Több mint ezer tonna hulladékot gyűjtöttek össze a Tisza ukrajnai forrásvidékén | 2024.01.31.

Ezerkétszáz tonna hulladékot gyűjtöttek össze és hasznosítottak újra a Tisza ukrajnai forrásvidékén a PET Kupa Egyesület és a Diageo vállalat közös programjában a természetvédők.

A két szervezet közös, két évre szóló, Call-action elnevezésű projektje a helyi lakosság, köztük 21 település, 29 iskola és 61 800 lakos és diák közvetlen bevonásával valósult meg - tájékoztatta az akció kommunikációjával megbízott ügynökség az MTI-t szerdán.

A projekt eredeti vállalása egy éven belül teljesült, jelentősen túllépve az eredetileg kitűzött célt - olvasható a tájékoztatóban.

A szervezetek 690 tonna hulladék begyűjtésére, szelektálására és feldolgozására vállalkoztak a Tisza kárpátaljai forrásvidékén, ahol a korlátozott központi hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás hiánya miatt nagyjából hárommillió tonna hulladék halmozódott fel, veszélyeztetve a helyi környezetet, a folyókat, az erdőt, nemcsak az ukrajnai szakaszon, de Magyarországon is.

"Évtizedes folyómentő tapasztalatainkkal szerencsére nem ritka, hogy túlteljesítjük a célokat, de a mostani eredmény valóban egészen rendkívüli, főleg az ukrajnai kihívások miatt" - idézi a tájékoztató Hankó Gergelyt, a PET Kupa projektvezetője, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője.

A Kárpátalján élő szakemberek bevonásával majdnem megduplázódott a begyűjtött és a körforgásban tartott hulladék mennyisége, így 1200 tonna hulladéktól mentesült a helyi természeti környezet. Ezáltal a hulladékot már nem hozza el a Tisza Magyarországig - hangsúlyozta PET Kupa projektvezetője.
https://egriugyek.hu/kornyek-ugye/tobb-mint-ezer-tonna-hulladekot-gyujtottek-ossze-a-tisza-ukrajnai-forrasvideken

Válasz

Van Ukrajnában egy 800 ezres történelmi város, amelynek legmagasabb pontja egy szemétdomb. Ezzel a szöveggel fel lehetne építeni a katasztrófaturizmust Lvivben, valójában egy ígéretes rekultivációs helyszínről van szó

A Tisza még biztosan hoz műanyagot Ukrajna felől, de Kárpátalja vezetése szerint nagyon pontos terveik vannak arra, hogy a plasztikfolyóból néhány éven belül tiszta Tisza legyen.

100 millió euró kellene az EU-tól

Csubirko szeme előtt egy kárpátaljai hulladékfeldolgozó hálózat lebeg öt kerületben – az ungvári, a munkácsi, a huszti, a técsői és a rahói kerületekben – egy-egy központtal. Ezeket a hulladékfeldolgozókat 2030-ra építenék meg, majd a településközösségekből álló önkormányzatok tulajdonába kerülne, onnantól ők üzemeltetnék piaci alapon. A begyűjtést a déli részen pedig üzleti alapon, az északin támogatással lehetne megoldani.

„Három feladatot kell megoldanunk: a begyűjtést, a feldolgozást és a lerakók rendezését” – nagyjából tehát mindent, de az utóbbi feladat különösen égető, ha úgy vesszük, szó szerint: Ungváron a hulladéklerakó még egy-két évig képes szemetet befogadni, de ehhez már most is dolgozni kell rajta. Folytatni kell a már ott lévő hulladék tömörítését – ezt részben már végzi ott az AVE. Gondoskodni kell a rothadásból képződő gáz elvezetéséről – ez Ungváron még nem kezdődött el –, máskülönben megismétlődhetnek a területen a 2017-es robbanások és tüzek, figyelmeztetett a vegyész végzettségű megyei vezető.

Szerinte a teljes kárpátaljai projekthez, a begyűjtőközpontokkal, feldolgozókkal, új hulladéklerakókkal, a régiek kezelésével – beleértve az ott képződő gázok villamos energia előállítására való felhasználását is – 100 millió euróra van szükség.

Ezután a hulladékkezelő rendszer anyagilag önfenntartó lesz. Csubirkónál valamivel pesszimistább az AVE ungvári vezetője. Szerinte a települési társulások tulajdonába átadott hulladékfeldolgozók működtetésére valamennyi költségvetési támogatásra később is szükség lesz – de mindenképpen megéri, ha ezzel több hulladék nem kerül a Tiszába.

A lerakókban azonban a hely vészesen fogy, még úgy is, hogy Ungváron az AVE oldja meg a tömörítést, 45 tonnás gépekkel egyméteresre nyomva le az ötméteres szemétréteget. A lerakók és a kommunális hulladék mennyiségét csökkentő feldolgozó infrastruktúra hiánya miatt vannak olyan hulladékgyűjtő kisvállalkozók – főként a nehezebben elérhető falvakban –, akik végül illegálisan rakják le az erdőben vagy az ártérben a szemetet, amelyről a lakosok azt hihetik, hogy megfelelően gondoskodtak.

„Az Ung folyón is végeztünk medertisztítást, néha szörnyű állapotok vannak. Amíg a büntetés kevesebb, mint a legális elszállítás, nem is fog változni a helyzet, az államnak ebben is lépnie kell” – mondta a cégvezető.

Lviv egyszer már majdnem belefulladt a szemétbe

Amitől Ungváron tartanak, a Kárpátokon túli Lvivben már megtörtént: a 800 ezres városnak 2016 óta nincsen saját hulladéklerakója. Tűz ütött ki rajta, és az oltási munkálatok során három tűzoltó meghalt, amikor a szemétdomb egyik oldala megcsúszott, és maga alá temette őket. Ezután döntöttek a bezárásról.

Az AVE 2017 után Lviv hulladékkezeléséből ki is vonult, de a városnak ettől még meg kellett oldania a hulladék elhelyezését, amit politikai feszültségek is nehezítettek. Ez volt a két éven át tartó lvivi szemétblokád.

A történelmi Lviv – az egykori Osztrák–Magyar Monarchiában az örökös tartományok részét képező galíciai Lemberg – legmagasabb pontja nem más, mint a város 2017-ben bezárt szemétdombja, ahová 1958 óta gyűjtötték a szemetet.

A hatvan év alatt a 38 hektáron elterülő szemétdomb 110 méter magasra nőtt. A szemétdomb tetején álltunk az önkormányzat Zöld Város nevű cégének vezető munkatársával, Nazarij Kirilejzával. A városra remek kilátás nyílt innen, bár abba nem gondolok bele, hogy a városból milyen lehet ránézni a szemétdombra. Vagy volt eddig, 2025-re ugyanis a domb zöldellő park lesz, szabadidőközponttal, ökológiai centrummal.
https://telex.hu/kulfold/2022/01/07/ukrajna-hulladekkezeles-lviv-karpatalja-hulladek

A fekete szennyvízből desztillált víz lesz
https://www.youtube.com/watch?v=SG22bGBp3F8

Válasz