Goda Zoltán: Nem fogok szó nélkül elmenni a bajai Miyawaki-erdő tönkretétele mellett!

Írtam róla, az előadásaimban is számtalan alkalommal megemlítettem, de ha esetleg nem tudod miről van szó, vagy mi a lényege, keress rá (Google, ChatGPT), most nem megyek bele a részletekbe.

Tudom, született már poszt erről a súlyosan szakmaiatlan, barbár húzásról, de most más szögből is szeretném megvilágítani ezt az esetet. Ami történt arról beszélni kell, már csak azért is, mert nem láttam, olvastam semmiféle hivatalos állásfoglalást vagy reakciót. Azért vártam egy kicsit, hogy ne első felindulásomból írjak, az semmiképpen nem lett volna szerencsés. Így némi idő elteltét követően igyekszem higgadtam fogalmazni.

Mi is történt?

2021 novemberében civil szervezetek és bajai vállalkozások támogatásával és persze több tucatnyi civil segítségével elkészült Magyarország második Miyawaki-erdője Baján a Völgy utcában. Igazán büszkék lehettünk a 120 m2 alapterületű minierdőre, ahol 18 különböző fa-, és cserjefaj élt, jó sűrűn, azaz négyzetméterenként három növény. Kocsánytalan tölgy, vadmeggy, vadalma, galagonya, gyertyán és hárs, megannyi szép hazai növényfaj. A kis erdő gyönyörűen fejlődött, mint a nagykönyvben, nemrég volt 3,5 éves. Néhány hete azonban a város jó alaposan „rendbetette” a kis erdőt. A fák jelentős része kivágásra került, a megmaradt növényeket pedig alaposan felmetszették, megcsonkították. Ezzel a Miyawaki-erdőnk tönkrement, lényegét, szerepét, különlegességét elveszítette.

Elképesztően elkeserítőnek tartom, hogy ilyesmi 2025-ben megtörténhet. Amikor az éghajlatváltozás már nem csak a jelenünk, hanem több évtizedre visszatekintő múltja van. Amikor a városi klímaadaptációnak már kézzel fogható eredményei kellene legyenek – nincsenek egyáltalán - akkor még azt a minimális progresszív kezdeményezést is hazavágjuk ami van. Egy olyan nyár közepén, ami valószínűleg a mostani évtizedek legszárazabb, legaszályosabb nyaraként vonul be a történelembe, ott nekiállunk fákat vágni és metszeni. Nyár közepén! Nem létezik olyan szakmai protokoll, ami ezt alá tudná támasztani!

Azt sem értem miként fordulhat elő, hogy valaki akinek a végzettségében, vagy a beosztásában bármilyen formában szerepel a „kert” szó, nem ismeri ezt az erdőtípust. Hogy igen, ez egy dzsungel és igen, rendezetlen, mint a természet általában és nem kell vele semmit csinálni, mert fenntartja önmagát. Ja igen, fenntarthatóság…? A Miyawaki-erdő egy nagy, zöld tömb, egy sűrű lombtömeg, ami ontja magából az oxigént, megfogja a port és szabályozza a saját mikrokörnyezetét. Az, hogy a civil lakosságból még sokan nem ismerik, azt elfogadom, bár felteszem azt a nagyon naiv, költői kérdést, hogy miért jelent még a közoktatásban, mondjuk környezetismeret órán ez a téma.
Csalódott vagyok. Azon a novemberi napon magam is ásót és gyereket ragadtam, levittem őket a lakótelepre, ők is elültettek 1-1 fácskát, közben elmeséltem nekik, hogy mi ez az egész és miért fontos. Értették. Lányom akkor volt 8 éves, most rákérdeztem, simán emlékszik még ma is az eseményre és arra is amit meséltem neki. Még egy kis fából készült érmet is kapott, amit azóta is őrizget…

Terveim voltak ezzel az erdővel. Egy kutatómunka kiváló helyszíne lehetett volna. Azt gondoltam, hogy ha már elér az erdő egy bizonyos kort és fejleszt megfelelő méretű lombtömeget, akkor meteorológiai adatgyűjtőket lehetne bele telepíteni, ami folyamatosan mérte volna a hőmérséklet, páratartalom, talajhőmérséklet és talajnedvesség alakulását. Egy másik adatgyűjtő az erdő melletti füves pusztaságon tette volna ugyanezt, aztán a két adatsort, a két nagyon különböző terület vízmérlegét gyönyörűen össze lehetett volna hasonlítani. Egy évnyi adatsorból olyan tudományos publikációt lehetett volna írni ami kuriózum, hiszen ilyen kutatás Magyarországon eddig nem volt. Öregbíthette volna a város hírnevét. Kár ezért is.

Sorolhatnám még, de nem fogom. Nincs is kedvem hozzá. Így vált közös büszkeségünk, közös szégyenünkké. Eddig messzire vittem az erdőnk hírét - még külföldi előadásaimban is példálóztam vele - mint a klímaadaptáció egy aprócska, de annál szebb példáját. Negatív példa lett belőle.

Ezzel pedig a város is kevesebb lett.

Sajnálom.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=24892130823746103&set=gm.1328844962091923

Előzmény

Válasz

A Miyawaki-módszer lényege, hogy a fiatal növények fényért való versengésére építi a sikert: sűrűn ültetve ezek a csemeték minél gyorsabban igyekeznek nőni, hogy a közeli versenytársaikat megelőzzék. Így nem kell évtizedeket várni, csupán pár év elegendő ahhoz, hogy elérjék azt a magasságot és fejlettséget, amitől már erdőkinézete van a projektnek. Mivel városi környezetben a talaj minősége nem kimondottan jó, a telepítés helyén lévő földet érdemes lecserélni az ültetés előtt.

Megkerestük a Budapesti Erdőgazdaság Zrt.-t is, hogy erdész szemmel fejtsék ki véleményüket a Miyawaki-erdőkről. Horváth Iván vezérigazgató-helyettes kérdésünkre elmondta, a sűrűn tartás és a versengés egyáltalán nem természetellenes dolog, távolról sem lehet „növénykínzásnak” nevezni.

-- A sűrűn egymás mellett lévő facsemeték nem kínlódnak, hanem természetes módon növekednek és fejlődnek.

Az egyedek genetikai adottsága, a többi faegyedhez viszonyított helyzete meg a szerencse kérdése, hogy melyek maradnak meg sok-sok évtized múlva.

– Amikor az erdőgazdálkodók nem csemeteültetéssel, hanem úgynevezett természetes felújítással hoznak létre új erdőt az elöregedett faállomány helyén, akkor négyzetméterenként 20-30, de akár 50 db csemete is megtalálható elsőéves korban a területen. A Miyawaki-erdőkben is versengenek egymással a fák, annyi különbséggel, hogy „csak” néhány, 3-4 db van belőlük négyzetméterenként. Emellett fiatalkorban gondos kertészek pátyolgatják őket (öntözik, gyomlálják stb.), ültetés utáni megmaradási esélyük ezért kedvezőbb, mint az erdőn lévő társaiké.

A szakember hozzátette, a városi környezetnek is megvannak a maga hátráltató tényezői: kipufogógázok, éjszakai erős emberek, az aszfalt visszaverte extra meleg, stb., ezért érdemes a fajtaválasztáskor – az őshonosság mellett – az adott fafaj városállóságára is odafigyelni.

A három-négy évig tartó rendszeres gondoskodás után az évente akár 1 méteres növekedést is meghaladó fásszárúak „kezét” elengedheted, így hozhatsz létre a város betondzsungelébe biodiverz minierdőt.

– Magyarországon először Budapesten, a Tabánban telepítettek összesen 120 növényt (barkócaberkenyét, gyertyánt, vadkörtét, vénic szilt, kocsánytalan tölgyet, csíkos kecskerágót, egybibés galagonyát és legnagyobb számban mezei- és korai juhart) 40 négyzetméteren – tájékoztatta kiadónkat Császár-Varga Dóra Ivett, a FŐKERT munkatársa.
https://magyarmezogazdasag.hu/2024/06/29/mi-az-a-miyawaki-erdo/

Előzmény

Válasz

Városi minierdő született a Bálna szomszédságában
2023 / 12 / 22 /

A Petőfi híd lábánál elterülő Nehru-part a pesti belváros egyik legnagyobb egybefüggő zöldterülete, amely a jó megközelíthetőségének, a parkban található sportpályáknak, a közeli kávézóknak na és persze a Duna közelségének köszönhetően népszerű szabadidős célpont a városlakók körében. A Közraktár utca és a folyó közé ékelődő park nemrég egy kicsit még zöldebb lett, hiszen a 10 millió Fa Mozgalom, a FŐKERT Zrt. és a Zwack Unicum összefogásának köszönhetően itt jött létre Budapest legújabb "minierdeje", ami több száz Magyarországon őshonos fa- és cserjefajt foglal magában.

A 2-es villamos megállójával szemben kialakított, úgynevezett Miyawaki-erdő telepítését a 10 millió Fa Alapítvány szakértői végezték, akik múlt pénteken néhány óra leforgása alatt 180 fát és 60 cserjét ültettek el a 40 négyzetméteres területen. A Zwack Unicum támogatásával megvalósuló projekthez a területet a főváros zöldterületeinek gondozását ellátó FŐKERT Zrt. biztosította, akik emellett földcserével és gyökéraktivátorral is hozzájárultak az ültetés előkészítéséhez.
https://raketa.hu/varosi-minierdo-szuletett-a-balna-szomszedsagaban

Válasz

Bardóczi Sándor: A tabáni parkhasználókkal, a Budavári Önkormányzattal és a kutyás szervezetekkel lefolytatott hosszas egyeztetések után pontot tudtunk tenni arra a kérdésre, hogy a Tabán mely területeit és milyen feltételekkel használhatják a kutyások póráz nélkül, ún. integrált parkként. Ezzel az Óbudai-sziget, a Folyamőr park, a Március 15-e tér és a Nehru park után a Tabánban is elindult egy kísérlet arra, hogy a kutyafuttatók világán kívül is létezhet élet, olyan élet, ahol kutyás és nem kutyás tiszteletben tudja tartani egymás igényeit. A kisérlet sikeréhez fontos, hogy mindenki szabálykövetően álljon hozzá ehhez a történethez, és ne visszaéljen, hanem éljen a főváros által biztosított nagyobb szabadsággal. Arra kérünk minden kutyás parkhasználót, hogy ismerje meg a szabályokat és a kutyás etikettet.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=7232607410116421&set=pcb.7232607960116366

Válasz

A Tabán után újabb Miyawaki-erdőt kapott Budapest

A Föld napján (április 22.) újabb Miyawaki-erdővel zöldült Budapest, ezúttal a Rákóczi híd pesti lejárójánál, írja a Főkert a Facebook-oldalán. A 10 millió Fa közösséggel együttműködésben

-- összesen 280 őshonos fa és cserje került a földbe, például mezei juhar, vadalma és vadkörte, virágos kőris, egybibés galagonya és csíkos kecskerágó mindössze 70 m2-en.

A Miyawaki-módszernek épp ez a lényege: az alapvetően kedvezőtlen adottságú városi területeken a facsemeték a társak közelsége miatt magasabb növekedési sebességre kapcsolnak a fényért és a tápanyagokért való versengésben, igyekeznek túlnőni egymást, így hamar erdő jellegűvé válik a terület.

Az első ilyen módszerrel ültetett erdőfoltot két éve hozták létre a Tabánban, a Rákóczi hídnál lévő minierdő pedig már a 12. az országban.

Zakar András, a Főkert főigazgatója tavaly megmutatta, hogy a tabáni minierdőbe elültetett fák mennyit nőttek egy év alatt. A 40 négyzetméteres területre 120 facsemetét ültettek el, köztük barkócaberkenyét, gyertyánt, vadkörtét, kocsánytalan tölgyet, csíkos kecskerágót, egybibés galagonyát és korai juhart.
https://telex.hu/belfold/2023/04/25/miyawaki-erdo-rakoczi-hid-fokert

Válasz

Akira Miyawaki (宮脇 昭, Miyawaki Akira, born 29 January 1928) is a Japanese botanist and expert in plant ecology, specializing in seeds and the study of natural forests. He is active worldwide as a specialist in restoring the natural vegetation on degraded land.
https://en.wikipedia.org/wiki/Akira_Miyawaki

Válasz

How to make a mini forest with Miyawaki method
https://bengaluru.citizenmatters.in/how-to-make-mini-forest-miyawaki-method-34867

Válasz

Mi az a Miyawaki?

Egyfajta minierdő. Kicsi, sűrű, változatos, gyorsan növő. Közösségépítő.
De kezdjük mégis azzal, hogy ki az a Miyawaki? Miyawaki Akira kortárs (93 évesen is aktív) japán botanikus, ökológus, aki nemzetközi elismertséget szerzett a rontott, degradált területek természetes növényzettel történő helyreállítására kidolgozott módszerével.

Tehát a Miyawaki egy módszer is. Íme a receptje: Végy egy (városi) területet, akár csak pár tíz négyzetméterest, kutasd fel, milyen növényzet élne ott, ha nem volna ott emberi tevékenység, majd válassz ki minél több fa- és cserjefajt ebből a potenciális vegetációból. Végy a választott őshonos fajokból annyi növendéket, hogy területed minden négyzetméterére jusson 3 db, majd készítsd elő a talajt. Ültesd el a kis fákat, bokrokat minél változatosabban, véletlenszerű mintázatban. Öntözd meg a telepített csemetéket, takard le szalmával a talajt – ezzel védve a kiszáradástól, és lebomlásával biztosítva egy kis „nasit” a fejlődő növényeknek. Egy-három évig még gondoskodj róla öntözéssel, kis odafigyeléssel, közben ámulj, milyen gyorsan nő – akkor jó, ha évente akár 1 m-rel is magasabbra törnek a fácskák. Pár év után a rendszer beáll, ekkor engedd el a „kezét”, és csak élvezd a biodiverz városi minierdőt, a frissebb levegőt, kevesebb szálló port, több madárdalt!

Franciaország, Belgium, USA, Thaiföld, Japán, Nagy-Britannia, India, Hollandia után végre Magyarországon is van Miyawaki erdő, mégpedig elsőként Budapesten, a Tabánban. 40 m2-en összesen 120 növényt ültettünk, barkócaberkenyét, gyertyánt, vadkörtét, vénic szilt, kocsánytalan tölgyet, csíkos kecskerágót, egybibés galagonyát, és legnagyobb számban mezei- és korai juhart. Ezek a fajok a budai hegyek lejtőin jellemzően őshonosak, így a kis erdővel a meszes talajú, középhegységi lombhullató erdő társulást imitáljuk. A Miyawaki erdők sajátossága, hogy a fiatal növények fényért való versengésére építi a sikert: sűrűn ültetve ezek a csemeték minél gyorsabban igyekeznek nőni, hogy a közeli versenytársaikat megelőzzék – így nem kell évtizedeket várni, csupán pár év elegendő ahhoz, hogy elérjék azt a magasságot és fejlettséget, amitől már erdőnek látszik az erdő. Mivel a városi környezetben a talaj minősége már nem kimondottan jó, ezen a folton talajcserét kellett végeznünk az ültetés előtt.
-- FŐKERT Nonprofit Zrt. | 2021. május 22.
https://www.facebook.com/fokertbp/posts/3903251456462446

Válasz