Jogszabály alapján a biztosítóknak legkésőbb 2011 januárjában értesítést kell küldeniük a január 1-jei kockázatviselési kezdetű (vagy évfordulós) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) szerződéssel rendelkező azon ügyfeleik számára, akik a január 1-jén esedékes díjat még nem fizették meg. Az értesítésnek tartalmaznia kell a díjnemfizetés következményeire történő figyelmeztetést is. A biztosítási díj megfizetését elmulasztó ügyfelek szerződése a díj esedékességétől számított 60. nap elteltével (azaz január 1-jei évforduló esetén március 2-án) megszűnik, ha addig a biztosítási díjhátralékukat nem fizették meg. Az első díjrészletnek a 60. napig a biztosítóhoz ténylegesen be kell érkeznie.

Az ügyfeleknek érdemes már a biztosító januárban várható tájékoztatása előtt megbizonyosodni az esedékes KGFB díjrészlet megfizetésének feltételeiről. Ez elsősorban azoknak javasolt, akik a szerződés megkötésekor díjelőleget nem fizettek, a díjról készpénz-átutalási megbízást (postai „sárga csekket”) nem kaptak, díjfizetési módként banki átutalást választottak vagy bankszámlájukon a biztosító még nem kezdeményezett beszedési megbízást, esetleg a tranzakció – az alacsony limitbeállítás vagy a felhatalmazás hibája miatt – nem volt sikeres. Ha a csekket vagy a díjfelszólítót az ügyfél január végéig nem kapja meg, azt ajánlatos jelezni az illetékes biztosítónak vagy annak az alkuszcégnek, amelyen keresztül a szerződést az ügyfél megkötötte.

A díjfizetés időzítésénél figyelembe kell venni, hogy a „sárga csekkek” teljesítésének határideje nem azok postai feladásának dátuma, hanem a pénz biztosítóhoz történő beérkezése. Ezért a díjfizetésről nem a 60. napon, hanem – a díjfizetési formától függően – már napokkal e határidő előtt kell intézkedni.

A KGFB fedezet fennállását rendőri ellenőrzéskor a gépjárműt használónak igazolnia kell. Ezt az ügyfelek az alábbi módon tehetik meg:

* Új vagy újrakötött határozatlan tartamú szerződés esetén a kockázatviselés kezdetétől számított 60 napig (külön díjigazolás nélkül):

- a szerződésről a biztosító által kiállított bármilyen igazoló dokumentum (pl. kötvény, igazolás) megfelelő, ha ezen szerepel a KGFB megnevezés,

- a szerződő üzembentartó neve, lakcíme (székhelye), születési helye- és ideje, anyja neve,

- a biztosító megnevezése és székhelye,

- a jármű forgalmi rendszáma vagy ennek hiányában egyedi azonosítója, gyártmánya, típusa,

- a biztosítást igazoló okirat száma, a kockázatviselési kezdete, a biztosítási évforduló, illetve a díjfizetés gyakorisága.

* Fennálló határozatlan tartamú szerződés esetén ugyanilyen adattartalmú dokumentum az adott díjfizetési időszakra (pl. negyedévre) vonatkozó készpénz-átutalási megbízás feladóvevényével („csekkszelvénnyel”), díjfizetési bizonylattal együtt, a feladóvevényen/díjfizetési bizonylaton feltüntetett díjrendezett időszakot követő 60 napig. Ha azonban a biztosítási időszak végére a szerződést felmondják (pl. előző év december 31-ére), úgy ezen a módon legfeljebb a biztosítási időszak (biztosítási évforduló) végéig igazolt a kockázatviselés fennállta, azaz a csekkszelvény és az igazoló dokumentum a biztosítási időszakot követő 60 napra való fedezetet már nem igazolja.

* A nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazolvány (zöldkártya) a benne feltüntetettek szerint önmagában igazolja a biztosítási fedezetet. A szerződő üzembentartó adatait, a gépjármű adatait és a biztosításra vonatkozó adatokat (biztosító neve és címe, a kötvény számát, a kockázatviselés kezdetét és végét, a díjrendezett időszak végét) tartalmazó igazolás határozatlan tartalmú szerződés esetén a díjfizetéssel rendezett időszak végét követő 60 napig – de az időszak végére történő felmondás esetén legfeljebb a biztosítási időszak (évforduló) végéig – szintén önmagában igazolja a biztosítási fedezet meglétét.

Ha egy ügyfél KGFB szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik, haladéktalanul új szerződést kell kötnie addigi biztosítójánál, és a biztosítói kockázatviselés nélküli időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetnie. Ennek összege általában jóval magasabb, mint a hagyományos szerződött díj, személygépkocsiknál a jármű teljesítménytől függően napi 270-560 forint.

- írja a jogiq.com

Félmilló magyar autós is tévedhet

Évente közel félmillió autóst kénytelenek hátrányosabb bónuszkategóriába sorolni a biztosítók, mivel az ügyfelek pontatlanul adták meg korábbi kötelező gépjármű-felelősségi (kgfb) biztosításuk kötvényszámát. Sokan nem tudják, hogy a pontos besoroláshoz az ügyfél és a régi biztosító neve, valamint a rendszám mellett erre az adatra is szükség van - tájékoztatta lapunkat a Magyar Biztosítók Szövetsége.

Évek óta tapasztalat, hogy biztosítóváltáskor a "kötelezőt" váltó autósok mintegy 15 százaléka nem szolgáltat pontos adatot. Az egyik leggyakoribb probléma, hogy az ügyfelek nem adják meg vagy pontatlanul küldik meg biztosítójuknak a korábbi kötelező gépjárműfelelősség-biztosításuk kötvényszámát. "Ha biztosító nem tudja egyértelműen beazonosítani a korábbi szerződést, akkor nem tudja lekérni a helyes bónus/malus besorolást, így kénytelen az autóst a legmagasabb díjat fizető, M4 kategóriába sorolni" - hívta fel a figyelmet Molnos Dániel, Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. Hozzátette, hogy mivel ezt a folyamatot törvény szabályozza, a biztosító nem gyakorolhat méltányosságot. Természetesen ha a biztosítóhoz eljut a pontos kötvényszám, akkor a díjkülönbözetet visszatérítik. Különösen azoknál azonban átmeneti problémát jelenthet a díjak megugrása, akik magasabb bónusfokozattal rendelkeztek, hiszen ilyenkor nagyobb mértékben nő meg a fizetendő összeg. Ilyen esetekben akár az is előfordulhat, hogy - fedezet hiányában - díjelégtelenség miatt megszünik a szerződés.

A MABISZ főtitkára szerint ilyen esetekben is létezik megoldás arra, hogy a helyes összeget fizethessük be. Ha az ügyfél az "új" biztosítójától olyan értesítést kap, hogy az nem tudja beszerezni a bónus-malus besorolást igazoló kártörténeti igazolást, akkor akár egy régi csekket előkeresve vagy a korábbi kötvény alapján call centeren vagy faxon keresztül, emailben vagy levélben küldje el az új, választott biztosítójának korábbi biztosítója nevét és a helyes kötvényszámot. Ha pedig "régi" biztosítónktól megkapjuk a kártörténeti igazolást, akkor faxon, mailben, levélben vagy személyesen juttassuk el az "új" biztosítónkhoz. "Ezek az adatok azért nagyon fontosak, mert az új, választott biztosító csak akkor tud a helyes összegről csekket küldeni, ha birtokában van a kártörténeti igazolás" - teszi hozzá Molnos Dániel.

A BOMA-rendszer (Bónus-Malus) létrehozását a jogszabályalkotó azért írta elő, hogy az ügyfeleknek ne kelljen a papír alapú kártörténeti igazolásokat az egyik biztosítótól a másikhoz átvinniük, hanem a biztosítók elektronikus módon át tudják adni egymásnak az információt. A BOMA-rendszer 2007 óta működik, és évente mintegy másfél millió gépjármű-üzembentartó kártörténeti besorolásának ellenőrzése történik meg a rendszer segítségével. A negyedik kampányát "élő" rendszerből történő helyes információ kinyeréséhez azonban az ügyfél és a régi biztosító neve, valamint a rendszám mellett szükség van a helyesen megadott korábbi kötvényszámra is.

Te még sárga csekken fizeted a kötelezőt? Erről jobb, ha tudsz!

Pórul járhatnak azok az autósok, akik a tavalyi kampányban kötelező gépjármű-felelősségbiztosítót váltottak (kgfb), és nem figyelnek a határidőkre. Így ugyanis a kialkudott tarifa többszörösébe kerülő fedezetlenségi díjat lesznek kénytelenek fizetni.

A biztosítók jól állnak az új kgfb-szerződések feldolgozásával: a társaságok nagyobb része már a kötvények kétharmadát feldolgozta és a csekkek túlnyomó többségét is kiküldte - jelentette be Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára.

A tavaly őszi kampányban biztosítót váltóknak érdemes néhány percet rászánniuk arra, hogy utánanézzenek, valóban megérkezett-e a kipostázott csekk. Ha január végéig nem érkezik meg, ajánlatos jelezniük az illetékes biztosítónak - vagy az alkuszcégnek, amelyen keresztül a szerződést kötötték. Ha nem fizetjük be időben a díjat, az jelentős hátránnyal jár, mivel a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg. Ilyen esetben a 2010. január 1-jétől hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény értelmében úgynevezett "fedezetlenségi díjat" kell fizetnünk. Ennek összege jóval magasabb, mint a "normál" díj, a gépjármű lökettérfogatától függően napi 270-560 forint. "A biztosítók és a MABISZ a díjfizetés elmaradása esetén nem is adhat felmentést a fedezetlenségi díj megfizetése alól, erre ugyanis a törvény nem ad számukra lehetőséget" - figyelmeztet Molnos.

A MABISZ főtitkára a fedezetlenségi díjjal kapcsolatban még egy lényeges tudnivalóra hívja fel a figyelmet. Sokan úgy gondolják, hogy ha nem használják járművüket - s akár hónapokra is leállítják a kert sarkába -, akkor nem kell kgfb-díjat fizetniük. Ez tévedés, a törvény értelmében a díjat ilyen esetekben is meg kell fizetniük. "Érdemes ideiglenesen kivonatni a forgalomból a járművet, ha átmenetileg nem használjuk, így mentesülhetünk a díjfizetési kötelezettség alól" - teszi hozzá Molnos Dániel.

Jó hír az autósoknak, hogy a kötelező biztosítás díjának megfizetésekor továbbra is érvényben van a 60 napos türelmi idő. Bár a biztosítót már a szerződés életbe lépésének időpontjában - év végi váltás esetén január elsején - megilletné a díj, a jogszabály 60 napos halasztást ad az ügyfelek számára a díjfizetés teljesítésére. Az első esedékes díjrészletnek így legkésőbb február végéig be kell érkeznie a biztosítókhoz.

Érdemes időt szánni arra, hogy ellenőrizzük, valóban megtörtént-e a díjfizetés. Ha díjfizetési módként banki átutalást választottunk, nekünk kell utasítást adnunk a bankunknak az átutalás kezdeményezésére. Ha csoportos beszedés mellett döntöttünk, a biztosítónak vagy a bankunknak kell megbízást adnunk a díj lehívására egy formanyomtatvány kitöltésével. Csoportos beszedésnél előfordulhat - például ha nemcsak biztosítót váltottunk, hanem díjfizetési ütemet is, negyedéves díjfizetési periódusról éves díjfizetésre tértünk át -, hogy az éves díj nagysága meghaladja a korábban általunk megadott banki limitet. Ilyen esetben a limit módosítására is szükség van.

A Magyar Biztosítók Szövetségéhez beérkező ügyfélmegkeresések alapján az látszik, hogy sok a bizonytalanság az úgynevezett halasztott határidejű szerződéskötéssel kapcsolatban is. Sokszor a gépjárművek üzembentartói - annak ellenére, hogy szerződéses évfordulójuk nem az év végére esett - már a tavalyi kampányban jelezték biztosítóváltási szándékukat. Ha szabályosan történt a váltás és az új biztosító befogadta a halasztott határidejű szerződést, az ügyfeleknek csak arra kell figyelniük, hogy az évfordulóig - időben - befizessék jelenleg hatályos szerződésükre az esedékes díjat. Biztosítójuk a törvény értelmében a szerződés évfordulója előtt 50 nappal jelzi az évforduló közeledtét és a következő éves díj mértékét. A szerződés írásbeli felmondásának a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal be kell érkeznie a biztosítókhoz.