M Imre üzente 5 hónapja

Nem az útépítés a megoldás
Lukács András | 2024.09.27.

Az M0 rész-körgyűrű M1 autópályától M5 autópályáig tartó déli szakasza Magyarország extrém mértékben terhelt közúti pályája – ismerteti Molnár László Árpád közlekedési szakértő A híd túl messze van című cikkében (július 31.). A kialakult „szinte állandósuló torlódások, gyakori balesetek, kiszámíthatatlan közlekedési viszonyok, hatalmas környezeti terhelés” okaként pedig azt jelöli meg, hogy nincs elegendő út és P+R parkoló. Ez azonban egy sokszorosan megcáfolt tévhit.

Miközben Molnár László megoldásként - a cikk második, Gyűrű legyen, ne csapda című részében (augusztus 1.) - nagy kapacitású új utak megépítését javasolja, tény, hogy az új utak, hidak építése önmagában sehol a világon nem járult hozzá más területek tehermentesítéséhez, sőt tovább rontott a helyzeten. Amint ugyanis azt már rengeteg elemzés bebizonyította, új utak korábban nem létező, újabb forgalmat gerjesztenek.

Ennek egyszerű közgazdasági oka van: a keresletet az ár befolyásolja. Ha olcsóbban és rövidebb idő alatt (az idő pénz!) tudunk eljutni valahová, mint korábban, akkor ezt a lehetőséget ki is fogjuk használni. (Ha viszont — például útszűkítés következményeként — növekszik az eljutás költsége, akkor csökken a kereslet, s nemcsak az adott úton, hanem általában az egész érintett térségben „elpárolog” a forgalom.)

A forgalomgerjesztés jelenségét itthon is sokszor tapasztalhattuk. Ennek jellegzetes példája az M0-s déli szakasza a Duna-híddal együtt. A megépítése előtt a tervezők és a város vezetői azt ígérték, hogy az átadása után mentesülnek a XI. kerület belső útjai a hatalmas kamionforgalomtól, és megszűnnek a dugók. Miután megépült a szakasz, a kamionokat kitiltották az érintett belső utakról, így az első ígéret teljesült, ami mindenképp örvendetes volt.

Ami a második ígéretet illeti, erről így nyilatkozott nem sokkal az átadás után a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztályának illetékese: „Az M0-ás körgyűrűn az M1-es, M7-es és az M5-ös autópályák közötti szakaszon ma már komoly forgalom zajlik. A mérnökök feltételezték, hogy az elkerülő autópálya tehermentesíti a Bocskai és a Budaörsi utat. Nem így történt. A műszerek az M0-ás átadása után körülbelül két hétig jelezték a járművek számának csökkenését, utána visszaállt a korábbi állapot. Mindössze annyi történt, hogy a teherautókat személykocsik váltották fel.” (Népszabadság, 1995. január 6.)

Nem tévedés: nem két évtized, nem két év, még csak nem is két hónap, hanem két hét alatt álltak vissza a dugók! Hasonló ígéretekkel és hasonló csalódásokkal szembesülhettünk például a Lágymányosi híd (Rákóczi híd) és az M0-ás északi hídja esetében is. A jelenséget szemléletesen így fogalmazta meg Roy Kienitz, aki egy ideig az USA közlekedési miniszterhelyettese volt: „Az utak bővítésével védekezni a zsúfolt közlekedés ellen olyan, mintha az elhízást az öv meglazításával próbálnánk gyógyítani.”

A fővárosba kívülről naponta körülbelül 330 ezer személygépkocsi lép be, és mintegy 100 ezer indul befelé a külső kerületekből. Ezzel szemben Budapesten mintegy 5700 P+R parkolóhely van, az agglomeráció településein pedig további 5000. Ennek a 40-szeres különbségnek még a töredékét sem lehet áthidalni új P+R parkolóhelyek építésével – erre sem hely, sem pénz nincs. Ha pedig azt is számításba vesszük, amit Molnár László Árpád is leír, hogy az elmúlt években rohamosan nőtt a gépkocsik száma és ez előreláthatólag a jövőben is folytatódik, akkor még nyilvánvalóbb, hogy a város belső részeibe irányuló autóáradatot a legcsekélyebb mértékben sem lehet csökkenteni új P+R parkolóhelyek létesítésével.

A Molnár László Árpád által javasolt utak megépítésük esetén döbbenetes természetpusztítást idéznének elő. Amint azt már az 1994-ben készült környezeti hatásvizsgálat is megállapította, az M0-s nyugati szakasza veszélyeztetné az érintett térségben és a fővárosban élők alkotmányos jogát az egészséges környezethez. Jóvátehetetlen károkat okozna a Pilis ökoszisztémájában, miközben az éghajlatváltozás, illetve az emberi beavatkozás következtében az már most is egyre pusztul.

Az új utak építésére vonatkozó javaslatok teljesen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy már folyamatban van az emberi civilizáció összeomlása amiatt, hogy döbbenetes gyorsasággal rontjuk a létfeltételeinket biztosító természet állapotát. Bolygónk sugara 6400 kilométer, ehhez képest a troposzféra (a légkör legalsó rétege, amely a levegőnk tömegének 80 százalékát tartalmazza) hajszálvékony, mintegy 10 kilométer magas. Ebbe a hajszálvékony rétegbe az emberiség naponta sok millió tonnányi szennyező anyagot ereget.

Az állat- és növényfajok kihalási üteme több 100-szor nagyobb, mint az ipari forradalom előtt. A hatalmas mértékű erdőtüzek gyakorisága megsokszorozódott az utóbbi években. a drámai változások különösen a mezőgazdaságot sújtják, ami egyre több ember éhezéséhez és az élelmiszerárak ugrásszerű emelkedéséhez vezet. A tengerek halállománya összeomlóban van a túlhalászás miatt, miközben a tengerekből származik több mint 3,3 milliárd ember létfontosságú fehérjeforrása. Az ipar által előállított vegyszerek már megmérgezték a vizeinket és talajainkat. A klímaválság már több elemében is elérte a billenőpontot vagy vészesen közeledik hozzá: ez az az állapot, amelynél visszafordíthatatlanul leromlanak az emberi lét fennmaradásához elengedhetetlen földi rendszerek.

Ebben a helyzetben minden lehetséges forrást a további romlás megelőzésére és az elkerülhetetlen változásokhoz szükséges alkalmazásra kell(ene) fordítani.

Az árak helyretétele az, ami megoldaná a Molnár László Árpád által vázolt problémát, jelenleg ugyanis a személy- és tehergépkocsik üzemeltetői nem fizetik meg az általuk okozott költségeket. A magyar kormány hivatalos adata szerint a közlekedés külső költségei a GDP 6 százalékának felelnek meg, ami közel évi 5000 milliárd forint, vagyis ennyivel támogatja az állam a gépjárműközlekedést. Az Európai Bizottság megbízásából készített tanulmány szerint pedig Magyarországon a társadalomnak okozott költségeknek mindössze egyharmadát fizetik meg a közlekedést érintő adókon, díjakon keresztül. Ha ezeket költségeket beépítenék az autózás költségeibe (ahogy azt egy piacgazdaság megkívánná), a meglévő útkapacitások is bőven kihasználatlanok maradnának.

A szerző a Levegő Munkacsoport elnöke.

https://nepszava.hu/3251405_nem-az-utepites-a-megoldas

M Imre üzente 7 hónapja

Ebből nagyon nagy baj lehet – végét járja az ország egyik legfontosabb vasúti átkelője
Ablonczy Bálint | 2024.08.06. | Nagytotál

A Ráckevei-Duna budapesti szakaszán átívelő Gubacsi híd vasúti pályája olyan fontos a magyar gazdaságnak, mint a Szuezi-csatorna a világkereskedelemnek. Iparunk jelentős része megbénulna a híd nélkül: ez az egyetlen vasúti összeköttetés az ország egyik legfontosabb logisztikai központja, a csepeli Szabadkikötő, valamint a nemzeti össztermék jelentős részét előállító gyárak között. Az éppen száz éve átadott híd annyira rossz állapotban van, hogy szeptemberben a MÁV-nak muszáj valamilyen felújítást kezdenie, az azonban csak felületi kezelés lesz. Nagykép a helyszínről.

Az átkelő katasztrofális állapota mélységes aggodalommal tölti el nemcsak a vasúti szakembereket, de a magyar gazdaság számos nagyágyúját is.

-- Becslések szerint iparunk 30-40 százaléka közvetlenül függ a közúti híddal összeépített vasúti vágánytól.

Az egyetlen konténerkikötőnkbe, a Szabadkikötőbe (többek között Ázsiából a Szuezi-csatornán keresztül) érkező nyersanyagok és késztermékek a vasúti hídon keresztül gördülnek át. Ha a gyerekeknek legót vagy magunknak új autót veszünk, abban is ott van a Gubacsi híd. Ugyanis a nyíregyházi Lego-gyártól a kecskeméti Mercedes-üzemen keresztül akkumulátorgyárakig számos kiemelten fontos ipari létesítmény mindennapi működése függ e külvárosi műtárgytól.

A 145 méter hosszú híd jelentőségét jelzi, hogy naponta körülbelül húsz vasúti szerelvény halad át rajta. Tizenkét év alatt megnégyszereződött, közel nyolcmillió tonnára nőtt az erre továbbított árumennyiség. Amikor januárban a MÁV a hidat használó fuvarozó cégeknek jelezte, hogy a halaszthatatlan felújítás egyik forgatókönyve három hónapos teljes vágányzárral számol, a fuvarozók felháborodtak. Azzal érveltek, egy ilyen hosszú zárlat nemcsak cégeiknek jelentene kiheverhetetlen csapást, de a magyar GDP-t is jelentősen megtépázná. Sőt, a kártérítési per lehetősége is felmerült, mert az állam szerződésben vállalta 2080-ig a folyamatos vasúti kapcsolat biztosítását.

A híd élettartamát két évvel meghosszabbító felújítási munkák a tervek szerint szeptemberben kezdődnek meg, ... azonban a társaság egy témában illetékes munkatársa lapunknak fogalmaz: a híd élettartalmát két évvel meghosszabbító beavatkozás „ideiglenes megoldás, amit a döntéshozók véglegesnek hisznek.” Inkább ragtapasz, mint műtét. Az egy új híd építése lenne.

Bár az üzemeltető MÁV eleinte több, a hidat kiváltó ideiglenes forgatókönyvvel is számolt, egyik sem bizonyult életszerűnek. Jogi okok és a beruházás költségessége miatt nem lehet például ideiglenes vágányt vezetni a Kvassay-zsilip, illetve a déli összekötő vasúti Duna-híd felé. Pedig még az is felvetődött, hogy az atlétikai világbajnokságra felhúzott stadion mellett építenének el egy sínpárt, vasúti teherszállítással színesítve a sportok királynőjének versenyszámait.

-- A fuvarozás közúti kiváltása is lehetetlen: becslések szerint a Szabadkikötőbe érkező áruk elszállítására 500 kamionra lenne szükség. Naponta. Ezt a terhelést pedig nem bírja el a már amúgy is túlzsúfolt csepeli szigetcsúcs.

Ugyan nem vasúti talpfa volt a jelünk az oviban, ám a hídon érezni, hogy valami nagyon nincs rendben. Már az áthaladó autók alatt is megremeg, de a rozsda által szinte felfalt műtárgy akkor kezd rá igazán a panaszkodásra, amikor Pesterzsébet felől hosszú konténerszállító szerelvény döcög a Szabadkikötő irányába. Nyikorog, recseg és csattog a híd. Nyugtalanságunkat tovább fokozza a több helyütt morzsolódó vasbeton szerkezet. A környéken olyannyira köztudott a híd rossz állapota, hogy az egyik pillér tövében sátrat vert horgász lapunknak kérdés nélkül is panaszkodni kezd.

A Válasz Online birtokába került júniusi szakértői vélemény szerint a híd állapota a 2023. szeptemberi felmérés óta is romlott. Kikina Artúr, a MÁV pályaműködtetési és beruházási vezérigazgató-helyettese egy június végi egyeztetésen pedig arról tájékoztatta a vasúti fuvarozókat, hogy a híd további nyitva tartása

-- a 20 tonnás súlykorlátozás
-- és 5 kilométer/órás (!) sebességkorlátozás betartásától függ:

ennél gyorsabb közlekedésre a híd már alkalmatlan.

... legkésőbb 2010 óta lehet tudni a híd gondjairól. Szakértők akkor megvizsgálták az építményt és arra jutottak: öt éven belül a híd teljes rekonstrukciójára van szükség, amelynek elmaradása esetén a vasúti forgalmat jelentősen korlátozni kell.

Ahogy említettük, szeptemberben el kell indulnia a szerkezet megerősítésének; az előkészítés elvben már zajlik a MÁV-nál. Amennyiben a rekonstrukciót mégsem tudják elkezdeni, akkor – ahogy vasutas körökben fogalmaznak – „elő vannak készítve a vörös tárcsák”. Azaz életveszély miatt már a közeljövőben le kell zárni a vasúti hidat. Egy balesetet bizonyosan meg lehet így előzni, a gyengélkedő magyar gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatást azonban aligha.

Ez lenne a mi Szuezi-blokádunk – és bizonyosan nem oldódna meg hat nap alatt.

https://www.valaszonline.hu/2024/08/06/gubacsi-hid-felujitas-vasut-kozlekedes/

Válasz

M Imre üzente 9 hónapja

"Lehet, hogy Vitézy nem gondolkozik Orbánban, de Orbán gondolkozik Vitézyben." (Magyar Narancs)
- Ennél jobban mi magunk sem tudnánk megfogalmazni azt, ami ma reggel történt a főpolgármester-jelölti versengésben: Szentkirályi visszalépett Vitézy javára.
- Nem pártpolitizálnánk, ha a Galvani engedélyezése körüli perünk nyomán nem lenne egyértelmű számunkra: a Galvani híd a jelenleg tervezett kialakításában a kormányzat politikai terméke, nem széleskörű szakértői konszenzus és lakossági egyeztetés eredménye!
- Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt támogatja ezt a projektet, a közgyűlésben pedig ott fognak ülni azok a kormánypárti képviselők is, akik teljes mellszélességgel állnak ki a Galvani híd beruházás mellett. És neki - ha nyer - együtt kell majd működnie azokkal, akik a főpolgármesteri székbe segítették.
Ilyen egyszerű ez...
- „Pártpolitikai csatatér helyett valódi városfejlesztést”- ???

https://www.facebook.com/watch/?v=798101889079448
___

Vitézy ezt is pártolja:

-- A Főváros sürgeti a V0 megvalósulását és a Déli Körvasút felülvizsgálatát
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/a-fovaros-surgeti-a-v0-megvalosulasat-es-a-deli-korvasut-felulvizsgalatat

-- Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Déli Körvasút: a tervezett nyomvonal
http://autovezetes.network.hu/kepek/erdekessegek/megkapta_a_kornyezetvedelmi_engedelyt_a_deli_korvasut_a_tervezett_nyomvonal

Mint azt már többen elmondták, nem a vasúttal van probléma, hanem azzal, hogy szakmai egyeztetés nem történt, és a szokásos környezetvédelmi hatásvizsgálatot sem kell lefolytatni azért, mert a kormány a háborús vészhelyzetre hivatkozva adott engedélyt az építkezésre.

Válasz

M Imre üzente 10 hónapja

A főváros egyik legértékesebb vizes élőhelye és méretében egyenesen a Városligethez fogható parkja jöhet létre a harmadik kerületi Mocsárosban. A Mocsáros megmentésében nem kevés szerepe volt már eddig is a civileknek – és várhatóan a parkfejlesztésben is részt vehet a közösség. Bardóczi Sándor főtájépítésszel jártuk be a területet, ahol az utóbbi idők egyik legizgalmasabb parkfejlesztésre kerülhet sor.
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/a_tajepiteszet_nem_instaposzt__uj_budapesti_kozpark_szulethet_a_mocsaros

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Ma elkezdődött az egyik legnagyobb hazai építési projekt következő üteme | 2024.01.15.

Ferencváros és Kelenföld állomások között megújul és bővül a vasúti pálya, új Duna-híd létesült, illetve Nádorkert, Közvágóhíd és Népliget elnevezéssel három új megálló is épül.

Január 15-én elkezdődött a Déli Körvasút fejlesztésének következő üteme - derül ki a beruházó Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közleményéből. A projekt a vasúti pálya átépítését célozza, annak kettőről három, esetenként négyvágányosra bővítésével. A munkálatokra azt követően kerülhet sor, hogy a beruházás 2023. november 24-én immár harmadik alkalommal is megkapta a környezetvédelmi engedélyt.

Az elmúlt hétvégén és a következő néhány napban a kivitelező munkatársai a vasúttársaság nevében kiadott szórólapokon is tájékoztatják a gépjármű-tulajdonosokat arról, hogy melyek azok a MÁV Zrt. tulajdonában lévő területrészek, ahol a következő időszakban tilos a megállás és a várakozás.
https://magyarepitok.hu/kotott-palya/2024/01/-ma-elkezdodott-az-egyik-legnagyobb-hazai-epitesi-projekt-kovetkezo-uteme

Ki tudja, megtámadják-e a beruházást... (mármint, a kormány).

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Előzmény

A Főváros sürgeti a V0 megvalósulását és a Déli Körvasút felülvizsgálatát
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/a-fovaros-surgeti-a-v0-megvalosulasat-es-a-deli-korvasut-felulvizsgalatat

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Déli Körvasút

A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal megadta a Déli Körvasút megépítésére a környezetvédelmi engedélyt, amit a bíróság kétszer is elutasított – írja a Szabad Európa a határozat alapján, amit a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület küldött el a lapnak.

Mint megírtuk, a perben az állam képviselője többek között arra hivatkozott, hogy a több száz fa kivágása nem jelent visszafordíthatatlan környezetvédelmi kárt. A bíróság egy beadvány nyomán még januárban azonnali hatállyal minden munkálatot felfüggesztett.

https://www.szabadeuropa.hu/a/megkapta-a-kornyezetvedelmi-engedelyt-a-deli-korvasut/32698456.html

Augusztusban azonban a kormány

-- az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel”

egy rendeletben

-- „honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé”

nyilvánította a Déli Körvasutat, amelynek „az ország fegyveres védelmi terve szempontjából ténylegesen vagy potenciálisan kiemelt jelentősége van”.

https://www.szabadeuropa.hu/a/hatalmas-letfontossagu-katonai-beruhazasra-keszul-a-kormany-budapest-belvarosaban-az-ukran-haboru-miatt/32642982.html

Az engedély ráadásul külön kizárja az azonnali jogvédelem lehetőségét, így ha bárki bíróságon támadná meg a határozatot, a munkálatok egy jogerős döntésig folytatódnának.

Mint tavasszal megírtuk, a beruházó a korábban elrendelt jogvédelem ellenére (ami a munkálatok azonnali felfüggesztését jelentette), a leendő körvasút területén tovább dolgozott.

https://www.szabadeuropa.hu/a/hiaba-a-birosagi-tiltas-dolgoznak-meszaros-lorinc-vasuti-beruhazasan/32429335.html

A Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület tagjai dokumentálták, hogy a héten – napokkal a határozat megszületése előtt – ismét résfalazás folyt a vasút ferencvárosi szakaszán.

A Déli Körvasút kivitelezője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Zrt., amely egy kormányhatározattal 101 milliárd forint előleget kapott a beruházásra.

https://www.szabadeuropa.hu/a/harom-csuszasban-levo-vasuti-beruhazas-tobb-mint-110-milliard-forint-kozpenz-meszaros-lorinc-cegeinek-elolegkent/32621367.html

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Van más út - Összefogás a Kiserdőért: 6 év.

Ennyi idő telt el azóta, mióta először hallottunk a Galvani hídról, és arról, hogy az új Duna-híd levezető útszakaszát a mi Kiserdőnkön keresztül, a wekerletelepi és József Attila-lakótelepi emberek közvetlen szomszédságában tervezik megépíteni. Mi minden történt ezalatt? Elmondani is sok lenne, de azért megpróbáljuk összefoglalva leírni.

Megalakultak a Kiserdővédők, és azonnal elkezdődött a nyomozás, mit is jelentene nekünk pontosan ez a beruházás. Kiderült, hogy szinte senki nem tud semmit, és ez nem csak a helyi lakosságra, de még a helyi döntéshozókra is vonatkozott.

Elkezdtük hát mi a lakosság tájékoztatását, és barátok, szövetségesek után is néztünk. Tanácsokat kértünk és kaptunk más civil szervezetektől.
Szerveztünk lakossági fórumokat, jártunk fogadóórákon és közmeghallgatásokon, felvettük a kapcsolatot az érintett területek kezelő szerveivel, és több-kevesebb sikerrel ugyan, de fordultunk kérdésekkel és kérésekkel a bármilyen szinten illetékes politikusokhoz is. Volt, aki meghallgatott, volt, aki nem. Volt, aki támogatott, volt, aki lerázni akart.

Elkezdtük felmérni közvetlen környezetünket, kezdve a Kiserdő élővilágától a közúti forgalmon keresztül a levegő szennyezettségéig. Kérdőíveztünk, csináltunk flashmobot és videókat, adtunk interjúkat, írtunk nyílt leveleket és cikkeket. Indítottunk petíciót, készítettünk kiadványt, tettünk javaslatokat, igyekeztünk hatni a politikai döntéshozóinkra, a jelöltek választási ígéreteire, és próbáltuk követni és számonkérni azok betartását.
Közben meg ültettünk fákat, takarítottunk erdőt és patakot.

Szerveztünk egy csomó családi és más szórakoztató, tájékoztató, meg mindenféle lakossági programot, indítottunk pályázatot és kiállítást, szerveztünk kétnapos fesztivált, erdei kutyás napokat, művészeti aukciót. Készítettünk podcastet, részt vettünk kerekasztalbeszélgetéseken, jártunk szakmai fórumokon, környezetvédelmi rendezvényeken, és más civil csoportokkal közösen szervezett programokon.

Közben mi magunk is képeztük magunkat, többek között a civil részvételi lehetőségeket illetően, és egyre jobban beleástuk magunkat a szakmai anyagokba, a közigazgatási és jogi eljárások menetébe, ahogy az ökológiai folyamatokba és a Kiserdő élővilágának ismeretébe is.

Kaptunk elismerést és díjakat civil tevékenységünkért, de csalódás is ért jópárszor. Az évek alatt az ügy sokszor fordult, általában nagyon változó intenzitással zajlott, de sokszor sikerült egy-egy lépéssel vagy akár új szempontok hozzáadásával akadályoznunk az útépítés elindítását.

Jelenleg továbbra is áll például, hogy perben támadtuk meg a Pest megyei Kormányhivatal döntését, ami 2042-ig hatályos módon környezetvédelmi engedélyt adott ki a Galvani híd építésére egy olyan hatástanulmány alapján, ami nem vesz figyelembe több, a lakosságot vagy a környezetet hátrányosan befolyásoló szempontot.

És miközben telt az idő, változott a világ is. Átéltük a Covid legsúlyosabb időszakát, amikor a helyi lakosok megmutathatták, hányféle módon tudnak egymásnak segíteni, ha arra szükség van. Akkor tapasztalhattuk meg azt is, milyen szerencsések vagyunk itt a környéken, hogy van egy zöld sziget, ahova kivonulhatunk, és mennyi lehetősséget rejt magában a Kiserdő.

Másrészt a klímaválság egyre riasztóbb hírein kívül már a saját bőrünkön is gyakran megtapasztalhatjuk a válság hatásait. Az egyedüli szerencsés dolog ebben az, hogy ezt egyre több ember felismeri, és ehhez alakítja gondolkodását, cselekvéseit is, és a helyi közösségi kezdeményezéseken és a köznapi beszéden kívül ez már magasabb szintre is beszivárgott, így választásról választásra kerülnek be új arcok, új gondolatok a politikai térbe.

És mi történt még 6 év alatt?
Nagyon sok új, értékes kapcsolat alakult, nagyon sok új tudás adódott át, módosult sok szemlélet, és átlépődött jópár komfortzóna. Emellett az ügy sok egyéni karrierutat is megváltoztatott. Valaki pl. fotóssá képezte át magát közben, valaki közösségszervezővé, valaki ökológussá, valaki várospolitikussá. A kiserdővédők pedig laza lakossági összefogásból egyesületté alakultak, éppen egy hónapja lett kétéves a Kiserdő Egyesület.

Gyerekek lettek kisbabából iskolások, kamaszból felnőttek, és születtek újak is. Ők azok, akik a Kiserdő ügy melléktermékeként gyakorlatilag beleszocializálódnak a környezetvédelem és az állampolgári tudatosság folyamataiba.

És alakultak új közösségek, akiknek fontos az erdő, a fenntarthatóság vagy éppen a helyi közélet és a közösségi kapcsolatok, és azon ügyködnek, hogy hosszútávon is pozitív változások induljanak el a lakókörnyezetükben.

Tegnap este volt mit ünnepelni, miután megtudtuk, hogy az ügy, amiért hat éve küzdünk, megoldódni látszik. A Magyar Közlönyben megírták: kikerült a megépítendő beruházások közül a Galvani híd - levezető nyomvonalastul. Huh. Úgy néz ki, pár évre fellélegezhetünk.

Üröm az örömben, hogy ahogy egy társunk mondta: “Sajnos még szó nincs a józan ész győzelméről. A pénzhiányról és a fővárosra mért megtorlásról van szó, nem pedig a kormányzati oldal szemléletmódjának megváltozásáról. Reményt és időt kaptunk, ami alatt ez esetleg a jövőben megváltozik.” - Zoli

De hogy mégis pozitívval zárjuk, megosztunk veletek párat más tagjaink elmúlt hat évre vonatkozó szubjektív összegzéséből is, amik mindannyiunk szívéből szólnak:

„Az ilyen alulról szerveződő csoportokra szükség van, és szükség is lesz. A mi ügyünk nem csak a Kiserdőről szól, hiszen sok ezer ilyen kiserdő ügy van most is a világon, és ezek sorsa együttesen befolyásolja az egész klímakatasztrófát. Pár éven belül megsokszorozódnak majd az ilyen csoportok, mert az egyre romló helyzet ezt fogja kiforrni magából.” - Chris

„Ahogy egy híres ember mondta egyszer, nem a boszorkányüldözés és a mások tetteivel való foglalkozás a lényeg, hanem az, hogy arról beszéljünk, hogy milyen világban akarunk élni. A Kiserdővédők pont ezt csinálják.” - Laci

„Nagyon jó érzés, hogy nemcsak az egyesületi tagok között, hanem bármelyik rendezvényen, vagy akár csak egy sima beszélgetés alkalmával micsoda közösségi összefogás alakult ki az ügy kapcsán az emberekben. Akár csak egy hátbaveregetés, akár támogatás vagy akár pár jó szó által is lehet ezt érezni. Ezt a közösségi összetartozást lenne jó megtartani a jövőre nézve akkor is, ha már nincs ama bizonyos kard a fejünk felett, hanem pusztán az erdő szeretete és megvigyázása a közös ügy.” - Csaba

Nos, legyen így, maradjunk aktívak, figyeljünk a környezetünkre, tevékenyen vegyünk részt a folyamatokban, mert a Kiserdő esete is azt mutatja, nem bízhatunk mindent másra, viszont az aktív lakossági részvétel előbb-utóbb sikerhez juttat. A mi egyik nagy sikerünk az időnyerés volt már a kezdetek óta, hiszen ha nem lépünk fel az elejétől fogva határozottan, akkor már 6 éve lenne egy elfogadott nyomvonalterv, ami vagy a Határ útiak mellett, vagy a Távíró útiak mellett, vagy az erdő kellős közepén haladna át, és ami után már ki tudja milyen visszafordíthatatlan események/kapavágások történtek volna meg, csak romokat maguk után hagyva.

Még egy utolsó, de fontos dolog: a tegnapi hírek után nagyon sokan írtatok nekünk, amiben gratuláltatok vagy megköszöntétek az eddigi munkálkodásainkat. Most szeretnénk ezt viszonozni, hiszen ez a siker nem pár tíz igen aktív emberé, hanem a sokezer többieké is, akik bármikor is akármennyi időt szántak az ügyre, akár egy szórólapozás vagy forgalomszámlálás bevállalásával, akár a háttérből infók vagy támogatások adásával, akár eseményeken való tevékeny részvétellel, vagy kommunikációs segítséggel, esetleg eszközök vagy szaktudások rendelkezésre bocsátásával. Ha pedig valamikor valaki majd felteszi nektek azt a kérdést, hogy ti mit tettetek a klímaválság enyhítéséért, csak fel kell idéznetek ezeket a pillanatokat.

Szóval mi köszönjük nektek emberek! <3
És köszönjük azoknak a sajtóorgánumoknak is, akik szívesen adtak valós híreket rólunk, vagy akár a politikai szereplőknek, akikhez időnként valamilyen formában fordulhattunk, és főleg a civil szervezeteknek, akik folyamatosan vagy alkalmanként segítettek nekünk, többek között az Átalakuló Wekerle / Transition Wekerlenek, a KÖZÖS - kávézó és konyha a Wekerlei Kispiaconnak, a Wekerlei Társaskör Egyesületnek, CKAnak, a Levegő Munkacsoportnak, Greenpeace Magyarországnak, a Fridays For Future Magyarországnak, az Ökotárs Alapítványnak, a Védegyletnek, a Körtér - Környezettudatosak tere Újbudánnak, a Telepeseknek, a Ligetvédőknek, a Védjük meg a római-parti fákat aktivistáinak, és még sorolhatnánk, mert hat év alatt hosszú lett a lista.

Találkozzunk legközelebb is, és ne feledjétek: a per még zajlik, mi pedig továbbra is számítunk rátok!
https://www.facebook.com/photo/?fbid=687641856741246&set=a.483514120487355

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Miért kell védeni a városi erdőket? | Hőkamerával betonon és zöldben
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/miert_kell_vedeni_a_varosi_erdoket__hokameraval_betonon_es_zoldben
Közepesen meleg nyári nap: napsütés, 30-32 Celsius fokos levegő, némi szellő. De mit mutat a hőkamera a felületek bemérésekor? Mekkora a hőkülönbség a fákkal sűrűn árnyékolt, a ligetes, vagy akár csak a fűvel borított területek, és a napsütötte beton, térkő, épített fa borítás, vagy a játszótéri gumiszőnyeg között?
___

Július 22-én a Gyáli Kiserdőben folytatjuk a témát, és a városi erdők jóléti szolgáltatásairól, ezen erdők kívánatos kezeléséről és használatukról beszélgetünk egy kerekasztalnál a szakértőkkel:
https://www.facebook.com/events/1008448577182295/

Hőség van? Por van? Zaj van? A levegő szennyezett? És közben veszélyben vannak a városi, belterületi erdők. De miért?

Az Eleven Gyál , a Gyáli Kiserdővédők, valamint a Kiserdő Egyesület (Budapest) 2023 nyarán egy játékos vetélkedővel összekötött kerekasztal-beszélgetést szervez A városi erdők jóléti szolgáltatásairól a Gyáli Kiserdőben. Az esemény célja, hogy felhívjuk a figyelmet a Budapesti agglomerációban is egyre csökkenő erdőterületek (fákkal borított zöldterületek) okozta problémákra, ezen keresztül az ún. népjóléti erdők/városi erdők szükségességére, hasznára.
Külterületi erdők, gazdasági erdők, városi, belterületi erdők - Egyenértéküek? Ugyanazokat a funkciókat látják el? Ha nem, akkor melyek a különbségek?

Időpont: 2023.07.22 szombat 16-19 h
16-17 h játékos vetélkedő
17-19 h kerekasztal-beszélgetés
Helyszín: Gyáli kiserdő régi focipálya, közösségi tér
A kerekasztal beszélgetés résztvevői:
Rittling István, Pilisi Parkerdő Zrt. budapesti erdészet, erdészetvezető
Márkuly István , permakultúra tervező, kivitelező, oktató
Fóti Viktória gyáli kiserdővédő, Eleven Gyál
Molnár Szilvi wekerlei kiserdővédő, Kiserdővédő Egyesület elnöke
Moderátor: Forrai Marcsi Gyüttment Találkozó szervező, korábban rádiós szerkesztő, riporter
Az eseményt, az Ökotárs Civil Térkép programja támogatja.
További részletekkel hamarosan frissítjük az eseményt.

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Budapest, 2023. június 2., péntek (OS) - Ismét éveket csúszhat az M0 északi szektorának megépítése – derítette ki Bedő Dávid

Ismét éveket csúszhat az M0 északi szektorának megépítése, derült ki
Lázár János Bedő Dávidnak megküldött válaszából. Bedő Dávid, a
Momentum frakcióvezető-helyettese még májusban tett fel kérdéseket a
kormánynak a beruházással kapcsolatban, a most megküldött válaszról
a Facebook-oldalán számolt be.
-- Hosszas várakozás és elhúzódó döntéselőkészítési folyamat után
végre lendületet kaphat-e az M0 autóút északi szakaszának folytatása?
-- Az előttünk álló egy hónapban – a közbeszerzési eljárást követően
megkötött szerződéssel összhangban - biztosítja a kormány tervezői
munka elindításához szükséges forrásokat?
Hangzott Bedő Dávid két kérdése, amire a minisztérium csak annyit
válaszolt: "más projektekhez hasonlóan a szóban forgó beruházás is
felülvizsgálat alatt áll".
A Momentum politikusa szerint ez azért aggasztó, mert ha a tervezői
megállapodás fedezete nincs meg ebben a hónapban, akkor ismét éveket
csúszhat a kivitelezés. "Ez a semmitmondó válasz azért is
felháborító, mert amennyiben a tervezői megállapodás fedezete június
közepéig nem áll rendelkezésre, minden eddigi erőfeszítés kárba vész
és újabb hosszú éveket csúszik az M0 északi szektorának megépítése.
Egy több mint 10 éve nemzetgazdasági szempontból kiemelt
beruházásról van szó, és még mindig ott tartanak, hogy
"felülvizsgálják" az egészet. Kérdem én, mit csináltak akkor
eddig?!" – emeli ki bejegyzése végén Bedő.
Kiadó: Momentum Mozgalom

Ugye, a fővárost az M0 pályán elkerülni fizetős, a fővárosba be- azaz, áthajtani ingyenes. Ez így nem ésszerű: a legtöbb ember inkább bejön Budapestre, minthogy elkerülné azt.

Válasz