Életének 91. évében, 2026. március 16-án elhunyt Mészáros Ernő levegőkémikus, meteorológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kutatói közösség nevében Gelencsér András akadémikus búcsúzott tőle.

Mészáros Ernő közel hét évtizedes szakmai pályaíve néhány kiemelkedő külföldi tudóssal közösen egy új, interdiszciplináris tudományág, a levegőkémia megalapításával vette kezdetét, majd annak a tudományos körökben való elfogadtatásával és tudományos műhelyek létrehozásával folytatódott.

Mészáros Ernőt az azóta Nobel-díjasokkal is büszkélkedő tudományág alapító atyjai között tartják számon, neve világszerte mind a mai napig fogalom a szakma legkiválóbb képviselői körében.

Visszaemlékezései alapján „a város pereméről” érkezve, a Budai Ciszterci Gimnázium kiváló tanáraitól kapott útravalóval ellátva, más tudományokra és a kultúrára nyitott személyisége megkönnyítette számára, hogy meteorológus végzettségét a kémiai folyamatokban szerzett jártassággal fejelje meg, és az időközben a társadalom számára is felismerhetően egyre fontosabbá váló tudományterületen többszörösen is maradandót alkosson.

Ő írta a világon az első tankönyvet az új tudományág, a levegőkémia alapjairól, ami angolra is lefordítva a témával foglalkozó szakemberek generációinak szemléletét formálta. A levegőszennyezés meghatározó komponensei, a kén- és a nitrogénvegyületek légköri szerepének megértése is szegényebb lenne az ő munkássága nélkül, ahogy a légköri aeroszol jelentőségének felismerése is.

A tudomány művelése mellett vezetői feladatait is emberséggel és lelkiismeretesen látta el több évtizeden keresztül, lett légyen az a Központi Légkörfizikai Intézet igazgatói, az MTA Földtudományok Osztálya elnöki tisztsége vagy az MTA–VE Levegőkémiai Kutatócsoport vezetése.

https://greenfo.hu/hir/elhunyt-meszaros-erno-meteorologus-a-levegokemia-egyik-megalapoz/

Felülmúlhatatlan érdeme, hogy egymás után az Országos Meteorológiai Szolgálatnál és a Veszprémi Egyetemen is, melyek között szakmai életútját közel igazságosan megosztotta, egy-egy tudományos iskolát teremtett, melyek „gyümölcsei” több akadémikus, akadémiai doktor és számos PhD-fokozatot szerző kutató, akiknek többsége ma is a tudományterület szenvedélyes művelőinek sorát gyarapítja, néhányuk már Mészáros Ernő „tudományos dédunokáiként”.

http://netpolgar.network.hu/videhttp://netpolgar.network.hu/video/eloadasok_riportok_a_tudomany_temakoreben/a_varos_peremetol_az_akademiaig__eletut_interju_meszaros_ernovel__a_hazai_levegokemiai_kutatas_atyjavalo/eloadasok_riportok_a_tudomany_temakoreben

Válasz

MÁV-csoport | Nyugat-Magyarországon válságos a közlekedési helyzet: akinek nem feltétlenül szükséges, az ne induljon útnak különös tekintettel Vas vármegyére, Zala vármegye északi részére (Zalaegerszeg, Keszthely, Lenti, Zalaszentgrót térségére), Veszprém vármegye nyugati részére (Sümeg, Devecser, Pápa térségére), illetve Győr-Moson-Sopron vármegye nyugati részére (Csorna, Sopron, Kapuvár, Mosonmagyaróvár térségére).

A legfrissebb jelentések szerint nem kevesebb, mint 16 VOLÁN-busz szenvedett balesetet a havas, jeges úton, többségük árokba csúszott. A legsúlyosabb balesetet a 76-os főúton szenvedtük el (ez a jármű látható a fotón), itt a kollégánkon túl sajnos több utasunk is megsérült: 10 fő könnyű, 2 fő viszont súlyos sérülést – végtagtörést – szenvedett.

A GYSEV tájékoztatása szerint a vasúti közlekedés is megnehezült: a vonatok jelentős késésekkel közlekednek, eljutásukat behavazott váltók, a sínpályára dőlt fák akadályozhatják.

Az időjárási helyzet egyelőre folyamatosan romlik, ráadásul az esetleges haváriahelyzeteknél a mentés is megnehezült, a MÁV-csoport erősítő buszai sem tudnak minden helyszínt megközelíteni.

A hóhelyzet javulásáig nyomatékosan kérjük a térségben élőket, hogy csak halaszthatatlan esetben, minden szempontból felkészülten induljanak útnak!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1227759122821235

Válasz

Sóval szórjuk be az egész országot, aztán tavasszal majd csodálkozunk | 2026. január 9.

A lakosságnak a legjobb alternatív eszköz a hólapát, ami nemcsak testedzésnek nem megvetendő, de az az előnye is megvan, hogy mindenféle anyag kijuttatása nélkül megoldja a problémáinkat a járdán. De ha mindenképp ragaszkodunk a kémiai megoldásokhoz, akkor Bardóczi Sándor szerint a növények szempontjából a kalcium-nitrát vagy a nitrogén-, foszfor-, káliumtartalmú műtrágya a legjobb megoldás.

Csúszásgátló anyagokból sokkal több a környezetbarát megoldás, azonban ezek csak érdesítik a felületet, jégolvasztó hatásuk nincs. A legolcsóbb és legelterjedtebb ebből a verzióból
-- a homok, illetve korábban a hamu volt – ez utóbbi azonban egyáltalán nem olyan jó megoldás, ugyanis lúgos kémhatású, a fák és a gyökérzetükkel szimbiózisban élő gombák és baktériumok pedig az enyhén savas kémhatást kedvelik. De tulajdonképpen
-- erre a célra megfelel a murva
-- vagy bármilyen természetes alapú zúzalék vagy granulátum, például a használt macskaalom is.

A természet szempontjából a legjobb
.. a faforgács
-- vagy az ágdarálék kiszórása, ami olyan szerves anyag, ami tavasszal simán lebomlik, vagyis komposztálódik. Ezután jön
-- a sima zeolit, vagyis az aprított, természetes ásványi kőzet
-- vagy a belőle készült zeokal, ami zeolitot és kalcium-nitrátot tartalmaz. Mindkettőt lehet közvetlenül a csúszós felületre szórni, akár öt-tíz perc is elég hozzá, hogy megolvassza a jeget. A jégolvadás után pedig a szemcsék beseperhetők a fahelyekbe, vagy kertes háznál szét lehet szórni őket a földön. Ez az anyag a természetbe kerülve segít a csapadék megtartásában, mivel lassan szárad ki, ezért is szokás talajjavításra használni.

A közlekedési járművek megállóiban szintén nem használnak sót – állította határozottan a BKM és a BKV is, amikor egy Bardóczi Sándor posztja alá kommentelő ember állításairól kérdeztük őket.

... valójában léteznek olyan környezetbarát megoldások, amiket hosszú, soksávos utakon is használni lehetne. Például már az is sokat segítene, ha a nagyipari felhasználásban az útszóró sót például zeolittal vegyítenék. Vagy ha klorid nélküli vegyületet, a kálium-acetátot vagy a kálium-nitrátot és az ammónium-nitrátot alkalmaznák, amik ugyanolyan hatásfokkal dolgoznak, mint a szórt só, de kevésbé károsak a környezetre.

De vannak ezeknél sötétebb zöld megoldások is, ilyen például a vinasz nevű szeszgyári melléktermék, ami a sóval ellentétben akár -10 fokig is megbízhatóan alkalmazható, Győrben például rendszeresen használják az utak jégtelenítésére. A vinasz az olvadás után műtrágyaként viselkedik, így serkenti az út menti növényzet növekedését, ugyanakkor az tény, hogy az illata miatt belterületre nem ajánlott.

Skandináv példa, hogy gránitőrleményt szórnak ki az utakra, amiket tavasszal egyszerűen összeporszívóznak, de ez a megoldás kárt tehet a csatornarendszerben, és túl drága is, ezért például hiába álltak rá erre Bécsben, pár éve mégis visszatértek a kémiai anyagok használatára.

-- Sok északi országban lehet látni azt is, hogy egyszerűen hagyják a fenébe a hóeltakarítást, mivel az a tapasztalatuk, hogy a sima, fekete útburkolatot látva gyorsabban vezetnek a sofőrök, és így a jegesedés miatt sokkal több lesz a baleset, mint ha az útviszonyok miatt óvatosabban vezetnének.

Svédországban pedig cukorrépa-kivonatból és kukoricakeményítőből készítenek környezetbarát és ehető útszóró „sót”, ami nemcsak a növényzetet védi meg, hanem a madarakat is a kiszáradástól, amit a valódi só kiszórása okoz.

https://telex.hu/techtud/2026/01/09/ho-fagy-sikossagmentesites-so-kornyezet

Előzmény

Válasz

A finnek példát mutatnak arra, hogy a hideg nem akadálya a kerékpározásnak | 2022.12.08.

Budapesten a biciklis forgalom tavaly elérte a 2,8 millió főt a BKK mérőállomásainak adatai szerint. A növekedést segíti, hogy folyamatos a főváros kerékpáros útvonalainak fejlesztése, egyre több a B+R tárolók száma, népszerű a közbringarendszer. Mégis télen sokkal kevesebben ülnek biciklire. Nem úgy, mint Finnország városaiban, ahol még a mínusz 20 fokos fagy sem tántorítja el a lakosságot a kerékpárhasználattól. Erről szól ez a videó, amelyhez a Levegő Munkacsoport magyar feliratot készített.

http://autovezetes.network.hu/video/klubvideok/miert_nem_bicikliznek_a_kanadaiak_telen_bezzeg_a_finn_emberek_igen

A hőmérséklet csökkenésével sokan otthon hagyják a kerékpárjukat azok közül is, akik egyébként rendszeresen azzal közlekednek. Ennek azonban nem kellene így lennie. Ezt bizonyítja egyebek mellett a finn Közlekedési és Hírközlési Minisztérium 2001-ben indult kutatási projektje, a JALOIN program amelynek célkitűzései közé tartozott, hogy felmérje a kerékpározás alakulását, és javaslatokat tegyen az ösztönzésére.

https://trid.trb.org/view/772151

A kutatás szerint azt, hogy valaki kerékpárra ül-e, télen is elsősorban ugyanaz határozza meg, mint nyáron: mindenekelőtt a biztonságérzet. Az út gyenge minősége, az autók közelsége vagy a nem megfelelő kivilágítás ugyanis komoly kockázatot hordoz magában. A kedvezőtlenebb időjárási körülmények között jobban szembetűnnek ezek a hiányosságok. Tehát a legfontosabb tényező, ami meghatározza hányan kerékpároznak (télen is!), hogy létezik-e a településen biztonságos kerékpárút-hálózat.

Finnország hatodik legnépesebb városa, Oulu 875 kilométer hosszú elválasztott kerékpárúttal rendelkezik, amely a város minden részét összeköti. Az egyes útvonalakat úgy alakították ki, hogy hamarabb lehessen megtenni ugyanazt a távot, mint az autóúton haladva, így ösztönözve a lakosokat arra, hogy még többet kerékpározzanak. A biztonságos kerékpárutak hálózata a világ bármely városában a kerékpározás mértékének legnagyobb előrejelzője lehet. Azonban az állagmegőrzésre is figyelni kell a biztonság fenntartásának érdekében.

„Télen, akár mínuszban is, rendszeresen megyek kerékpárral a lakásunktól 14 kilométerre lévő irodánkba. Szerencsére szinte végig bicikliúton, illetve forgalomcsillapított utcákon tudok haladni. Ha a főúton, a száguldó autók mellett kellene bicikliznem, bizonyára még nyáron se vállalnám. Tehát a saját tapasztalataim is azt bizonyítják, hogy az egész várost behálózó biztonságos bicikliút-hálózat elengedhetetlen ahhoz, hogy jelentős mértékben tovább növekedjen a kerékpárosok száma” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

„A dánok azt szokták mondani, hogy nincs biciklizésre alkalmatlan időjárás, csak jól kell felöltözni. Ezt bizonyítja, hogy Koppenhágában a lakosok 75 százaléka télen is rendszeresen használja a kerékpárját, amint az egy dániai videón is látható.

https://www.youtube.com/watch?v=HMbS2kRIbTg

Ezt természetesen csak azért tudják megtenni, mert kiváló a kerékpáros infrastruktúra, és a havat előbb takarítják el a bicikliutakról, mint az autós sávokról” – tette hozzá Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője.

https://www.levego.hu/hirek/2022/12/a-finnek-peldat-mutatnak-arra-hogy-a-hideg-nem-akadalya-a-kerekparozasnak/

Előzmény

Válasz

Oulu (Finnország): A hó hónapokig eltakarja a festett útjelzéseket a világ téli kerékpáros fővárosában, ezért a rendszeresen karbantartott utak felületén vetített jelzések segítik a kerékpárosok és gyalogosok biztonságát.

forrás: haarivarala

https://www.facebook.com/watch/?v=3455287394626092
___

A város éghajlata egy észak-közép-finnországi, tengerparti városhoz méltó. Oulu már az ún. tajga északi határán fekszik. A környéken előforduló fa szinte kizárólag a fenyő és a nyírfa. A talaj jellegzetesen mocsaras, zuzmós, mohás. Az erdőkben nehéz a járás, mivel az aljnövényzet a tajgára jellemző vastag, süppedős párnákat alakít ki. Oulu környékén a fenyők a hidegebb éghajlat miatt kisebbek, mint délebbre, de a tundra feljebb kezdődik csak el. Az éghajlat inkább kontinentális, mivel a Botteni-öböl hatása csak egy kis hőmérséklet-emelkedés, az Atlanti-óceán felől jövő frontokat a Skandináv-hegység tompítja.

Az első fagy már szeptemberben beköszönthet, az első hó pedig már október végén is megjöhet. December elejétől általában állandó fagy és rendszeres hóesés van, amely egészen március közepéig tart. A csapadék télen nem túl sok, így általában 60 cm körüli hómennyiség gyűlik össze az olvadásig. Rendszeresen előfordulnak -20 és -30 °C közötti hidegek, akár nappal is, hiszen a nap télen nem sokat melegít, de hidegebb teleken -30 °C alá is mehet a hőmérséklet. Télen a hőmérséklet ingadozását inkább az időjárási frontok határozzák meg, a napszakok váltakozását alig követi. A tenger (Botteni-öböl) általában befagy, ezért közlekedésre is használják a szigetvilágra igyekvők. Akár autóval is átkelhetünk a befagyott tengeren, mert 60–100 cm-es az átlagos jégvastagság. A napforduló idején a nap csak néhány órát van fenn az égen. Sarki fény relatíve gyakran van: évente párszor, egy-egy órán keresztül.

A téli hónapok közül talán a március a legkellemesebb. Ekkor csak éjjel van nagyon hideg, nappal kellemesebb az idő. Csapadék alig van és a napnak erős a fénye. A nappalok és éjszakák hossza nagyjából megegyezik, hisz ez a tavaszi nap-éj egyenlőség hónapja. Ez azt is jelenti, hogy ekkor Ouluban sem hosszabbak, és nem is rövidebbek a nappalok, mint máshol, ugyanakkor a nappalok ilyenkor sokkal nagyobb iramban hosszabbodnak, mint délebbre.

Március végétől elkezd olvadni és május elejére nagyjából eltűnik a hó. Közben az utak nagyon jegesek lehetnek, ez a hosszú hóolvadás a finn év talán legkellemetlenebb időszaka. Május elejére a jég nagy része is elolvad, bár a tavakon, tengereken május végéig megmaradhat. Találkoztak még június elején is kisebb jéghegyekkel az öbölben. A tavaszi rügyfakadás nem olyan látványos, mivel a legtöbb fa fenyő, virágos fa alig van. Mindenesetre minden virágzás jóval később van, mint Közép-Európában. Nyáron előfordulhat, hogy 30 °C közelébe emelkedik a hőmérséklet, de 20 °C felett már „strandidő”-nek számít. A tenger és a tavak vize legfeljebb 20 °C-os, de 10 °C felett rendszerint már fürdenek benne. A legrövidebb éjszakákon (fehér éjszakák), Johannus környékén a nap körülbelül egy órára lemegy a horizont alá, de az ég alja északon még ekkor is erősen dereng, tehát csak szürkület van. Gyakorlatilag a szabad ég alatt is lehet éjjel könyvet olvasni. Nyáron nagyon sok a szúnyog, minél északabbra és minél természetibb környezetbe megyünk, annál több. A szúnyogirtás itt gyakorlatilag reménytelen vállalkozás, emiatt helyileg alkalmaznak szúnyogriasztót.

A nyár csak augusztusig tart. Augusztus első hete még sokszor „igen” meleg, de aztán ősziesre fordul az idő. Ez a legcsapadékosabb hónap. A városban levő sok park, patak talán ősszel a legszebb, amikor a sárguló levelektől a város a legszínesebb arcát mutatja. Október végén nem ritka az erős fagy és a jelentősebb hóesés, amely azonban általában még a legközelebbi melegebb napokban elolvad. December elejére lassan beáll az igazi tél.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Oulu_(telep%C3%BCl%C3%A9s)

Válasz

Közösségi hólapátolással bringázhatóbbá tettünk néhány szakaszt a belvárosban
*** óriási köszi a segítségért a gyors reagálású aktivistáinknak ***
Bringázzatok télen is!
Fotók: Halász Áron

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1338698934954932

Előzmény

Válasz

Palya Bea - Kapaszkodj a dalba (hóban, szélben, jégfürdőben)

https://www.facebook.com/watch/?v=1318805330264369

Téged melyik dal melegít ebben a januári hóesésben?

Előzmény

Válasz

Hahó, mi van, ha csúszik az út? <3

https://www.facebook.com/watch/?v=912287538138734

forrás: Finnország magyar nagykövetsége

Válasz

Gyorstalpaló megélhetési politikusoknak, akik életükben először kamera előtt fognak hólapátot...

https://www.facebook.com/reel/920424040549727

Válasz

Zord időnk lesz, többfelé erősebb hófúvással |2026. 01. 08.

A legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön -6 és 0 fok között várható, de a napos, szélcsendes tájakon ennél hidegebb maradhat az idő, késő estére pedig -14 és -6 fok közé hűl a levegő, írja a Kiderül.

https://kiderul.startlap.hu/

Nyugat felől lassanként tovább csökken a felhőzet, jobbára gyengén felhős, napos idő várható. Ezzel szemben keleten, északkeleten még napközben sok marad a felhő, de a hóesés arrafelé is fokozatosan gyengül, egyre több helyen megszűnik.

A Hungaromet jelentése szerint csütörtök délelőtt északkeletre távozik a havazás zónája. Reggelig, délelőttig északkeleten még 2-5 centiméter porhó hullhat, Szabolcs keleti részén akár több mint 5 centiméter is.

https://www.met.hu/

Az Észak-Dunántúlon, a középső országrészben és északkeleten tovább élénkül, megerősödik a szél, amely már helyenként alacsony szintű hóátfúvást okozhat. Délelőttől a napos időben a Dunántúl keleti felében, illetve a középső országrészben gyakran élénk (30-40 km/h) északnyugati szél valószínű, amelyet késő délelőttől délutánig időnkénti jelleggel akár 50-60 km/h-s széllökés is kísérhet, adott időszakban magasabb hófúvást okozva. Naplemente után ismételten mindenütt mérséklődik a légmozgás, késő estig gyenge hóátfúvás valószínű.

A Dunántúli-középhegységben, a Budai-hegységben és a Mecsekben reggeltől délutánig gyakrabban alakulhat ki magasabb hófúvás, majd estig ott is inkább már csak alacsony szintű hóátfúvás várható.

https://24.hu/belfold/2026/01/08/idojaras-jelentes-ho-havazas-hofuvas-hideg/

Előzmény

Válasz