A General Motors biztosítóknak adta el a járműveit vezető emberek adatait | 2024. szeptember 05.

Texas állam beperelte a General Motors-t, mert az állítása szerint éveken át gyűjtötte a gépjárművezetők adatait a tudtuk és beleegyezésük nélkül, majd azokat eladta harmadik feleknek - köztük biztosítótársaságoknak.

A texasi állami bíróságon benyújtott kereset azzal vádolja a GM-et és annak OnStar leányvállalatát, hogy a 2015-ös és későbbi modellévű járművek többségébe beépített telematikai technológia segítségével minden egyes alkalommal részletes vezetési adatokat rögzítettek a jármű használatakor. Az összegyűjtött adatokat ezután eladták több adatelemző cégnek, hogy vezetői pontszámokat állítsanak össze. Texas ügyészei szerint a GM arra kötelezte ezeket a cégeket, hogy engedélyezzék a hozzáférést a biztosítótársaságoknak, hogy az általuk összeállított adatok alapján számítsák ki a díjakat. "Vizsgálatunk feltárta, hogy a General Motors olyan felháborító üzleti gyakorlatot folytatott, amely megsértette a texasiak magánéletét és törvényt sértett. Felelősségre fogjuk vonni őket” - mondta Ken Paxton texasi főügyész a perrel kapcsolatban. "Amerikai sofőrök milliói autót akartak vásárolni, nem pedig egy olyan átfogó megfigyelőrendszert, amely törvénytelenül rögzíti minden egyes útjukra vonatkozó információt, és eladja az adataikat bármely cégnek, amely hajlandó fizetni érte.”

A kereset szerint több mint 16 millió GM-ügyfél adatait adták el harmadik félnek tudtuk és beleegyezésük nélkül, közülük 1,8 millióan Texasban laknak. "A biztosítók felhasználhatták - és fel is használták - ezeket a pontszámokat és adatokat, hogy jelentős döntéseket hozzanak, amelyek hatással voltak az ügyfelekre, beleértve a díjemeléseket, a biztosítási fedezet elhagyását vagy a fedezet elutasítását” - állítja a kereset. A harmadik feleknek eladott adatok a jelentések szerint az utazások dátumát, kezdési és befejezési időpontját, a jármű sebességét, a biztonsági öv állapotát, a megtett távolságot, a GPS-adatokat és egyéb információkat tartalmaztak. Az adatok alapján kiszámított vezetési pontszámok állítólag jelezték a járművezetők rossz viselkedését, beleértve a késő esti vezetést, a biztonsági öv használatának elhanyagolását, a túl éles kanyarodást, a túl gyors fékezést vagy gyorsítást és a 80 mérföld/óra feletti sebességet.

A GM eközben állítólag bőségesen meggazdagodott a rendszerből. Texas állítása szerint az adatok elemző cégeknek történő eladása „milliós egyösszegű kifizetéseket”, jogdíjfizetéseket a biztosítási cégeknek történő licencelt adatértékesítésért, valamint további pénzeket eredményezett, ha a GM évente több új járműadatot adott el telematikai elemző cégeknek, mint egy meg nem határozott mennyiség. Az adatokhoz hozzáférő telematikai cégek közé tartozik a Verisk nevű hitelügynökség, mint az egyik olyan fél, amely a gépjárművezetők adatait az autóbiztosítók számára történő továbbértékesítés céljából összerendezte. Az ügyészek szerint a két cég közötti üzlet 2015-ben kezdődött. A panasz szerint a brit Wejo Limited, a LexisNexis Risk Solutions és a Jacobs Engineering Group szintén megállapodásokat kötött a GM-mel a vezetési adatok átvételéről.

A kereset szerint a GM azt is közölte a sofőradatokat vásárló cégekkel, hogy a tulajdonosok beleegyeztek az adataik gyűjtésébe, értékesítésébe és felhasználásába. Ez technikailag helyes lehet, azonban Texas szerint az engedély megadásának módja sérti a Texas állam megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvényét. Ugyanis az történt, hogy a GM járművének megvásárlásakor a vásárlókat állítólag arra kényszerítették, hogy iratkozzanak fel az OnStar márkanév alatt futó járműszolgáltatások és alkalmazások csomagra. E szolgáltatások némelyike végül kötelezővé vált. "Ennek a belépési folyamatnak a részeként a General Motors elektronikus úton több mint ötven oldalnyi tájékoztatót nyújtott át a vásárlóknak az OnStar termékekről, amelyek termékleírásokból, valamint az alkalmazandó felhasználói feltételek és adatvédelmi tájékoztatók zavaros sorozatából álltak” - állítja a kereset. „A GM azt állította, hogy tájékoztatja a fogyasztókat az adatvédelmi gyakorlatáról, de a tájékoztatók zavarosak és erősen félrevezetőek voltak”.

A kereset szerint ahelyett, hogy nyíltan megmondták volna, hogy az OnStar mit tervez kezdeni az összes adattal, a vásárlókkal inkább elhitették, hogy „a General Motors által gyűjtött adatokat elsősorban a járművei és termékei biztonságának, funkcionalitásának és működőképességének javításához kapcsolódó okokból fogják felhasználni. A General Motors egyetlen pillanatban sem tájékoztatta az ügyfeleket arról, hogy gyakorlata az, hogy eladja bármelyik adatukat, még kevésbé a vezetési adataikat” - állítja a kereset, hozzátéve, hogy a GM nem hozta nyilvánosságra az adatok eladására vonatkozó meglévő szerződéseket, és azt sem, hogy az elemző cégek ezeket az adatokat biztosítóknak adják el.

https://sg.hu/cikkek/auto/158536/a-general-motors-biztositoknak-adta-el-a-jarmuveit-vezeto-emberek-adatait

Elromlott a telefonod? Zajos a porszívód? Levált a cipőd talpa? – Ne dobd ki! | 2025. október 18.

Minden év októberének harmadik szombatjára, idén október 18-ra esik az International Repair Day, vagyis a Nemzetközi Javítás Napja. A kezdeményezés célja, hogy világszerte ráirányítsa a figyelmet a tárgyaink élettartamának meghosszabbítására. A nap szimbolikus üzenete egyértelmű: a javítás nem csupán technikai feladat, hanem környezettudatos és közösségépítő cselekedet.

Ezért a Tudatos Vásárlók Egyesülete arra hív mindenkit, hogy ezzel a szemlélettel nézzen körül a környezetében: mi az, aminek adható még egy esély javítás által?

https://tudatosvasarlo.hu/javittatas-vilagnapja-ido-elotti-elavulas-tippek/

Régen természetes volt, hogy a meghibásodott tárgyakat megjavíttatták vagy akár saját kezűleg is helyrehozták az emberek, ma azonban sokszor inkább újat veszünk – mert gyorsabb, könnyebb, vagy mert a gyártó eleve úgy tervezte a készüléket, hogy ne is lehessen megjavítani.

A javítás mára a fenntarthatóság egyik kulcsa lett. A javításhoz való jogról szóló irányelv (Right to Repair) 2024-ben lépett életbe az Európai Unióban. Ez előírja, hogy uniós állampolgárként jogunk van a hibás termékek könnyebb, olcsóbb és gyorsabb módon történő javításához. Az irányelv 2024. július 30-án lépett hatályba, a tagállamoknak 2026. július 31-től kell alkalmazniuk. Éljünk összhangban az 5 R-rel

A javítás szorosan összefügg az úgynevezett „5 fenntarthatósági R” elvével:

*** Refuse – Utasítsd vissza: ne vásárolj felesleges dolgokat, beleértve a csomagolást is.
*** Reduce – Csökkentsd: vásárolj kevesebbet, válassz tartósabb termékeket.
*** Reuse – Használd újra: adj második esélyt a tárgyaknak.
*** Recycle – Hasznosítsd újra: ha már semmiképp nem használható, gyűjtsd szelektíven.
*** Rot – Komposztálj: a szerves hulladék természetes körforgásba térjen vissza.

A javítás ezek közül különösen a Reduce és a Reuse lépéshez kapcsolódik: ha kevesebbet vásárolunk, és inkább újrahasználjuk vagy helyrehozzuk, amink van, sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után.

Idő előtti elavulás: valóban létezik?

A javítás és a javíthatóság minden termékkategóriában fontos, a bútoroktól a ruhaneműkig, de a legnagyobb jelentősége talán az elektronikai termékek, műszaki készülékek piacán van. Ott, ahol a fogyasztók és a gyártók érdeke gyakran merőben ellentétes. Mert hiába szeretnénk megjavíttatni az elromlott mosógépet vagy tabletet, azt a gyártónak is akarnia kell. Nem ritka ugyanis éppen ők zárják el a fogyasztókat a saját eszközeik megjavításától azzal, hogy nem cserélhető egy alkatrész (például miboltelefon akkumulátor) nem biztosítanak pótalkatrészeket, szervizdokumentációt a javításhoz – vagy ha igen, akkor olyan drágán, hogy ne érje meg a javítás -, a márkaszervizekben pedig sok helyen csak a garanciaidőn belüli javításokat vállalnak, így ösztönözve a fogyasztót arra, hogy inkább vásároljon új készüléket.
Ez amellett, hogy merénylet a pénztárcánk ellen, a fogyasztói szabadságunkban is korlátoz, ezért a javításhoz való jog nemcsak környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontból fontos.

-- “Az úgynevezett idő előtti elavulás, vagyis az a gyakorlat, hogy egyes termékeket eleve úgy terveznek, hogy rövid idő után használhatatlanná váljanak, régóta téma a közbeszédben” – mondja Dr. Haraszti Anikó, Tudatos Vásárlók Egyesületének fogyasztóvédelmi szakembere.
-- „Ebbe a gyakorlatba éppúgy beletartozik a silányabb minőségű (például fém helyett műanyag) alkatrészek és gyártástechnológiák alkalmazása, mint az, ha egy néhány éves tableten már nem fut a szoftverfrissítés, nem használhatók az applikációk, a korábbi operációs rendszer pedig szándékosan lassítja a gépet” – sorolja a szakember. Az utóbbi miatt néhány éve egy konkrét bírósági ítélet marasztalta el az egyik gyártót, miután beperelték a vásárlói jogok megsértéséért. Ide tartoznak a mobitelefonok is, amelyek egyre inkább divatterméknek, mintsem hosszú távon használni tervezett készülékek – ezért is vannak többnyire 2-3 évre „hitelesítve”. Tagadhatatlan, hogy a háztartási gépek is egyre bonyolultabbak, egyre több bennük az elektronikus megoldás, ezért a javításuk is speciális tudást igényel(ne).

A gyártóknak már csak azért sem éri meg biztosítani a javíthatóságot, mert az ehhez szükséges logisztikai háttér, a szervizhálózat fenntartása nagyon költséges. S mivel az elektronikai hulladék kezelésének terhe nem náluk csapódik le, nem áll érdekükben, hogy csökkentsék a keletkező hulladék mennyiségét.

„A fentiekből is látszik, hogy nem összeesküvés-elméletről van szó, hanem számos globális folyamat, jelenség vezet oda, hogy kénytelenek vagyunk inkább új berendezéseket venni, mint megjavíttatni a régieket. Érdemes idő előtti avulásnak hívni a jelenséget, a szándékosságot ugyanis nehéz bizonyítani” – mondja dr. Haraszti Anikó. Hozzáteszi: felmérések szerint az idősebb korosztályba tartozók fele megjavíttatná az elromlott műszaki cikkeit, ha tehetné, a fiatalabbak nagy részében azonban fel sem merül, hogy egy néhány éves telefon vagy tablet akár javítható is lenne. “Jó hír”, világosít fel a fogyasztóvédelmi szakember, “hogy a tavaly megszületett Európai Uniós direktíva szigorúbban szabályozza, hogy a jövőben milyen javítási szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a gyártóknak”.

A javításhoz való jog rendszerszerű csorbítása közben izgalmas kezdeményezéseket is életre hívott, amelyek segítségével mi magunk is sokkal több dolgot helyre tudunk hozni a használati tárgyaink közül, mint gondolnánk. A Tudatos Vásárlók összegyűjtött jó néhány ilyen tippet, hogy ezzel is segítsen a hétköznapi nehézségeinkben, és egyúttal a Bolygót is tehermentesítse. A gyűjteményben hasznos forrásokat találhatunk a mindennapi javítási feladatokhoz, megtudhatjuk, hol és hogyan tanulhatunk meg újra szerelni, akár teljesen kezdőként is, példákat láthatunk arról, hogyan lesz a javításból élmény, nem pedig nyűg, inspirációt kaphatunk ahhoz, hogyan válhat a javítás a fenntartható életmód természetes részévé.

https://greenfo.hu/hir/elromlott-a-telefonod-zajos-a-porszivod-levalt-a-cipod-talpa-ne-dobd-ki/

Bardóczi Sándor : Dorner Lajos, a VEKE elnöke áprilisban azzal támadt rám, hogy az árvízi védmű állékonysága (sic!) és az árvízvédelem rovására megy az, hogy megbontottuk a Jane Haining rakpart macskaköveit. Az FCSM a Telex.hu kérdésére cáfolta, hogy az alsó rakparti burkolat része lenne a budapesti árvízvédelmi műnek, de Dorner nem tágított. Érveit akkor olyan mértékű személyeskedéssel spékelte meg, amit nem szoktam tolerálni a saját facebook oldalamon senkitől, ezért érzékeny búcsút vettünk egymástól. A szakmai vitákat nem kerülöm el, az ad hominem érvelést viszont ki nem állhatom. Az mindig arról tanúskodik, hogy a vitapartnernek elfogytak a szakmai érvei vagy nem is voltak olyanok.

A sors a napokban úgy hozta, hogy a két ünnep közötti árhullám elérte az alsó rakpartot, sőt el is borította 40-50 cm magasságban a felbontott macskakövek helyén a civilek által kialakított “vadvirágos élőhelyet”. Azaz a vitában elhangzott feltételezéseket élesben lehetett megfigyelni. Kiváncsi ember vagyok, így 27-én lementem a tetőzés előtt az elöntött partra és csináltam néhány fotót a Jane Haining rakpartról amely azon a néhány napon ismét autómentes korzóvá alakult. A Duna 28-án tetőzött, 30-án pedig levonult az ár az alsó rakpartról. Akkor is csináltam pár fotót. Nem csak a civilek által “Dorner Lajos emlékpark”-nak elkeresztelt növénykiültetésről, de a Lánchíd pesti hídfőjéhez az idén terített gyöngykavics burkolatról is. Dorner Lajos mérnök úr előfeltételezése ugyanis az volt, hogy egy dunai árhullám elviszi nemcsak a növényzetet, hanem a megbontott macskakő burkolatot is - miközben már akkor is jeleztük neki, hogy ha mindez így lenne, a 2013-as jóval nagyobb árhullámot nem élte volna túl a szintén burkolatlan, de növényekkel beültetett id. Antall József rakpart sem.

Nos a képek megdönteni látszanak a Nagy Dorner Sejtést. A növényzet mindenhol túlélte az áradást, egyetlen macskakő sem mozdult el, sőt a jóval sérülékenyebb szórt burkolat is a helyén maradt a Lánchídnál és nem vitte el a víz. Elképesztő, mekkora a félelem és a túlbiztosítás azzal kapcsolatban, ha valaki növényt és nem aszfaltot vagy vízzáró térkövet telepítene a Duna partjára. A túlbiztosítás persze lehet jogos óvatosság, de a növények hasznosak is tudnak lenni egy folyóparton a partfalak biztosításában is. Ezt a mérnökbiológiai módszereket használóknak nem kell magyarázni, a mérnöktársadalom egy része viszont nagyon lassan, túl lassan barátkozik ezzel a gondolattal. Pedig a folyópartokon eredendően növények, homok, kavics vagy lösz szokott lenni, nem macskakő és nem aszfalt. S ezek elég jól viselik az áradó folyókat. Nem fog megártani most sem senkinek, ha egy picit zöldebb lesz az alsó rakpart. Maximum élhetőbb lesz a mostani állapotánál…
https://www.facebook.com/photo/?fbid=7347091175334710&set=pcb.7347133598663801
__

Dénes: A pünkösdfürdői, mederbe épített árvízvédelmi nagytöltés vízoldali kőrakatával évekig problémák voltak a kimosások miatt. Több alkalommal mixerbetonnal próbálták megállítani az alámosást, de a következő árhullám azt is kikezdte. Egy idő után elkezdtek kinőni a vizes élőhelyet kedvelő fűzfák, amit a vízügyesek ki akartak irtani. Szerencsére volt valaki, aki harcolt ez ellen, így a csemeték fává cseperedtek, gyökérzetüknek hála, azóta nincs probléma.
(U.i.: Talán nem fog megharagudni érte, de ideírom a nevét: Csók László)
___

Aerial footage captures dramatic flooding
in Loughborough as Storm Henk wreaks havoc – video
https://www.theguardian.com/uk-news/video/2024/jan/03/aerial-footage-captures-dramatic-flooding-in-loughborough-as-storm-henk-wreaks-havoc-video

Előzmény

Kivették a traffipaxokat a Google Térképből, nem lehet többé jelenteni a sebességmérést | 2024. november. 28.

A Google már frissítette a Google Térkép alkalmazását, így a felhasználók nem tudják megadni az alkalmazásban, hol méri a sebességet a rendőrség.

Az egyik legjobb dolog, ami a Google Térképpel történhetett, az volt, hogy átvette a Waze bizonyos funkcióit, például azt, hogy az útközben látott baleseteket és egyéb eseményeket jelenteni lehet a közösség számára. A Waze ettől vált olyan népszerűvé, így nem volt kérdés, hogy előbb-utóbb a Google Térképben is megjelenik ez a lehetőség.

A Google persze folyamatosan csiszolgatja a szolgáltatás navigációs funkcióját, így időnként új dolgok kerülnek be a szolgáltatásba vagy ki onnan. Most épp az utóbbi történt, ami az autósok számára meglehetősen ijesztően hangzik:

-- Eltűnt a Google Térképből a sebességmérő kamerák jelentését lehetővé tévő gomb.

Aggódni azért nem kell, a Rendőrség opciót kiválasztva továbbra is lehet a közösségnek jelezni, ha valamilyen rendőri jelenlétre kell számítani az úton, ám specifikusan a sebességmérést már nem lehet megadni. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy a Google nem szeretné, ha a felhasználók csak az út egy pontján tartanák be a sebességkorlátozásra vonatkozó szabályokat.

Ettől függetlenül a probléma persze megmarad, hiszen a rendőri jelenlét láttán a gyorshajtók ugyanúgy le fognak lassítani – a sebességhatár maximumára –, ám ezt a jövőben sűrűbben tehetik meg, ha csak annyit tudnak, hogy rendőr van a közelben.

Az új jelentési mód a Google Térkép 24.47.04.699095382-es verziójától kezdve érhető el. A Google az androidos eszközökön már frissítette az alkalmazást, és minden bizonnyal hasonló a helyzet az iPhone-osok esetében is.

https://hvg.hu/tudomany/20241128_google-terkep-sebessegmeres-traffipax-jelentese

Elárverezték a szomszédban az első autót, amelyet gyorshajtás miatt koboztak el – nem is akármilyet | 2024. október 12.

A kikiáltási ár több mint háromszorosát adták – egy Peugeot 208-asért.

https://www.savariaforum.hu/webimages/files/20241011_elso_gyorshajtasert_elareverezett_auto_ausztria.jpg

Elárverezték Ausztriában az első autót, amelyet már azért koboztak el, mert a tulajdonosa jelentősen túllépte a megengedett legmagasabb sebességet. A szigorításról tavaly döntöttek, 2024. március 1-jétől pedig a gyakorlatban is bevezették az új rendelkezést, amely értelmében, aki lakott területen belül 80 km/órával, lakott területen kívül pedig 90 km/órával túllépi a megengedett legnagyobb sebességet, annak akár lefoglalhatják, sőt el is árverezhetik az autóját. Ha pedig felmerül a közúti versenyzés gyanúja, a lefoglalás és árverezés már lakott területen belüli 60 km/órás sebességtúllépés esetén is lehetséges.

A Der Standard cikke szerint eddig 133 notórius gyorshajtótól vették el az autóját legalább ideiglenesen, és közülük 13 kerülhet árverésre, mert komoly jogi procedúra előzi meg azt a döntést, hogy az autóssal szemben végül vagyonelkobzást alkalmazhassanak az osztrák hatóságok.

A lap szerint a közelmúltban el is kelt az első ilyen autó: nem éppen egy versenykocsi, egy 110 lóerős, 2018-as Peugeot 208-as. Az autót online aukción értékesítették, a leírásában az szerepelt, hogy sérülés van a kasztnin, erősen használt a kocsi, hiányoznak részei, és mindenképpen javításra szorul, mert így nem garantálható a biztonságos működtetése. Ennek ellenére kapós volt a kis Peugeot, mert a 2000 eurós kikiáltási árról végül 6800 euróra kúszott fel a licit, vagyis nagyjából 2,7 millió forintot fizetett az új tulajdonosa.

A törvény szerint a bevétel 70 százaléka az ausztriai közlekedésbiztonsági alapba kerül, amit a közlekedési minisztérium kezel. 30 százalékot pedig a tartomány – ebben az esetben Vorarlberg – helyi hatósága kap, amivel magát az eljárást, a lefoglalás költségeit tudják finanszírozni.

A Peugeot 208 sofőrje egy 80 km/órás zónában száguldott 153 km/órával, vagyis 73 km/órával lépte túl a megengedett sebességet.

https://infostart.hu/kulfold/2024/10/12/elarvereztek-a-szomszedban-az-elso-autot-amelyet-gyorshajtas-miatt-koboztak-el-nem-is-akarmilyet
___

Egy 28 éves férfi 128 km/órás sebességgel haladt 30-as zónában a felső-ausztriai Neukirchen an der Vöckla településen. Kelet-Steiermarkban 20 éves fiatal 220 km/órás tempóval száguldott az A2-es autópályán Großwilfersdorf közelében. Bécsben az elkerülőn egy 36 éves férfi a megengedett 80 km/óra helyett 160 km/órával, azaz a megengedett sebesség kétszeresével hajtott, mellette a vizsgálat 0,74 ezrelékes alkoholszintet mutatott ki. Ez csak három olyan gyorshajtási eset az elmúlt hetekből, amelyek után a járművet a rendőrök ideiglenesen lefoglalták.

https://www.savariaforum.hu/rovat/visszuk-a-kocsidat-elarvereztek-az-elso-gyorshajtasert-lefoglalt-autot-ausztriaban