http://www.autoszektor.hu/hu/content/nissan-halrajok-tanulm%C3%A1nyoz%C3%A1s%C3%A1val-el%C5%91zn%C3%A9-meg-baleseteket
2013.08.30.
autoszektor.hu

A Nissan mérnökei az állatvilágból merítettek ihletet, amikor kifejlesztették a jövő mobilitását formáló új technológiákat. A Nissan egyik hosszú távú kutatási és fejlesztési célja, hogy szinte a nullára csökkentse a járműveiben utazók halálos és súlyos sérülésének esélyét.

Nissan-kutatócsoport elkészítette az EPORO (EPisode 0 Robot) nevű robotot.

Toru Futami a fejlett technológiákért felelős kutatási terület műszaki vezetője kifejtette, hogy a csoportokban mozgó állatok tanulmányozása hozzásegítette a mérnököket annak megértéséhez, hogyan kommunikálhatnak egymással a járművek a biztonságosabb és hatékonyabb közlekedés érdekében.

A jövő autóiba szánt ütközéselkerülő rendszerek folyamatos fejlesztése során az anyatermészethez fordultunk: a halak mozgási mintáiban megfigyeltünk egy, a gyakorlatban is jól működő, egyedülálló ütközéselkerülő rendszert.

A kutatócsoport elkészítette az EPORO (EPisode 0 Robot) nevű robotot, amelyet egyebek mellett lézeres távolságmérővel (LRF) szereltek fel. Az LRF technológiát a poszméhek több mint 300 fokos látószögű, összetett szeme inspirálta. Hat EPORO egység egymással kommunikálva folyamatosan figyeli egymás helyzetét, így képesek elkerülni az ütközéseket, valamint - a rajban úszó halakhoz hasonlóan - egymás mellett vagy mögött haladni.

„A jelenlegi közlekedési szabályok értelmében az autóknak sávokban kell haladnia, és meg kell állniuk a stop tábláknál vagy piros lámpáknál, ha viszont minden autó képes lenne az önálló mozgásra, nem lenne szükség sávokra, sőt a közlekedési lámpák is elhagyhatók lennének. A korábban említett halak három szabály betartásával mozognak: Ne menj túl messzire, ne gyere túl közel, és ne ütközzünk egymásnak. A halak tehát a fenti három szabály alapján verődnek rajokba. Egy halrajnak nem állnak rendelkezésre az útját meghatározó vonalak, mégis képesek rendkívül közel úszni egymáshoz.

Ha tehát az autók egy csoportja ugyanezt a viselkedést tudná követni, és eszerint mozogni, akkor adott szélességű úton több autó férne el.

Ez pedig azt jelenti, hogy több autó közlekedhetne az utakon, mégis kevesebb lenne a torlódás" - magyarázta Futami. Hozzátette: egy útkereszteződésbe érve az EPORO-k egymással is képesek kommunikálni, vagyis el tudják dönteni, melyikük mehet és melyiküknek kell megállnia, így a közlekedési lámpák is elhagyhatók lennének.

Az EPORO kifejlesztése előtt a Nissan elkészítette a BR23C kódnevű biometrikus járművezető robotot, amely a poszméhek rejtélyes ütközést elkerülő képességét utánozza. A projektet az elismert Tokiói Egyetem Fejlett Technológiai és Tudományos Kutatóközpontjával közösen végezték. A méhek több mint 300 fokos látószögű összetett szeme által inspirált lézeres távolságmérő (LRF) 180 fokos szögben észleli a legfeljebb két méteres távolságban lévő akadályokat. A BR23C kiszámítja az akadály(ok) előtti távolságot, majd egy jelet küld a mikroprocesszornak, amely az információ feldolgozásával úgy módosítja a jármű sebességét vagy haladási irányát, hogy az ütközés elkerülhető legyen. „A robot a másodperc tört része alatt észleli az akadályt, és a méhek mozgását utánozva azonnal - akár 90 fokot meghaladó mértékben - módosítja az autó haladási irányát, hogy elkerülje az ütközést" - magyarázta Toshiyuki Andou, a Nissan Mobilitási Laboratóriumának vezetője és a projekt főmérnöke.

Válasz