http://magyaridok.hu/gazdasag/agyhullamom-slusszkulcsom-es-telefonhivom-19911/

írja a magyaridok.hu - 2015. szeptember 20.

Nem kell már tudományos-fantasztikus filmet nézni ahhoz, hogy rácsodálkozzunk a gondolati úton – azaz agyhullámmal – irányított eszközökben rejlő végtelen lehetőségekre. Már ma is egyre több kutatás irányul arra, hogy az egyedi agyhullámokat legalábbis azonosításra használjuk fel. Ígéretes kísérletek folynak például az autóiparban és a mobiltávközlésben.

Az autóipar egyelőre a biztonságra összpontosítana, s az autótolvajok dolgát nehezítené meg, akik a riasztókkal meg az elektronikus blokkolókkal még csak-csak elbántak, de nemsokára a sofőr agyhullámaival kell szembeszállniuk. Induljunk ki abból, hogy egy autótolvajnak ma már elengedhetetlen, hogy technikailag naprakész legyen. Ugyanis egyre jobban meg kell küzdenie, ha el akar kötni például egy számkóddal és műholdas követéssel védett járgányt. S akkor még nem beszéltünk az immár kézzelfogható közelségben lévő hang- és ujjlenyomat-azonosításról meg a digitális rendszámtábláról.

Mindez azonban semmi ahhoz képest, amit a közelmúltban egy japán egyetemen kísérleteztek ki járműlopás ellen. Egy kutatócsoport olyan rendszert fejlesztett ki, amely menet közben is megakadályozza a kocsi elkötését. Ez úgy lehetséges, hogy egy fejre helyezendő műszer folyamatosan méri a járművezető agyi elektromos hullámait, s ezeket a sofőr éber állapotában felvett agyi jeleihez hasonlítja. Ha nem a várt hullámokat érzékeli, akkor biztonságosan megállítja az autót. A kutatók jellemzően pénzt vagy nagy értéket szállító, illetve tömegközlekedési járművek védelmére gondoltak. A hullámokat a bűnöző értelemszerűen nem tudja hamisítani, mivel akaratlanul keletkeznek az agyban. Nos, kétségkívül ígéretes találmányról van szó, de azért még van mit csiszolni rajta. Bizonyos kérdések ugyanis felmerülnek, mivel a berendezés önmagában nem tudja megakadályozni a gépjármű eltérítését. Nem kell sok ész ahhoz, hogy a rablók a kocsiban tartsák a sofőrt. További probléma, ha vészhelyzet áll elő, s az „engedélyezett” sofőr képtelen lesz a vezetésre, hogyan veszik át a helyét? S akkor még nem is beszéltünk azoknak a szupermodern autóknak a sorsáról, amelyek folyamatosan kapcsolódnak az internetre, s a kalózok így férkőznek hozzá a jármű vezérléséhez.

A mobiltechnológia jövőbeni irányait kutatja a Xerox is egy másik informatikai céggel közös tudományos együttműködés részeként, amely arra irányul, hogy agyhullámokkal közvetlenül irányítható alkalmazásokat fejlesszenek ki. A kutatások hosszú távú célja, hogy az emberek mindenféle manuális tevékenység közbeiktatása nélkül tudjanak telefonálni, üzeneteket váltani. Ennek megvalósításához arra van szükség, hogy a készülékek számára szoftveresen érzékelhetővé tegyék a vizuális ingerek jelentéstartalmának feldolgozásáért felelős agyhullámot, a P300 jelkomponenst. A Cornell Egyetemen zajló kutatások jelen fázisában azt vizsgálják, hogy az idegsejtek elektromos aktivitásának mérésére alkalmas készülék, az emberi agy kognitív tevékenységét megfigyelő speciális headset segítségével képes-e az ember koncentrálással kimenő telefonhívást indítani.

A Neurophone névre keresztelt kísérlet során a felhasználó fejében keletkező impulzusok során váltakozva jelennek meg az ismerősök arcképei. Amikor annak a kapcsolatnak a képe jelenik meg, akit valóban hívni szeretne, akkor a felerősödő érzelmi reakcióra válaszul bekapcsol a P300 jelkomponens, és máris kezdeményezhetővé válik a hívás. Az applikáció személyfelismerő rendszere az eddigi mérések szerint ígéretes, de nem elég megbízható, precizitását ugyanis jelentősen befolyásolja a felhasználó érzelmi állapota, azaz mennyire tud és akar fókuszálni az adott feladatra.

Az agyhullámmal való azonosítás érdekes jövőt vetít előre. Olyan jövőt, amiben az összes zsebre tehető eszköz – kulcs, pénztárca, bankkártya – haszontalanná válik. Pontosabban eggyé válunk velük, mivel maga a testünk lesz a jelszavunk.