Napi tolvaj abszurd: EZ KONTÉNER A BUDIVAL EGY "LÁTOGATÓKÖZPONT" AMELY A VILÁG EGYIK LEGDRÁGÁBBAN ÉPÍTETT VASÚTVONALÁNAK ÉPÍTKEZÉSÉHEZ TARTOZIK.

https://www.facebook.com/reel/1786392088623824

‼ A Ferencváros-Kelenföld vonalat a Gázos építi összesen 337 milliárdért (drágábban, mintha a német szuperexpressznek építene pályát). A V-Híd mostanában azzal is bekerült a hírekbe, hogy nem szeret fizetni az alvállalkozóknak. De úgy látszik, a Gázos szeretne jóban lenni a lakossággal, mert a Fehérvári út - Sárbogárdi út kereszteződésbe lerakták ezt a "LÁTOGATÓKÖZPONTOT", hogy Önök minél többet tudhassanak meg a horribilis pénzen végzett -amúgy szükséges- beruházásról.

Nos, ne nagyon rohanjanak oda:

- Egyrészt alig van nyitva

- A konténerben egy -amúgy nagyon kedves- fiatal hölgy ül, aki kézzel felírja a kérdéseket és állítólag majd válaszolni fog a cég.

- A "látogatóközpontban" ki van téve a falra egy térkép és és két , apróbetűs mérnöki rajz, egy az egyik hídról, a másik a sínhálózatról. Egy dobozban van három munkavédelmi sisak és néhány fényvisszaverő mellény, amit fel szabad próbálni.

- Az asztalra ki van téve néhány 2020-as prospektus, amit az akkor 5 éves cég szülinapja alkalmával nyomtattak. A bizarr füzetről írtam tegnap: a Gázos azt írja benne, hogy utólérték a nyugati cégeket, ledolgoztak 100 éves lemaradást és 2025-ig ötven évet rávernek a nyugati nagytőkére (akármit is jelentsen ez). Mert nagyon jó politikai vezetőink vannak.

‼ Nos, Én két kérdést írattam be a füzetbe a hölggyel:

1) Mi okozza a világrekord kilométerenkénti árat?

2) Mennyibe kerül nekünk ez a "látogatóközpont"?

A V-hídról itt olvashatja a legújabb szörnyűségeket:

https://444.hu/2025/07/28/meszarosnak-eddig-kegyelt-vallalkozoi-a-csod-szelen-tancolnak-mert-nem-fizeti-ki-oket-a-leggazdagabb-magyar-legjovedelmezobb-cege

Válasz

Papíron független Közlekedésbiztonsági Szervezet Rákosrendezőről: nincs semmi látnivaló, majd vizsgálódunk, ha valaki meghal

Több mint egy hete voltunk kénytelenek beszámolni arról, hogy a frissen felújított Rákosrendező állomáson csúnyán kisiklott egy mozdony – a pályát azóta sem sikerült teljesen helyreállítani, a vonatok azóta is késnek, de az elvileg EU-s jogszabály által garantált függetlenségű, a jelek szerint mégis Lázár János vasútromboló miniszter kézivezérlésével működő Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) már levonta a következtetést: NEM indítanak vizsgálatot az „esemény okainak és körülményeinek részletes feltárása, továbbá a tanulságok levonásával a jövőbeni hasonló események bekövetkezésének megelőzése érdekében” (a szófordulat a KBSZ korábbi összes gyorsjelentéséből származik, ahol kisiklásnál vizsgálatot rendeltek el).

A vizsgálat annak ellenére marad el, hogy a KBSZ már a helyszíni szemlén arra jutott: a „villamosmozdony menetirány szerinti első kerekeinek a 20 sz. átszelési kitérőhöz érkezésekor a váltó csúcssínjei nem voltak végállásban […], az érintett váltó és a hozzá kapcsolódó vágányzat felújítása a baleset előtt kb. egy héttel fejeződött be […], a korábbi mechanikus biztosítóberendezés bizonyos funkciói és annak kezelése ezáltal jelentősen megváltoztak.” Ez szöges ellentétben áll Hegyi Zsolt hamarosan korábbi MÁV-vezérigazgató kinyilatkoztatásával, miszerint a balesetnek semmi köze a napokkal korábban befejeződött kétes minőségű felújításhoz, hanem emberi hiba történt. Lefordítjuk a KBSZ virágnyelvét: az emberi hiba nagy valószínűséggel az volt, hogy a felújításkor összekókányolt biztosítóberendezésen képtelenek voltak a váltókat megfelelő irányba állítani.

Az a KBSZ, amely az elmúlt évben minden, akár személyi sérüléssel nem is járó vasúti kisiklást vizsgálatnak vetett alá, most a vizsgálat megkezdése helyett jogászkodik, arra hivatkozik, hogy neki igazából csak súlyos vasúti baleset esetén kötelező vizsgálódnia (azaz ha valaki meghal vagy legalább öten súlyosan megsérülnek), tehát ha már a MÁV-vezérigazgató cserkészbecsszóra megígérte, hogy nem a felújítás miatt lett baleset, akkor nincs is mit kivizsgálni. Emlékeztetnénk viszont a KBSZ jogászait, hogy az általuk idézett törvény szerint a „sima” vasúti balesetet is ki kell vizsgálni (ahogy a balesetvizsgálóik eddig is tették), ha annak „nyilvánvaló hatása van a vasútbiztonsági szabályozásra vagy a biztonság irányítására”.

Álláspontunk egyértelmű: ha egy frissen átalakított biztosítóberendezést a személyzet nem tud kezelni, annak nyilvánvaló hatása van a vasúti biztonságirányításra. Veszélyes precedenst teremt, hogy Lázár János kézivezérlése már a vasútbiztonságra is kiterjed, és a korábbi egységes gyakorlattal ellentétben egy vonat kisiklását nem követi részletes, független balesetvizsgálat – erre semmi más ok nem lehet, mint a figyelem elterelése a felújítás során elkövetett szakmai hibákról, amik már a KBSZ közleményének homályos szóhasználatából is kiolvashatóak.

A vasút biztonságával kapcsolatos közbizalom megőrzése érdekében ezért levélben fordultunk az elvileg szintén független Nemzeti Közlekedési Hatósághoz, felhívva a figyelmet a részletes balesetvizsgálat szükségességére, kezdeményezve, hogy az NKH mint biztonsági hatóság a 2005. évi CLXXXIV. törvény 7. § (1) c) pontja alapján kérje fel a KBSZ-t a vizsgálat lefolytatására – ellenkező esetben ők is csak azt bizonyítják, hogy Lázár János hűbéresei.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1171218045040002
___

A KBSZ mostani döntése a vizsgálat szükségtelenségéről a 2025. augusztus 4-én Rákosrendezőn történt kisiklás után:

http://www.kbsz.hu/j25/hu/vasuti-koezlekedes/hirek/2528
___

A KBSZ döntése vizsgálat megindításáról a 2024. május 7-én Adácson történt kisiklás után:

http://www.kbsz.hu/j25/hu/vasuti-koezlekedes/hirek/2498

A KBSZ döntése vizsgálat megindításáról a 2024. június 18-án Lengyeltótiban történt kisiklás után:

http://www.kbsz.hu/j25/hu/vasuti-koezlekedes/hirek/2504

A KBSZ döntése vizsgálat megindításáról a 2024. június 24-én Ludason történt kisiklás után:

http://www.kbsz.hu/j25/hu/vasuti-koezlekedes/hirek/2505

A KBSZ döntése vizsgálat megindításáról a 2024. augusztus 25-én a Keleti pályaudvaron történt kisiklás után:

http://www.kbsz.hu/j25/hu/vasuti-koezlekedes/hirek/2509

A KBSZ döntése vizsgálat megindításáról a 2025. január 25-én Szegeden történt kisiklás után:

http://www.kbsz.hu/j25/hu/vasuti-koezlekedes/hirek/2520

A KBSZ döntése vizsgálat megindításáról a 2025. március 7-én Ferihegynél történt kisiklás után:

http://www.kbsz.hu/j25/hu/vasuti-koezlekedes/hirek/2524

A KBSZ döntése vizsgálat megindításáról a 2025. május 17-án Rajkán történt kisiklás után:

http://www.kbsz.hu/j25/hu/vasuti-koezlekedes/hirek/2527

Válasz

Komoly változások tünete lehet a Mészáros-cégbirodalomban a V-Híd igazgatójának távozása | 2025. július 31.
Az udvarias hangú hivatalos közlemény ellenére bizalomvesztés merülhetett fel Sárváry Istvánnal szemben a távozása előtt – erről beszéltek forrásaink a Szabad Európának. A cégcsoport nagy reményeket fűzött az egy milliárd eurós EIB-hitelhez, minden bizonnyal megalapozatlanul, emiatt komoly és fájdalmas átszervezések jöhetnek.

„Tájékoztatásul közöljük, hogy a Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó V-Híd Csoport vezérigazgatója, Sárváry István 2025. 07. 28-tól új szakmai kihívások elé néz, így közös megegyezéssel távozik a vállalat éléről. Az ilyen jellegű változások mindig egy előremutató, természetes folyamatot jelentenek egy cég életében, amely egyben a vezető jövőbeni fejlődését szolgálják” – ezt a közleményt adta ki órákkal azután a V-Híd Zrt., hogy a Szabad Európa hírt adott a vezérigazgató távozásáról.

A „közös megegyezés” több egymástól független forrásunk szerint is eufémizmus, ugyanis nem biztos, hogy teljesen önkéntes volt Sárváry István távozása: az utóbbi időben több ok miatt is megrendülhetett benne a V-Híd tulajdonosainak bizalma. Ráadásul, mint korábban megírtuk, Sárváryval szemben ezúttal már Lázár Jánosnak is lehettek „ütőkártyái”.

Az EIB-hitelről szintén lapunk írta meg először, hogy a pénzintézet menedzsmentje támogatta a kormány kérelmét, így a szeptemberi tulajdonosi testületi ülés már minden bizonnyal csak formaság lesz. A testület azonban komoly feltételekhez köti a pénz folyósítását. Erről a G7 gazdasági portál írt nemrég részletes cikket.

https://telex.hu/g7/2025/07/28/mav-ebb-hitel-felujitas-lazar-meszaros-kollar

Eszerint az EIB ellenőrizni fogja nem csak a pénz felhasználása során kiírt közbeszerzéseket, de azt is, hogy a nyertes cégek nem dolgoznak-e irreálisan magas áron.
Adódnak bizonyos gondok

Mint a G7 megjegyzi, ez „komoly gondot okozhat a Mészáros-cégeknek” a tendereken, hiszen eddig idehaza nem ehhez voltak szokva. Arról már számos cikkben írtunk, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető vállalkozások rendszeresen a határidőt túllépve, az eredeti árnál jóval drágábban dolgoznak, ráadásul nem egyszer saját, velük szerződött alvállalkozóikat sem fizetik ki rendben. Utóbbiról nemrég a 444.hu is cikkezett.

https://444.hu/2025/07/28/meszarosnak-eddig-kegyelt-vallalkozoi-a-csod-szelen-tancolnak-mert-nem-fizeti-ki-oket-a-leggazdagabb-magyar-legjovedelmezobb-cege

Ez a gyakorlat egy ideje már az Építési és Közlekedési Minisztériumnak is szemet szúrt.

A Szabad Európa információi szerint ez a Mészáros-cégek által követett gyakorlat ismert az EIB munkatársai előtt is, így – példátlan módon – a hitel folyósításának egyik követelményeként

-- informálisan „eltiltották” ezeket a vállalkozásokat a pénztől.

„Természetesen soha, egyetlen papíron sem szerepel majd Mészáros Lőrinc neve, de az EIB vezetői egyértelművé tették a kormány számára, hogy – legalábbis fővállalkozóként, tendernyertesként – nem akarnak ilyen cégeket látni” – mondta egy forrásunk, akinek állítását több más informátorunk is megerősítette.

Ez igen érzékenyen érintheti a céget, amely saját közlése szerint az elmúlt években 100 millió eurót (40 milliárd forintot) fordított gépparkja korszerűsítésére. Ennek zászlóshajója az az SMD-80 típusú vágányépítő géplánc, amit még 2023 októberében fotóztunk le Biatorbágynál, amikor a V-Híd a Budapes-Bécs vasútvonal felújításán dolgozott. Ez a géplánc valóban képes gyorsan és látványosan dolgozni, főleg, ha az adott vonalszakaszon nem kell alépítményt cserélni (laikusan szólva: csak a síneket, a talpfákat és a kőzúzalék aljzatot kell felújítani, de a beton alapot nem).

Információink szerint a kormányzati mester terv az volt, hogy ha megjön az EIB hitel, akkor a Mészáros-cégek gyors és látványos felújításokba kezdenek több vonalon is – még éppen a választási kampány időszakában. Az említett G7-cikkben egyébként szintén van utalás arra, hogy a pénzből inkább egy alapos karbantartást hajtanának végre a teljes felújítás helyett.

„A konstelláció most olyan volt, hogy Sárváry István távozott, de mivel a vasúti megrendelések beszűkülése miatt Mészáros Lőrinc már úgyis egyre inkább az autópálya építés és felújítás felé fordul, nem csodálkoznék, ha Sárváry előbb-utóbb ott bukkanna fel” – mondta egy forrásunk.

https://www.szabadeuropa.hu/a/komoly-valtozasok-tunete-lehet-a-meszaros-cegbirodalomban-a-v-hid-igazgatojanak-tavozasa/33489437.html

Előzmény

Válasz

Közlekedő Tömeg: Siklás történt az alig egy hete átadott Rákosrendezőn

Másfél nappal azután, hogy megírtuk: kivitelezési hibák tömkelege maradt Rákosrendező állomás MÁV által levezényelt felújítása után, ma reggel az egyik, pár hete cserélt (20-as számú) átszelési kitérőn kisiklott egy mozdony. A MÁV azonnal cáfolta, hogy a siklás a friss felújítás eredménye lett volna, és emberi hibára hivatkozik – csakhogy ez épp a felújítás teljes koncepciótlanságáról állít ki bizonyítványt.

Mind a képek, mind pedig a MÁV ilyen gyorsan kiadott nyilatkozata arra utal, hogy aláváltás történt, azaz a tolató mozdony alatt átállíthatták a váltót. Ez pedig csak azért történhetett meg, mert az eleve kétes minőségben kicserélt, de csillogó sínek mögött a vasútállomás továbbra is rohad: a frissen kicserélt váltókat vezérlő biztosítóberendezést nem cserélték ki, az továbbra is a százéves, fekete-fehér vasbakteres némafilmekkel egyidős Siemens-Halske berendezés, amely – a modern tolatóvágányutas berendezésekkel ellentétben – a tolató vonatok mozgását nem felügyeli.

A hiba tehát valóban emberi, méghozzá a legfelsőbb szinteken: Lázár János vasútbezáró miniszter szintjén, ahol eldőlt, hogy az egyik legforgalmasabb budapesti elágazó állomás felújításából kispórólják a biztosítóberendezés cseréjét.

https://www.facebook.com/photo?fbid=1162148702613603


A felújítás minőségéről szóló posztunk:

Így krampácsoltok ti: kontármunka hárommilliárdért MÁV-módra

Rossz minőségben, lassan és drágán dolgozott a MÁV Rákosrendező állomás karbantartásán. Mint a képeken látható, a héten átadott munka után pályahibák sokasága – törött és hiányzó kapcsolószerek, vágánygeometriai hibák – tanúsítja, hogy a legelemibb műszaki elvárásoknak sem felelnek meg az elvégzett javítások. E példa is jól illusztrálja, miért van válságban a MÁV: a vállalatirányítás számos szintjén, műszaki és gazdasági téren egyaránt kontrollt vesztett működésnek nem is lehet más eredménye, mint a folyamatos leépülés.

A budapesti Rákosrendező állomás az utóbbi időben inkább a fordulatos ingatlanfejlesztési elképzelések miatt szerepelt a hírekben, azonban ezzel együtt egy működő, nagy forgalmú állomásról van szó – ahol 50 éve megállt az idő. A három vasútvonalon óránként és irányonként 8-9 személyszállító vonattal és további tehervonatokkal, üzemi menetekkel érintett, napjainkra romokban heverő szakaszon az elmúlt hetekben elengedhetetlen javításokat végzett a MÁV, kétes eredménnyel.

Öt héten át tartó teljes lezárás mellett, 3 milliárd forintért nem egész 2 km vágány és néhány kitérő kicserélése, valamint a felsővezeték javítása már indulásként is megkérdőjelezhető teljesítmény, az átadott munka minősége azonban egyenesen kiábrándító. Például:

1. Az egyik kitérőcsere során látványos irányhibát sikerült beépíteni a pályába, amely ráadásul nem is javítható egykönnyen: a folytatás ugyanis egy 2 éve, szintén jelentős korlátozás mellett felújított útátjáróba esik.

2. Számos törött és egyéb módon sérült betonaljat hagytak meg, vagy építettek be újonnan a javított vágányokba.

3. A régi betonaljakon a törött, hiányzó síncsavarokat, szorítógyűrűket jelentős szakaszon nem pótolták, az ágyazatrostálás utáni vágányszabályozást – a legalapvetőbb szakmai szempontokat mellőzve – ilyen állapotú pályán végezték, aminek eleve nem lehetett más eredménye, mint újonnan létrehozott fekszinthibák sora.

4. A néhány éve újonnan vásárolt, államtitkári és vezérigazgatói részvétellel (!) sajtótájékoztatón bemutatott dinamikus vágánystabilizáló gép alkalmazására nem került sor a munkák befejezéseként, ennek hiányában a javításokat követően egyes sebességkorlátozások tervezetten csak 4-6 hét múlva lesznek feloldhatóak. Addig a vágányok “dinamikus stabilizálását” a célgép helyett a közlekedő vonatok végzik.

Egészen elképesztő az a felelőtlen dilettantizmus, ahogy a MÁV pályafenntartási részlege működik. Országszerte elemi szakmai hibák sorozatát lehet tapasztalni a munkavégzések során, ráadásul a tervezésben semmi következetesség, rendszer nincs. Egy valami állandó: a pénzért való siránkozás, minél hosszabb teljes kizárások erőltetése, valamint a folyamatos, erőszakos lobbitevékenység a hálózat méretének csökkentése irányába. Számos mellékvonalon a képen láthatókhoz hasonló, vagy azoknál jóval enyhébb hibákra kiabálnak rá a pályamesterek 10, 20, 30, 40 km/h-s sebességkorlátozásokat a kétóránként arra járó Bz-nek, miközben Budapesten és környékén jóval kritikusabb szakaszokon homokba dugják a fejüket, amikor pedig van pénz dolgozni, kókányolnak.

Mindezzel csak az a baj, hogy a vasút egy nyilvánosság szeme láttára működő üzem, mindenki látja, mi történik, pláne Budapesten, előbb-utóbb tehát úgyis kiderülnek a visszásságok. A MÁV ezért jobban tenné, ha rémhírterjesztéssel való vádaskodás, és közérdekű adatokkal kapcsolatos pereskedés helyett őszintén kommunikálna a nyilvánossággal és a szakmával, még inkább pedig hozzáértő és felelős vezetőket találna a cég irányítására.

Fotók:

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1160654732763000

Előzmény

Válasz

Lázár Jánosnak lövése sincs a magyar vasút működéséről és utasként se használja a vonatokat - ezt mutatja az a kínos magyarázkodás, amit a Vonatinfó leállítása kapcsán előadott.

A kijelentések, és az arra adott válaszok (józan paraszti ész):

https://www.facebook.com/watch/?v=743393985098958

Előzmény

Válasz

Szabad Európa: Megkaphatja a kormány az 1 milliárd eurós vasútfejlesztési hitelt | 2025. 07. 23.

Pozitívan bírálták el a kormány tavaly szeptemberben benyújtott egymilliárd eurós vasútfejlesztési hitelkérelmét – értesült a Szabad Európa az Európai Befektetési Banktól (EIB).
Az Európai Unióhoz tartozó pénzügyi intézmény sajtóosztálya a lap megkeresésére azt közölte, hogy az EIB vezetése támogatja a kérelmet, és azt fogja javasolni a tagállami delegáltakból és az Európai Bizottság képviselőjéből álló tulajdonosi testület őszi ülésén, hogy folyósítsák az egy milliárd eurót. A lap meg nem nevezett forrása szerint ez már csak egy formális fázisa az egész procedúrának, a tulajdonosi testület igent szokott mondani azokra a hitelkérelmekre, amiket a menedzsment javasol.

Tavaly szeptemberben a a 24.hu Lázár János építési és közlekedési miniszter Facebook bejegyzése alapján írta meg, hogy a kormány hitelért fordul az Európai Befektetési Bankhoz (EIB).

Lázár János korábbi közlése szerint a magyar állam maga is hozzátesz még egyszer ugyanekkora összeget, így nagyságrendileg 800 milliárd forintos forrás keletkezik vasúti fejlesztésekre. Ebből a pénzből Lázár ígérete szerint az első ütemben végrehajtott fejlesztések során

-- közel ötszáz kilométernyi magyar vasúti pályát újítanak majd meg,
-- továbbá 119 kilométeren felszámolják a lassújeleket,
-- 490 kilométernyi pályát pedig a legkorszerűbb, központi forgalomirányítás alá helyeznek.

A Szabad Európa a hitelkérelem érdekességeként hivatkozik arra, hogy annak idején azt a tiszás EP-képviselő, Kollár Kinga is megszavazta. Ő az a képviselő, aki ellen idén tavasszal a fideszes sajtó és kormánypárti politikusok részvételével heteken át tartó, lejárató kampányt folytattak, miután egy európai parlamenti szakbizottságban üdvözölte a körülbelül 21 milliárd eurónyi fejlesztési uniós forrás felfüggesztését a jogállamisági mechanizmus keretében, mivel szerinte az hatékonynak bizonyult és ezért „nagyon pozitívan” tekint a 2026-os országgyűlési választásokra.

https://24.hu/belfold/2025/07/23/mav-vasut-fejlesztes-hitel-europai-unio/

Amit Lázár ígér, nem szokás készpénznek venni..., napraforgó.

Válasz

(2025.) Május közepén egy mosonmagyaróvári lakos jelezte a polgármesternek, hogy a vasútállomás várótermének üvege betörött. Szabó Miklós megkereste a MÁV-ot a problémával, az állomás ugyanis állami tulajdonban van, nem az általa vezetett önkormányzatéban. A vasúttársaság egy OSB-lap beillesztéséig jutott, aztán úgy hagyta az ajtót. Szabó és alpolgármester helyettese, Balázs Endre csütörtökön jelentették be, hogy a türelem eddig tartott, bárki is a tulajdonos, az önkormányzat saját költségén megcsinálta az ajtóüveget.

-- „Még fóliázni is fogjuk, de a teljes munkák költsége várhatóan nem haladja meg két porszívó árát”

– mondta Szabó Miklós a Telexnek. A mondat második felét kontextusba kell helyezni, ugyanis Mosonmagyaróvár ellenzéki polgármestere arra a két porszívóra utalt, amelyek megvásárlására a városi Fidesz-KDNP által a ciklus elején elfogadott szmsz alapján tavaly októberben még testületi ülést kellett összehívnia. Ugyanis szinte minden jogkört elvettek tőle, olyannyira, hogy akkor egy 60-70 ezer forintos porszívóvásárlást sem írhatott ki polgármesterként a helyi óvoda számára.

Azóta aztán fordult a világ Mosonmagyaróváron, Szabó ugyanis lemondott egyéni mandátumáról, így esély nyílt arra, hogy párttársa, a Mosonmagyaróvári Polgári Kerekasztal Egyesület (MPKE) képviselője még egy mandátumot szerezzen a frakciónak, és így ellenzékből kormányzó többségbe kerüljön a polgármester és a MPKE. A taktika pedig bevált.

Május közepén tehát a MÁV-csoport megoldottnak tekintette a problémát ezzel az OSB-lappal, Szabóék viszont nem. Levelet is írtak, hogy „kulturáltabb, szégyenkezésre kevesebb okot adó megoldást” találjanak, mert a bedeszkázás szerintük nem számít annak. Nem értek célt.

A városvezető felajánlotta azt is a MÁV-nak, amiről már korábban is nyilatkoztak, hogy Mosonmagyaróvár átvenné az államtól a vasútállomás környezetének rendezését. „Az állomás épületének állaga és környékének rendezetlensége nem méltó városunkhoz! Amennyiben szükség lenne a segítségünkre, szívesen állunk a rendelkezésükre, elvégre közös ügyünkről van szó” – állt ez is a levélben. Válasz nem jött.

Szabó a Telexnek elmondta: nem lehetett és nem is akart tovább várni, hiszen dübörög a nyári szezon, Mosonmagyaróvár a nyugat kapujában ezzel a látvánnyal fogadja a külföldi turistákat. „De legalább ennyire fontos, hogy a helyiek is ezt látják nap mint nap” – tette még hozzá.

Azután, hogy a furnérlemeztől megszabadították a vasútállomást, a MÁV szinte azonnal jelentkezett az önkormányzatnál. A vasútállomás és az előtte lévő Hild tér esetleges önkormányzati kezelésről küldenek majd ajánlatot, ígérték.

Megkerestük a MÁV sajtóosztályát, hogy az üvegezést miért nem tudták megcsinálni május óta, illetve az épület előtti tér fenntartását valóban átveheti-e tőlük az önkormányzat. Válaszukban megerősítették, hogy az ajtót ismeretlen tettesek májusban megrongálták és a MÁV feljelentést tett az ügyben. „A vasúttársaság komplex cserét tervez, az épület helyi műemlékvédettséget élvez, ezért a felújítás előtt a hivatali engedélyek megszerzése szükséges, mely folyamatban van, így a mostani »gerillaakcióra« nem volt szükség.”

A MÁV-csoport folytatja a nyílászárók cseréjét, tették még hozzá. ....

https://telex.hu/belfold/2025/07/17/mosonmagyarovar-mav-vasutallomas-felujitas-szabo-miklos-helyi-tudositas

El sem kezdte, akkor hogyan folytatja? Először van az elkezdem..., mint fogalom.

Válasz

"A pótlóbuszok csak tüneti kezelések" | 2025. július 03.

A győri vasúti főútvonalon bekövetkezett meghibásodások megfelelő karbantartással és fejlesztéssel elkerülhetők lettek volna Király Bence szerint, Lázár János azonban ezeket leállította.

Szerdán a győri fővonalon volt hosszabb menetidő, rövidebb útvonalon közlekedő járatok, stb. Ennek okairól kérdeztük Király Bencét. A Közlekedő Tömeg alelnöke szerint a két egymást követő meghibásodást: egy biztosítóberendezési zavart, valamint a Kelenföld és Budaörs közötti vágánykivetődést, amelyet a hőség okozott el lehetett volna kerülni, de legalábbis kezelhetők lennének megfelelő karbantartással és felkészüléssel, például a sínek megfelelő összeillesztésével és hőtágulási hézagok hagyásával. „Ez egy olyan körülmény, amire fel lehetett volna készülni, hogy nyár következik Magyarországon” – mondta.

Példaként hozta fel a műsorvezető, Józsa Márta a Spanyolországot és Portugáliát jelentő Ibériai-félszigetet, ahol 50 Celsius-fokot mértek, Király pedig megerősítette, hogy mégsem jelentenek arról a területről hasonló problémákat.

Király arra is kitért, hogy „Ez egy elkerülhető körülmény lett volna, ha más nem úgy például, hogy néhány évvel ezelőtt a Kelenföld–Törökbálint szakasz felújításának tervezése elkészült, de ezt is Lázár János állította le a miniszteri beiktatása után.”

Lázár felelősségén kívül kitért arra is, hogy „gyakorlatilag mind a MÁV Pályaműködtetési Zrt., mind a MÁV Személyszállítási Zrt. közbeszerzéseit Lázár János egyik iskolai barátja által igazgatott MÁV Szolgáltatóközpont bonyolítja le”.

https://www.klubradio.hu/adasok/a-potlobuszok-csak-tuneti-kezelesek-153718

Előzmény

Válasz

Néhány méter fehérre mázolt sínt vet be a hőség ellen a MÁV | 2025. július 6.

Nyaranta ma már olyan hőséggel kell megküzdenie a MÁV-nak, amilyennel korábban csak a déli országoknak, a spanyol vagy az olasz vasutaknak. Ezért tőlük kölcsönöztek megoldást, Magyarországon először sínfestéssel védik a pályát a túlmelegedéstől – írta Facebookon Hegyi Zsolt vezérigazgató.

Bükkösdnél, a pécsi fővonal egy szakaszán fehér hővédő anyaggal vonták be a sínt, ettől nyáron 60 helyett csak 50 fokra melegszik majd fel a fém. Ez egy teszt, egész nyáron figyelik majd, vajon tényleg működik-e az olaszok által évek óta alkalmazott módszer. Amennyiben igen, jövőre beépítik a működésükbe.

https://telex.hu/belfold/2025/07/06/feherre-festett-sin-hoseg-ellen-mav

Előzmény

Válasz

A sínek, a peronok és az előtte fekvő tér sem fért bele a gyulai vasútállomás 3,3 milliárdos felújításába | 2025. július 5.

Tizenkét éve ígéri a gyulai fideszes városvezetés, hogy megújul a valóban lepukkant, de igazán nagy forgalmat nem produkáló helyi vasútállomás. Most viszont úgy látszik, lesz valami, igaz, aranyáron és nagyon felemásan.

„Hogy magát égeti a MÁV, az egy dolog, de a mi pénzünket is. A gyulai állomás átépítése újabb szintlépés a tékozlásban” – olvasni a Magyar Közlekedési Klub június eleji Facebook-bejegyzésében.

A közlekedési klub szerint a tender „valami egészen elképesztő dimenzióba löki a közpénzek felesleges égetését”, ráadásul mindezt összevetik a nemrégiben a Magyar Falu Programban (MFP) felújított, szintén a Viharsarokban található medgyesegyházi vasútállomás megújításával. Ott az épület 300 négyzetméteres és a beruházás mindenestől 150 millió forintba került, ami négyzetméterenként 500 ezer forintos költséget jelent. A dinnyéjéről híres békési kisvárosban, Medgyesegyházán az évi utasszám 160 ezer, Gyulán pedig 250 ezer, így a forgalom biztosan nem indokol tízszeres árkülönbséget.

„Mindez teljesen felesleges pénzpazarlásnak tűnik, arról nem is beszélve, hogy a felújított épület szakmai és funkcionális értelemben visszalépés lesz. Ez így leginkább egy látványpékséghez hasonlítható, s nem egy átgondolt, szakmailag kiérlelt és a 21. század elvárásainak megfelelő fejlesztésnek” – nyilatkozta a Narancs.hu-nak Pongrácz Gergely, a Magyar Közlekedési Klub elnöke.

A Magyar Közlekedési Klub szerint a pazarlás nagyrészt abból adódik, hogy a MÁV mindenáron vissza akarja állítani az 1966-ban átépített épület eredeti állapotát, holott a civil szervezet szerint a régi képeken jól látszik, hogy ez egy jellegtelen, közepes minőségű típusház volt. Az átépítéskor ráadásul szerintük egy kifejezetten igényes téglaburkolatot kapott az épület, amelyet teljesen felesleges, sőt káros elpusztítani. Úgy vélik, magastető ráhelyezésével, és a nyílászárók igényes cseréjével egy kifejezetten szép modern épületet lehetne ebből faragni a költségek ötödéből.

Mint a közlekedési klub hozzáteszi, e vasúti vonal többi állomásán, így Sarkadon és Okányban még mindig kézzel tekerik a sorompót és állítják a váltókat, így meglátásuk szerint a 3,3 milliárdba ennek is bele kellett volna férnie – de a 3,3 milliárdos beruházás a gyulai vasútállomáson lévő keskeny és alacsony peronokkal sem foglalkozik.

Ahogy egy gyulai patrióta a Facebook-bejegyzésében rámutatott, ha a fel- és leszállás feltételein nem változtatnak, akkor az egész felújítás nem ér semmit..

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-sinek-a-peronok-es-az-elotte-fekvo-ter-sem-fert-bele-a-gyulai-vasutallomas-33-milliardos-felujitasaba-276850

Előzmény

Válasz