Nyáron, kerékpáron! – A kerékpáros közlekedés szabályai
2014.07.28.
http://www.jogiforum.hu/hirek/32238
Jogi Fórum / Fábián Erika

Bicigklizni jó! A nyári vakáció alatt azok is szívesen pattannak nyeregbe, akik egyébként csak ritkán hódolnak a bringázás örömének. Mielőtt azonban nekivágunk a kerekezésnek, tekintsük át a kerékpározás fontosabb szabályait.

Kötelező tartozékok

Mielőtt a biciklit a forgalomba visszük, ellenőrizzük, hogy rendelkezik-e azokkal a szükséges tartozékokkal, amelyeket a jogszabály előír. A kötelező felszerelés megléte nem csak a közúti ellenőrzések miatt fontos, hanem valóban elkerülhetőek vele a balesetek, feltéve, hogy nem akarjuk végtagtöréssel vagy agyrázkódással felejthetetlenné tenni nyári vakációnkat. Mindenekelőtt szükséges egy könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezés, amely semmilyen helyzetben nem akadályozza más kezelőszervek (például fékek, váltók) működtetését. Két egymástól függetlenül működtethető, első és hátsó kerekekre ható, jól működő féknek kell biztosítania a lassulást, illetve egy hangjelző berendezés is szükséges, melynek nem kell feltétlenül csengőnek lennie, de előírás, hogy az kizárólag csengőhangot adhat. Fontos továbbá előre egy fehér (vagy kadmiumsárga) fényt adó, legalább 150 méter távolságról látható lámpa, míg hátra egy piros fényt adó, szintén legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpa. Ezen kívül – viszonylag új szabályozás -, egy előre felszerelt, fehér színű, hátul pedig egy vagy két piros színű, nem háromszög alakú fényvisszaverő is kötelező, valamint legalább az első keréken minimum két darab borostyánsárga színű fényvisszaverővel (küllőprizma) is rendelkezni kell.

A jogszabály megengedi, hogy az előre és hátra kötelezően előírt lámpa a kerékpárt hajtó személyre legyen rögzítve, s ne a biciklire. A lámpák által kibocsátott fény pedig villogó üzemmódban is szabályos. Gyermekülés úgy szerelhető fel a biciklire, hogy az ülés ne akadályozza a kerékpárt hajtó személyt a vezetésben és a kilátásban. A kerékpár világító- és jelző berendezéseit sem szabad eltakarnia a gyermekülésnek. A vezető háta mögött elhelyezett gyermekülés csak akkor megengedett, ha háttámlával és a gyermek méretére beállítható, általa ki nem kapcsolható, a kibújást minden körülmények között megakadályozó utas-visszatartó rendszerrel van ellátva. Az üléshez fel kell szerelni lábtartót és kapaszkodót is, valamint a gyermek lába nem érintkezhet a kerékkel.

Nem jogszabályi előírás ugyan, de ha a kerékpár már régen volt közúti forgalomban, akkor ne csak a tartozékok beszerzésére törekedjünk, hanem mindenképpen vessük alá a biciklit egy kisebb vagy nagyobb szervízelésnek, esetleg ellenőrizzük mi magunk is a fékek állapotát, a lánc feszességét illetve a guminyomást.

A közlekedés

Míg a kerékpár tartozékaira vonatkozóan elsősorban a KöHÉM rendelet,
___
a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000006.koh
___
addig a közlekedésre a KRESZ tartalmazza a legfontosabb előírásokat. Kerékpárral – főszabály szerint - a kerékpárúton vagy a kerékpársávon kell közlekedni. Ahol ilyen nincsen, ott a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán lehet haladni (habár utóbbiak előfordulása nem éppen jellemző). Ahol az úton nincs kerékpársáv és nincs leállósáv sem és az útpadka kerékpározásra alkalmatlan, (feltéve, hogy a közúti jelzés nem tiltja) ott kerékpárral az úttesten szabad közlekedni. Ha az úttesten kerékpáros nyom felfestés is látható, akkor az úttesten abban az esetben is haladhatunk, ha bicikliút is rendelkezésre áll. Kerékpárúton egyebekben 30 km/óra a megengedett maximális sebesség, a gyalog- és kerékpárúton 20 km/óra. Járdán csak abban az esetben biciklizhet a kerékpáros, ha a 12. életévét még nem töltötte be, vagy ha az úttest alkalmatlan a kerékpáros közlekedésre. Ilyen esetben maximum 10 km/h sebességgel lehet közlekedni a gyalogosok között.

Fokozott jobbra tartási kötelezettség vonatkozik a kerékpározásra, ami azt jelenti, hogy az úttest (forgalmi sáv) jobb szélére húzódva kell közlekedni. Több kerékpáros egymás után, megfelelő követési távolsággal haladhat, az egymás mellett kerekezés tehát nem szabályszerű. A zebrán kerékpárral nem szabad áthajtani, a megfelelő átkelési mód, ha a kerékpáros leszáll és a kerékpárt tolva halad át a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen. Láthatósági mellény viselése csak lakott területen kívül, éjszaka, korlátozott látási viszonyok között kötelező, a fejvédő használatára pedig nem kötelezi a jogszabály a kerékpárosokat, de ennek ellenére erősen ajánlott a kisebb-nagyobb balesetek elkerülése végett. Fejvédő sisak egyedül abban az esetben kötelező, ha a kerékpáros lakott területen kívül 50 km/óra sebességgel halad.

Akárcsak az autósok, a kerékpáros többsége is elbizonytalanodik, amikor a forgalmat rendőr irányítja. A karos forgalomirányítás lényege, hogy ha a rendőrt elölről vagy hátulról látjuk, akkor ez tilos jelzést jelent számunkra. Amikor a karját függőlegesen felemeli, akkor szintén meg kell állni, mert az annyit jelent, hogy a forgalom iránya meg fog változni. Ha pedig a rendőr kinyújtott karjával párhuzamosan érkezünk a kereszteződéshez, akkor szabad az út és áthaladhatunk.

Egyirányú utcába ellentétes irányból csak abban az esetben szabad behajtani, ha azt kiegészítő tábla megengedi, ennek hiányában viszont nem szabályos a behajtás.

Az alkohol kérdése

A „zéró tolerancia” elve után enyhébben szankcionálta a jogszabály az ittas kerékpározás egyes eseteit, ám a közúti közlekedésről szóló KMP-BM együttes rendelet napokban életbelépett módosítása nyomán most valóban még enyhébbé vált a szabályozási irány, és lehetővé vált, hogy a kerékpárosokra ne legyen alkalmazható az alkohol jelenlétére vonatkozó korlátozó rendelkezések. S bár a szabályozás célja nem az ittas kerékpározás preferálása, a módosítás értelmében ugyanakkor, ha a biciklis vezetésre képes állapotban van, akkor főúton kívül történő közlekedés esetén nem bírságolható az alkoholfogyasztásért. A kissé szubjektív megítélésre is lehetőséget nyújtó szabályozás okozhat majd gyakorlati problémákat, mindenesetre fontos hangsúlyozni, hogy a módosítás az ittas kerékpározással összefüggésben okozott bármiféle károkozás vagy jogsértés miatti felelősségre vonás alól természetesen nem jelent kibúvót.

Rendőrségi adatok alapján 2013-ban csak Pest megyében 315 balesetben volt érintett kerékpárral közlekedő személy, melyek közül 128 esetben a kerékpáros okozta a balesetet. Ezek közül nyolc esetben volt halálos áldozata a tragédiának. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság célul tűzte ki a balesetek számának csökkentését, melynek érdekében fokozott ellenőrzéseket és baleset-megelőzési kampányokat szerveznek a megyében, kiemelt figyelemmel a kerékpárosokra. Hasonló intézkedésekre és rendezvényekre azonban más megyékben is lehet számítani. Az ORFK szakemberei szerint a kerékpárosok maguk tehetik a legtöbbet saját biztonságuk érdekében, így a közlekedési szabályok állandó betartására intik a kerékpározókat.

Válasz

Alkotmánysértő ...?

Nem büntethető, aki nem kacsázik, és nem esik le a kerékpárról
http://nol.hu/belfold/alkotmanyserto-a-piasrendelet-1476399
2014. 07. 26.
Népszabadság

Többszörösen is ellentétes lehet az alaptörvénnyel az a múlt pénteken hatályba lépett kormányrendelet, amely arra utasítja a rendőröket, hogy „amennyiben egy kerékpáros járműve biztonságos vezetésére képes állapotban van”, ne ellenőrizzék még főúton sem, hogy fogyasztott-e szeszes italt.

A még vezetőképes állapotban lévő ittas sofőrök számára immár a főutak használatát is megengedő kormányrendelet a lapunk által megkérdezett jogászok szerint több alkotmányos alapelvvel és az írott törvénnyel is szembemegy. Sérti az élethez és az emberi méltósághoz való jogot például azzal, hogy abból indul ki: a kerékpáros nem köz-, csak önveszélyes. Ezzel érvelt a rendelet mellett a kormányzati kommunikáció is.

"Magyarországon a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek 12 százalékát a bringások okozták"

Magyarul: ha Pista bácsi ittasan árokba hajt, és nyakát szegi, esetleg aláesik egy kamionnak, magára vessen. Hogy miként éli ezt meg a kamionos, más kérdés.

A kormányrendelet ugyanakkor elvonja a rendőröknek a rendőrségi törvényben előírt kötelezettségét, jelesül azt, hogy „közlekedésrendészeti feladatának ellátása során a jármű vezetőjét az e célra rendszeresített eszközzel légzésminta, ha nála a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása vagy alkoholfogyasztás miatt bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja merül fel, az egészségügyi szolgálat igénybevételével vér-, vizelet- és műtétnek nem minősülő módon egyéb minta adására kötelezheti”.

Kivéve – immár – az ittas bicikliseket. Őket a rendőr nem háborgathatja. Az ő vérükben akár 2,4 ezrelék véralkohol is lehet (ez az érték autósok esetében a bűncselekmény értékhatárának a háromszorosa), csak ne essenek le a bicikliről, és legyenek képesek viszonylag egyenesen haladni vele.

A lapunk által megkérdezett jogászok szerint a rendelet sérti mások biztonsághoz, biztonságos közlekedéshez való jogát, hiszen a közlekedők egy csoportját ittasan beengedi a közlekedők közé. Nem igaz ugyanis az az állítás, hogy a kerékpáros nem lehet közveszélyes.

Elég, ha hirtelen – az úton közlekedő autó féktávolságán belül – kikanyarodik az útra. Márpedig aki ledöntött pár pohárral, az egy ideig bátrabb és vakmerőbb. Ez az alkohol egyik ismert és tipikus hatása. A következmények azonban kiszámíthatatlanok. Mint ahogy az is, hogy az alkoholfogyasztás miként befolyásolja egy adott pillanatban a vezetési képességet. Számtalan kalkulációt lehet olvasni időről időre a világhálón, miképpen lehet fölgyorsítani az alkohol lebomlását, de egyik módszer sem bizonyult eddig jónak.

A szervezetnek ezt a képességét befolyásolja a testsúly, az életkor, az alkohollal szembeni tolerancia, a pillanatnyi hangulat, az időjárás, a fáradtság és még egy sor más tényező. Közlekedési rendőrök nemegyszer találkoztak olyan (részeg) sofőrökkel, akik például kilométereken keresztül vezettek úgy, hogy a bal oldali kerekek csak pár centire voltak a felezővonaltól (épp az lett a gyanús, hogy tökéletesen párhuzamosan haladtak a felezővonallal), majd miután megállították őket, tisztán beszéltek, a mozgásuk is inkább csak fáradtságra utalt, s nem részegségre. Aztán előkerült a szonda.

A nagyon részegek gyakran csőlátók. Amíg főúton egyenesen haladnak, és nekik van elsőbbségük, semmi gond. A bajok akkor kezdődnek, amikor például egy jobbkezes utcához érnek.

A rendőrség hallgatásba burkolózik

Hétfő óta mindennap megkérdeztük az ORFK-t a módosított KRESZ múlt szombati hatálybalépése óta, mi alapján döntik el a rendőrök, hogy egy bringás vezetőképes állapotban van-e. Válaszra se méltatták lapunkat és olvasóinkat.

E ponton érdemes megjegyezni, hogy a rendőrség a KRESZ módosítását követően hallgatott. A rendőrség illetékesei is a Magyar Közlönyből, illetve az újságíróktól értesültek a változásról, tehát a kormány velük sem egyeztetett, nem volt írott útmutató, amely eligazította volna a közlekedési rendőröket, hogy az eddigi, a rendőrségi törvény alapján végzett gyakorlattal ellentétben a jövőben miként kell fellépniük az ittas biciklistákkal szemben.

Péntekig gőzerővel azon dolgozott a testület, hogy kitalálja, miképpen fogja alkalmazni a kormányfő akaratának megfelelően kierőszakolt, módosított szabályokat.

Felszabadult gátlások

Mostanra sikerült megszülni a megoldást, és péntek délután, a rendőrség honlapján megjelent egy tájékoztató. „A KRESZ legutóbbi módosítása után többféle értelmezés jelent meg a kerékpárosok biztonságos vezetésére képes állapotának rendőrségi megítélésével kapcsolatban. A rendőrség az alábbi gyakorlatot követi.”

Az ORFK utasítása értelmében a jövőben a rendőrök a kerékpárosokkal szemben kifejezetten a biztonságos vezetéssel összefüggő képesség ellenőrzése érdekében akkor kezdhetnek intézkedésbe, ha látható jeleit észlelik annak, hogy a kerékpáros nincs a kerékpár biztonságos vezetésére képes állapotban.

Az ORFK e célra készített útmutatója szerint a látható jelek a következők: a kéz és a láb együtt mozgásának nehézségei; a gátlások felszabadulása (általános eufóriaérzet), az önbizalom növekedése, a figyelő-vigyázó készség csökkenése; kézremegés; egyensúlyzavar (nem képes a kerékpárt egyensúlyban tartani, azzal egyenesen közlekedni); állás-, járásképtelenség. Gyanút kelthet a rendőrben továbbá az elkent, akadozó beszéd, a szótévesztés; a heves gesztikuláció, a bőbeszédűség; az agresszivitás, a kritikátlanság, csökkenő gátlások; izgatottság, labilis érzelmi állapot.

A helyzet ma a következő: egy motoros (hogy a kétkerekűeknél maradjunk) már azért is felelősségre vonható, ha ittasan ül a nyeregbe. Még csak balesetet sem kell okoznia, s akár két évet is kaphat. Ezzel szemben a biciklisek csak akkor követik el „az ittas járművezetés” vétségét, ha, miután ittak, legalább súlyos sérülést, vagy még ennél is komolyabb következményekkel járó balesetet okoznak. Ha elsodornak egy kislányt, akinek ezáltal nyolc napon belül gyógyuló sérülései keletkeznek, az nem számít.

Az ORFK útmutatójával azt a látszatot kelti, hogy a kormányrendelet betartható. Emlékeztetőül: korábban az általános közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket és az ezek részeként úton-útfélen végzett tömeges szondáztatásokat a rendőrség azzal indokolta, hogy a részeg sofőrök potenciális veszélyforrást jelentenek a közlekedésre. Most nem állítanak ilyet. Most, ha a rendőr előtt vezetőképesnek mutatkozik a kerékpáros, ellenőrzés (szondáztatás) nélkül továbbmehet. Hogy két sarokkal arrébb is képes lesz-e még egyenesen haladni, majd ott kiderül. Vagy akkor, ha baleset történik.

A rendőrség legfrissebb statisztikája szerint Magyarországon a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek 12 százalékát a bringások okozták. A 2012 nyara óta érvényes szabályozás szerint a főutak ki vételével és legfeljebb 0,5 ezrelékes alkoholos befolyásoltságig eddig is kerekezhettek ittasan a biciklisták. A kerékpárosok érdekképviseleteinek véleményét az új szabályozás bevezetése előtt akkor sem kérték ki. Most sem. A biciklisekre vonatkozó nulla tolerancia megszüntetése előtt 441, a rákövetkező évben (2013-ban) 459 balesetet okoztak ittas bringások.

___
(a kerékpárosok balesetben való erősebb "részvétele" annak köszönhető, hogy sokkal többen kerékpároznak, mint régebben és ez a szám egyre nő, na most, egyre több kerékpáros közlekedőből nem nehéz nagyobb részvételt "kihozni", sokan "keverik" a "szezont a fazonnal", a nol.hu is. a rendőrség nem tud a jogszabály ellen fellépni, létrehoztak egy belső használatú útmutatót tehát legalább. semmiféle látszatot nem keltenek, szerintem ők sem örülnek a rendeletnek. melynek létrejöttekor senkit nem kérdeztek meg a szakmából a jelenleg elérhető információk szerint, és amely rendelet ellentmond az eddig, az előző évek alatt felépített baleset-megelőzési, és a közlekedés biztonságát javító intézkedéseknek. - mestervezeto)

Válasz