A kijelölt méhlegelők listája:
https://budapest.hu/hirek/2023/04/28/2023-ban-is-folytatodik-a-vadviragos-budapest-program
Az erről szóló táblát jellemzően májusban szokták kihelyezni.
https://telex.hu/belfold/2024/04/30/karacsony-gergely-szentkiralyi-alexandra-mehlegelo-kerepesi-ut

Válasz

Több virág, több beporzó – Ilyen volt a vadvirágos budapesti rétek második éve

Úgy tűnik, a 2021-ben kialakított fővárosi méhlegelők beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. A monitoringvizsgálatok azt mutatják, hogy nemcsak virágokból, de az azokat látogató beporzókból is több van a vadvirágos réteken, mint a rendszeresen kaszált gyepeken.

A Vadvirágos Budapest program összesen 30,4 hektár területet érint, ami a 6 millió négyzetméter intenzíven fenntartott fővárosi gyepnek csupán 4,5%-át jelenti. Az idei évben az eddigi közparkok és közlekedési utak menti zöldsávok mellett egyes patakpartokon is találkozhatunk vadvirágos rétekkel, ugyanis a Fővárosi Csatornázási Művek is csatlakozott a programhoz.

A városi méhlegelők beporzó rovarokra irányuló szakmai monitoringját a program kezdete óta az HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Ökológiai és Botanikai Intézete végzi.
https://ecolres.hu/

A 2022-es év nemrég publikált eredményeiről dr. Szigeti Viktort, az ÖK tudományos munkatársát kérdeztük.
https://www.turistamagazin.hu/hir/tobb-virag-tobb-beporzo-a-vadviragos-budapesti-reteket-vizsgaltak

Válasz

Bardóczi Sándor: Tavasz végén, pláne ha sok eső esett, mindig felerősödik a nagy “miért nem nyírják már le a füvet?” vita. Ez általában minden évben megelőzni szokta a nagy nyári “miért van kiégve a fű és miért porzik a talaj?” vitát. Az eligazodásban szeretnék segíteni. A fővárosban van 23 kerületi, és egy fővárosi önkormányzat, amely a zöldfelületeit nem egységesen, hanem önállóan kezeli. Ki-ki a saját területeit. A FŐKERT többnyire csak a Fővárosi Önkormányzat által birtokoltakat, amelyek nagy vonalakban a nagyparkok, és a főutak menti fasorok és zöldsávok, de ettől ezerszer bonyolultabb a telek, birtokosi szerkezet, éppen ezért maximum az önkormányzatok látják át, hogy mely terület kié, s kinek kell azt fenntartani. Ha ez eddig nem lenne elég bonyolult, állami tulajdonok és kezelések is vannak, ilyen pl a Duna ártere, a vasúti töltések, az állami erdők vagy kezelésben a Városliget, hogy csak a legnyilvánvalóbbakat említsem. A lakótelepi zöldfelületek zömében például kerületi, és nem fővárosi fenntartás alatt állnak.

A Főkert 6 millió m2-t kaszál, előre meghatározott éves ütemterv szerint. Vannak nagyon intenzíven fenntartott nagyparkok, pl a Margitsziget, ahol időjárástól függően akár évi 8-12 alkalommal is megtörténik a kaszálás jelentős öntözés mellett, és vannak kevésbé intenzív kisebb zöldfelületek, ahol évi 4-5 alkalommal van kaszálás, valamint vannak természetvédelmi területek, parkerdők, ahol ez évi 1-2 alkalommal történik meg.

A kevés kaszálásnak élőhelyvédelmi, klímajavító, biodiverzitás növelő, vízmegtartó, az ivóvíz öntözésre pazarlását redukáló szerepe van. A magas fű kevésbé forrósodik fel, hűti a várost, rejtekében a természet teljes táplálékláncot, ökoszisztémát épít fel, menedéket hasznos rovaroknak, kétéltűeknek, madaraknak, amelyek közül - és erre büszkék vagyunk - több védett vagy fokozottan védett faj talál itt oltalomra, akár a belvároshoz nagyon közel is. Budapest a nagyvárosok között nagyhatalom a védett területeit tekintve, a város területének 7%-a védett országosan vagy helyileg, s rengeteget dolgozunk azért, hogy a még védelemre érdemes területei is védelmet kapjanak pl a beépítések elől.

A 6 millió m2 Főkert által kaszált területből 4,5 % az a terület, ahol három éve bevezettük az évi egy, augusztusi kaszálás intézményét. Ahol lassú átalakulással a földben raktározott, madarak és szél által odahordott kétszikű, virágos lágyszárúak magjaitól várjuk, hogy versengve a fűfélékkel természetesebb, ökológikus, biodiverz felületek alakuljanak ki, amelyek segítenek jobban átvészelni a forró nyarakat, amelyek megkötik a vizet és helyben párologtatva hűtik, kondícionálják a környező betondzsungelt, nem engedik kiszáradni a patakmedreket, dajkanövényekként óvják a kiszáradástól a fiatal fák talaját, a napégéstől a törzsét, menedéket biztosítanak a kipusztulás határán lévő élőlényeknek. Ezeken a felületeken már az első években 10-12-szer több növény és állatfaj fordult elő, mint a tövig nyírt gyepeken, felbukkantak eddig nem ismert védett fajok, kevésbé száradtak ki az aszályban.

Miért nem vetünk? Van ahol vetünk, ilyen volt a Pünkösdfürdő park vagy a Vérmező. De 300 ezer m2-re nincs hazai, a mi ökológiai viszonyainknak megfelelő vetőmag vadvirágokból. Hiányzik hozzá a hazai háttéripar. Holland, német, angol klímán jól teljesítők idehaza pedig nem érzik jól magukat, ökológiai kockázatot jelenthet a vetésük.

Az átalakulás ezért nem megy varázsütésre. A természet lassabb egy insta storynál, a fajok versengése az entek lázadásához mérhető évtizedes folyamat. Ahol most egérárpa (toklász) van, ott a versenytársainak évek kellenek ahhoz, hogy lenyomják. Ők ugyanis a bolygatást, nyírást szeretik, de ha ez nincs, akkor az egérárpa versenytársakat kap. A parlagfű ezeken a területeken nem kap esélyt, ő ugyanis a parlagot szereti, nem a gyepvegetáció versengését. A területeken nem termelünk mézet, nincsenek háziméhek, nincsenek kaptárak, a háziméh háziállat, mi viszont a vadon élő veszélyeztetett fajokat támogatjuk, menedéket adunk azoknak a vadméh fajoknak, lepkéknek, amelyeket az ipari mezőgazdaság a vegyszerhasználattal megtizedelt. Ők is beporzók és sokszorosa a fajgazdagságuk a háziméhez képest.

A főváros minden évben kilistázza, hol vannak a méhlegelői. Itt van érvényben az évi egyszeri, magéréshez kalibrált kaszálási protokol, ahol békén hagyjuk a természetet, hogy begyógyítsa az ember okozta sebeket. 300 ezer m2 a 6 millióból. A jó időben lekaszált területen a virágos növények el tudják magukat vetni jövőre, hogy megszázszorozva jelenjenek meg a következő évben új versenyre készen. Az évi egy kaszálással kordában tudjuk tartani az invazív fákat is, nem adunk esélyt a bálványfának, zöld juharnak, gyalogakácnak. Olyan helyeken jelöltünk ki ökológiai kiegyenlítő felületeket, ahol meredek, emberi tartózkodásra alkalmatlan, két út közötti másra nem használt, vagy még nem védett, de védelemre érdemes területeket kezelünk. Az idén a Fővárosi Csatornázási Művek egyes patakszakaszok meredek árvízi medreivel csatlakozott a programhoz, mert tavaly minden patak kiszáradt, a meder pedig porzott a májusi kaszálást követően. Szeretnénk, ha csatornává degradált patakokba visszatérne az élet. Ez pedig csak így megy.

Az idei helyszínekről az alábbi, kommentben is jelölt tematikus oldal tájékoztat.
https://budapest.hu/Lapok/2021/vadviragos-retek-helyszinek.aspx

A Vadvirágos foltokat a BP Fatár applikációban is megjelenítettük.
https://fbshort.com/mehlegelo

Válasz

A méhek világnapja | május 20.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete három évig vizsgálta a méhek világnapjának kijelölését kezdeményező szlovéniai beadványt, míg végül 2017. decemberi közgyűlésükön elfogadták. A méhek világnapja első ízben 2018. május 20-án került a naptárakba.
A dátum magyarázata: 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, Anton Janša. Az ő méhészeti munkásságának állítanak emléket azzal, hogy születésnapjának dátuma lett a méhek világnapja.
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_m%C3%A9hek_vil%C3%A1gnapja
___

A méhek évekkel ezelőtt kerültek fel a veszélyeztetett fajok listájára, mert számuk drasztikusan csökken. Egy 2019-es tanulmány szerint tizenhat százalékkal apadt például csak a mézelő méhkolóniák száma.
https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2020/05/20/mehek-vilagnapja-beporzok-mehek-napja/
___

Május 20-án, immár ötödik alkalommal ünnepeljük a Méhek Világnapját. Azért is kifejezetten fontos ez az esemény, mert sokan még ma sem tudják, milyen nagy szerepet töltenek be az életünkben ezek a kis rovarok. Változzon ez a helyzet: ismerjük meg a méheket még közelebbről, az alábbi 10 érdekesség segítségével!
https://www.nosalty.hu/ajanlo/mehek-vilagnapja-meheszet-mez-erdekes-teny-tudnivalo
___

Tudatos vásárlóként, ha valóban hamisítatlan magyar mézet szeretnél vásárolni, keresd a Magyarország kontúrját hatszögletű méhsejtekkel ábrázoló üveget, melynek közepét egy méh és a 130 éves Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) emblémája díszíti.
https://uni-bge.hu/hu/kvik/mehek-vilagnapja
___

Az idei méhek napja mottója: Mentsük meg a méheket!
Ne felejtsük el, ők a bolygón egyik legfontosabb élőlényei.
https://www.bnpi.hu/hu/hir/ma-van-a-mehek-vilagnapja

Válasz