2010-01-17

Az eredetiség vizsgálat visszaállamosításával az eredetiségvizsgáló cégnek, a Trans Holding Groupnak is összébb kell húznia a nadrágszíjat, így január 15-től kezdve az autóvadászt, Sánta Lászlót semmilyen támogatásban nem tudják részesíteni.

Idén lenne tíz éves az az egyedi kezdeményezésből alakult szervezet, melynek alapítója több mint ezer lopás miatt körözött gépjárművet talált meg. Pontosan 1087-et. Sánta László a Zsaru-CAR 1-es számú autóvadásza soha nem üzleti alapon, hanem karitatív kezdeményezésként irányította azt az időközben országossá nőtt csapatot, akik időt és pénzt nem kímélve kutatták fel a pórul járt autótulajdonosok ellopott autóit. A korosodó civil autóvadász ezüst metál WV Golfja és a csapat másik tagjának autóvadász Fiat Pandája időközben jelképpé vált. Olyan jelképpé, amelyben az emberek még hihettek, mert nem árulták el őket alantas üzleti érdekek miatt. Ugyanis a lopott kocsik megtalálásáért semmilyen anyagi ellenszolgáltatást nem kértek az autóvadászok. Vesztükre.

Talán ha minden egyes megtalált lopott kocsi után behajtottak volna a tulajdonosoktól egy bizonyos összeget, akkor most Sánta László nem került volna annyira kilátástalan helyzetbe, mint amilyen helyzet elé állította az élet. De az autóvadász nem tartotta jó ötletnek, hogy olyanoktól kérjen pénzt, akiket amúgy is megviselt az élet. Mint közismert, a Zsaru-CAR szervezet egyik ideológiája az volt, hogy lopott luxuskocsit megtalálni ugyan jó érzés, de sokkal jobb egy részletre vásárolt kis vagy közép kategóriájú lopott járgányt megtalálni. Ugyanis amíg lopott luxuskocsit általában pár hónap után pótol a tulajdonos, addig a másik csoportba tartozó károsultaknak gyakran nem csak a kocsiját, hanem az életét is elrabolják. Hiszen sajnos egyre fontosabb munkaeszközzé válik az autó, és családok megélhetése múlik annak meglétén. A Zsaru-CAR abban volt a legjobb, hogy középosztálybeli emberek életét és megélhetését adta vissza azzal, hogy megtalálta azt a lopott kocsit, amelyre pénz híján gyakran még casco biztosítás sem volt kötve. A www.zsarucar.hu honlapon rengeteg ilyen példa szerepel, de ezek a példák csak töredékei annak, amit a Zsaru-CAR itthon alkotott. Ha valaki bármelyik népszerű internetes keresőbe beüti a Zsaru-CAR kifejezést, több ezer találatot talál, melyek nagy része a televíziós, rádiós vagy az írott hírcsatornák pozitív beszámolóiról szól.

Sánta László az évek során több mint egymilliárd forint értékben adakozott a Magyar állam javára, hiszen a lopás és más bűncselekmény elkövetése miatt körözött gépjárművek felderítésével jelentős vagyont szolgáltatott vissza az autó tulajdonosainak és az államnak is. Nem beszélve arról, hogy az általa használt számítógépes rendszernek köszönhetően a Rendőrséggel együttműködve több száz körözött bűnözőt is sikerült kézre keríteni, akik felelőtlenül a saját kocsijukkal közlekedtek és a rendszámot leolvasva jelezte a számítógépes rendszer, hogy a tulajt körözik.

Az egyes számú autóvadász szerény ember. Vesztére. Nem a társadalmi rangok, hanem az eredmény érdekelte. Nem a képmutatás híve volt, hanem a teljesítményé. Ezért átlagban hetente letett két megtalált lopott kocsit az asztalra. Bár munkája a Guiness rekordok könyvébe is beillene, tevékenységéért egyetlen magas rangú állami, vagy rendőri vezetőtől nem kapott kitüntetést. Mások sokkal kisebb eredményekért is elismerésben részesülnek a Köztársasági elnöktől, Sánta Lászlónak ez valahogy mégsem sikerült. Mert nem a dicsőség nehézkes vörös szőnyegét, hanem a kártalanított károsultak hálájából font pillekönnyű selyemkendőt tartotta fontosnak. Mert ettől volt könnyebb az ő lelke is.

Természetesen Sánta László munkáját valakinek támogatni kellett, hiszen a semmiből nem lehet valamit teremteni. Így hozta össze a sors az egyik eredetiségvizsgáló céggel, a Trans Holding Grouppal, akik támogatásképp adtak neki egy kocsit, állandó benzin keretet és némi havi fizetést, ami kevesebb volt mint egy kezdő rendőrtiszt átlagos havi juttatása. De az autóvadásznak nem is a fizetés számított annyira, hanem az, hogy korlátok nélkül keresheti az elkötött verdákat. Az eredetiség vizsgálat visszaállamosításával a THG-nak is összébb kell húznia a nadrágszíjat, így január 15-től kezdve Sánta Lászlót semmilyen támogatásban nem tudják részesíteni.

Az autóvadász az utcára került. Sirathatja ezüst autóját, és mindazt amit eddig felépített. A jövőbeni károsultakat is nagy tragédia érte, mert jóval kevesebb autó fog előkerülni, mint eddig. Sánta László fogalom volt a mai magyar valóságban, az elkeseredett károsultak utolsó mentsvárának a fogalma. Sánta László neve mától új fogalom lesz: a mai magyar valóságnak a fogalma.

"Nincs ellophatatlan kocsi" - interjú két autóvadásszal

Követik a kiszemelt autót

Megváltoztak az autótolvajok megrendelései az elmúlt évtizedben: ma a Suzukik legalább annyira kelendők, mint a tízmilliós Audik, csak a lopási technika más. Az elkötött kocsikat nem csak alkatrészdonorként használják, hanem állítólag még öngyilkos merényletekhez is háborús övezetekben. Tóth Tamás, a BRFK gépjárműbűnözés elleni osztályának vezetője, és Sánta László, a Zsaru-CAR-Alapítvány létrehozója tippeket is ad a védekezéshez, ugyanakkor azt is elmondják, hogy miként válhatunk a tolvajok megrendelőivé.

Szerdán a föld alatt találták meg ezt a lopott BMW-t a szentendrei rendőrök

- Ellopták vagy feltörték már valaha az autójukat?

Sánta László (Zsaru-CAR-Alapítvány): -Többször feltörték a kocsijaimat, például a vadászautómat is a Király utcában. Igaz, azt bosszúból, mert előtte megtaláltam egy nagy értékű lopott kocsit, és a tolvajjal telefonon beszélve meghiúsítottam a visszavásárlását. Ez után törték be az autó ablakát, és megrongálták a benne lévő rendszámfelismerő rendszert. Na, erre bepöccentem, raktam bele mindent: a pénzszállító autókban használt ujjnyi vastag zárnyelveket az ajtókba és törésgátló fóliákat az ablakokra. Ha ezek után mégis be tudna ülni a kocsiba a tolvaj, akkor a mozgásérzékelő beindítja azt a nagy palackot, amit a műszerfal alá szereltettem. Ebből füst jön ki az autó levegőztető rendszerén keresztül, így pillanatok alatt a taknya-nyála összefolyik a csibésznek. Ellopni szerencsére még nem sikerült egyik kocsimat sem.

Tóth Tamás (őrnagy, a BRFK gépjárműbűnözés elleni osztály vezetője): - Nekem is volt olyan, hogy egy bizonyos esemény után keletkezett néhány rongálás az autómon, amikor olyan körbe nyúltunk bele egy akcióval. Szerencsétlenen van már pár hosszú karcolás, és ezek a sérülések mindig beleillettek az események láncolatába. Ugyanakkor még nekem sem lopták el a kocsimat.

- Nem mindenki ilyen szerencsés. Évente közel ötezer autót lopnak el országosan, igaz, tíz év alatt megfeleződött a számuk. Tényleg ennyire jó a helyzet?

S. L.: - Szkeptikus vagyok. A magánvéleményem szerint tíz éve annyira javulnak a statisztikák, hogy a végén lassan ott tartunk, hogy már mínuszban leszünk.

T. T.: - Az autólopásokat tartalmazó statisztikákban valójában nincs benne az összes ellopott autó, hiszen a Btk.-ban több különböző kategória szerepel erre vonatkozóan a hitelezési csalástól a hatóság megtévesztésén át a jármű önkényes elvételéig. Ez utóbbi ráadásul azt jelenti, hogy valaki csak az autókázás öröméért lop el egy kocsit, ami régen előfordult egy-egy Ladával, de ma már életszerűtlen. Egy alvázszámot sem azért ütnek át, hogy megtévesszék a hatóságot, tehát jó lenne, ha változtatnának a jogalkotók a törvényen. Akkor a statisztika is valósabb képet mutatna.

- Változott az autótolvajok ízlése az elmúlt évtizedben? Egyáltalán, van olyan autó, amit nem lopnak?

T. T.: - A kezdeti időszakban inkább a német márkákat lopták, Volkswageneket, Audikat, azóta változott a helyzet. Ma gyakorlatilag azt lopják, amit az emberek vesznek, amiből a legtöbb van, hiszen ezeket törik össze a legnagyobb számban, ezeket kell a leggyakrabban javítani, ezekből kell a legtöbb alkatrész.

S. L.: - Annyival egészíteném ki, hogy az elmúlt évtized elején még a szocialista autókat is nagy számban lopták, de ahogy a Ladák, Wartburgok száma mérséklődik az utakon, úgy egyre kevésbé keresik őket. Elviszik ugyanakkor a legmagasabb védelmi szinttel felszerelt luxusautókat.

Le akarták szorítani az útról. Sánta László alapítványa 2500 lopott autó talált meg

- Nézzük meg először a tömegautók eltulajdonításának a menetét a kocsi felderítésétől az ellopásáig. Mondjuk, a megrendelés egy kétéves Suzuki Swiftre szól.

T. T.: - Először is kiválasztják a konkrét kocsit. Ilyen népautókból bőven van mindenhol a városban, de az ideális helyszín a lopásra egy városszéli metrómegálló melletti parkoló. Itt kifigyelik a tulajdonos szokásait, olyan autót keresnek, amelynek a tulajdonosa valahonnan az agglomerációból érkezik minden nap a kocsijával, amelyet letesz a megálló közelében, ahonnan bemetrózik a belvárosi munkahelyére. A tolvajok kifigyelik ezt a napi rutint az első két napon, majd a harmadikon már viszik a kocsit annak tudatában, hogy a tulajdonos biztosan nem zavarja meg őket. A zártörés egy csuklómozdulat. Nagyon fontos szempont, hogy az autó ellopását csak nyolc-tíz órával később fedezi fel a gazdája, amikorra az már a bontóban vagy külföldön van.

- Közismert, hogy a kormány- és váltózárak nemigen jelentenek akadályt, de ma már számos középkategóriás autó is kártyával indul. Ezeket hogyan tudják elvinni?

S. L.: - A parkoló szélén várakozó tolvajok a rádiófrekvenciás kódolvasóval felszerelt saját kocsijukkal odaállnak az éppen a parkolóba beérkező autó közelébe. Miután az megállt, a sofőr becsapja az ajtót, és a távirányítójával rányom egyet, mire a tolvajok a pár méterre álló kocsijukkal rásvenkelnek erre. A pasasnak nem záródik be elsőre, majd rányom még egyet, és ezzel a mozdulattal már rögzítették is az ő úgynevezett ugrókódját. A kódolójuk antennája negyven-ötven méteren belül rögzíti az utolsó bezárási adatot, és azt vetíti vissza nekik. Innentől övék az autó, miközben a tulajdonos semmit sem vett észre az egészből.

Tóth Tamást még nem hívták fel a tolvajok

- A legdrágább autókat jellemzően mindenféle - biztosnak mondott - védelmi rendszerrel ellátják gyártóik, tulajdonosaik, a modern indításgátlótól a GPS-alapú nyomkövetőig. Ennek ellenére ezeket is ellopják, ráadásul nemritkán zárt garázsból. Honnan tudják, hol kell keresniük? Milyen technikát használnak?

T. T.: - Először is: nincs ellophatatlan autó. Másodszor: ezek az emberek rengeteg pénzt és energiát fektetnek abba, hogy felhajtsák a megrendelt autókat, főleg a kurrens márkáknál. Addig mennek a városban, amíg meg nem látnak egy megrendelt autót, például egy X6-os BMW-t, aztán követik addig, amíg megtudják, hogy melyik garázsba áll be. Itt is kifigyelik a tulajdonos szokásait. Később behatolnak, és megkeresik a motorelektronika vezérlő paneljét. Ez a lelke a kocsinak, egy doboz a motortérben vagy a műszerfalban, amelynek csupán két csatlakozóját kell lehúzni, majd rádugni azokat a saját elektronikájukra. Két perc az egész a bejutástól az indításig. A lopás után pedig nem segít a kocsiba rejtett GPS nyomkövető rendszer sem, mert az GSM-rendszerben működik, mint a mobiltelefon. Márpedig az ezt blokkoló elektronikát egyszerű beszerezni az internetről. A friss tapasztalataink szerint már a motorelektronikát sem kell kicserélni a kocsiban, létezik egy olyan vadonatúj dekódoló, amelyet nem kell csatlakoztatni sehová, mert rádiófrekvenciás. Van rajta két LED, amikor a piros helyett a zöld gyullad ki, bármilyen kulccsal indítható, majd vihető az autó. Ezt a kollégám egy külföldi bemutatón személyesen is megtapasztalta.

S. L.: - Ami nagyon megdöbbentett, hogy kiderült: a dekódolást támogató különféle elektronikákat komolyabb pénz nélkül is megkapják az azokat gyártó mérnököktől a tolvajok. Ha nincs annyi pénzük a tolvajoknak, hogy megvegyék, akkor a készítőik ezeket a berendezéseket úgy állítják be, hogy csak két-három indítást tudnak kezdeményezni velük a tolvajok. Aztán ha újra lesz pénzük, akkor visszavihetik a szakihoz, aki újra beállítja nekik. Olyan, mintha a telefon kártyáját töltetnék fel újra, vagy mintha lízingelnék az elektronikákat.

T. T.: - A rendőrség már lefoglalt ilyeneket. A helyzet az, hogy ez a piac sem különbözik a gazdaság egyéb részétől.

Ezt az S6-os Audit még a hagyományos módszerrel vitték el

Markológépet is lopatnak

- Több szereplőt már említettek. Pontosan kikből áll, hogyan épül fel a tolvajok hálózata?

S. L.: - Az autótolvajok a legismertebbek, a többiek látszólag mellékszereplőnek tűnnek a történetben, de nem azok. Mint például a mérnökök, akik az elektronikus indításgátlókat dekódoló szerkezeteket gyártják. Ezek a szakemberek teljesen biztos, hogy magas műszaki végzettségűek, hiszen meg tudják fejteni az autók elektronikáit. Aztán ott vannak azok, akik a lopás után a kocsik nagy részét szétbontják. Ezek az emberek nem is feltétlenül autószerelők, jellemzően olyanok, akiknek betanították, miként kell szétkapni darabjaira a kocsikat. Ez az elkövetői kör, a megrendelőit pedig az orgazdahegyek alkotják. Ők mondják meg, hogy milyen márkájú, típusú, évjáratú, felszereltségű kocsikat kell ellopni. Ők irányítják a rendszert.

- Orgazdahegyeket említ. Kik ők, és mi lesz a sorsa az általuk megrendelt, majd ellopott kocsiknak?

S. L.: - Fogalmazzunk úgy, hogy orgazdahálózat, mert azt nem lehet pontosan kategorizálni, hogy a megrendelések legális vagy illegális bontókból jönnek, legális vagy illegális szervizekből. Nyilván van egy része a hálózatnak, amely kimondottan csak a szétbontott autók alkatrészeivel kereskedik, vagy magát a bontást irányítja, vagy éppen csak a bontás helyét szervezi.

T. T.: - Ma már az ellopott kocsik nagy részét azért tulajdonítják el, hogy szétbontva alkatrészenként eladják. Az értékesítés úgy néz ki a valóságban, hogy a törött autónkat bevisszük a sarki szerelőhöz, aki közli, hogy - mondjuk - háromszázezer lesz a javítása, majd ő vagy mi magunk megpendítjük, hogy nem lehetne-e esetleg olcsóbban megoldani, számla nélkül. Dehogynem, jön a válasz, és innentől kezdve számla nélküli a történet, a kocsinkba pedig adómentes - egyébként meg lopott kocsiból származó - alkatrészek kerülnek. A tudtunk nélkül mi magunk leszünk így a tolvajok megrendelői, a rendszer további fenntartói.

Egy öreg Opel Astráért csak tízezreket kapnak a tolvajok

- Nemrég lefüleltek egy magyar csapatot, amelynek tagjai Ausztria belsejéből is loptak kocsikat, ezeket aztán Ázsiában értékesítették. Mi lesz a sorsa a szétbontást elkerülő kocsiknak? Mind külföldre megy a saját lábán?

T. T.: - Jellemzően igen, jelenleg is van egy ügyünk, amelyben egy magyar személy a török-bolgár határon több lopott kocsit próbált kivinni. Ha azt kérdezi, hová viszik ezeket a kocsikat, akkor azt kell megnézni, hogy hol vannak háborús övezetek. Az az önkéntes merénylő, aki felrobbantja az autóját, legtöbbször lopott kocsit használ, például egy régi Opel Omegát, amelynek nagy a motorja, nagy benne a hely, tele lehet rakni robbanószerrel. Általában ilyen területekre szállítanak innen, persze a magyar tolvaj nem nagyon tudja, hogy ilyen céllal lopatják el vele a kocsit. Itthon van az orgazda, aki megkapja külföldről a megrendelést, de hogy ezek a nemzetközi orgazdahegyek hogyan épülnek fel, arra a kérdésre inkább a titkosszolgálat tudna felelni.

- Kinek mekkora haszna lehet egy kétmilliós ellopott kocsin? Mennyit tudnak egy átlagos autóval keresni?

S. L.: - A kocsi piaci értékének átlagosan öt-tíz százaléka a tolvajé. A tíz százalék a plafon, ezt - mondjuk - egy 15 milliós Audi Q7-es esetében kapja meg a tolvaj. Ennek ez a tarifája, itt már egy-másfél millió a tolvaj tarifája, mert ehhez már kell szakértelem, meg nagyobb a rizikó. A következő lépcső az orgazda, akinél nehéz behatárolni a hasznot, nyilván magasan ő keresi a legtöbbet. Ha ő egy személyben a bontós is, akkor a hivatalos bontott alkatrész árnak a felét kéri a lopott alkatrészért. Ha külön ember az orgazda és a bontós, akkor - már említettük - kell egy szétszerelő ember, aki ezért a munkáért olyan 40 ezer forintot kap autónként. A különféle dekódoló elektronikákat gyártók értelemszerűen a magasabb színvonalú munkáért magasabb, több százezer forintos összeget kapnak autónként.

A BRFK által lefoglalt, primitívnek látszó elektronika. A legkomolyabb védelmi rendszert is könnyen kiiktatják vele a tolvajok

- A tapasztalataik szerint nincs ellophatatlan autó, mindent el tudnak vinni, mégis, ajánljanak valamit. Mi az a védelmi rendszer, amivel a leginkább megnehezíthető a tolvajok dolga?

S. L.: - A kormányzárat lenyomják, és egyből eltörik, a váltózáras kocsi pedig kinyomott kuplunggal máris vontatható, de más módon is kiiktatható a védelme, hiába esküsznek rá a műszaki beállítottságú emberek.

T. T.: - Én mindig azt mondom, hogy az elektronikus és a mechanikus védelmi rendszerek kombinációja használhat a leginkább. Legyen a kocsinkban egy kormányzár és egy - ez a lényeg - egyedileg legyártott és eldugott gyújtáskapcsoló. Egy rejtett kapcsoló, amely megszakítja a gyújtást, vagy blokkolja az üzemanyagpumpát. Ha behatol a tolvaj az ezekkel felszerelt átlagos kocsiba, és eltöri a kormányzárat, majd mégsem tudja elindítani, akkor nem fog bajlódni vele sokat. Két perc után továbbáll, és majd megpróbál elvinni egy másik példányt. Talál gyorsan olyat. A gravírozott vagy mikropontozott autó helyett is inkább másikat keres majd.

S. L.: - A kommersz autóknál, Astráknál, Octaviáknál én azért a műholdas helymeghatározóra esküszöm, mert ezekben a viszonylag olcsóbb autókban nem sejti a csibész, hogy a tulajdonos ilyenre költött. Ezeknél a kocsiknál jellemzően nem készülnek a tolvajok a berendezés zavarására, márpedig ha van ilyen a kocsimban, és nem zavarják, akkor megkapom a telefonomra a jelet, hogy hol a kocsi. 130 ezer forint egy ilyen szerkezet, persze nem százszázalékos védelem ez sem.

Külföldön ellopott, Magyarországon megtalált autók egy garázsban

- Át tudom vágni a tolvajt azzal, hogy ha egyáltalán nincs is semmilyen védelmi rendszer a kocsimban, de mégis kiírom az ablakára, hogy például mikropontos jelölést kaptak az alkatrészei? Odébbáll, és másikat tör fel ennek láttán?

S. L.: - Ez egy nagyon érdekes dolog. Hiszen nem minden védelmi rendszer esetén érdemes kiírni a kocsira, hogy mivel védtük. Némelyiknél ez olyan, mint amikor nem vagyok otthon, és kiírom az ajtóra, hogy a lábtörlő alatt van a kulcs elrejtve. Innentől kezdve a tolvajok - akik ismerik a rendszerek gyenge pontjait - máris tudják, mit kell feltörni. Blöffölni ugyanakkor lehet. Ha nincs az autóban műholdas nyomkövető vagy mikropontos jelölés, de mégis kiírom valamelyiket, akkor lehet, hogy nem azt fogja elvinni a tolvaj. De sok esetben megteszi az is, hogy berakom a szélvédő alá az elakadásjelző háromszöget, azt imitálva, hogy lerobbant állapotban van a kocsim.

- Azt állítják, hogy sokan nagyon sok pénzt keresnek az autólopásokkal, biztosítási csalásokkal, amiből az következik, hogy a több ezer autóval, amit az embereik megtaláltak, jelentős károkat okoztak a bűnözőknek. Az autórongálások mellett volt komolyabb fenyegetésben részük?

T. T.: - Nem tudom, engem mennyire ismernek, de még nem fenyegettek meg.

S. L.: - Téged még nem hívtak fel? Engem igen. A múltkor hajnali kettőkor csöngött a telefon, álmos hangon beleszólok, hogy Sánta László, mire valaki furcsa hangon csak annyit mondott: meg fogsz dögleni, meg fogsz dögleni. Na, erre felébredtem, és nem tudom, hogy honnan jött, de azt feleltem, hogy te nem tudod, kivel beszélsz. Én 400 éve élek, én vagyok a hegylakó. Erre meglepődhetett, mert kis csönd következett, aztán kinyomta a telefont. De volt olyan is, hogy egy 5-ös BMW-vel le akartak szorítani az útról. Láttam a sofőr fejét, nem olyan arc volt, akiknek segíteni szoktunk.

Hitelezési csalókat kereső bankok is támogatják a Zsaru-CAR-t

A betonpumpa az ász

A legrégebben körözött, majd a rendőrség vagy a Zsaru-CAR Alapítvány által megtalált jármű egy tíz éve ellopott Audi volt, épp elévült volna a körözése. A lopás utáni gyors elfogásokra több érdekes sztori is van. Nemrég hajnali ötkor Gyöngyösnél kaptak el a rendőrök egy olyan osztrák kisbuszt, amelyet az éjszaka folyamán loptak el a magyar tolvajok Ausztriában. A tulajdonos nem is tudott róla, csak akkor értesült az egészről, amikor az ORFK kérésére az osztrák rendőrök felébresztették. Sánta László pedig egyszer egy nullkilométeres, friss rendszámos Peugeot-t fogott, amelyet aznap loptak el egy budapesti márkakereskedésből, ahol szintén nem vették észre a lopást.

A legolcsóbb ellopott és megtalált autók jellemzően filléres öreg Trabantok. Tóth Tamás őrnagy szerint tele van ilyenekkel a rendőrségi telephely, annyira értéktelenek, hogy nem is mennek értük a tulajdonosaik. A legdrágább járművek, amelyeket lopnak, meglepő módon nem a 15-20 milliós luxuskocsik, hanem a munkagépek. Volt rá példa, hogy magyarok Ausztriából lopattak több tízmilliós markológépet vagy egy betonpumpát, vagyis olyan betonszállító teherautót, amely egy csövön keresztül pumpálja a folyékony betont az építkezéseken az alapba.

(forrás: blogter.hu (Mátyási György), zsarucar.hu, origo.hu)