Építészeti gigaprojekt - készül a világ leghosszabb süllyesztett alagútja, ami Dániát köti össze Németországgal | 2024 / 06 / 30 /

A Fehmarnbelt-alagút 2029-ben már üzemelhet.

A dániai Rødbyhavn és a németországi Puttgarden kisvárosok környékének látképe az elmúlt években jelentősen megváltozott: ezen települések mellett készülnek és nyílnak meg néhány év múlva ugyanis azok a portálok, amelyek a hatalmas víz alatti alagút, a Fehmarnbelt-kapcsolat bejárataként és kijárataként szolgálnak. Az alagút 18 kilométeres hosszával nem a világ leghosszabb víz alatti alagútja, de a leghosszabb süllyesztett alagútja lesz, ami azt jelenti, hogy az elemeit először a szárazföldön elkészítik, majd a tengerre kihajózzák és lesüllyesztik a fenékre, végül ott kerül sor az összeillesztésre. Az Egyesült Királyságot és Franciaországot összekötő Csatorna-alagút, avagy Csalagút 38 kilométeres víz alatti szakasza jóval hosszabb a leendő Fehmarnbelt-alagúténál, viszont az a járat más technikával készült el, emellett kisebb is: a Csalagútban mindössze két, vasúti közlekedéshez tervezett alagút és egy szervízalagút található, míg a Fehmarnbelt-alagútrendszer egy-egy kétsávos autópályát tartalmaz majd mindkét irányban (tehát összesen négy, autóknak kialakított sávot, illetve hozzátartozó leállósávokat) és két sínpárt. A Fehmarnbelt a mélysége szempontjából is extrémnek számít a közúti és vasúti pályát is tartalmazó alagutak között: 40 méterrel a víz alatt fog elhelyezkedni a tengerfenéken.

Az alagút építése már javában zajlik és az első alagútelemeket Dánia királya, X. Frigyes júniusban fel is avatta, a teljes konstrukció elkészültére pedig 2029-ben lehet számítani. A komplex építkezés legfontosabb és legkritikusabb fázisa akkor kezdődik, mikor a részegységeket a tengerbe engedik, ehhez első körben az alagútelemeket egy vízhatlan réteggel lezárják, hogy belsejükbe ne kerülhessen víz a merítés során, majd megkezdődhet a süllyesztés, ami alatt a folyamatot monitorozó és irányító szakemberek 12 milliméteres pontossággal tudják meghatározni az elemek pozícióját és ezáltal biztosíthatják, hogy minden a megfelelő helyre kerüljön.

Az alagút Dániát és Németországot köti össze és a mostaninál sokkal gyorsabb áthaladást tesz lehetővé az országok között, de a Skandináviából, például Svédországból Közép-, és Dél-Európába (és vissza) tartó autóforgalmat is segíti.

A két ország (Dánia és Németország) utakkal való összekapcsolását a Balti-tenger ezen szakaszán át régóta tervezték, de a korábbi koncepciók egy hídról szóltak, az alagút terve később született meg. A Fehmarnbelt-alagút az elképzelések szerint legalább 120 évig szolgálja majd ki az erre haladó forgalmat.
https://raketa.hu/epiteszeti-gigaprojekt-fehmarnbelt-alagut

Válasz

Elkészült a világ leghosszabb és legmélyebben futó alagútja

Június 1-én leplezik le a svájci vonat alagutat, amely keresztülszeli az Alpokat. A megnyitóünnepség után napokon belül elkezdik tesztelni a vonatokat, amik valószínűleg decembertől már élesben utaztatják az utasokat az új alagútban.

A Gotthard-alagutat 17 éve kezdték el vájni a svájci Alpok tömör szikláinak gyomrában. Kialakítása 12 milliárd dollárba és 8 munkás életébe került. A vasúti alagút nem csak a természeti akadályokkal dacol, hanem az országhatárokkal is. Összesen 4 országon halad keresztül az 57 kilométeres alagút. Decembertől Zürichből Milánóba már csak 2,5 óra lesz az út az új szupergyors, 240-nel száguldó vonatokon.

Rengeteg alagút szeli ketté az Alpokat, amik köztük vannak vasúti és közúti alagutak is, de mindegyik rendkívül telített, hatalmas dugók alakulnak ki ezekben az alagutakban. Az új útvonal jóval kevesebbet fog kanyarogni az Alpok gyomrában, mint a régebbiek, ezért is tud a tervek szerint a vonatszerelvény majd 240 km/órás sebességgel száguldani és így jelentősen lecsökken a menetidő. Zürichből Milánóba csupán két és fél óra lesz az út, annyi mint IC-vel egy Budapest-Debrecen utazás.

Az alagút fúrása nehéz munka volt. 17 év alatt 31 millió tonna követ szállítottak el, amiből könnyedén meg lehetne építeni akár 5 gízai piramist is. A hatalmas fúrógépek hossza pedig 5 focipálya hosszúságú volt. A szakemberek összesen 4 egymás mellett futót alagutat vájtak ki. Ebből kettő az úgynevezett menekülőút, amelyet akkor kell használni, ha tűz üt ki. A tervezők arra számítanak, hogy a különleges technikával kialakított vasúti alagútban sokkal kisebb lesz a légszennyezettség, mint a régebbiekben.

A svájci alagút az 57 kilométeres hosszával a világ leghosszabbja és 2282 méteres maximális mélységével a világ legmélyebbje is lesz.
http://www.erdekesvilag.hu/elkeszult-a-vilag-leghosszabb-es-legmelyebben-futo-alagutja/

Válasz