Feltöltés: 2011. márc. 23.
Imre Forgó
http://www.youtube.com/channel/UCNukbiS6OmpsYfpOr5Wc2EQ

HQ hanggal - Kispál és a Borz & Kiss Tibi - A következő buszon (Napozz Holddal - részlet)
búcsúkoncert - Sziget fesztivál - 2010.augusztus 9.


Dalszöveg
1. A következő buszon
Rajta leszek én is
Jelzek majd egy réten
A busz megáll és én mégis
Szólok, hogy bocsánat
De van velem egy állat
Aki még tovább akar menni
Még egyszer, bocsánat

2. A tv-t néztem sokat
És messzebb akar jutni
Én egy mesebeli disznót
Viszek a végtelenbe túrni
Orra az ablakon
A következő buszon
Egy ringó Ikaruszon
Orra az ablakon

3. Egész éjjel nézi
A távolodó fákat
Kérdeztem, hogy mit lát
Azt mondta, hogy fákat
Lát ő elsuhanni
Egy záródó világba és
Egy malacot hajszálon
Hófoltot húzni a sárba
http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/1605/kispal-es-a-borz/a-kovetkezo-buszon-zeneszoveg.html


Ami a szövegben nincs benne

Hiába állítja a dalszerző, hogy erről vagy arról szól a szöveg – a szöveg arról szól, ami benne van. Két ismert dalról olyan interpretációkat mutatunk be, melynek keretében ugyan értelmezhető a szöveg, de mégsem mondhatjuk, hogy a szöveg arról szólna, amit ezek mondanak.
http://www.nyest.hu/hirek/ami-a-szovegben-nincs-benne
Fejes László | 2012. november 12.|

Nemrégiben bizonyos dalszövegekkel foglalkozva azt állapítottuk meg, hogy egyes esetekben a dalszövegekben olyan gondolatokat fedezhetünk fel, amelyek valójában nincsenek kimondva a szövegben, mégis megérthetjük őket. De hogyan is lehetséges ez? Először két szövegben azt vizsgáljuk meg, milyen az, amikor valami nincs benne a szövegben – még akkor sem, ha az alkotó állítja, hogy a szöveg erről vagy arról szól.
...

Kispál és a Borz: A következő buszon

Sajnos ehhez a számhoz nem készült klipp, így most egy koncertfelvételt mutatunk be, melyen Kiss Tibi, a Quimby frontembere énekli a dalt. A szöveget ismét apró részletekben értelmezzük.

A következő buszon
Rajta leszek én is

A szituáció meglehetősen nyitott, hiszen nem tudjuk, miféle buszról van szó, honnan hová szeretne utazni a lírai én. A felütés inkább valami önbiztatásnak, fogadkozásnak tűnik: a következő lehetőséget bizony már én is ki tudom használni, a következő alkalomról nem maradok le.

Jelzek majd egy réten
A busz megáll és én mégis
Szólok, hogy bocsánat

A busszal tehát a lírai én el is éri célját – legalábbis így gondolja, ezzel biztatja magát –, ám ekkor mégis meggondolja magát.

De van velem egy állat
Aki még tovább akar menni
Még egyszer, bocsánat

Ez a három sor két újdonságot is tartalmaz. Az egyik az, hogy a lírai én nincs egyedül, ráadásul aláveti magát a másik akaratának, illetve a másik céljait tartja szem előtt. A másik az, hogy ezáltal a szöveg elveszti az önbiztatás jellegét (hiszen nem biztatjuk magunkat azzal, hogy nem az fog történni, amit mi akarunk), ehelyett inkább határozott jóslatjelleget vesz.

A tévét nézte sokat
És messzebb akar jutni

A társról annyi derül ki, hogy eddig is sok dolog eljutott hozzá a világból, de most személyesen is szeretne tapasztalatokat szerezni. Emlékeztet ez a népmesék világára, ahol a főhős felcseperedvén világot akar látni.

Én egy mesebeli disznót
Viszek a végtelenbe túrni

Ebben az esetben a társ végre konkrét alakot is kap. Igaz, ez az alak csak jelképesnek fogható fel, hiszen a disznó nem néz tévét, és nem dönti el, melyik megállónál szeretne leszállni. Azt, hogy jelképről van szó, tovább erősíti, hogy a szöveg a disznót mesebelinek nevezi. Az, hogy a disznó a „végtelenbe” tart túrni, úgy érthető, hogy nagy vágyai vannak.

Orra az ablakon
A következő buszon
Egy ringó Ikaruson
Orra az ablakon

Az ablakra tapadó orr az ablakon való kibámulás szinonimája, azaz a disznó tényleg látni akarja a világot. Úgy tűnik, a dal szimbólumokba burkolva ugyan, de a megismerési vágyat énekli meg. (Az Ikarus itt ugyan márkanévként szerepel, de egyben utal a mitológiai hősre, aki szintén messze, igaz, a magasba vágyott.)

Egész éjjel nézi
A távolodó fákat

Az újabb kép ismét a világra való nyitottság, a kíváncsiság hangsúlyozása.

Kérdeztem, hogy mit lát
Azt mondta, hogy fákat
Lát ő elsuhanni
Egy záródó világba és

Az, hogy a disznó fákat néz, és eközben fákat lát, a józan, racionális szemlélődésre utalhat. Nehezebben értelmezhető a záródó világ képe. Egyfelől nyilvánvalóan utal arra a vizuális élményre, ahogy az elhagyott fák a távolban egyre közelednek egymáshoz, másfelől talán arra is, hogy a disznó egy bezárkózó, a külvilágra nem nyitott közeget hagyott ott.

Egy malacot hajszálon
Hófoltot húzni a sárba

A zárósorok ismét valami újat hoznak: kézenfekvőnek tűnik, hogy a disznó szemei előtt saját maga jelenik meg. De hogyan lehet hajszálon hófoltot húzni a sárba? Talán érdemes arra gondolnunk, minek a bevett jelképe a hó és a sár: a hó a tisztaságé, a sár a mocsoké – akár erkölcsi értelemben is. Aki tisztaságot visz a mocsokba, az valami nemes dolgot hajt végre. A hajszálon húzás pedig a dolog nehézségét emeli ki, hiszen nagyon ügyesnek kell lenni, ha egy hajszálon húzunk valamit, hogy a szál ne szakadjon el.

Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy a szám nagyon áttételesen a világ megismerésének a vágyáról és a jót tenni akarásról szól.

Ehhez képest kiábrándító az az értelmezés, mely szerint a szám egy szexuális aktusról szól. Ráadásul forrásaink szerint maga Lovasi András mesélte, hogy a dalt egy szexuális élménnyel kapcsolatban írta. Természetesen ha erről van szó, akkor egészen más fénybe kerül a malac, aki hajszálon hófoltot húz a sárba... Ugyanakkor hiába volt egy ilyen élmény a szöveg ihletője, a szöveg nem erről szól. Csak a szöveget olvasva ugyanis sosem jutnánk ehhez az értelmezéshez, a szöveg nem vezet minket egy ilyen megoldáshoz.

Ám mégis vannak esetek, amikor a szöveg nem utal semmilyen módon egy bizonyos értelmezésre, azt mégis könnyedén kiolvassuk belőle. Legközelebb ilyenekről lesz szó.