Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság | 2026-06-23
# dr. Boromisza Zsombor, a MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének egyetemi docense.

... ha a cél kizárólag az, hogy mindenáron visszaállítsunk egy megszokott vízállást és tóképet, akkor újra ugyanabba a zsákutcába kerülünk: egy változékony rendszert próbálunk változatlannak kezelni. Ez garantált csalódást fog jelenteni, nem reális és nem képviseli a fenntarthatóságot, az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodást, a biodiverzitás védelmét.

Ezért hosszú távon a kérdés nem az, hogy honnan, milyen költséggel, illetve mekkora infrastrukturális fejlesztéssel lehet vizet hozni a tóba (szóba került a Duna, a karsztvíz, tisztított szennyvíz, a Császár-víz tározóinak felújítása stb.), hanem az, hogy szeretnénk-e fenntartható, bölcs tájhasználatot. A sekély, klímaváltozásnak kitett tavak hosszú távú használata csak rugalmas rendszerben képzelhető el, amely figyelembe veszi a természetes karaktert és dinamikát, a szukcessziós folyamatokat, az eredeti értékes élővilágot, vízgyűjtő és táji léptékben gondolkodik. Ehhez stratégiai tervezés, széles körű összefogás, szervezeti, jogi és gazdasági alapok (felmerült egy Velencei-tó törvény) szükségesek.

Az alkalmazkodás ezért nem egyetlen látványos beavatkozást jelent. Inkább szemléletváltást: a vízgyűjtőn történő vízmegtartás erősítését (nem víztározókban, hanem a talajban), a part menti zónák ökológiai állapotának javítását, partvédőművek felülvizsgálatát és parti élőhely-helyreállítást, a strand- és horgászati használat kockázattudatosabb tervezését, valamint olyan turisztikai kínálatot, amely nem kizárólag a magas vízállású, nyíltvizes üdülőtó képére épül. Ez nem azt jelenti, hogy le kell mondani a tó üdülési szerepéről. Azt jelenti, hogy ezt a szerepet nem lehet egy optimálisnak tekintett, fix állapothoz erőltetni és a tó természetes működésétől függetlenül fenntartani.

Ugyanilyen fontos a kommunikáció is. Amíg a Velencei-tóról főként úgy beszélünk, hogy „eltűnt a víz” és „vissza kell állítani a régi állapotot”, „katasztrófa van”, addig az alkalmazkodás megértése, társadalmi támogatottsága is gyenge marad. Pontosabban kellene elmagyarázni, hogy az alacsony vízállás nem minden elemében rendkívüli vagy természetellenes, de a klímaváltozás, a vízgyűjtő állapota és a tó köré épült rugalmatlan használati rendszer miatt nagyon is komoly kockázat.

A természetfotózás, különösen a természetvédelmi fotózás jó lehetőséget kínál erre, hiszen fényképekkel nem csak a száraz partok, hanem azok benépesülő madárvilága, az élőhelyek átrendeződése is bemutatható, megszerettethető. A Velencei-tó élővilágára, jelzéseire, változásaira nemcsak veszélyként érdemes tekintenünk: megmutatják a természet saját dinamikáját, törvényszerűségeit, és arra figyelmeztetnek, hogy az tájhasználati alkalmazkodás feladata a miénk. A tavat csak a természetet nem tisztelő, ismerő emberi döntésektől kell megmenteni.

https://masfelfok.hu/2026/06/23/kiszarado-velencei-to-nem-vizhiany-van-hanem-alkalmazkodasi-valsag/

Előzmény

Válasz

A rekord alacsony Velencei tó átsétálása 1 percben.

https://www.facebook.com/watch/?v=4577192399167722

A másik videóban pedig elmesélem a lényeget.

https://www.facebook.com/watch/?v=1520947173099340

Sajnos a 35 fok kicsit kiütött, de azért a lényeg talán érthető. :D

GPS track, előzetesen mért vízmélységek, és további részletek az előző posztban.
Szilveszter előtt áteveztem a Balatont, ma átsétáltam a Velencei tavat, és már csak 4 hét van a Balaton átúszásig... :)

Van itt kaland.

Strava: Kürti Gábor Kükü

FIGYELEM:
Senkinek sem ajánlom, hogy csak úgy gyalogoljon a tóban össze vissza. Még most is lehetnek testmagasságnál mélyebb pontjai. Én előbb feltérképeztem a mélységeket a teljes útvonalon, majd a kajakom mellett haladtam, kötéllel, neoprén cipőben a sérülések ellen, vittem mentőmellényt is, ha gond lenne. Az iszapban járás kimerítő, és nem is túl gusztusos. Rendszeresen hosszútávúszok, de lehet olyan helyzet, amikor az sem segít. Ezekre igyekeztem felkészülni. A hajóútvonalat pedig eleve nem keresztezzük úszva sem, de most a vízállás miatt leállították a hajóforgalmat, ezért választottam ezt.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10236480039314648

Válasz

Letölthető a Természetközeli Gazdálkodási Gyakorlatok Útmutatója - Gazdálkodás Natura 2000 szántóterületeken kiadvány | 2025.03.19

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában megjelent a Természetközeli Gazdálkodási Gyakorlatok Útmutatója sorozat újabb kötete, amely a Natura 2000 szántókra fókuszál.

https://natura.2000.hu/media/888

A kiadvány célja, hogy összefoglalja azokat a gazdálkodási gyakorlatokat, amelyek elősegítik a szántóterületek természetkímélő földhasználatát és hozzájárulnak a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzéséhez.

https://mme.hu/hirek/2025/03/19/letoltheto_termeszetkozeli_gazdalkodasi_gyakorlatok_utmutatoja_gazdalkodas_natura

Válasz

Sok-sok izgalmas tavaszi eseménnyel érkezünk hozzátok. Ráadásnak pedig még egy álláslehetőség is megbújik a sorok között.

Közelgő programok:

*** Március 8. péntek 19.00 - Filmest - Inside Greenpeace 1. rész
Az est részletei:
-- kapunyitás: 18.30, vetítés kezdete 19.00
-- helyszín: Bolygó Közösségi Tér, 1027 Budapest, Margit körút 28-32.
-- sorozat rövid tartalma: Egy évnyi bepillantás a bolygó megmentéséért küzdő híres Greenpeace környezetvédelmi szervezet aktivistáinak életébe, akik küldetésük során beutazzák a világot. Figyelemfelhívó és jogi kampányokat támogatnak, valamint tudományos munkát is végeznek.
-- program: közösen megnézzük az első részt, majd kötetlen beszélgetés
-- jelentkezés: válasz e-mailben. ( onkentes@hirek.greenpeace.hu )

*** Március 12. kedd 18.30 Bolygó - Meddig bírja még a Föld? - Mit tehetsz Te az élővilágért? Előadás és beszélgetés Rodics Katalinnal.
Az esemény egy programsorozat indító beszélgetése. A Reconnect - Kapcsolódj újra a természethez! keretében a későbbiekben még tanulhatsz az állatvilágról, növényvilágról, a vizes élőhelyekről, az erdeinkről, és nemcsak bent, hanem kint terepen is! A Reconnect segít, hogy ne csak bénultan nézd az eseményeket, hanem szerezz tudást, és cselekedj az élővilág megmentéséért. Részletek:
https://www.facebook.com/events/1095919398114910/

*** Március 13. szerda 18.00 - Mászás és kötéltechnika a környezetvédelem világában
Érdekel a környezetvédelem? Gondolkoztál már azon, vajon kik lehetnek az aktivisták, akik köteleken lógva akár napokat is eltöltenek különböző helyeken, hogy felhívják a figyelmet a környezetpusztításra? Amennyiben a válasz igen, gyere el a Bolygóba március 13-án, és hallgass meg egy előadást, mely betekintést kínál az aktivisták színes életébe, megismerheted milyen eszközöket használnak, és átérezheted, milyen lehet az időjárás viszontagságaival küzdve kifeszíteni akár 200m²-es bannert.
Részletek:
https://www.facebook.com/events/1102251810822941/

*** Március 14. csütörtök 17.00 Bolygó - Társas est és ruha repair workshop
A szokásos társas est mellett ruha repair workshoppal várunk titeket a Bolygóban!
A ruha repair workshop 18:00-21:00-ig lesz majd, amihez a ruhát te, a kellékeket, alapanyagokat és tudást mi biztosítjuk! Így ha megvarrnád az elszakadt pólód, farmered, befoltoznád egy lyukas zoknid, megjavítanád a régi vászontáskád, mindenképp valamilyen ruhadarabbal érkezz!
Részletek:
https://www.facebook.com/events/779204800303591/

*** Március 19. kedd 19.00 - Filmest - Inside Greenpeace 2. rész
Folytatjuk a közös filmezést. Részletek adottak, kapunyitás 18.30, vetítés 19.00-től. Helyszín a Bolygó Közösségi Tér, 1027 Budapest, Margit körút 28-32. Jelentkezés szintén válasz e-mailben ( onkentes@hirek.greenpeace.hu ).


*** Március 22. péntek 18.00 - Greenpeace infóest
A márciusi infóestünkön közelebbről megismerheted a szervezetet és az aktuális kampányainkat, valamint mindent megtudhatsz önkénteskedésről és aktivizmusról. Ha részt szeretnél venni, kérlek regisztrálj itt:
https://sites.greenpeace.hu/legy-onkentesunk/regisztracio-infoalkalomra/


*** Március 27. szerda 18.00 Bolygó - Küzdelmeink története: Zöld ügyeink felforgató ereje
A műhelyfoglalkozáson a zöldmozgalom rendszerváltás utáni történéseit vesszük górcső alá, és közösen gondolkodunk arról, hogy ezek a múltbeli megmozdulások vajon milyen tanulságokkal szolgálhatnak a zöld ügyekért küzdő, jelenleg is aktív csoportok számára?
Részletek:
https://www.facebook.com/events/1131570818012027/

*** Március 28. csütörtök 17.00 Bolygó - Társas est és scrunchie készítés
Szuper lehetőség egy kis kiengedésre, lazításra, ismerkedésre, és természetesen arra, hogy jól érezd magad! A társasozás mellett használt anyagokból készíthetsz scrunchiekat.
Részletek:
https://www.facebook.com/events/455604803466404/

** Álláslehetőség!
Egy éve nyitottuk meg Budapesten az ország első zöld mozgalmár-keltetőjét, a Bolygót, ami egy egyre népszerűbb közösségi hely. Az előttünk álló egy évben ránk férne egy kis segítség, így határozott időre, részmunkaidőben (20 óra) közösségszervezőt keresünk. Részletek a linken: https://cee.jobs.greenpeace.org/o/bolygo-kozossegszervezo

Ha valamelyik programunk felkeltette az érdeklődésed, jelentkezz a fenti linkek egyikén, vagy válasz e-mailben ( onkentes@hirek.greenpeace.hu ). Remélem hamarosan személyesen is találkozunk!

Üdvözlettel:
Greenpeace Magyarország

Válasz

Az „antihungarikumok” nyomában | 2021. június 23.

A Benelux államok után hazánk a leginkább urbanizált EU-s ország. Eddig már 2 megyényi területet lebetonoztunk. Miért veszélyes a vizeinken tapasztalható túlzott vízügyi beavatkozás és a miért veszélyeztettek a hazai kisvízfolyások? Mi az az urbanizációs ökológia? Mai podcastunk vendége Dr. Weiperth András biológus, a MATE Természetesvízi Halökológiai Tanszékének tudományos munkatársa.

Drámai sebességgel változnak a fajok a Kárpát-medencében Weiperth András szerint az emberi tevékenység is felelős azért, hogy mára a világ szinte összes faja küzd egymással a túlélésért, és idővel csak a legrátermettebbek maradhatnak életben. Hozzuk-visszük őket a kontinenseken át, miközben a rendszerváltás óta megdupláztuk itthon a lebetonozott területeink méretét. 7 év alatt világelsők lettünk az idegenhonos tízlábú rákok hazai megjelenésében: már 13 leírt invazív faj jut a 3 őshonos rákfajunkra (kecsre, folyami, kövi)

1970 – 2014 között a magyar tenger vízgyűjtő területének a 34 %-a valamilyen urbanizáció hatásnak volt kitéve. Milyen hatásai lesznek a Balaton „tönkrebetonozásának”? Hogyan változik az inváziós halfauna – és milyen halat együnk a Balatonnál?
A klímaváltozás és a balatoni szeles időszakok száma. Kell-e kotorni vagy nem?

Hobbiállattartók felelőssége Floridától Magyarországig EU-s feketelistán a vörös mocsárrák, és a kínai gyapjasollós rák. Hogyan szorítsuk vissza a féllegális/illegális állatkereskedelemet, A Büntetés vagy a szemléletformálás célravezetőbb?

Megemlékezés a 6 éve elhunyt Puky Miklósról akinek köszönhető pl. a békamentés civil aktivistákkal és színészekkel az „Üvegtigrises” Garancsi-tó környékén – és a kárpát-medence számos területén. Miklós egyik szerzője volt a Békamentő praktikumnak. Békamentő praktikum – Kétéltűmentő akciókhoz
https://greenfo.hu/kiadvanyok/bekamento-praktikum-keteltumento-akciokhoz/

Ipari melegvíz kibocsátás hosszú idejű vizsgálata a Ráckevei-(Soroksári)-Duna-ág elővilágára (2018-2021) kutatás kapcsán beszéltünk a Ráckeve-Soroksári Duna-ág olajszennyezéséről,
https://greenfo.hu/hir/elfogtak-v-jozsefet-a-rackeve-soroksari-duna-olajszennyezojet/
és a Fudan Egyetem/diákváros ill. a vízminőség kapcsolatáról, a Paksi atomerőmű bővítés és a dunai hűtővíz hőmérsékleti problémáiról.
http://greenfo.hu/hir/paksi-atom-iranyitott-szerencse/

A Benelux államok után hazánk a leginkább urbanizált ország az EU-ban. Az ottani 30 % után nálunk 23 % a beépítettség. Ez olyan mintha már Fejér-megye és Komárom-Esztergom megye teljes területét betonnal öntöttük volna le, amihez kevés faj tud adaptálódni, miközben egyesek képesek megtelepedni, majd nagyon gyorsan terjednek az ember által átalakított tájban. Ehhez jön még a ¾ Pest megyényi területű úthálózat, és a gyarapodó ipari parkok.

Sarkadi Péter mai beszélgetőtársa biológus, aki főleg a vonalas létesítmények ökológiájával foglalkozik, de emellett szóba kerül még pl.

-- Rozsdaövezet vagy zöldövezet? Napelemparkok szántóföldön, és mire jó az elrontott fásítás, az energiaültetvény, ami csak egy agrársivatag.
-- Hogyan hat a klímaváltozás a hazai kisvízfolyásokra? Miért növeli a klímaváltozás kárait a folyószabályozás? Mi történt a somogyi Koppány vízgyűjtőjével?

-- Mi az urbanizációs ökológia? Milyen kérdésekre keresik a választ a tanszékünkön.
a Kelet-Ázsiából származó ezüstkárász – más néven jövevényponty – hogyan szorítja ki az arany-, más néven széles kárászt az európai és benne a magyarországi vizekből, élőhelyeiről.

-- „Antihungarikum”: ipari melegvíz/termálvíz mint inváziós hotspotok a hazánkban leírt idegenhonos halak, tízlábú rákok, víz teknősök példáján.

-- Útökológiai kutatások: vonalas építmények hatásai az élővilágra, különös tekintettel a felszíni vizekre

-- Dr. Weiperth András biológus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetesvízi Halökológiai Tanszékének tudományos munkatársa 10 év alatt 5 akadémiához tartozó intézményben dolgozott, de ugyanazon a helyen, eszközökkel, témákon. Az egyetemen 2 év alatt pedig 3 helyen volt ugyanazon beosztásban, így beszélt a hazai és az európai kutatási projektek alapvető különbségéről, a kiszámíthatóságról – mely a nyugati modellek előnye.

A beszélgetés az urbanizációs ökológus- biológus meglehetősen biodiverz budai otthonában készült:
https://soundcloud.com/user-994727764/az-antihungarikumok-nyomaban

https://greenfo.hu/hir/az-antihungarikumok-nyomaban/

Válasz