A Miyawaki-módszer lényege, hogy a fiatal növények fényért való versengésére építi a sikert: sűrűn ültetve ezek a csemeték minél gyorsabban igyekeznek nőni, hogy a közeli versenytársaikat megelőzzék. Így nem kell évtizedeket várni, csupán pár év elegendő ahhoz, hogy elérjék azt a magasságot és fejlettséget, amitől már erdőkinézete van a projektnek. Mivel városi környezetben a talaj minősége nem kimondottan jó, a telepítés helyén lévő földet érdemes lecserélni az ültetés előtt.

Megkerestük a Budapesti Erdőgazdaság Zrt.-t is, hogy erdész szemmel fejtsék ki véleményüket a Miyawaki-erdőkről. Horváth Iván vezérigazgató-helyettes kérdésünkre elmondta, a sűrűn tartás és a versengés egyáltalán nem természetellenes dolog, távolról sem lehet „növénykínzásnak” nevezni.

-- A sűrűn egymás mellett lévő facsemeték nem kínlódnak, hanem természetes módon növekednek és fejlődnek.

Az egyedek genetikai adottsága, a többi faegyedhez viszonyított helyzete meg a szerencse kérdése, hogy melyek maradnak meg sok-sok évtized múlva.

– Amikor az erdőgazdálkodók nem csemeteültetéssel, hanem úgynevezett természetes felújítással hoznak létre új erdőt az elöregedett faállomány helyén, akkor négyzetméterenként 20-30, de akár 50 db csemete is megtalálható elsőéves korban a területen. A Miyawaki-erdőkben is versengenek egymással a fák, annyi különbséggel, hogy „csak” néhány, 3-4 db van belőlük négyzetméterenként. Emellett fiatalkorban gondos kertészek pátyolgatják őket (öntözik, gyomlálják stb.), ültetés utáni megmaradási esélyük ezért kedvezőbb, mint az erdőn lévő társaiké.

A szakember hozzátette, a városi környezetnek is megvannak a maga hátráltató tényezői: kipufogógázok, éjszakai erős emberek, az aszfalt visszaverte extra meleg, stb., ezért érdemes a fajtaválasztáskor – az őshonosság mellett – az adott fafaj városállóságára is odafigyelni.

A három-négy évig tartó rendszeres gondoskodás után az évente akár 1 méteres növekedést is meghaladó fásszárúak „kezét” elengedheted, így hozhatsz létre a város betondzsungelébe biodiverz minierdőt.

– Magyarországon először Budapesten, a Tabánban telepítettek összesen 120 növényt (barkócaberkenyét, gyertyánt, vadkörtét, vénic szilt, kocsánytalan tölgyet, csíkos kecskerágót, egybibés galagonyát és legnagyobb számban mezei- és korai juhart) 40 négyzetméteren – tájékoztatta kiadónkat Császár-Varga Dóra Ivett, a FŐKERT munkatársa.
https://magyarmezogazdasag.hu/2024/06/29/mi-az-a-miyawaki-erdo/

Előzmény

Válasz

Városi minierdő született a Bálna szomszédságában
2023 / 12 / 22 /

A Petőfi híd lábánál elterülő Nehru-part a pesti belváros egyik legnagyobb egybefüggő zöldterülete, amely a jó megközelíthetőségének, a parkban található sportpályáknak, a közeli kávézóknak na és persze a Duna közelségének köszönhetően népszerű szabadidős célpont a városlakók körében. A Közraktár utca és a folyó közé ékelődő park nemrég egy kicsit még zöldebb lett, hiszen a 10 millió Fa Mozgalom, a FŐKERT Zrt. és a Zwack Unicum összefogásának köszönhetően itt jött létre Budapest legújabb "minierdeje", ami több száz Magyarországon őshonos fa- és cserjefajt foglal magában.

A 2-es villamos megállójával szemben kialakított, úgynevezett Miyawaki-erdő telepítését a 10 millió Fa Alapítvány szakértői végezték, akik múlt pénteken néhány óra leforgása alatt 180 fát és 60 cserjét ültettek el a 40 négyzetméteres területen. A Zwack Unicum támogatásával megvalósuló projekthez a területet a főváros zöldterületeinek gondozását ellátó FŐKERT Zrt. biztosította, akik emellett földcserével és gyökéraktivátorral is hozzájárultak az ültetés előkészítéséhez.
https://raketa.hu/varosi-minierdo-szuletett-a-balna-szomszedsagaban

Válasz

Bardóczi Sándor: A tabáni parkhasználókkal, a Budavári Önkormányzattal és a kutyás szervezetekkel lefolytatott hosszas egyeztetések után pontot tudtunk tenni arra a kérdésre, hogy a Tabán mely területeit és milyen feltételekkel használhatják a kutyások póráz nélkül, ún. integrált parkként. Ezzel az Óbudai-sziget, a Folyamőr park, a Március 15-e tér és a Nehru park után a Tabánban is elindult egy kísérlet arra, hogy a kutyafuttatók világán kívül is létezhet élet, olyan élet, ahol kutyás és nem kutyás tiszteletben tudja tartani egymás igényeit. A kisérlet sikeréhez fontos, hogy mindenki szabálykövetően álljon hozzá ehhez a történethez, és ne visszaéljen, hanem éljen a főváros által biztosított nagyobb szabadsággal. Arra kérünk minden kutyás parkhasználót, hogy ismerje meg a szabályokat és a kutyás etikettet.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=7232607410116421&set=pcb.7232607960116366

Válasz

A Tabán után újabb Miyawaki-erdőt kapott Budapest

A Föld napján (április 22.) újabb Miyawaki-erdővel zöldült Budapest, ezúttal a Rákóczi híd pesti lejárójánál, írja a Főkert a Facebook-oldalán. A 10 millió Fa közösséggel együttműködésben

-- összesen 280 őshonos fa és cserje került a földbe, például mezei juhar, vadalma és vadkörte, virágos kőris, egybibés galagonya és csíkos kecskerágó mindössze 70 m2-en.

A Miyawaki-módszernek épp ez a lényege: az alapvetően kedvezőtlen adottságú városi területeken a facsemeték a társak közelsége miatt magasabb növekedési sebességre kapcsolnak a fényért és a tápanyagokért való versengésben, igyekeznek túlnőni egymást, így hamar erdő jellegűvé válik a terület.

Az első ilyen módszerrel ültetett erdőfoltot két éve hozták létre a Tabánban, a Rákóczi hídnál lévő minierdő pedig már a 12. az országban.

Zakar András, a Főkert főigazgatója tavaly megmutatta, hogy a tabáni minierdőbe elültetett fák mennyit nőttek egy év alatt. A 40 négyzetméteres területre 120 facsemetét ültettek el, köztük barkócaberkenyét, gyertyánt, vadkörtét, kocsánytalan tölgyet, csíkos kecskerágót, egybibés galagonyát és korai juhart.
https://telex.hu/belfold/2023/04/25/miyawaki-erdo-rakoczi-hid-fokert

Válasz

Akira Miyawaki (宮脇 昭, Miyawaki Akira, born 29 January 1928) is a Japanese botanist and expert in plant ecology, specializing in seeds and the study of natural forests. He is active worldwide as a specialist in restoring the natural vegetation on degraded land.
https://en.wikipedia.org/wiki/Akira_Miyawaki

Válasz

How to make a mini forest with Miyawaki method
https://bengaluru.citizenmatters.in/how-to-make-mini-forest-miyawaki-method-34867

Válasz

Mi az a Miyawaki?

Egyfajta minierdő. Kicsi, sűrű, változatos, gyorsan növő. Közösségépítő.
De kezdjük mégis azzal, hogy ki az a Miyawaki? Miyawaki Akira kortárs (93 évesen is aktív) japán botanikus, ökológus, aki nemzetközi elismertséget szerzett a rontott, degradált területek természetes növényzettel történő helyreállítására kidolgozott módszerével.

Tehát a Miyawaki egy módszer is. Íme a receptje: Végy egy (városi) területet, akár csak pár tíz négyzetméterest, kutasd fel, milyen növényzet élne ott, ha nem volna ott emberi tevékenység, majd válassz ki minél több fa- és cserjefajt ebből a potenciális vegetációból. Végy a választott őshonos fajokból annyi növendéket, hogy területed minden négyzetméterére jusson 3 db, majd készítsd elő a talajt. Ültesd el a kis fákat, bokrokat minél változatosabban, véletlenszerű mintázatban. Öntözd meg a telepített csemetéket, takard le szalmával a talajt – ezzel védve a kiszáradástól, és lebomlásával biztosítva egy kis „nasit” a fejlődő növényeknek. Egy-három évig még gondoskodj róla öntözéssel, kis odafigyeléssel, közben ámulj, milyen gyorsan nő – akkor jó, ha évente akár 1 m-rel is magasabbra törnek a fácskák. Pár év után a rendszer beáll, ekkor engedd el a „kezét”, és csak élvezd a biodiverz városi minierdőt, a frissebb levegőt, kevesebb szálló port, több madárdalt!

Franciaország, Belgium, USA, Thaiföld, Japán, Nagy-Britannia, India, Hollandia után végre Magyarországon is van Miyawaki erdő, mégpedig elsőként Budapesten, a Tabánban. 40 m2-en összesen 120 növényt ültettünk, barkócaberkenyét, gyertyánt, vadkörtét, vénic szilt, kocsánytalan tölgyet, csíkos kecskerágót, egybibés galagonyát, és legnagyobb számban mezei- és korai juhart. Ezek a fajok a budai hegyek lejtőin jellemzően őshonosak, így a kis erdővel a meszes talajú, középhegységi lombhullató erdő társulást imitáljuk. A Miyawaki erdők sajátossága, hogy a fiatal növények fényért való versengésére építi a sikert: sűrűn ültetve ezek a csemeték minél gyorsabban igyekeznek nőni, hogy a közeli versenytársaikat megelőzzék – így nem kell évtizedeket várni, csupán pár év elegendő ahhoz, hogy elérjék azt a magasságot és fejlettséget, amitől már erdőnek látszik az erdő. Mivel a városi környezetben a talaj minősége már nem kimondottan jó, ezen a folton talajcserét kellett végeznünk az ültetés előtt.
-- FŐKERT Nonprofit Zrt. | 2021. május 22.
https://www.facebook.com/fokertbp/posts/3903251456462446

Válasz