M Imre üzente 2 hete
Jövő héten tárgyal a kormány a fővárossal: 214 milliárd forint sorsát kérik számon Karácsonyékon | 2025. június 8.
Bár Budapest csődközeli állapotáról, illetve arról, hogy mi vezetett el ehhez nem közeledett a kormány és a főváros álláspontja, a kormány most új szerepkörbe lépett és azt állítják: készek segíteni a több mint 50 milliárdos hiánnyal küzdő fővárosnak. Gulyás Gergely és Latorcai Csaba viszont egyelőre inkább számonkérni, illetve a 2019-ben Tarlós által otthagyott 214 milliárd forintos tartalék sorsát mennek felkutatni a jövő hét elején.
A főváros vezetése szerint nem lesz nagy meglepetés, a kormányzati elvonások miatt minden félretett pénzt napi működési célokra kellett elkölteniük az elmúlt öt évben. Kiss Ambrus főigazgató részletesen is elmondta, hogy hova ment el a kormány által keresett tartalék, ami főváros szerint valójában nem is 214 milliárd forint volt.
https://telex.hu/belfold/2025/06/08/fovarosi-onkormanyzat-budapest-koltsegvetes-targyalas-kormany-gulyas-gergely-karacsony-gergely
M Imre üzente 2 hete
A központi forráselvonások drámai következménye az önkormányzatoknál
Kinek a csődje? | 2025. június 4.
Katasztrofális anyagi helyzetbe kerültek az önkormányzatok, akár ezer település is csődközelben lehet. A túlzott központi elvonás mellett visszaosztott pénzek sincsenek, ami már a fideszes vezetésű városoknak is fáj. Budapest mellett megyei jogú városok is küzdenek azért, hogy egyáltalán működni tudjanak.
Egy közép-magyarországi város egyik óvodája nem tudta kifizetni az áramszámlát. Hogy a szolgáltató ne kapcsolja le az áramot, a polgármester és alpolgármestere a saját fizetésükből egyenlítették ki a tartozást. Nem volt más forrás. Talán ez a történet írja le a legjobban, milyen állapotba és helyzetbe kerültek az önkormányzatok 2025 tavaszára.
Bár a hírek leginkább Budapest kivéreztetéséről szólnak – újabb fejezetként egy 10,2 milliárd forint értékű inkasszóról, ami a csőd közelébe taszította a Fővárosi Önkormányzatot –, számos más település és város is olyan helyzetbe került, amelyből nem biztos, hogy talál kiutat. A módosabb önkormányzatok elesnek a bevételeiktől, és csak vegetálnak, a kevésbé szerencsések pedig annyi forráshoz sem jutnak, amennyi a működéshez elegendő.
Nesze, sánta, itt egy púp
A folyamatosan emelkedő ún. szolidaritási adó mellett az idén kellemetlen meglepetésként ért több száz önkormányzatot az, hogy az előző évhez képest keletkező iparűzésiadó-többletet teljes egészében elvonja a kormány. Erről egy rendeletből lehetett tájékozódni, amelyet május első felében még csak véleményezési céllal küldött ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A tervezetre reagálva az érintett önkormányzatok azt kérték, legyen belátó a kabinet, és észszerű módon határozza meg az extra fizetnivalót, ne sarcolja túl a településeket, ám a szöveg néhány nappal később változtatás nélkül hatályba lépett. Ez a Fővárosi Önkormányzat esetében további 3,7 milliárd forint adófizetési kötelezettséget jelent, de Győr is kapott 1,7 milliárd, Komárom 1,3 milliárd, Kecskemét pedig 1 milliárd forint többletterhet.
Mindösszesen több mint 26 milliárd forint az újabb adófizetési kötelezettség a már meglévő, 361 milliárd forintnyi szolidaritási adó mellett. Budapestre így 93 milliárd forint jut – a kerületekre további 74, tehát a városra mindösszesen 167 milliárd forint –, Győrre 14, Debrecenre 11 milliárd forint, emellett 5 milliárd forint felett fizet Kecskemét, Miskolc, Budaörs, Szeged és Nyíregyháza. A legnagyobb arányú elvonást Budapest és a kerületei kapták, az iparűzési adó 55 százalékát kellene befizetni. Győrnél is különösen magas az arány, 45 százalék, a többi nagyvárosnál 26–35 százalék. Ez sem kevés, hiszen minden harmadik-negyedik forintról van szó.
Összesen 855 önkormányzat fizet szolidaritási adót, az újabb sarcot pedig közülük 485-en kapták a nyakukba. Mindezt úgy, hogy a települések a saját költségvetésüket rendre idén február–márciusban fogadták el, tehát miután összeállt a büdzsé, jött Nagy Márton, hogy lenne itt még egy tétel, hölgyek, urak. Könnyű belátni, hogy ha egy milliárdos vagy több százmilliós kiadás bekerül a rendszerbe, azt nem könnyű menedzselni; ráadásul nem csak egyetlen újabb kiadásról volt szó. A rendelet szerint a befizetéseket májusban kellett rendezni, és ez totálisan felboríthatja a gazdálkodást.
https://magyarnarancs.hu/belpol/kinek-a-csodje-276592
___
Egy május közepi törvénymódosítással készülhetett a kormány Budapest kivéreztetésére | 2025. június 2.
Jól előkészített módon készülhet a kormány földre vinni Budapestet, ugyanis a „szolidaritási hozzájárulással” fizetésképtelenné váló főváros vezetése fölé költségvetési biztost nevezhet ki az államkincstár vezetője egy néhány hete becikkelyezett törvénymódosítás alapján.
Mint arról beszámoltunk, a Magyar Államkincstár (MÁK) a héten az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás részeként inkasszóval leemelt 10,2 milliárd forintot a Fővárosi Önkormányzat számlájáról. A budapesti vezetés által el nem ismert sarc következtében a főváros a működésképtelenség határára került.
Korántsem váratlan és előkészítetlen azonban a kormány eljárása: egyrészt a 2019-ben még 5 milliárdos különadó erre az évre 89 milliárdra (!) emelkedett, vagyis az inflációs valorizálással és az iparűzési adó növekedésével korrigálva is kilenc-tízszeresére; másrészt az elmúlt hetekben egy törvénymódosítással készítették elő a jól körvonalazható következmények „megoldását”.
Az államháztartási törvénybe május első felében beillesztettek ugyanis egy kiegészítést, amely szerint ilyen helyzetben kirendelhető egy költségvetési biztos a MÁK elnöke által. A törvény szövege szerint akkor, ha „a helyi önkormányzat kedvezőtlen gazdálkodási helyzete ezt indokolttá teszi”, mert az önkormányzat „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetbe” kerül. A helyi önkormányzat „gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében” a biztos kirendelésének időtartama 12 hónap, ami később újabb egy évvel meghosszabbítható.
A kirendelt költségvetési biztos előzetesen véleményezi a tervezéssel, gazdálkodással, pénzügyi kihatással bíró kérdések szabályzatait, a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat, a tervezéssel, gazdálkodással és beszámolással összefüggő intézkedéseket, javaslatot tehet, ajánlást fogalmazhat meg a belső információáramlásokkal, gazdálkodási folyamatokkal, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, valamint dönt a kötelezettségvállalások ellenjegyzéséről.
-- Vagyis a kormány embere a költségvetés előkészítésétől a mindennapos kifizetésekig a teljes gazdálkodási felügyeletet átveheti a közvetlenül megválasztott önkormányzat – és ennek összes intézménye, vállalata – felett.
És ezzel még nincs vége, mert a jogszabály értelmében a kormány rendeletben állapíthat meg további részletelőírásokat a költségvetési biztos megbízásának feltételeiről, módjáról, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokról és körülményekről, feladatairól, intézkedéseiről, a tevékenységével, helyettesítésével, kapcsolatos szabályokról, valamint a kijelölés részletes szabályairól.
A május 13-a óta hatályos törvénymódosítás igénybevételével tehát a kormány lényegében átvehetné az irányítást a teljes főváros fölött. Másik oldalról azonban magára vállalna minden felelősséget azzal kapcsolatban, ami ezután Budapesten történik.
https://magyarnarancs.hu/belpol/egy-majus-kozepi-torvenymodositassal-keszulhetett-a-kormany-budapest-kivereztetesere-276577
___
Interjú
„Legalább állva haljunk meg”
Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere, az MKKP fővárosi frakciójának tagja | 2025. június 4.
Keményebb fővárosi fellépést szorgalmaz a ferencvárosi polgármester a kormány inkasszója miatt csőd felé robogó Budapesten. Szerinte most már a közgyűlési többség is hajlik erre.
Magyar Narancs: Hosszú ideje hallunk kommunikációs szinten a főváros csődjéről. A mostani helyzet mennyiben más?
Baranyi Krisztina: Elég erős jelzés, hogy legutóbbi inkasszó következményeként a főváros három nagy cégének munkavállalói számára kizárólag nettó bért tud utalni. Az idei költségvetésben útfelújításra Budapesten eredetileg összesen kétmillió forint volt betervezve, gondolhatja, hogy mennyi van felüljárókra vagy a hidak felújítására, közműfejlesztésre, beruházásra. Két éve folyószámlahitelből él a város, ritka az olyan nap, amikor pluszba szalad a számlánk. Sokan élnek sajnos Magyarországon folyószámlahitelből, ők tudják, mit jelent ez. Mínusz 50 milliárd forintnál tartunk, miközben a keret 60 milliárd forint. A cégeink is folyószámlahitelből működnek természetesen, nincs saját pénz. Fejlesztés, karbantartás, új ötlet már fel sem merülhet. Gyakorlatilag elfogyott a pénzünk az elmúlt hat év elvonásai és a covid, energiaválság hatásai miatt, az idei évre előírt majdnem 100 milliárd forintos szolidaritási adó teljesen ellehetetleníti Budapestet. Ott tartunk, hogy ha ezt befizeti a törvénynek megfelelően a főváros, akkor a közszolgáltatások egyik részére egyáltalán nem marad pénz. A tömegközlekedés önmagában a költségek nagyobbik felét teszi ki és most ott tartunk, hogy ha azt érintetlenül hagyjuk, de a színházaktól kezdve a vízszolgáltatáson át az idősotthonokig mindent leállítunk, akkor sem lenne elég pénz a szolidaritási adó kifizetésére. Tehát ha így marad, a tömegközlekedéshez kell nyúlni, hiszen csak ott van annyi tartalék.
MN: Ezzel a pénzügyi háttérrel nem volt hiba megvenni Rákosrendezőt?
BK: Nekem komoly fenntartásaim voltak ezzel az adásvétellel kapcsolatban, de végül azért szavaztam meg, mert vállalhatatlannak gondoltam, hogy mindenféle építési korlátozás nélkül engedjünk be a területre egy külföldi befektetőt. Az a fejlesztés egyetlen szempontból sem felelt volna meg a város érdekeinek, ezért nem volt más választásunk. Mivel a vételár összege a BKM-nél állt rendelkezésre, ami egy nonprofit cég, azt a pénzt onnan nem lehetett elvonni. A főváros pénzügyi helyzetét ez tehát nem befolyásolta. Másrészt ebben a helyzetben tízmilliárd forint csepp a tengerben
MN: Radikális megoldásokat javasolt a helyzet miatt a buszok blokádszerű parkoltatásától egészen a Puskás Aréna áramellátásának meccs közbeni lekapcsolásáig.
BK: Ezek valóban nem a megszokott politikai eszközök, de a helyzet sem az. A minden embert érintő közszolgáltatások működtetésével és a budapestiek 70 százalékának támogatásával a Fővárosi Önkormányzatnak jóval nagyobb mozgástere van, mint az ellenzék klasszikus politikai eszközei. Már akkor keményebb eszközöket szorgalmaztam, amikor a Covidra hivatkozva elvették a gépjárműadót. Ott már látszott, hogy a kormány főváros-politikája egyetlen dologról szól: hogy visszavegye azt. Az a 2019-es vereség nagyon fájt a Fidesznek, és már biztos voltam benne, hogy itt nem lesz megegyezés, belátás vagy tárgyalás és felelősség, csak politikai bunkósbot. Akkor még talán egyedül is maradtam ezzel a véleményemmel, de most már tényleg nincs nagyon hova hátrálni. Már a jogi lehetőségek is kérdésesek, hiszen ahogy látjuk, az inkasszót is teljesen törvénytelenül érvényesítették a fővárossal szemben. Úgy látom, hogy a budapestiek közhangulata is nagyon rezonál, ha nem is blokádra vagy áramtalanításra, de a tömegközlekedés korlátozására vagy időleges leállítására. Ezek nagyon súlyos lépések, rengeteg embernek okoznak kellemetlenséget, de a kormánynál már csak ezekkel az eszközökkel lehet bármit elérni. A főpolgármester kormányzati szereplőkkel történt tárgyalásainak eredménytelensége is ezt mutatja. Azt gondolom, hogy ebben a budapestiek szolidárisak lesznek a város vezetésével.
MN: Nem üt vissza, ha a főváros maga szabotálná a működést?
BK: Nem hiszem. A főváros és az ország működését nem lehet kettéválasztani. Szerintem annak a településnek a működtetésére, amely a GDP 38 százalékát termeli meg, minimum elégséges finanszírozást kellene adni. Sajnos a mi kormányunk nem így gondolja, de akkor legalább annyi pénzt adjon, amennyiből a tömegközlekedést lehet működtetni. Ehelyett nettó befizetői lettünk az államnak, ez más demokráciában szerintem elképzelhetetlen.
https://magyarnarancs.hu/belpol/legalabb-allva-haljunk-meg-276590
M Imre üzente 2 hete
Folyamatosan sírnak és picsognak – botrány lett a kormányszóvivő szavaiból | Jun 6, 2025
Van, aki folyamatosan sír és picsog az önkormányzati vezetők közül – ezt annak kapcsán mondta a Kormányinfón VV Eszter kormányszóvivő, hogy a szentendrei önkormányzat a szolidaritási hozzájárulás csökkentését kérte. Vitályos hozzátette: mindenki a saját háza táján söprögessen és nézze meg, hogyan lehet kiadásokat csökkenteni.
-- vendég Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke.
https://www.youtube.com/watch?v=meB5z_xKJoE
___
Felmerülhet, hogy a főváros éves, 400 milliárd forintos költségvetésében miért számít ennyire 25 vagy akár 50 milliárd forint, miért vitték perre a szolidaritási hozzájárulást | 2025. január 21.
Az utóbbi években Budapest költségvetése mindig nagyon szorosan jön ki, előfordul, hogy egyes bevételek beérkezéséig átmenetileg folyószámlahitelekből finanszírozták a működést, év végén pedig csak faktorálással tudták nullára kihozni a büdzsét (faktoring ügylet lényege, hogy a bankok megelőlegezik az adott cégnek járó pénzt, mivel a fővárosnak éppen nincs likvid forrása az összeg kifizetéséhez).
A napi működés finanszírozása mellett – BKK, BKV, közvilágítás stb. – arra már nem marad pénz, hogy saját forrásból nagyobb beruházásokba kezdjenek. Jelenleg Budapest gyakorlatilag összes nagyobb beruházását (például új CAF-villamosok) EU-s pénzből finanszírozzák, újabb projekteket is csak uniós pénzekre alapozva terveznek. Az idei költségvetésbe egyetlen nagyobb beruházást, a Flórián téri felüljáró felújítását tervezték be, kizárólag ezt tudták kigazdálkodni saját pénzből.
A kormány eközben nem segíti, hanem a szolidaritási hozzájáruláson keresztül inkább nehezíti Budapest gazdasági helyzetét. Emellett előfordul, hogy az ígért forrásokat csak késve, vagy végül egyáltalán nem adják oda.
https://telex.hu/belfold/2023/04/24/lanchid-felujitas-budapest-kormany-tamogatas
A Fidesz Karácsony Gergelyen időről időre számonkéri, hogy hova tüntette az elmúlt öt évben a Tarlós István által hátrahagyott, több mint 200 milliárd forintos tartalékot a főváros számlájáról.
https://telex.hu/belfold/2023/04/26/fovaros-tulelocsomag-penzugyi-helyzet-fidesz-tartalek-karacsony-gergely-214-milliard
Erre Karácsonyéknak az a válasza, hogy a kormány elvonásai, illetve a sorozatos válságok (Covid, energiaválság, orosz-ukrán háború) miatt megnövekedett költségek szép lassan felemésztették ezt a pénzt.
(Vagy például) A közösségi közlekedés forrásigénye például három év alatt 84 milliárd forinttal nőtt.
https://telex.hu/belfold/2025/01/21/karacsony-gergely-sajtotajekoztato-szolidaritasi-hozzajarulas-budapest-koltsegvetes-itelet
___
Karácsony: 227 milliárd forintot vont el a fővárostól a kormány három év alatt | 2023. április. 21.
A főpolgármester reagált elődje, Tarlós István szavaira, aki ismét arról beszélt, hogy leköszönésekor 200 milliárd forintot hagyott a főváros kasszájában.
Tarlós személyesen is kritizálta az utódját, úgy fogalmazott: Karácsony Gergelynek vagy külső nyomásra, vagy talán magától is az a kommunikációs technikája, hogy bármi történik, ami kedvezőtlen, azonnal valakire rámutat, mindenki lehet hibás, csak a jelenlegi városvezetés nem.
A volt főpolgármester szavaira Karácsony Gergely a Facebookon reagált. Azt írta, elárulja, hol van az a pénz, amit Tarlós István és a kormány rajtuk keres: „a Vodafone-ban, Tiborcz István tőkealapjaiban és a propagandamédia működtetésében”.
„Ugyanis az elmúlt évek kormányzati elvonásai egy az egyben elvitték ezeket a pénzeket, sőt még többet is” – magyarázta Karácsony. A főpolgármester szerint az elvonásokkal a kormány 227 milliárd forintot vitt el Budapesttől három év alatt. „Ehhez jönnek még a válságok »valódi« hatásai, a bevételek kiesése és a koronavírus, a menekültválság és az energiaválság miatti kiadás növekedése” – írta a városvezető.
https://hvg.hu/gazdasag/20230421_karacsony_tarlos_budapest_kormanyzati_elvonas
___
Elveszi a kormány az iparűzési adó többletet: Működésképtelenné válhatnak a települések? (Csőzik László, Érd polgármestere)
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/elveszi_a_kormany_az_iparuzesi_ado_tobbletet_mukodeskeptelenne_valhatnak_a_telepulesek_csozik_laszlo_erd_polgarmestere
M Imre üzente 2 hete
M Imre üzente 2 hete
Ilyen volt a tömegközlekedés leállása Budapesten | 2025. június 6.
Leállt Budapest tömegközlekedése tíz percre péntek délben, néhány járat kivételével. A tulajdonosként erről döntő Fővárosi Önkormányzat szimbolikus lépésként döntött erről egy általuk igazságtalannak tartott pénzelvonás miatt. Tapasztalatunk szerint az utasokat nem rázta meg az apró kellemetlenség.
https://www.szabadeuropa.hu/a/ilyen-volt-a-tomegkozlekedes-leallasa-budapesten/33435957.html
Volt is, lesz is, ez itt a praxis,
Mindenkinek helyzete van.
Volt is, lesz is, itt is, de ott is,
Minden kornak rendszere van, de rendszere van.
https://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/3222/istvan-a-kiraly/gyarlo-az-ember-zeneszoveg.html
M Imre üzente 2 hete
Magyar Kétfarkú Kutya Párt: Nyolc helyszínen osztottunk ma ingyensört és ásványvizet a BKV leállása alatt, hogy megkönnyítsük a várakozás perceit.
A fővárostól 10,2 milliárd forintot vont el a kormány – ha a helyzet nem rendeződik, könnyen lehet, hogy legközelebb már nemcsak egy rövid figyelemfelhívó akció erejéig áll majd le a közösségi közlekedés, hanem sokkal hosszabb időre, mivel ténylegesen nem lesz pénz az üzemeltetésére. Budapestnek működnie kell!
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1110603917767000
M Imre üzente 2 hete
Így fog kinézni a BKK-járatok pénteki leállása | 2025. június. 05.
Néhány járat kivételével az összes tömegközlekedési eszköz megszakítja az útját tíz percre.
Ahogy Karácsony Gergely főpolgármester korábban bejelentette, pénteken 11 óra 50 perctől tíz percre leáll a tömegközlekedés Budapesten. A Fővárosi Önkormányzat ezzel a közszolgáltatások fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Karácsony a HVG-nek adott interjúban azt mondta, ezt az első figyelmeztetést később 10 órás, 10 napos vagy 10 hetes leállás is követheti.
-- A közlekedés pénteki, 10 perces leállítása az első figyelmeztetés, lehet, hogy legközelebb 10 hétre áll le Budapest – mondta a HVG-nek Karácsony Gergely. A főpolgármester egy dolgot akar elérni: ne kelljen 57 milliárd forintnyi adót befizetni. Beleáll ebbe a harcba a kormánnyal, miközben hadakozik a közgyűlési frakciókkal is, mondván: „a felelősséget viselni kell, vagy haza lehet menni”.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) most arról adott ki közleményt, mire számíthatnak az utasok a leállás idején. Azt írták: azok a járművek, amelyek 11:50-kor épp két megálló között haladnak, még elviszik az utasokat a következőig, ott azonban megállnak, és csak déltől folytatják az útjukat. Ha nem tudnak beállni a megállóba, a járművezetők akkor is biztosítják az utasoknak a biztonságos leszállás lehetőségét.
A tízperces megállás nem érinti
-- a 100E Repülőtéri Expresszt,
-- a HÉV-eket,
-- a MÁV-csoport által üzemeltetett helyközi járatokat (azaz a korábbi Volánbuszokat),
-- a MOL Bubi közbringarendszert.
A BKK figyelmeztetett: a menetrendekben nem jelenik meg a leállás, ezért ebben az időszakban a BudapestGO által tervezett utazások nem lesznek pontosak. A menetrendi adatok a közterületi FUTÁR-kijelzőkön sem jelennek meg, csak a járatok újraindulását követően.
Karácsony Gergely hétfőn közölte, hogy „tulajdonosi döntésre” tíz percre leállítják a tömegközlekedési eszközöket, amivel azt szeretnék „megmutatni egy pillanatra, hogy mi van akkor, ha ez a város nem működik”.
https://hvg.hu/itthon/20250605_budapesti-kozlekedesi-kozpont-bkk-tiz-perces-leallas-tomegkozlekedes-karacsony-gergely-figyelmeztetes
M Imre üzente 2 hete
Hogy néz ki a tízperces leállás, megáll a metró az alagútban? | 2025. június 3.
Pénteken tíz percre leáll a tömegközlekedés Budapesten, jelentette be Karácsony Gergely. De hogy néz ez majd ki, 11.50-kor megáll a gázpedál a levegőben, megtorpannak a buszok a híd közepén, a metrók az alagútban?
Várhatóan nem lesz út/alagút közepén megtorpanás, a BKK a menetrendet úgy fogja alakítani,
-- hogy péntek 11.50 körül minden jármű be tudjon futni egy állomásra, és ott várja ki a leállás tíz percét délig,
mondta lapunknak Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke.
A metróállomásokon fokozzák a biztonsági őrök jelenlétét, mert elképzelhető, hogy a forgalmasabb megállóban feltorlódnak az utasok.
„Azért egy olyan időszakot választottunk, mert ez kevésbé okoz valódi problémát a városnak. Szeretnénk egy pillanatra megmutatni, hogy mi van akkor, ha ez a város nem működik” – mondta hétfőn a főpolgármester, hozzátéve, nem az a céljuk, hogy a közszolgáltatások sérüljenek.
„Azt gondolom, nincs hova hátrálnunk, nem tudunk és nem is akarunk újabb sarcokat kifizetni, amelyek egyébként törvénytelenek és tönkreteszik a várost, hanem fölvesszük a kesztyűt. Ennek az első lépése most, hogy tíz percig leáll a város, a következő lépés egy kétórás figyelmeztető sztrájk lehet, utána pedig már bármi jöhet” – mondta Karácsony.
A főpolgármester szerint ha egy hétre leállna a BKV, annak olyan súlyos gazdasági következménye lenne, hogy a kormánynak módosítania kellene a GDP-előrejelzéseket. „Ha leáll ez a város, akkor leáll a magyar gazdaság, és az a magyar kormánynak nagyon fog fájni” – mondta Karácsony, megjegyezve azt, hogy ha Budapest fizetésképtelen lesz, akkor Magyarország egyből a bóvli kategóriába kerülne a nagy hitelminősítőknél.
Múlt héten a Magyar Államkincstár – a főváros által vitatott, ezért be nem fizetett szolidaritási hozzájárulás miatt – 10,2 milliárd forintot emelt le a Fővárosi Önkormányzat számlájáról, így Budapest pénzügyi válsághelyzetbe került. A kialakult helyzet miatt a fővárosi önkormányzati cégeknél működő szakszervezetek demonstrációs és sztrájkbizottságot hoztak létre. Az érdekvédők a fővárosi frakcióktól azt kérték, fogjanak össze politikai hovatartozás nélkül, és mentsék meg Budapestet. A szakszervezetek azonnali konzultációra hívják Budapest főpolgármesterét és Orbán Viktor miniszterelnököt.
A szakszervezetek szerint amennyiben a kormány elveszi a főváros pénzét, akkor heteken belül megszűnik a budapesti közszolgáltatás, és komoly veszélybe kerül mintegy 27 ezer ott dolgozó ember megélhetése. Szerintük a működési csőddel a kormány nemcsak az ellenzéki vezetésű fővárost bünteti, hanem komolyan lefékezi a magyar gazdaságot is.
https://telex.hu/belfold/2025/06/03/bkv-bkk-budapest-leallas-metro-karacsony-gergely
M Imre üzente 1 hónapja
NEM TŰRNEK TOVÁBB - Nem tűrik tovább, hogy bántalmazzák őket az utasok, ezért közös akcióra készülnek a közlekedésben dolgozók - ezt az Egységes Közlekedési Szakszervezet közölte. A BKV, a vasutasok illetve a volánbusz dolgozói szerint egyre több támadás éri őket, különösen a sofőröket és a kalauzokat. Legutóbb húsvétkor Hatvanban támadt egy bliccelő utas a jegyvizsgálóra, aki súlyosan megsérült.
https://www.facebook.com/watch/?v=1246647164134417
M Imre üzente 2 hónapja
„Csak olyan sztrájk lehet, amit a miniszter megrendel” – Alkotmányozás után vakvágányon a közlekedés | 2025. április 19., 6:00
Hétfőn fogadta el a parlament többek között azt a törvénymódosítást, amit Semjén Zsolt és Lázár János még novemberben terjesztett be, és rögtön a kissé terjengős „közlekedési alkotmány” megnevezéssel illették. A Lázár által propagált jogalkotás átírta a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt, a benyújtók szerint azzal a céllal, hogy szolgáltatási minimumok meghatározásával egyszerűsítse és kiszámíthatóbbá tegye a közlekedést mindenhol.
A törvénymódosítás értelmében az állam mostantól csak „egyféle, az azonosítható utazási igények leghatékonyabb kiszolgálását célzó közlekedési módot” finanszíroz adott útvonalakon, ami szinte kizárja, hogy adott útvonalon például vonat és busz egyszerre közlekedhessen. Mindez gyakorlatilag törvényesíti a korábban már megkezdett vasúti vonalbezárásokat. A törvénnyel szemben még a javaslati fázisban rengeteg kritika érkezett mind közlekedési szervezetek, mind dolgozói érdekképviseletek részéről. A Közlekedő Tömeg civil szervezet korábbi állásfoglalása szerint
-- „Ez sajnos azt sejteti, hogy a járműhelyzet további romlását a Kormány nem karbantartással és járműbeszerzéssel, hanem úgy tervezi kezelni, hogy megteremti a törvényi lehetőségét annak, hogy ha nincs jármű, akár lényegesen ritkábban is közlekedhessenek a járatok. Innentől majd lehet a személyszállítási törvényre mutogatni, hogy járműfronton nincs semmi látnivaló, az utasoknak ennyi jár. (…)”
Az „alkotmány” másik fontos rendelkezése a fentiekkel párhuzamosan jelentősen visszavágja a dolgozók sztrájkjogát. A szakszervezetek korábban már jelentősen szűkített mozgásterét tovább szűkítették most azzal, hogy az eddig megállapított 66 százalékos sztrájk alatti „minimumszolgáltatás” mellé bevezették az évente kötelezően leadott ún. „sztrájkmenetrendet”, ami szigorúan szabályozza, hogy sztrájk esetén egészen pontosan milyen járatok és milyen időszakokban lehetnek érintettek.
A Mérce megkeresésére kedden Meleg János, a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) elnöke így kommentálta a sztrájkjog további szélsőséges csorbítását:
-- „A vasúti közlekedésben [már] az előző személyszállítási törvénynek köszönhetően értelmetlenné vált a sztrájk, mivel előírta a leközlekedő vonatok számát a még elégséges szolgáltatás biztosításával. Ez a mostani módosítás már kiterjed a közúti személyszállításra is, és annyiban más, hogy megítélésünk szerint csak olyan sztrájk lehet, amit a miniszter megrendel”
A VSZ arra is rámutatott, hogy a törvény mindössze megszövegezte a párhuzamos szolgáltatások finanszírozásának megszüntetését, de azoknak a megszűnése valójában már egy ideje realitás:
-- „a jelentős létszámhiány és a költségek csökkentése miatt is meg fog szűnni a párhuzamos közlekedés, amely a vidéki lakosságot hozza jelentős hátrányba. Ezért is integrálták a Volánt a MÁV Start Zrt-be.”
Vagyis az állam nem költ eleget a vidéki vonalak működtetésére, és a szolgáltatást végző dolgozók (vasutasok, buszvezetők, karbantartók, stb.) tiltakozási jogainak szűkítése és munkakörülményeinek alacsony színvonala miatt sosincs elegendő munkavállaló ebben a szektorban.
A dolgozóknak ugyanis bőven lenne miért tiltakoznia, talán éppen ezért is kellett tovább nyirbálni a leghatékonyabb eszközüket rá. Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) elnöke lapunk megkeresésére elmondta, hogy a Volán-dolgozók a MÁV-ba való beolvasztás után is komoly hátrányokkal szembesülnek napi munkájuk terén, amit a szakszervezeti vezető szerint elsősorban a vezetőség teljes hozzá nem értése okoz.
https://merce.hu/2024/02/14/eddig-a-beremelesert-harcoltak-ezutan-a-mav-volan-egybeolvadasaval-kell-megkuzdenie-a-volan-szakszervezetnek/
Dobi a helyzetet így írta le:
-- „Teljes káosz. Az integráció napjától, ami folyik, az a munkavállalók számára elfogadhatatlan. Rosszul számolják el a munkabéreket, senki nem tudja például, hogy miért kap kevesebbet: volt akinek csak a szabadságát számolták el, a táppénz kifizetések csúsznak, nem veszik figyelembe az előző munkáltatónál végzett munka idejét, 20 éve dolgozónak olyan igazolást állítanak ki, amivel nem hitelképes, stb.
-- Túl nagy lett a kabát azokra, akiket megbíztak a cég irányításával. A fenntartó egyszerűen nem áll a helyzet magaslatán. Blőd bakikat követnek el, erre nem lehet azt mondani, hogy „bocs tévedtünk”, folyamatosan követik el a hibákat. Olyan vezetőket kell ezekbe a székekbe ültetni, akik garantálni tudják a hibátlan működést – amit egyébként a buszvezetőktől kíméletlenül bevasalnak, de magukhoz nem ilyen szigorúak.”
Mindennek ellenére nagyon hasonló körülmények között nemrég sikerült már a Volán-dolgozóknak egy mintegy 56 százalékos részvételi arányú sztrájkot megszervezniük, ami jól mutatja, hogy az ágazatból még nem szállt el az önvédelmi ösztön.
https://merce.hu/2024/02/01/sikeres-sztrajk-nelkul-nem-kaptak-volna-ennyit-igy-ertekelte-a-beremelest-a-volan-szakszervezet/
Kérdés azonban, hogy a további jogelvonással mikor jön el az a pont, hogy a dolgozók feladják, és más munkahely után néznek.
Összességében tehát az „alkotmány” bármennyire is feltupírozták a fideszes honatyák, pusztán bebetonozza a már eddig is siralmas állapotú magyarországi közösségi közlekedés rossz tendenciáit, ahelyett, hogy épp ezeken próbálna meg segíteni, vagy legalább törvényi alapot teremtene arra, hogy hozzáértő, szakmai vezetéssel tovább lehessen lépni abból a kátyúból, amiből évtizedek óta nincs kiút.
Akinek pedig fontos a szakmai alapú működés, illetve az, hogy ne vándoroljanak el tömegével a közlekedési dolgozók, azt a sztrájk ellehetetlenítésével szelídítik, panaszkodássá silányítva az ágazat utolsó eszközét a tiltakozásra.
https://merce.hu/2025/04/19/csak-olyan-sztrajk-lehet-amit-a-miniszter-megrendel-alkotmanyozas-utan-vakvaganyon-a-kozlekedes/
M Imre üzente 11 hónapja
Tizenkét év után megszűnik a kiegészítő jegy a Volánbusz országos járatain | 2024. július 18.
Augusztus 5-től megszűnik a távolsági kiegészítő jegy alkalmazása a Volánbusz emelt szintű szolgáltatást nyújtó országos járatain. Ezzel egyidejűleg a társaság új, nem kötelező helyfoglalási rendszert vezet majd be egyes távolsági járatain.
Az országos személyszállítást végző autóbuszjárat igénybevételekor fizetendő kiegészítő jegyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium több ütemben, 2012 szeptemberétől vezette be az emelt szintű szolgáltatást nyújtó és autópályát érintő országos Volán-járatokon. A korlátozott körben bevezetett, övezetesen változó minőségi autóbuszos felár alkalmazását akkor a szaktárca a közösségi közlekedés versenyképességének javításával, valamint a vasút versenyhátrányának megszüntetésével indokolta. A cél kezdetben az volt, hogy az IC és EC vonatokkal párhuzamosan közlekedő buszjáratok viteldíjait drágítsák annak érdekében, hogy a kedvezőbb vasúti árak okán az utasok nagyobb arányban válasszák a kötöttpályát. A kiegészítő jegy bevezetése során azonban később eltértek a kezdeti elgondolástól, és a vasútvonalakkal nem párhuzamos járatokat is bevonták ebbe a körbe.
A kiegészítő jegy megszüntetése után bevezetésre kerülő helyfoglalási rendszer először a Budapestről induló és oda érkező távolsági autóbuszokon, majd később a vidéki városok között is elérhető lesz. A helyjegy egységesen 300 forintba kerül, függetlenül az utazás távolságától, az utas életkorától, valamint a jegy vagy bérlet típusától, megváltása viszont nem kötelező.
https://magyarbusz.info/2024/07/18/tizenket-ev-utan-megszunik-a-kiegeszito-jegy-a-volanbusz-orszagos-jaratain/
M Imre üzente 11 hónapja
Se Volán, se Jovány: új buszos szolgáltató érkezhet Hódmezővásárhelyre | 2024. július 19.
A hódmezővásárhelyi utazóközönség 2021 tavasza és 2023 vége között abban a különleges helyzetben volt, hogy két buszos fuvarozó járatait is igénybe vehette ebben az időszakban,
https://magyarbusz.info/2021/03/12/a-volanbusz-tovabbra-is-szerzodesszeruen-teljesit-hodmezovasarhelyen/
a városban a 60-as évek óta szolgáltató Volánbusz,
https://magyarbusz.info/2023/12/20/kozel-hat-evtized-utan-tavozik-a-volanbusz-hodmezovasarhelyrol/
valamint egy helyi vállalkozás, a Jovány Busz Kft. szolgáltatását. Az állami busztársaság és a városvezetés között kialakult vitás helyzet az elmúlt 3 évben többször országos figyelmet is kapott a médiában, amit egyébként a mai napig nem tudtak rendezni a felek. A Volánbusz végül 2023. december 31-én búcsúzott a várostól, s úgy néz ki, hogy a jelenlegi szolgáltató, a Jovány Busz is befejezi tevékenységét a város helyi vonalain, ugyanis nem a helyi cég nyerte a szolgáltatás 2+2 éves megújítására kiírt közbeszerzési eljárást.
A közszolgáltatás megújítására a Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. május végén hirdetett tendert, amiről tudni kell, hogy ez már a második nekifutás volt ugyanazon feladat megpályáztatásának. A HVSZ ugyanis tavasszal egyszer már próbálkozott a tender lefolytatásával, csak akkor abban az eljárásban még induló Volánbusz a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a pályázat versenyt korlátozó kritériumai okán.
https://magyarbusz.info/2024/04/01/visszavonta-helyi-autobuszos-kozszolgaltatasanak-megujitasara-kiirt-palyazatat-hodmezovasarhely/
Ezt a felhívást az önkormányzat végül visszavonta.
A megismételt eljárásban azonban a Volánbusz már nem kívánt indulni, de még így is volt ajánlat bőven, hiszen három pályázó, a jelenlegi szolgáltató, egy magánszemély és egy dunántúli cég, a Balaton Busz Bt. is jelentkezett a feladat teljesítésére. A legkedvezőbb, menetrendi kilométerenként 475 forintos ajánlatot a Balaton Busz nyújtotta be az öt busszal, évi 280 000 menetrendi kilométer futásteljesítményt elváró pályázaton. A Jovány Busz ajánlata ennél jóval drágább volt, a helyi vállalkozás 579 forintért teljesítette volna a szolgáltatást kilométerenként. Az információink szerint a saját személyautóit megajánló harmadik induló pályázata pedig a két vállalkozáséhoz képest jóval magas volt, a midibuszokkal ellátandó szolgáltatásra 899 forintért vállalta volna a feladatot menetrendi kilométerenként.
A legkedvezőbb ajánlat benyújtása okán a Balaton Busz Bt. kaphatja meg a több mint 130 millió forintos megbízást, erre viszont még a közgyűlésnek is rá kell bólintania. Mivel egy veszprémi cégről van szó, a feladat teljesítéséhez a nyertesnek szüksége van egy helyi, erőforrást nyújtó szervezetre is, amelyet a szegedi székhelyű Signum Transfer Kft.-ben talált meg. A közszolgáltatási szerződést leghamarabb a 10 napos szerződéskötési moratórium lejárta után, július 30-án lehet majd megkötni.
https://magyarbusz.info/2024/07/19/se-volan-se-jovany-uj-szolgaltato-johet-hodmezovasarhelyre/
M Imre üzente 1 éve
Megszületett a bérmegállapodás a Volánbusznál | 2024. január 31.
Józan döntést hoztak, és ezzel megvédték a januártól érvényes béremelést a Volánbusz szakszervezetei, a vállalat vezetése köszöni az érdekképviseletek felelős magatartását – fogalmaz portálunk részére eljuttatott közleményében az állami busztársaság. Többfordulós tárgyalássorozat után, 2024. január 31-én délelőtt a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) és a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) is csatlakozott ahhoz a csoportszintű bérmegállapodáshoz, amely három év alatt átlagosan legalább 28,4%-os alapbéremelést garantál a MÁV-Volán-csoport munkavállalóinak. A megállapodás mai aláírásának köszönhetően már a januári bérekben érvényesül a bérfejlesztés első eleme, amely a bruttó 600 ezer forintos alapbérig átlagosan 17%-os, legalább havi bruttó 70 ezer forintos emelést jelent a munkavállalók számára 2024-ben.
A vasutas és a HÉV-szakszervezetek után 2024. január 31-én a Volánbusz érdekképviseletei is aláírták a MÁV-Volán-csoport 2024-2026-ra vonatkozó bérmegállapodását. A cégcsoport munkavállalói három év alatt legalább 28,4%-os béremelést kapnak, amiből már idén 17%-os, de legalább bruttó 70 ezer forintos emelés jár bruttó 600 ezer forintos alapbérig. A bruttó 600 ezer forint feletti alapbérrel rendelkező kollégák egységesen bruttó 102 ezer forintos bérfejlesztésben részesülnek, részmunkaidő esetén a munkaidő arányában változnak az összegek. Az autóbusz-vezetők esetében ez 20% feletti béremelést jelent csak az idei évben, ami a különféle pótlékokkal együtt havonta akár több mint bruttó 140 ezer forintos keresetnövekedést is jelenthet. A munkavállalók jogi garanciát kaptak a következő két évre is arról, hogy bérük biztosan az infláció felett fog növekedni. A megállapodással a sztrájkolók követelései is jelentős részben teljesültek a Volánbusz szerint. (Ezzel tehát lezárul az olykor parázs vitáktól sem mentes tárgyalássorozat, amely az elmúlt hónapokban kétszer is kétnapos sztrájkot eredményezett az állami busztársaságnál – mint azt megírtuk, a dolgozók egy része előbb december közepén, majd január második felében döntött a munkabeszüntetés mellett.)
Mint írják, a Volánbusz kollektív szerződés kötésére jogosult érdekképviseletei, a KKSZ és a SZAKSZ időben meghozott, felelős döntésének, a bérmegállapodás január 31-i aláírásának köszönhetően az emelt összegű juttatások már január elsejétől járnak valamennyi munkavállalónak. A vállalatvezetés és az érdekképviseletek közös erőfeszítéseinek köszönhetően az alkalmazottak a lehetőségekhez mérten legkedvezőbb ajánlatot kapták a tulajdonostól. A bértárgyalások folytatása érdemi jövedelemkiesést jelentett volna minden egyes munkavállalónak, azok számára is, akik már az elmúlt napokban szerettek volna élni az ajánlattal. A Volánbusz elmondása szerint üdvözli a megállapodást, amely valódi jövedelemnövekedést és kiszámíthatóságot biztosít munkavállalóinak már 2024 elejétől.
https://magyarbusz.info/2024/01/31/megszuletett-a-bermegallapodas-a-volanbusznal-2/
M Imre üzente 1 éve
Közel hat évtized után távozik a Volánbusz Hódmezővásárhelyről
Január 1-én közel hat évtized után búcsúzik Hódmezővásárhelytől a Volánbusz, az új esztendő első napjától ugyanis már nem az állami busztársaság lesz a helyi autóbuszjáratok üzemeltetője a Csongrád-Csanád vármegyei városban. A buszos közszolgáltatást a továbbiakban kizárólag a Jovány Busz Kft. fogja ellátni, amely 2021 márciusa óta a Volánbusszal párhuzamosan szolgáltat Hódmezővásárhelyen.
https://magyarbusz.info/2023/12/20/kozel-hat-evtized-utan-tavozik-a-volanbusz-hodmezovasarhelyrol/
___
Vélemények:
-- Szolnokon nem lehetne elhajtani a Volánbuszt ?
Amit november elseje óta művelnek az felháborító, utas ellenes.
Katyvasz az egész menetrend, késnek, vagy nem is jönnek a buszok.
-- amióta Mávval van összevonása azóta késnek
-- A Volánbusz ad egy tervezetet, aminél "figyelembe veszik" az utasok igényeit. Azután megy a mutogatás az önkormányzatra, hogy szar a menetrend. Így megy ez minden városban, ahol a VB a szolgáltató. Ott, ahol az önkormányzat megoldja házon belül, érdekes módon zökkenőmentesebb a helyi közlekedés...
https://www.facebook.com/magyarbusz.info/posts/pfbid02cWecQYAz5suZbefwQfBxYfPN41xSqFtaGiPFMTSF9iw5a6by5mFqcozLUCuiVe1kl
M Imre üzente 1 éve
Volánbusszal utazna bronzvasárnap vagy hétfőn? Készüljön fel, mert járatok ezrei maradhatnak ki a sztrájk miatt
Sztrájkra készül december 10-én és 11-én a volánbuszosok szakszervezete, mert nem kaptak béremelési ajánlatot. Közben a sztrájkoló volánosok mellé állt a BKV-s szakszervezet is, az ő volánbuszos tagjai is csatlakozhatnak a munkabeszüntetéshez.
Saját döntésük alapján csatlakozhatnak a december 10-11-re a Volánbusznál meghirdetett sztrájkhoz az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) volánbuszos tagjai – közölte az EKSZ pénteken. Mint írták, megértik és egyet is értenek a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) által kezdeményezett sztrájkkal, amivel érdemi bértárgyalások megkezdését szeretnék elérni.
https://hvg.hu/kkv/20231208_volansztrajk_volanbusz_zrt_beremeles_bertargyalas
M Imre üzente 1 éve
Az Alkotmánybíróság a SZAKSZ és a Volánbusz Zrt. között kialakult konfliktus miatt tárgyalt
Az volt a konfliktus oka, hogy a 2021-ben kezdődő bértárgyalásokon született megállapodást a SZAKSZ nem írhatta alá. A munkáltató annak ellenére tagadta meg ezt az érdekvédőktől, hogy a 2010 óta életben lévő kollektív szerződést – azt három reprezentatív szakszervezet írta alá, de ebben a körben a SZAKSZ még nem volt benne - három évvel később módosították, mégpedig úgy, hogy a jövőben az csak a SZAKSZ hozzájárulásával változtatható. A munkáltató viszont a Munka Törvénykönyvére hivatkozva azt mondta, az utólag reprezentatívvá vált szakszervezetnek csak tanácskozási joga van.
Az Alkotmánybíróság most kimondta: a rendelkezés sérti az Alaptörvényben meghatározott önkényes megkülönböztetés tilalmát, és a jogszabály kellő súlyú alkotmányos indok nélkül hátrányosan különböztet meg a munkáltatónál kollektív szerződéskötési képességgel bíró szakszervezeteket.
A SZAKSZ a döntés után úgy reagált: egy új korszak jöhet a Volánbusznál Ezek után nélkülük már nem lehet kollektív szerződést módosítani és bérmegállapodást kötni.
https://nepszava.hu/3210402_budapst-taskent-repulojarat-vadai-agnes-magyar-levente
M Imre üzente 1 éve
Sztrájkot kaphat a nyakába a Volánbusz, mert a dolgozókkal mosatná a munkaruhákat
Egymást érik a bajok a Volánbusznál. Egyes telephelyeken nem jutottak védőitalhoz a munkavállalók, leszerelte a vállalat a szódaautomatákat, majd hosszú vitába keveredett a szakszervezettel arról, milyen hosszú rövidnadrágot illik viselnie a buszsofőröknek a kánikulában. A szakszervezet már sztrájkkal fenyeget.
A legutóbbi fejlemény, hogy a Volánbusz többé nem vállalná az akár veszélyes anyagokat, kőolajszármazékokat is tartalmazó karbantartók munkaruháinak kimosását.
Korábban évtizedeken át vállalta magára ennek a költségeit a Volánbusz, augusztus elsejétől viszont többé nem áll kapcsolatban azzal a céggel, amely a mosást intézte.
Lapunk júliusban erről a Volánbuszt is megkérdezte, akkor ezt válaszolták:
-- „A Volánbusz mint felelős munkáltató mindig a legjobb megoldásra törekszik; társaságunk jelenleg vizsgálja a munkaruha-juttatás további biztosításának különböző lehetőségeit.”
Azóta a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) is érdeklődött a Volánbusznál, hogy valóban megszűnik-e a karbantartók munkaruhájának kimosása. A szakszervezet ezt a választ kapta (a teljes szöveg ezen a linken elérhető):
-- „Amint arról korábban tájékoztatást adtunk, a bérelt munka- és védőruházat biztosítására vonatkozó szerződésünk megszűnt. Kérdésére válaszul tájékoztatom, hogy a Társaság annak érdekében, hogy a munkavállalók munkaruházattal történő ellátását a bérleti szerződés megszűnését követően is folyamatosan biztosítani tudja, közbeszerzési eljárást folytatott le, amely azonban eredménytelen lett. […] A munkaruha esetében a mosatás a továbbiakban nem kerül biztosításra, különös tekintettel arra, hogy e vonatkozásban közbeszerzési eljárás lefolytatása válna szükségessé, amelynek időigénye – figyelembe véve azt is, hogy jelen intézkedés várhatóan átmeneti időszakra szól – ezt nem teszi lehetővé.”
A szakszervezet elnöke, Dobi István erre válaszul sztrájkkal fenyegette meg a munkáltatót. Ígérete szerint amennyiben a SZAKSZ-nak és a Volánbusznak nem sikerül megállapodnia a munkaruhák kimosásáról, az október 1-je utáni első héten munkabeszüntetésre kerül sor a karbantartók körében.
Addig is arra kérte a karbantartókat, hogy ne mossák ki otthon ezeket a munkaruhákat. Ezek a munkaruhák egyébként a szakszervezet szerint egyre rosszabb állapotban is vannak, amit a közösségi médiában képekkel is illusztráltak.
https://merce.hu/2023/08/02/sztrajkkal-fenyegeti-a-szakszervezet-a-volanbuszt-amiert-beszuntetnek-a-munkaruhak-kimosasat/
M Imre üzente 2 éve
Nem lesz sztrájk a Volánbusznál, miután megegyezéssel zárultak a tárgyalások a Volánbusz és a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) vezetése között– közölte csütörtökön a Volánbusz Zrt.
A cég arról tájékoztatott, hogy a többkörös egyeztetés eredményeként létrejött a megállapodás a szakszervezet fenntartott két követeléséről – az egységes üzemanyag-normarendszer megvalósításáról és a munkába járás szabályozásáról –, így elmarad a munkavállalók januárra tervezett sztrájkja.
https://merce.hu/2023/01/12/elmarad-a-volan-dolgozok-sztrajkja-ket-kerdesben-sikerult-megegyezniuk-a-volannal/