Húsvéthétfőre Chuck Norris gúzsba kötött miniszobrát készítette el Kolodko Mihály.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=930414745756337&set=a.511998377597978

A színész miniszobra a híd egykori névadó procedújárára utalhat. Mint ismeretes, annak idején a 2008-ban átadott hídnál az internet népét kérdezték meg arról, hogyan nevezné el az új hidat, és sok szavazat jött Chuck Norrisra. Lévén, hogy nálunk csak magyar és már nem élő személy viselheti híd nevét, ezért ez a terv dugába dőlt.
https://welovebudapest.com/cikk/2024/04/01/latnivalok-es-kultura-kolodko-mihaly-miniszobor-chuck-norris-megyeri-hid/

Előzmény

Válasz

A Megyeri híd pesti oldalán a gyalogos úton a Pest feliratú üveg táblánál.
https://www.facebook.com/photo?fbid=973740194322769&set=a.238647081165421

Válasz

Kolodko szobor a puszta szívében...
https://www.facebook.com/photo/?fbid=798123302348201&set=a.546269307533603
___

A hortobágyi Kilenclyukú híd a Hortobágy folyó régi fahídja helyén klasszicista stílusban, 1827 és 1833 között, Povolny Ferenc tervei alapján épült kőhíd.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kilenclyuk%C3%BA_h%C3%ADd

Válasz

Csontvárynak állít emléket az új Kolodko miniszobor

Kolodko Mihály ukrán-magyar gerillaszobrász miniszobrairól ismert, melyekkel számtalan helyen találkozhatunk Budapesten, az ország nagyvárosaiban, de még külföldön is. Újabb alkotásával Csontváry munkássága előtt tiszteleg.

2023. július 5-én osztotta meg a művész Facebook oldalán újabb miniszobrát, amely Csontváry Kosztka Tivadar magyar festőművészt ábrázolja. Csontváry 1853. július 5-én született, ma 170 évvel ezelőtt, így a miniszobor minden bizonnyal neki állít emléket. Kolodko Mihály Csontváry Az ifjú festő című festményéről is posztolt egy képet, amely ihlette a miniszobrot.

Természetesen rögtön elindult a találgatás, hogy vajon hol kapott helyet a miniszobor, ami az eredeti bejegyzésből nem derül ki. Kolodko azonban később megosztott egy újabb fotót, amiből sejthető, hogy a miniszobor a Hortobágyon, a Kilenclyukú híd közelében található.
https://www.ittjartam.hu/blog/csontvarynak-allit-emleket-uj-kolodko-miniszobor/

Újabb fotók:
https://www.facebook.com/photo?fbid=843093764054080&set=pcb.843094014054055

Válasz

Egy csuprába kapaszkodó Micimackó-figura jelent meg Karinthy Frigyes szülőházának homlokzatán. Kolodko Mihály apró szobrával köszöntötte a kötet magyar fordítóját.

„E házban született Karinthy Frigyes író 1887. június 24-én” olvasható a táblán a régies felirat. Alatta pedig -, ahogy a kötetben Kovács János / Mr. Sanders név alatt – függ maga a világhírű medve. A kis alak A. A. Milne kötetének eredeti, Ernest H. Shepard által készített illusztrációit idézi.
https://papageno.hu/intermezzo/2023/06/mini-micimackoval-koszontotte-kolodko-karinthy-frigyest/
___

Micimackó
https://fbshort.com/Micimacko-KolodkoArt

Válasz

Drakula a ligetben olvas

Az egészen apró, és a legtöbbször a helyi történelemhez kapcsolódó szobrairól elhíresült Kolodko Mihálynak a napokban újabb alkotása bukkant fel, ezúttal a Városligetben.

Alig másfél héttel azután, hogy a szobrász újraalkotta a Szabadság térről eltávolított és a Dunába dobott miniusánkás szobrát – csak ezúttal békatalpakkal a folyó mellett – újabb alkotással lepte meg a budapestieket.

A Drakula szerepében könyvet olvasó Lugosi Béláról nem ez az első gerillaszobor a Vajdahunyad váránál, ugyanis a kastély oldalában éppen húsz éve, 2003-ban megjelent egy komor kőszobor a vámpírról. Annak alkotóját sokáig homály fedte, csak a HZ monogram volt ismerős, mígnem a Köztérképen megfejtették, hogy Hartmuth Zech munkája.

A mostani bronz miniszobor a kicsit búsan könyvet olvasó Drakulát ábrázolja, aki úgy tűnik, a napfényt is jól bírja. A Facebook oldalán a művész még nem erősítette meg az alkotás készítését, de szemfüles városjárók és rajongók azonnal kiszúrták.

A szobrocska a Vajdahunyad vár jégpálya felőli oldalán található, a Hunyadi szobron túl sétálva.
https://enbudapestem.hu/2023/05/21/drakula-a-ligetben-olvas-feltehetoen-uj-kolodko-miniszobor-bukkant-fel
___

A félkész mű már 2022 szeptemberében feltűnt egy videointerjúban, akkor azonban még nem lehetett tudni, mikor és hol tűnik majd fel a köztéren.
https://24.hu/kultura/2023/05/22/kolodko-aprocska-drakula-szobra-tunt-fel-a-vajdahunyadvarnal/
Az apró szoborról további képek itt láthatók:
https://www.kozterkep.hu/47497/drakula#

Előzmény

Válasz

Ushanka returns (videó)
https://fbshort.com/MzaC

Válasz

Egy Trabantba oltott DeLorean Kolodko Mihály legújabb szobra

Egy Trabant és a Vissza a jövőbe-filmekből ismert csodajárgány, a DeLorean ötvözéséről van szó.
https://24.hu/kultura/2023/02/16/kolodko-mihaly-trabant-delorean-szobor/

A szobor a Keleti pályaudvarnál lett elhelyezve.

Készítése:
https://www.facebook.com/watch/?v=6556650331029678
https://www.facebook.com/watch/?v=928210385022587

Képek:
https://www.facebook.com/photo/?fbid=749594670070657&set=a.238647081165421

Válasz

Egy felhúzhatós mini-Trabant került az egyik budapesti híd mellé

A kőből készült kis autó egy kőfalra került fel, a budai oldalon.

Alig pár napja számoltunk be arról, hogy a mini-gerillaszobrokra szakosodott Kolodko Mihály egy új szobrot helyezett el a Nyugati téren, az egykori Skála Kópé előtt tisztelegve, pár perce pedig szembejött egy újabb videó a szobrásztól, amelyben egy felhúzható kis Trabantot – ezúttal nem fémből, hanem mészkőből készítve, az oldalában egy kulccsal – helyeztek el egy kőfalra a budai oldalon, a Margit híd közelében.
https://welovebudapest.com/cikk/2022/4/3/latnivalok-es-kultura-ujabb-kolodko-szobor-egy-felhuzhatos-mini-trabant-kerult-az-egyik-budapesti-hid-melle

A videó az autó elhelyezéséről:
https://www.facebook.com/watch/?v=395735625726089

Előzmény

Válasz

A Nyugati téren, a volt Skála Metró elé került a kis szobor, ami stílszerűen az egykori reklámfigurát, a Skála Kópét ábrázolja.

A kis Skála Kópé az egyik virágágyás mellett lett kiállítva – vagy inkább kiültetve, merthogy üldögél egy modern dizájnszéknek tűnő ülőalkalmatosságon. Mivel a kis kópéról tudni lehet a régi reklámokból, hogy a „szíve a vásárlóké”, a miniszoborművész különösen ügyelt arra, hogy ez az elem a művén is megjelenjen. Így a Skála Kópé piros szíve kívül dobog, nem pedig a fémtestén belül.
https://welovebudapest.com/cikk/2022/4/1/latnivalok-es-kultura-uj-koldoko-szobor-kerult-a-nyugati-terre-a-skala-kope

Válasz

Ezúttal a Gellért-hegy lábánál találkozhatunk Kolodko Mihály legújabb miniszobrával.

Kolodko Mihály alkotása egy sziklába fúródó bombát formál, amelyről egy kis mesefigura lóg. Bár a szerző nem konkretizálta, közösségi oldalának követői leginkább Fekete István Vukjára asszociálnak.
https://papageno.hu/intermezzo/2023/01/bomban-csungo-vuk-uj-kolodko-szobor-tunt-fel/

Képek:
https://www.facebook.com/profile.php?id=100050603926078

Válasz

Stockholmban hagytam gyermekkorom svéd kedvencét
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0WyofyfhC7DDwcbJJZoacpKpdsX2wgNouhV2otnFHnJKdTPd4aX8ZJnV28wzrHyetl&id=100050603926078
___

https://www.astridlindgren.com/sv/karaktarerna/karlsson-pa-taket

Válasz

A Budavári sikló végállomása mellett a várfalon kapott helyet a sokak által kedvelt, magyar rajzfilm figura a Kockásfülű nyúl. A távcsövével a Lánchidat kémlelő nyuszi bronz alakját Kolodko Mihály szobrászművész készítette.

A kockásfülű nyúl különleges tulajdonságokkal felruházott hős, nevét, hosszú füleiről kapta, amelyeket összecsavarva propellernek használ és így repülni is tud.
https://ng.24.hu/foto/onok-kuldtek/2022/11/27/kockasfulu-nyul/

Válasz

A Néprajzi Múzeum elé került ki egy pár gördeszkázó csizma. Kolodko Mihály legújabb miniszobra ismét több jelentéssel is rendelkezik. Az egyik közülük a kikerülés dátumához kapcsolódik.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid06xFUap6twwicwFhcuX9dYPLdBSxNZGQQujm1gTLPiTtkQLxuL5Uw6GT5jpFqjRByl&id=100050603926078

A kis gördeszka feltehetően fricska a múzeum gördeszkapályára emlékeztető épületének alakjának. A csizmák az 1956 október 23-án ledöntött Sztálin-szoborra utalnak. A mai Ötvenhatosok terén álló szoborból a forradalom első napjai után csak a csizmák maradtak. A forradalmárok lángvágóval vágták el a csizma szárát, mert ott volt a legvékonyabb.
https://papageno.hu/intermezzo/2022/10/uj-kolodko-miniszobor-oktober-23-ra/

Emellett az alkotónak a kihelyezésről készült werkvideója arra utal, hogy az Amoung us című játék is az inspirációi között van.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02xT4Au7vMZpNhdwtFYbDpuRNHRKyUs9fm3Ckq6qi3XBP9LemeiDWvHiAQGgnoaHYsl&id=100050603926078

Válasz

A nap képe: Szomorú tank
Budapesten, a Batthyány tér villamosmegálló közelében, a Kossuth-híd emlékkőnél a Tank miniszobor áll, melynek készítője a Kárpátaljáról származó Kolodkó Mihály. A Duna túloldalára tekintő, lekonyult csövű bronz harckocsi 2017 áprilisa óta állít emléket az 56-os forradalomnak.
https://ng.24.hu/foto/a-nap-kepe/2022/10/23/szomoru-tank/

Válasz

A Józsefvárosi Önkormányzat által május elején már bejelentett szurikáta-szobor – amit a Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért névadója ihletett – szeptember 18-án, vasárnap tűnt fel a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikájának kerítésén.díszíti mostantól a Gyermekklinika kerítését

A néhány centiméteres állat a józsefvárosi Bókay János utcában ácsorog.

Alig néhány nappal a Tizedes meg a többiek ikonikus kompótos jelenete ihlette Duna-parti szobor után a gerillaszobrászként indult, ungvári gyökerű Mihajlo Kolodko (Kolodko Mihály) újabb apróságot helyezett el a fővárosban – ezúttal a pesti oldalon.
https://www.youtube.com/watch?v=9Hn5HTdJAe8

-- Az alapítvány a szoborral nem egyszerűen az egyes típusú diabéteszes kabalájává akar tenni, de a gyerekkori diabétesz korai felismerésének fontosságára, illetve az inzulin felfedezésének századik évfordulójára

akarja felhívni a figyelmet – írtuk korábban.
https://24.hu/kultura/2022/09/19/miniszobor-szurikata-kolodko-mihaly-mihajlo-szurikata-gyermekklinika/

Válasz

Az oroszok már spájzban vannak
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/az_oroszok_mar_spajzban_vannak_kolodko_art

Válasz

Elkészült a pasaréti virágárus házaspár, Aranka néni és Béla bácsi emlékhelye az egykori bódé helyén – Őrsi Gergely II. kerületi polgármester osztott meg képeket a szoborról.

Patz Béla 89 éves korában, tavaly februárban hunyt el Covid-fertőzés miatt. Halála után a környék lakói virágokkal és mécsesekkel emlékeztek a legendás virágárusra, egy kerületi Facebook-csoportban pedig közösségi ötletelés indult arról, hogy miként tudnák megőrizni Béla bácsi és a kilenc évvel korábban elhunyt felesége, Aranka néni emlékét. Őrsi Gergelyt is bevonták a tervbe, aki arról döntött, hogy emlékművet kap a házaspár Pasaréten.
https://telex.hu/belfold/2022/08/26/pasareti-viragarus-hazaspar-aranka-neni-bela-bacsi-szobor-ii-kerulet

Válasz

Egyszer volt Budán kutyavásár...

Alig pár nappal a részeg római légiós után, újabb Kolodko Mihály-miniszobrokkal bővült Budapest egyik tere.

Az Egyszer volt Budán kutyavásár nevet viselő szoborcsoport négy alkotást foglal magában, melyek

-- ismert animációfilm-szereplőkre, Vahurra és Frakkra hasonlítanak, de mintha Fekete István pumija, Bogáncs is megjelenne.

A negyedik szobron három kiskutya nézi egy kosárból a járókelőket izgatottan Batthyány utca és a Hattyú utca csatlakozásánál, a Vízivárosi Klub előtt.

Az ebek mellett Kolodko Mihály egy plakettet is elhelyezett a földön, ami Mátyás királyt ábrázolja.
https://fidelio.hu/vizual/kolodko-kutyak-leptek-el-buda-egyik-teret-171478.html

Válasz

Borban az igazság! – Aquincumba került a legújabb Kolodko-miniszobor

Videó:
https://www.facebook.com/watch/?v=5329657660387775

A részeg római légiós május 21-e óta a katonai amfiteátrumon üldögél a harmadik kerületben.

A népszerű gerillaszobrászt ezúttal az ismert latin mondás, az „In Vino Veritas”, azaz a „Borban az igazság” ihlette meg, ennek mentén született meg a római legionárius figurája, aki mellett egy (vélhetően üres) boroskancsó is helyet kapott.

Kolodko Mihály a magyarországi szobor mellett elkészítette az alkotás párját is, melyet a horvátországi Pulában helyezett el, szintén egy amfiteátrumban.

Az aquincumi gyakorlóteret, amely a két, városban található amfiteátrum közül a nagyobbik, 145 körül építették, mérete meghaladta a római Colosseumét, és körülbelül 10-13 ezer néző befogadására volt alkalmas.

Bár mára már csak az alapjai maradtak meg, még most is megfigyelhető, hogy a nézőtérre boltozott lépcsőrendszeren keresztül lehetett bejutni, valamint egy körülbelül négy méter magas belső fal védte az embereket a küzdőtérre engedett vadállatoktól.
https://fidelio.hu/vizual/borban-az-igazsag-aquincumba-kerult-a-legujabb-kolodko-miniszobor-171325.html

Válasz

Új Kolodko miniszobor Budapesten – nagyon bátor orosz-ukrán háborús emlékmű született
2022. március 16.

Gerillaakció keretében került ki a Moszkva sétányra március 14-én Kolodko Mihály legújabb miniszobra, amellyel – művészet eszközeivel – de keményen véleményt is mond az aktuális ukrán-orosz háborúról.

A kárpátaljai származású művész miniszobrait legtöbbször a cukiságfaktoruk miatt övezi hatalmas rajongás, legyen szó Mr.Bean macijáról a volt brit nagykövetség falán vagy a hintaágyban lazuló Ferenc Józsefről a Szabadság hídon.

Ám a mostani alkotásával, amely hétfőre virradóan jelent meg a Moszkva sétány Árpád hídhoz közeli szakaszán, keményen állást foglal a szomszédban zajló háború ellen.

A szoborkompozíció most is több olyan csavart rejt, amelyek elsőre nem is olyan egyértelműek, de megfejtve őket nagyon erős üzenettel bírnak. Már maga a helyválasztás – Moszkva sétány – is tökéletes, ahogy a szobor megfordított arányainak is komoly jelentősége van.

Ugyanis a jelenlegi, két részből álló szobor nem is olyan apró. A Duna parton feltartott fehér kő ujj, amely pecsétgyűrűként az ukrán címer látható elég egyértelműen egy feltartott középső, bemutató ujj. Ennek ujjbegyén egyensúlyozik egy apró hajó, feltehetően a Kígyó-szigeteki hadihajó, ebben ül Putyin a tankja mögött.

A bevett ábrázolásmódnak és földrajzi méreteknek ez a megfordítása – itt Ukrajnát jelképező ujj a hatalmas és Putyin hajója csak egy apróság – jól szimbolizálja az ukrán nép váratlan és hősies ellenállását, és tényleges erkölcsi nagyságát a jelenlegi helyzetben.
Új Kolodko miniszobor Budapesten – nagyon bátor orosz-ukrán háborús emlékmű született

A 444 beszámolója szerint, akik még a szobor készülésekor jártak Kolodko műhelyében, ez a világ nagyvárosaiban álló első ilyen háborús emlékmű.
https://enbudapestem.hu/2022/03/uj-kolodko-miniszobor-budapesten-nagyon-bator-orosz-ukran-haborus-emlekmu-szuletett/

Válasz

Kolodko Mihály - Szenes (Anikó) Hanna köztéri szobra az erzsébetvárosi Szenes Hanna parkban
http://autovezetes.network.hu/kepek/klubkepek/kolodko_mihaly__szenes_aniko_hanna_kozteri_szobra_az_erzsebetvarosi_szenes_hanna_parkban

Válasz

Új Kolodko alkotás Budapesten - Ferenc József függőágyban lazul a Szabadság hídon
http://autovezetes.network.hu/kepek/erdekessegek/uj_kolodko_alkotas_budapesten__ferenc_jozsef_fuggoagyban_lazul_a_szabadsag_hidon

Válasz

Kolodko | „Balaton”
https://www.youtube.com/watch?v=MWmd6DkQCh4

Több:
http://autovezetes.network.hu/kereses/in_club/1/q/kolodko

Válasz

Új Kolodko szobor Budapesten
2020.04.09.

https://mediaklikk.hu/video/2020/04/09/uj-kolodko-szobor-budapesten

Válasz

A kicsi is lehet óriási (élmény) - Kolodko-miniszobrok nyomában

Az utóbbi években egyre több helyen bukkanhatunk Budapest utcáin és közterein Kolodko Mihály különleges bronz miniszobraira. A kárpátaljai szobrászművésszel beszélgettünk magyar kötődéséről, gyerekkoráról, az alkotás folyamatáról, szobrai jelentéséről, és hogy miért fontos, hogy a művek pont oda kerüljenek, ahova.
https://www.turistamagazin.hu/hir/a-kicsi-is-lehet-oriasi-elmeny-kolodko-miniszobrok-nyomaban
2019. szeptember 17.

Az alig 15 centiméteres alkotások növekvő népszerűségét mutatja, hogy a művész által titokban kirakott apró gerillaszobrok híre futótűzként terjed a közösségi oldalakon. Ahogy egy-egy újabb „Kolodko-mini” kikerül a Facebookra vagy az Instára, a rajongók szinte elkezdenek versenyezni egymással, hogy ki lesz az első, aki megtalálja, és ki azonosítja be először a helyszínt, illetve posztokban találgatják, mit is jelenthet a legújabb mű. A Duna-partra telepített Főkukac, az 56-os szovjet megszállásra emlékeztető, apró Szomorú tank, vagy a Széll Kálmán téren várakozó Mekk Elek és a budai várból Pest felé néző Kockásfülű nyúl sem véletlenül lopta be magát a városlakók és a turisták szívébe. Amilyen kicsik, olyan szerethetők.

Turista Magazin: Mi szokott előbb jönni, a szobor ötlete, a téma vagy a helyszín?
Kolodko Mihály: Nincs olyan, hogy előbb van az ötlet utána a helyszín, vagy fordítva, hogy elkészítem a szobrot, és nincs hozzá konkrét elképzelésem a helyszínről. Vagy ha nincs helyszín, akkor nem is kezdek neki a szobornak. Nekem együtt kell látnom a szobrot a térrel, mert ezt tanultam szobrászként a lembergi (Lviv) akadémián. A monumentális szobrászatban nem lehet egy komoly műalkotást anélkül megtervezni, hogy ne tudnánk pontosan a helyet, ahol az majd állni fog. Muszáj tudni, milyen környezetben és hol helyezkedik el a szobor, ehhez képest, hol jár a nap, mekkora forgalom veszi körül, honnan látható jól. A (mű)tárgy-tér „együttlátástól” nem tudok elszakadni, ez a szobrász szakmával jár. És ez a kicsi szobroknál is ugyanígy működik.

TM: Monumentális szobrászatot tanultál. Miért választottad mégis a nagy helyett a mini gerillaszobrokat mint műfajt?
K. M.: Ha nagy szobrot készítesz, ahhoz nagy hely kell, és sokkal több pénz, mint egy kisebb alkotáshoz. Nekem meg nagyon kicsi a műhelyem, szó szerint egy konyhányi, és nincs sok pénzem, ezért kicsi szobrokat csinálok. De a viccet félretéve, mindig is vonzott a kis struktúra kihívása. Ha visszanézek, állandóan kerestem, hogyan lehet belesűríteni kisebb szobrokba ugyanazt, ami egy monumentális alkotásban benne van. Kifejezni kis méretben, az arányok megtalálásával, egy monumentális szobor esszenciáját. A ferihegyi pici Liszt Ferenc portré esetében például egy olyan szobrot szerettem volna elkészíteni, amely nemcsak hasonlít rá, de Liszt karakterét is jobban kifejezi. Ezért a fejét nagyobbra formáltam, hogy aprólékosabban kidolgozhassam a vonásait, a szobor szempontjából kevésbé hangsúlyos, alsóbb testrészek pedig arányaiban kisebbek lettek. Másrészt viszont a kis méret több művészi szabadságot is ad, mert nem szól bele senki, hogy milyen legyen az alkotás, hova állítsuk fel, ami egy nagyobb szobor esetében gyakran előfordulhat.


TM: A Nagy-ho-ho horgász Főkukaca, a Mekk Elek, a Kockásfülű nyúl mind egy-egy magyar rajz-, illetve bábfilm kedvelt figurája, melyeken itthon a 70-es, 80-as években gyerekgenerációk nőttek fel.
Miért volt fontos neked, hogy ezekről is szobrot készíts?
K. M.: Ungváron születtem, édesanyám magyar, és ő magyarul beszélt hozzám gyerekkoromban. Emlékszem, ötéves koromig egész jól beszéltem magyarul, még fordítottam is édesapámnak, aki ukrán származású, amikor Magyarországra látogattunk a rokonokhoz. Aztán az iskolai évek alatt ez a magyar tudás erősen megkopott, mert nem használtam a nyelvet. Viszont az anyai nagymamámnál Királyházán és Nagyszőlősön mindenki beszélt magyarul, és mivel ezek a települések közel vannak a magyar határhoz, a magyar tévécsatornát is lehetett fogni. A legérdekesebb műsor pedig egy gyereknek, a mese. Így jutott el hozzám Mekk Elek, a Főkukac és a Kockásfülű nyúl is. Nagyon tetszettek, és ezáltal a magyar nyelv, a mesék, a rajzfilmek világa akaratlanul összekapcsolódott a gyerekkorom emlékével. Aztán a 90-es évek második felében és a 2000-es évek elején Lembergből egyre többször jártunk át a barátaimmal koncertekre, kiállításokra Budapestre, és a magyar nyelv, kultúra újra fókuszba került az életemben. Olyannyira, hogy immáron három éve élek a feleségemmel és két kislányommal Magyarországon. Fontosnak tartottam, hogy a lányok megismerkedjenek ezekkel a mesefigurákkal, és ne csak Disney animációs filmeken nőjenek fel. Amikor például együtt raktuk ki a Főkukac szobrát a rakpartra, az hatalmas élmény volt számukra. Nem hittem, hogy meg tudom szerettetni a lányaimmal ezeket a figurákat, de mégis sikerült, mert ha egy-egy tévécsatornán feltűnik a Nagy ho-ho-horgász vagy a Mekk mester, azonnal kiabálnak: itt van a Főkukac és a Mekk Elek. Ennek örülök, mert már tudnak ezekről a mesékről, és ez jó, hiszen így az ő gyerekkoruknak, életüknek is része lett. De abban is nagyon bízom, hogy ugyanígy örülnek azok is, kicsik és nagyok, akik látják a szobraimat - hiszen ezért csinálom őket.

TM: A Főkukacnak és a Rubik-kockának is vannak „ikertestvérei” Ungváron. Mi alapján döntöttél úgy, hogy ezeket a szobrokat Budapesten is kiteszed?
K. M.: Amikor egy szobron dolgozom, akkor két-három példányban is elkészítem, kiöntöm, mert lehet, hogy az egyik nem sikerül olyan jól, akkor a másikon javítok kicsit, vagy ha ellopják - amire volt példa -, rögtön tudom pótolni. Amikor még Ungváron éltünk, de már tervben volt, hogy Budapestre jövünk, és az egyik hónapot itt töltöttünk, a másikat ott, abban az időszakban készült a Főkukac. Kikerült hát az Ung partjára is, mert úgy éreztem, ezzel egy hidat építek a két város között, ami összeköti bennünk a két hazát. A Rubik-kockát a 40. évforduló tiszteletére tettem ki Ungváron, Budapesten pedig úgy gondoltam, hogy jó lenne egy olyan helyen kirakni, ahol sok turista megfordul, ezáltal még több ember viheti haza az emlékezetében a kockát, és azt, hogy ez a játék Magyarországról származik.

TM: Mennyi ideig készül egy ilyen apró szobor?
K. M.: Változó. Lehet pár hónap, de akár több év is. Ezért is örülök, hogy nem rendelésre csinálom őket, mert így nem vagyok időhöz kötve. Minden szobornak megvan a saját ideje, amíg készül, érlelődik, és aztán megszületik, ezt azonban nem lehet határidőkkel sürgetni, mert akkor nem lesz jó. Van valami tűz, ami ég bennem, és ez formálja meg a szobrokat, de előre nem tudom, hogy mi fog megszületni és mikorra. Eddig a leggyorsabban létrejött miniszobrom, Herzl Tivadar szobra volt, ami a tervezéstől a bronzöntésig két-három hét alatt elkészült. Megvolt az ötlet, a hely, hogy hova szeretnék egy szobrot állítani a szülőháza közelében, a Dohány utcai zsinagóga mellett. De az utolsó pillanatban a kezembe került egy érdekes századfordulós fotó Herzlről, ahol egy biciklivel pózol egy altausseei kirándulás alkalmával. Ez a kerékpáros fotó azonnal fölülírt mindent, összeállt a kép a konkrét helyszínről és a szoborról. Így került a bringatároló közelében levő oszlopra. Méghozzá azért ide, mert szerettem volna, hogy amikor az emberek megnézik és lefényképezik a szobrot, akkor arra a helyre nézzenek, ahol egykor Herzl szülőháza állt. Ugyanakkor a Liszt-szobor több mint egy évig készült.

TM: Többszintű jelentése van a szobraidnak, akár egész történeteket lehet köréjük írni, ezért is izgalmasak. De néha nehéz helyzet elé is állítod a befogadót. A „Libidó, avagy Lufikutya csonttal” minikompozíció a Duna-korzón elég rejtélyes.
K. M.: Igen, ez egy nagyon személyes szobor, és személyes érzésekre vonatkozik. Talán ezért is nehéz „megfejteni”. A többi szobrom könnyebben értelmezhető az embereknek, mert vagy egy ismert mesefigurára, vagy egy közismert dologra utal, így jobban benne van a közös kulturális tudatunkban. A Lufikutya Jeff Koons kortárs amerikai szobrászra utal, akinek van egy hasonló nevű alkotása, és aki jelenleg a világ egyik legdrágább és egyik legvitatottabb sztárművésze. Itthon a neve valószínűleg csak a kortárs művészetek iránt érdeklődőknek vagy egy szűkebb szakmai rétegnek jelent valamit. Szerintem, amit ő csinál a művészetével az már annyira elrugaszkodott és drága, hogy ezzel a miniszoborral le akartam rántani a földre, és hétköznapivá tenni. De emellett Jeff Koonsnak Budapesthez is van kötődése. A titok a csontban van, mely ösztönösen vonzza a kutyát, akár egy férfit a nő, ezért is lett „Libidó” a címe. Jeff Koons első felesége pedig Staller Ilona, alias Cicciolina volt, aki Budapesten született, illetve itt házasodtak össze. Ahogy Koons ráépítette a művészi karrierjét Cicciolinára, elkészítette vele erotikus fotó- és szoborsorozatát, amellyel igazából befutott, úgy épül egymásra a kutya meg a csont szimbóluma. Ráadásul Cicciolina karrierje a Duna-korzón kezdődött, a 60-as évek végétől ugyanis itt, a Duna Intercontinentalban volt szobaasszony, ahol felfigyelt rá egy olasz filmrendező, aki később kivitte Olaszországba forgatni.

TM: Breki miért ül a Szabadság téren?
K. M.: A televízió épülete miatt, ő ugyanis a Muppet Show egyik szereplője, s ezért a mű címe: End of the show. Vége van annak az épületnek, mert már nem a televízió székháza, vége van a Muppet Show-nak is, mert már nem megy a tévében. És mit csinál egy munkanélküli Breki? Kiugrik a tévéből, visszamegy a természetbe, úgy ül ott már a téren, mint egy igazi béka. Néz az amerikai nagykövetség irányába, hiszen a sorozat amerikai-angol volt, oda szeretne visszatérni ismét.

TM: Legutóbb négy alkotásod is kikerült Erzsébetvárosba.
K. M.: Ezek most pont nem gerillaszobrok, volt avatójuk, megrendelésre születtek, és mégis elég jók lettek, úgy érzem. Az Erzsébetvárosi Önkormányzat kért fel, hogy készítsek néhány olyan miniszobrot, amely egykor itt élt híres embereknek vagy legendás épületeknek állít emléket a VII. kerületben. A négy kikerült mikroemlékmű: az Üldögélő búvár (aki a New York-palota legendabéli, Dunába dobott kulcsát tartja a kezében), a Tizennégy karátos autó (ami Rejtő Jenő szülőháza közelében állít emléket az írónak), a Noé bárkája (az Állatorvostudományi Egyetem szomszédságában lévő játszótér mellett), és a pipában ülő, zongorázó Seress Rezső-szobor (amely a Szomorú vasárnap világhírű zeneszerzőjének egykori törzshelye, a Kispipa előtt kapott helyet). A tervek szerint ez a sorozat a jövőben része lesz majd egy több állomásból álló erzsébetvárosi emléksétának.

TM: Most, hogy egyre több helyen láthatunk tőled miniszobrokat, és egyre népszerűbb vagy, nem félsz attól, hogy elkezdenek másolni/hamisítani?
K. M.: Nem félek, sőt lehet, még örülnék is neki. Persze csináljon más is kis szobrokat, mert attól csak színesebb és érdekesebb lesz a város.

A „Kolodko-minik” helyszínválasztása sosem véletlen...

Ha valaki szeret keresgélni, felfedezni új dolgokat a városban, remek móka lehet Kolodko Mihály parányi szobrainak felkutatása. Figyelem, „szpojlezerés” következik, vagyis az alábbi térképen összegyűjtöttük az eddig kihelyezett összes szobrocskát. Így csak az görgessen tovább, aki már látta mindegyik „Kolodko-minit”, vagy akit ez a szpojlerezés nem zavar.

https://www.turistamagazin.hu/hir/a-kicsi-is-lehet-oriasi-elmeny-kolodko-miniszobrok-nyomaban

Válasz

Miniszobrok szabadságból
Meglátogattuk Kolodko Mihályt a váci műtermében
https://magyarnemzet.hu/kultura/miniszobrok-szabadsagbol-7410488/

A magyar nyelvterületen a gerillaszobrok kapcsán elsősorban Kolodko Mihály nevével találkozunk. Az ungvári születésű művész monumentális szobrászat szakon végzett Lembergben, és miniszobrait látva arra gondoltam, talán valamifajta ars poetica állhat amögött, hogy a nagyobb pénzzel, médiafigyelemmel és világraszóló átadási ünnepséggel járó, monumentális műalkotások helyett titokban csempészi miniatűr szobrait a közterekre. Erről is kérdeztem őt, amikor meglátogattuk a műtermében.

Kolodko Mihály alig tíz négyzetméteres műtermében, Vácon születnek azok az apró szobrok, melyeknek mára nagy rajongótábora van: többen szoborvadászatot is szerveznek, hogy felfedezzék a csöppet sem szokványos helyeken felállított műalkotásokat.

A keskeny helyiség polcain ismerős figurák sorakoznak: itt van Főkukac, Csontváry, Svejk, itt van Andy Warhol, és Bodrogi Gyula is épp előbújik egy Süsü-jelmezből. Ez utóbbi meglepetés volt, hiszen a művész még keresi a legmegfelelőbb helyet, ahol közkinccsé teheti, addig a polcon marad.

Főkukac és a gerillaművészet

Bár többször formáz meg mások nevéhez kötődő figurákat – ilyen például Főkukac vagy Lisa Simpson is – ezek sosem egyszerű bronzváltozatai egy-egy ismert karakternek, hanem egy gondolatot szolgálnak és valamely személyes kötődés is kimutatható.

A Főkukac például a művész gyerekkorának is fontos szereplője: Kolodko Mihály édesapja ukrán, édesanyja magyar, de otthon az ukrán nyelvet használták, és ő csak a nagymamájával beszélt magyarul – A nagy ho-ho-horgász pedig egyik kedvence volt, mellyel egyben azt is tesztelte, mennyire érti meg ezt a nyelvet, melyet ilyenkor rajzfilmnézés közben is tanult.
Miniszobrok szabadságból

A Főkukac parányi szobrát először Ungváron állította fel – ott ez a magyar kultúra jelenlétére is utal, hiszen csak a magyarok tudják róla, hogy ő egy rajzfilmhős, az ukránok gyakran az Alice Csodaországban című meseregényben szereplő hernyót látják benne. A művész pedig mindenféle politikai vagy nemzetiségi szemponttól függetlenül egyszerűen csak csalinak szánta, hogy ha az emberek felfedezik, talán elkezdenek nyitott szemmel járni, jobban figyelni arra, mi veszi őket körül. Bejöttek a számításai, a járókelők megkedvelték a legkülönfélébb helyeken felbukkanó miniszobrokat, Ungváron térkép is készült, amelyen jelölték, hol lehet felfedezni ezeket.

Vajon egy ars poetica miatt döntött a gerilla art mellett? Nem. Mint mondja, nem esztétikai megfontolás van mögötte, hanem abban a helyzetben ez volt a magától értetődő választás. „A gerilla art jelenségét nem is ismertem addig, amíg el nem kezdték emlegetni a munkáim kapcsán. Eleve a köztéri szobrászat érdekelt, nem láttam értelmét galériákban és kiállításokon bemutatkozni, ahova csak egy szűk réteg jár.

Ezért választottam a monumentális szobrász szakot, mert ez éri el a legtöbb embert. Lemberget nagyon szerettem, egy ideig úgy éreztem, ott akarok élni, aztán hiányozni kezdett Kárpátalja: az, hogy itt ukránok, magyarok, ruszinok, cigányok élnek egymás mellett, és értik egymást. Szegényebb vidék, de itt mások az emberek, köztük jobban éreztem magam.

Megértettem, hogy Ukrajna függetlenségének kikiáltása után új köztéri szobrok fognak készülni, új hősöknek állítanak majd emléket, és én ettől távol akartam maradni. Amikor Kárpátalján is megjelentek az első szobrok, amelyeket olyan személyiségek tiszteletére emeltek, akik sosem jártak itt, fontosnak éreztem, hogy láthatóvá tegyem, milyen nagy alkotók kötődnek valójában ehhez a vidékhez. Egyértelmű volt, hogy erre sem felkérést, sem engedélyt nem fogok kapni, ezért lettek ezek a szobrok kicsik, és ezért kerültek ki titokban” – idézi fel a kezdeteket.

Így került köztérre a korcsolyázó Csontváry – a festőgéniusz ugyanis Ungváron járt iskolába, és a visszaemlékezéseiben említi, hogy a tanulásban nem, de a korcsolyázásban élen járt, ezt az emléket fogalmazta újra Kolodko Mihály.

A ruszin származású, magyar és ruszin nyelven egyaránt beszélő Andy Warhol is kapott szobrot egy olyan téren, amely azóta már az ő nevét viseli.

A szobrászművész szerényen megjegyzi, nem biztos, hogy ez összefügg az általa otthagyott szoborral, de nagyon örül, hogy a köztér nevében is visszaköszön az, hogy Andy Warhol családja Kelet-Euró­pának ebből a csücskéből származik. Az első köztéri alkotása egy Szabadság-szobor volt Fernando Botero stílusában. „Olyan kicsi szobrot akartam, amilyen kicsi volt akkor a szabadságérzés” – mutatja az udvaron az első miniszobor másolatát.

A szomszédos kis műhelyből előkeresi az utolsót is, amit a költözés előtt hátrahagyott a szülőföldjén. Egy apró tévékészülék, a képernyőjén táncoló balerinák. „Amikor történt valami a Szovjetunióban, például meghalt Brezsnyev, vagy puccsot hajtottak végre, és még nem tudták, mit kell erről mondani, akkor mindig a Hattyúk tava ment a tévében – napokig is. Erre gondoltam, amikor ezt elkészítettem, és hogy ez ma is így történik, a tévében futó műsorok elfednek valami fontosat, az igazságot” – mondja.

A Főkukac volt az első műve, amelyet Budapesten elhelyezett, a gyerekeivel választott neki helyet a Duna-parton, ez a kis figura összekapcsolta őket a szülőföldjükkel. Ez volt az, ami végül le is buktatta a művészt, erről ismerték fel, hogy ki áll a főváros több pontján felbukkant miniszobrok mögött.

Szeretik a munkáit, megrendelései is vannak, embernagyságú köztéri műveket is készít – nemrég Beregszászon Fedák Sárit formázta meg, most pedig egy kárpátaljai holokauszt-emlékmű szoboralakjain dolgozik, épp egy bilkei testvérpár gyurmaportréját látjuk az asztalon –, de a miniszobrok is maradtak.

Mint mondja, ezek a szabadság miatt fontosak. Így tudja megfogalmazni mindazt, amit fontosnak érez elmondani, és bár a miniszobrok ugyanolyan precíz tervezést igényelnek, mint a monumentális alkotások, de méretükből adó­dóan a munkafolyamat során nincs akkora helyigényük. „A szabadságigény háttere az is, hogy én nem tudok beszélni. Nem tudok magyarázni.
Miniszobrok szabadságból

Nemcsak azért, mert nem tudok jól magyarul, hanem mert a szobraimat nem tudom szavakban megfogalmazni. Volt olyan időszak, amikor nagyon akartam, hogy tudjanak rólam, figyeltem, hogy észrevették-e a szobromat, mit mondtak róla. Megrendelésekben is reménykedtem. És ha valami rosszat írtak, nagyon bántott. De most már nem figyelek arra, amit írnak, mert sok mondanivalóm van.

Nincs ezek mögött számonkérés, hogy eddig miért nem állítottak emléket ennek vagy annak, hanem csak az van, hogy szobrász vagyok: szobrokat készítek bármiről, amiről úgy gondolom, érdemes megmutatni. Egysze­rűen csak látom, hogy ennek itt a helye” – fejti ki, miért fontos számára a sok kutatás és az ötletelés, az a fajta alkotás, amikor nem kell külső feltételekhez alkalmazkodnia.

Az is fontos, hogy az ő szobrai mögött nincs indulat, ezekkel ő nem bírál, nem támad, hanem általuk azon a nyelven beszél, amelyen a legpontosabban tud fogalmazni.

Mint mondja, értetlenül áll azelőtt, ha mindenképp politikai állásfoglalást akarnak belemagyarázni valamelyik művébe. Egyik ilyen volt a Széll Kálmán téren elhelyezett Mekk Elek.

Volt, aki azt állította, hogy a szobrász így figurázza ki a felújítás végeredményét. Pedig az ezermester azért került épp oda, mert az egykori Moszkva tér volt az, ahol a kilencvenes évektől összegyűltek reggelente a Kárpátaljáról és Erdélyből jött emberek abban a reményben, hogy valaki munkát ad nekik, és tudnak pénzt küldeni az otthon maradt családtagoknak. Ezeknek a névtelen munkakeresőknek akart emléket állítani egy szerethető figurával.

Semmi sem volt, csak szárnyak

A műterem falán egy dorombot is látunk – amolyan „gondolkodó” hangszer, vele szemközt pedig egy „gondolkodó” tábla olyan megjegyzésekkel, mint például: 1 mm is számít; milyen időben, korban beszélünk a szobrászatról; a szobrászatban nincs másolat. A falon is látunk több cirillbetűs feljegyzést. „Épp változik valami – mondja ezekről. – Korábban általában csak ukránul írtam fel dolgokat, mostanában viszont magyarul születnek a gondolataim.”

A szavaiból kiérződik, mennyire fontos neki Kárpátalja és az ottani többkultúrájú közeg értékei, ezért is vetem fel, hogy festőművész feleségével és két lányukkal miért döntöttek úgy, hogy Magyarországon folytatják az életüket.

Mint felidézi, épp a budai Várban megrendezett Csontváry-életműkiállítást látogatta meg, amikor összefutott egyik kárpátaljai ismerősével, aki arra készült, hogy Erdélybe költözik, és kiadja az itteni lakását.

Ők abba költöztek be 2016-ban, amikor áttelepültek. A magyarázatból pedig kitűnik, hogy a költözésnek igazából nem oka volt, hanem célja: „Több mint fél évig éltünk 21 négyzetméteren. Semmink nem volt, de azt éreztem, hogy itt szárnyakat lehet növeszteni, és itt a gyerekeket meg lehet tanítani repülni.”

Válasz