Cserbenhagyásos gázolás a VII. kerületben, életveszélyes állapotban a sértett (BRFK)
2011.01.01. szombat 13:09

VIDEÓVAL FRISSÍTVE!

2011. január 1-én 5 óra 19 perc körüli időben egy cserbenhagyásos gázolás történt Budapesten. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint Budapesten, a VII. kerület, Dózsa György út és Damjanich utca kereszteződésében egy kisteherautó balra kanyarodás közben elütött egy 32 éves nőt, aki a gyalogátkelőhelyen haladt át, majd megállás nélkül elhajtott a helyszínről. A nőt súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A balesetet feltehetően egy sötét színű Ford Transit, vagy Iveco típusú, illetve valamilyen e járművekhez hasonló kisteherautóval követték el. A gépkocsi eleje valószínűleg megrongálódott a baleset során. Az ismeretlen elkövető felkutatását a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztálya azonnal megkezdte, az ügyben segítségnyújtás elmulasztása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztálya kéri, hogy aki a balesettel, illetve a balesetet okozó gépkocsival kapcsolatban érdemleges információval rendelkezik, hívja a 273-4021 telefonszámot, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 „Telefontanú” zöld számán, a 107 vagy a 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén.

_______________________________________

Cserbenhagyás és segítségnyújtás elmulasztása

Komoly büntetőjogi felelősségre is számítania kell annak, aki baleset részese, de a helyszínt anélkül hagyja el, hogy megállna, és adatait hátrahagyná, illetőleg meggyőződne arról, hogy történt-e vagyoni, illetve személyi sérülés. Ennek büntetőjogi elnevezése a cserbenhagyás.

A Büntető Törvénykönyv (továbbiakban: Btk.) igen egyszerűen, azonban egyértelműen fogalmaz a tényállást illetően, amikor így rendelkezik: "ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el".

A jelen megfogalmazásból látszik, hogy a cserbenhagyás vétségét kizárólag közlekedési baleset esetében, az abban részes gépjárművezető követheti el. A bírói gyakorlat alapján az elkövető nemcsak az a sofőr lehet, aki a balesetért felelőssé tehető, hanem az a gépjárművezető is elkövetheti, aki károsultja a balesetnek. Felmerül a kérdés, hogy a helyszínt elhagyó gépjármű utasa, vajon felelősségre vonható-e cserbenhagyás vétségével vagy sem? A válasz egyértelműen nem, azonban a felbújtás kérdése ekkor is szóba jöhet. Így amennyiben az utas unszolására távozik a helyszínről a sofőr, akkor ebben a relációban az utas felbújtó lehet, amit a törvény szintén büntetni rendel.

A cserbenhagyást kizárólag szándékosan lehetséges elkövetni, ez azt jelenti, hogy a gépjárművezetője tudatában van annak, hogy baleset részese volt, és szándékosan elhajtott a helyszínről. A bűncselekményt egyébként kétféle magatartással lehet elkövetni, egyrészről azzal, hogy a járművezető a baleset helyszínén nem állt meg, másrészről pedig, azzal, hogy bár megáll a baleset helyszínén, azonban nem nézi meg azt, hogy történt-e személyi sérülés, rendben van-e mindenki, aki a baleset részese volt.

Igazából itt jöhet szóba a segítségnyújtás elmulasztása is. A segítségnyújtás elmulasztásának büntetőjogi tényállását ugyanis az a személy nem követheti el, aki egyébként a közlekedési baleset részese volt, és megállt a helyszínen, viszont nem szállt ki az autójából, és meg sem nézte azt, hogy megsérült-e valaki. Ez a személy cserbenhagyásért vonható felelősségre. Azonban az a járókelő, aki a balesetet végignézte és közvetlenül utána a helyszínre szalad, és a tőle egyébként elvárható segítséget nem adja meg a sérültek részére, akkor ő felelősséggel tartozhat ezért. Nyilvánvaló, hogyha a járókelő sosem tanult újraélesztést, akkor nem is várható el tőle az, hogy azonnali szívmasszást alkalmazzon.

Az viszont már elvárható mind a nem sérült gépjárművezetőtől, mind pedig a járókelőtől, hogy a mentőket, tűzoltókat, vagy a rendőrséget a helyszínre hívja, ezzel nyújtva a személyi sérültek számára a segítséget. A fenti példa útján tehát érzékelhető az, hogy az érintettnek a tőle elvárható segítséget kell nyújtania. Ezt tovább gondolva, attól a személytől, aki a baleset során maga is személyi sérülést szenvedett, nem feltétlenül várható el a segítségnyújtás.

Meg kell még említeni, hogy egy cserbenhagyás milyen polgári jogi nehézségeket okoz a károsultnak. Ebben az esetben ugyanis a kárrendezés igen nehézkessé és bonyolulttá válik, mivel, amennyiben a másik felet a rendőrség nem találja meg, nem azonosítja be, úgy a károsult az igényét az ellenérdekű fél felelősségbiztosítójával szemben sem fogja tudni érvényesíteni.
Dr. Burján Zsuzsanna
D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.

(2010. május 11.)

http://www.police.hu/friss/BRF_20110101_15.html
http://www.langlovagok.hu/jogor/23_cserbenhagyas-es-segitsegnyujtas-elmulasztasa