2023-ban az akkumulátorgyárak által generált parlamenti vitán a miniszterelnök azt mondta, hogy “Magyarországról több víz távozik, mint ami bejön”. (Ez egyébként igaz). “Van feleslegünk”. (Nincs) “Ha akarjuk, és szükség van rá, bárhova el tudjuk vinni csatornán keresztül, ahol szükség van.” (Nem ez történik, a mai napig és több mint egy évszázadon keresztül a vízügyi doktrina a vízelvezetés, lecsapolás, csatornázás volt, a mezőgazdasági doktrina pedig a belvizek elleni küzdelem drénezéssel, meliorációval, s ez a mai napig nem változott). # képek

„Magyarország nem szenved vízhiányban. Ha az igény nő, képesek vagyunk ezt az igényt kielégíteni” Nos Magyarország vízhiányban szenved. 2022 és 2024 után úgy tűnik ez lesz a legdurvábban aszályos nyár. Az biztos, hogy egész júniusban egy csepp csapadék sem várható. A talajvízkészlet vészesen ürül, jelenleg az ország majdnem egész területén a felső 20 cm nedvességtartalma teljesen eltűnt, nincs. Országos aszály van, Budapesten az összes tövig nyírt gyep kiszáradt már. A csapadékos májusban mindenki azért ostromolta a kerületi és fővárosi ügyfélszolgálatokat, hogy mikor lesz már lenyírva a gyep. Most pedig éppen azért ostromolják őket, hogy miért nyírták le.

Hasonló ez a gazdák korábbi viselkedésmintáihoz, amikor évekkel ezelőtt az agrár közigazgatást azért ostromolták februárban, hogy miért nem vezetik el a belvizet. Hogy aztán nyáron azért ostromolják, hogy hol az eső, miért nincs víz az öntözőcsatornákban.

A belvíz mély fekvésű területeken (egykori lápréteken) gyűlik össze. Ha ezek ma is láprétek lennének, lenne nyáron eső. Tudna honnan felhő képződni. Most meg nincs, de most már belvíz sincs. Porzik a határ februárban a szétszántott földeken. Változtatni, változni kéne. Ez így nem mehet tovább. És a technológiai megoldás kevés lesz. Ökológiai fordulat nélkül nem fog menni. No till, ökológiai kiegyenlítő felületek, mulcsolás, szárazságtűrő társulások, erdőrekonstrukciók, vízmegtartás, a földalapú támogatás áthangolása a vízmegtartó gazdálkodásra. Ezek a feladatok. Ki fogja elvégezni és mikor?

A legfrissebb agrometeorológiai térképek azt mondják, hogy az ország területének 80%-án jelenleg nagyfokú aszály van. Dél-Pesten, azaz Pesterzsébeten és Soroksáron, valamint Csepelen a legrosszabb a helyzet, ott már súlyos az aszály. A gyepszintet tápláló felső talajrétegben a víztartalom mindössze 10-20%. A fákat tápláló 50-200 cm-es rétegben még van 50% víztartalom. Még! Aki civilként tenni akar a fiatal fővárosi fákért, azoknak hirdettük meg önkéntes vízadást. A beeco applikáción keresztül lehet hozzá csatlakozni. Mindenkire szükség van, hogy a zöldfelületeink túléljék ezt a hónapot. Komoly a baj. Olyan, amivel még ez az ország sosem nézett szembe. A klímaválság éppen szintet lép…

https://www.facebook.com/photo/?fbid=24174731108810786

Válasz

A tegnapi szaporító telepes osztrák állatkínzó hölgyike meglépett!!!
Aki tud róla valamit, vagy látja értesítse a rendőrséget, vagy írjatok nekünk üzenetet

https://www.facebook.com/photo/?fbid=584651230917734&set=a.189365077113020

Itt van a hivatalos körözési profilja:

https://www.police.hu/hu/koral/elfogatoparancs-alapjan-korozott-szemelyek/374591

Válasz

Víz Koalíció: Az Átlátszó internetes oldal is beszámolt a vízszegénység témában tartott konferenciánkról.

Kiemelték, hogy a Víz Koalíció által megrendelt tanulmányból kiderül, hogy a vízvezetékkel és a saját kúttal sem rendelkező, vízszegény háztartások aránya az ország keleti megyéiben magasabb a nyugati megyékénél.

A leginkább veszélyeztetett terület Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi aprófalvas területe, illetve Hajdú-Bihar megye keleti, határ közeli része. De sokakat érint a gyakori aszályok okozta vízcsökkenés is az Alföld területén.

A kutak kiszáradása, a talajvízszint csökkenése egzisztenciális gondokat jelent a mezőgazdaságból élők számára.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=536495175685770&set=a.180947844573840

Teljes cikk:
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/29/a-kutak-utjan-civil-konferencia-a-vizszegenysegrol/

A teljes kutatás itt érhető el:
https://www.cka.hu/a-pad-alapitvany-kutatasi-bemutatoja/
___

Miért láthatatlan a vízszegénység? | Podcast műsor
Beszélgettünk a vízszegénységről, az új kutatási anyag megállapításairól és a terepi tapasztalatokról.
https://rss.com/podcasts/pentekreggel/1730379/
___

Azt se felejtsük, hogy minden mindennel összefügg, így forrás kell a víziközmű ágazatba a fejlesztésekre ahhoz, hogy több embernek legyen biztonságos ivóvízellátása. Ezért írd alá ezt:
https://szabad.ahang.hu/petitions/tiszta-vizet-a-poharainkba
___

It never ends...
http://autovezetes.network.hu/video/zene/talk_talk__its_my_life_1984

Válasz

Víz Koalíció: Az Átlátszó internetes oldal is beszámolt a vízszegénység témában tartott konferenciánkról.

Kiemelték, hogy a Víz Koalíció által megrendelt tanulmányból kiderül, hogy a vízvezetékkel és a saját kúttal sem rendelkező, vízszegény háztartások aránya az ország keleti megyéiben magasabb a nyugati megyékénél.

A leginkább veszélyeztetett terület Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi aprófalvas területe, illetve Hajdú-Bihar megye keleti, határ közeli része. De sokakat érint a gyakori aszályok okozta vízcsökkenés is az Alföld területén.

A kutak kiszáradása, a talajvízszint csökkenése egzisztenciális gondokat jelent a mezőgazdaságból élők számára.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=536495175685770&set=a.180947844573840

Teljes cikk:
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/29/a-kutak-utjan-civil-konferencia-a-vizszegenysegrol/

A teljes kutatás itt érhető el:
https://www.cka.hu/a-pad-alapitvany-kutatasi-bemutatoja/

Válasz

Különös károkozás történt hosszú időn keresztül a Mátrában – írta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság | 2024.09.11.

A kiránduló, túrázó emberek egy jelentős része azért megy a természetbe, hogy kiszakadjon a civilizált környezetből és a természet nyújtotta nyugalmat élvezhesse. Jó levegő, szép környezet, számos csodálatos növény és állat – ami a szeme elé kerül. Ez így rendjén is van!

Ám van az az ember, aki hiába érkezik meg a természetbe, nyughatatlan. Zavarja a táj esetleges „rendezetlensége”. Vagy épp alkotói vágyait nem tudja máshol kiélni, így a szabadba kiszabadulván próbálja a környezetét úgy alakítani, hogy számára jobban tetsző legyen. Vagy ki tudja miért, de keze nyomát feltétlen el szeretné helyezni mindenhol, ahová az élet eljuttatja.

A mátrai Csatorna-patak mentén az Ördög-forrás kirándulók által kedvelt pihenőhelyétől karnyújtásnyira szembesültünk – most már mondhatjuk, hogy évekkel ezelőtt – azzal a helyzettel, hogy valaki(k) a patakot egy övcsatorna segítségével eltereli(k). Tehette ezt részben azért, mert a patakot itt egy kisméretű, fenékküszöb jellegű beton műtárgy némileg visszaduzzasztotta.

Az elterelés eredményeként a patak vízhozamának egy része (néha csak töredéke, 2024 augusztusában mintegy 70 %-a) nem az eredeti mederben, hanem az övcsatornán haladt keresztül. Sajnos teljesen céltalanul. Ez a csatorna nagyjából száz métert megtéve véget ért, miközben a víz pedig kisebb ágakra szakadva a meredek oldalban visszatért a patakba, illetve a pihenőhely és a forrás környékét alkalmanként járhatatlanná tette.

Felmerülhet a kérdés, mi ezzel a probléma?

Igyekszünk elmagyarázni. Az erdei kisvízfolyások, árnyalt hegyvidéki patakok életközössége igen értékes. Nem is az a fontos, pontosan milyen ritka vagy védett fajok élnek itt, hanem az, hogy a patak, a meder, az abban lévő kövek, az aljzatot behálózó gyökérzet, a mederbe behullott avar, a sekély iszapfelszín mind-mind otthonául szolgál egy kis életközösségnek. Ez a vízi életközösség pedig – nem meglepő módon – nagymértékben függ az érintett vízfolyás vízhozamától. Patakjaink élővilágát már az is komoly kihívás elé állítja, hogy az időjárási szélsőségek miatt vízjárásuk napjainkra rendkívül ingadozóvá vált, sőt, a forró és aszályos nyári időszakokban a kiszáradás fenyegeti őket. Ilyen helyzetben minden csepp víz számít a patakok számára. Azt még elviselik, hogy gyerekek játszanak benne és a köveket pakolgatva gátakat emelnek, bár meg kellene kérdezni a folyami rákot és a tegzeseket, álkérészeket, szalamandra lárvákat, hogy mennyire örülnek a vízfolyás medrének akár ilyen kismértékű megváltoztatásának. Valószínűleg lenne pár keresetlen szavuk feléjük.

A patak vizének elterelése viszont már óriási változást, komoly negatív hatást jelent. A jelenséget észlelve kollégáink az elterelést rendszeresen megszüntették, de ez nem járt tartós eredménnyel. Sokadik próbálkozás után a pataklakó élővilág néhány fajának nevében kis információs tábla kihelyezésével igyekeztünk felhívni a figyelmet a tevékenység káros voltára, de mindhiába.

Az elterelést újra és újra megvalósította valaki. Nem volt mit tennünk, jeleztük a terület vagyonkezelője felé (a terület az Egererdő Zrt. vagyonkezelésében van) azon szándékunkat, hogy az elterelést véglegesen megszüntetjük. Ehhez meg is kaptuk támogatásukat. Kollégáink a lefolyató ágba betonba ágyazott köveket helyeztek el, így a víz a főmederben maradhatott. Elégedettségünk teljes volt, végre két és fél év huzavona után a patak illegális elterelésének kérdése megoldódott! Örömünk azonban nem tartott sokáig. Később észleltük, hogy az általunk lerakott vasbetont valaki vésővel feltörte és a vizet újra kiterelte a mederből. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy drasztikus megoldást kell alkalmaznunk.

Kovács Tibor főmuzeológussal (MTM Mátra Múzeuma) – aki eredetileg a jelenségre is felhívta a figyelmünket – egy aggregátorról üzemelő, nagy teljesítményű bontókalapács segítségével feltörtük a patakon lévő fenékküszöböt, az innen kinyert anyagot pedig a „lecsapoló” ágba halmoztuk, majd kövekkel betakartuk. A patak medrében ezen a szakaszon jelenleg megszűnt a visszaduzzasztás, a vizet végre nem lehet az oldalsó ágon elterelni. A munka során több folyami rák került szemünk elé, bízunk benne, hogy mostantól nagyobb biztonságban élhetnek ezen a patakszakaszon.

Nem tudom, lehet-e egy ilyen történet végén azt mondani, hogy sikerült. Vagy, hogy vége. Lehet-e elégedett ez után a természet védelméért dolgozó nemzeti parki szakember, vagy az a muzeológus, akinek éppen a folyóvízi gerinctelen rovarok az egyik fő szakterülete. Szerintem nem! Az elégedettség érzés akkor járhatja át a természetvédelemben, a természetvédelemért dolgozókat, ha az ilyen esetek nem ismétlődnek meg!

Kérünk mindenkit, úgy töltsünk időt a természetben, hogy – ha már nyom nélkül nem lehetséges a jelenlétünk – a lehető legkisebb nyomot hagyjuk magunk után. Figyeljünk erre és figyelmeztessük embertársainkat is.

https://www.bnpi.hu/hu/hir/a-hus-vizu-kispatak

Válasz

Kiszivattyúzták a Tarna vizét a szőlő öntözéséhez, amivel védett állatok tömegeit pusztították el, elkészült a vádirat

A vádhatóság szerint elég a felfüggesztett szabadságvesztés.

A Füzesabonyi Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt emelt vádat két férfival szemben, akik engedély nélküli tevékenységükkel védett állatfajok tömegeit pusztították el - olvasható a Heves Vármegyei Főügyészség csütörtöki tájékoztatásában (a fotók a rendőrségi helyszíni szemlén készültek.).
https://ugyeszseg.hu/megbolygattak-a-tarna-folyasat-igy-vedett-allatfajok-tomegeit-pusztitottak-el-fotokkal-a-heves-varmegyei-fougyeszseg-sajtokozlemenye/

Mint írják, egyikőjük telephelyvezetőként, társa szőlőtermesztő segédmunkásként dolgozott egy, Füzesabony közelében található szőlőoltvány iskolában. Az itt található 400 ezer szőlőoltványt, már régóta a Tarnából öntözték, azonban ez engedéllyel történt. Ám ez 2019. október 31-én lejárt, így ettől kezdve illegálisan történt az öntözés. 2022 júliusában a telepvezető – és ismeretlenül maradt társai – szőlővenyigékkel, rőzsékkel és homokzsákokkal elgátolták a Tarna medrét az Aldebrő- Kápolna közötti szakaszon, ezzel a vizet felduzzasztották. A mederben elhelyezett tárgyakkal áramlástani szempontból megbolygatták a Tarna folyását, a gát pedig rendkívüli mértékben útját állta a víz folyásának.

E hónap 21-én reggel öt óra és reggel fél 8 közé az így kialakított gátrendszer elé behelyeztek egy nagy teljesítményű szivattyút és azzal kezdték el öntözni az oltványokat. A hatás azonnali volt. A folyó teljesen kiapadt, s ezzel károsították érintett szakasz élővilágát, és több védett egyed elpusztulását okozták. Szeptemberben aztán megtörtént a rehabilitáció, így a folyószakasz megfelelő mennyiségű vízhez jutott.

A vádiratában a járási ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.
https://nepszava.hu/3218057_tarna-boraszok-termeszetkarositas

Válasz

Az alábbi rövid film két évvel ezelőtt készült egyesületünk megbízásából. Akkor is aktuális volt és most még aktuálisabb lett. Érdemes végignézni, hogy milyen most Pilismarót és milyen lenne.....ha
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/vedjuk_meg_ertekeinket__dunakanyar_ket_eve_es_te_ezt_szeretned

Előzmény

Válasz

Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület: Egyesületünket nagy megtiszteltetés érte! :)

Meghívást kaptunk a legnagyobb hazai települési fenntarthatósági konferenciára, a II. Fenntartható Városok Konferencia-és Expo -ra, ahol több mint 40 hazai cég munkájával, települési fenntarthatósági tevékenységével lehet megismerkedni!

Egyesületünk az ELTE ( Eötvös Loránd Tudományegyetem) meghívására vesz részt Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra és Alapítvánnyal együtt az EXPO-n.

Az EXPO-ra a felszín alatti és felszín feletti vizek kapcsolatát bemutató terepasztallal megyünk, ahol nemcsak a víz körforgását, a vízvisszatartás lehetőségeit mutatjuk be, hanem az emberi hatásokat a vizeinkre, valamint beszélünk a ‼sóderbányák környezetre gyakorolt káros hatásairól is.‼

Köszönjük az lehetőséget és szeretettel várunk minden érdeklődőt szeptember 16-án az Expo-n <3

A terepasztalról: https://www.youtube.com/watch?v=q8c7NknB-yE
A kapcsolatról: https://dunakeke.hu/2023/03/06/1332/
Blog: https://felszinalattiviz.blogspot.com/

II. Fenntartható Városok Konferencia-és Expo | szeptember 15., 10:00 – 16., 16:00, V.30 Belvárosi Sportközpont
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdjq93zhTQCWqnuPlA-8tflX-AghEusTCn03ZzxhIK2iw2VsQ/viewform
https://www.facebook.com/events/753439756790197/

Válasz