A nagy szakadás (Big Rip) egy olyan kataklizma, ami az ősrobbanás (Big Bang) tökéletes antitézise: az univerzumunk vége. A nagy szakadás során a mindenség menthetetlenül szétszakad, ami a téridő pusztulását eredményezi.
https://raketa.hu/big-rip-a-terido-nagy-szakadasa-az-univerzum-vegzete

Válasz

Két jeges törpebolygón is geotermikus aktivitást mutatott ki a James Webb-űrtávcső
2024. február 24.

Egy amerikai kutatócsoport a Southwest Research Institute vezetésével bizonyítékot talált arra, hogy a Kuiper-öv két jeges törpebolygóján, az Erisen és a Makemake-n hidrotermális vagy metamorf tevékenység zajlik. A felszínükön észlelt metán arra utal, hogy meleg, vagy éppenséggel forró geokémiai folyamatok mennek végbe a kőzetmagjukban, ráadásul jelentősen eltér az üstökösökről származó metántól.

A kutatók az elmúlt két évtizedben rájöttek, hogy a jeges világok belseje sokkal fejlettebb lehet, mint korábban hittük. Több jeges holdon is megtalálták a felszín alatti óceánok bizonyítékait, így például a Szaturnusz Enceladus és a Jupiter Europa holdján is. A folyékony víz az egyik kulcsfontosságú feltétel, hogy potenciálisan lakhatónak tartsunk egy bolygót. A kutatók a következő években meg fogják vizsgálni, hogy az Eris és a Makemake felszíne alatt rejtőzhet-e óceán.

Ha a két égitest bármelyike lakható, akkor az lesz a legtávolabbi világ a Naprendszerben, amelyen képes lehet fennmaradni az élet. A belső kémiai folyamatok feltárása egy lépés ebbe az irányba.

„Ha az Eris és a Makemake kőzetmagja meleg vagy akár forró, és geokémiai folyamatok zajlanak benne, akkor a kriovulkanikus tevékenység metánt juttathat a felszínükre, és ez geológiai mércével mérve a közelmúltban meg is történhetett. Olyan szénizotóp arányt (13C/12C) találtunk, ami viszonylag nem túl régen végbement felszínformálódásra utal.” – mondta Will Grundy (Lowell Observatory), a tanulmány társszerzője.

Ez az eredmény része annak a paradigmaváltásnak, amely mostanában zajlik a bolygótudományban. Egyre inkább felismerjük, hogy a hideg, jeges égitestek szíve meleg lehet. A jelen tanulmányhoz kifejlesztett modellek arra utalnak, hogy geotermikus gázok képződése a Szaturnusz Titán holdján is lehetséges, amely szintén bőséges metánkészlettel rendelkezik. Az Eris és a Makemake aktivitásával kapcsolatos felfedezés felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontosak azok a belső folyamatok, amelyek a nagyobb Kuiper-objektumokat formálják. Ez összhangban áll azzal is, amit a Pluto esetében tapasztaltunk.

„A New Horizons űrszonda Pluto melletti elhaladásával és ezzel a mostani felfedezéssel a Kuiper-öv sokkal élőbbnek és dinamikusabbnak látszik, mint eddig.” – mondta Glein. „Ideje lenne elgondolkodnunk arról, hogy egy űrszondát küldjünk az egyik törpebolygóhoz. Így geológiai kontextusba helyezhetnénk a Webb-űrtávcső adatait. Biztos vagyok benne, hogy számtalan csoda vár még ránk!”
https://www.csillagaszat.hu/hirek/ket-jeges-torpebolygon-is-geotermikus-aktivitast-mutatott-ki-a-james-webb-urtavcso/

Válasz

Február 6 – a magyar radarcsillagászat napja

Bay Zoltán és munkatársai 1946-os hold – radarkísérletének emlékére

A radarcsillagászat a csillagászatnak az az ága, amelyben a vizsgált égi objektum felé rádióhullámokat irányítanak és a visszaérkező hullámokat elemzik.

Bay Zoltán vezette azt a csoportot, melynek először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. A kísérletek 1945 nyarán kezdődtek, és 1946. február 6-án bejelentették a világnak, hogy sikerült a Holdra radarjelet küldeni és a visszavert jelet érzékelni.

Ezt Bay jelismétlési és jelösszegzési ötletének megvalósítása tette lehetővé, mely elv a mai napig használatos. Az ezzel elvégezhető távolságmérések sokat pontosították ismeretünket a naprendszerbeli távolságokról (lásd csillagászati egység). Ez azt jelentette, hogy Bay Zoltán nemcsak elindította a radarcsillagászatot, hanem új tudományág született. 1946 és 1948 között tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének.

A radarcsillagászok megfigyelik a légkörbe belépő meteorrajok kiterjedését és sebességét. A Naprendszeren belül a rádióhullámok visszaérkezési idejének mérésével a távolságokat lehet pontosan megállapítani. A visszaérkező jel hullámhosszának eltéréséből a kibocsátott jelhez képest, azaz a Doppler-effektus segítségével, mérhető a vizsgált bolygók Földhöz viszonyított sebessége.

A különleges űrszondák sok hónapon át végzett radar méréseinek jelfeldolgozása alapján a vizsgált bolygó felszíne feltérképezhető. Így készültek a Magellán űrszonda 1990 és 1994 közötti mérései segítségével részletes háromdimenziós térképek a Vénuszról. A radarcsillagászat műszerei: egy többnyire nagy méretű parabola-reflektor és egy érzékeny, számítógép vezérelt vevőrendszer.

Forrás: József Attila Könyvtár – Dunaújváros
https://baloghpet.com/2024/02/06/februar-6-a-magyar-radarcsillagaszat-napja/

Válasz

A magyar csillagász, aki napernyőt feszítene a Föld és a Nap közé | 2024. február 5.

35 ezer tonna súlyú, 300 kilométer sugarú szerkezettel védené a Földet a további felmelegedéstől Szapudi István.

Teller Ede az 1990-es években már írt egy cikket arról, hogy egy nagy ernyővel kellene eltakarni a Nap 1-2 százalékát. Szapudi István ötlete, találmánya voltaképpen ennek a továbbfejlesztett változata, amelyről korábban már beszámolt néhány sajtóorgánum, leginkább tudományos oldalak. A Hawaii Egyetem csillagászati intézetének professzora alkotói szabadságát töltve szűkebb pátriájában, Siófokon nyilatkozott a Narancs.hu-nak.

magyarnarancs.hu: Megvan a megoldás a klímaváltozásra?

Szapudi István: Ezt ma még lehetetlen megmondani, hiszen nincsen válasz arra, hogy meg lehet-e valósítani az ötletemet, s amennyiben igen, meg akarjuk-e valósítani. Az, hogy napelemeket teszünk a házakra, kis lépés; az én elképzelésem egy nagyobb a Föld felmelegedésének megállítása érdekében. Az újkor óta az ember egyre több szén-dioxidot, üvegházhatású gázt „küld” az atmoszférába, ezek egyre nagyobb hányada marad a légkörben és emiatt nő a hőmérséklet. Azt nem tudjuk befolyásolni, hogy Nap kevesebb energiát sugározzon (ez tőlünk függetlenül persze bekövetkezhet, gondoljunk a jégkorszakokra; pár száz éve is volt egy kisebb, ami majdnem fél fokkal csökkentette a Föld átlaghőmérsékletét), azt viszont igen, hogy kevesebb ilyen anyagot bocsássunk a légkörbe. Egy másik lehetőség a földi geomérnökség: megpróbálják kompenzálni a sugárzást, például volt olyan ötlet, hogy a sztratoszférába port szórnának és az visszatükrözné a sugárzás egy jó részét, vagy fehérre kéne festeni az összes ház tetejét. Egy harmadik az űr-geomérnökség: ennek az ötlete, hogy

-- egy nagy ernyővel eltakarjuk a Nap egy kis részét, 1-2 százalékát.

A korábbi elképzelésekkel az volt a baj, így Teller Edéével is, hogy túl nagy tömegeket kéne megmozgatni, ami fizikailag sem biztos, hogy lehetséges, de a költségeket is növeli.

magyarnarancs.hu: Kiszámolta, hogy ez mekkora projekt lenne?

SZI: Becslésem szerint trillió dolláros, hasonló, mint például a Tesláé volt. Annak is kellett húsz év,

-- jó volna ezt is megvalósítani harminc-negyven éven belül, amíg még tényleg kritikussá nem válik a földi felmelegedés,

mielőtt valóban eltűnnének szigetek a tengerek szintemelkedése miatt, mielőtt százmilliók kelnek útra a lakhatatlanná váló területekről. Abban ma már nagyjából egyetértés van a szakemberek között, hogy mindez valós veszély, csak az én életemben bőven észlelhetők már a felmelegedés jelei. Úgy tűnik, a valóság a legpesszimistább tudományos prognózisokat is felülmúlja e tekintetben.

magyarnarancs.hu: Nekünk, kívülállóknak elképzelni sem könnyű az aszteroidához pányvázott űrnapernyőt, de hogyan fogadták az ötletét a szakmabeliek?

SZI: Az amerikai akadémia tudományos kiadványában publikáltam először, az egyetemem találmányként levédette. Terjed már a híre világszerte szakmai körökben, közben sorban adom az interjúkat angol, német, japán újságoknak

magyarnarancs.hu: Egy csillagásznak egyébként dolga a klímaváltozással foglalkozni?

SZI: Nem, de ma az emberiség egyik legsúlyosabb problémájának tűnik, így természetes, hogy foglalkoztat, akár csak például a Covid. A járvány idején Hawaiion tagja voltam a védekezésről döntő vezetők számára előrejelzéseket, tanácsokat adó Covid-munkacsoportnak. Az űrnapernyő ötlete pedig az utcáról jött: Hawaiion a déli verőfényben az utcán sétálva is sokan használnak napernyőt, ugyancsak a Nap sugarai ellen.

Arra, hogy mekkora technológiai kihívás az űrnapernyő ötlete, a Rakéta című tudományos online magazin hozott példát: a jelenlegi rekorder Saturn V-tel például 140 tonnát lehetett alacsony Föld körüli pályára juttatni az Apollo-program idején, de a jelenleg legfejlettebb, ráadásul még el sem készült eszköz, a Starship szállítási kapacitása is csak 250 tonna. A különbség még így is jelentős, de ez talán már nem a sci-fi kategóriája. Ami az aszteroidát illeti, a NASA nemrég sikeresen demonstrálta, hogy képesek vagyunk megváltoztatni egy ilyen égitest útját. Az amerikai űrügynökség aszteroidaeltérítő műholdja csapódott bele egy kisbolygóba, amely jelenleg a Földtől mintegy 11 millió kilométerre kering. A teszttel a NASA azt vizsgálta, hogy képesek lennének-e a 163 méter átmérőjű aszteroidát letéríteni a pályájáról azzal, hogy 23 ezer kilométer/óra sebességgel belenavigálnak egy 570 kilogrammos űreszközt.
https://raketa.hu/aszteroidara-csatolt-gigantikus-napernyovel-lehetne-megfekezni-a-fold-felforrosodasat-egy-magyar-szarmazasu-tudos-felvetese-szerint

*** Szapudi István az ötödik egyetemi évét már az amerikai John Hopkins Egyetemen töltötte, első munkahelye pedig a Chicagói Egyetem volt, majd angliai és kanadai kitérő után kötött ki Hawaiin 2001-ben. 2008-ra elérte a legmagasabb, professzori rangot a Hawaii Egyetem csillagászati kutatóintézetében. Az elmúlt hetekben alkotói szabadsága alatt MTA-vendégprofesszorként kutatott és tanított a budapesti csillagászati kutatóintézetben. Édesapja Szapudi András író, újságíró (1939-2001), nagybátyja, Bánhegyi Jób (1897-1979) hozzá hasonlóan egyetemi professzor volt, emellett bencés szerzetes, Habsburg Ottó spanyolországi felkészítője az érettségire. Szapudi István szabadidejében fest, rövidfilmeket forgat, dzsesszgitáros egy hawaii free jazz formációban (de idehaza is várják a zenésztársai). Azt mondja, a művészetét is az idő határozza meg, képein is megjelenik az idő, a festmény elkészítésének a folyamata. „Mindig is érdekelt a relativitáselmélet; mi az idő, van-e egyáltalán idő, vagy csak képzeljük? Így ér össze a fizika a művészettel.”
https://magyarnarancs.hu/tudomany/a-magyar-csillagasz-aki-napernyot-feszitene-a-fold-es-a-nap-koze-265414
___

Napvitorla | #76 | Űrkutatás magyarul | 2022. márc. 17.

Egy olyan ötlet, amivel már több, mint száz éve foglalkoznak a tudósok. Ciolkovszkij, Carl Sagan, a Japán Űrügynökség, a NASA és az ESA is foglalkozott már a dologgal.

De mire lesznek bevethetőek?
Hogyan működnek, és mégis hogyan lehet kormányozni a napvitorlákat?
https://www.youtube.com/watch?v=Ez1zL2C-450

Válasz

Az óriásbolygók a JWST szemével (2024.02.03)

Bár a James Webb-ûrtávcsõ fõ feladatai a korai Világegyetem galaxisainak és az exobolygóknak a vizsgálata, a távcsõ idõrõl idõre a Naprendszer égitestjeire is rápillant.

A teljes cikk itt olvasható:
https://www.urvilag.hu/article.php?id=10874

Válasz

Bárki elkísérheti utolsó útjára, illetve küldetésére a NASA Endeavour űrsiklóját. Az űrkutatási hivatal legfiatalabb, de már így is egy évtizede nyugdíjba küldött ilyen szerkezet ugyanakkor ezúttal már nem az űrbe fog repülni, hanem egy múzeumba szállítják, ahol állandó kiállítási tárggyá fog válni.

Az Endeavour utoljára 2011-ben, az űrsikló program befejezésének évében repült az űrbe, most azonban szállítás után már csak függőleges pozícióba fogják állítani egy daruval a Samuel Oschin Repülési és Űrközpontban, Los Angeles-ben. A szerkezet a jövő évben megnyíló múzeum, illetve kiállítás egyik legnagyobb attrakciója lesz majd.

https://www.youtube.com/watch?v=_eTmJUBcPZM

A 37 méter hosszú űrhajót egy 137 méter magas daru emeli fogja majd a helyére emelni, egy olyan eljárásban, amit eddig még soha nem próbáltak meg a NASA laborjain kívül. Ha mindegy jól megy, akkor ezzel végleges helyére kerül az 1992 és 2011 között összesen 25 alkalommal az űrt megjárt szerkezet.
https://pcforum.hu/mediatar/7868/endeavor-ursiklo-nasa-kiallitas-muzeum-urkutatas-samuel-oschin-air-and-space-center
___

A nap képe #939 – Az Endeavour űrsikló Új-Zéland felett
Séra Gábor | november 27, 2022
https://spacejunkie.hu/a-nap-kepe-939-az-endeavour-ursiklo-uj-zeland-felett/
___

Az Endeavour (NASA Orbiter jelzése: OV–105) az ötödik és egyben az utolsó megépült amerikai űrrepülőgép volt. A Challenger űrrepülőgép helyettesítésére építették meg, a Challenger-katasztrófa után. Első repülése az STS–49 volt, amelyre 1992. május 7-én került sor, azóta 24-szer járt az űrben. Utolsó, 25. az STS–134 volt, az amerikai Space Shuttle űrrepülőgép program utolsó előtti repülése. Az Endeavour űrrepülőgéppel hajtotta végre a NASA a Hubble űrtávcső első javítását.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Endeavour_%C5%B1rrep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p

Válasz

Galaxisok összeolvadása | A Hubble-űrteleszkóp felvétele igazi különcöt mutat be
A Hubble-űrteleszkóp felvételét két egybeolvadó galaxis látványa uralja, az egymásba csavarodó csillagvárosok az Arp 122 nevet viselik, a pekuliáris galaxisokat rendszerező katalógusban elfoglalt sorszámuk alapján. E különleges, páros objektum egyik fele az NGC 6040 jelű galaxis, ezt láthatjuk oldalsó nézőpontból, kissé elcsavart formaként. A másik fele pedig, a szemből látható LEDA 59642 jelű szép spirálgalaxis. A kozmikus pillanatképen a két, tőlünk 570 millió fényévre lévő galaxis összeolvadásának lehetünk tanúi. A kép bal alsó sarkába félig belóg egy elliptikus galaxis, az NGC 6041, amely ugyan egy csoportot alkot az összeolvadókkal, ám ő maga nem vesz részt az ütközésben.
https://ng.24.hu/fold/2024/01/23/galaxisok-osszeolvadasa/

Válasz

Novemberben a James Webb-űrteleszkóp (JWST) különleges felfedezést tett, miközben 10 milliárd évvel tekintett vissza az univerzum történetében.

Ezt a visszatekintést segítette a MACS J0138.0–2155 katalógusszámú galaxishalmaz, amely a gravitációs lencsehatás révén felerősíti a háttérben, épp abban az irányban látszó távoli MRG-M0138 galaxis fényét. Sőt nem csak felerősíti a fényét és eltorzítja az alakját, hanem több különböző képet is létrehoz róla. Ilyenkor a mi látóirányunkból nézve épp az előtérben levő tömeg elhajlítja a háttérben levő objektumból érkező és a közvetlen közelében elhaladó fény útját, s emiatt a háttérgalaxis több különböző helyen látszik az égen.

Idén novemberben egy csillagászcsoport a James Webb-űrtávcső felvételei alapján azt a különös felfedezést tette, hogy az MRG-M0138 galaxisban történt egy másik, újabb csillagrobbanás. Vagyis 7 év elteltével ismét egy Ia típusú szupernóva jelent meg ugyanabban a galaxisban. Eleve nagyon kevés, alig egy tucatnyi szupernóvát találtak eddig gravitációsan lencsézett galaxisban, de két egymás utánit eddig még sosem. A 2016-os Requiem után stílszerűen egy másik zenével kapcsolatos becenevet választottak a 2023-as szupernóvának: Encore, vagyis ráadás.
https://www.urvilag.hu/article.php?id=10826

Válasz

A Southern Ring Nebula (NGC 3132) Hubble és a JWST által készített képének összehasonlítása.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1065468324755135&set=gm.751036283742091

Válasz

Kozmikus kérdőjelet fotózott a James Webb

Különös részletre bukkantak a csillagászok a Herbig-Haro 46-47-ről készült fényképeken: a Földtől 1470 fényévnyire található, két formálódó csillagról készült felvétel hátterében egy kérdőjel rajzolódik ki.
https://gizmodo.com/question-mark-spotted-in-deep-space-webb-telescope-1850693160

A kérdőjel alakú objektum messze a Tejútrendszeren kívül található, az alakja alapján viszont valószínűnek tűnik, hogy egy galaxisról, esetleg két, egymással interakcióban álló galaxisról lehet szó. A baltimore-i Space Telescope Science Institute (STScl) szerint a formáció vöröses színe azt is elárulja, hogy a galaxisok a Földtől igen távol helyezkednek el.

Távoli galaxisok

Matt Caplan, az Illinois-i Állami Egyetem fizikusa szerint elképzelhető, hogy a fénykép két összeolvadó galaxist ábrázol, azt azonban kizárja, hogy csillagról készült volna. A különös objektumról készült felvételeket a James Webb űrtávcső készítette, az adatokat a NASA, az ESA és a Kanadai Űrkutatási Hivatal közösen dolgozza fel. A kutatók szerint a kérdőjel alakú valami nem csak az alakja szerint érdekes, hanem azért is, mert jó eséllyel most észlelték először.

A Herbig-Haro 46-47 vizsgálata, amelynek során a fura alakot észlelték, magában is elég érdekes: nagyon fiatal, mindössze néhány ezer éves formációról van szó. A csillagok születése több millió évet vesz igénybe, ezért az ilyen korai fejlődési szakasz vizsgálata alapján a csillagászok a Nap születéséről is többet tudhatnak meg.

A két születő csillagot por- és gázfelhő veszi körül, de a NASA szerint néhány millió év múlva kitisztul a kép: eddigre a csillagok magukba szívják az őket körülvevő anyagot.
https://qubit.hu/2023/08/02/kozmikus-kerdojelet-fotozott-a-james-webb

Válasz

Űrhajózás Világnapja: április 12.

TOP 10 űrhajós film
Az űr, mint jelenség az emberiség születése óta foglalkoztatja a nyughatatlan lelkeket. A XIX. -XX. század fordulóján már komoly sci-fi irodalom dolgozta fel a témát, a hidegháború idején pedig már a Holdra szállás is megtörtént. A Sci-fi műfaj újra és újra felfedezi magának ezt a dolgot. A mostani TOP 10-es válogatásunkban azonban inkább a műfaj realisztikusabb alkotásait vesszük górcső alá, amelyek kisebb-nagyobb mértékben azt az igényt akarták kiszolgálni, hogy az űrhajózást viszonylag életközeli módon mutassák be. Így ebben a szelektálásban nem lesz Start Wars vagy Star Trek, viszont lesz egy csomó, mára klasszikussá vált film azoknak akik kicsit mindig vágytak rá, hogy asztronauták legyenek.
https://ricsandgreen.hu/top-10-urhajos-film/
___

1961. április 12-én a Szovjetunióból bocsátották Földkörüli pályára a világ első embert szállító űrhajóját, a Vosztok 1-et, fedélzetén Jurij Gagarin repülő őrnaggyal. A 108 perces földkörüli útnak állít emléket az Űrhajózás világnapja, melynek kapcsán a NASA szebbnél szebb fotói közül válogattunk.
http://ecolounge.hu/ur/urhajozas-vilagnapja-a-nasa
___

Az első űrutazás után hét évvel, 1968. március 27-én Jurij Gagarin egy MIG-15 repülőgéppel végrehajtott rutinszerű gyakorlórepülés során lezuhant és életét veszítette. Egyes híresztelések szerint nem baleset áldozata lett. 34 éves volt. Feleségét, Valentinát és két lányát hagyta maga után. A világhíres űrrepülő pedig még ma is köztünk lehetne. Az elmúlt hónapban, március 9-én ünnepelte volna hetvenegyedik születésnapját. Emléke azonban nem halványult, hiszen első világűrbe tartó repülésének dátumán az űrhajózás napját ünnepeljük.
https://sulihalo.hu/ajanlo/aktualis-friss-hir-ujdonsag/5065-urhajozas-tortenete-az-urhajozas-napja/

Válasz

(James Webb Space Telescope, JWST), ami hamar felülmúlta még a legvérmesebb várakozásokat is, és már első megfigyeléseivel forradalmasította a világegyetemről alkotott képünket. A valaha épített legnagyobb űrteleszkóp, ami az amerikai NASA vezetésével, az európai és a kanadai űrügynökség közreműködésével készült el, az elmúlt egy évben elképesztően ősi galaxisokra bukkant, távoli csillagok körül keringő bolygók légkörét elemezte, és feltárta a planetáris ködök és Naprendszerünk bolygóinak és holdjainak titkait.

Az elsősorban a látható fénytartományban dolgozó, 1990-ben útnak indított és máig működőképes Hubble űrtávcsővel ellentétben a JWST infravörös tartományban kémleli a kozmoszt, és fő célja az ősrobbanás után 400 millió évvel létrejött ősi galaxisok felfedezése, valamint a csillagok és galaxisok fejlődésének és az exobolygóknak a vizsgálata. A teleszkóp a 18 elemből álló, 6,5 méteres főtükrével gyűjti össze a fényt, és juttatja azt segédtükre segítségével -223 fokon működő négy detektorába.

A Francia Guyanából útnak indított James Webb hetekig utazott, amíg elért a Földtől 1,5 millió kilométerre található, gravitációsan stabil második második Lagrange-pontba (L2), ahonnan méréseit folytatja. A 10 milliárd dolláros költségből megépített teleszkóp ezalatt teljesen kicsomagolta 5 rétegből álló napernyőjét és tükreit, majd megkezdődhetett a tükrök és a műszerek lehűtése és beállítása.
https://qubit.hu/2022/12/25/te-joszagu-univerzum-micsoda-kepeket-lott-egy-ev-alatt-a-james-webb

Válasz

Pillars of Creation (Eagle Nebula) | Hubble - James Webb

Mi lehetne jobb módja az New Friends Day megünneplésének, mint ez az új nézet?

A Hubble egyik legikonikusabb felvétele most kiegészül a NASA James Webb űrteleszkópjának kiegészítőjével!

Ez a Hubble-felvétel a Sas-ködben található csillagkeletkezési régiót, a Teremtés Oszlopai-t mutatja látható fényben. Kiemeli az oszlopokat körülvevő csillagközi por jelenlétét és vastagságát.

Az infravörös fény átlát ezen a poron, amint az a Webb új képén is látható, amely még több csillagot tár fel. További információ:
https://www.nasa.gov/feature/goddard/2022/nasa-s-webb-takes-star-filled-portrait-of-pillars-of-creation

A Teremtés Oszlopai körülbelül 6500 fényévre vannak tőlünk.
Hubble-kép kreditpontjai: NASA, ESA/Hubble és a Hubble Heritage Team.
A Webb-kép forrása: Science: NASA, ESA, CSA, STScI, Hubble Heritage Project (STScI, AURA); képfeldolgozás: (STScI), Anton M. Koekemoer (STScI), Alyssa Pagan (STScI).

Válasz

A SpaceX meghosszabbítaná a Hubble űrtávcső élettartamát

A NASA és a SpaceX tanulmánya azt vizsgálja, hogy a keringési pálya módosításával meg tudják-e hosszabbítani a Hubble élettartamát.

– ettől azt remélik, hogy az 1990 óta szolgálatban lévő és nagy felfedezéseket segítő űrtávcső hasznos élettartama megnő majd.

A várhatóan 6 hónapos kutatást teljes egészében a SpaceX finanszírozza, az ötlettel is a cég kereste meg a NASA-t pár hónappal korábban.

A NASA szerint olyan adatokat gyűjtenek majd, amelyek segítenek megállapítani, hogy lehetséges-e biztonságosan rácsatlakozni az űrtávcsőre (és ehhez kell-e módosításokat végrehajtani, van-e szükség űrhajósokra), majd stabilabb keringési pályára állítani azt.

A 2000-es évek elején az amerikai űrsiklóprogram részeként többször javították a Hubble-t, a program 2011-es leállítása óta több ötlet is volt a további javításokra, de végül semmilyen tervvel nem álltak elő.

A NASA hangsúlyozta, hogy a megállapodás csak egy SpaceX által finanszírozott tanulmányra szól, későbbi javítások nincsenek még tervben.
https://itcafe.hu/hir/spacex_nasa_hubble_urtavcso_tanulmany.html

Válasz

Az Űrtan 2021 című cikkgyűjtemény ingyenesen elérhető itt, közte számos űrkutatási és csillagászati cikkel:
https://www.urvilag.hu/hazai_kutatohelyek_es_uripar/20220826_urtan_evkonyv_2021

-- Strádi Andrea, Szabó Julianna, Hirn Attila: Fantomokkal a Hold körül – magyar részvétel az Artemis küldetés első tesztrepülésében

-- Bebesi Zsófia, Juhász Antal, Timár Anikó, Dósa Melinda: Utazás a Merkúrhoz – a BepiColombo küldetés

-- Kereszturi Ákos, Gross Péter, Gutay Gergely, Halász Nóra, Magari Zoltán, Makkai Hunor, Sódor Bálint, Tóth Imre, Tróznai Gábor: Az ESA Comet Interceptor üstökös küldetése

-- Tomka Richárd: Holdi sarkvidéki űrszondaleszállóhely-jelöltek GIS alapú elemzése

-- Gergácz Mira Anna: Évszakos jégsapka peremének vizsgálata a Mars déli féltekéjén

-- Kisvárdai Imre: Az ESA a jeges holdak nyomába ered: Voyage 2050

-- Nagy Zsófia, Ábrahám Péter, Kóspál Ágnes, Szabados László, Fernando Cruz-Sáenz de Miera, Eleonora Fiorellino, Kiss Csaba, Kun Mária, Marton Gábor, Sunkyung Park, Michał Siwak, Szabó Zsófia, Szegedi-Elek Elza: Fiatal csillagok vizsgálata a Gaia űrtávcső adatai alapján

-- Futó Péter: A csillagászati spektroszkópia alkalmazásáról az exoplanetáris kémiában

-- Mészáros András: Bemutatkozik a Bajai TIE Rakétamodellező Szakosztálya

-- Schuminszky Nándor: Két hazai űrkongresszus – a gyűjtő szemével

-- A Magyar Asztronautikai Társaság 2021. évi tevékenységéről

A kötet anyagának – amely immár nem csak a MANT tagjai, de mindenki számára elérhető elektronikus (pdf) formátumban – különös aktualitást is ad, hogy Strádi Andrea, Szabó Julianna és Hirn Attila tollából Fantomokkal a Hold körül – magyar részvétel az Artemis küldetés első tesztrepülésében címmel részletes összefoglalót olvashatnak az érdeklődők az új amerikai holdprogram küszöbön álló Artemis-1 küldetéséről, azon belül is az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak sugárvédelmi kutatásairól.
https://www.mant.hu/fileupload/kiadvanyok/urtan_evkonyv_2021.pdf

Válasz

Ezeken a képeken látszik igazán, mennyire „kispályás” a Hubble a James Webb űrteleszkóphoz képest

Az SMACs 0723 nevű galaxishalmazt korábban a Hubble is lefotózta már, így most látni igazán, mennyivel nagyobb teljesítményre képes a James Webb űrteleszkóp.

A NASA és az amerikai elnök magyar idő szerint nem sokkal éjfél után nyilvánosságra hozta a teljesen beállított James Webb űrtávcső (James Webb Space Telescope, JWST) által készített első fényképet. A látvány önmagában is lenyűgöző, hiszen példátlan mélységben láthatunk a világegyetembe a történelem eddigi legnagyobb teljesítményű űrteleszkópjával. De, hogy mire képes igazán a James Webb, azt akkor látjuk igazán, ha megnézzük, milyen fotók készültek korábban ugyanazokról az objektumokról.

Az égbolt ezen szeletét korábban a Hubble is lefotózta már, így a Business Insider ezeket összegyűjtve tette egymás mellé a két kép egyes részleteit. Ezek megtekintése előtt azonban érdemes tudni, hogy a JWST hatszor nagyobb és 100-szor erősebb, mint a 32 évvel ezelőtt, 1990-ben csatasorba állított Hubble.

A fotókon az SMACs 0723 nevű galaxishalmaz részletei láthatók úgy, ahogy 4,6 milliárd évvel ezelőtt kinéztek.

Hogy még látványosabb legyen a különbség, a felvételekről egy GIF is készült, ami jól mutatja, milyen nagy változás történt a részletekben.
https://twitter.com/jason4short/status/1546633395643432961

Jól példázza a különbséget az is, hogy az SMACs 0723-ról a Hubble-nek hetekig tartott elkészíteni a felvételt, a James Webb viszont 12 óra 30 perc alatt végzett a feladattal.

Minden idők egyik legdrágább csillagászati berendezését tavaly karácsonykor indították el, hogy egy, a Földtől 1,5 millió kilométerre lévő „parkolópályához”, az L2 Lagrange-ponthoz navigálva tudományos kutatómunkát végezzen. A NASA azt reméli, hogy a szerkezet legalább két évtizeden át végezhet majd megfigyeléseket, és deríthet fényt a kozmosz most még ismeretlen folyamataira.
https://m.hvg.hu/tudomany/20220712_james_webb_urtavcso_foto_hubble_nasa

Válasz

Tesztfotó érkezett a James Webbről

A NASA által szerdán (július 6-án) közzétett képet a James Webb Űrteleszkóp Fine Guidance Sensor (FGS) érzékelője rögzítette májusban nyolc napon keresztül, és 72 pillanatfelvételt tartalmaz, amelyek 32 órás expozíciós idő alatt készültek. A kép bár rendkívül látványos, de csak bemelegítő a jövő heti szenzáció előtt: ahogy ugyanis a teleszkóp beüzemelése befejeződik, a Webb csapata kedden (július 12-én) délelőtt 10:30-kor EDT szerint (16:30-kor budapesti idő szerint) mutatja be az első valóban tudományos minőségű képeket egy élő adás során – amit például itt lehet majd nézni élőben.
https://www.youtube.com/watch?v=nmMRMIE3MGw

Érdemes lesz követni az eseményt, hiszen bármily lenyűgöző is ez a kép, valójában a nyomában sem járhat annak, amit a NASA tehát a jövő héten közzétesz.
https://www.space.com/james-webb-space-telescope-science-photos-webcast

A fenti kép ugyanis nem egy tudományos műszerrel, hanem a Kanadai Űrhivatal által fejlesztett Fine Guidance Sensor (FGS) eszközzel készült, amelynek az a feladata, hogy rögzítse a kamarákat egy adott csillagon – magyarán nem egy kifejezetten tudományos eszközről beszélünk, hanem egy kisegítő rendszerről. Az egyik legfontosabb különbség, hogy amikor az FGS rekesznyílása nyitva van, nem használ színszűrőket, mint a többi tudományos műszer – vagyis ezen a képen lehetetlen a galaxisok korát tudományos igényességgel megállapítani.
https://raketa.hu/ez-mar-az-univerzum-alig-latott-melye-tesztfoto-erkezett-a-james-webbrol

Válasz

Űrben épített pajzzsal menthetik meg a felmelegedő Földet

... napsugárzást visszaverő anyagot juttassanak a magaslégkörbe. Ezzel kapcsolatban azonban hatékonysági kérdések merültek fel, a mellékhatásai pedig előre nem teljesen láthatók.

Az MIT különböző tudományágakból érkező munkatársainak közös ötlete a problémát egy buborékokból álló hatalmas építménnyel oldaná meg. A buborékpajzsot a Föld egyik gravitációs egyensúlyi pontján helyeznék el, ahol tartósan stabilan keringhetne (mint ismert, az egyik ilyen Lagrange-ponton működik jelenleg a James Webb űrteleszkóp).

A mérnökök nem strandlabdával gurigáznak, egy pajzs akkora lenne, mint Brazília. A buborékok belsejében 0,0028 atmoszféra nyomás mellett –50 Celsius-fokos hideg uralkodna. A buborékokat az űrben építhetnék meg, kisebb prototípusaikat már ki is próbálták laboratóriumi körülmények között. Innen tudják, hogy a buborékfújás az egyik leghatékonyabb építkezési és árnyékolási módszer. A megfelelő anyag egyelőre kérdéses, lehet szilikon vagy grafénnal turbózott ionos folyadék. A lényeg, hogy az űrhajók a helyszínre vinnék, és ott fújnák fel őket, ha már megépítették a Brazília méretű rácsot, amire rögzíthetők.

A hatékonyság mellett a buborékpajzs másik előnyös tulajdonsága a biztonság. Mivel nem a felszínen vagy a magaslégkörben, hanem a világűrben, egymillió kilométer távolságban ügyködünk, kicsi az esély, hogy visszafordíthatatlan károkat okozunk a környezetben. A korábban már javasolt, űrbéli óriási napernyőnek is volt egy olyan problémája, hogy nem tudjuk hova tenni, ha már nincs szükség rá. A buborékok előnye, hogy leereszthetők vagy újrafújhatók, és így órák vagy napok alatt megszüntethető a hatásuk, anélkül hogy űrszemetet termelnének.

A pajzsnak nem is kell irtózatosan hatékonynak lennie. Egy 1989-es tanulmány szerint ha a bolygót érő energiát 1,8 százalékkal csökkenthetnénk, az már gyakorlatilag lenullázná a felmelegedés hatásait.

-- Úgy véljük, hogy a napsugárzás elleni pajzs megvalósíthatóságának vizsgálata fontossá válhat a következő években, ha esetleg sürgetővé válik egy bolygóformáló megoldással kapcsolatos döntés

– fogalmazott Carlo Ratti, a programot kidolgozó MIT Senseable City Lab vezetője.

Egészen tömören a buborékpajzsot azért találták ki, mert szükség lehet rá, ha nagyon romlik a helyzet.
https://index.hu/techtud/2022/07/02/klimavaltozas-felmelegedes-nap-napenergia-pajzs-buborek-mit-ensz-bolygoformalas-urhajozas/

Válasz

Beszélgetés két magyar kutatóval, akik irányították a James Webb űrtávcsövet | csütörtök, 19:30 (online)
https://www.youtube.com/watch?v=hxFit8F9xzY

Válasz

Négy hónappal a start után újabb örömhírt közölt a NASA és az ESA a James Webb űrteleszkóp beüzemelésével kapcsolatban: a sikeres finomhangolás után befejeződött az űrtávcső fő tükrének beállítása, a Webb-űrtávcső képes éles, jól fókuszált képeket készíteni a négy nagy teljesítményű fedélzeti tudományos műszer mindegyikével.

Az alábbi képsorozaton a teleszkóp fő képalkotó műszereinek összehangolása látható, az űrtávcső teljes látómezején:
https://www.esa.int/ESA_Multimedia/Images/2022/04/Webb_in_full_focus

A teleszkóp összehangolásának hetedik és egyben utolsó szakaszának befejeztével a Webb mérnökei megállapodtak abban, hogy jöhet az utolsó szakasz, a tudományos műszerek üzembe helyezése. A műszerek beállítása és tesztelése körülbelül két hónapig tart, mielőtt a nyáron megkezdődne a tudományos működés, amit a világ csillagászai – köztük sok magyar is – már olyannyira várnak.

A teleszkóp optikai teljesítménye továbbra is jobb, mint a mérnöki csapat legoptimistább előrejelzései. A Webb tükrei most már teljesen fókuszáltan irányítják az űrből begyűjtött fényt az egyes műszerekbe, és minden egyes műszer sikeresen készít képeket a hozzájuk érkező fénnyel. Az összes eddig kapott tesztkép minősége, a látható részletek finomsága a fizikailag lehetséges legjobb.
https://rtl.hu/tudomany-tech/2022/04/29/pengeeles-kepeket-kuldott-vissza-a-webb-urtavcso

Válasz

Megdőlt a legtávolabbi csillag rekordja

Egy sokkal régebbi példányt pillantottak most meg a Hubble segítségével.

A Hubble-űrteleszkóp kapcsán néhány hónappal ezelőtt írtunk arról, hogy ismét elindult a tudományos munka, nem sokkal később pedig egy friss anyagban kötötték a csillagképződéshez a fekete lyukakat, szintén ezen eszközre támaszkodva. 2018-ban a legtávolabbi csillag részleteiről számolhattunk be, ez utóbbi rekord azonban most ismét megdőlt.

A NASA újabb közleménye szerint a kutatók most egy jóval régebbi és távolabbi példányt pillantottak meg, amely 12,9 milliárd évvel ezelőtt már jelen volt, ami komoly előrelépésnek számít, hiszen a korábbi rekord esetében az Univerzum már 4 milliárd éves volt, teljes korának tehát 30 százalékát elérte, miközben a friss jelölt esetében ez alig 7 százalék. A szakemberek először nem is akarták elhinni a meglepő eredményt, ilyen távolságban ugyanis a galaxisok is csupán elmosódott foltként jelennek meg, most azonban egy hatalmas klaszter, a WHL0137-08, segítségével sikerült a gravitációslencse-eljárással több ezerszeresére nagyítani a csillagot, ez tette lehetővé annak megpillantását.

A csapat tagjai egyelőre nem tudják, hogy kettőscsillagról van-e szó, ezt jelen pillanatban nem lehet meghatározni. Mindenképpen meg kellene azonban vizsgálni az Earendel névre keresztelt célpont összetételét, ... a további vizsgálatokban a James Webb vehet majd részt, ezzel még részletesebben megismerhetjük a Napnál több milliószor fényesebb ősi csillagot.
https://sg.hu/cikkek/tudomany/149323/megdolt-a-legtavolabbi-csillag-rekordja

Válasz

Január elején sikerrel pályára állt, és kihajtogatta magát a James Webb űrtávcső (JWST). A bonyolult műveletsor végül gond nélkül lezajlott, meghálálva a befektetett végtelen mennyiségű tesztet és feledtetve a rengeteg csúszást. De vajon meddig tud majd dolgozni, mit lehet rajta cserélni, és hogyan lehet megtankolni? Egy új megfigyelés szerint a szupernehéz fekete lyukaktól induló anyagcsóvák egész galaxisokban képesek lehetnek beindítani a csillagok keletkezését. De miként lesz egyáltalán egy fekete lyuknak csóvája? Kozmológiai gyorstalpaló a Nagy Bummtól a Nagy Reccsig: hogyan kell elképzelni a világegyetem kezdetét, és hogyan a végét? Miért nagy szám, hogy a Marson két marsjáró is talált szerves molekulákat? Hányféle nem biológiai magyarázatunk lehet erre? Azt már tudjuk, hogy a Földre kisbolygók hozták a vizet, vajon segíthettek az élet elindításában is?

Az Astronomy on Tappel közösen támogatott podcastsorozatunkban Kun Emma és Molnár László csillagászok, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói és Tóth András, a Qubit állandó szerzője, a Budapest Science Meetup szervezője beszélget a csillagászat és az űrkutatás legforróbb híreiről.
https://open.spotify.com/episode/37UpTrZcm5QUcObih8aySt
-- Astronomy on Air | Nem csak pusztítani, teremteni is tudnak a szupernehéz fekete lyukak

Az első adásban azt vizsgáltuk, vajon a kínaiak megtörték-e a marsi átkot,
https://open.spotify.com/episode/489ufygsFwE0wg5r3vaSZl

a másodikban, hogy mennyire veszélyes az út a világűrbe,
https://open.spotify.com/episode/1DwTLxpdGasxBzaVSnD97o

a harmadikban, hogy vajon lakható volt-e valaha a Vénusz bolygó,
https://open.spotify.com/episode/27KyYrb0tfdkNCztL544fm

a negyedikben, hogy miként bizonyította be Vera Rubin amerikai csillagásznő a sötét anyag létét,
https://open.spotify.com/episode/6ToePca4lMAKT06pe4p7dm

az ötödikben hogy miért korszakos jelentőségű a karácsonykor útjára indult James Webb űrtávcső.
https://open.spotify.com/episode/7INKnvqw7EB5ONoXLPQdEg

Forrás:
https://qubit.hu/2022/03/04/nem-csak-pusztitani-teremteni-is-tudnak-a-szupernehez-fekete-lyukak
___

A James Webb Űrteleszkóp #64 (Űrkutatás magyarul)
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/a_james_webb_urteleszkop_64_urkutatas_magyarul

A JWST múltja és jövője #65 (Űrkutatás magyarul)
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/a_jwst_multja_es_jovoje_65_urkutatas_magyarul

James Webb űrteleszkóp pályája (animáció | Tudomány könnyedén)
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/james_webb_urteleszkop_palyaja_animacio__tudomany_konnyeden

Mezei Balázs, amatőr csillagász megörökítette a 2021. december 25-én fellőtt James Webb űrtávcsövet (ZTV Híradó, 2022.01.07.)
http://netpolgar.network.hu/video/eletunk_allomasai_videoban/mezei_balazs_amator_csillagasz_megorokitette_a_2021_december_25en_fellott_james_webb_urtavcsovet_ztv_hirado_20220107

Válasz

A jövő űrtávcsövei
A hamarosan induló Webb-űrtávcső a 20-as évek óriása, amelyet a 30-as években a Roman-űrtávcső követ. Az űrcsillagászok viszont már a 40-es évekre terveznek.
https://www.urvilag.hu/amerika_es_az_urcsillagaszat/20211214_a_jovo_urtavcsovei

A helyszín
Többször írtunk már a startjára készülő James Webb-űrtávcsőről, nemrég az ESA kiadványa alapján. Most az indítás helyszínét láthatjuk – természetesen a világűrből.
https://www.urvilag.hu/tavoli_vilagok_kutatoi/20211126_a_helyszin

A JWST-től áttörő felfedezéseket remélnek a csillagászat szinte minden területén, a Naprendszertől kezdve a Tejútrendszerben keletkező csillagokon és bolygókon át egészen a Világegyetem legtávolabbi galaxisaiig.
Az űrteleszkópról az Űrvilág indulásának évétől, 2002-től (!) kezdve számos alkalommal írtunk, néhány régebbi cikkünk a lap aljáról közvetlenül is elérhető.
https://www.urvilag.hu/tavoli_vilagok_kutatoi/20210821_lassan_tenyleg_indul_a_james_webburtavcso

Válasz

Mik azok az űrtávcsövek és mire jók?

A 20. század közepén, az űrkutatás hajnalán merült fel az ötlet, hogy a földi telepítésű távcsöveknél sok szempontból jobbak lehetnek az űrben keringve működő teleszkópok. Lyman Spitzer amerikai csillagász 1946-ban indítványozta, hogy az USA építsen olyan űrtávcsövet, aminek a képalkotását nem rontja a Föld légköre. Spitzer, akiről egy 2003-ban fölbocsátott űrtávcsövet is elneveztek, gyakorlatilag végiglobbizta a hatvanas-hetvenes éveket, munkája eredményeképp készült el és állt pályára 1990-ben a Hubble űrteleszkóp (Hubble Space Telescope, HST).

Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti űrversenynek, illetve az űrkutatás fejlődésének, a nemzetek közötti együttműködésnek köszönhetően az elmúlt fél évszázadban több mint száz kisebb-nagyobb űrteleszkóp épült meg és lépett a tudomány szolgálatába, nagyjából egyharmaduk még ma is működik. A nagyközönség számára a legismertebb a Hubble: a fény látható és ultraibolya-közeli tartományában érzékelő űrteleszkópnak több ezer lenyűgöző felvételt köszönhetünk, olyanokat, mint például a Teremtés oszlopai vagy a háromezer galaxist egyetlen képbe zsúfoló Deep Field. A Hubble űrtávcső tagja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) négy űrtávcsőből álló Nagy obszervatóriumok néven emlegetett műholdegyüttesének, ami magában foglalja még a más-más hullámhossz- és energiatartományban működő Compton, Chandra és Spitzer űrtávcsöveket. A nagy négyesen kívül természetesen épültek még bőven említésre méltó űrtávcsövek, elég, ha csak az exobolygók felfedezésében jeleskedő Keplerre vagy a legnagyobb infravörös űrtávcsőre, az amerikai-európai koprodukcióban megvalósult Herschelre gondolunk. Ha az utolsó szögig és bitig minden klappol, akkor a világ tudományos közössége által nagy reményekkel várt, elképesztően komplex James Webb űrteleszkóp is ezen legendás űrtávcsövek sorába emelkedik.
https://rtl.hu/tudomany-tech/2021/12/24/jwst-james-webb-urtavcso-csillagaszat-nasa-esa-magyarok

Válasz

Elindult a James Webb űrteleszkóp
https://www.youtube.com/watch?v=RebhahpfLb4
https://spacejunkie.hu/hir/james-webb-urtavcso-hirfolyam-2
-- Arianespace | James Webb Űrtávcső | Ariane-5 rakétaindítás élő közvetítés

Válasz

Másfél hónappal a fellövése után már be is mutatták a 11 milliárd dollárból készült űrtávcső, a James Webb Space Telescope (JWST) által készített első képet, amit egy, a Göncölszekér közelében látható csillagról készített. Mivel még a Földtől 1,5 millió kilométerre található űreszköz kalibrálása zajlik, nem valami hiperlátványos képet adott ki a NASA – kicsit homályos, 18-as látás eredménye, de mégis történelmi jelentőségű.

A február 2-án kezdődött képfelvételi folyamat során a Webbet 156 különböző pozícióba állították a csillag előre jelzett helye körül, és a NIRCam 10 detektorával összesen 1560 képet készítettek, ami 54 gigabájt nyers adatot jelent. Az egész folyamat közel 25 órán át tartott. Az így kapott képeket ezután összeillesztették, hogy egyetlen nagy mozaikot készítsenek, amely minden egyes főtükörszegmens által rögzített képet egy képkockán rögzíti. Az itt látható képek csak egy középső része ennek a nagyobb mozaiknak, egy hatalmas, több mint 2 milliárd pixeles képnek.

A NASA tudósai már a képek beharangozásánál előre figyelmeztettek mindenkit, hogy ne valami varázslatos képre számítsanak, mert még bőven a kalibrálás közepén járnak. Előzetesen úgy írták le, mire lehet számítani az első képek esetén, hogy azok várhatóan homályosak és ismétlődők lesznek a Webb 6,5 méter átmérőjű főtükrének 18 szegmense miatt. Ezeket a képeket a teleszkóp fő kamerája, az úgynevezett közeli-infravörös kamera, a NIRCam gyűjtötte, és a teleszkóp finomhangolásának részét képezik. A NIRCam a látható fény és a közeli infravörös tartományában (0,6–5 mikrométer) mér, és elsősorban a közeli galaxisok és a Tejútrendszeren belüli csillagok fényét fogja vizsgálni. Emellett olyan csillagok és galaxisok fényét is keresi majd, amelyek az univerzum életének korai szakaszában keletkeztek.

Ahhoz, hogy egyetlen tükörként működjön együtt, a teleszkóp 18 főtükör-szegmensének a fény hullámhosszának egy töredékére – körülbelül 50 nanométerre – kell illeszkednie egymáshoz. Hogy ezt perspektívába helyezzük, ha a Webb főtükre akkora lenne, mint az Egyesült Államok, akkor az egyes szegmensek akkorák lennének, mint Texas, és a csapatnak körülbelül 3 centiméter pontossággal kellene a Texas méretű szegmensek magasságát egymáshoz igazítania, ecsetelte a munka precizitását a NASA.

A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a Webbet továbbra is a HD 84406-ra irányítva tartják, a kapott képek alapján pedig elkezdik az egyes szegmenseket állítgatni, amíg a most kapott 18 apró pont a végén egy pontba nem kerül – ekkor lesz tökéletes a beállítás, és munkaképes az űrtávcső.

-- A teljes kalibrálási folyamat egyébként úgy három hónapig tart majd, és összesen hét fázisból áll, ezekről itt lehet olvasni.
https://blogs.nasa.gov/webb/2022/02/03/photons-incoming-webb-team-begins-aligning-the-telescope/

Fontos kiemelni, hogy nem olyan kezdeti, nem várt hibáról van szó, mint három évtizeddel ezelőtt a Hubble űrtávcső esetében.
https://telex.hu/tudomany/2022/02/11/james-webb-urteleszkop-urtavcso-nasa-elso-kepek

Válasz

Miért az L2 pont körüli pályán fog keringeni a JWST

Az L2-ből csak a Nap takar és szórja a fényét a távcső háta mögött, ami nem számít – mivel a Föld és a Hold onnét nézve mindig a Nap irányában látszik, tehát ott a három égitest egyszerre takar ki, és abból a Nap a legjelentősebb – a Hold és a Föld onnét nézve már nem okoz extra kitakarást…

Tehát az L2 pont optimális választás!

Most már csak azért kell szorítani, hogy a JWST megérkezzen az L2 pontra, rendben ki tudja magát csomagolni (ez időközben megtörtént), majd a kalibrációk és tesztelések után 2022-ben meg tudja kezdeni a működését.
http://vcse.hu/miert-az-l2-pontban-fog-mukodni-a-james-webb-urtavcso-kopeczny-zsuzsanna/

Válasz

Mezei Balázs, amatőr csillagász megörökítette a 2021. december 25-én fellőtt James Webb űrtávcsövet (ZTV Híradó, 2022.01.07.)
http://netpolgar.network.hu/video/eletunk_allomasai_videoban/mezei_balazs_amator_csillagasz_megorokitette_a_2021_december_25en_fellott_james_webb_urtavcsovet_ztv_hirado_20220107

Válasz

A James Webb Űrteleszkóp #64 (Űrkutatás magyarul)
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/a_james_webb_urteleszkop_64_urkutatas_magyarul

A JWST múltja és jövője #65 (Űrkutatás magyarul)
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/a_jwst_multja_es_jovoje_65_urkutatas_magyarul

Válasz