A legkiszámíthatatlanabb karrier, amit el tudsz képzelni - a zenészlét árnyoldalai | 2020. dec 19.

Kiszolgáltatottság, szorongás, eltorzult énkép – csak néhány példa az előadóművészet árnyoldalára, ami éppen annyira leegyszerűsíti ennek a létformának az összetettségét, ahogy teszi azt a siker, pénz, csillogás vagy épp a szex, drog, rock ’n roll jól ismert jelszava. Viszont legalább annyira, sőt minden jel szerint sokkal gyakrabban megélt tapasztalások ezek a művészek és azon belül is a zenészek életében, mint a régebb óta hozzájuk kapcsolt sztereotípiák. Nem véletlen, hogy az elmúlt pár évben egyre őszintébb párbeszéd kezd kibontakozni az előadóművészek körében tapasztalható mentális problémák és az iparág jellemzőinek kapcsolatáról. Többrészes cikksorozatban próbáljuk bemutatni az alapvető problémát, az ezzel kapcsolatos közelmúltbeli kutatásokat, és az ezekre adott nemzetközi és hazai reakciókat.

Mivel egészen összetett problémakörről van szó érdemes hátra lépni egyet és feltenni néhány alapvető kérdést. Miért is olyan meglepő, hogy aki alkotó, kreatív művész az egyben érzékenyebb is? Nem pont ebből meríti az energiát az alkotáshoz? Hát a leghíresebb, legjobb zeneszerzők is szenvedtek valamitől, de minimum függői voltak valamilyen stimulánsnak életük jelentős részében, nem igaz? Beethoven, Liszt, Miles Davis, Jimi Hendrix, Brian Wilson, Townes van Zandt, Kurt Cobain? Hol lettek volna ők a különböző testi, lelki bajok és az abból fakadó fájdalom nélkül? De valóban olyan elengedhetetlen a szenvedés az alkotáshoz? Nem lehet, hogy a nagyfokú kreativitásra való hajlamból fakadóan alakulnak ki ezek a problémák? Vagy még inkább az alkotás, előadás köré kiépült környezet, annak minden elemével felerősíti ezeket a személyiségjegyeket? De egyáltalán honnan tudjuk biztosan, hogy a művészek körében nagyobb arányban találunk példát a különböző mentális betegségekre?

https://ritmuseshang.blog.hu/2020/12/19/a_legkiszamithatatlanabb_karrier_amit_el_tudsz_kepzelni_a_zeneszlet_arnyoldalai

Válasz

Lassabban induló hétvégékre kitalált sorozatunkban most egy is egy különleges hangulatú válogatás segíti az ébredést, Makó Dávid jóvoltából.

Makó korábban a Stereochrist és HAW frontembere volt, majd egy egyszemélyes szólóprojektbe kezdett The Devil's Trade néven. A metálos hagyományokat folk/blues irányból továbbgondozó, sokszor letaglózó erejű, de nagyon szép projektből idén augusztusban született meg a harmadik lemez, The Call Of The Iron Peak címmel, ami a francia Season Of Mist-nél jött ki. Erről eddig három kislemez jelent meg: a Dead Sister, a Három árva és a címadó The Call Of The Iron Peak. További zenéket Bandcampen, fizikai formátumban pedig a webshopban lehet fellelni, míg minden mást Facebookon és Instagramon lehet megtalálni.

„Ugyan ez egy vasárnap specifikus playlist lenne, de egyrészt mindig ugyanazt hallgatom, másrészt egy ideje minden nap vasárnap, nyomasztó tehetetlen pánikzabáló a másnaptól rettegő neurózis. Talán kicsivel több blackmetalt hallgatok. Blackmetal ezen a listán nincs, de néha azért belecsúszik az apokalipszisbe. Ezek az előadók vannak rám a legnagyobb hatással, van amelyik harminc éve, de Jonathan Hulténnal turnézhattam is, Forndom és Darkher pedig turnétársaim lettek volna az áprilisban elmaradt Európa turnén, amit a Roadburn zárt volna. Ezt a turnét azóta sikeresen átszervezték 2021-re, de addig még végtelen sok vasárnap van.”

https://jo.444.hu/2020/12/20/belecsuszni-egy-kicsit-az-apokalipszisbe

Válasz

The Devil's Trade - Rake (Townes Van Zandt feldolgozás)
http://nepzene.network.hu/video/kicsit_mas/the_devils_trade__rake_townes_van_zandt_feldolgozas

Válasz