Bardóczi Sándor: November vége van és Budapesten leesett az első hó. Ez a mondat néhány évtizede még mínuszos hír lett volna, maximum a közlekedés akadozását emelte volna ki a sajtó, de ma, 2024-ben már szenzációnak, ritka fehér hollónak számít. S ebben nem az a legfőbb baj, hogy gyerekek generációi nőnek fel a hóember- és hóvárépítő mesterség partizán fogásainak mélyebb elsajátítása nélkül, hanem az is, hogy ennek számos ökológiai következménye van. Például nincs elég hideg ahhoz, hogy a kártevőket megtizedelje, trópusi betegségeket hordozó fajok telelnek át, tömegével pusztulnak el a hideget szerető, igénylő északibb vagy hegyvidéki elterjedésű fajok.

Amiért a zöldfelület-fenntartók viszont nem siratják a havas napok számának csökkenését, az az ilyenkor szokásos sózás elmaradása vagy csökkenése. A sóval az a baj, hogy olcsó, s ehhez képest a környezetbarát síkosságmentesítők drágábbak. A nátrium-klorid viszont halálos fenyegetés, méreg a talajra, talajéletre, növényekre nézve. Vannak ugyan sótűrőbb növények, amelyek a mélyben sós szikesekhez, szoloncsák szikesekhez alkalmazkodtak, de ezek kevesen vannak és ők is csak tűrik, de nem szeretik a só koncentrált jelenlétét.

Magyarországon régóta rendelet tiltja a járdákon az útszóró só használatát a fasoraink védelme érdekében. A rendeletet nagyon ritkán tartják be. Sőt rémisztő elméletek terjednek a só, a klórtartalmú mosószerek alkalmazásáról a kiskerti praktikák között a növényélettani összefüggésekben nem járatos, de az élet iskoláját oly szorgalmasan végző polgártársaink között. A háztartási só vagy az útszóró só nedves közegben nátrium és klorid ionokra esik szét. A nátrium okozza a szikesedést. Ez a talaj fizikai szerkezetét visszafordíthatatlanul képes megváltoztatni, nyáron betonkemény lesz és felreped, a csapadékos időben nyálkás felszínt, és a víznek áthatolhatatlan réteget képez, nem fog a csapadék a gyökerekhez jutni. A klór fertőtlenít, megöli a gombákat és a baktériumokat is. Nem csak a károsakat, a hasznosakat is. Azokat, amelyek talajt állítanak elő, azokat, amelyek szimbiózisban élnek a növényeinkkel, azokat, amelyek segítenek nekik vizet felvenni, gyógyszert készíteni a bajaikra, azokat, amelyek összekapcsolják a gyökérzónáikat.

Mit tehet az egyszeri ember, ha leesik a hó. Először is, élvezze. Szép. Nem kell mindenhonnan eltakarítani, a növényekről biztosan nem. De ahol el kell, mert járunk rajta, ott lapátoljon. Az nem árt egy növénynek se, és határozottan remek testmozgás, jót tesz a szívnek minden vonatkozásban. Ha viszont ráfagy, csúszik, akkor is felejtse el a nátrium és klór tartalmú szereket.

Síkosságmentesítsen tudatosan. Az NPK (nitrogén-foszfor-kálium) műtrágya például rendelkezik jégolvasztó tulajdonságokkal és közben makroelemekkel táplálja a növényt. A Zeolit tartalmú Zeokál, a zöld színű útszóró ehhez ásványi mikroelemeket is társít. De fakéreggel, fűrészporral is tudunk egyszerre síkosságmentesíteni és tápanyagot pótolni. Homokkal tápanyagot nem tudunk ugyan, de nem esünk hasra és a növényt, talajt se tesszük vele tönkre, sőt lazítjuk egy kicsit. Az is welcome. A hamu, a salak viszont nem welcome. Nehézfém tartalma, és lúgos kémhatása rosszat tesz a talajoknak, növényeknek.

Síkosságmentesítsünk okosan. És élvezzük a telet, amíg még van olyan.

https://www.facebook.com/photo?fbid=9075780242465786&set=a.980675371976354

Válasz