízió és van egy kormányzati elképzelés, amelyek gyökeresen különböznek egymástól. A pozitív az lenne, ha a kerület, a főváros és a kormány leülne egymással beszélgetni és kompromisszumok mentén alakítanák ki a koncepciót, de erre szinte semmi esély nincs.
https://www.portfolio.hu/ingatlan/20240301/megepulhet-a-felhokarcolo-rakosrendezon-mi-szol-a-budapesti-magashazak-mellett-es-ellen-672399
https://epiteszforum.hu/budapest-jovoje-forum-a-merlin-szinhazban-most-penteken
https://www.facebook.com/events/865558658587322/

Válasz

Auditórium podcast – Zsuppán András: Rákosrendező egy rohadó kifli a város közepén
2024.02.13.

Hogyan függ össze a Rákosrendező kérdése Budapest 150 éve eltervezett városszerkezetével? Melyek a főváros leginkább alulértékelt és legígéretesebb területei? És mik is valójában azok az épületek az Oktogonon, amiket a felületes szemlélő lakóháznak néz? Többek között ezekre a kérdésekre felel Zsuppán András, a Heti Válasz újságírója az Auditórium podcast új évadának első adásában.

A Magyar Építőművészek Szövetsége podcastjának, az Auditóriumnak új évadában a 150 éves Budapesttel foglalkozunk, amit igyekszünk a legkülönbözőbb irányokból bemutatni. Ennek megfelelően vendégünk lesz olyan várostervező, aki a fővárosi kabinetben dolgozik, és olyan építész is, aki kiemelt állami beruházások tervezője a fővárosban. Szó esik majd jelenről, múltról és jövőről, kertekről, parkokról, közlekedésről, meg persze jó pár házról is.

Az első rész vendége Zsuppán András lesz, aki egy időben az Építészfórum szerkesztője is volt, jelenleg pedig az egyik legfontosabb építészeti újságíró hazánkban. Vele Budapest városszerkezetének kialakulásáról ültünk le beszélgetni. Először arról kérdeztük, mi is maradt, illetve valósult meg egyáltalán a 150 évvel ezelőtti álmokból, de nagyon gyorsan eljutottunk a rákosrendezői mini Dubajba, majd a haldokló belváros Airbnb-apokalipszisán át a Naplás-tó partjára.
https://open.spotify.com/episode/1BpY9mjpkaI2huMcqQ2iH2
___

Az Auditórium következő adásának vendége Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke lesz, akivel a most is érintett témák (Rákosrendező, lakhatási problémák) mellett arról is beszélgetünk, hogy milyen is Budapest más európai nagyvárosokkal összehasonlítva.

Az Auditórium a Magyar Építőművészek Szövetségének keddenként jelentkező podcastsorozata, melyben Zubreczki Dávid szakíró, építészeti mesemondó beszélget építészekkel a fenntarthatóságról. A műsor médiapartnere az Építészfórum, ahol a hanghoz képeket, terveket, linkeket és sok más információt találnak az érdeklődők. A podcast a Madaz kiadó gondozásában jelenik meg.

A korábbi adások vendége volt Baló Dániel, Bardóczi Sándor, Csillag Katalin, Erő Zoltán, Fajcsák Dénes, Fábián Miklós, Fazekas Katalin, Golda János, Gula Tamás, Hámori Péter, Hartvig Lajos, Kovács Csaba, Krizsán András, Molnár Bea, Nagy Csaba, Pozsár Péter, Smiló Dávid, Soltész Noémi, Szabó Levente, Szabó Lilla, Szederkényi Lukács, Szemerey Samu, Takács Ákos, Tihanyi Dominika, Vitézy Dávid, Wettstein Domonkos és Zoboki Gábor. A podcast megtalálható az ismert lejátszókban (Apple, Spotify, Google), az egyes adásokhoz pedig mindig itt, az Építészfórumon találnak hasznos háttéranyagokat a hallgatók.

Zubreczki Dávid
https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--zsuppan-andras

Válasz

Az Építési és Közlekedési Minisztérium elrendelése alapján a MÁV Zrt. megindította a bérleti és egyéb használati jogviszonyok felmondását, illetve felszólította a hátrahagyott vagy engedély nélkül felhúzott ingatlanok használóit a terület átadására.

A beruházás előkészítésének következő lépései

-- a leégett Budapest Sportcsarnok bontásából származó, az érintett területen deponált, mintegy 175 ezer tonna építési törmelék elszállítása,

-- az állam tulajdonában lévő vasúti anyagok értékesítése, illetve

-- a terület rekultivációja, kármentesítése.
https://iho.hu/hirek/megkezdodott-a-rakosrendezoi-terulet-elokeszitese-jogi-ertesitest-kaptak-a-berlok-es-a-jogcim-nelkuli-terulethasznalok

Vélhetően, ez egy nagyon, nagyon hosszú folyamat lesz...

Válasz

Rákosrendezőből Rákos-Dubaj? – ezermilliárdokból kifényesített rozsdaövezet 2024. január 30.

Végérvényesen megváltozhat Budapest, ha megépül a maxi-Dubajként elhíresült városrész Rákosrendezőn. A kormány arab befektetőkkel újítaná meg ezt a városligetnyi területet. De kell-e Budapestnek Normafa magasságú felhőkarcoló? Vonzóbbá teszi-e a várost egy ilyen negyed, és megállíthatja-e a kivándorlást az agglomerációba?
https://www.szabadeuropa.hu/a/rakosrendezobol-rakosdubaj-ezer-milliardokbol-kifenyesitett-rozsdaovezet/32792696.html

A Szabadon riportjában Benyó Rita erre is keresi a választ, de azt is megmutatjuk, hogy milyen város lehet Budapestből húsz-harminc év múlva. Hol van szükség felhőkarcolókra, hol műemléki épületekre és hol parkokra? Mitől lehet Budapest vonzó város a benne élőknek és a turistáknak egyaránt?
https://www.youtube.com/watch?v=0mGcOSSp7XY

Válasz

Élet és Irodalom: Legújabb számunkban Siba Antal ír Lánszki Regő országos főépítész ATV-beli szerepléséről (interjú a “mini-Dubajról”).
Különösen irtózott attól a kérdéstől, miért döntöttek először a beruházó és kivitelező személye mellett, és miért nem fordítva: terveket készítenek, és annak megépítésére írnak ki pályázatot. Aztán, hogy lesz-e 220 méter magas épület. Ez kétszer is elhangzott, és miután nem volt válasz, valószínűsíthető, hogy lesz ilyen.
A cikk a rövid reklám megtekintése után ingyen olvasható!
https://www.es.hu/cikk/2024-02-02/siba-antal/mindent-csak-utana.html

Előzmény

Válasz

Rákosrendező - második rész: Nem Dubaj kell ide – megmutatjuk, milyen remek városrész épülhetne Rákosrendezőn

Rákosrendező nem véletlenül lett a kormány Maxi-Dubaj terveinek helyszíne: az egykori rendezőpályaudvar három évtizede rehabilitációra vár. A területen elképesztő állapotok uralkodnak, de a romlás értékeket rejt. Itt van a Vasúttörténeti Park, Budapest legrégebbi állomásépülete, három nagy múltú sportterület. Az elmúlt években Rákosrendező rehabilitációjára alaposan végiggondolt, egymásra épülő fejlesztési javaslatok születtek. Ha ezeket leporolnák, élhető, zöld, de sok lakást tartalmazó városrész jöhetne létre felhőkarcolók nélkül is.

Az egykor nyüzsgő vasúti zóna, ahol a fénykorban, 1957-ben még ezer vasutas dolgozott, a rendszerváltás idején pedig még mindig 650, ma szinte teljesen kihalt. A felüljáró túloldalán, sűrű kiserdőből füst száll fel, ott is lehet pár kalyiba, de lakóik ilyenkor nem mutatkoznak. A levezető lépcsőtől balra, a vastelepen dolgozik pár melós. A fák között mindenhol vasúti maradványok: oszlopok, sínek, jelzők, leszakadt felsővezeték-darabok. A rengeteg vasanyag évtizedek óta fogyatkozik, szervezetten és spontán módon egyaránt hordják el, de még mindig bőven van belőle. A fák sok helyen a talpfák közül nőnek ki, vastag törzseiket látva nehéz elhinni, hogy nem is olyan régen a vágányokon még vonatok jártak. Izgalmas látvány, hogy egy civilizációs összeomlás után milyen hamar burjánzani kezd a természet, de azért egyáltalán

-- nem magától értetődő, hogy egy európai nagyváros közepén a Walking Dead valamelyik késői évadának posztapokaliptikus viszonyai uralkodjanak.

Rákosrendező ma elsősorban arról a társadalmi-gazdasági összeomlásról tanúskodik, amely a rendszerváltást követte. Közel száz évig, a 20. század folyamán az ország egyik legfontosabb teherpályaudvara volt. A területen a vasút nagyon korán megjelent, hiszen a váci vonal az országban elsőként épült meg 1846-ban. Megálló akkor még nem volt rajta, de a tulajdonos cs. kir. szab. osztrák Államvasút-Társaság már 1861-ben külső pályaudvart épített a mai állomás helyén mozdonyszínnel, őrházzal, szénraktárral, víztoronnyal és tisztviselői lakóházzal. Utóbbi a későbbi átépítés ellenére egyértelműen azonos a mai állomásépülettel, amely így a főváros legrégebbi megmaradt vasúti épületének számít – ez a tény azonban kevéssé ismert, ezért műemléki védelmet sem kapott. A külső pályaudvar helyét meghatározta, hogy a vasútvonalat itt keresztezte a Rákosmező egyik ősi dűlőútja (a nyomvonalát máig őrzi a Teleki Blanka utca), és a váci vonalba itt csatlakozott be a Pest–Szolnok vonal összekötő vágánya, vagyis közvetlenül előtte van a Hungária körúti vasúti delta. Néhány évvel később Rákos állomásnak kezdték nevezni, majd a vonal államosítása után a Rákosi rendező pályaudvar nevet kapta 1891-ben.

Már ebben az időben létezett itt egy vágányok alkotta öblözet, de az a felfoghatatlan méretű vasúti infrastruktúra, amelynek a romjait ma a területen látjuk, csak a 20. század első évtizedében jött létre. A millenniumot követően néhány év alatt mind a személy-, mind a teherforgalom a többszörösére növekedett a Nyugati pályaudvaron, és egyre zavaróbbá vált, hogy a város közepén zajos, koszos vasúti funkciók foglalnak el nagy területet. Az Országgyűlés 1908-ban döntött arról, hogy a teherpályaudvart, a szénpályaudvart és a fűtőházat kitelepítik Rákosrendezőre. A pályaudvar kibővítése alig pár év alatt elkészült; nagyjából a mai felüljárótól északra eső részt ettől kezdve Északi teherpályaudvarnak nevezték, de az elnevezés a szocializmus második felében lassanként kikopott, és az egész területet Rákosrendezőként kezdték emlegetni.
https://www.valaszonline.hu/2024/01/26/rakosrendezo-rozsdaovezet-fejlesztes-vasuti-teruletek-felhokarcolo-budapest-mav-urbanisztika/

Előzmény

Válasz

Rákosrendező - első rész: a tervezett kormányzati beruházás háttere

Bombaként robbant a hír tavaly novemberben, hogy a kormány tárgyal a dubaji Emaar Properties óriáscéggel arról, hogy 220-240 méteres felhőkarcolót, valamint egy egész városrészt húzzanak fel Rákosrendező területére. A tárgyalásokról elsőként tudósító VSQuare Mini-Dubajnak nevezte el a tervet, de december elején Lázár János építési miniszter – miután elismerte, hogy a hír valós – úgy fogalmazott, a következő tíz évben új millenniumi városközpont épül a területen, lényegében az Andrássy út meghosszabbításaként, és világossá tette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kifejezett elvárása a projekttel kapcsolatban, hogy

-- „Budapesten középszerű dolog nem épülhet. Mi soha nem Mini-Dubajt építünk, hanem Maxi-Dubaj lesz, ha megépül.”

Lázár „garanciát adott” arra, hogy csak olyasmi épül, ami Budapest számára elfogadható, és egyeztetni fognak a fővárosi önkormányzattal meg az érintett kerületekkel.

Arra nem volt hajlandó egyértelmű választ adni, hogy lesz-e felhőkarcoló, és ha igen, mekkora, de abból, amit elmondott, mégis egyértelműen sejthető az irány. Lázár szerint a Mol Campus felhúzásával az „ősbűn már megtörtént”, az első felhőkarcoló megépülése a tapasztalatok szerint hozza magával a többit, ezért komoly társadalmi vita hivatott eldönteni, maradjon-e meg a jelenlegi városlépték, vagy „következzen egy új korszak, új építészeti elemekkel”. A miniszter ezzel retorikailag megoldotta, hogy ne mondjon ellent korábbi, markáns felhőkarcoló-ellenességének, ugyanakkor megmagyarázza, hogy miért nem akadályozza a továbbiakban újabb, jóval magasabb tornyok építését. Egyben rá is tolta a felelősséget a miniszterelnökre, hiszen érzékeltette, hogy személy szerint Orbán akar valami igazán nagyszabásút, történelmi léptékűt, a dualizmus kori városépítéshez hasonlíthatót, amitől Budapest majd újra világszínvonalú lesz. A kormányfő határozottan kimondott szándékának Lázár nyilván nem állhat ellent. Azzal, hogy a Maxi-Dubajt egyértelműen Orbán koncepciójaként vezette be a nyilvánosságba, a NER-en belüli érdemi vita lehetőségét gyakorlatilag ki is zárta, a NER-en kívüli világban pedig ez azt a dermesztő üzenetet hordozza, hogy a projekt megállíthatatlan.
https://www.valaszonline.hu/2024/01/23/rakosrendezo-rozsdaovezet-fejlesztes-felhokarcolo-budapest-emaar-properties-urbanisztika/

Válasz

Így nézne ki Budapest, ha megvalósulna a Rákosrendező Dubaj beruházás (képek)
https://24.hu/belfold/2024/01/23/rakosdubaj-beruhazas-latvanyvizsgalat-budapest-karacsony-gergely/

Válasz

Törvényjavaslat született a rákosrendezői beruházásról – a kisföldalattit biztosan meghosszabbítják, de igény volna a 4-es metró bővítésére is

Akár 4000 milliárd forintnyi összköltsége is lehet a rákosrendezői óriásberuházásnak.
2024.01.12. | Szerző: VG

„A tegnap megjelent nemzetközi megállapodás sajnos több kérdést vet fel, mint ahány választ ad. Világosan lehet látni, hogy a beruházó mit kap a magyar adófizetőktől, a magyar kormánytól, de sajnos az nem világos, hogy mit ad majd cserébe” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester pénteken a rákosrendezői területen megvalósuló óriásberuházás miatt tartott sajtótájékoztatón.
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/12/lazar-janos-elmondta-az-igazsagot-uj-oriasi-varosresz-epulhet-budapesten-tobb-ezer-milliard-forintba-kerulne

A politikus szerint a terület értéke „súlyos százmilliárdokokat ér”, és eddig csak a beruházási értéket lehetett megismerni. Lázár János építési és közlekedési miniszter korábban azt mondta, hogy akár 10 milliárd euró, azaz 4000 milliárd forint lehet a területfejlesztés összköltsége, de az nem derült ki, hogy pontosan mi valósul meg. A sajtótájékoztatón a főpolgármester elmondta, hogy

-- a csütörtökön megjelent tervezet szerint közérdekű beruházások is megvalósulnak: a legfontosabb ilyen vállalás az M1-es kisföldalatti meghosszabbítása.
https://kormany.hu/dokumentumtar/gazdasagi-egyuttmukodesrol-szolo-megallapodas

Karácsony hozzátette, az M1-es meghosszabbításának akkor lenne értelme, ha mind az infrastruktúrát, mind a járműparkot teljesen felújítják, az új állomásokat pedig összekapcsolják az 1-es és a 2-es villamosokkal is. „Nem tűnik elégnek az a nagyjából 300 milliárdos beruházási összeg, amelyet a kormány ezekhez beruházásokhoz társít” – mondta Karácsony. Hozzátette, hogy megépülhetne a ferihegyi gyorsvasút is, ezáltal ez az ingatlanfejlesztés turisztikai beruházás lenne.

Tóth József, a XIII. kerület polgármestere szerint a városrendező ügye több mint fél évszázados ügy, a beterjesztett törvényjavaslat egy „laza szöveg”, amelyben nem jelenik meg a befektetőnek a vállalása. A polgármester üzent Karácsonynak:

-- Ma a fővárosnak el kellene érnie, hogy működjön a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács, és hogy a kormány partnerként kezelje a várost.

Molnár Csaba, a XIV. kerület polgármestere azt mondta, hogy a helyiek bevonása nélkül ne valósulhasson meg a projekt. A polgármester szerint

-- a 4-es metró meghosszabbítása nem halasztható tovább, mert a Bosnyák térre költözik a kormányzati negyed, Rákosrendezőre pedig több tízezer ember költözik.

Hol épülhet fel az új fővárosi városrész?

A rákosrendezői terület eredetileg teherpályaudvar volt, amelyet mára már csak részben használ a MÁV. Egy 1,3 millió négyzetméteres, tehát 130 hektáros területről van szó Budapest szívében, a XIII. és a XIV. kerület határán. Mostanra nagyrészt illegális hulladéklerakóként használják, emiatt nemcsak a terület, hanem a talaj is szennyezett.

Éppen ezért Lázár János a terület feltárását javasolta a kabinetnek. A magyar állam a többségi tulajdonos, de kisebb részben magántulajdonosok is vannak az érintett részen. Első lépésként a rehabilitáció indul meg, ha ez megvan, akkor következhet az Andrássy út meghosszabbítása. A tárcavezető korábban jelezte, hogy a vasútnak még részben szüksége van a területre, és az államnak az is célja, hogy maradjon közösségi célú funkció is.
https://www.vg.hu/kozelet/2024/01/torvenyjavaslat-szuletett-a-rakosrendezoi-beruhazasrol-a-kisfoldalattit-biztosan-meghosszabbitjak-de-igeny-volna-a-4-es-metro-bovitesere-is

Előzmény

Válasz

Belgrádban már épül a Budapestre is tervezett mini-Dubaj

A Budapestre mini-Dubajt tervező arab befektető – Mohamed Alabbar – a szomszédos Belgrádban a kormány támogatásával már lassan egy évtizede építi a hatalmas ellentmondásokkal övezett úgynevezett Belgrade Waterfront városrészt. Ott többek között luxuslakásokkal, egy 168 méteres Kula Belgrade névre keresztelt toronnyal és Európa legnagyobb bevásárlóközpontjával gazdagodik a szerb főváros a Száva partján. A projekt indulása kísértetiesen hasonlított ahhoz, mint ami most Budapesten zajlik.

Sokan és sok fórumon elmondták szakértők, politikusok, hogy ebben a formájában miért rossz ötlet Rákosdubaj. A 220 méteresnél is magasabb toronyépületeket maga Lázár János miniszter is elítélte, míg Karácsony Gergely a sajtótájékoztatóján, majd később Balogh Samu kabinetfőnökkel közös háttérbeszélgetésen a főváros elképzeléseit bemutatva beszélt arról, hogy amire Budapestnek ma szüksége van, az a megfizethető otthonok és egy élhető, a 21. századi kihívásokra választ adó élhető városrész.

Hogy a tárgyalások, szerződések és a tervek pontosan milyen fázisban vannak a magyar állam és az Egyesült Arab Emirátusokból érkezett Mohamed Alabbar befektető és cége között, azt a mai napig nem lehet tudni, viszont intő jel, hogy ha megnézzük, a szomszédos szerb fővárosban, innen mindössze 380 kilométerre mi történt…

A Belgrade Waterfront (Beogradu na vodi) projektet 2012-ben a szerbiai választások előtt nem sokkal jelentették be először. A kezdetben 3 milliárd dolláros fejlesztés mestertervét Mohamed Alabbar prezentálta az Egyesült Arab Emirátusokban székelő Eagle Hills ingatlanfejlesztő cég nevében az akkor még csak miniszerelnök-jelölt (ma államelnök) Aleksandar Vučićnak, – írta az Mérce 2018-es cikkében. Vučić ígérete szerint a projekt biztosítja Belgrád számára a külföldi tőke beáramlását, munkahelyek teremtését, és Vancouver, Oslo és Tel Aviv lekörözését szépségben.

Az ügyet a projekt tényleges indulásakor – 2014-ben – a nemzetközi sajtó is felkapta, egy rövid keresés után azonnal rátalálunk a 7-8 évvel ezelőtti BBC, Reuters, Forbes, Financial Times, The Guardian cikkekre. Ezek alapján nézzük meg, Belgrádban hogy alakultak a dolgok, amik itthon is intő jelek lehetnek.

A kiszemelt 1,8 millió négyzetméteres helyszín egy nagyértékű folyóparti rozsdaövezet volt a központi pályaudvar mögött, ahol egykor kikötő, gyárak és vasúti területek voltak, és bár az 1920-as évek óta napirenden volt az átfogó fejlesztése, ez minden korszakban elmaradt.

A 2010-es években még állami kézben lévő területet végül ingyen bocsátotta a befektető rendelkezésére a kormány, vagyis egy különleges törvény (lex specialis) segítségével elajándékozta. Ezzel fontos itt álló történelmi épületek is a befektetőhöz kerültek.

Az egész projekt előkészítése titokban zajlott, Belgrád lakosait meglepetésszerűen érte a hír, hogy miről döntöttek a fejük felett. A Magyarországon is jellemző kiemelt kormányzati beruházásokhoz hasonló státusza miatt a beruházásról semmilyen információ nem volt nyilvánosan elérhető.

Mivel a Belgrade Waterfront tervei sok ponton összeütközésbe kerültek a szerb főváros általános városrendezési tervével, ezért „megoldásként” egy 6 órás ülés alatt az utóbbit változtatták meg drasztikusan. Feloldották az adott területen a vonatkozó magassági korlátozásokat, könnyebbé vált az építési engedélyek kiadása és a kormány megszüntette a kötelező 50 százalékos közterületarányt is.

Nem csak társadalmi egyeztetés nem volt, de a helyi építészeket a tervezési folyamatból is teljesen kizárták – egyedül a toronyház és a bevásárlóközpont terveire volt pályázat, de ennek a híre sem jutott el a szerb szakmához. A mestertervet és a részletes elképzeléseket is Dubajban mutatták be. A Kula Belgrade névre keresztelt 168 méteres tornyot végül az az amerikai építésziroda – a Skidmore, Owings & Merrill tervezte, akik a dubaji Burj Khalifát is.

A megegyezés itt is az volt, hogy az infrastruktúra kiépítését – ami Belgrádban az egész vasúti főpályaudvar és egy buszpályaudvar elköltöztetését is jelentette – és a terület megtisztítását az állam elvégzi a befektetőnek.

Az első tanulmányok alapján egyértelművé vált, hogy a beruházásnak, bár valóban külföldi tőkét hoz az országba, számos árnyoldala is van. Az új városrész közlekedési problémái, az erősödő szegregáció, az épülő luxuslakások, amelyek ára 40 évnyi átlagfizetéssel érnek fel, nem a város egészének az élhetőségén javítanak hosszútávon, sőt. A tervek szerint négy ütemben 30 év alatt összesen 10 000 lakást, 12 700 irodát és 2200 hotelszobát magába foglaló városrész épül fel itt, bevásárlóközponttal, új operaházzal, múzeumokkal és iskolákkal, sportkomplexumokkal.

Az állam a befektetővel 2015-ben írta alá a szerződéseket, az első civil tüntetések 2016 tavaszán indultak, és hamar több tízezres demonstrációkká váltak. A kiváltó ok egy máig nem tisztázott éjszakai illegális bontási akció volt: azonosítatlan álarcos személyek olyan épületeket bontottak le illegálisan, amelyek gátolták a Belgrade Waterfronton végzendő munkálatokat. A helyszínen levő éjjeliőrt megkötözték, és bár testi sérülés nem érte, sokkos állapotban kórházba került, és néhány napon belül meghalt – írta a Mérce.

A tüntetések szervezője a Ne davimo Beograd/ Do not let Belgrade d(r)own civil egyesülés volt, aki többek között pénzmosással és korrupcióval is vádolták a projektet. A Belgrade Waterfront azóta is megosztja a helyieket, annak ellenére, hogy az állam jelentős pozitív propagandával népszerűsíti. A honlapon szereplő 2022-es évet bemutató kisfilm szerint 5000 eladott lakásnál járnak és 33 épület áll már a területen, a szociális beruházások, mint az iskolák jelentős része, kulturális épületek vagy a beígért több hektáros park építése még nem indult el.
https://enbudapestem.hu/2023/12/11/belgradban-mar-epul-a-budapestre-is-tervezett-mini-dubaj

Válasz

no comment!
a pénz beszél a kutya ugat!

Válasz

A kinai minimalista, az ausztrál olyan kis kerti hangulatot áraszt a pöttyös asztalterítővel
ha arra gondolsz, amire én ... Tiborunk is készül már nyugdíjba ... :I

Válasz

IMIM! Ebből válogatni fogod a jövőben :)

Válasz