A  „13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról” szóló rendelet szerint, minden obstruktív alvási apnoe szindrómára gyanús sofőrnek szűrő alvásvizsgálatot kell végezni.

A rendelet itt,

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=16849.290845

és itt

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200013.NM

olvasható.

A gyanút a vezetői engedély megújításakor a háziorvosnak kell felvetni, a betegség lehetőségét kizárni illetve igazolni egy erre alkalmas teszt segítségével. Amennyiben ennek a tesztnek az eredménye alapján a páciensnél felmerül az obstruktív alvási apnoe szindróma lehetősége, szűrő jellegű alvásvizsgálaton kell a gyanút igazolni.  A vezetői engedély csak abban az esetben hosszabbítható meg, ha a páciensnél az obstruktív alvási apnoét kizárták, Amennyiben igazolódott, további vizsgálatokat végeztek nála és alvásszakértő véleményezte és igazolta azt, hogy ezen betegség kezelés alatt áll.

Következzenek a gyakran ismételt kérdések ebben a témában

Mi az obstruktív alvási apnoe szindróma (horkolás és légzéskimaradás leírása)?

Horkolás és légzéskimaradás leírása  (alvási apnoe szindróma)

- Mi az obstruktív alvási apnoe szindróma?
Az obstruktív alvási apnoe szindróma az alvásfüggő légzészavarok legsúlyosabb formája. Lényege, hogy alvás közben a garatfal izmai túlzott mértékben ellazulnak, ezzel részleges vagy teljes elzáródást okozva a felső légutak területén. Ennek megfelelően a páciensnek 10 másodpercet meghaladó légzéskimaradása (apnoéja) lesz, ezzel együtt a vér oxigénszintje is lecsökken, oxigénhiányos állapotot okozva. A légzőközpont ilyenkor riasztja a szervezetet, az alvót a mélyalvás fázisából felébreszti, ami sokszor olyan rövid ideig tart, hogy nem emlékszik rá a beteg, de az alvása így folyamatosan megszakad, (akár több százszor is egy éjszaka során) ezáltal a beteg nem tudja magát kipihenni. Nappal fáradt lesz, gyakran lankad a figyelme, monoton tevékenységek közben (pl hosszú egyenes útszakasz!!!) akár el is alszik, memória zavara lesz, súlya megnő, magasvérnyomása alakul ki. Mindezek a tünetek együtt alkotják az obstruktív alvási apnoe szindrómára jellemző panaszok csoportját..


Hogyan lehet kivizsgálni az alvási apnoe szindrómát (horkolás és légzéskimaradás kivizsgálása) ?

- Hogyan lehet kivizsgálni az alvási apnoe szindrómát?
Az alvászavar nappali tünetei miatt a betegek elsősorban a háziorvosukat keresik fel, nekik kell a tünetek alapján felvetni a betegség gyanúját. Ugyanez a helyzet a jogosítvány meghosszabbítása kapcsán, ahol szintén a háziorvos végzi az alkalmassági vizsgálatot. Neki kell rákérdezni és az első vonalban szűrni az alvási apnoét. Ennek a menete, hogy a pácienssel kitöltetnek egy erre a célra készített, a Magyar Alvástársaság által elfogadott kérdőívet, melynek válaszaiból az alvási apnoe gyanús betegek kiszűrhetők. A teszt pozitivitása esetén a háziorvos továbbküldi a beteget alvásszakértőhöz, aki szűrő alvásvizsgálatot végez, amellyel megerősíti a betegség gyanúját, valamint annak súlyosságát is meghatározza. Ez alapján a betegnek lehet enyhe, középsúlyos, ill. súlyos alvási apnoe szindrómája. Középsúlyos és súlyos alvási apnoe szindróma esetén a páciensnek alváslaboratóriumi körülmények között kell tovább differenciálni, valamint kezelni a betegségét.


Milyen a szűrő jellegű alvásvizsgálat?

A vizsgálat menete, hogy a készüléket egy pánt segítségével a beteg törzséhet rögzítjük. Kialakításának köszönhetően szabad alvás közbeni mozgást tesz lehetővé.

A két szenzor közül az egyik a vérben lévő oxigén szintjét és a szívritmus mértékét rögzíti úgynevezett pulzoximetriás alapon, tehát a vizsgált személy egyik ujjára felhelyezett puha csiptető segítségével. A másik érzékelő az orrnyílások elé helyezett vékony kis cső, mely a horkolás vagy légzéskimaradás (apnoe) jelenlétéről ad információt.

A készülék által rögzített információt egy megfelelő gyakorlattal és képesítéssel rendelkező alvásszakértő elemzi a vizsgálatot követően. A végeredmény alapján pedig a beteggel közösen határozza meg az esetleges további diagnosztikai és terápiás lépéseket.


Mi történik az alváslaborban?

Az alváslaboratóriumban a szűrő alvásvizsgálathoz hasonlóan egy gépet helyezünk a betegre, ahol viszont a szívfrenkvencia, a vér oxigén telítettsége, valamint a horkolás és légzéskimaradás mellett regisztráljuk a beteg bizonyos agyi aktivitását, szemmozgásait, izomtónusát, a mellkas-, hasmozgást, valamint a láb esetleges kóros mozgászavarait, a páciens pozícióját alvás közben.

Ezen adatokat egy számítógépes szoftver segítségével értékeljük ki.

Ezzel a komplex vizsgálattal nem kizárólag az alvási apnoe szindrómát diagnosztizálhatjuk, hanem fényt deríthetünk inszomniára, alvásfüggő mozgászavarok, és egyéb alvásfüggő légzészavarokra is.


Ha ilyen betegségem van, akkor már nem is vezethetek?

Az elmúlt években megszerzett elméleti tudás és gyakorlati tapasztalat alapján az alvási apnoe biztonsággal kezelhető betegség. Ha az alvásvizsgálat pozitív eredménnyel zárul, úgy az alvásszakértő a beteggel egyeztetve határozza meg a terápiát. Ez lehet az alvás alatt a szájüregbe helyezett segédeszköztől kezdve a különböző gégészeti műtéteken át egészen a légsínterápia. Utóbbi esetben az úgynevezett CPAP-készülék beszerzését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 50%-ban támogatja,megfelelő feltételek esetén. 

A CPAP betűszó jelentése continuous positive airway pressure, vagyis folyamatos pozitív légúti nyomás. Normál esetben belégzés elején a légutakban lévő nyomás lecsökken, ezáltal idézi elő a levegő beáramlását. Kóros esetben az elzáródott légutak nem tudnak megnyílni, nem történik meg a légcsere, ami légzéskimaradást és a vér oxigén szintjének csökkenését okozza.

A terápia lényege, hogy folyamatos pozitív légúti nyomás mellett nem záródnak el a légutak, így nem alakul ki légzésleállás. A készülék alkalmazásával akár 1-2 napon belül is javulhat a beteg alvása, nappali fáradtsága, aluszékonysága. A vezetői engedély érvényessége akkor hosszabbítható meg, ha a mérsékelt illetve súlyos  alvási apnoéban szenvedő gépjárművezető akkreditált alvásközpontban kiadott szakértői vélemény alapján igazolja állapotának javulását.

A diagnosztizált alvási apnoeban szenvedő Eü. 1. kategóriába tartozó gépjárművezetők felülvizsgálatát 3évente, az Eü. 2.kategóriába tartozó hivatásos vezetőkét évente kell elvégezni.


Miért érdemes a szűrővizsgálatot mielőbb elvégeztetni?

Ha a tünetek alapján bárkiben felmerül, hogy alvási apnoe betegsége lehet, érdemes a jogosítvány lejárta előtt időben elvégeztetni a szűrővizsgálatot. Így elkerülhető, hogy az alvásközpontok többhónapos előjegyzése miatt hónapokig eltartson a vezetői engedély meghosszabbítása.

Rendelőnkben egy helyen elérhető a kivizsgálás minden szintje. Alvásszakértő és fül-orr-gégész segítségével feltérképezhető nemcsak a betegség megléte, de annak oka is. Nálunk lehetőség van otthon elvégezhető pulzoximetriás, valamint szűrő alvásvizsgálatra.

Az eredménytől függően, konzultáció keretén belül alvásszakértőnk igazolja az alvási apnoe szindróma fennálltát, és személyre szabott terápiás tervet állít fel.

Forrás: Gyerekmosoly Egészségközpont

http://www.alvászavarok.hu/orvosi_vizsgalat_a_jogositvanyhoz

Háttér

Megváltoztak a jogosítvány megújításának egészségügyi követelményei 

http://www.alvastarsasag.hu/jogositvany.html

írja a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság

Alvászavar-gyanú esetén alvászavar szűrővizsgálat is szükséges

Az utóbbi években több kutatás eredménye világított rá, hogy a közlekedési balesetek hátterében gyakran húzódik meg az obstruktív alvási apnoé szindróma (OSAS) nevű alvászavar. Ezért ez év április elsejétől úgy módosultak a jogosítvány megújításához szükséges egészségügyi alkalmasság feltételei, hogy azokat a gépjárművezetőket, akiknél felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé gyanúja, a vezetői engedély kiadását vagy megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni. A rendelet módosításának célja, hogy radikálisan csökkentse és megelőzze az egyik legveszélyesebb alvászavarban szenvedő betegek által okozott, gyakran tragikus kimenetelű közlekedési balesetek előfordulási kockázatát. A kezeletlen OSAS betegek ugyanis 2-3-szor valószínűbben okoznak közlekedési balesetet, mint egészséges társaik. Ezek a betegek megfelelő, hatékony terápiás kezelés mellett azonban továbbra is részt vehetnek a közlekedésben.

Miután 2001-et megelőzően 55 ezret meghaladó halálos kimenetelű közlekedési balesetet regisztráltak az Európai Unióban, az EU döntéshozói célul tűzték ki a közlekedési balesetek számának csökkentését. A 2001-2010 időszakra meghirdetett közlekedésbiztonsági program eredményeként ez a szám 2010-re folyamatosan csökkenve elérte a 31500 esetet. Miután ezen program keretében végzett több kutatás eredménye rávilágított, hogy a közlekedési balesetek jelentős számának hátterében az úgynevezett obstruktív alvási apnoé szindróma nevű alvászavar áll, az EU járművezetői jogosítványokért felelős bizottsága alvási apnoé munkacsoportot hozott létre a betegség és a közúti közlekedés biztonsági kockázatainak kivizsgálására. A munkacsoport, amelybe Magyarország három tagot delegált, nemcsak megerősítette az alvási apnoé jelentős kockázati szerepét az elalvásos közúti balesetek hátterében, de módosító javaslatokat is tett az alvási apnoé mint gyógyítandó betegség besorolására a jogosítvány megszerzésének feltételei közé, továbbá kidolgozta az alvási apnoé szűrésének és terápiájának metódusát.

A javaslatok az EU 2011-2020 évekre szóló közlekedésbiztonsági programjának keretében bekerültek a 2014/85/EU bizottsági irányelvbe, ami a vezetői engedélyekről szóló 2006. december 20-i 2006/126/EK Európa parlamenti és tanácsi irányelvet módosítja. A módosítás célja, hogy csökkentse az obstruktív alvási apnoé szindrómában szenvedő betegek által okozott közlekedési balesetek előfordulási kockázatát azáltal, hogy ezek a betegek csak igazoltan eredményes terápiás kezelés mellett kaphassanak jogosítványt.

Magyarországon 2015. április 1-jén lépett hatályba az irányelvet meghonosító jogszabály, a 13/1992. (VI.26.) NM rendelet, amely kimondja: „Azon kérelmezőket, akiknél fiziológiai jellemzőik alapján felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma gyanúja, a vezetői engedély kiadását, illetve megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni. …”

Obstruktív alvási apnoé szindróma és előfordulása

Az obstuktív alvási apnoé szindróma egy olyan alvásfüggő légzészavar, amelyben alvás alatt a garatizmok ellazulása a felső légút elzáródását okozza, és az alvó 10 másodpercet meghaladó ideig nem kap levegőt. A szervezet érzékeli az ilyenkor kialakuló oxigénhiányt, és az alvást megszakítva felébreszti az alvót, hogy aktivizálja a légút izmait és elkerülje a fulladást. Ez a folyamat akár több százszor is megismétlődhet az alvás folyamán, és ezek az oxigénhiányos állapot okozta mikroébredések megakadályozzák a pihentető, folyamatos mélyalvás létrejöttét. A betegség következtében a beteg azonnal olyan tünetekkel szembesül, mint a nappali fáradtság, a túlzott nappali aluszékonyság, a váratlan bealvás, az ingerlékenység, és a koncentrációs képesség jelentős csökkenése.

A kezeletlen OSAS hónapok, évek alatt olyan betegségek kialakulását okozza, mint a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az agyi és szívérköri rendellenesség. Hosszú évek alatt pedig stroke-hoz, szívinfarktushoz, elbutuláshoz és korai elhalálozáshoz vezet.

A betegség súlyosságát az apnoé-hipapnoé index (AHI index) alkalmazásával mérik, ami az egy alvásóra alatti légzészavarok számát mutatja meg. Ha ez a szám 5-15 között van, akkor enyhe, ha 15-30 között, mérsékelt, ha pedig 30 feletti, akkor súlyos alvási apnoéról beszélünk.

Az alvási apnoé, a betegség természetéből adódóan magától nem múlik el, sőt az évek előrehaladtával súlyosbodik.

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) a lakosság 2-4 százalékát érinti, amelynek 5-10 százaléka súlyos állapotú. Az 1.-es alkalmassági csoportba tartozó gépjárművezetők („úrvezetők”) esetében számszerűen nagyobb az OSAS előfordulása, mint a hivatásos gépjárművezetők esetében, azonban utóbbiak több időt töltenek a forgalomban, ezért mindkét csoport kockázatát kezelni kell.

Az OSAS és a vezetési képesség kapcsolata

Az alvási apnoé, tüneteiből fakadóan (nappali fáradtság, túlzott nappali aluszékonyság, váratlan bealvás, ingerlékenység, koncentrációs képesség jelentős csökkenése) hátrányosan befolyásolja a gépjárművezetők vezetési képességeit. 2014-ben például a hazai utakon 290 közlekedési baleset történt azért, mert a vezető elaludt a volánnál.

A kezeletlen OSAS betegek egészséges társaikhoz képest 2-3-szor valószínűbben okoznak közlekedési balesetet, ² továbbá legalább egy balesetet fognak előidézni öt éven belül. Egy 2004-es nemzetközi kutatás ³ szerint a hivatásos sofőrök 59,6 százaléka szenved valamilyen alvásfüggő légzészavarban, és 15,8 százaléka obstruktív alvási apnoe szindrómában. Az alvási apnoe által okozott balesetek előfordulásának relatív kockázata (RRF=3.71) közel kétszerese az alkoholos befolyás (RRF=2.0) következtében okozott balesetekének.

Az obstruktív alvási apnoé szűrése

Az obstruktív alvási apnoé gyanúját a háziorvosok és az üzemorvosok állapítják meg az egészségügyi alkalmassági vizsgálat során, ahol a betegséget kísérő fiziológiai jellemzőket (kor, nem, testtömeg-index, magas vérnyomás) mérő, a nemzetközi szakmai alvástársaságok által elismert és validált kérdőívet töltetnek ki a sofőrrel. Akiknél a kérdőív pozitív eredményt hoz, szomnológus (alvászavarok gyógyításával foglalkozó szakorvos) által kiértékelt alvászavar szűrővizsgálaton kell részt venniük, ami akár a beteg otthonában is elvégezhető egy éjszaka alatt. A vizsgálat célja a gyanú alátámasztása, a betegség súlyosságát jelző, úgynevezett AHI-index (az egy alvásóra alatti légzészavarok száma) objektív megállapításával. Ha ez érték magasabb 15-nél, további, alvásdiagnosztikai központban végzett, éjszakai alvásvizsgálat szükséges az alvásfüggő légzészavar részletes feltárásához, a diagnózis felállításához és a kezelés meghatározásához.

Az alvási apnoé terápiája

A mérsékelt, illetve a súlyos obstruktív alvási apnoé leghatékonyabb terápiája gyógyászati segédeszközzel, az úgynevezett CPAP vagy BiPAP készülékkel biztosítható. A CPAP „continuous positive airway pressure”, azaz folyamatos pozitív légúti nyomásterápia során a légutakat a lélegeztető készülékhez hasonló eszköz által előállított levegőnyomás akkorára nyitja, hogy a garat alvás közben ne tudjon elzáródni, s a levegő akadálytalanul haladhasson át rajta. A terápia azonnal megszünteti az éjszakai légzéskimaradásokat, ezáltal a véroxigénszint ingadozását, és lehetővé teszi a pihentető mélyalvást, így minimálisra csökkenti a betegség következtében fennálló baleseti kockázatot. A tünetmentes állapot kizárólag a terápia folyamatos alkalmazásával tartható fent, mert a betegség nem gyógyítható, csak kezelhető.

A terápia hatékonyságának köszönhetően a 13/1992. (VI.26.) NM rendelet lehetővé teszi, hogy olyan mérsékelt és súlyos alvási apnoés betegek is vezethessenek gépjárművet, akik alvásdiagnosztikai központban kiállított szakorvosi véleménnyel tudják igazolni, hogy folyamatos terápiás kezelésük során állapotjavulást értek el.  Az 1.-es alkalmassági csoportba tartozó gépjárművezetők („úrvezetők”) esetében a felülvizsgálatot 3 évente, míg a 2.-es alkalmassági csoport (hivatásos vezetők) esetében évente kell elvégezni.

A Magyar Alvástársaság észrevételei és javaslatai

A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság üdvözli a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló rendelet módosítását. Hozzátéve, hogy ahhoz, hogy az elérje a célját, vagyis jelentősen csökkentse a közlekedési balesetek és az azok által okozott személyi sérülések és halálesetek számát, számos további intézkedésre van szükség. A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság ezért szakmai javaslatokat és szükséges tennivalókat fogalmazott meg az irányelv hazai jogharmonizációjához, a rendelet végrehajthatóvá tételéhez szükséges források és a diagnosztikai kapacitások kialakításához, továbbá a házi- és foglalkoztatás egészségügyi orvosok, gépjárművezetők tájékoztatásához a rendeletmódosítás céljáról és végrehajthatóságának módjáról.

A javasolt intézkedések közül az egyik leghangsúlyosabb, hogy a terápiát a jelenleginél jóval szélesebb körben kell elérhetővé tenni a betegek számára. Noha a CPAP készülékek jelenleg OEP támogatással elérhetők, a támogatás mértéke csupán 50 százalékos, és a terápia csak mintegy 1400-1600 beteg számára érhető el az erre az eszközcsoportra kialakított támogatási volumenkorlát miatt.

Legalább ennyire fontos, hogy az alvásdiagnosztikai központok jelenleg szintén korlátos kapacitását a megnövekedő betegigényhez kell igazítani.

Az alvási apnoé kezelésére szánt pénzügyi erőforrások sokszorosan megtérülnek a közlekedés biztonságának javulása, így a halálos balesetek számának és az anyagi kár mértékének csökkenése által.

További információ:

Dr. Habil Szakács Zoltán,

Elnök – Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság

plusz harminhat-harminc kilencszázharminchat negyvenegy negyven

alvas kukac t-online dot hu

A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaságról

Az 1997-ben alapított Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság a hazai alvásmedicina szakmai szervezeteként az Európai Alvástársasággal együttműködve, annak ajánlásai alapján kidolgozta és elvégezte az alvásmedicinával foglalkozó szakemberek képzését (szomnológus licenc vizsga), valamint az alvásvizsgálatokat végző állami és magán üzemeltetésű intézmények akkreditációját, melynek eredményeként azok megfelelnek az Európai Alváskutató Társaság alváslaboratóriumokkal szemben támasztott szakmai és működési feltételeinek.

A Társaság tevékenységei között szerepel tagjainak szakmai továbbképzése, konferenciák szervezése, valamint a kapcsolattartás szakmai körökkel, a médiával, és a civil szférával.

1) Statistics – accidents data ( letölthető statisztikák )

http://ec.europa.eu/transport/road_safety/specialist/statistics/index_en.htm

2) Standards and Guidelines for Drivers with Obstructive Sleep Apnoea syndrome, Report of the Obstructive Sleep Apnoea Working Group, 2013 Brussels

http://ec.europa.eu/transport/road_safety/pdf/behavior/sleep_apnoea.pdf

http://erj.ersjournals.com/content/47/1/39.full-text.pdf

( https://goo.gl/YnumZb / a hivatkozások itt tőlem. mestervezeto )

3) Howard ME, Desai AV, Grunstein RR, et al. Am J Respir Crit Care Med 2004; 170:1014-1021

( https://goo.gl/402gUv / a hivatkozás itt tőlem. mestervezeto )