Magyarországon a hivatásos jogosítványhoz pályaalkalmassági vizsgálatot kell végezni. Ennek a vizsgálatnak a célja az, hogy megvizsgálják, a gépkocsivezető mennyire tűri a forgalom okozta stresszt

A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot három különböző okból lehet kérelmezni:

• előzetes vizsgálatról beszélünk, ha valakinek még nincs vizsgálati eredménye, vagyis csak a jövőben kíván hivatásos gépkocsivezetőként dolgozni.

• az időszakos alkalmassági vizsgálat a PÁV meghosszabbítását jelenti.

• a rendkívüli alkalmassági vizsgálatnak az vetendő alá, aki a forgalmi vizsgáján ötször megbukott, vagy ha a rendőrség, az ügyészség, a bíróság és az orvos, illetve ha a vizsgázó munkáltatója kéri a vizsgálatot. A rendkívüli alkalmassági vizsgálat kezdeményezhető akár a vizsgázó által is, ha a forgalmi vizsgáján háromszor vagy négyszer megbukott, továbbá ha a munkáltató új PÁV minősítést szeretne, illetve ha kíváncsi rá, hogy alkalmas-e a biztonságos közlekedésre.

Magát a pályaalkalmassági vizsgálatot négy különböző kategóriában lehet kérelmezni:

• PÁV IV. kategóriát végeznek azoknál, akik a - már említettek szerint - ötödik alkalommal is megbuktak a forgalmi vizsgán.

• PÁV III. kategóriával kell rendelkezniük azoknak, akik 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsit, vontatót, nyergesvontatót és járműszerelvényt, illetve a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsit, vontatót, nyergesvontatót és járműszerelvényt szeretnének vezetni.

• PÁV II. az autóbuszsofőröknek, a taxisoknak és a veszélyes árut szállító gépkocsivezetőknek szükséges, pontosabban: a közúti közlekedési szolgáltatás keretében személyszállítást végző autóbusz, trolibusz, személygépkocsi illetve nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz (amely legalább 17 állandó ülőhelyen szállíthat utasokat), továbbá veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetéséhez szükséges.

• PÁV I. a megkülönböztető jelzést használó gépkocsi vezetéséhez kell.

A vizsgálat eredménye háromféle lehet:

• alkalmas (korlátlan ideig);
• alkalmas (meghatározott ideig);
• nem alkalmas.

A második és harmadik kategóriával szemben van lehetőség jogorvoslatra.

A megszerzett kategória visszafelé magában foglalja a többit is, és - a PÁV I.-et kivéve - akár korlátlan időre is megszerezhető. Így amennyiben a vizsgázó alkalmas minősítést szerez PÁV I. kategóriában, egytől öt évig vezethet megkülönböztető jelzést használó járművet és egyúttal alkalmas lesz PÁV II-IV. kategóriákban is. Utóbbi azt jelenti, hogy aki alkalmas I-es kategóriában, az - a PÁV I-re vonatkozó alkalmassági idő lejártát követően is - alkalmas lesz a II-IV. kategóriákban. A PÁV I-et azonban öt évente mindenképpen meg kell újítani.

A vizsgálaton különböző pszichológiai jellegű vizsgálatoknak vetik alá a jelöltet, mellyel a reakcióadás képesség idejét és az észlelést tesztelik. A feladatok a PÁV I. esetében a legnehezebbek és a leghosszabbak. Először hét különböző feladattal próbálják felmérni a reakcióidőt, az emlékezetet és a reflexeket, majd elbeszélgetés következik egy pszichológussal. Az éles vizsgálat előtt a gyakorlás lehetősége biztosított. Az adatok értékelésekor az eredményeket úgy értékelik, hogy összevetik a PÁV-on résztvevők átlagos eredményeivel.

A PÁV vizsgára a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál kell jelentkezni, mellyel kapcsolatban a következő oldalon lehet informálódni:

http://www.nkh.hu/PAV/Lapok/default.aspx

(forrás: das.hu)