Civilek, megéri küzdeni!

2010. szeptember 10. – Nyilván hallottatok arról a nekirugaszkodásról, hogy egy kiváló cég engedélyt kért a Veszprém-Szentkirályszabadja repülőtér nemzetközi kiépítéséhez (a futópálya 2,5 km-re való meghosszabbítására). A lakosság és a környezetvédők tiltakoztak a Natura 2000 területen tervezett beruházás, a Balaton tó és üdülőövezete fölé meghúzott fel- és leszálló repülőfolyosó miatt, amely idétlenségében alighanem vetekszik a Nemcsók-féle Balaton-híddal.

Bár a beruházó megbízottjának (Vibrokomp Kft.) tanulmánya bebizonyította, hogy a mélyrepülő beruházás megvalósítható, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség nem adta ki az engedélyt.

A határozat ellen fellebbezett a beruházó, de jogorvoslattal éltek az eljárásban ügyfélként részt vevő civil szervezetek is. És valóban: a másodfok az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és új eljárást rendelt el.

A megismételt eljárásban most született határozat ismét elutasítja a kérelmet. A két elutasítás között azonban jelentős különbség van – ami azt igazolja, hogy az ügyfélként beavatkozó civileknek érdemes kitanulni a taktikát is.

Az első elutasító határozat szerint ugyanis olyan kizáró okok merült fel, amely miatt az engedély nem adható ki. A felhivatkozott (elsősorban formai, eljárási) okok azonban magukban hordozták a veszélyt, hogy azok a beruházó fellebbezése után a másodfokú eljárásban korrigálhatók. A balatonalmádi egyesület javaslata alapján ezért a civilek is benyújtották (környezetvédelmi alapokra helyezett) szakmai fellebbezésüket.

És lám, nem eredménytelenül – a megismételni elrendelt eljárásban az általunk felhozott szempontokat is vizsgálni illetve értékelni kellett. Ennek alapján a felügyelőség ismét megtagadta az engedély kiadását, a kizáró okok azonban immár súlyosabbak. Egyrészt megállapítást nyert, hogy a reptér hatásterülete érinti Balatonalmádi kijelölt, fokozottan védett területét, ami zajvédelmi szempontból jelent kizáró akadályt. Másrészt kizáró okként kellett értékelni két érintett település (Balatonfüred és Balatonföldvár) jegyzője által kiadott elutasító szakhatósági állásfoglalást, ami kizárja az engedély kiadását.

Reményeink szerint, ezzel a tervezett repülőtér bővítés elmarad – bár nehezen képzelhető, hogy a beruházó BudaWest Airport Holding Vagyonkezelő Zrt. és szakértője (dr. Ughy Katalin – aki korábban hatósági igazgatóként adott ki több megkérdőjelezhető engedélyt) feladja.

A tanulság egyelőre az, hogy jogainkat ismerni és változatosan gyakorolni kell. Elengedhetetlen, hogy az érintett lakosság is megszervezze magát (itt hat régi és újonnan szerveződött helyi egyesület volt ügyfél, de besegített több zöld szervezet is: a Csalán, a Reflex, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Nők a Balatonért).

És lám, sokat nyom a latba az is, ha a helyi környezetvédelmi hatóságok (jelen esetben a jegyzők) megfontoltan járnak el, és ha a helyi önkormányzat is észnél van (a balatonalmádiak időben kijelölték a zajvédelmi övezetüket). Ügyfélként küzdhetett egyébként 66 érintett üdülőtulajdonos is, ami a felügyelőség helyes és követendő jogértelmezésének köszönhető.

Idézem: „A létesítmény hatásterülete az a terület, amelyen belül hatásváltozással lehet számolni. A tervezett repülőtér legnagyobb területet érintő hatásterülete – a kiegészítő vizsgálatok megállapítása szerint – a zajvédelmi hatásterület, ezért a beruházás ezzel a mérőszámmal került jellemzésre. A 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet szerint – háttérterhelés mérési eredmények nélkül a legnagyobb hatásterületet adó módszerrel – lehatárolt hatásterület az ügyféli jogállás legszélesebb körű érvényesítését teszi lehetővé.”

Győr, 2010. szeptember 8.

Kalas György
Reflex Jogsegélyszolgálat
(a Reflex Környezetvédelmi Egyesület a Levegő Munkacsoport tagszervezete)

Előzmények - titokzatos seychelle szigeteki cég

"Vashattyúk tava" - Riportfilm a Magyar Televízió Szempont című műsorából (2009.05.07. - riporter Iványi András) Egy titokzatos társaság nemzetközi nagygépes repülőteret akar létesíteni Balatonalmáditól pár km-re természetvédelmi területen. A le és felszálló alacsony légi folyosók Balatonalmádi belterülete és a Balaton keleti medencéje fölött húzódnának.

Repülőtéri információ

BudaWest Airport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2009. december 27.

Pontosság ellenőrzött

Ugrás: navigáció, keresés

Koordináták: é. sz. 47° 04′ 41″, k. h. 17° 58′ 12″47.0780555556, 17.97

BudaWest Airport City (Veszprém - Szentkirályszabadja repülőtér)
ICAO: LHSA
Adatok
Elhelyezkedés	Veszprém, Szentkirályszabadja  Magyarország
Megnyitás	1944
Üzemeltető	BudaWest Airport Holding Zrt.
Tszf. magasság	280 m/918 ft
Utasforgalom	Jelenleg nincs
Teherforgalom	Jelenleg nincs
Kifutópályák
Irány Hosszúság Burkolat 16R/34L 2000 m beton
www.budawestairport.hu

A BudaWest Airport, a volt Veszprém-Szentkirályszabadja repülőtér, egy jelenleg átépítés alatt álló volt katonai repülőtér. Átépítése után polgári repülőtérként fog üzemelni, előreláthatólag 2009. év elejétől. A repülőtér egy betonozott kifutópályával rendelkezik. Szentkirályszabadja és Veszprém között található.

Fekvése, megközelíthetőségi lehetőségek

Története

1938-ban kezdődtek meg az építési munkálatok, majd 1944-re készült el a füves leszállópálya, 6 betonhéjszerkezetű hangár, a parancsnoki-, laktanya- és kiszolgáló épületek, de harcoló alakulat ide nem települt. A felsőbb katonai vezetés itt tervezte létrehozni a Horthy István Repülő Akadémiát. Az első és utolsó évfolyamot 1944. november 19-én avatták fel.

Az II. világháborúban nem volt jelentős szerepe, az egy tanfolyamon kívül amit itt végeztek semmi más nem történt a háború ideje alatt. 1948-1952. között folytatódtak a félbemaradt építkezések. 1968-ban megkezdődtek a 86. önálló helikopterezred Szentkirályszabadjára történő áttelepítését előkészítő munkálatok. 1980-ra részben kialakult a laktanya mai képe.

A 90-es évek második felére, a Magyar Honvédség társadalmi, gazdasági megítélése és helyzete meglehetősen bizonytalanná vált. A felerősödött regionális és helyi önkormányzati nyomásra, a katonai vezetés már nem tudta figyelmen kívül hagyni, a polgári hasznosítás joggal felmerült igényeit, ezért 2004. december 15-én bezárták a repteret. Személyi állományának, technikai eszközeinek részei Szolnokra, a 86. Szolnok Helikopter Ezred bázisára, kisebb létszámmal Pápa Bázis repülőtérre kerültek áthelyezésre. A kiképzett helikoptervezető-, műszaki -, és kiszolgáló állomány nagy része szolgálati-, illetve korkedvezményes nyugállományba vonult. A katonáknak és polgári dolgozóknak egy kisebbik része, akik a feltételekkel nem rendelkeztek, rövid időn belül munkanélküliként, a Magyar Honvédségen kívül kerültek.

Polgári repülőtérré alakítása

A korábban katonai kézben lévő légikikötőt térítésmentesen adta át az állam a veszprémi és a szentkirályszabadjai önkormányzat tulajdonába. A két település eladásra hirdette meg a 440 hektáros területet és a rajta lévő ingatlanokat.

A pályázat nyertese az angol, amerikai és magyar szakmai-pénzügyi befektetők tulajdonában lévő BudaWest Airport Holding Zrt. lett, amely a vételár kifizetése után 2006. novemberében birtokba vette a repteret.  A cég vállalta, hogy a rendezési terv elfogadását követő két éven belül megkezdi egy nyilvános, kereskedelmi repülőtér működtetését. Ezzel párhuzamosan ipari, logisztikai, tudományos park is szerepel a tervekben, a Pólus Program keretein belül. A fejlesztések első ütemében, 2008 végéig megújul a légikikötő, amely jelentősen fellendíti majd a környék idegenforgalmát és gazdaságát. 2007. áprilisától hivatalosan is megindult a veszprémi repülőtéren a kisgépes, azaz az üzleti, sport- és hobbicélú forgalom.

Környezetvédelmi problémák

A jelenleg üzemen kívüli repülőtér Natura 2000 területet érint, illetve a tervezett le- és felszálló pályairányok alacsonyan (180-500m) húzódnak Balatonalmádi felett. Ennélfogva a környező lakosság körében erős ellenállás bontakozott ki a repülőtér átépítése, tervezett működése ellen. Ennek egyik fontos mozzanata a Kelet-Balatoni Légtérvédő Egyesület megalakulása és működése.

Lásd még

• Magyarország repülőterei
• Ferihegyi repülőtér
• Balaton
• Veszprém–Balaton-vasútvonal

Források - Lábjegyzetek

Oroszok Szentkirályszabadján 90-es évek

Feljelentés a szentkirályszabadjai repülőtér eladásának ügyében

A képviselő azt közölte: törvénymódosító javaslattal él hamarosan azért, hogy ne lehessen alacsony légifolyosót kijelölni repülőgépek számára a Balaton kiemelt üdülőkörzetében.

Feljelentést tesz hétfőn a Veszprém Megyei Főügyészségen ismeretlen tettes ellen a szentkirályszabadjai volt katonai repülőtér eladása ügyében Kepli Lajos, a Jobbik Magyarországért Mozgalom parlamenti képviselője.

A honatya a lezárt repülőtér főkapujánál szombaton sajtótájékoztatón elmondta: különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt fordul az ügyészséghez. Kepli Lajos hozzátette: 2006-ban a magyar állam ingyenesen Veszprém és Szentkirályszabadja önkormányzatának tulajdonába adta a repülőteret. A szerződés szerinti nyilvántartási értéke a Veszprémhez tartozó területnek 5,2 milliárd forintot, a Szentkirályszabadját illető rész pedig 440 millió forint - tette hozzá.

Ezzel szemben az 5,6 milliárd forintra értékelt ingatlant a két önkormányzat négy éve 1,2 milliárd forintért adta el a BudaWest Zrt. nevű, Seychelles-szigeteken bejegyzett, off-shore tulajdonosi hátterű cégnek - tájékoztatott a jobbikos képviselő. Mint mondta: tudomása szerint a vételáron viszont fele-fele arányban osztoztak az önkormányzatok, tehát az 5,6 milliárdot érő ingatlan után mindössze 600 milliót kapott Veszprém.

"Ez óriási aránytalanság és azon csodálkozom", hogy az elmúlt négy évben ez senkinek nem tűnt fel, hogy bejelentést tegyen - jegyezte meg Kepli Lajos. A képviselő kitért arra is, hogy uniós és állami támogatásból 2007-2008-ban a területet csatornázták, ami több százmillió forintba került. Megalapozott lehet a Jobbik gyanúja, hogy Veszprém önkormányzata uniós és állami támogatásból  és a saját pénzéből egy magántulajdonban  lévő ingatlan közművesítését valósította meg - mondta az országgyűlési képviselő. 

Kepli Lajos szerint adódik az a kérdés is, hogy támogat-e az Európai Unió olyan szennyvízberuházást, amely nem lakott terület érint. Rámutatott: a veszprémi szennyvíztisztítótól 8-10 kilométernyire lévő romos épületekhez "vitték ki" a vezetéket és építették ki azt az egész elhagyatott területen. Szerinte a befektető szinte ingyen jutott hozzá az új infrastruktúrával ellátott, 5,6 milliárd forintra értékelt, több száz hektáros területhez. Mostanára világossá vált, hogy a BudaWest nem tudja a szerződésben vállalt feltételeket teljesíteni, azaz nem építi meg polgári repülőteret - mondta a jobbikos politikus. 

Hangsúlyozta, hogy a szerződés szerint most, szeptember 16-án már meg kellene nyílnia a polgári és kereskedelmi repülőtérnek. A Jobbik ezúttal kívánja felszólítani a két önkormányzatot, hogy "ebben a formában ne vigye tovább a szerződést, hanem álljon el attól" - mondta Kepli Lajos. Megjegyezte: tegyen meg mindent a két önkormányzat azért is, hogy érvényesítsék a kötbérigényüket - ez mintegy 600 millió forintot tesz ki - és éljenek a visszavásárlási jogukkal. Kepli Lajos szerint a továbbiakban a nyomozóhatóság feladata kideríteni, hogy felmerül-e az ügyben hűtlen kezelés bűntette.

(forrás: penzcentrum.hu, Levegő Munkacsoport, youtube.com, MTV, budawestairport.hu, hu.wikipedia.org, hvg.hu)