Az Európai Unió tagországainak közlekedési ügyekért felelős miniszterei egyöntetűen megerősítették elkötelezettségüket csütörtökön a Galileo műholdas navigációs program végrehajtása mellett - jelentette be a brüsszeli miniszteri ülésen elnöklő Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára. Leszögezte, hogy az erre vonatkozó magyar javaslatot valamennyi tagállam támogatta. Az elfogadott következtetések "világos politikai üzenetet küldenek az EU lakosságának, az Európai Bizottságnak és az iparágnak" arról, hogy a tagországok folytatni kívánják a programot - emelte ki közleményében a magyar elnökség képviselője.

(Szent István Rádió)

A Galileo az EU saját műholdas navigációs beruházása, amely az eredeti tervek szerint 30 műhold pályára állítását is jelenti. A kivitelezés azonban csúszik, és a legfrissebb utalások szerint legalább 2014-ig várni kell, mire a rendszer működőképes lehet.

A tagállamok a brüsszeli találkozón azt is megerősítették, hogy a program finanszírozását biztosítani kell az EU költségvetéséből. Hozzátették viszont, hogy olyan új irányítási szerkezetre lenne szükség, amely hatékonyabbnak bizonyulhat a hosszú távú finanszírozás előteremtésében és a magánforrások felkutatásában.

Az EU 3,4 milliárd eurót már elkülönített erre a célra a hétéves (2007-2013) uniós költségvetésből, de az Európai Bizottság legújabb becslése szerint további 1,9 milliárd euróra szükség lehet a terv kivitelezéséhez.

A miniszterek most azt kérték a bizottságtól, hogy készítsen teljesen részletes számítást a szükségletekről.

Kompromisszumra jutottak ugyanakkor arról, hogy a költségnövekedésre a következő költségvetési ciklusban tartalékot kell képezni. Azzal bízták meg továbbá az Európai Bizottságot, hogy keressen megtakarítási lehetőségeket.

"A tagállamok nem fogadják el korlátok nélkül a költségek növekedését. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy feltárják az esetleges többletköltségek csökkentését" - fogalmazott Völner Pál az ülést követő sajtótájékoztatón.

Hozzátette: "a Galileo-program van annyira fontos, és mindenki annyira elkötelezett mellette, hogy nem szabad hagyni, hogy csak a pénzügyi nehézségek miatt ne valósuljon meg".

(Galamus-Csoport)

A 2007 és 2013 közötti időszakra az uniós költségvetés 3,4 milliárd eurót irányoz elő a programokra.

Mind a huszonhét miniszter egyetértett abban, hogy a Galileo-t és az EGNOS-t az Uniónak kell finanszíroznia, egyrészt azért, mert nagyszabású és egyedi programokról van szó, másrészt pedig azért, mert a programok olyan közszolgáltatásokat kínálnak, amelyek költségeit nem ellensúlyozzák a belőlük származó közvetlen bevételek.

A Galileo és az EGNOS révén az EU versenyképes lehet a világ űrtechnológiai piacán, emellett e programok megnyitják a kaput az új munkahelyek kialakítása és számos olyan gazdasági tevékenység előtt, amely innovációval jár együtt és jólétet teremt. A becslések szerint jelenleg a nyugati országok GDP-jének hat-hét százaléka, azaz uniós szinten 800 milliárd euró függ a műholdas rádiónavigációtól. A műholdas navigációval kapcsolatos piacok gyorsan növekednek, és éves forgalmuk 2020-ra világszerte várhatóan mintegy 240 milliárd eurót tesz majd ki.

A programok révén az EU függetlenné válhat a többi globális navigációs műholdrendszertől.

A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy végezzen költség- és kockázatelemzést és tárja fel, hogy milyen költségmegtakarítási lehetőségek kínálkoznak.

További információk:
A Tanács következtetései
Sajtóközlemény
Internetes adás a sajtótájékoztatóról
Európai Űrügynökség

(Az Európai Unió Tanácsa)

A Galileo program

Bevezetés

A műholdas navigáció olyan technológia, amely a felhasználó számára lehetővé teszi, hogy a világon bárhol és bármikor meghatározza a helyzetét. Lehetséges alkalmazási területei igen szerteágazók, ide tartoznak a hagyományos szállítás, a kommunikáció, a földmérés, a mezőgazdaság, a halászat, a környezetvédelem, a tudományos kutatás, a turizmus és egyéb területek. A műholdas navigáció jobb járműnavigációt biztosít, enyhíti a közlekedési problémákat, segíti a fogyatékkal élők mozgását, valamint az áruk, állatok és konténerek helyének meghatározását. Megkönnyíti továbbá a polgári védelmi feladatok ellátását nehéz környezeti körülmények között, felgyorsítja a tengeren vészhelyzetbe került emberek mentési műveleteit, és hatékony eszközt biztosít a parti- és határőrség számára is. Ezen kívül igen hasznos eszköz a pénzügyi műveletek időbélyegzővel való ellátása, a meteorológiai és geodéziai tudományos kutatások, illetve a földmozgás megfigyelése terén.

Globális navigációs műholdrendszerek

A műholdas helymeghatározás önállóan kialakított rendszereit összefoglaló néven GNSS rendszereknek (Global Navigational Satellite Systems) nevezzük. Jelenleg két GNSS-rendszer üzemel: az amerikai NAVSTAR GPS és a részben kiépített orosz GLONASS. A GNSS európai szegmense a fejlesztési fázisban és kezdeti kiépítés alatt álló Galileo rendszer. Időközben már készül a kínai vetélytárs Compass nevű helymeghatározó rendszere, ami a tervek szerint 2008-ban lefedi Kínát és a szomszédos országokat.

EGNOS és GALILEO: az európai GNSS-programok

Az európai műholdas rádiónavigációs politika célja, hogy az Európai Közösség két navigációs műholdrendszerrel rendelkezzen. Ezeket a rendszereket külön-külön az EGNOS- és a Galileo program hozzák létre.

Az EGNOS program célja az amerikai GPS-rendszer és az orosz GLONASS-rendszer által adott jelek minőségének javítása azok megbízhatóságának nagy kiterjedésű földrajzi területen való biztosítása érdekében.

Az EGNOS rendszer az alábbi három funkciót tölti be:

„Nyilvános szolgáltatás” nyújtása, amely a felhasználó számára ingyenesen szolgáltat helymeghatározási és szinkronizációs adatokat, rendeltetése a műholdas rádiónavigáció tömeges alkalmazási igényeinek való megfelelés a rendszer által lefedett területen.

„Kereskedelmi jellegű adatok sugárzására irányuló szolgáltatás” lehetővé teszi az alkalmazások szakmai vagy kereskedelmi célú fejlesztését, köszönhetően a megnőtt teljesítménynek és a „nyilvános szolgáltatás” által biztosítottakénál nagyobb hozzáadott-értékkel bíró adatoknak.

„Életvédelmi szolgáltatás” nyújtása, olyan felhasználókat megcélozva, amelyek számára a biztonság elengedhetetlen, különös tekintettel a légiközlekedési, a hajózási és a vasúti közlekedési ágazat előírásainak való megfelelésre. Ez a szolgáltatás többek között kielégíti a folytonosság követelményét, és rendelkezik egy integritás-információ sugárzási funkcióval, amely a rendszer elégtelen működése esetén lehetővé teszi a felhasználó értesítését.

A Galileo program az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA) közös vállalkozása, melynek célja, hogy létrehozza az első olyan világméretű műholdas rádiónavigációs és helymeghatározó infrastruktúrát, amelyet kifejezetten polgári célokra terveztek. A Galileo program által létrehozott rendszer teljes mértékben független a már létrejött vagy a később potenciálisan létrejövő rendszerektől.

A GALILEO az európai szinten valaha indított legnagyobb ipari projekt, az első olyan köztulajdonú infrastruktúra, amely az európai intézmények tulajdonában van. A három különféle pályára állított harminc műhold oly módon kerül kialakításra, hogy az egész Földet optimális módon fedje le, amit a jelenlegi GPS és GLONASS rendszerek konstellációi nem tesznek lehetővé. Ily módon a GALILEO új világméretű közszolgáltatást nyújt, soha nem látott pontosságú térbeli és időbeli helymeghatározással, a Föld egészére vonatkozóan. Miközben a nagyközönség által jelenleg elérhető GPS rendszer öt-tíz méteres pontosságot nyújt, addig a GALILEO által nyújtott valamennyi szolgáltatás pontossága két méter alatt, a kereskedelmi szolgáltatás pontossága pedig egy méter alatt lesz.

A GALILEO versenytársa, de egyben kiegészítője is lesz az amerikai GPS-nek. Az európai illetékesek elsősorban jelentős gazdasági hasznot, de a napjainkra mindenütt egyre jobban elterjedő műholdas navigáció terén függetlenséget is várnak az új rendszertől.

A GALILEO ötféle szolgáltatása képes a világ bármely táján lévő potenciális felhasználó igényeinek kielégítésére.

A „nyilvános szolgáltatás” a felhasználó számára ingyenesen szolgáltat helymeghatározási és szinkronizációs adatokat, amellyel a cél a tömegigények kielégítése mindenféle egyedi vagy csoportos regisztráció nélkül. Integritás-információt, valamint titkosítási lehetőséget nem tartalmaz, a sugárzott jellel kapcsolatos számításokat csak a felhasználók vevőberendezései fognak végezni.

Az „életvédelmi szolgáltatás” nyújtása olyan felhasználókat céloz, amelyek számára a biztonság elengedhetetlen, különös tekintettel a légiközlekedési, a hajózási és a vasúti közlekedési ágazat előírásaira. Ez a szolgáltatás a folytonosság követelményét is kielégíti, valamint rendelkezik egy integritás-információ sugárzási funkcióval, amely a rendszer elégtelen működése esetén lehetővé teszi a felhasználó értesítését. Egy sor navigációs feladatra és eljárásra engedélyezett szolgáltatás lesz, igénybevételéhez szabványosított vevőkészülékek szükségesek, melyek a védett frekvencia-sávokban működnek. Itt az üzemeltetők már szolgáltatási garanciákat nyújtanak majd.

A „kereskedelmi szolgáltatás” lehetővé teszi az alkalmazások szakmai vagy kereskedelmi célú fejlesztését, köszönhetően a megnőtt teljesítménynek és a „nyilvános szolgáltatás” által biztosítottakénál nagyobb hozzáadott-értékkel bíró adatoknak. A kereskedelmi szolgáltatás bevezetésének célja tehát előfizetési díjért értéknövelt szolgáltatások biztosítása. Erre a célra a GALILEO két szignált bocsát rendelkezésre, melyek használatát előfizetői szerződésekkel, valamint a vevőkészülékekbe épített kódolással védik. Az alkalmazandó felhasználások körét a kereskedelmi szolgáltatók határozzák meg.

A „kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás” olyan elsősorban a közhatalmi szervek számára fenntartott, titkosított, zavarással és interferenciával szemben ellenálló, biztonságos rendszeren nyújtott, térbeli helyzeti koordináták folyamatos és nagy pontosságú vételén alapuló szolgáltatások, amelyeket védelmi és biztonsági célra terveznek megvalósítani. A PRS (Public Regulated Service) elsődleges felhasználói a rendvédelmi szervek (határőrségek, rendőrségek és tűzoltóságok, polgári- és katasztrófavédelem, nemzetbiztonság stb.), valamint a veszélyes áruk szállítását végző szervezetek lesznek. Felhasználható lesz továbbá némely meghatározott kormányzati célra, valamint olyan állami szabályozás alá eső területeken is, mint például az energiaipar, a távközlés. A rendszer specifikációi ugyanakkor lehetővé teszik az alapvetően polgári célokra és civil felügyelet jelszava alatt létrehozandó Galileo rendszer katonai alkalmazásait is.

A „kutató- és mentő szolgáltatás” a ma működő rendszer hátrányait igyekszik áthidalni. Napjainkban a bajbajutott hajók, légi járművek vagy terepjárók vészjelei mindössze 5 km-es pontossággal, kb. 1 órás riasztási idővel érkeznek a mentést koordinálókhoz. A GALILEO műholdak segítségével lehetőség lesz arra, hogy a bajbajutottak vészjelei már néhány percen belül a mentést koordinálókhoz jussanak, a segítségre szorulók pozícióját néhány méteres pontossággal határozhassák meg.

A Galileo-program az alábbi szakaszokból áll:

• a 2001-ben véget ért meghatározási szakasz, melynek során megtervezték a rendszer struktúráját és meghatározták annak elemeit;

• fejlesztési és tesztelési szakasz, amely magában foglalja az első műholdak megépítését és fellövését, az első földi infrastruktúrák létrehozását, valamint mindazon munkálatokat és műveleteket, amelyek lehetővé teszik a rendszer keringési pályán való jóváhagyását. Ez a szakasz a tervek szerint 2010-ben ér véget;

• kiépítési szakasz, amely az űrbeli és a földi infrastruktúrák összességének kiépítéséből, valamint az ehhez kapcsolódó műveletekből áll. Ez a szakasz a tervek szerint 2008-tól 2013-ig tart. A kiépítési szakasz magában foglalja a hasznosítási szakasz előkészítését;

• hasznosítási szakasz, amely magában foglalja az infrastruktúra irányítását, a rendszer karbantartását, folyamatos tökéletesítését és megújítását, a programhoz kapcsolódó hitelesítési és szabványosítási műveleteket, a rendszer kereskedelmi forgalmazását, továbbá minden olyan tevékenységet, amely a rendszer fejlesztéséhez és a program megfelelő végrehajtásához szükséges. A hasznosítási szakasz legkésőbb a kiépítési szakasz végeztével veszi kezdetét.

Finanszírozás és költségvetési hozzájárulás

A fejlesztési és tesztelési szakaszt az Európai Közösség és az Európai Űrügynökség közösen; a kiépítési szakaszt az Európai Közösség finanszírozza. A tagállamok további finanszírozást nyújthatnak a programhoz annak érdekében, hogy adott esetben fedezzék az elfogadott rendszerfelépítés eléréséhez szükséges befektetéseket. Harmadik országok és nemzetközi szervezetek szintén biztosíthatnak kiegészítő finanszírozást a programhoz.

A programok céljára elkülönített közösségi költségvetési előirányzatok az alábbiakat finanszírozzák:

• a Galileo-program fejlesztési és tesztelési szakaszának befejezéséhez kapcsolódó tevékenységek;

• a Galileo-program kiépítési szakaszához kötődő tevékenységek, beleértve e szakasz irányítási és nyomon követési műveleteit;

• az EGNOS üzemeltetéséhez, valamint a programok hasznosítási szakaszát megelőző vagy előkészítő intézkedésekhez kapcsolódó tevékenységek.

E tevékenységek végrehajtására rendelkezésre álló összeg a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra folyó árakon 3405 millió EUR, amely magában foglalja a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogramból biztosított 400 millió EUR-t.

A rendszerek üzemeltetéséből származó bevételeket az Európai Közösség szedi be, és a közösségi költségvetésnek juttatja; e bevételeket a programok céljára különítik el. Amennyiben az elkülönített bevétel meghaladja a programok végrehajtásához szükséges összeget, az allokálási elvet a Bizottság javaslata alapján a költségvetési hatóság hagyja jóvá. A magánszektorral adott esetben megkötött szerződés vagy szerződések előírhatnak bevételmegosztási mechanizmust a fenti bevételek vonatkozásában.

A Galileo rendszer kiépítésének stratégiai jelentősége abban mutatkozik, hogy a navigációs alkalmazások számos szektorban, leginkább a telekommunikációban és a közlekedésben nagyon gyorsan fejlődnek. Az európai gazdaság egyre függetlenebbé válik, ugyanakkor a jelenleg elérhető GNSS rendszerek az amerikai GPS és az orosz GLONASS katonai célú felhasználása prioritást élvez a polgári alkalmazások előtt, emiatt a szolgáltatást bármikor felfüggeszthetik, mint az a balkáni háború idején az időlegesen korlátozott GPS-jelekkel történt. Ezért vált fontossá, hogy Európának is meglegyen a saját rendszere, amely saját ellenőrzés alatt lévő GNSS szolgáltatást biztosít a tagállamok számára, civil felhasználásra.

A GALILEO – a tervek szerint – számos előnnyel bír majd a másik két pozicionáló rendszerrel szemben. Ezen előnyök közül a legfontosabbak a következők:

• A GALILEO polgári (EU) felügyelet és irányítás alatt működik, amely biztosítja az üzleti és biztonsági felhasználási területek folyamatos rendelkezésre-állásának igényét is.

• A műholdak elhelyezkedésének, valamint a földi irányító-, támogató- és ellenőrző rendszernek köszönhetően a jelenlegi amerikai rendszernél magasabb fokú pontosságot biztosít.

• A GALILEO az integritás-információk sugárzásának köszönhetően nagyobb megbízhatóságot biztosít. Ennek eredményeként olyan kritikus alkalmazásokban is igénybe lehet majd venni, mint a polgári légi közlekedés, vagy a kereskedelmi hajózás. A megbízhatóságot növeli az a tény is, hogy a GALILEO szolgáltatásai olyan szélsőséges felületi viszonyok között is elérhetőek lesznek, mint például nagyvárosi környezetben, magas épületek „árnyékában”.

A Galileo program megvalósítása Európa alapvető stratégiai, gazdasági, politikai érdeke, ezért az Európai Unió kiemelten támogatja a Galileo program és alkalmazásainak elterjedését.

Az európai műholdas navigáció elterjedése különösen jelentős – a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi előnyökön túl – európa-stratégiai értelemben a következők miatt:

• A GALILEO elősegíti mind a közös, mind a közösségi Európai Politikák alkalmazásának megerősödését, például a közlekedéssel, mezőgazdasággal, regionális és környezetvédelmi ágazatokkal kapcsolatos területeken. Az EU kívánatosnak tartja ezeknek a területeknek a szabványosítását, melyhez a GALILEO remek alapot nyújthat. A szabványosítás alapja lenne számos alkalmazás kompatibilitásának, kiterjesztésének, mérésének, eredményeinek összehasonlítására, valamint a program hatásainak elemzésére. Ezáltal az egyes politikákban kialakított közösségi irányelvek megfogalmazásában és elterjesztésében növekvő szerepet fognak kapni a GALILEO alapú műholdas navigációs eljárások.

• Az EU tagállamok kohéziójának, gazdasági, politikai és külgazdasági összetartozásának erősödését várják a Galileo projekttől, és a GALILEO alapú szolgáltatások, szabványok, elterjedésétől, illetve az irányelvek érvényesítésétől.

• A GALILEO, illetve általában a műholdas navigációs megoldások elterjedése az újonnan csatlakozott országok számára lehetőséget teremt a gyorsított ütemű felzárkózásra, olyan közszolgáltatási háló kiépítésére, amely hozzájárul a nyugat-európai országokhoz hasonló élet- és gazdálkodási körülmények kialakulásához.

• A GALILEO több milliárd eurós európai közpénzen épül fel, amelynek Magyarország is befizetője. A kiépítést követően Magyarország érdeke, hogy felhasználója is legyen a programnak.

• A Galileo program kapcsán az országok közötti együttműködés kedvező hatású lesz, elő fogja segíteni a vállalatok európai és régiós terjeszkedését, a vállalatok közötti együttműködést, a felhasználásból eredő alkalmazások európai elterjedését (pl. turizmus, telekommunikáció) és az általuk ösztönzött iparágak növekedését, valamint a jövőbeli kooperációkat is serkenteni fogja.

A Galileo program jelentőségét tovább erősíti, hogy a lisszaboni célok eléréséhez igen nagy szükség van olyan programokra, melyek az európai csúcstechnológia-ipart szolgálják, és komoly K+F hátteret igénylő szolgáltatások megvalósítására koncentrálnak. Ezáltal az európai állampolgárok több generációja számára újabb hatalmas lehetőség nyílik meg az információs és kommunikációs technológiák mindennapi használatára.

A műholdas navigációs szolgáltatások fogyasztói piacai világszinten

Általában véve a műholdas navigációs szolgáltatások világpiaca az utóbbi évtizedben jelentősen nőtt. E piac értéke az alkalmazások és berendezések szempontjából jelentős, és ez az egyik legnagyobb ütemben növekvő csúcstechnológia-piac. 2006-ban csak az EU-ban mintegy 10 millió GNSS-vevő került értékesítésre, és ez az érték 2011-re a becslések szerint 230 millióra növekedhet .

A GNSS-piac 2010 után a világgazdaságban fontos húzóerő lesz, és Európa nem engedheti meg magának, hogy ne váljék a terület fontos szereplőjévé: innen az európai GNSS-programok stratégiai jelentősége. A GNSS-rendszerek szolgáltatóinak nyilvánvalóan nagy súlyuk lesz a GNSS-felhasználókat érintő minden lényegi döntésben, úgymint a szabványok meghatározása és frissítése, a helyi hozzáférés folyamatosságának biztosítása, az ipari export szabályozási elveinek meghatározása, valamint a felhasználók jövőbeli igényeinek a rendszer korszerűsítése útján történő kiszolgálása. Az EU e fontos, az európai gazdaság jelentős részét érintő döntésekkor nem hagyatkozhat kizárólag harmadik felek politikáira. A Galileo program véghezvitele ezért elengedhetetlen infrastrukturális befektetést jelent az EU számára.

A Galileo fejlődése elkerülhetetlenül szükségessé tesz majd alkalmazások és szolgáltatások kifejlesztésére tett konkrét erőfeszítéseket, amely az európai ipart erős pozícióhoz juttatja, elősegíti a szakismeretek fejlesztését és a piaci rést kitöltő alkalmazások kiszolgálását. Ez serkenti a kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) alapítását és növekedését, és magas színvonalú munkahelyeket teremt. A Galileo programot és az EGNOS-t ezért olyan befektetésnek kell tekinteni, amely lehetővé teszi Európa számára, hogy betörjön a GNSS-piacra, és annak jelentős részét fejlessze és megtartsa.

A Galileo erősíteni fogja a GNSS-ből generálható társadalmi előnyöket, amelyek a következők: munkahelyteremtés, környezetvédelem (a közutak tehermentesítése, rövidebb és közvetlenebb útvonalak használata, amely csökkenti az üzemanyag-fogyasztást), közérdek (fokozott biztonság), a közszolgálatok (mentőszolgálatok célba juttatása, tűzoltó és mentőszolgálat, biztonság) és az ipari szektorok (mezőgazdaság, halászat, közlekedés) jobb hatásfokú működése, valamint a szűkös állami források kezelése (a légi közlekedésben).

Ezeken felül a Galileo programnak számos egyéb, közvetlen haszna van. A műholdas navigáció elérhetősége a nagyobb városokban jelentősen meg fog növekedni a GPS és a Galileo együttes használata révén, és ezen felül a Galileo rendszer tervezésekor a beltéri helymeghatározás lehetőségével is számoltak. A műholdas navigáció egyre pontosabb lesz, és a GPS és a Galileo közti „verseny” további műholdas navigációs innovációk forrása lesz a világ minden részén élő felhasználók hasznára, pl. a Galileo nagyobb pontossága és beltéri helymeghatározási képessége a GPS-II-höz képest, valamint a GPS-III és a Galileo által egyaránt használt, tömegfelhasználásra alkalmas jelek fejlődése. A Galileo rendszert ezenkívül 5 funkcionális szolgáltatás révén polgári használatra optimalizálták. Ez alapul szolgál a közúti, tengeri és légi közlekedési piac olyan új igényeinek kezeléséhez, amelyeket a jelenleg létező technológiák nem elégítenek ki. A Galileo továbbá biztosítja az egy forrástól való függés kockázatának mérséklését. Ennek például az elektronikus kommunikációs hálózatok és villamosenergia-hálózatok szinkronizálásánál használt időjelek szempontjából van jelentősége. Végül pedig a jogi keret, amelyben a Galileo kiépítése zajlik, világos és egyértelmű felelősségi rendszert biztosít. Új szolgáltatásoknak a polgárok és/vagy kereskedelmi ügyfelek számára történő kiépítésekor kulcsfontosságú a felelősségek tisztázása az – akár állami, akár magánkézben lévő – üzemeltetők számára. Meggyőző érvek szólnak tehát amellett, hogy a felhasználók a Galileo rendszert használják.

Összefoglalva a GALILEO Európa biztonsági, csúcs-technológiai, űrtevékenységre vonatkozó függetlensége szempontjából elsőrendű fontossággal bíró és ígéretes alkalmazási lehetőségekben gazdag stratégiai program. A Galileo és az EGNOS programot olyan alapvető beruházásnak kell tekinteni, amelynek köszönhetően Európa a jövőben helyet kaphat, és jelentős részt foglalhat el a műholdas rádiónavigáció piacán.

Az Európai Unió Tanácsa már 1999 júliusában úgy ítélte meg, hogy „egy polgári felhasználású műholdas navigációs rendszer létrehozásával a kulcsfontosságú technológiák egyik legkiemelkedőbb jelentőségű területén nagyobb függetlenséget lehetne elérni”, és hogy „egy polgári felhasználású műholdas navigációs rendszer létrehozásának köszönhetően Európa ipara a területtel kapcsolatos szakértelmét tovább bővítheti és nagy méretekben profitálhat az említett jövőt idéző technológia által megnyíló lehetőségekből”.

Amennyiben az Európai Unió nem építi ki önálló GNSS rendszerét, azzal Európa közép- és hosszú távon idegen GNSS-jelek használatára kényszerülne, így csekély, illetve semmilyen ráhatással sem bírna azok minőségére, hozzáférhetőségére és költségeire. Továbbá az ezzel járó, saját szaktudásbeli veszteség Európában a GNSS területén és általában csúcstechnológiai területeken jelentős kieséssel párosulna az európai gyártó és szolgáltató cégek számára a makroökonómiai lehetőségek terén. A belátható jövőben nem lenne alapja az európai irányítású űrfejlesztéseknek.

Az európai GNSS-eszközök létfontosságúak Európa és az európai gazdaság számára. A modern társadalom egyes létfontosságú biztonsági és gazdasági feladatok ellátása miatt jelenleg is és a jövőben egyre inkább függ majd a GNSS-alkalmazásoktól. A Galileo ezenkívül az európai űrpolitika egyik pillére, Európa űrbéli, technológiai és innovációs törekvéseinek a kifejeződése. Közösségi forrásokból már eddig is 2,5 milliárd eurót fordítottak a Galileo és az előfutárának tekintett EGNOS program előkészítésére. A teljes leállítással nőne Európa technológiai lemaradása és függősége a külső partnerektől (az Egyesült Államok, Oroszország és Kína is rendelkezne saját rendszerrel, csak az EU nem), de nem vállalható a projekt bukásának beismerésével járó presztízsvesztés sem.

A GALILEO rendszer kiépítése

A Galileo rendszer kiépítése és üzemeltetése tárgyában megkötendő koncessziós szerződés tárgyalásainak sikertelensége, majd ezt követően a program felülvizsgálata, különösen a rendszer kiépítési szakaszának az Európai Közösség általi közvetlen felvállalására elengedhetetlenné tette a Bizottság 2004. július 14-én elfogadott, az európai műholdas rádiónavigációs programok finanszírozásáról szóló rendelettervezet módosítását, ezért az Európai Bizottság 2007. szeptember 19-én az európai műholdas rádiónavigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról módosított rendeletjavaslatot fogadott el és terjesztett elő a Tanács és az Európai Parlament részére.

Hosszas tárgyalásokat követően 2008. április 3-án megtartott informális háromoldalú egyeztető eljárás során átfogó kompromisszum született a tárgyalási csomagról: a Bizottság, a Parlament és a Tanács közös álláspontra jutott a Galileo és az EGNOS műholdas navigációs rendszer szabályozását és megvalósításának következő lépéseit illetőn. Ezt követően a Közlekedési Tanács április 7-én általános megközelítést fogadott el a Galileo végrehajtásának folytatásáról szóló rendeletről, míg április 8-án az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) első olvasatban jóváhagyta Barsiné Pataky Etelka jogalkotási jelentését, melyet április 23-án az Európai Parlament plenáris ülésén is megszavaztak.

A rendelet előirányozza a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban az európai GNSS-programok finanszírozásához szükséges, a közösségi költségvetésből biztosítandó összeget, meghatározza a programok végrehajtásának folytatása során alkalmazandó szabályokat, a rendszer kiépítési szakaszához kapcsolódó közbeszerzési elveket, valamint szigorú hatáskörmegosztás elvének alkalmazásával a programok közirányítási struktúráját.

A közösségi irányítás során az első közösségi infrastruktúra felett a Tanács és a Parlament megosztva gyakorol politikai ellenőrzést.

Az Európai Bizottság lesz egy személyben felelős a projekt végrehajtásáért és a működtetésért, az Európai Űrügynökségre delegálva a szerződéskötés jogát. A tagállamok, melyek teljesen be lesznek vonva a munkaprogram elkészítésébe és a finanszírozási kérdésekbe, az új rendelettel létrehozandó Európai GNSS Programbizottságba küldenek majd képviselőket. Ez a komitológiai bizottság lesz majd Brüsszel segítségére a rendelet alkalmazásában. A GSA és az ESA képviselői megfigyelőként vehetnek részt a bizottság munkájában.

Az Európai Űrügynökség az Európai Unió nevében eljáró és annak irányítása és szabályai szerint működő beszerzési ügynökként és tervező hatóságként vesz részt a programok végrehajtásában. Az ESA-val való megegyezésben – mivel ennek neve ellenére nem csak uniós tagállamok a tagjai – ki kellett kötni, hogy teljesen alárendeli magát az EU közbeszerzési eljárásának. Jellemzően ugyanis az ESA úgy működik, hogy amennyit egy résztvevő állam befizet, annyit vissza is pályázhat, melyről jelen esetben le kellett mondaniuk.

Az Európai GNSS Felügyelő Hatóság (GSA) feladatait végül a jelenlegi helyzetnek megfelelően határozták meg: a GSA-nak kell biztosítania a rendszerek biztonsági akkreditációját és a Galileo biztonsági központ működtetését, továbbá hozzá kell járulnia a rendszerek kereskedelmi forgalomba hozatalának előkészítéséhez a zökkenőmentes működés és szolgáltatás, valamint a széles körű piaci elterjedtség érdekében. A GSA ezenkívül az alkalmazások és szolgáltatások előmozdításáról és a rendszerösszetevők tanúsításának biztosításáról is gondoskodik.

Figyelembe véve az európai GNSS-programok jelentőségét, egyedülállóságát és összetettségét, a programok által létrehozott rendszerek közösségi tulajdonjogát, valamint a 2008–2013-as időszakban a programoknak a közösségi költségvetésből történő teljes körű finanszírozását, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság között szoros együttműködésre van szükség, létrehozták a Galileo intézményközi panelt (GIP), mely intézményesíti a három szervezet közötti információcserét a Galileo és az EGNOS kérdésköreiben. A GIP-nek azonban csak konzultációs szerepe lesz, s a tervek szerint évente négyszer fog ülésezni.

A Galileo-program kiépítési szakaszára a Közösség közbeszerzési szabályai – különösen a nyílt hozzáférés és tisztességes verseny az ipari beszállítói lánc teljes hosszában, az átlátható és időben nyújtott tájékoztatás alapján történő versenyeztetés, az alkalmazandó beszerzési szabályok, a kiválasztás kritériumai és bármely más vonatkozó információ tekintetében egyértelmű kommunikáció, amely valamennyi potenciális ajánlattevő számára egyenlő versenyfeltételeket biztosít – vonatkoznak, az Európai Közösség alapvető biztonsági érdekei és a közbiztonság védelméhez, továbbá az uniós exportellenőrzési követelményeknek való megfeleléshez szükséges intézkedések sérelme nélkül.

A közbeszerzés során az alábbi célkitűzések elérésére kell törekedni:

• valamennyi szinten és valamennyi tagállamban az iparág képviselői kiegyensúlyozott részvételének előmozdítása, ideértve különösen a kkv-kat;

• a fölénnyel való esetleges visszaélések vagy az egyetlen beszállítótól való hosszú távú függőség elkerülése;

• a korábbi közbefektetések és tanulságok, valamint az – európai GNSS-programok meghatározási és fejlesztési szakaszaiból is eredő – ipari tapasztalatok és jártasságok kiaknázása, annak egyidejű biztosításával, hogy az a versenyeztetést nem érinti.

Ennek érdekében a Galileo kiépítési szakaszának tevékenységeihez szükséges beszerzésekre az alábbi alapelvek vonatkoznak:

• az infrastruktúra beszerzésének egy átfogó beszerzési felosztás szerint hat fő munkacsomagra (a még hiányzó 26 műhold beszerzése; a feljuttatáshoz szükséges hordozóeszközök; a tervezésben rendszermérnöki támogatás; a földi szolgáltatás infrastruktúrájának kialakítása; a földi irányítás infrastruktúrájának kialakítása; és a rendszer üzemeltetése) és több kiegészítő munkacsomagra történő felosztása; ez nem zárja ki az egyidejűleg több beszerzési ág alkalmazásának lehetőségét az egyes munkacsomagok tekintetében, ideértve a műholdakat is;

• valamennyi csomag versenyeztetése, és a hat fő munkacsomag esetében egyetlen eljárás alkalmazása, amely során bármely független jogi személy vagy a csoport tagját képező jogi személy által e célból képviselt csoport a hat fő munkacsomag legfeljebb két csomagja tekintetében pályázhat a fő szerződő szerepére;

• a tevékenységek összértékének legalább 40 %-át különböző szinteken folytatott versenyeztetés útján bármelyik fő munkacsomag esetében a fő szerződőt alkotó csoportba tartozóktól eltérő vállalkozásoknak kell alvállalkozásba adni; a Bizottság rendszeresen jelentést tesz a 14. cikk alapján létrehozott bizottságnak ezen elv teljesüléséről. Amennyiben az előrejelzések szerint a 40 %-os arány esetlegesen nem érhető el, a Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban elfogadja a megfelelő intézkedéseket;

• adott esetben kettős forrásból való beszerzés alkalmazása a program, valamint annak költségei és ütemterve megfelelőbb általános ellenőrzésének érdekében.

Magyarország részvétele a programban

A Galileo programhoz való csatlakozás Magyarország számára eddig kizárólag a műholdas helymeghatározás, navigáció és időmérés hazai alkalmazási területeinek és különböző értéknövelt szolgáltatások intenzív fejlődésének lehetővé tételét, a GNSS alapú kutatás-fejlesztés és innováció elősegítését jelent(h)ette. A Galileo program köz és magánszféra együttműködésén alapuló megvalósítási tervének bukásával és a rendszer kiépítésének teljes mértékben a közösségi költségvetésből történő finanszírozásával, az európai műholdas rádiónavigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló rendelet közbeszerzési elvei alapján azonban mostantól a központi fejlesztésben és az infrastruktúra kiépítésében való hazai részvétel is lehetővé vált.

Az új sémában a hazai űripar számára reális lehetőség nyílik a Galileo rendszer teljes kiépítését célzó közbeszerzések során, a magyar űripar részvételi szándéka erőteljes mind a földi- mind az űrszegmenst illetően. A hazai űriparnak ugyanis vannak olyan termékei, amik a földi infrastruktúra kiépítéséhez kellenek, és emellett a műholdak elkészítésében is ki tudná venni a részét: fedélzeti energiaellátó egységek, fedélzeti számítógépek, adatgyűjtő rendszer, szoftverek, telemetria rendszer, adatkommunikáció, műholdvezérlés. Ezeken a területeken több évtizedes valós tapasztalat van az országban és igen kiváló nemzetközi referenciák.

A robbanásnak induló műholdas navigációs alkalmazások globális piacán azonban továbbra is elsősorban a szolgáltatások, illetve emelt szintű tartalom nyújtásában kaphatnak szerepet a magyar vállalkozások, míg a hazai kutatóintézetek a Galileo és az EGNOS tudományos és technológiai együttműködéseiben vehetnek részt.

Az európai GNSS rendszerek lehetséges alkalmazási területei

A Galileo műholdas helymeghatározási rendszer számos alkalmazást biztosíthat a jövőben mind a lakossági, mind az üzleti és a közszférában egyaránt. Az alkalmazások egy részét már ma is el lehet érni alternatív, főként kiegészítő technológiák segítségével.

Az alábbiakban felsorolt lehetséges alkalmazási területek száma várhatóan jóval több lehet: idővel újabb és újabb lehetőségek nyílhatnak meg a Galileo rendszer alkalmazásai előtt.

Lakossági felhasználás

A lakosság a GALILEO nyújtotta előnyöket számtalan esetben közvetve fogja élvezni (tömegközlekedés, gyógyászat, polgári védelem, stb.). A kapcsolódó technológia fejlődésével, a szükséges készülékek méretének – és ami a legfontosabb – az árak csökkenésével viszont sok területen közvetlen felhasználóként is megjelenik a magánszféra. Ezeket az alkalmazásokat a lakosság a mobil kommunikációhoz vagy a közlekedéshez kapcsolódva tudja majd elsősorban hasznosítani. Ma már több olyan alkalmazás létezik, amely a piacon elérhető a civil szféra számára és a Galileo ezeket tudja majd helyettesíteni, illetve kiegészíteni amellett, hogy számos új alkalmazás is kialakulhat.

Mobil kommunikációhoz kapcsolódó lakossági alkalmazások

ELHELYEZKEDÉS MEGHATÁROZÁSA, NAVIGÁCIÓ, ÚTVONALTERVEZÉS
A műholdas navigációs rendszerek által nyújtott szolgáltatások közül a lakosság körében ezek az alkalmazások a legnépszerűbbek. Ma a piacon részben a GPS, részben egyéb rádiókommunikációs szolgáltatások révén már használható alkalmazások állnak a lakosság rendelkezésére.

SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG
A vevőkészülékek fejlődése kapcsán (a szolgáltatások minőségi javulása, az eszközök miniatürizálása stb.) számos új alkalmazási terület nyílik meg a szabadidős tevékenységek terén is.

Például a természetjárók és a tájfutók műholdas vevőkészülékkel iránytű és térkép nélkül is képesek lesznek tájékozódni. Lehetőségük lesz a biztonságos tájékozódásra, ugyanis ha bajba kerülnének, a földi kommunikációs infrastruktúrától mentes, vagy korlátozottan rendelkezésre álló területen, a műholdas technológiának köszönhetően segítséget hívhatnak, tartózkodási helyüket méternyi pontossággal – automatikusan – meghatározhatják.

 

INFORMÁCIÓS ADATBÁZIS NYÚJTOTTA LEHETŐSÉGEK
Az információnyújtás területén széles felhasználási területet jelentenek az olyan – a pontos helymeghatározást kihasználó – alkalmazások, amelyek valamely adott területre koncentrálva saját információs adatbázissal segítik a felhasználót. Turisták nagyszerűen használhatják a turisztikai látnivalókat, éttermeket, szórakozóhelyeket, üzemanyagtöltő-állomásokat és egyéb érdekes, hasznos információkat tartalmazó adatbázisokat is. Az információk szabadon bővíthetők, a digitális térképen a kiválasztott hely elhelyezkedése, elérhetősége rögtön megjeleníthető.

VAGYON- ÉS ÉLETVÉDELEMHEZ KAPCSOLÓDÓ ALKALMAZÁSOK
A lakosság részéről nagy érdeklődésre tartanak számot ezen a területen. Az egyre fejlettebb biztonságtechnikai megoldások között is különleges szerepet kapnak a műholdas navigációs technológián alapuló biztonsági eszközök. A magánszemély helyének pontos meghatározásával vészhelyzet esetén a veszélyeztetett személy részére gyorsabban nyújtható segítség. A jeladók árának csökkenésével, valamint méretük miniatürizálásával idővel elérhetővé válik, hogy a magánszemélyek vagyontárgyaik (például: notebook, értéktárgy) védelmét is megerősíthessék a műholdas helymeghatározás segítségével.

Közlekedéshez kapcsolódó lakossági alkalmazások

A személygépkocsikhoz már egyre olcsóbban lehet beszerezni a Galileo funkcióit ellátó alternatív technológiákat. A GPS rendszerhez csatlakozva már léteznek a gépjármű helyének meghatározását, a tájékozódást és navigációt elősegítő alkalmazások. Ugyanakkor a Galileo szolgáltatások, illetve a kapcsolódó értéknövelt szolgáltatások előmozdíthatják a most funkcionáló alkalmazások minőségének javulását, új alkalmazások kialakítását és ezek széles körű, olcsó elérhetőségét.

 

PONTOS TÁJÉKOZÓDÁS ÉS NAVIGÁCIÓ
A lakossági felhasználás a közeljövőben elsősorban a közúti közlekedésre fog koncentrálódni. Az autóba gyárilag beépített, vagy kézi – akár mobiltelefonba épített– intelligens elektronikus térképek segítségével pontos tájékozódás és navigáció válik lehetségessé (pl. bérautó használata közben ismeretlen környéken). A kézi alkalmazások nemcsak a járművezetők, hanem a gyalogosan vagy éppen kerékpárral közlekedők tájékozódását is megkönnyítik.

ÚTVONALTERVEZÉS
A pontos helymeghatározás és a digitális térkép segítségével a navigációs szoftverek lehetőséget nyújtanak a kívánt útvonal optimális megtervezéséhez. Az indulási és érkezési hely megadása után a szoftver automatikusan meghatározza az utazás időtartamára vagy akár a költségre optimalizált útvonalat, amely útvonalat – amennyiben a használó letér róla – dinamikusan újratervezi.

FORGALMI INFORMÁCIÓK
Valamely kommunikációs eszközzel – például mobiltelefonnal – kombinálva a rendszer biztosítja, hogy a közlekedés szereplői folyamatosan aktuális és releváns információkat kapjanak a forgalomról. A tervezett útvonal ismeretében lehetőség van arra, hogy a szolgáltatást használó csak a számára fontos közlekedési információkat kapja meg. A közúti balesetekről, útlezárásokról, vagy valamely más okból kialakult közlekedési dugókról szerzett információk lehetőséget biztosítanak a haladási útvonal módosítására, amely által csökkenthető a menetidő, széles körű alkalmazás esetén a túlzsúfoltság.

Egy integrált fővárosi fejlesztéssel például olyan rendszer lenne kialakítható, amely a BKV járművekbe szerelt GNSS készülékek, és a hozzá kapcsolódó központi diszpécser- és adatkezelő egység létrehozásával forgalmi, forgalomszervezési szolgáltatás nyújtására lenne képes, melynek segítségével jelentős mértékben javítaná Budapest közlekedési túlzsúfoltságát, jelentős pénzt és környezetszennyezést takarítva meg ezzel.

 

ÚTHASZNÁLATI DÍJ-SZÁMÍTÁS
A hatóságok számára a Galileo fejlődési lehetőséget biztosít az úthasználati díj-számítás területén is. A díj ellenében használható utak, autópályák igénybevételét ma még sok ember számára a nem kellően differenciált díjszabás akadályozza meg. A műholdas rendszer az adott útvonalon megtett távolság méternyi pontos kalkulációjával egy igazságosabb díjazási módszert kínál.

GÉPJÁRMŰVEK LOPÁS ELLENI VÉDELME
A gépjárművek lopás elleni védelmére már ma is léteznek GNSS alapú rendszerek. A szolgáltató központ képes bármely, megfelelő mobil egységgel felszerelt gépjármű pozícióját meghatározni, a járművet követni, így nagyobb biztonságot nyújtani mind a gépjármű tulajdonosának, mind a járműben utazóknak. Ennél az alkalmazási példánál egyértelműen látszik annak fontossága, hogy a technikai fejlettséget és a biztonságos alkalmazást állandóan biztosítani kell, pl. folyamatosan figyelni kell arra, hogy ne készíthessenek jogtalan célra a mobil egységek működését összezavaró készülékeket.

ADAS
A közúti közlekedés biztonságosabbá tételét célzó fejlesztések között kiemelkedő szerepet kap az úgynevezett ADAS (Advanced Driver Assistance Systems), gépjárművezetőt segítő rendszer. A rendszer számos fejlett aktív biztonsági eszköz kombinált használata révén csökkenti a közúti balesetek lehetőségét, illetve növeli a vezetési komfortot. A rendszer egyrészt figyelmezteti a gépjárművezetőt bizonyos balesetveszélyes szituációkban (például túl alacsony követési távolság, túl nagy sebesség), másrészt vészhelyzetben akár át is veszi a gépjármű egyes funkciói feletti irányítást a baleset elkerülése érdekében. A Galileo számos kiegészítő információt fog szolgáltatni az ADAS számára a jármű környezetéről, növelve az ADAS hatékonyságát.

A műholdas navigációt várhatóan a magánszféra is sikerrel fogja használnia a magánjellegű légi- és vízi közlekedésben. A Galileo szolgáltatásai nagyszerűen használhatók a magánrepülők irányítására, sportrepülők, hőlégballonok, vitorlázórepülők pontos navigációjára, továbbá a vízi sportok kedvelői számára is hasznos lehet a helymeghatározás és az időjárási viszonyok pontos ismerete.

 

Magyarországi helyzetkép a lakossági felhasználás területén

A GPS helymeghatározó szolgáltatás már közel 15 éve megjelent Magyarországon mintegy 50 000 használót generálva, döntően a szabadidős tevékenység eltöltésében. A tömeges, személyes használatra (pontos helymeghatározás, életvédelem) kiterjedő alkalmazás még nem jelent meg vagy gyerekcipőben jár. Várhatóan a mobiltelefonokba szerelt chipek, illetve a jelenleginél pontosabb jelek, a városi szűk helyeken, épületeken belüli lefedettség biztosítása lehet a további növekedés motorja.

 

A lakossági alkalmazások közül a gépjárműkövetéssel és vagyonvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások kiemelkedő szerepet játszanak e kategóriákban. A hazánkban futó gépjárművek csak csekély számában lelhető fel a beépített navigációs rendszer, bár a hozzá tartozó digitális térkép hazánkról is elkészült már. A kézi számítástechnikai eszközök úgyszintén megoldást jelentenek, bár a hozzáférhető szoftverek sok esetben nem alkalmasak a napi szintű útvonali változások követésére a szolgáltatás, ill. az információ frissítés hiánya miatt.

 

A légi és folyami közlekedésben – hasonlóan a szabadidős időtöltéshez – az innovatív felhasználók fedezték fel az alapszolgáltatás (nyílt hozzáférés) lehetőségeit. Jelenleg nagyon korlátozott e területeken a lakossági felhasználás.

 

Sok esetben nem különíthető el a kommunikációs, illetve a közlekedési eszközben használatos lakossági szolgáltatás használta. Mivel a fixen telepített eszközök száma csekély, sokszor a mobil eszközök jelentenek segítséget a közúti használatban.

 

Üzleti felhasználás

A Galileo rendszer adta lehetőségek az üzleti élet számtalan területén hozhatnak jelentős változásokat. A polgári ellenőrzés alatt üzemeltetett globális műholdrendszer nyújtotta szolgáltatások alapvető kihasználása során a kiegészítő alkalmazások széles skálája biztosít további jelentős felhasználási lehetőséget, valamint a szolgáltatók részére bevételi forrást.

 

A Galileo előnye az üzleti élet számára (is) abban áll, hogy – a jelenleg üzemelő műholdas navigációs rendszerekkel szemben – nem katonai felügyelet alatt üzemel, így egy esetleges katonai krízishelyzetben sem kell tartani a szolgáltatás korlátozásától, szüneteltetésétől.

 

Az üzleti területek iparág jellegű bontásban történő áttekintésénél kiemelt jelentőséggel bír a lehetséges üzleti potenciál értéke alapján a szállítmányozás, valamint a tömegközlekedés területén hasznosítható alkalmazások megismerése. E két terület mellett természetesen más gazdasági szegmensekben is jól hasznosítható szolgáltatások lesznek elérhetők a Galileo segítségével.

 

Szállítmányozás

A közúti szállítmányozáshoz ma Magyarországon már elérhetőek a nyomkövetést, illetve a flottamenedzsmentet támogató, műholdas illetve más rádiókommunikációs technológián alapuló szolgáltatások, hiszen a szállítmányok műholdas követése, állapotuk folyamatos ellenőrzése révén ez a szolgáltatási terület minőségi javuláson mehet keresztül.

 

KÖZÚT
A szállítmányozás terén vitathatatlan előnyöket nyújt egy olyan korszerű eszköz használata, amely az optimális szállítási útvonal megtervezését támogatja. A Galileo segítségével nagymértékben csökkenthető a szállítási idő, hatékonyabbá tehető a flottamenedzsment. A rendszer segítségével pontosan nyomon követhető minden közúti szállítmány, ezáltal meghatározható a rendeltetési helyre történő megérkezés időpontja is. A szolgáltatás biztonságának és minőségének növelése, valamint árának csökkentése révén Magyarországon is jelentősen nőhet az alkalmazást igénybe vevő szállítmányozó cégek és az ellenőrzött kamionok száma.

A közúti szállítmányozáshoz kapcsolódó előírások betartását (például: vezetési órák száma, maximális sebesség) a felügyelő hatóságok a gépjárművek helyének és sebességének pontos meghatározás alapján könnyen és gyorsan ellenőrizhetik egyszerre akár a flottamenedzsmenthez tartozó teljes kamionállományra vonatkozóan.

 

LÉGI-, VASÚTI- ÉS FOLYAMI SZÁLLÍTMÁNYOZÁS
A légi fuvarozásnál a forgalom fokozódása figyelhető meg. A műholdas navigációs rendszer használata nemcsak a növekvő légi forgalom hatékonyabbá tételét segíti elő, hanem nagymértékben emeli a légi közlekedés, ezáltal a légi cargo forgalom biztonságát is.

 

A vasúti szállítmányozási terület mint a közúti szállítmányozás kiegészítője, illetve alternatívája, többek között a Galileo támogatásának köszönhetően, komoly fejlődés és versenyképesség növelés előtt áll. Lehetővé válik a vasúttársaságok számára a fejlett flottamenedzsment kialakítása. Így növelhető a szállítás sebessége, a kapacitások kihasználtsága (például a vonatok követési távolságának csökkentésével, a szerelvények gyakoriságának növelésével, a vagonok jobb elosztásával).

 

A folyami szállítmányozás területén egységes európai navigációs és információs rendszert kívánnak bevezetni a hajózás biztonságának növelése érdekében. Magyarországon 2004 februárjában elkezdődött egy a Galileóhoz kapcsolható navigációs rendszer próba üzemeltetése illetve fejlesztése. A rendszer segítségével javítható a polgári és a kereskedelmi hajózás összehangolása, megoldható a veszélyes szállítmányok kiemelt kezelése.

 

VESZÉLYES, ILLETVE ÉRTÉKES ANYAGOK, ÁRUK SZÁLLÍTÁSA
A veszélyes, illetve értékes anyagok, áruk szállítása mindegyik szállítmányozási típus esetén kiemelt jelentősséggel bír. A Galileo nyújtotta lehetőségek kihasználása tovább növelheti a biztonságot ezen a téren is. Az érintett anyagok, áruk folyamatos nyomon követését, felügyeletét, probléma esetén a szükséges akciók koordinálását az új globális műhold-rendszer emelt szinten képes biztosítani.

Tömegközlekedés

A tömegközlekedésben, tapasztalható túlzsúfoltság csökkentése napjainkban nem csak kényelmi megfontolásból elengedhetetlen, hanem a környezetszennyezés csökkentésének fontossága is azt sürgeti. Emellett a tömegközlekedési formák közötti verseny egyre inkább megköveteli, hogy az utazók számára egyre több kiegészítő szolgáltatást nyújtsanak. Ezenfelül az eredményesség fokozása érdekében a forgalom növelése mellett a költségek csökkentését is el kell érni. Mivel a jelenleg elérhető technológiák és kiegészítő szolgáltatások ára még nem elég alacsony, ezért a jövőben a Galileo számos ponton biztosíthat megoldást e problémákra.

 

Az előzőekben említett egyéni közlekedésben használt alkalmazásoknak (navigáció, forgalmi információk, biztonsági figyelmeztető alkalmazások, segélyhívó funkció stb.) a közúti, lég, vízi és vasúti közlekedés terén a professzionális társaságok is nagy hasznát veszik majd. A közlekedési társaságok számára ugyanolyan fontos funkciókat fognak ellátni ezek az alkalmazások, pl. nagyobb gépjárműpark esetén az optimális gépjármű számot, valamint a járművek optimális menetidejét, útvonalát tudják meghatározni, ezáltal jelentős hatékonyságnövekedést produkálhatnak.

 

A fentieken kívül további alkalmazási területek lehetnek még:

 

HATÉKONY DISZPÉCSERSZOLGÁLAT
Városi vagy távolsági közúti közlekedésben (a buszok, trolibuszok, villamosok, vonatok esetében) a jelenleg elérhetőnél megbízhatóbb és nagyobb pontosságú navigációt biztosítanak a Galileo alkalmazások. Például a forgalmi dugók kezelésére egy Galileo rendszeren alapuló, fejlett és hatékony diszpécserszolgáltatást teheti lehetővé, csökkentve ezzel a költségeket, növelve a szolgáltatás minőségét. A taxi megrendelések pontos pozíció szerinti elosztása gazdaságosabbá teszi az üzemeltetést.

JÁRATSŰRŰSÉG-OPTIMALIZÁLÁS, UTASTÁJÉKOZTATÁS
A buszok, villamosok követési távolságának, járatsűrűségének optimalizálása egyenletessé teszi az utasok elosztását. A szolgáltatási színvonal növelésének egyik vetülete az utasok folyamatos ellátása az utazáshoz kapcsolódó aktuális és pontos információkkal. A Galileo segítségével az utasok valós idejű információkat kaphatnak például a következő busz érkezéséről, az esetleges késések várható időtartamáról, a megérkezés időpontjáról. További szolgáltatás lehet a tömegközlekedési eszközön a megálló bemondása vagy a turizmus fejlesztéséhez is kapcsolódó információk nyújtása a haladási útvonal mentén elhelyezkedő látnivalókról, éttermekről, szórakozóhelyekről.

LÉGI-, VÍZI- ÉS VASÚTI KÖZLEKEDÉS
A repülők légi-irányításánál professzionális alkalmazásokat használnak, melyeket minőségileg javíthatnak a Galileo rendszer által nyújtott alkalmazások, amikor a földi radarállomások mellett üzemelve kiegészítő kontrollként funkcionálnak, jelentősen növelve ezzel a repülés biztonságát. Kiemelkedő jelentősége elsősorban a radarok meghibásodását feltételező krízishelyzetben értelmezhető. Továbbá a felszállás, a landolás, illetve a rossz időjárási viszonyok közötti repülés során a Galileo a létező rádió-navigációs rendszerekhez képest nagyobb pontosságának, illetve rendelkezésre állási biztonságának köszönhetően megfelelő megoldást jelent ezen a területen is.

A vízi közlekedésnél a hajók helyzetének meghatározása, a navigáció támogatása széles körűen alkalmazható. A hajózási szabályok (például: parttól való távolság) betartása könnyebben ellenőrizhetővé válik, elősegítve ezzel a biztonságos és szabályos hajózást. Az időjárási feltételek várható változásáról könnyen és gyorsan tájékozódva csökkenthető a vízi balesetek veszélye.

 

Mivel a vasúti közlekedés kötött pályás rendszerben történik, ezért a vasút társaságok kevesebb forgalomtól függő kockázatnak vannak kitéve. Nem jellemzőek a forgalmi zsúfoltságok, azonban épp a kötöttségből adódóan sokkal lassabban tudják megoldani a felmerülő problémákat, és kevésbé tudnak alternatív útvonalakat ajánlani. Az ő esetükben például az információ gyors áramlásában, a jelzőszolgálati rendszer automatizálásában és a vasúti pályák állapotának ellenőrzésében jelenthet lehetőségeket a Galileo rendszer. Ma az újonnan forgalomba állított mozdonyok egy része már rendelkezik GPS rendszerrel, ugyanakkor a szolgáltatás hasznosítása egyelőre csak az állomáskijelzésre korlátozódik.

 

Egyéb üzleti alkalmazások

A szállítmányozás és a közlekedés fő hasznosítási területei mellett a Galileo számos más gazdasági szegmensben jól hasznosítható alkalmazást fejleszthet tovább vagy hívhat életre. A legfontosabb területeken természetesen ma is rendelkezésre áll valamilyen technológia, ami helyettesíti a Galileóhoz kapcsolható szolgáltatásokat, ugyanakkor ezek hatékonyságának javítása a jövőben elengedhetetlen lesz.

 

ENERGIAIPAR
Az energiaipari hálózatok elemeinek, vagy éppen a fogyasztási helyeknek a Galileo segítségével történő nagy pontosságú tervezése segíthet az üzemszünetek csökkentésében, a rendszer hatékonyabb üzemeltetésben. Az üzemeltetés során felmerülő problémák gyors és pontos lokalizálása révén nagymértékben javítható a szolgáltatás minősége.

Az energia-elosztó hálózatok növekvő integrációja, valamint az energia-megtakarítások felé irányuló törekvések erősödése egyre precízebb szinkronizálást igényel. A Galileo képes a kívánt precizitást biztosítani.

 

Költségcsökkentési lehetőség rejlik a műholdas rendszer használatában, akár a mérőórák megbízható táv-leolvasásának tekintetében is.

 

TÁVKÖZLÉS
A távközlés területén legtöbbször nem elegendő a pozíció pontos ismerete, csak ha az információ a kívánt helyre továbbításra is kerül. A műhold-navigációs alkalmazások jelentős része nem működhet valamilyen kommunikációs támogatás nélkül. Mindazonáltal a távközlés fejlődése sem képzelhető el a pozícionáló alkalmazások használata nélkül.

A mobiltelefont használó helyének pontos ismerete és az információ automatikus továbbítása számos kiegészítő szolgáltatás nyújtására ad lehetőséget. A Galileo vevőegységének mobiltelefonba történő beépítésével például automatikusan megtörténhet a segélykérések helyének azonosítása, növelve ezzel a szolgáltatás hatékonyságát. Fejlődési szegmens lehet az olyan szolgáltatások területe, ahol egy fogyasztó pontos helyének meghatározása segítségével (Location Based Services: LBS) különböző információk nyújthatók. A felhasználó szinte automatikusan kérhet információt a hozzá legközelebb eső kórházról, parkolóházról, vagy éppen taxit hívhat.

 

A mobiltelefont használó pontos helyének azonosításához kapcsolódó további alkalmazás lehet a tetszés szerint kialakított számlázási területhez köthető tarifarendszer alkalmazása. A szolgáltató a hívást kezdeményező felhasználó pontos helyének ismeretében árazhatja a hívást.

 

A Galileo nagy pontosságú idő- frekvencia információk biztosítását teszi majd lehetővé, fejlődési potenciált biztosítva az olyan szolgáltatások irányába is, ahol nagy pontosságú időzítésre van szükség.

 

PÉNZÜGYI, BANKI ÉS BIZTOSÍTÁSI ALKALMAZÁSOK
Pénzügyi, banki, biztosítási alkalmazások területén a mai információs társadalomban különleges biztonsági intézkedéseket kíván az egyre elterjedtebb elektronikus dokumentumok kezelése (a hitelesítés, a digitális aláírás, az adatok titkosítása). A Galileo kulcsszerepet játszhat a pénzügyi szektortól megkövetelt mind szigorúbb biztonsági, adatintegritási, hitelességi és titkossági szempontoknak való megfelelésben is.

A biztosítási terület számára szintén jelentős előnnyel szolgálhat a Galileo üzembe helyezése. A biztosított tárgyak folyamatos ellenőrzése csökkenti a biztosítási káresemény bekövetkezését, legyen szó akár készpénzről, műalkotásokról, gépjárművekről vagy egyéb értéktárgyakról.

 

EGYÉB ALKALMAZÁSOK
Műszaki/mérnöki területen elengedhetetlen a nagyfokú pontosság, amit a Galileo biztosítani tud a műszaki tervezéstől a kivitelezésig, illetve a későbbi karbantartás során is. A Galileo lehetővé teszi olyan építmények szerkezetének felügyeletét, mint például hidak, gátak, műemlékek, felhőkarcolók. A műholdas navigáció segítségével nagyon pontosan megvalósítható bizonyos szélsőséges körülmények között üzemelő gépek távirányítása.

A mezőgazdasági termelés során a termelőknek ma már a minőség javítása mellett a környezet védelmét is szem előtt kell tartaniuk, mely által újabb kihívásnak kell megfelelniük.

 

A termőföld kezeléséhez a vegyszeres védekezéstől kezdve a terméshozam regisztrálásáig, különösen nagyobb kiterjedésű termőföldek esetén – egyéb tájékozódási pontok hiányában – jelentős segítséget nyújthat a pontos pozicionálás.

 

A kártevők, illetve a gaz elleni védekezés során a fertőzött terület elhelyezkedésének pontos meghatározásával, a felhasznált vegyszer mennyiségének csökkentésével, nemcsak a költségek csökkenthetők, hanem a környezet szennyezése is. Ezen túlmenően mezőgazdasági információs adatbázisok segítségével a gazdák információt szerezhetnek a fertőzés terjedéséről és földjük érintettségéről.

 

A globális műholdas pozicionáló rendszer precíz adatokat nyújthat a területalapú támogatások igénybevételéhez, ellenőrzéséhez, ill. a parcellák pontos azonosításához is.

A Galileo azon képességét kihasználva, hogy alkalmas egy mozgó tárgy/élőlény pozícióját folyamatosan figyelemmel kísérni, megbízható és jól alkalmazható eszközként szolgálhat csordák vagy védett állatok követéséhez is.

 

A bel- és árvízvédelemhez szükséges folyamatosan ellenőrző rendszer hatékonyságának növelését a Galileo alkalmazások jól támogathatják. Az információkat tartalmazó adatbázisok alapján az érintett területek tulajdonosai ellenőrizhetik földjük állapotát, továbbá a védelmi infrastruktúra fejlesztése is könnyebben, gyorsabban megoldható.

 

Magyarországi helyzetkép az üzleti felhasználás területén

A lakossági felhasználással szemben, az üzleti alkalmazások előbbre tartanak. Mind a szolgáltatói oldal, mind a felhasználói oldal komoly potenciált látott már eddig is az alkalmazásfejlesztésben, igénybevételben. A nemzetközi szárazföldi fuvarozásban érdekelt jelentős társaságok majdnem mindegyik gépjárműve fel van szerelve GPS berendezéssel. A szolgáltatói piacon megjelentek a flottamenedzselésre szakosodott társaságok. Várhatóan a rendszer igénybevevőinek köre kiterjed a teljes fuvarozásban érdekeltekre, függetlenül a súly és szállítási irányultságra (szabályozott tevékenységek). Ez több százezer előfizetőt, eszközvásárlót jelent a következő években.

 

A folyami hajózás, igazodva az európai folyamatokhoz, az utóbbi években kiépítette saját navigációs és kommunikációs rendszerét. Ez a kommunikációs rendszer alapja lehet később a műholdas navigációs rendszerekhez való csatlakozásnak.

A légi közlekedésben megkívánt biztonsági paraméterek, illetve annak, hogy a légi irányítási rendszerek kialakítására vonatkozó nemzetközi előírások miatt a következő 5-10 évben nem várható, hogy a légi irányítás approach és taxi funkcióiban áttérne a műholdas irányításra.

 

Az előzőekben említett többi iparág (energiaipar, pénzügyi szolgáltatások piaca, távközlés, mezőgazdaság) területén még kevés a konkrét tapasztalat. Amennyiben kereskedelmi szolgáltatásként is elindul a Galileo centiméteres pontosságú mérési rendszere, a mezőgazdasági, távközlési, építőipari, biztonsági, stb. alkalmazások új piacot fognak jelenteni. (Parcellázás, mezőgazdasági hozamkövetés, épületek, műtárgyak kilengésének vizsgálata, telekommunikációs hálózat szinkronizáció, geodéziai mérések, stb.)

 

Közcélú felhasználás

A kormányzati szektor jelentős szerepet játszik a globális navigációs rendszer fejlesztésében, a felhasználás ösztönzésében és a minél szélesebb körben történő kiterjesztésében. Emellett az állam közvetlen felhasználója lehet a Galileo számos szolgáltatásának. A lehetséges közcélú felhasználási területek az alábbiak.

 

Közbiztonság

Az állam kötelező szerepvállalása a közbiztonság tekintetében egyértelmű. A Galileo több területen segíthet a közbiztonság és a polgári védelem hatékonyságának növelésében.

 

KATASZTRÓFA ELHÁRÍTÁS, A VESZÉLYHELYZETEK KEZELÉSE
A katasztrófa elhárítás, ill. a veszélyhelyzetek kezelése terén rendkívül kritikus tényező a gyors reagálási idő. A mentés hatékonysága nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan kezdődhet el az életmentés, a sérültek ellátása.

Tömegszerencsétlenség vagy katasztrófa hatékony kezelése során nem csak a helyszín pontos ismerete, hanem a mentés precíz koordinálása is elengedhetetlen ahhoz, hogy minél több emberéletet meg tudjanak menteni és minél előbb ellátásban részesüljenek a sérültek. A mentésben résztvevők, megkülönböztetett jelzésű gépjárművek (mentő, rendőrség, tűzoltóság, mentőhelikopterek) nyomon követése, hatékony irányítása a Galileo támogatásával minden eddiginél nagyobb pontossággal és megbízhatósággal történhet.

 

Rendőrségi felhasználás során elősegíthető a városokban ellenőrzött területek minél hatékonyabb lefedése, illetve az útlezárások optimalizálását lehet elősegíteni. A mentőszolgálatok segélykérés esetén azonnal azonosítani tudják a segélykérés pontos helyét, a legközelebbi mentőautó helyzetét és az optimális megközelítési útvonalat. A tűzoltóság számára a városokban található tűzoltócsapok helyét rögzítő adatbázis segítségével lehet elősegíteni a hatékony segítségnyújtást. Ezek és a hasonló testre szabott értéknövelt szolgáltatások növelhetik a közbiztonságot és javíthatják az állampolgárok ellátását.

 

EGYÉB
A Galileo rendszer a különböző építmények megfigyelésének precíziós eszközeként funkcionálhat. A hidakra, gátakra, műemléképületekre, erőművekre rögzített vevőkészülékek a műholdak segítségével lehetővé teszik a szerkezetek mozgásainak, torzulásainak folyamatos és nagy pontosságú felügyeletét.

A műholdas technológia – széles körű, valós idejű felügyeleti funkciójának köszönhetően – előrelépést biztosíthat a különböző természeti katasztrófák, földcsuszamlások, sziklaomlások, árvizek előrejelzése terén is.

 

Szociális és környezeti alkalmazások

HUMANITÁRIUS ALKALMAZÁS
A humanitárius segélycsomagok eljuttatása a rászorultak részére gyors és hatékony akciókat igényel. Sajnos szintén nem elhanyagolható szempont a segélycsomagok mozgásának biztonsági ellenőrzése sem. A jellemzően komplex logisztikát igénylő, helyenként szegényes infrastruktúrával ellátott területeken átívelő akciók hatékony koordinálása, biztonsági felügyelete valósítható meg a műholdas rendszer támogatásával.

CSÖKKENT CSELEKVŐKÉPESSÉGŰ EMBEREK TÁMOGATÁSA
A csökkent cselekvőképességű emberek megbízható, műholdas támogatása különösen nagyvárosi környezetben hozhat jelentős változásokat. Növelheti a fogyatékkal élő emberek tájékozódását, biztonságát, komfortérzetét, valamint csökkenti másoktól való függőségüket. A korlátozott cselekvőképességű emberek számára a gombnyomásra érkező segítség lehetősége különösen fontos lehet.

A látásukban korlátozott emberek részére óriási előrelépést jelenthet egy olyan, hangvezérléssel támogatott globális navigációs rendszer, amely fokozott rendelkezésre állási képességével folyamatos és kielégítő pontosságú szolgáltatást tud biztosítani nem csak az utcán, hanem épületeken belül is.

 

Mozgássérült emberek számára különösen fontos szempont a kívánt úti cél megközelítése az optimális útvonalon. Az optimális útvonal meghatározásához ebben az esetben figyelembe kell venni a mozgássérültek közlekedéséhez elengedhetetlen olyan szempontokat is, mint például az alacsony padlózatú buszjáratok útvonala, vagy a kerekes-kocsi feljárók, liftek. A szükséges információkat tartalmazó adatbázis segítségével a Galileo kielégítően képes koordinálni a felhasználók ezen körét.

 

GYÓGYÁSZAT
A Galileo, megfelelő programokkal összekötve, alkalmas lehet egyes kórokozók gócpontjainak lokalizálására, ezzel járványok elterjedésének megelőzésére is. Ennek az ismeretnek szerepe lehet mind a járványok terjedésének megelőzésében, mind a túrizmus biztonságának növelésében.

KÖRNYEZETVÉDELEM
A Galileo környezetvédelemben betöltött fontos szerepéről a mezőgazdasághoz kapcsolódóan már volt szó. A már említett felhasználásokon kívül számos információ nyerhető a környezetről a Galileo jeleiből, pl. a légköri adatok folyamatos mérésével hasznos adatok szolgáltathatók az időjárás pontosabb előrejelzéséhez, vagy – amint azt már korábban említettük – természeti katasztrófák, árvizek előrejelzéséhez, monitorozásához.

A Galileo a szennyezőanyagok, veszélyes anyagok (például nukleáris hulladékok) vagy az allergén pollenek nyomon követésével hatékony segítséget nyújthat a környezeti károk megelőzésében.

 

Magyarországi helyzetkép a közcélú felhasználás területén

A közcélú alkalmazások terén még nem történtek konkrét lépések a Galileo program kezdeményezéseként. A rendszer működéséhez szükséges alapfeltételek megteremtése alapvető igénye a társadalomnak és az adott szolgáltatási területeknek. Ezeket az alapfeltételeket (pl. katasztrófa-elhárítás során történő hatósági együttműködés, információs koordináció, a környezetvédelem tudatosítása, a csökkent cselekvőképességű emberek életterének infrastrukturális megteremtése stb.) a Galileo programtól függetlenül is meg kell teremteni a közeljövőben. Ennek megvalósításához jelentős állami támogatás szükséges.

 

Az EGNOS és a Galileo rendszerek lehetséges alkalmazásairól az alábbi oldalakon található bővebb információ:

EGNOS alkamazások a GSA honlapján

EGNOS szolgáltatások az ESSP weboldalán

Galileo alkalmazások a Bizottság honlapján

Galileo alkalmazások a GSA honlapján

Navigációs alkalmazások az ESA honlapján

 

A 6. K+F Keretprogram legsikeresebb Galileo projektjei

AGILE (Application of Galileo in the Location Based Services Environment), azaz a Galileo alkalmazása helyhez kötött szolgáltatási környezetben nevű, a Galileo-hoz kapcsolódó pán-európai mobil-helymeghatározási és alkalmazásfejlesztési projekt, melynek legfőbb célja a GNSS technológia minél szélesebb körű bevezetése a vállalkozói és a fogyasztói körbe.

CUSPIS projekt, mely a kulturális örökség és műemlékvédelem területén alkalmazza a GNSS technológiát.

GIROADS (GNSS Introduction in the ROAD Sector, a GNSS alkalmazása a közúti szektorban)

M-TRADE, az EGNOS által támogatott multimodális közlekedési alkalmazások bevezetését célzó projekt

HARMLESS, mely a vészhelyzet menedzsment, humanitárius segélyezés és a rendészet területén alkalmazható EGNOS és Galileo szolgáltatásokat térképezi fel

FIELDFACT, a mezőgazdaságban bevezetésre kerülő GNSS alkalmazásokat elősegítő projekt

GIANT légi-, MARUSE vízi-, GRAIL vasúti közlekedésben alkalmazható műholdas alapú technológiák fejlesztését célzó projektek

MARGAL a műholdas navigáció alkalmazások bevezetése a folyami információs rendszerekben

MONITOR, a GNSS technológiát a földmérés és építőmérnöki területeken történő hasznosítás érdekében indított projekt

HARRISON, a Galileo rendszer időmérő és szinkronizációs alkalmazásait bemutató projekt

GEO-6, a Galileo tudományos alkalmazásait és felhasználói közösségét célzó projekt

GIGA, mely a műholdas alapú helymeghatározás energiaipar számára történő innovatív fejlesztését célozza meg

 

Galileo Program

Instrukció a Galieo honlap használatához itt tölthető le.