EU tagállamok rangsora
http://www.baleset-megelozes.eu/cikk.php?id=734
írja a baleset-megelozes.eu

Az egymillió lakosra jutó közúti áldozatok száma és más mutatók alapján az uniós tagállamok közlekedésbiztonsági helyzetének bizonyos szintű összehasonlítására nyílik lehetőség – de csak feltételekkel!

Az ETSC (European Transport Safety Council) immár hét éve gyűjti, elemzi és értékeli az uniós tagállamok közúti közlekedésbiztonsági helyzetével kapcsolatos adatokat, s teszi közzé azokat az éves szintű „PIN Report” című kiadványában. A PIN dokumentumok az uniós szintű összesítés mellett a legjellemzőbb trendeket, a tagállamok közlekedésbiztonsági helyzetének alakulását, s bizonyos teljesítési mutatóit is tartalmazzák.

Az ETSC jelentése az Európai Bizottság részére készül. A szöveges értékeléseket követően a jelentés végén táblázatok találhatók, több éves idősorokkal, a tagállamoknak megfelelő bontásban.

Közismert, hogy Magyarország 2008. óta a közúti közlekedésbiztonság terén soha nem tapasztalt eredményeket ért el. Ezzel ugyanakkor nem vagyunk egyedül, hiszen az európai uniós tagállamok többsége is jól teljesített. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy hazánk a közúti közlekedésbiztonság terén még a „sereghajtók” közé tartozott, napjainkban viszont a közepesen teljesítő, de folyamatosan fejlődő országok sorába lépett.

A hazai törekvéseket és a halálos áldozatok számában elért eredményeket az ETSC is elismerte azzal, amikor tavaly hazánknak ítélte oda a „PIN Award 2012” díjat (erről honlapunkon is beszámoltunk).

Sokan tették (és teszik) fel a kérdést, hogy hazánk hányadik az EU tagállamok sorában? Lehet-e egyáltalán az országok között objektív összehasonlítást végezni? Erre a válasz csak feltételekkel adható meg, hiszen az egyes országok eltérő sajátosságokkal, jogszabályi háttérrel, financiális feltételrendszerrel stb. rendelkeznek, s még a statisztikai adatgyűjtés rendszere sem egységes a közösség szintjén (pl. a súlyos sérülés egységes meghatározása jelenleg van terítéken).

Az ETSC minden évben közzéteszi az egymillió lakosra jutó közúti áldozatok számát az Európai Unióban és az egyes tagállamokban, mely bizonyos keretek között megteremti a lehetőséget az összehasonlításra.

A legfrissebb adatok alapján megállapítható, hogy az egymillió lakosra jutó közúti áldozatok számának európai uniós átlaga 55 fő. Természetesen ettől léteznek kedvezőbb, illetve kedvezőtlenebb eredményt elérő tagállamok.

Az EU 27-ek éllovasa Málta, ahol mindössze 22 baleseti halálos áldozat jut egymillió lakosra számítva. A kis szigetországot egy nagyobb szigetország, az Egyesült Királyság követi (28 áldozat/egymillió lakos), míg a harmadik helyen Svédország szerepel (30 áldozat/egymillió lakos). Az 50 fős érték alatti – azaz az átlagosnál jelentősen jobban teljesítő – tagállamok további sorrendje az alábbi: Dánia (31), Írország (35), Hollandia (39), Spanyolország (40), Németország (44), és Finnország (47).

Érdemes megjegyezni, hogy a 2001. évi - azaz a tizenkét évvel ezelőtti – adatok alapján ugyancsak Málta, Egyesült királyság és Svédország volt a sorrend, s akkor Hollandia volt a negyedik. Akkoriban még 113 halálos áldozat jutott egymillió lakosra a közösség tagállamaiban, azaz több mint kétszerese a 2012. évinek!
A tavalyi adatok alapján a legkedvezőtlenebb mutatókkal a Baltikum és a Balkáni térség tagállamai rendelkeznek: Bulgáriában 83, Lettországban 87, Görögországban 91, Lengyelországban 93, Romániában 96, Litvániában pedig 100 ember vesztette életét közúti balesetben egymillió lakosra vetítve.

A 2012. évi adatok alapján Magyarország 61 fős értékkel az uniós tagállamok középmezőnyében helyezkedik el, Olaszország mögött, de Ausztria előtt. Tizenkét évvel korábban hazánkban még 121 baleseti halott jutott egymillió lakosra, így a tavalyi érték éppen a fele a 2001. évinek.

Végezetül szükséges megjegyezni, hogy az egymillió lakosra vetített halálos áldozatszám ugyanakkor nem alkalmas a tagállamok objektív, tudományos igényű összehasonlítására, hiszen az adatok az egyes tagállamok mobilizációs szintjét és más fontos körülményeket nem veszik figyelembe. Nem mindegy ugyanis, hogy hány gépi meghajtású jármű jut például ezer lakosra, vagy átlagosan évi hány ezer kilométert tesznek meg a gépjárművekkel (azaz milyen gyakorisággal használják azt), továbbá milyen az adott ország úthálózata, tranzitforgalma stb..

Bár léteznek egyéb nemzetközi szintű mutatók, melyek bizonyos összehasonlításra nyújtanak lehetőséget (ilyen például az előző bekezdésben említett ezer lakosra jutó gépi meghajtású eszközök száma, vagy az egymilliárd vezetett kilométerre jutó halálos áldozatok száma), de ezek sajnos nem teljes körűek: nem minden tagállam gyűjt ehhez szükséges adatokat.

Válasz