Telex: magasvasutat építenének a kínaiak Ferihegy és a belváros közé

A Budapestet délről elkerülő V0-t és a belvárost a ferihegyi repülőtérrel összekötő új vasútvonalat is kínaiak építenék, kínai hitelből és kínai technológiával – írja a Telex és az IHO.
https://iho.hu/hirek/elkulonult-repteri-vasutat-epithetnek-a-kinaiak

Megállapodás született arról, hogy újabb magyarországi vasúti fejlesztéseket vesznek fel az Egy övezet, egy út kínai kezdeményezés infrastrukturális projektjeinek listájára – jelentette be Szijjártó Péter szerdán Pekingben az MTI szerint. Ezzel szerinte

-- megnyílik a lehetőség, hogy külső finanszírozással, gyorsan és hatékonyan tudjuk modernizálni, fejleszteni Magyarország vasúti hálózatát,

amely különösen fontos most, amikor egyre több beruházás érkezik, egyre nagyobb gyárak épülnek, egyre több terméket fognak előállítani”.

A virágnyelven megfogalmazott mondatok azt jelentik, hogy a Budapest-Belgrád-vasútvonal után újabb magyarországi vasútfejlesztéseket valósítanak majd meg kínai hitelből, kínai alvállalkozókkal, kínai technológiával. Ezekre azért is van nagy szükség, mert a Magyarországon legyártott akkumulátorokat és autókat ideális esetben vonattal szállítanák Európa többi országába, ehhez viszont ma nincs meg a megfelelő infrastruktúra.
https://telex.hu/gazdasag/2024/04/27/v0-vasut-vonat-kina-szijjarto-beruhazas-epites-ferihegy-hitel

Csaknem évtizedes múltja van már annak a közelmúltig hivatalosnak tekintett tervnek is, amelyet a vasútüzem iránt érdeklődőknek helyesebb nem is reptéri gyorsvasútnak, hanem a leterhelt 100a elővárosi vonal négyvágányúsításának tekinteni. A megboldogult NIF által megterveztetett és engedélyeztetett fejlesztés lényege egy új nyomvonalon haladó kétvágányú vonal Kőbánya-Kispest és Monor között, amely egyébként egyben a majdani nagy sebességű hálózat keleti ágának is része lenne. A csak egyetlen megállót, nevezetesen a felszín alatt a reptérit tartalmazó szakaszon mehetnének a távolsági és a zónázó vonatok, előbbiek közé még a most a 120a-n közlekedőket is beleértve. (Ezzel ott is kapacitás szabadulna föl az elővárosi forgalomnak.) A mai vonalon a hasonló átlagos sebességű személyvonatok és tehervonatok maradnának, amelyek nem tartják föl egymást. Összességében ez a rendszer tehát nem megduplázná, hanem annál is jobban bővíteni a kapacitásokat.
https://iho.hu/hirek/elkulonult-repteri-vasutat-epithetnek-a-kinaiak
___

Hogy a repülőtéri gyorsvasút elkülönült pályán, nem pedig a rendes vasúti hálózaton jöjjön létre, az a forrás szerint a kínaiak feltétele: „Számukra ez azért fontos, mert technológiailag ez hozna nekik uniós referenciát”.

Uniós referenciájuk a kínaiaknak még nincs..., a beruházással ezért két legyet ütnének egy csapásra.

Válasz

Mitől lett ilyen drága a Budapest Airport, amit bármi áron meg akar venni a kormány?

Majdnem az egész évre tervezett hiányt összehozta a költségvetés mindössze három hónap alatt, a pénzügyminiszter nemrég 675 milliárd forint újabb megszorítást jelentett be – ennyi beruházási kiadást halasztanak későbbre. A repülőtér-üzemeltető Budapest Airport Zrt. megvásárlásától azonban nem tágít a kormány. A teljes vételárról tavaly 4 milliárd euró (1500–1600 milliárd forint) forgott közszájon, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter annyit közölt, hogy az állami rész kevesebb lesz 774 milliárd forintnál.

Budai Gyula már 2012-ben ezer milliárdot emlegetett

Hogy mitől ér meg akár 4 milliárd eurót is a repülőtér-üzemeltető, annak megértéséhez több mint két évtizedet vissza kell röppenni az időben. A Horn-kormány 1997-ben leszerződött egy kanadai céggel, amely 100 millió dollárért megépítette a 2B terminált, és ennek fejében 12 évre megkapta a ferihegyi repülőtér üzemeltetésének jogát. Az első Orbán-kormány előnytelennek ítélte a szerződést, de nem mondta fel azt, hanem 2001 végén jogszabály-változtatással kiebrudalta a befektetőt. Rögzítették, hogy az állam a repülőtér üzemeltetésére állami többségi vagy kisebbségi tulajdonú gazdálkodó vagy költségvetési szervet alapít, mely harmadik személynek nem adhatja át a működtetés jogát. Meg is alapították az állami repülőtér-üzemeltetőt, így a külföldi befektetőnek mennie kellett. A húzás sokba került a magyar adófizetőknek: öt évvel később a nemzetközi választott bíróság 76,2 millió dollár (akkori árfolyamon 18 milliárd forint) kártérítést ítélt meg, megfejelve a felperes ügyvédi költségeivel.

Amikor azután a következő, MSZP-SZDSZ összetételű kormány a 2000-es évek közepén nekifutott a privatizációnak, 100 százalékos garanciát adott:

-- hogy ne riassza el a befektetőket a korábbi példa, a BA vagyonkezelői jogának bárminemű csorbulása esetére egy kormányhatározatban teljes kártalanítást ígért.

A húsz évvel ezelőtti viszonyok között szokatlanul magas, 640 millió forintos díjért dolgozó tanácsadók dolga volt, hogy a szerződésbe a 75 éves koncesszió végéig biztosítékot építsenek be arra az esetre (is), ha a mindenkori kormány jogszabály-változással lehetetlenítené el a repülőtér-üzemeltetést. Ilyen esetben kártérítés gyanánt visszajárna a vételár, hozammal súlyosbítva. Nem aprópénzről van szó, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 2012-ben közel 1000 milliárd forintra tette a szerződésből következő, például a Malév bedőlése esetén az államra háruló terhet. De az akkori német főtulajdonos is 1,5 milliárd euróról, akkori árfolyamon 450 milliárd forint körüli összegről beszélt.

Ilyen garanciák mellett nem lehetett sarokba szorítani a BA üzemeltetőit, nem is igazán érdekük, hogy megváljanak a ferihegyi repülőtértől – magyarázta a privatizációs szerződés részleteit ismerő forrásunk, miért juthatott el korábban 3, majd 4,44 milliárd, tavaly pedig 4 milliárd euróig az alkudozás. Igaz, a bombabiztos szerződés sem védi a külföldi koncesszort az állam vegzálásától, akadt is példa kellemetlenkedésre az elmúlt években, például amikor a Covid-járvány idején a kormány megtorpedózta a BA pénzügyi helyzetének rendezését célzó hitelfelvételt, amiből a dolgozók fizetését is fedezték volna.

Az álomgaranciák és a privatizáció idején kecsegtető növekedési kilátások miatt egyébként csúcsárat fizetett a brit BAA a repülőtér-üzemeltetőért. Az 1,9 milliárd euró, az EBIDTA (adózás, értékcsökkenési leírás és kamatfizetés előtti eredmény) bő 30-szorosa kiugróan magasnak számított, az akkoriban kötött ügyletek 13–16-szoros szorzójához képest. A fapados légitársaságok hajnalán azonban reálisnak látszott az utaslétszám évi akár 25–30 százalékos növekedése, amint az is, hogy megfordítsák a leszállási díjak és a repülőtéren működő boltokból származó kereskedelmi bevételek durván 70-30-as arányát.

A húsz évvel ezelőttihez képest most pedig kétszeres árat ajánlanak a budapesti reptérért.
https://24.hu/fn/gazdasag/2024/04/23/draga-budapest-airport-bombabiztos-garanciak-francia-es-katari-befekteto/

Válasz

A reptéri vasúti megálló, aminek annyi köze van a reptérhez, mint nekem Angelina Jolie-hoz...
https://www.youtube.com/watch?v=3onIWvRZBko

Igazi világszenzáció volt, hogy a fapadosokat fogadó reptér közelebb van a városhoz mint a normál reptér.

Válasz

A magyar állam értékesíti a Yettel Magyarországban meglévő részesedését – közölte kedden a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A közleményben az áll, hogy az állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megállapodásokat kötött

-- a Yettel Magyarország Zrt. és a Yettel Real Estate Hungary Zrt. 25 százalékos tulajdonrészének,
-- valamint a CETIN Hungary Zrt. 20 százalékos tulajdonrészének értékesítéséről.

A vevő a PPF-Csoporthoz tartozó TMT Hungary Holdco B.V. holland holdingtársaság. Az állami részesedések értékének meghatározását, valamint a tranzakció piaci megfelelőségét vizsgáló MEIP tesztet független szakértők végezték.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium azt is közölte, hogy

-- az ügylettel keletkező bevételt az állam a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozásához fogja felhasználni.
https://nepszava.hu/3219327_yettel-magyarorszag-reszesedes-repuloter-vasarlas
___

Az előzmény, az állam részvétele „máshol”:

Mintha a magyar állam lett volna a 4iG Nyrt. strómanja a Vodafone megvásárlásakor, csak átfuttatta a nevén az üzletet, ahogy ez topmilliárdos körökben gyakori, ...

Érdemes végignézni a 4iG, az Antenna Hungária és a magyar állam között megvalósult üzletsorozatot:

-- 2019-ben az akkor még állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt. (AH) megvette a Yettel (akkor még Telenor) 25 százalékát, amint a G7 gazdasági portál kiásta, 101 milliárd forintért. A forrást ehhez az állami tőkeemelés és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által nyújtott hitel biztosította.

-- 2021. augusztus: együttműködési megállapodást kötött a magyar állam a 4iG Nyrt.-vel, melynek célja, hogy „az állami és a magántőke egyesítésével egy olyan stratégiai távközlési- és telekommunikációs infrastruktúra szolgáltató vállalatot hozzanak létre, amely versenyképes piaci szolgáltatások mellett, kellő súllyal képviseli a nemzeti érdekeket az iparágon belül.”

-- 2022. február: a 4iG 402 milliárd forint tőkét emelt az Antenna Hungáriában, beapportálva a DIGI-csoportban, a montenegrói Telenorban, valamint az Invitech Kft.-ben meglévő részesedéseit, ezzel 71,6 százalékos tulajdont szerzett a műsorszóróban, az állam részesedése pedig 28,4 százalékra csökkent.

-- 2022 áprilisában a 4iG 132 milliárd forint értékű tőkeemelést jelentett be, két albán távközlési vállalat, az ALBtelecom és a One Telecommunications többségi tulajdonrészét apportálta az AH-ba. A folyamat végén az állam részesedése 23,22 százalékra csökkent, a 4iG-é 76,78 százalék lett, ami a megállapodás értelmében 80 százalékra bővíthető.

-- 2023 januárjában az AH megvásárolta a Vodafone Magyarország 51 százalékát, az állam pedig 49 százalékot vett meg a Corvinus Befektetési Zrt.-n keresztül. Az Antenna Hungáriának az ügylethez a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. nyújtott 170 milliárd forint hitelt, és az állam kezességet vállalt a hitel 80 százalékára.

-- 2023. március: A Corvinus 19,5 százaléknyi Vodafone-pakettet átad az Antenna Hungáriának, ezzel a 4iG tulajdonrésze 70,5 százalékra nő a Vodafone-ban, az államé pedig 29,5 százalékra csökken. A 19,5 százalékos Vodafone-részért cserébe az állam megkapja a Yettel és a Cetin 25 százalékát.
https://www.portfolio.hu/uzlet/20230320/vodafone-reszvenyekre-cserelte-yettel-reszesedeset-a-4ig-603998
___

... az állam nemcsak a Vodafone 49 százalékát vette meg, hanem hitelt is nyújt az eleve eladósodott magáncég 51 százalékos vételárrészéhez is.
https://www.szabadeuropa.hu/a/harom-perc-magyar-kezbe-kerult-a-vodafone-az-allam-foglyul-ejtese-/32221727.html
___

Jelentős, 425 millió eurós, azaz csaknem 170 milliárd forintos hitelkeret biztosítását hagyta jóvá a kormány a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) számára, a tőkekövetelés 80 százalékának állami kezességvállalása mellett – vette észre a Portfolio. A Magyar Közlönyben vasárnap délután megjelent kormányhatározat értelmében az MFB a hitelkeretet a Vodafone Magyarország 51 százalékos tulajdonrészének megvásárlásához biztosíthatja a 4iG leányvállalata, az Antenna Hungária (AH) számára. Ez azt jelenti, hogy a 4iG többségi tulajdonában lévő vállalat is szerepet kap majd a tranzakcióban, amiről eddig még nem esett szó.
https://media1.hu/2023/01/08/gigahitelt-nyujt-a-magyar-allam-a-4ig-leanynak-a-vodafone-megvasarlasahoz/
___

Az Árnyékkormány szerint a Vodafone megvásárlásával Orbán Viktor több százmilliárd forintot éget el a magyar emberek pénzéből pusztán azért, hogy fideszes milliárdosok kezébe játsszák át a mobilcéget.
https://media1.hu/2023/01/09/arnyekkormany-a-vodafone-felvasarlas-az-evtized-legrosszabb-uzlete/
___

... a kormány jogszabállyal kövezte ki az üzletsorozatot. Nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette, hogy a 4iG megszerezhesse a DIGI Távközlési Kft.-t, amint azt is, hogy többségi részt szerezzen az Antenna Hungáriában, majd a Vodafone-ban. A kiemelés azt jelenti, hogy ezeket az ügyleteket nem vizsgálhatja a GVH, illetve nem fordulhatnak bírósághoz a piac szereplői a tranzakció kapcsán.
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/03/23/vodafone-yettel-reszvenycsere-allam-4ig-antenna-hungaria/
___

Június 1-től a Vodafone Magyarország mobilhálózatán működik tovább a DIGIMobil szolgáltatás...
A havidíjak a május 1-jén életbe lépő inflációkövető díjkorrekció alapján 14,5 százalékkal emelkednek.
https://nepszava.hu/3190912_4ig-jaszai-gellert-vodafone-digi
___

Mintegy 68 milliárd forintért megvásárolja az állami Pro-M Zrt. a DIGI mobiltelefonos hálózatát, illetve az azt működtető kft.-t a NER-közeli 4iG Nyrt.-től - számolt be utóbbi közleménye alapján a Media1.
https://media1.hu/2023/06/30/a-magyar-allam-felvasarolja-a-digi-mobilhalozatat/
___

Az adásvétel révén az EDR hálózatot üzemeltető Pro-M Zrt. a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség és a katasztrófavédelem szélessávú adatátviteli szolgáltatását biztosítja a tervek szerint. Az állami cég fejlesztése alatt álló PPDR rendszer kiépítésére irányuló infrastrukturális és hálózatfejlesztés időtávja így jelentős mértékben rövidül - írták.
https://nepszava.hu/3200429_allam-felvasarlas-digi-mobilhalozat-4ig
___

Jászai Gellért (4iG) nagyon szeret kommunikálni. Ezért megvásárolta a Digi-t, a Vodafone-t, s még megannyi kommunikációs céget. Már annyi mindene van, hogy sokan úgy gondolják, Mészáros Lőrinc helyébe lépett.
https://www.facebook.com/drMarias/posts/pfbid022LdfbbhiRRtdpm89usDbfYjfMECsUSCTShRCEgKeGR3uWfyjqWezepZM2PaMaJ1yl
___

Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés
született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének
megalapításáról döntöttek. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a
megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem
ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja
építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.
https://2010-2014.kormany.hu/download/d/56/00000/politikai_nyilatkozat.pdf#!DocumentBrowse

Előzmény

Válasz

Úgy helyes, ha Antall József nevét viseli a ferihegyi gyorsforgalmi út

„Alighanem sok vitánk lett volna politikusként, de a történelem ítélete egyértelmű: felelősségvállalása, tisztessége, demokratikus elkötelezettsége és erkölcsi tartása példa ma, és az lesz a jövőben is – ezt pedig a nemzet nem hagyhatja figyelmen kívül” – írja bejegyzésében Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere Antall József halálának 30. évfordulójára emlékezve. Karácsony szerint mivel Budapesten van közterület elnevezve a köztársaság első elnökéről, úgy helyes, ha az első kormányfőről is lesz.

A főpolgármester posztjában jelenti be, kezdeményezi hogy a Liszt Ferenc Repülőtérre vezető út – amely szerinte a főváros egyik legfontosabb útja – Antall József nevét viselje a jövőben.

Megjegyzi, a felújítás előtt álló út korábban soha nem volt elnevezve.
https://24.hu/belfold/2023/12/12/karacsony-gergely-antall-jozsef-ferihegy-gyorsforgalmi-elnevezes-megemlekezes/
___

Lehetetlen küldetést vállalt Antall József -\\- BBC History
https://24.hu/tudomany/2023/12/12/antall-jozsef-medf-rendszervaltas-tortenelem/

Válasz

Orbán Viktor beleül a majdnem készbe Ferihegyen

Lassan kikecmereg a gödörből a Budapest Airport Zrt. (BA), az elmúlt három évben sokat faragott a Covid miatti veszteségéből, folyamatosan fejleszti az infrastruktúrát. Vagyis egy javuló pályára állított céget vehet át a kormány és francia partnere, ha hinni lehet azoknak a kormányzati híreknek, hogy mindjárt itt a végleges megállapodás.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető társaságot több mint 10 éve vette át a német-kanadai konzorcium. A kormány – lehet, hogy tudatosan, de szakmailag teljesen félrevezető módon –- mindig a repülőtérről beszél, noha azt soha senki nem adta el. Az üzemeltető koncessziót vette meg 2005-ben 75 évre a British Airport Authority (BAA). Nem sokáig voltak itt a britek, majd jöttek a szingapúriak és végül a mostani tulajdonosok. Velük tárgyalt először Palkovics László, aki ugyanúgy szinte hetente jelentette be, hogy mindjárt itt a megállapodás, mint teszi ezt Navracsics Tibor az EU-s pénzekkel kapcsolatban.

Nézzük, mit végeztek mostanáig a jelenlegi tulajdonosok, mit vesz át az 51 százalékos többségre pályázó Orbán Viktor és külföldi partnere, a francia Vinci óriáscég. (Az árat homály fedi, de szakmai becslések szerint az akár 3,5-4 milliárd euró is lehet.)
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/orban-viktor-beleul-a-majdnem-keszbe-ferihegyen.html

Ők vannak most birtokon belül
A Budapest Airport Zrt. részvényeinek 55,44 százalékát birtokolja az AviAlliance, amelynek anyavállalata Kanada egyik legnagyobb, állami nyugdíjalapja, a PSP Investments. További 23,33 százalék a szingapúri GIC befektetési alap leányvállalata, a Malton tulajdona, a maradék 21,23 százalékot pedig a Caisse de dépôt et placement du Québec nevű, ugyancsak kanadai nyugdíjalap tartja a kezében.

Válasz

2020.: Sínek ide vagy oda továbbra is sokan (minimum 50%) akarják majd indokoltan gépkocsival elérni a repteret mind Budapestről, mind vidékről. Teszem azt például vidékről egy 3-4 tagú család bőröndökkel, gyerekkocsival nem feltétlenül a vonatot fogja választani, főleg, hogy a menetidő most is és még jó ideig kiszámíthatatlan lesz. Ha nem lesz biztosítva a reptér kényelmes megközelíthetősége gépkocsival is, akkor az veszíthet a vonzerejéből és jöhet fel tovább Bécs, Kolozsvár, Nagyvárad, Debrecen, Kassa.

Bécs különösen veszélyes Budapestre mert kiépítettségében, praktikus megoldásaiban, minőségben az egész bécsi reptér úgy ahogy van egyszerűen egy más nívót képvisel. Nem csak az épületek, terminálok úgy jók ahogy vannak, de jól megtervezett és kiépített a megközelíthetősége is. Magyarország nagy részéről is könnyebb és olcsóbb megközelíteni, mint a Liszt Ferenc repteret.

-- Visszatérve, valószínű, hogy könnyebb lenne meglévő parkolóház mellé, alá, fölé kötött pályát fektetni, mint egy 6-8 emeletes hatalmas épületet ide oda rakosgatni.

Akár a megoldás is lehetne egy központi fekvésű parkolóház rendszer mellé, alá bevezetni a MÁV egy szükség szerinti hosszúságú S-Bahn (városi gyorsvasút) leágazását, amit a magyar MÁV is meg tud csinálni és nincsen semmi szükség a kínai CRRC (a világ legnagyobb, kínai állami tulajdonban levő vasúti járműgyártója) teljesen külön pályás és részben magasvasútjára. Amúgy sem bíznák ilyen érzékeny munkát kínai cégre, akkor inkább egy tapasztalt német vagy francia cég jöjjön. A koncessziós alapú, ingyenesként beajánlott kínai ajánlatok közismerten olyan tipikus csapdák, amiket előszeretettel alkalmaz az ázsiai ország, de egyre kevesebben dőlnek be neki.

Még ennél is fontosabb szakmai fenntartás lehet a kínaiak által ajánlott megoldással szemben az, hogy az egy olyan zárt rendszer amely nem engedné meg más vasúti járatok becsatlakoztatását a rendszerbe (például bécsi reptérre már egyre több vasút érkezik még külföldről is!)

-- Bár kell némi bátorság és optimizmus elhinni, de az ország vasúthálózatát, ha korlátozottan is, de valahogy rá lehetne vezetni egy közvetlenül reptér előtti ilyen-olyan megállóra.

Vannak még jó magyar mérnökök, vonjanak be a munkába minél többet közülük, fiatalokat is.
https://fuhu.hu/vitezy-david/
___

A reptér üzemeltetője, az AviAlliance 2021. júliusában azt nyilatkozta: “Mélységesen reméljük, lehetőséget kapunk rá, hogy befektetői maradjunk ennek a reptérnek” – a megfogalmazás nem igazán arra utal, hogy a vállalat ne érzett volna nyomást.

A történethez az is hozzátartozik, hogy a koronavírus-járvány miatt a Budapest Airport Zrt. szeretett volna segélyhitelhez jutni az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), ám a hitelfelvételt a magyar kormány megtorpedózta.
https://hvg.hu/kkv/20201103_Tenyleg_a_kormany_vetozta_meg_a_Budapest_Airport_Zrt_eletmento_hitelkerelmet_de_a_ceg_meg_bizik_a_megegyezesben

Ami azt illeti, az, hogy a miniszterelnök és a kormányhoz jól bekötött újság lényegében kész tényként és konkrét vételi árat említve beszél a reptér eladásáról, önmagában nyomásgyakorlásnak volt tekinthető.
https://hvg.hu/kkv/20211020_Az_Orbankormany_uj_stadionja_a_repuloter

Válasz

A kormány cáfolja, hogy péntekig ki kell fizetni a Budapest Airport vételárát

A Telex vasárnap írta meg, hogy a magyar államnak december elsejéig, vagyis jövő hét péntekig kellene átutalnia a Budapest Airport 51 százalékáért járó vételárat.

Ugyan a magyar Erste 15 százalékos részének, valamint két hazai biztosító, az Alfa (korábban Aegon) és az Union 35-35 százalékos részének eladása úgy lett időzítve, hogy az abból befolyó összeget a reptérre lehessen költeni, ám ez utóbbi ügylet bonyolultabb, és ha még időben be is folyik a pénz, szükség lenne további összegekre, akár devizakötvény-kibocsátással, akár a reptérvásárlásban részt vevő francia cég, a Vinci Airports hitelével. Az állam 51 százalékos részesedése mellett a 13 országban 65 repülőteret működtető Vincié lenne a Budapest Airport 49 százaléka, és a menedzsmentjogokat is birtokolná.

Az MTI-ben megjelent közleményben a Gazdasági Minisztérium azonban azt írja a Budapest Airport visszavásárlása kapcsán „megalapozatlan és hamis állítások jelentek meg a magyar sajtóban”.

Teljesen hamis az az állítás, hogy december elsejéig fizetési kötelezettsége lenne a magyar államnak a visszavásárlási ügylet vonatkozásában

– fogalmaztak.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a reptér visszavásárlásával kapcsolatos tárgyalások ütemezetten, az együttműködés jegyében és megfelelően haladnak a partnerek között. Ugyanakkor az előzetes megállapodásnak megfelelően a felek nem kívánnak több információt megosztani annak érdekében, hogy az üzleti érdekek ne sérüljenek, a tárgyalások zavartalanok maradhassanak és sikeresen zárulhassanak.
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/11/26/a-kormany-cafolja-hogy-pentekig-ki-kell-fizetni-a-budapest-airport-vetelarat/

Előzmény

Válasz

Kiszállt a magyar állam az Erste Bankból

A kabinet visszaadta az osztrák Erste Bank AG-nak a magyar Erste Bankban korábban megszerzett 15 százalékos részvénycsomagját. A Budapest Airport megvásárlásra gyűjtik a pénzt.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban azt nyilatkozta, a magyar állam több befektetését, pénzügyi eszközét értékesti, hogy pénzhez jusson a Budapest Airport Zrt. megvásárláshoz. Az Orbán-kormány a BA Zrt. 51 százalékát szeretné megvásárolni – a vételár nagyságrendileg 2,2 milliárd euró lehet, ami mintegy 800 milliárd forint forrást igényel. A kormány az állami vagyontárgyak privatizálása mellett hitelfelvételre készül.
https://nepszava.hu/3215002_erste-bank-ag-budapest-airport-gazdasagfejlesztesi-miniszterium
___

Négymilliárd euróért veheti meg az Orbán-kormány a ferihegyi repülőteret

A Budapest Airport többségi tulajdonát (51%) szerezné meg a kabinet, a fennmaradó részt egy üzemeltetőre bízná.
https://nepszava.hu/3208287_liszt-ferenc-nemzetkozi-repuloter-budapest-airport-ferihegy-magyar-allam-felvasarlas
___

9-10 hónapja a reptér tulajdonosai az RTL Híradó kérdésére megerősítették, hogy a kormány ebben a hónapban ismét bejelentette szándékát a Budapest Airport megvásárlására, de a tárgyalások még nem kezdődtek el. Mint írták: annak ellenére, hogy nem ők kezdeményeztek, kötelesek mérlegelni minden vételi ajánlatot.
https://telex.hu/gazdasag/2023/02/11/budapest-airport-ferihegy-kormany-megvasarlas

Arról, hogy milyen stratégia lehet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megvásárlása mögött, és mit lehet tudni a mostani tulajdonosokról, ebben a korábbi cikkünkben írtunk bővebben.
https://telex.hu/gazdasag/2021/11/04/eddig-a-stadion-volt-a-slager-mostantol-majd-a-repter-lesz-az

Előzmény

Válasz

Gulyás: A budapesti reptér megvásárlásáról azt mondta, Kínának nincs köze hozzá, a kormány (és a Fidesz) álláspontja szerint a repteret nem kellett volna eladni korábban sem, hanem többségi állami tulajdonban hagyni. Ennek visszaszerzésében pedig most jól állnak, de nem közölt részleteket. Mint fogalmazott,

-- közel állnak hozzá, hogy jó hírt közölhessenek.
https://magyarnarancs.hu/belpol/kormanyinfo-a-kormany-gondolkozik-azon-mivel-valthatja-ki-a-varosi-csokot-261767

Válasz

A nagyját Gyurcsány, a maradékot Orbán privatizálta

... a Budapest Airportba alapítása után néhány hónappal, 2001-ben úgy apportálta be egy rendelettel a kormány a reptér működtetését, hogy abból egyszerűen kitették a 2/B terminált felépítő kanadai befektetőt, az Airport Development Corporationt (ADC). Az einstand végül bíróságon kötött ki, amely 2006-ban 74 millió dollár kártérítést ítélt meg az ADC-nek.

Ekkorra már a Gyurcsány-kormány eladta az állami tulajdonrészt, egész pontosan a cég kis híján 75 százalékát értékesítették 2005 végén a brit BAA-nak 466 milliárd forintért. A céghez 75 évnyi üzemeltetési koncesszió járt, viszont a reptér területe az állam tulajdonában maradt, és ott is van mind a mai napig. A 466 milliárd forint akkoriban nagyon jó árnak számított, igaz, a BAA a szerződésben kötelezően végrehajtandó fejlesztéseket vállalt a következő évekre (amikkel aztán elcsúszott). A BAA másfél évvel később eladta a Budapest Airportot és azzal együtt a 75 évre szóló üzemeltetést a Hochtief építőipari csoport reptérüzemeltetéssel foglalkozó vállalatának és három pénzügyi partnerének.

Orbán Viktor második kormánya hevesen sajnálkozott a Budapest Airport „elherdálása” miatt, sőt több alkalommal kilátásba helyezte a visszaállamosítást. Aztán 2011-ben ehhez képest opciós jogát érvényesítve 36,6 milliárd forintért eladta az állam maradék, bő 25 százalékos részesedését is arra hivatkozva, hogy a kisebbségi részesedés már úgysem „biztosít érdemi szerepet a Budapest Airport Zrt. stratégiai működésében”. A Hochtief-csoport 2013-ban (a teljes reptér-portfoliójával együtt) értékesítette a Budapest Airportban meglévő részesedését. A vállalat többségi tulajdonosa jelenleg az athéni, düsseldorfi és hamburgi repteret is üzemeltető Avialliance GmbH., kisebbségi tulajdonosa a szingapúri GIC befektetési alap leányvállalata, a Malton Investments Ltd.
https://hvg.hu/kkv/20201009_budapest_airport_koronavirus_ner

Előzmény

Válasz

A kormány ismét megvenné a Liszt Ferenc Repülőteret (a második terv)
A reptér megvásárlása már két évvel ezelőtt is felmerült, akkor az átvilágítási folyamat is elkezdődött a Budapest Airportnál, ami az első lépése volt annak, hogy a repteret valóban eladják a magyar állam által vezetett konzorciumnak. Orbán már 2021 októberben arról beszélt, hogy a magyar kormány bármelyik pillanatban visszavásárolhatja a Liszt Ferenc repülőteret.
https://telex.hu/gazdasag/2023/02/11/budapest-airport-ferihegy-kormany-megvasarlas
___

Az Orbán-kormány elkötelezett, hogy visszavásárolja a ferihegyi repülőteret, az üzletet az év végére le lehet zárni – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az InfoRádiónak adott interjúban.
https://infostart.hu/gazdasag/2023/04/03/nagy-marton-a-kormany-elkotelezett-az-ev-vegere-lezarhato-a-budapest-airport-visszavasarlasa
___

Úgy fogalmazott, a repülőtér „egy stratégiai eszköz”, ezért magyar kézbe kell kerülnie..
https://nepszava.hu/3190113_nagy-marton-inforadio-budapest-airport-fdi-akksigyar-inflacio-posta
___

Előzmény: az első terv

A legutóbb kínált ár: 4,44 milliárd euró.
... a magyar államon kívül az Indotek csoport és a Mol alkotja a konzorciumot.
https://nepszava.hu/3135542_ugy-1500-milliardert-vinne-a-kormanyzat-a-repteret-akkor-is-ha-egyedul-marad-a-bizniszben

A Bloomberg-cikk és a miniszterelnöki bejelentés után jelent meg a kormányközeli (a KESMA nevű fideszes médiaalapítvány tulajdonában álló) Világgazdaságban számolt be részletekről. Adva a Világgazdaság párthoz és kormányhoz való viszonyát, a cikkben foglaltakat nyugodtan tekinthetjük kormányzati szivárogtatásnak.
https://www.vg.hu/cegvilag/2021/10/itt-vannak-a-budapest-airport-visszavasarlasanak-reszletei

-- a kormányzati szereplők rendszeresen és nyíltan támadták a reptér üzemeltetőit.
-- a koronavírus-járvány miatt a Budapest Airport Zrt. szeretett volna segélyhitelhez jutni az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), ám a hitelfelvételt a magyar kormány megtorpedózta.
-- az, hogy a miniszterelnök és a kormányhoz jól bekötött újság lényegében kész tényként és konkrét vételi árat említve beszél a reptér eladásáról, önmagában nyomásgyakorlásnak tekinthető.
https://hvg.hu/kkv/20211020_Az_Orbankormany_uj_stadionja_a_repuloter
___

Arról, hogy milyen stratégia lehet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megvásárlása mögött, és mit lehet tudni a mostani tulajdonosokról

A fő kérdés természetesen az ár. A hazai reptér korábbi privatizációját a Gyurcsány-kormány kezdte el 2005-ben, és végül az Orbán-kormány fejezte be. Az ár ezekben a megállapodásokban sokkal kisebb volt. A témában Ács Gábor, az Okosutas.hu légi portál szakértője, a Forbes munkatársa utóbbi lapban írt egy alapos elemzést.

Ebben kiszámolta, hogy a Budapest Airport utolsó, 25 százalékos állami pakettjét az állam 37 milliárd forintért adta el, mondván, a kisebbségi pakettel nem megy semmire, ma a 4,44 milliárd eurós felreppent ár a 25 százalékos pakettet 1,11 milliárd euróra, közel 390 milliárd forintra, azaz tízszeres árra árazza.

A tízszeres szorzó azért elég rémisztő, ahogyan az is, hogy a Fidesz a nagy tranzakciós rohamában összevissza pozíciókat vesz fel, van, ahol a magánpiaci szereplőkben (gyorsforgalmi utak, távközlés, hulladék) bízik jobban, a reptérnél pedig éppen fordított az irány.
https://telex.hu/gazdasag/2021/11/04/eddig-a-stadion-volt-a-slager-mostantol-majd-a-repter-lesz-az

Válasz

A Budapest Airport belső lapjában jelent meg látványterv a repülőtér tervezett 225 milliárd forintos, ötéves bővítési terveiről. A grafikákon kivehető a repülőtéri vasútállomás, ami a megjelölés szerint engedélyeztetés alatt van az új körforgalommal együtt. A rajzokon az látszik, hogy a hatvágányos állomás a hosszútávú parkoló alatt lenne. Az Airportal cikke szerint jelenleg már a kiviteli tervek engedélyeztetése zajlik.

Most tekintsünk el attól, hogy Homolya Róbert MÁV elnök-vezérigazgató szerint a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér üzemeltetője megakadályozhatja a hetvenöt évre bérbe adott területen a fejlesztéseket és attól is, hogy a Budapest Airport ennek pont ellenkezőjét állítja. Abban nagyjából mindenki egyet ért, hogy a repülőtér közvetlen vasúti kapcsolata az utasok és így a repülőtér érdekét szolgálná. Feltéve, ha nem kell kilométereket gyalogolni a vasútállomás és a meglévő 2B, különösen pedig a vasútállomás és a leendő új, 3-as terminál között.

Még akkor is, ha mozgó járda segíti majd az utasok forgatagát a terminálok és a vasútállomás között, ez nagyon nagy távolság. Különösen, ha a mozgó járdák jó magyar módi szerint nem lesznek folyamatosan üzemképesek. Sétáltak már bőrönddel a repülőtéri rövidtávú autóparkoló távolabbi szegleteibe? Nem egy örvendetes mutatvány, különösen bőröndökkel. A látványtervek szerint a vasútállomás a 2B termináltól kétszer, a 3-s termináltól háromszor ilyen messze lesz!
... http://iho.hu/hir/repuloteri-vasut-semmi-huho-190117

Persze mondhatjuk, hogy ezek a – saccra – háromszáz–ötszáz méteres távolságok nem olyan nagyok a világ nagy nemzetközi repülőterein található sétálóutak hosszához képest. És azt is belátjuk, hogy a jelenleg tervezett megoldással kell a legkevesebb alagutat építeni és így a legolcsóbb kivitelezni a beruházást. Ugyanakkor kijelenthetjük, hogy történelmi lehetőséget szalaszt el a magyar kormány akkor, amikor a Nemzeti Infrastruktúrakezelő Zrt. (NIF) megbízásából az utasok számára kedvezőtlen változatot terveztet.

Az világos, hogy meglévő gurulók és épületek alá alagutat építeni műszakilag bonyolultabb és költségesebb feladat, de nem lehetetlen! Számos nagy repülőtéren az utascsarnokból közvetlenül visz le a mozgólépcső az alatta megépített vasútállomásra. Ha már a NIF a látványtervek szerinti hatvágányos földalatti vasútállomás építésére készül és egy rahedli pénzt költ majd ennek a talán felesleges kapacitásnak a kialakítására – minden bizonnyal a jövő esetleges forgalmi igényeit szem előtt tartva – akkor már igazán gondolhatott volna az utasok kényelmére és rászánhatta volna magát a terminálokhoz közelebbi vasútállomás megépítésére, még ha drágábban is.

A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér esetében az lenne a logikus, ha a vasútállomás a 2B és a 3-as terminál között helyezkedne el, így az utasok a peron egyik végéről az egyik, a másik végéről a másik terminált tudnák könnyen, gyorsan, nagyobb távolságok gyaloglása nélkül megközelíteni. Sőt, egy ilyen vasútállomás 3-as terminál felőli végétől az Air Cargo terminál is gyalog megközelíthető lenne, így nem kellene annak dolgozóit mindennapi autózásra kényszeríteni munkába járásukhoz. A jelenlegi tervek alapján viszont érthető, hogy nem veri nagydobra a leendő fejlesztést a NIF. A repülőtéri vasúttal kapcsolatban gyakorlatilag semmilyen konkrétum nem látott még napvilágot a hivatalos szervek részéről.

A leendő vasúti utasoknak többet kell majd gyalogolniuk, mint a rövidtávú parkolóba érkező autósoknak. Aki kényelmes, az a repülőtéri vasút megépülése után sem vonattal fog kiutazni Ferihegyre. A tervekben egyetlen pozitívum van: legalább épül repülőtéri vasút és legalább nem fejállomás, hanem átmenő. Így a Debrecen, Szeged felől érkező utasok is könnyebben meg tudják majd közelíteni a repülőteret, mint jelenleg. A Békéscsaba irányából utazók egyelőre a Keletibe érkeznek, ők ennek előnyét így nem fogják élvezni. Hiába, kell az a központi pályaudvar, na!

Nincs kétségünk afelől, hogy a budapesti repülőtéri vasútállomás nagy utasforgalmat fog vonzani, hiszen a rendszeres, nagy kapacitású szerelvényekkel kényelmesebb és gyorsabb lesz a belvárosba utazni, mint most a buszokon és utána a metrón, illetve olcsóbban, mint taxival. Jelenleg nap közben óránként és irányonként három személyvonat közlekedik Ferihegy és a Nyugati pályaudvar között, csúcsidőben még ennél is sűrűbben.

Szerencsére a járatok egy részét már Flirt-motorvonatokból állítja ki a MÁV-Start, de bőröndös utazáshoz a Fecske Bhv-s szerelvények a maguk lépcsős feljáróajtajaival nem a legkényelmesebbek. Bízunk benne, hogy a KISS-motorvonatok beszerzésével a repülőteret érintő összes elővárosi járatot korszerű motorvonatokkal lehet majd a jövőben kiadni, ehhez azonban szükség lehet a további huszonegy KISS-re szóló opció lehívására is.

Válasz