Közlekedés: Megvédhető-e még Budapest történelmi városmagjának területe és épületei? (fórum)

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 622 fő
  • Képek - 2879 db
  • Videók - 734 db
  • Blogbejegyzések - 903 db
  • Fórumtémák - 25 db
  • Linkek - 573 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 622 fő
  • Képek - 2879 db
  • Videók - 734 db
  • Blogbejegyzések - 903 db
  • Fórumtémák - 25 db
  • Linkek - 573 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 622 fő
  • Képek - 2879 db
  • Videók - 734 db
  • Blogbejegyzések - 903 db
  • Fórumtémák - 25 db
  • Linkek - 573 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 622 fő
  • Képek - 2879 db
  • Videók - 734 db
  • Blogbejegyzések - 903 db
  • Fórumtémák - 25 db
  • Linkek - 573 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Megvédhető-e még Budapest történelmi városmagjának területe és épületei? - [szavazás]

Ezt a témát Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége LAKSZ indította 7 éve

Az elmúlt 20 év alatt a budapesti belső kerületekben válogatás nélkül bontották a régi lakóépületeket. Helyükön ma már 7-10 emeletes (beton, acél és üveg) irodaépületek láthatók. Szinte teljes a beépítettség. A zöldfelület teljesen lecsökkent, már csak 0,1 - 0,3 m2/fő. A Főváros által készített keretszabályzat (BVKSZ) alkalmatlanságát kiválóan mutatja a Kálvin téren látható irodaépület, ami a Nemzeti Múzeum épületét is részben eltakarja. Valóban szükség volt a belső városmag történelmi épületeinek rombolására és a 30-40 év múlva lebontásra kerülő beton-förmedvények építésének engedélyezésére? A Közgyűlés tagjai akkor is ilyen építési szabályozást hoztak volna létre, ha a többségük nem a kertvárosokban vagy Budapest kívül lakik? Úgy tűnik, hogy a belső városmagot csak a lakók akarják megmenteni. Győzhetnek-e a civilek a korrupcióval, a pártpolitikai és hatósági hatalommal szemben?
Az erzsébetvárosi lakók kezdeményezték a Nagydiófa u. 8.sz. alatti ingatlanra kiadott elvi építési engedély felülvizsgálatát, így próbálják elérni, hogy álljon le az ingatlan-panama Belső-Erzsébetvárosban. (Azóta a Dohány u. 31.sz. alatti épületre is kiadták a bontási engedélyt.) Az épület-ingatlan 150 éves, a XIX. század hangulatát őrző, egyemeletes kis ház, amelyhez hasonló már nincs is a negyedben. A kérdés az, hogy világörökségi területen lebonthatja-e a meglévő épületet az új tulajdonos azért, hogy a helyére egy hétemeletes új épület építsen. Az ingatlan-panamának ugyan (a volt képviselőiken keresztül) a VII. kerületi önkormányzat és Hivatala a főszereplője, azonban felelősség terheli a monstrum beruházásoknak zöld utat engedő Regionális Államigazgatási Hivatalt, a Fővárosi Önkormányzatot, az Örökségvédelmi Hivatalt, sőt magát a Kulturális Minisztériumot is. Persze az ingatlan-panama két fő felelőse (a két önkormányzati bizottsági elnök, a volt segéd-házfelügyelő meg a villanyszerelő panama-király) már az Főügyészség által „rácsos védettségben” van, azonban biztosan nem „csak ketten” szavazták meg a BVKSZ-re alapuló helyi építés-szabályozást. Bár a „tűz mellettiek” többnyire „lakást szereztek maguknak” a képviselőségük ideje alatt, az ő felelősségüket senki nem vizsgálja? A nyilvános per azt célozza, hogy az önkormányzati és hatósági törvénysértést mondja ki a bíróság, és semmisítse meg az elvi építési engedélyt.
A bontásoknak és a túlépítéseknek negatív hatása van a közlekedésre is, mivel egy-egy bontott-újraépített ház „lakószáma” között 4-5-szörös arány van, azaz annyiszor több autó közlekedik az adott területen naponta. Ez növeli a közlekedési menetidőket és a levegő káros-anyagainak mértékét is.
LAKSZ 1410.Pf.188.

Megvédhető-e még Budapest történelmi városmagjának területe és épületei?

33% Igen, mert a lakosság kikényszeríti.

33% Nem, mert a fővárosi Önkormányzat vezetése nem törödik a lakossági elvárásokkal.

0% Nem, mert az üzleti világ már szemet vetett rá.

0% Nem, mert az ingatlan- és lakás-maffia már benne van a buliban. (A kenőpénzt pedig visszaadni nem le

33% Nem, mert már tönkretettek mindent.

0% Egyéb

Hozzászólások eddig: 2

Új hozzászólás

A hozzászólás hossza legfeljebb háromezer karakter lehet

Ez egy válasz üzenetére. mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 2 éve

Közlekedési Múzeum: csak az a biztos, hogy az eredetit építik újjá (képekkel)
http://iho.hu/hir/kozlekedesi-muzeum-csak-az-a-biztos-hogy-az-eredetit-epitik-ujja-150309#
írja az iho.hu
2015.3.9.

A Liget Budapest Projekt kormánybiztosa szerint semmi sincs még kőbe vésve: a közlekedési emlékek valószínűleg már a végleges helyükön lesznek az építkezés alatt is. Baán László szerint a Közlekedési Múzeumnak szánt nyolcmilliárd forint viszont fix összeg.

Baán Lászlóval készült interjúnk második részében kiderül, mi minden, és hogyan alakulhat át a Közlekedési Múzeumban.

– Mi lesz a felújítás, átépítés alatt? Hova kerül a gyűjtemény és látogatható lesz-e?

– A gyűjtemény egésze nem lesz látogatható. Ahogy most a Szépművészeti is bezárt, a gyűjtemény főműveit felvisszük a Galériába, és aztán időszaki kiállításokon mutatjuk be az országban, Erdélyben, Európában. Azért a nagy múzeumok, ha bezárnak, általában bizony az állandó gyűjtemény egy részét nélkülözni kell. Arra kértem a Közlekedési Múzeum vezetését, hogy a bezárásig, vagyis április 15-éig terjesszék a projektvezetés elé azt a tervet, hol szeretnék bemutatni és mit. Nyilván nem a gyűjtemény egészét, de a legjavát továbbra is mutatni kell.

– Meddig tart az átmenet?

– 2018 tavaszáig, akkor lesz a megnyitó. Ez alatt vidéki kiállítóhelyen, Budapesten, közlekedéshez köthető helyszíneken láthatóak lesznek ezek a tárgyak. Például a Repüléstörténeti Múzeum fölmegy Budaörsre, a volt budaörsi repteret is igénybe vesszük.

– Megszűnik a reptér?

– Nem, vannak ott hangárok, amelyeket erre fel tudnak használni. De a repülőtér nem zár be.

– És nem Ferihegyre kerül?

– Ferihegy 1-es terminál is felmerült egyébként. Erről nem tudok még sokkal többet, csak ötletek vannak egyelőre. Van egy munkabizottság, amelyikben múzeumi és múzeumon kívüli szakemberek dolgoznak. Én ezeket is csak ötletként hallottam, semmiféle elkötelezettség nélkül. Április közepéig kértem, hogy véglegesítsük ezeket az lehetőségeket, nyilván költség és egyéb elemeket is figyelembe véve fogunk dönteni.

Utoljára látható ebben a formában a repüléstörténeti kiállítás (fotók: Márványi Péter)

– Van Ferihegyen egy kültéri park, amelynek a kezelését átvette egy nonprofit kht. Ők ugye abban gondolkodnak, hogy az 1-es terminálon épülne egy olyan kulturális bázis, amelynek része lenne a Petőfi csarnok gyűjteménye, másrészt az, ami most is ott van.

– Ezek alternatívák, amelyeket kértem, hogy vizsgáljanak meg, szeretném látni a javaslatokat, a hozzá tartozó költségvonzatokat, és nyilván ezek alapján fogjuk az optimumot kiválasztani. Életképes alternatívákat kértem, ebbe beleférnek a vándorkiállítások, és az állandó megtelepülések is erre a három évre. Az biztos, hogy például a repülésnek már most egy állandó helyet kell találni, mert az nem tud visszajönni, mint a közlekedés múzeum többi anyaga.

– Mert a Petőfi Csarnok nem is lesz, lebontják.

– Igen, annak a helyén az Új Nemzeti Galéria lesz, tehát ezeknek a repülési anyagoknak egy hosszú távú megoldást kell találni. Fölmerült az Északi Járműjavítónak az igénybe vétele, a Diesel csarnok, amelyik ott van a Salgótarjáni út mellett, a nagy javító.

A Petőfi Csarnokot lebontják

– Ez a vasúti tárgyaknak vagy a repülésnek?

– Az egy 20 ezer négyzetméteres csarnok, ott fölmerült egy olyan kiállítás lehetősége is, hogy az összest oda visszük. A villamosok is kint vannak most Szentendrén, az is furcsa, hogy a pesti járművek miért Szentendrén vannak? A BKK-nak is van igénye, hogy ezeket behozza Pestre, teljesen logikus volna. Távlatosan kell gondolkodni. Ha már egyszer mozgatjuk a tárgyakat, akkor ésszerű volna végleges megoldást találni.

– Ki fog dönteni arról, hogy mi, hova kerül?

– Most is van már munkabizottság, most is sok mindenkit bevonunk, szakmai és civil szervezeteket kérdezünk. És miután tudjuk, hogy nagyon széles rajongói köre van a múzeum tárgykörének, erősen fogunk támaszkodni ezekre a szervezetekre. Azért is, mert van bennük lelkesedés, szakértelem, gyakran azt látjuk, hogy egyes szakértők teljesen civil alapon gyűjtenek össze olyan tudást, és anyagot bizonyos tárgykörökben, amelyekkel még a múzeum sem rendelkezik. Azért is nem akarok most előre beszélni, mert a szakmai alternatívák közül kell majd nekem döntenem, esetleg bizonyos döntéseket akár kormány elé is vinni, attól függ, hogy milyen szintű a döntés. De olyat én még sohasem gondoltam, hogy majd nekem kellene kitalálni, mi, hol legyen.

– Miben változik majd koncepciójában ezeknek a kiállításoknak a tematikája, meg az elrendezés?

– Biztos, hogy gyökeresen megváltozik. Nagyon sok múzeumbarát kritizálja a jelenlegi installációkat, berendezését, logikáját. Egy dolog, hogy magát a tárgyat meg kell őrizni, de az, hogy hogyan mutatjuk be, hogyan tesszük interaktívvá a tárgyakkal való kapcsolatot a gyerekektől a legidősebbekig, ebben azért van egy kis elmaradása a Közlekedési Múzeumnak. Abban biztos vagyok, hogy rengeteg minden meg fog újulni. Például szeretnénk megidézni animációkkal, hogyan működtek a közlekedési eszközök a maguk idejében. Hogy ne csak a tárgyakat lássuk, hanem az az időszak is meg tudjon elevenedni, amikor működött, használták.

– A Filmarchívumnak vannak filmjei, tehát van rá lehetőség.

– Ez egy külön szakma, hogy hogyan tesszük élővé és megélhetővé azt a kort is, amelyekből itt maradtak ezek a járművek. Ma már annyi információk tudunk „rájuk rakni”, amennyit csak akarunk, csak össze kell gyűjteni ezeket.

– A kupolás szerkezet valóban egy grandiózus terv, de mint múzeum nem biztos, hogy funkcionális.

– Gyakorlatilag helyreállítunk egy történelmi hiányt. Budapesten ezek a veszteségek a háború idején óriásiak voltak. Utoljára 6-7 évtizede lehetett látni ezeket, és egyre kevesebb ember él, aki a saját szemével látta. Holott ennek az épületnek az építészeti kvalitásai, a históriai tény, hogy ez volt a közlekedés első csarnoka, önmagában megéri. Nem azért csináljuk, hogy azt a kupolás teret visszanyerjük kiállítótérnek, nem is arra való. Az gyakorlatilag egy fogadótér, egy elegáns csarnok, nem is akarjuk arra használni. Megvannak a kiviteli tervek, így építészeti és műemléki szempontból is korrektül meg tudjuk csinálni.

Ilyen lesz ismét a kupolacsarnok

– A döntések prioritásai hogyan alakulnak? Itt említett már olyan apróságokat, hogy le kell ülniük számolni. Tehát például a költségek mennyire fogják meghatározni azt, hogy milyen sorrendben állítanak helyre bizonyos dolgokat?

– Vannak teljesen fix elemei a Liget Budapest Projektnek. A Közlekedési Múzeumhoz nyolcmilliárd forint van rendelve, ez korrekt és elégséges az épület teljes újjáépítéséhez. Ha a Liget Budapest Projektet szétszedjük elemeire, több mint 100 apró al- és részprojektje van.

– Ebből a pénzből kell majd megteremteni annak a repülőmúzeumot is, aminek még nem tudjuk a helyét? És így is elég lesz?

– Igen, bele kell férnünk a keretösszegbe. De, ha szükség van rá, akkor majd kérünk még. Ha a kormány azt mondja, hogy például vannak kiemelt elemek, vagy esetleg tágabbat szeretne, akkor lehet több. Semmi sincs kőbe vésve, hogy csak ennyi lehet. Nem kevés ez a 150–160 milliárd forint, felfelé el tud még mozdulni bármikor, amire volt is már példa: amikor az Állatkert ügyében a kormány döntött, hogy egy 25 milliárddal megemeli a keretet. Tehát nem a többi rovására megy, hanem ez plusz pénz lesz. Nekünk ettől függetlenül minden költségelemet racionálisan kell megvizsgálni. Nem arról van szó, hogy ezt a pénzt mindenáron költsük el, hanem mindent a lehető leggazdaságosabban, célszerűen költsük el. Hogy ezen belül mennyi jut a repülőmúzeumra, azt még nem tudjuk. Az biztos, hogy ez csak az újjáépítésre szánt összeg, a költözés és az ideiglenes elhelyezés, ez teljesen külön keret.


-- Előzmény

Nem lóg ki többé a Nohab orra – a kormánybiztos a Közlekedési Múzeumról
http://iho.hu/hir/nem-log-ki-tobbe-a-nohab-orra-a-kormanybiztos-a-kozlekedesi-muzeumrol-150302
írja az iho.hu
2015.3.2.

Időnként felröppennek a hírek, hogy se terv, se pénz nincs a ma már csak Múzeumi Negyedként emlegetett projektre. Legutóbb éppen Tarlós István főpolgármester mondta azt, hogy „a Városliget-projekt megvalósításának üteme kérdésessé vált finanszírozási kérdések miatt.” A tervekről Baán Lászlót, a Liget Projekt kormánybiztosát kérdeztük.

– Van egy költségvetési alapszám, ténylegesen minimális összeggel, tavaly ez 10 millió volt. Tavaly is legalább ötmilliárdos nagyságrendről, idén 15 milliárdos nagyságrendről döntött már a kormány. Jövőre már nagy valószínűséggel egyébként sokkal komolyabb összegről, mintegy 40 milliárdos pénzről beszélünk, ez hamarosan a törvényben is nevesítetten jelenik meg. Időről időre fölröppennek olyan hírek, hogy nincs, nem lesz, kevesebb lesz, de semmi nem utal rá. Tavaly év vége óta mondom, 15 milliárdra lesz szükség, ezt a kormány meg is adta, és teljesen ütemezetten haladunk, semmi nem késlekedik.

– Most jelent meg egy törvénymódosítás, amelynek egyik pontja a Közlekedési Múzeum kisajátítását tartalmazza. Ez miről szól? Egy elmaradt kisajátításról van szó?

– Ezek az épületek állami tulajdonban vannak most is, csak át kell adni, hogy a Városliget Projekt Zrt. kezelni tudja, hogy végre tudja hajtani a beruházást. És van még három ingatlan, amely még nem került a vagyonkezelőhöz. Kormányhatározat már volt róla, még tavalyelőtt nyáron, csak ez úgymond most a jogi része, ami törvénymódosítást igényel. Ez egy technikai kérdés.

– Mi lesz a közlekedési múzeummal? Amit tudni lehet, hogy az 1896-os állapotokat állítják vissza, a második világháborúban megsérült kupolával együtt, illetve lesz egy talajszint alatti bővítés is.

– Volt egy gyönyörű kupolacsarnok, ezt ugye Pfaff Ferenc állomástervező mérnök a monarchia idején tervezte, ez volt az egyik legszebb épülete, nem véletlenül maradt fenn. Olvastam kritikákat, amelyek szerint ez túl szép, túl pompásra sikerült a többi, esetleg ideiglenes épülethez képest. Ez a közlekedés csarnokának épült, és aztán később lett Közlekedési Múzeum belőle. Egy nagy kupolacsarnok volt, és a hozzá tartozó kiállítócsarnok, ma leginkább ezt a maradványt látjuk belőle, kissé lebutított homlokzati megjelenésben. És mivel szerencsére megtaláltuk a kiviteli terveket, Pfaff Ferenc eredeti terveit, azok alapján egy műemléki igényű helyreállítás lesz. A belső tereket természetesen korszerűsíteni fogjuk, hogy a mai korszerű múzeumi kiállítási céloknak megfeleljen, de ott, ahol lehet, megőrizzük azt a belső architektúrát, amilyen az eredeti épület volt. Műemléki szaktervező mérnök készítette el ezt a koncepciót, és a térszint alatt most egy újabb kiállító teret nyitunk.

Magyarul bővülni fog a jelenlegihez képest a kiállítási lehetőség. És úgy fogjuk megoldani, hogy a tárgyak, amelyek most bent vannak, továbbra is bent lehessenek. Hogy milyen statikai megoldásokkal dolgozunk, ez még a jövő zenéje, de az tűnik valószínűnek, hogy az alsó szinten lesznek. Ma is van egy nagy hiátusa a Közlekedési Múzeumnak, hogy egy csomó tárgyat, többnyire nagytestű eszközöket nem tudunk most kiállítani. Az igazán jó végső megoldás az lenne, hogyha valahol Budapest területén egy olyan nagy tagintézménye jönne létre a Közlekedési Múzeumnak a történeti épület mellett, amely ezeket be tudja fogadni, mondjuk a Tatai úton lévő Vasúttörténeti Park.

Rengeteg dolgot be tud fogadni most is, de az építés során még inkább képes lesz rá méghozzá interaktív módon. Sok panasz érkezett, hogy a családok, a gyerekek, az érdeklődők szeretnének egy élőbb múzeumot, egy élőbb kapcsolatot a tárgyakkal, erre rengeteg lehetőség és jó példa van a világban. Ma is az egyik leglátogatottabb múzeum, hiszen szeretik nemcsak a gyerekek, hanem a „nagy gyerekek” is szeretik. Szerencsére van egy nagy széles társadalmi baráti köre, szimbolikus értelemben, a múzeumnak, mi ezt a jövőben szeretnénk sokkal jobban bevonni, hogy az ő igényeik alapján újuljon meg a múzeum.

– Akkor a nagyobb tárgyak elkerülnek innen?

– Amit lehet, berakunk, helyben megtartunk. A Nohab biztosan nem marad, mert nem lógathatjuk ki a történeti épületből. Ott van még egy nagy mozdony a 424-es, ezek biztosan elkerülnek innen.

– Tehát a gyűjtemény nagy része megmarad.

– Igen, abszolút. Valószínűleg az lesz a megoldás, hogy lemennek a mínusz egyes szintre, hiszen ott statikailag könnyebb lesz tárolni, nem kell speciális alátámasztás. Most több koncepció van, és semmi nem végleges. Nem maradunk az épület szintjében, kicsit becsúszunk a föld alá, és bent pedig egy galériás megoldás lesz, hogy lent, ahol a mozdony van, legyen belső tere. És akkor a galérián is futhatnak majd kiállítások.

– Mennyivel nő körülbelül az összterület? A kétszeresére?

– Ha galériás lesz, akkor nem tud kétszeresére nőni. Jelenleg egyébként ez tűnik a legjobb megoldásnak. Összességében nagyjából 1000 négyzetméterrel fog nőni a kiállító tér. De mondom, még semmi sem végleges.

Válasz

M Imre üzente 7 éve

Köszönjük! Ma újabb hírek vannak egyébként, többek között a balettintézettel kapcsolatosan is ...
Meg kéne védenünk a világörökség védelme alatt álló és saját emlékeinket őrző szép épületeinket! Nézzük meg Prágát ...

Válasz

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 7 órája a(z) Hírek röviden fórumtémában:

Új eljárásra kötelezte a környezetvédelmi hatóságot a ...

M Imre írta 1 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

Közlekedési Múzeum Újabb érdekességek derülnek ki az ...

M Imre írta 1 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

Kamu, kacsa hír ... Európát romba döntő földrengéssel ...

M Imre írta 1 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

Bár a Tesla november 16-i rendezvénye hivatalosan a...

M Imre írta 1 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

A Fortepan online képarchívumban található egy ...

M Imre írta 1 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

Megalakult az Egységes Tűzoltó Szakszervezet A törődésre, az ...

M Imre írta 1 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

Bősárkány irányából Csorna felé közlekedett a 86-os számú ...

M Imre írta 1 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

Egy róka ment be péntek délután egy brassói ...

M Imre írta 1 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

Menetrend szerint halad a budapesti Flórián tér...

M Imre írta 1 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

A Heti Napló a metrófelújítás első napjait követte végig, de...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu