KÉP-regény: Hol van már a tavalyi hó?
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Duna rekord alacsony vízállása kapcsán további aggasztó adatokat oszt meg velünk.
https://fidelio.hu/vizual/kep-regeny-hol-van-mar-a-tavalyi-ho-182736.html

Válasz

Halálos csapdává vált utcák, kocsiban rekedt emberek: 150 fölé emelkedett a spanyol áradás halálos áldozatainak száma | 2024. november 01.

A kelet-spanyolországi pusztító áradások halálos áldozatainak száma 158-ra emelkedett - közölték a regionális hatóságok és a mentőszolgálatok.

Az árvíz hidakat, utakat, vasúti síneket sodort el, házakat és pincéket öntött el. A túlélők beszámolója szerint a gyorsan rohanó árvíz „halálos csapdákká változtatott szűk utcákat”.

Több város lakói dühösek voltak amiatt, hogy a mobiltelefonos riasztásokat csak kedd este 8 után adták ki, mikor egyes területeken már komoly áradások kezdődtek, és több órája érvényben volt a meteorológiai szolgálat által kiadott vörös riasztás.

A Valencia egyik külvárosában élő Laura Villaescusa azt mondta, „ezek az emberek nem haltak volna meg, ha időben figyelmeztették volna őket”.
https://444.hu/2024/11/01/halalos-csapdava-valt-utcak-kocsiban-rekedt-emberek-150-fole-emelkedett-a-spanyol-aradas-halalos-aldozatainak-szama

Válasz

Ilyen magas a Gödi-sziget | 2024. október 28., hétfő

Milyen magas a Gödi-sziget? - tettük fel 14 évvel ezelőtt a helyben sem sokakat foglalkoztató kérdést a 2010-es árvíz után.
https://dunaiszigetek.blogspot.com/2010/07/milyen-magas-godi-sziget.html

A kérdésre abban az írásban csak egy sejtelmes válasz született, jobbára az elméleti rész dominált, most azonban a Borisz-árvíz levonulása után újra neki lehet futni a hidrológiai probléma megoldásának, és talán a válasz is egyértelműbb és aktuálisabb lesz.

Felsőgödön 2024. szeptember 2-én hajnali két órakor tetőzött a Duna a nyers vízállásadatok alapján 764 centiméterrel a vízmérce 0 pontja felett. A felsőgödi vízmérce 0 pontjának tengerszint feletti magasságát feltünteti a Vízügy honlapja, ez az érték 97,48 m.B.f, tehát az árvíz tetőzésének magassága 105,12 m.B.f volt. Ha ebből kivonjuk a nyárfa törzsén mért 1 méter 20 centimétert kapunk egy 103,92 m.B.f adatot, ami már majdnem a végeredmény. Ezt azonban a pontosság kedvéért korrigálni kell, ugyanis a Dunán a víz hosszmetszetben nem vízszintes, hiszen akkor tó lenne és nem folyó, a Duna az esés irányában lejt. Ezen a szakaszon körülbelül 8-10 centimétert kilométerenként. Felsőgöd és a Gödi-sziget legmagasabb pontja között 1,7 kilométer távolság van, a vízmérce van folyásirányban felfelé. A legkisebb eséssel számolva 14 centiméteres különbséget kell még kivonni, hogy megkapjuk a kissé pontosabb szigetmagasságot. Megválaszolva tehát a 14 éves kérdést: a Gödi-sziget abszolút magassága (a mérés pontatlanságait belekalkulálva) 103,78 m.B.f ± 15 centiméter. A mérés alapján az is kiderül, hogy a Gödi-sziget ~630 centiméteres felsőgödi vízállás esetén kerül teljesen víz alá.

https://dunaiszigetek.blogspot.com/2024/10/ilyen-magas-godi-sziget.html

Válasz

Az 1838-as jeges árvíz emléktáblái Budapesten | 2011. március 12., szombat

Az 1838. március 15-én éjjel tetőző híres pesti jeges árvíz történetét sokan megírták már. Az interneten fellelhető "irodalom" azonban jelentős átfedéseket mutat, szépen vissza lehet fejteni, ki kitől mikor mit vett át. Néha még arra sem véve a fáradságot, hogy a hibákra ügyeljenek. Sokat törtem a fejem, hogyan lehetne megemlékezni erről a hidrológiailag jeles napról, anélkül, hogy az unalomig ismert tényeket ismételjem.

Pesten a feltöltések megkönnyítése érdekében városszerte számtalan mementót helyeztek ki az épen maradt, szilárd alapú épületek falára. Ennek szinte már hagyománya volt Pest-Budán, a XIX. század végén még álltak házak az 1775-ös árvíz szintjét megörökítő táblákkal. Ezek közül már egy sincsen meg, sőt az 1838-as emlékek közül is számtalan elpusztult. Azonban aki nyitott szemmel jár Budán és Pesten még jó néhánnyal találkozhat. Egy ilyen sétára invitálnám az olvasókat, fényképezőgéppel és mérőszalaggal a kézben:

https://dunaiszigetek.blogspot.com/2011/03/az-1838-as-jeges-arviz-emlektablai.html

Válasz

2024 | Borzalmas három hete lehetett minden elvonási tünetektől szenvedő budapesti kocogónak, bringóhintó-mániásnak és bokrok között bujkáló perverznek, de kedden délben végre véget ért a Margit-sziget lezárása, így a törzsvendégek újra birtokba vehették a kedvenc parkjukat. 12:10-kor már Szily László is ott volt, hogy első kézből számolhasson be arról, mi változott az ismert szigeten.

https://444.hu/2024/10/08/gombaparadicsomma-valt-az-ujra-megnyitott-margit-sziget

Válasz

Lassú filmen, különleges perspektívából mutatjuk, hogy néz ki budapesti Duna-part a tetőzés előtti napon. | 2024. szept. 20.

https://www.youtube.com/watch?v=NPnUOHNX9PI
___

Drónvideón az újpesti öböl a Duna tetőzésének idején | 2024. szept. 21.

https://www.youtube.com/watch?v=LJZmpNJM8mY

Kapcsolódó cikk:

https://atlatszo.hu/kozugy/2024/09/20/dronvideo-igy-varja-budapest-a-duna-tetozeset-az-evtized-arvizeben/

Válasz

Bardóczi Sándor: Ez itt a Nánási út - a Duna Vigadó téri vízmércén mért 830 körüli tetőzése pillanatában - az Emőd utcánál. Békésen parkoló és cirkáló autókkal. Önmagát magyarázó ábra: itt még ilyen vízszintnél sem kell védekezni és védeni Óbuda lakóingatlanjait mert egyszerűen nem jött fel idáig a víz. Ez magában indokolja, hogy az elsőrendű védvonalnak itt kell megépülnie, mert sokkal jobban védhető. A hullámtér pedig hullámtér, arra szüksége van a folyónak és egyre gyakrabban szüksége lesz rá.
***
UPDATE, azaz kis magyarázat azoknak, akik nem követik a Római-part sorsáról két évtizede zajló nyilvános vitát:

A jelenlegi árvíz 60 centivel van alatta a rekordnak, és itt számítanak a centiméterek. A Nánási-Királyok útja a terület magasvonala, mind a hullámtér, mind a mentett oldal ettől alacsonyabban van. A hullámtér 1-1,5 méterrel, a mentett oldal átlagosan 80 centivel. A mentett oldalon él, lakik 55 ezer ember, őket törvényi kötelessége a fővárosnak megvédeni az árvíztől. A hullámtérben kb kétezer tulajdonos van, és ezeknek a 2/3-a, 75%-a se most, se a rekordárvíznél nem volt érintett, mert mielőtt felépültek az üdülőik (ahol sajnálatos módon többen életvitelszerűen laknak) előtte feltöltötték a telkeiket a mértékadó árvízszintig.

A 25-30% ezt sem tette meg, sőt van olyan tulajdonos, aki az eredendően lábakra épült ingatlanának alsó szintjét is utólag beépítette és most csodálkozik, hogy bemegy a Duna. Hát igen, a Duna nem korrumpálható, az bemegy. A hullámtérben a hatályos építésügyi előírások szerint kizárólag üdülőket lehet létesíteni, úgy, hogy az állandó emberi tartózkodásra alkalmas szintjeik a mértékadó árvízszint felett kell(ene) kialakítani 1,3 méterrel. Üdülőingatlanokat nem kell bevédeni a törvény szerint, a saját jól felfogott érdekük (lett volna), hogy árvízálló módon építkezzenek. Ők sok ideje nagyon szeretnék, hogy ez az árvízvédelem közpénzből megtörténne, mert a szabálytalanul épült ingatlanjaik ettől sokkal többet érnének. Hogy ez mennyire erkölcsös gondolat, azt döntse el mindenki saját maga. Az itteni ingatlanok azért olcsóbbak a lakóingatlanoknál, mert az árvízi kockázat megjelenik a vételárakban.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=8630044600372688&set=a.980675371976354
___

Maradjanak a FÁK a Rómain: Árvíz idején velencei élet.

” Az elmúlt napokban víz alá került a hullámtér nagy része, míg az 1,5 – 2,5 méterrel magasabban fekvő Nánási út – Királyok úti fővédvonalon volt elegendő idő a felkészülésre és a gát megerősítésére. Tegnap hajnalban 830 centiméteren tetőzött a Duna, majd lassú apadásba kezdett. A hirtelen jött árvíz és a parti ingatlantulajdonosok küzdelme a folyóval megmutatta, hogy mennyivel kockázatosabb és költségesebb a parti védekezés.

Hullámterében nincs árvízvédelmi kötelezettsége az önkormányzatnak, ez a terület a folyóé, ahol nem is lenne szabad akadályozni az ár levonulását. Városvezetőink a munkálatok során következetesen a Csillaghegyi-öblözetben élő 55.000 ember árvízbiztonságára összpontosítottak, ez a jogszabályban is előírt kötelező feladatuk. Fájdalmas kimondani, de szembe kell azzal nézni, hogy ha helyette a hullámtérbe épített ingatlanok védelmére fókuszálnának, az a lakóterületen élő több tízezer embert veszélyeztetne. Ezért kerülnek víz alá az árvizi kockázat ismerete ellenére a Duna közelébe a közelmúltban épült üdülők, luxusszálloda és sajnos néhány régi családi ház. A Fővárosi Önkormányzat felméréséből kiderült, hogy „az elsőrendű árvízvédelmi létesítmény elkészülte óta a tervezési területen lakás rendeltetésű ingatlanok előzményi adatainak szerzési jogcímek szerinti elemzése alapján az 53 lakóingatlan közül 4 olyan van, amelyek esetében az öröklési láncot megszakító tulajdonátruházási jogcím nem található.” Tehát 4 család kivételével az összes több hullámtéri ingatlantulajdonos tisztában volt a megvásárolt telek jogi státuszával és helyzetével, azaz azzal, hogy ezen a területen nincsen állami árvízvédelem. Az utóbbi pár napban összehangolatlan egyéni védekezés, homokzsákolási láz és erőforrás pazarlás zajlott a 70 hektáros területen.

Javasoljuk, hogy a hullámtéri védekezésre fordított hatalmas összeget a jövőbeni árvíz helyzetek megoldásának érdekében fordítsák a hullámtéri ingatlanok átalakítására. Az új építéseknél pedig sokkal szigorúbban be kell tartani építési szabályokat, illetve emlékezni kell azokra az építészeti megoldásokra, amelyeket elődeink még tudtak. Jó példa lehet erre a néhány kilométerre északra található Luppa-sziget házai, ahol minden ház lábakon áll!

Ébertné Deák Gyöngyvér – helyi lakos, Podoletz Alojzia, a lebontott Bíbic (korábbi Podoletz) csónakház eredeti tulajdonosának lánya – elmondása szerint magas vízálláskor nagyapja úgy hirdette: „Árvíz idején velencei élet.”

Tájékozódáshoz ajánljuk az alábbi cikkeket

A római-parti árvíz helyzet hiteles és alapos bemutatása:

https://www.valaszonline.hu/2024/09/20/arviz-duna-nanasi-ut-kiralyok-utja-gat-vedmu-romai-part-mobilgat-vedekezes/

Hullámtérben, a természettel összhangban élő Dezső András személyes árvízi tapasztalatai:

https://telex.hu/belfold/2024/09/17/arviz-elet-arter-lupa-sziget-budakalasz-folyo

A 3. kerületi önkormányzat összefoglalója:

https://obuda.hu/640-kobmeter-homok-145-ezer-homokzsak-megtettuk-amit-a-romai-vedelmeben-meg-lehetett-tenni/

Forrás:

https://www.facebook.com/photo/?fbid=969363918569488&set=a.564619399043944
___

Civil javaslat a Római-part árvízvédelmére

http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/civil-javaslat-a-romai-part-arvizvedelmere

Előzmény

Válasz

2024.09.20. Tetőzés közelében a Duna Budapesten 823cm-nél. A legnehezebb nap a fővárosban. | Becsky András

Ha lehet hinni az előrejelzéseknek, akkor 860cm körül fog tetőzni a Duna Budapesten 21.-én szombaton (most éppen ez a hivatalos). Ez több mint a 2002-es nagy árvizek, de kevesebb mint a hírhedt 2013 júniusi, hiszen akkor 891cm-nél állt meg a vízmérce! A lezárások már 17.-én kedden elkezdődtek, szerdától pedig már a H5-ös Szentendrei HÉV sem jár le a Batthyány térre, hanem a Margit híd felszíni végállomáson fordul. Az M2-es metró 20.-a péntektől nem áll meg a Batthyány téren, az állomást lezárják, a budai fonódó villamosok szintén péntek üzemkezdettől már nem mennek le a Lánchíd aluljáróba. A 19-es megosztva, a 41-es pedig terelve közlekedik. A Margitsziget déli bejárata a Margit híd felől továbbra is zárva, a 4-es, 6-os villamosok nem állnak meg a bejárónál. Az alsó rakpartok már elöntve, de ez még mindig nem a vége, a java még csak most jön. A harmadfokú, legmagasabb készültség 800cm-nél, esetünkben 20.-án éjfélkor életbe lépett, most következik a legnehezebb időszak a fővárosban, hiszen pár napig biztosan a víz az úr, de azt ígérik nem érjük el a 2013-as 891cm-es szintet, azaz újabb emlékmű nem készül. BecsVision 2024

Ez egy FULL HD 1080p videó. Érdemes a minőséget beállítani a fogaskeréknél

https://www.youtube.com/watch?v=TBXqdrM0CQI

Válasz

Ma hajnalban 830 centiméteren tetőzött a Duna a fővárosban, és már zajlik az apadás. (fotók)

https://www.idokep.hu/hirek/fotokon-a-tetozo-duna-budapesten

Válasz

... az árvízi vízhozam a Dunán másodpercenként majdnem 10 ezer m3. Ez annyit tesz, hogy ennyi víz egy ha területet 1 másodperc alatt 1 m magasan árasztana el. Abszolút érdemes lenne ebből betárazni, de egyrészt Budapesten nincs nagyon hova, másrészt, mindent azért nem szeretnénk megtartani, hacsak nem a Water World a cél. De épültek-e vésztározók? A válasz az, hogy a 2002-es tiszai árvíz után néhány igen. A Tiszán. A Dunán egy sem. Ott a Szigetköz, a Ráckevei-Soroksári ág és Gemenc rendelkezik némi tározókapacitással.

-- a vízügy maga is kijelölt ilyen területeket, a nemzeti parkkal is kijelöltettek anno, de ennél tovább nem jutottak egyelőre.

A kormányzati szándék és a tájhasználat-váltás a legtöbb területen még nem jött el sajnos.

http://earth.geo.u-szeged.hu/dfgis/

Forrás: hozzászólás.

https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/8569723519738130

Előzmény

Válasz