Aki valaha már kapott kerékbilincset, az valószínűleg nem felejti el hamar ezt a kellemetlen élményt és az ezzel járó hosszas procedúrát. Az adott helyzetben akár órákig is eltartó várakozáson kívül - amíg autónkról leszerelik a "béklyót" - több ezer forintunk is bánhatja. Az alábbi cikkünkben a kerékbilincsre vonatkozó hatályos szabályozást szeretnénk olvasóinknak bemutatni.

Hogyan kerül fel a kerékbilincs és kinek van egyáltalán joga felhelyezni azt?

Kerékbilincset közterület-felügyelő, illetve rendőr helyezhet el a gépjárműkre. A kerékbilincselés minden esetben hatósági tevékenység, amit ugyan parkolási társaságok is végezhetnek, de kizárólag megbízási szerződés alapján, a kerületi közterületi felügyeletek rendelkezései szerint.

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény idevágó paragrafusa szerint a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat - amennyiben a közterületen szabálytalanul elhelyezett, illetve a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó jármű balesetveszélyt nem jelent és a forgalmat nem akadályozza - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig. Balesetveszélyt jelent az autó, ha például a zebrán parkol. Ilyenkor a jogszabály értelmében kerékbilincs alkalmazásának nincs helye. A kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű tulajdonosát terheli.
A jármű rögzítésekor a felügyelőnek a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos önkormányzati rendelet szabályai szerint kell eljárnia. Ez azt jelenti, hogy a fenti törvényben csak általános szinten kerülnek rögzítésre a kerékbilincsre vonatkozó szabályok; ezen belül önkormányzati rendeletben kell meghatározni a bilincselésre vonatkozó rendelkezéseket. Más lehet a szabály Győrben és más Gyöngyösön; de a gyakorlat azt mutatja, hogy lényeges eltérések nem léteznek a helyi szabályozásokban, ezek általában az eltérő leszerelési díjakra vonatkoznak.

Hasonlóan a fentiekhez, a rendőrség a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű rögzítésére, és a jármű elszállítására irányuló intézkedés alkalmazása során helyezhet fel kerékbilincset a gépjárműre.

A rendőrség továbbá akkor is alkalmazhat kerékbilincset, ha eljárásának célja a jármű forgalomban való részvételének korlátozása, illetve kizárása. A rendőrségi törvény szerint az eljáró rendőr intézkedése során a forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a jármű vagy vezetőjének állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, és a további jogellenes járműhasználat megakadályozása céljából a jármű kulcsait elveheti, illetőleg a járművet más módon mozgásában korlátozhatja (kerékbilincs!) vagy elszállíttathatja.

A kerékbilincset felhelyező személynek (legyen az rendőr, vagy közterület felügyelő) az intézkedés során úgy kell eljárni, hogy a járműben az intézkedés következtében sérülés vagy egyéb károsodás ne keletkezzen.

Ha tehát bárminemű kár keletkezne a kocsinkban a kerékbilincs felhelyezése/levétele közben, úgy természetesen kártérítési igénnyel élhetünk az illetékes rendőrséggel, illetve közterület-felügyelettel szemben.

Tájékoztatási kötelezettség kerékbilincs alkalmazásakor

A jármű rögzítésekor a jármű szélvédőjére és arra az ajtajára, amelyen keresztül a jármű vezetője a kormánykerék mögé ülhet jól látható módon a járműre a kerékbilincs felszerelésére történő tájékoztatást kell elhelyezni.

A tájékoztatásnak tartalmaznia kell:

a) a jármű rögzítését elrendelő hatóság megnevezését, székhelyét és telefonszámát, ahol az intézkedés megszüntetése kezdeményezhető;
b) az intézkedés időpontját;
c) az intézkedés okát a jogalap megjelölésével;
d) figyelmeztetést, hogy a kerékbilincs leszerelése előtt a jármű sérülés nélkül nem helyezhető üzembe;
e) az intézkedés költségét, továbbá befizetésének és igazolásának módját;
f) figyelmeztetést, hogy a jármű rögzítése csak az intézkedés költségének megfizetése után szüntethető meg;
g) a jármű elszállítására és értékesíthetőségére történő figyelmeztetés;
h) az intézkedő rendőr azonosító adatait és aláírását.

A tájékoztatást külföldi rendszámú jármű esetén angol, német és orosz nyelven is el kell helyezni.

Kizáró okok

A fenti szabályt rögzítő kormányrendelet - 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokról - kizárja a kerékbilincs használatát az alábbi járművek esetében:

   1. a tűzcsapnál vagy tűzcsapszekrénynél álló jármű;
   2. a tűzoltási felvonulási úton álló jármű;
   3. a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyeztető jármű;
   4. a megkülönböztető fény- és hangjelző készülékkel jogszerűen felszerelt jármű;
   5. a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek és ezek nemzetközi szerződés alapján kiváltságokat és mentességeket élvező tagjai és családtagjai megkülönböztető rendszámmal ellátott járműve;
   6. a háziorvosi szolgálat ellátására utaló, jogszabályban meghatározott jelzéssel ellátott jármű;
   7. a figyelmeztető jelzést jogszerűen alkalmazó jármű;
   8. az érvényes igazolvánnyal ellátott mozgássérült járműve, ha az igazolványt a jármű szélvédője alatt jól látható módon helyezték el.

Fontos szabály, hogy az intézkedést azonnal félbe kell szakítani vagy meg kell szüntetni, ha a gépkocsihoz visszaérkező üzemeltető azt kéri és az intézkedés költségét megtéríti, egyben a szabálytalan elhelyezést megszünteti. Ebben az esetben csak az alkalmazott intézkedés költségének a felét kell megfizetni.

Elszállítás

Amennyiben az üzemeltető az intézkedéstől számított 24 órán belül nem kéri a jármű rögzítésének megszüntetését, a rendőrség a szabálytalan elhelyezés megszüntetése érdekében a járművet a kijelölt, megfelelően őrzött tárolóhelyre szállíthatja.

A fentiek figyelembevételével a legrészletesebb tájékoztatást az adott önkormányzatok kerékbilincselésre vonatkozó rendeleteinek megismerésével szerezhetünk.

Forrás: D.A.S.