A megújuló alapú villamosenergia-termelés készülő támogatási rendszere (METÁR) nem tudja kellőképpen elősegíteni a megújulók térnyerését hazánkban, miközben erre lenne szükség a vállalt klímacélok eléréséhez is. Nemzetközi szinten a szél- és a napenergia a leggyorsabban növekvő energiaforrások, a hazai szabályok azonban érthetetlen okból ellehetetlenítik vagy hátráltatják ezek terjedését.

... http://greenfo.hu/hirek/2016/12/11/energiaforradalmat-surget-a-greenpeace

A Greenpeace Magyarország ezért tízpontos javaslatcsomaggal állt elő - 2016. december 9.
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Energiaforradalmat-Magyarorszagon-is/METAR-javaslatcsomag/

A megújuló alapú villamosenergia-termelés készülő támogatási rendszere (METÁR) nem tudja kellőképpen elősegíteni a megújulók térnyerését hazánkban, miközben erre lenne szükség az ország által vállalt klímacélok eléréséhez is. Nemzetközi szinten a szél- és a napenergia a leggyorsabban növekvő energiaforrások, a hazai szabályok azonban érthetetlen okból ellehetetlenítik vagy hátráltatják ezek terjedését. A Greenpeace Magyarország ezért tízpontos javaslatcsomagban gyűjtötte össze, milyen módosításokra van szükség, hogy idehaza is megkezdődhessen a világszerte már zajló energiaforradalom.

 

Mi a METÁR?

 

A METÁR a megújuló energiaforrások támogatására létrehozott rendszer, amelyben a megújulókat hasznosító villamosenergia-termelést támogatják. A METÁR létrehozására azért van szükség, hogy az Európai Uniós megújulós direktívának megfelelően alakítsák át a jelenleg hatályban lévő, 2017-től felmenő rendszerben megszűnő KÁT (kötelező átvételi) rendszert. A METÁR-tól várjuk egyfelől a megújulós beruházások felfutását, másrészt pedig azt, hogy a kialakuló verseny az árak csökkenését fogja eredményezni. [1]

 

A METÁR-ban a tervezett erőmű mérete alapján három kategóriába osztják az  újonnan belépőket; a kategóriákra eltérő feltételek vonatkoznak. A szükséges engedélyeket beszerző, 0,5 MW alatti termelők automatikusan vehetnek részt a rendszerben, a termelt áramot kötelező lesz átvenni, érte  jogszabályban rögzített árat kapnak.

A 0,5 MW feletti erőművek az ún. zöld prémium rendszerben vesznek részt. Ez alapján nem jogszabályban meghatározott árat kapnak a termelők az energiáért, hanem egy számított piaci referenciaár feletti prémiumként kapják a támogatást. Rájuk már nem vonatkozik kötelező átvétel, az energiát vagy a termelőknek, vagy megbízottjuknak kell majd értékesítenie, valamint menetrendadásra és -tartásra, illetve a kiegyenítő energiaköltség megtérítésére is kötelezik őket.

A 0,5 MW feletti erőműveket két csoportba osztották. A 0,5-1 MW közötti erőművek pályázat nélkül vehetnek részt a rendszerben, az 1 MW felettieknek viszont már versenyezniük kell: az időszakonként kiírt pályázatokon meghirdetett energiamennyiségért indulhatnak majd a beruházók. A hatóság az ajánlattételi ár alapján dönt majd a támogatási jogosultságról.

A 2017 januárjától kiosztható támogatások mennyisége  a vonatkozó NFM-rendelettervezetben [2] foglaltak szerint: a METÁR keretében kötelező átvétel címén (METÁR-KÁT) 12 Mrd Ft, a pályázati eljárás nélkül kiosztható, adminisztratív zöld prémium típusú támogatás (0,5-1 MW) címén 10 Mrd Ft, míg a pályázati eljárásban kiosztható támogatás 70 Mrd Ft.

Azért, hogy a kötelező átvétel, illetve a zöld prémium lejártát követően ne kelljen leállítani a biomassza- vagy biogázerőműveket, ezek ún. barna prémiumot kaphatnak. A barna prémiumot ugyancsak egy számított piaci referenciaár feletti prémiumként kapják az erőművek, de ennek mértéke (mivel az erőművek már megtérültek) nem éri el a zöld prémiumét. A barna prémiumra való jogosultságot az erőmű kérelmére a MEKH (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) állapítja meg 5 évre, ami meghosszabbítható.

Annak érdekében, hogy a METÁR valóban a megújulós beruházások felfutását, a lehető legtöbb technológia alkalmazását, illetve az árak csökkenését eredményezze, a Greenpeace az alábbiakat javasolja.

 

1. Ambiciózus és reális energiapolitikai jövőkép kialakítása

Magyarország energiastratégiája [3] idejétmúlt, a 2010-2011-es dokumentum felett több szempontból is eljárt az idő. A születése óta bekövetkezett események, az energiapiaci változások (a Párizsi megállapodás, a fukusimai katasztrófa, a megújuló technológiák gyorsuló fejlődése, árcsökkenése és robbanásszerű terjedése stb.), illetve ezek következményei olyan gyökeres fordulatot jelentenek, amelyeket csak egy új energiastratégia tudna kezelni.

A Párizsi megállapodás értelmében gazdaságunkat legkésőbb az évszázad közepére szén-dioxid-semlegessé kell tennünk. Ehhez a lehető legtöbbféle megújulós technológiát alkalmazó, decentralizált és rugalmas villamosenergia-rendszer kialakítására van szükség, amely átvezeti Magyarországot a hatékony, alacsony karbonkibocsátású gazdaság felé. Ehhez sem a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseit, sem a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben 2020-ig vállalt 14,65%-os megújulós célt, sem annak részeként a villamosenergia-termelésre vonatkozó 10,9%-os célt nem tartjuk eléggé ambiciózusnak.

A szükséges új energiastratégia és energiapolitikai jövőkép nemcsak figyelembe veszi az évtized közepéig bekövetkezett változásokat, hanem dinamikusabb szemlélettel rendelkezik, és képessé teszi az energiapolitikai irányítást a további változásokra. Megalkotásához széles körű szakmai vitára és a társadalom bevonására van szükség.

 

2. A szélenergia-potenciál kihasználása

 

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Magyarországon diszkriminatív intézkedésekkel [4] lehetetlenítik el a szélenergiás beruházásokat. Érthetetlen, hogy  a szabályozás még annak a 750 MW kapacitásmennyiségnek a beépítését sem teszi lehetővé, amelyet  Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve [5] előirányoz, miközben ez az érték figyelembe veszi a villamosenergia-rendszer jelenlegi befogadóképességét, tehát további rendszerfejlesztések nélkül is megvalósítható lenne. Ráadásul mindez csak növeli a költségeket: a REKK (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont) számításai szerint, ha kizárjuk a szélerőműveket a hazai energiaportfólióból, a 2020-as célok elérése évente 25 milliárd forinttal többe kerül [6] (Mezősi, REKK).

Mindezek miatt a szélenergiát indokolatlanul korlátozó intézkedések [7] azonnali felszámolását tartjuk szükségesnek.

 

3. A napenergiát sújtó termékdíj és áfakulcs felülvizsgálata

 

2015. január elseje óta minden napelem után 114 forint/kg környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni, mely mintegy 2000-2500 Ft-os moduláremelést jelent. Ezen felül terheli még a fotovoltaikus rendszereket a 27 százalékos áfa, amelynek a bázisa már a termékdíjjal megemelt ár.

 

A METÁR céljanak megvalósítása érdekében a szabályozásokat felül kell vizsgálni, a terheket csökkenteni, kedvező feltételeket kell teremteni. A napelemadó azonnali csökkentését követeljük, illetve javasoljuk a napelemek áfájának fokozatos csökkentését.

 

4. Átláthatóság, tervezhetőség, beruházói biztonság – minél hosszabb távon

 

A magyar gazdaság szén-dioxid-semlegessé tételéhez hosszú távú célokat kell kitűzni, amelyek teljesítéséhez stabil szabályozási, befektetői környezetet kell kialakítani. A már említett szükséges új energiastratégia 2050-ig kell, hogy célokat tűzzön ki, és innen visszafelé számolva 2030-ra, 2040-re is tudnunk kell, hol kellene tartani megújuló-energia célok vonatkozásában.

A 2020-as célok eléréséhez legkésőbb 2019 végéig üzembe kell állítani az új erőműveket. Ezért minél előbb ki kell alakítani egy előre kiszámítható, átlátható rendszert: egy tendernaptár megalkotása és mihamarabbi publikálása segítené a beruházók tisztánlátását.  Természetesen ehhez az engedélyezési eljárásnak is igazodnia kell, tehát maximum fél éven belül el kellene bírálni a benyújtott engedélyeket, különben nem reális a 2019-es üzemkezdet.

A támogatási rendszernek, azon felül, hogy ösztönző, biztonságot is kell nyújtania a befektetőknek; a megtérülésig érdemes tartania. Nagy átlagban mondható, hogy jelenleg a megtérülési idő kb. 10-15 év – ezek után a MEKH vizsgálja felül a támogatási határozatot. A siker másik fontos szempontja, hogy a rendelkezésre álló keretösszegek megfelelőek legyenek.

 

5. A támogatási rendszerek összehangolása, kiszámíthatósága, nyilvánossága

 

A piacnak és a lakosságnak is érdeke, hogy biztosan előre lehessen látni, milyen típusú és célú támogatásokra, milyen ütemben, mekkora keretösszegek mellett számíthatnak. Ezért szükséges a tendernaptár és az egyéb állami támogatások (pl. lakossági energetikai pályázatok, hitelkedvezmények, beruházási támogatások) összehangolása, a menetrend mihamarabbi nyilvánossá tétele, minimum egy évre előre.

A lakosság energiahatékonysági és korszerűsítési beruházásainak támogatása kiemelten fontos, a METÁR-on kívüli, de vele összehangolandó feladat. A Greenpeace javasolja, hogy  minden év elején, január 31-ig publikálják, milyen energetikai pályázatokat írnak ki az adott évben, milyen kerettel és milyen célokra. Így megfelelően előkészített pályázatok érkezhetnek, továbbá elkerülhető az a tendencia is, hogy a piac kivár, és ezért nem indulnak beruházások. A magyarországi épületek felelősek az összes primerenergia-felhasználás harmadáért, komplex felújításukkal 40% energia-megtakarítást lehetne elérni. [8]

Javasoljuk továbbá a támogatások hatékonyságának növelése érdekében a lakossági energiahatékonysági és energiakorszerűsítési  beruházásokkal összefüggő adóterhek csökkentését (pl. áfa-, járulékcsökkentés, adóvisszatérítés).

 

6. Folyamatos felülvizsgálat az érintettek bevonásával

 

Mivel a mindenkori piaci környezet folyamatosan változik, a technológiák folyamatosan fejlődnek, új szakpolitikák, szabályozások születnek, valamint a megújulókkal kapcsolatos támogatási rendszerekről az EU-ban és hazánkban is folyamatosan gyűlnek a tapasztalatok, azt javasoljuk, hogy az érintettek – érdekképviseleti szervek, szakértők, piaci szereplők stb. – bevonásával rendszeresen (legalább 2 évente) vizsgálják felül a METÁR-t, első alkalommal legkésőbb 2017 végén. Érdemes lesz majd a rendszert finomhangolni, a tapasztalatokat a 2018-as kiírásokban kamatoztatni.

 

7. A villamosenergia-hálózat használatával, fejlesztésével összefüggő kérdések tisztázása

 

A hálózat kapacitásával, annak fejlesztésével, a szükséges kiegyenlítő energiával, a tárolókapacitásokkal kapcsolatos számításokat, forgatókönyveket nyilvánossá kell tenni, az érintettek bevonásával megvitatni. A tanulmányok és a szakmai vita világossá kell, hogy tegye, milyen mértékű időjárásfüggő termelést bír el a jelenlegi villamosenergia-hálózat, milyen fejlesztések szükségesek, illetve azokat kinek, hogyan kell finanszíroznia.

 

8. A villamosenergia-termelésben részt vevő fogyasztók [9] /közösségek támogatása

 

Örvendetes, hogy a háztartási méretű a kiserőművek továbbra is a szaldó-elszámolás keretében kapnak támogatást. A megújuló energiahordozókra való átállásban kulcsszerep jut a termelésben részt vevő fogyasztóknak/közösségeknek. Ezért rendkívül fontos lenne, hogy ne szorulhassanak ki adminisztratív vagy technikai okokból az áramtermelési rendszerből, valamint hogy számukra is előre tervezhető módon pénzügyi támogatásokat kínáljon az állam (a szaldó-elszámoláson túl pl. vissza nem térítendő támogatás, kedvezményes hitel formájában). Úgy kell az elosztói területenkénti éves maximális kapacitáskorlátot meghatározni, valamint a tendereket kiírni, hogy az egyéni, illetve közösségi termelők számára elegendő rugalmasság maradjon a villamosenergia-rendszerben.

 

9. A technológiasemlegesség felülvizsgálata

 

A METÁR keretében kiírt pályázatoknál az egyetlen elbírálási szempont a támogatott árra vonatkozó ajánlat. A szabályozás lehetővé teszi az egyes technológiákra vonatkozó legalacsonyabb és legmagasabb mennyiségi korlátok, valamint a minimális mennyiséghez tartozó esetleges kifizetési korlátok megállapítását. Ez azonban csak egy lehetőség, még nem tudható, hogy élni kíván-e vele a kormányzat, és ha él vele, akkor egyes technológiák kizárására használja majd (ld. szél) vagy éppen ellenkezőleg, próbálja egy kedvezőbb energiamix felé tolni a rendszert.

A pusztán az ajánlattételi árat figyelembe vevő pályáztatás felveti azt a veszélyt, hogy míg egyes technológiákból jelentős kapacitás jön létre, addig más technológiák nem jutnak lehetőséghez.

Míg a METÁR a technológiák terén a diverzifikációt kellene, hogy elősegítse, addig a támogatási rendszer jelenlegi formájában gyakorlatilag csak az olcsó napelemes rendszerek elterjedését teszi lehetővé.

 

10. A barna prémium modern technológiák támogatását jelentse

 

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a biomasszát ma döntően rossz hatásfokú, elavult  erőművekben hasznosítják Magyarországon, továbbá, hogy a barna prémium lehetőséget nyújt ennek fenntartására. A METÁR révén elérhető támogatást modern, nagy hatásfokú fenntartható technológiákat alkalmazó, új erőművi beruházások megvalósítására és azok üzemben tartására kell fordítani, nem pedig a fenntarthatósági szempontokkal összeegyeztethetetlen, természeti, társadalmi és gazdasági károkat okozó gyakorlat további finanszírozására.

---

 

Részletes észrevételek

 

Világos, realisztikus és ambiciózus energiapolitikai jövőkép

 

A Greenpeace kiemelten fontosnak tartja, hogy a METÁR segítségével kialakuljon az a diverz, a technológiák széles skáláját hasznosító, decentralizált és rugalmas villamosenergia-rendszer, amely 2020 után átvezeti az országot a hatékony, alacsony kibocsátású gazdaság felé. Ehhez a Nemzeti Energiastratégia, illetve a Megújuló  Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben 2020-ig kitűzött, villamos energiára vonatkozó 10,9%-os cél nem eléggé ambiciózus, tulajdonképpen egy „business as usual” ívet követ. [10] A METÁR révén elinduló projektek nem csak ezt a célt kellene, hogy elérjék. A Greenpeace Energia[Forradalom] tanulmánya szerint [11] – a mérsékeltebb forgatókönyv alapján is – Magyarország villamosenergia-termelésének 22,6%-a származhatna megújulókból 2020-ra (a progresszívebb forgatókönyv szerint akár 28,8%-a is).

A Párizsi megállapodás értelmében gazdaságunkat az évszázad közepére karbonsemlegessé kell tennünk. Az új energiastratégia 2050-ig kell, hogy célokat tűzzön ki, és innen visszafelé számolva 2030-ra, 2040-re is tudnunk kell, hol kellene tartani megújuló-energia célok vonatkozásában.

Mindehhez publikus számításokra, forgatókönyvekre, elemzésekre van szükség, amelyek bemutatják, mekkora megújulós kapacitást, illetve termelést mikorra tudna elérni Magyarország, milyen költséggel, milyen hatásokkal. A szükséges új energiastratégia és energiapolitikai jövőkép nemcsak figyelembe veszi az évtized közepéig bekövetkezett változásokat, hanem dinamikusabb szemlélettel rendelkezik, és képessé teszi az energiapolitikai irányítást a további változtatásokra. Megalkotásába a szakmai nyilvánosságot be kell vonni, és társadalmi vitára is kell bocsátani.

 

A megújuló energiák támogatása a hazai energiapolitikában, a METÁR célja, keretei

 

Magyarországon a megújulókból előállított energia részaránya a teljes bruttó energiafelhasználásból a legfrissebb adatok szerint 9,5%, az elektromosáram-termelésben pedig 10,7% (Eurostat, 2014). Az arány 2004 óta folyamatos (lassú) növekvő tendenciát mutat. A 2020-ra kitűzött 14,65%-os cél (mely az EU-ban a legszerényebbek közt van [12]) a jelen tendenciák alapján könnyedén tartható lesz, annak ellenére, hogy az ágazat – főként éppen a METÁR késleltetett felállítása miatt – nem mutat fejlődést. [13] A METÁR célja éppen az lehetne, hogy a növekedést jelentős mértékben elősegítse, így általa Magyarországon a megújuló energiák részaránya számottevően megnövekedhessen. Az ágazat és Magyarország érdeke is a folyamatos, hosszú távon tervezhető növekedés (nem pedig egy-egy támogatás kiírását követő egyszeri megugrás).

A keretösszegek tekintetében a METÁR elégségesnek bizonyulhat a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében 2020-ra vállalt cél megvalósításához. Ennél többet azonban sem a jelenlegi energiapolitikai folyamatok, sem maga a METÁR keretei nem tesznek lehetővé. Amennyiben a tenderekben kiírandó mennyiség és a hozzá kapcsolódó kifizetési korlát pusztán az EU felé vállalt cél (14,65%, illetve ezen belül 10,9% megújuló villamosenergia) megvalósítását célozza, Magyarország egy kritikus időszakban lemarad más európai országoktól, továbbá fontos lehetőséget szalaszt el az energiafüggetlenség növelésére, üzemanyagköltségek megtakarítására és munkahelyteremtésre. A REKK számításai szerint [14] az árampiacon a megújuló támogatás költségei – forgatókönyvtől függően – 70-120 milliárd forint körül alakulhatnak a 2020-as cél teljesítése érdekében [15]. Ennél hazánk adottságainak kihasználása, a versenyképesség fenntartása és a megújulók nagyobb mértékű elterjesztése érdekében tovább érdemes menni. El kell szakadnunk a „business as usual” forgatókönyvtől, vagyis, hogy alig teljesítünk többet, mint amennyit a piac magától is fejlődne. Ezért a 70-120 Mrd forint minimum támogatási összegnek tekintendő.

A megújulók szerepe a villamosenergia-termelésben; egy jól működő, diverzifikált rendszer alapjainak lefektetése

Az Energiaklub – konzervatív célszámok alapján – arra az eredményre jutott [16], hogy Magyarországon a megújuló energiaforrások aránya az áramtermelésből 2030-ra 27%-nál is magasabb lehetne. Mivel Magyarország adottságai rendkívül jók a megújuló energiatermeléshez, ezeket a célszámokat a következő 13 évben egy biztos, de nem túlerőltetett fejlődési pályán hazánk el tudná érni. Az EU-ban jelenleg (2014-es adatok [17]) a megújulók aránya a villamosenergia-termelésben 29,2%.

Fontos megemlíteni, hogy a megújuló alapú villamosenergia-termelésen belül jelenleg a biomassza aránya 89,2% [18]. Ezért annak érdekében, hogy a megújulókon belül egy egészségesebb, diverz mix jöjjön létre, lehetőséget kell biztosítani a további technológiák (pl. nap- és szélenergia, biogáz, geotermia) számára is.

Ki kell emelni, hogy a METÁR értelemszerűen a hazánkban érvényben lévő egyéb energetikai szabályozásokhoz kapcsolódóan működik majd. Azaz hiába teszi a METÁR – korlátozásokkal – elviekben lehetővé a szélenergia alkalmazását, a kapcsolódó szabályozás ellehetetleníti az új szélerőmű-beruházások megvalósítását.

A szélerőművekkel kapcsolatban diszkriminatív módon túl szigorú, teljesíthetetlen feltételeket diktálnak a részletes szabályozások [19]. A nemrégiben átalakított építési szabályozás és miniszteri rendeletek közvetlenül nem tiltják meg a szélkerekek létesítését, de a gyakorlatban teljesen ellehetetlenítik azt.

A METÁR szabályozásban is tetten érhető a szélenergiával szembeni negatív megkülönböztetés: a versenyeztetés csak az egy megawatt feletti kapacitású erőműveknél kötelező, a szeles projekteknél azonban az egy megawatt alatti beruházások is kizárólag pályáztatással nyerhetnek támogatást. [20]

A METÁR célja (a vonatkozó NFM rendelettervezet [21] alapján):

„(...) b) a fenntartható fejlődés érdekében a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia részarányának növelése,
c) a támogatási jogosultságok üzemgazdasági és nemzetgazdasági szempontból hatékony, átlátható, befolyásmentes, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szétosztása a korlátozott lehetőségekre való tekintettel. (...)”

A fenntartható fejlődés és a költséghatékonyság érdekében a megújuló energiák fejlesztéséből – különös tekintettel az egyenlő bánásmód elvére – kihagyhatatlan a szélenergia.

A 2016 őszén megalkotott miniszteri- és kormányrendeletek [22] olyan szabályozásokat írnak elő, amelyek miatt hazánkban egy szélerőmű sem épülhet meg.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításának köszönhetően a települések 12 km-es környezetében nem lehetséges szélturbinát elhelyezni. Ennek a feltételnek semmilyen beruházás nem tudna megfelelni. További, szakmailag nem indokolható korlátozás, hogy Magyarországon csak olyan szélerőművek telepíthetők, amelyek maximum 2 MW teljesítményűek (a nemzetközileg átlagosan telepített 3 MW-hoz képest), valamint maximum 100 méteres magasságúak (a nemzetközi átlag 125 m-hez képest).

Mindez azért is érthetetlen, mert a szárazföldi szélenergia-termelés költségei az utóbbi években drasztikusan csökkentek, és a tendencia folytatódik. [23] Magyarországon már 2010-ben voltak olyan befektetők, akik támogatás nélkül is hajlandóak lettek volna belevágni szélenergia-projektekbe. Ha most is lennének ilyen tenderek, nagy valószínűséggel a legkedvezőbb ajánlatok futnának be. [24] A REKK számításai szerint ha kizárjuk a szélerőműveket a hazai energiaportfólióból, a 2020-as célok elérése évente 25 milliárd forinttal többe kerülne (Mezősi, REKK) [25]. A 2011-ben elfogadott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv is 750 MW beépített szélerőművi kapacitással számol 2020-ra. A szélenergia ipar fejlesztésével ráadásul hazai munkahelyeket teremthetne a kormány.

A napelemek versenyképesebb áron termelhetnének, ha indokolatlan járulékos költségekkel nem sújtanák őket. A túl szigorú termékbesorolás miatt minden napelem után 114 forint/kg környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni (ami ráadásul nemzetközi összehasonlításban is túl magas). Ez mintegy 2000-2500 Ft-os (5%-os) moduláremelést jelent. Ezen felül terheli még a fotovoltaikus rendszereket a 27 százalékos áfa, amelynek a bázisa a már a termékdíjjal megemelt ár.

Annak érdekében, hogy a METÁR céljai teljesüljenek, a szabályozásokat felül kell vizsgálni,  a nap- és szélenergia számára kedvező feltételeket kell teremteni. A túl szigorú környezetvédelmi termékdíj azonnali csökkentését követeljük, illetve javasoljuk a napelem áfájának fokozatos csökkentését.

 

Átláthatóság, tervezhetőség, beruházói biztonság

 

Egy támogatási rendszer annál jobb, minél inkább ösztönző, költséghatékony, valamint biztonságot nyújt a befektetőknek. Ehhez legalább 10 éves szerződésekben kell gondolkodni: külföldi tapasztalatok azt mutatják, minél hosszabb a támogatási szerződés, annál nagyobb a beruházói kedv. A siker másik fontos szempontja, hogy a rendelkezésre álló keretösszegek elegendőek legyenek.

1. táblázat: FIT (KÁT) tarifák összehasonlítása Európa egyes országaiban [26]

( €ct/kWh)	FIT szél	FIT nap	Biogáz	Biomassza
Ausztria	8,95	8,24	12,51-18,67**	12,97
Csehország	7,3	2014 óta nincs	2014 óta nincs	5,4-9.7
Franciaország	8,2	12,6-13,3 (100 kW alatt, felette tender)	8,1-9,7***	4.34 ++ premium legalább 7.71
Németország	4,95-8,9	12,25 (40kW-ig), 10,95 (500kW-ig)	5,85-27,73	2,5-8
Görögország	10,5	8,7 (10 kW alatt) - 26,4 (naperőművek)	20-22	15-17
Magyarország	10-11	10 (20 MW-ig)	8-12	20 MW alatt: 4-12 20-50 MW 3-9 50 W felett 5-7
Portugália	7,5	25,7 (átlag)	10,2-11,7	10,2-11,9
Szlovákia	6,24-7	8,88 (30 kW-ig)	7-12	9,2-12
Nagy-Britannia	5,26 (100 kW - 1,5 MW)	4,5-4,8*	23	N/A
			** csak ha tisztán mg.-i hulladék
		* (3-féle tarifa az épület adottságaitől függően)	***már működők esetében 16,5-18

 

 

Miközben világszerte cél a megújulók piaci integrációja, valamint hogy a termelők hozzájáruljanak a többletköltségekhez (ld. kiegyenlítő energiaköltségek), nem szabad elfelejtkeznünk a megújuló energiaforrások járulékos előnyeiről. A „hagyományos” energiákhoz képest (fosszilis, nukleáris) jóval kedvezőbb a környezeti teljesítményük (pl. alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás, hulladékok, bányászat, biomassza-hasznosítás stb.). Az is tény, hogy a hagyományos energiaforrások évtizedek óta számos beruházási és működési támogatási formából profitálhattak, profitálhatnak mind a mai napig.

 

A METÁR pozitívumaként említhető, hogy a KÁT-os (vagyis kis-) termelőknek az értékesítéssel nem kell külön foglalkozniuk: 0,5 MW alatti erőművek esetén a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) fizeti a kiegyenlítő energia költségeit. A 0,5-1,0 MW közötti erőműveknek ugyan nem kell tendereljáráson részt venni, de a termelő értékesíti az áramot a piacon, és a termelő fizeti meg a kiegyenlítő energia költségeit. Ez némely termelőre túlzottan súlyos terhet róhat, és megnövelheti a megtérülés időtartamát. Ezt a megtérülési számításokban és a támogatási szerződés időtartamában figyelembe kell venni.

 

Az átláthatóság felé viszi a rendszert, hogy a kötelező átvételi ár és a 0,5-1 MW közötti erőművekre alkalmazandó „adminisztratív” zöld prémium meghatározásának alapjául szolgáló bázisárakat a 165/2016. METÁR kormányrendelet tartalmazza. A számítási módszertant MEKH rendelet fogja szabályozni, tehát ezek a számok és számítások minden szereplő számára átláthatóak, világosak. Ugyanakkor kérdéseket vethet fel, hogy a demonstrációs projektek kapacitástól függetlenül kivonhatóak az előírások alól (nem kell versenyezniük). Arról, hogy melyek lennének ezek a projektek, milyen technológiával indulnának, milyen kapacitással és milyen kritériumok alapján választják majd ki őket, még nem történt tájékoztatás.

 

A pályázati eljárás során elnyerhető prémium támogatások legfeljebb 20 évre szólnak. Tekintetbe véve, hogy a beruházások átlagos megtérülési ideje nagyjából 10 évre tehető, az ennél rövidebb támogatások elbizonytalanítják a befektetőket és nem ösztönzik kellően a megújulók térnyerését. Ideális esetben a szerződések a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően legalább 10-15 évre garantálják az átvételt. Természetesen nem cél a már megtérült, piaci alapon is működtethető erőművek túltámogatása, de megfontolandó a támogatási döntések felülvizsgálata, meghosszabbíthatósága.

 

A tervezhetőséget segíti, hogy a pályázaton kiírandó éves mennyiségeket a fejlesztési miniszter állapítja meg rendeletben a következő 5 évre, éves bontásban és évente aktualizálva, s hogy a tárgyévi, valamint következő évi mennyiségek nem csökkenthetőek. Hogy ezen belül hány tender lesz, a pályázatokat a lezárulás előtt mennyivel tudják kiírni, még nem tudható. Egy tendernaptár megalkotása és mihamarabbi publikálása segítené a beruházók tisztánlátását. Minél előbb ki kell alakítani egy előre kiszámítható, átlátható rendszert, mivel ha el akarjuk érni a 2020-as célokat, akkor legkésőbb 2019 végéig üzembe kell állítani az erőműveket. Éppen ezért garanciákat kell kérni arra, hogy a beruházók a támogatás elnyerése után 2 éven belül valóban megépítik az erőműveket. Természetesen ehhez az engedélyezési eljárásnak is igazodnia kell, tehát maximum fél éven belül el kellene bírálni a benyújtott engedélyeket, különben nem reális a 2019-es üzemkezdet.

 

A pályázók az ütemezés mellett más részletekre is kíváncsiak. Nem dőlt el a kiírás gyakorisága, hogy több kisebb egységre bontva vagy egyben érdemes pályázni, és nem tudni, hogy milyen energiaforrásokat preferál majd a kormány (illetve az illetékes minisztérium, az NFM).

 

A támogatási rendszerek összehangolása, kiszámíthatósága, nyilvánossága

 

A piacnak és a lakosságnak is érdeke, hogy biztosan előre lehessen látni, milyen típusú és célú támogatásokra, milyen ütemben, mekkora keretösszegek mellett számíthatnak. Ezért szükséges a tenderek és az egyéb állami támogatások (pl. lakossági energetikai pályázatok, hitelkedvezmények, beruházási támogatások) összehangolása, a menetrend mihamarabbi nyilvánossá tétele, minimum egy évre előre.

 

A lakosság energiahatékonysági és korszerűsítési beruházásainak támogatása kiemelten fontos, társadalmi és gazdasági hasznot hozó, a METÁR-on kívüli, de vele összehangolandó feladat. A Greenpeace javasolja, hogy  minden év elején, január 31-ig publikálják, milyen energetikai pályázatokat írnak ki az adott évben, milyen kerettel és milyen célokra. Így megfelelően előkészített pályázatok érkezhetnek, továbbá elkerülhető az a tendencia is, hogy a piac kivár, és ezért nem indulnak beruházások.

 

A villamosenergia-termelésben részt vevő fogyasztók/közösségek támogatása: pályázatok, kedvezményes hitelek

 

Örvendetesnek tartjuk, hogy a háztartási méretű kiserőművek továbbra is a szaldó-elszámolás keretében kapnak támogatást. Németország példája mutatja, hogy a hosszú távon tervezhető támogatási rendszer és biztos átvételi ár (kedvezményes hitelkonstrukciókkal párosulva) rendkívül hatékonyan fel tudja lendíteni az egyéni- és közösségi áramtermelést. Németországban az összes megújulóenergia-befektetés több mint felét magánszemélyek és társulások befektetései adták össze az elmúlt időszakban.

 

A jövő megújulókon alapuló hatékony energiarendszere rugalmas, decentralizált, földrajzilag jól elosztott kisebb egységekből áll majd össze (már csak a hálózati veszteségek elkerülése végett is), melynek fontos tagjai a háztartási/közösségi áramtermelők. Nem cél az, hogy a megújuló forrásból szükséges villamos energiát kevés, nagyobb, központosított erőmű termelje meg.

 

A megújuló energiahordozókra való átállásban kulcsszerep jut a termelésben részt vevő fogyasztóknak, ezért rendkívül fontos lenne, hogy ne szorulhassanak ki indokolatlanul, adminisztratív, technikai vagy gazdasági okokból az áramtermelési rendszerből,  valamint hogy számukra is előre tervezhető módon pénzügyi támogatásokat kínáljon az állam (pl. vissza nem térítendő támogatás, kedvezményes hitel formájában). Egy nemrégiben megjelent CE Delft-tanulmány szerint [27] az energiarendszer demokratizálásával az Európai Unió 2050-re 100%-ban átállhatna a megújuló energiák használatára, mégpedig úgy, hogy az uniós áramszükséglet felét közösségek, háztartások állítják elő. Úgy kell az elosztói területenként éves maximális kapacitáskorlátot meghatározni és a tendereket kiírni, hogy az egyéni, illetve közösségi termelők számára elegendő rugalmasság maradjon a rendszerben.

 

Technológiaspecifikus kiírások, a megújulók helyi adottságoknak megfelelő, diverzifikált rendszere

 

A magyar és az EU szabályozás megengedi technológiaspecifikus tenderek kiírását, amely egyes területeken a helyi adottságokat és az elérni kívánt diverzifikált energiamixet tekintve javasolható. Ez egybevág a CEER (Council of European Energy Regulators) ajánlásával. [28]

 

A METÁR azonban, amennyiben jelenlegi formájában valósul meg, jellemzően a napenergiás beruházások megvalósulását fogja eredményezni, azaz nem fogja megteremteni a szükséges, több szempontból is kedvező diverzifikációt, sőt, helyenként annak ellenében dolgozik.

 

Külön például szolgálnak erre a barna prémiumra vonatkozó előírások, amelyek szerint a támogatás maximális értéke az adminisztratív prémium 50%-a: 2016-ban 15,89 Ft/kWh (ld. METÁR pályáztatásról szóló NFM rendelettervezet 1. melléklet). Miközben a METÁR csak korlátozott mértékben teszi lehetővé új  biogázerőművek, biometán-erőművek megvalósulását, ez a felső határ alacsony volta miatt akár a már működő erőművek leállását is eredményezheti. Az EU-ban, a környező országokban is magasabb támogatott ár jellemző erre a szektorra. [29] Ezek a technológiák olyan járulékos környezeti előnyökkel járnak (ld. szerves hulladék hasznosítása, műtrágya kiváltására alkalmas fermentációs maradék, illetve a biometán mint gázhálózatba táplálható energiaforrás), hogy a biomassza-felhasználáson belül prioritást kellene, hogy élvezzenek. Ezzel szemben a hagyományos, öreg és elavult erőművekben történő  biomassza-égetés, illetve fosszilis energiahordozóval, hulladékkal történő együttégetés számára ez az összeg megfelelő, ami egy fenntarthatatlan gyakorlat további támogatását jelenti!

 

Jegyzetek

 

[1] Érvényes szabályozások:

2016. évi LXXXII. törvény a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításáról

165/2016. (VI. 23.) Korm. Rendelet a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról

166/2016. (VI. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

Készítés alatt álló szabályozások:

Új NFM rendelet a prémium típusú támogatás kiosztására irányuló pályázat kiírásának feltételeiről, a pályázati eljárás szabályairól, továbbá a kötelező átvételi rendszerben és a prémium típusú támogatási rendszerben, valamint a demonstrációs projektek támogatása során a támogatandó villamos energia maximális mennyiségéről és – opcionálisan – a maximális éves kifizetéséről, amire támogatási jogosultság kiosztható. Éves támogatási keret meghatározása a terhek korlátozására a tenderezés nélküli támogatásoknál (METÁR pályáztatásról és maximális kifizetésekről szóló NFM-rendelettervezet).

Valamint: MEKH-rendelet

[2] http://www.kormany.hu/download/4/fc/c0000/METAR%20NFM%20rendelet_Tsz_09_01.pdf

[3] http://2010-2014.kormany.hu/download/4/f8/70000/Nemzeti%20Energiastrat%C3%A9gia%202030%20teljes%20v%C3%A1ltozat.pdf

[4] A nemzetgazdasági miniszter 34/2016. (IX. 14.) NGM rendelete a Villamosmű Műszaki-Biztonsági  követelményei Szabályzat hatályba léptetéséről szóló 8/2001. (I I I . 30.) GM rendelet és a villamos művek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I . 22.) NGM rendelet módosításáról

A Kormány 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról

267/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

[5] http://2010-2014.kormany.hu/download/2/b9/30000/Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia_Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20terve%202010_2020%20kiadv%C3%A1ny.pdf

[6] http://nrgreport.com/cikk/2016/10/10/evi-25-milliardba-faj-a-szeleromuvek-mellozese

[7] http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600277.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=0 0000001.TXT

[8] http://www.negajoule.hu/

[9] A termelésben résztvevő fogyasztó (prosumer) = egyének, szövetkezetek, cégek vagy létesítmények, melyek fogyasztanak, ugyanakkor a hálózatra termelnek is áramot

[10] http://www.kszgysz.hu/index.php/download_file/view/905/1403/

[11] http://www.greenpeace.org/hungary/hu/hirek/publikaciok/Progressziv-EnergiaForradalom-2011-Magyar/

[12] http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/targets_en.pdf

[13] http://www.mekh.hu/beszamolo-a-magyarorszagi-megujuloenergia-felhasznalas-2004-2014-evi-alakulasarol

[14] http://rekk.hu/downloads/events/MET%C3%81R_WS_20160609_REKK_final.pdf

[15] http://rekk.hu/publikacio/49/a_megujulo_villamosenergia-tamogatasi_rendszer_metar_jovobeni_keretei_magyarorszagon

[16] http://energiaklub.hu/sites/default/files/paksii_nelkul_a_vilag_web.pdf

[17] https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/CountryDatasheets_June2016.xlsx

[18] http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/File:Primary_production_of_renewable_energy,_2004_and_2014_YB16.png

[19] http://rekk.hu/publikacio/54/honnan_fuj

[20] http://nrgreport.com/cikk/2016/06/10/meg-sok-a-kerdojel-a-metar-kapcsan

[21] http://www.kormany.hu/download/4/fc/c0000/METAR%20NFM%20rendelet_Tsz_09_01.pdf

[22] A nemzetgazdasági miniszter 34/2016. (IX. 14.) NGM rendelete a Villamosmű Műszaki-Biztonsági  követelményei Szabályzat hatályba léptetéséről szóló 8/2001. (I I I . 30.) GM rendelet és a villamos művek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I . 22.) NGM rendelet módosításáról

A Kormány 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról

267/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

[23] http://cdn.phys.org/newman/gfx/news/hires/2016/expertsantic.png

[24] http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/nincs_ter_ujabb_rezsicsokkentesre.238890.html

[25] http://nrgreport.com/cikk/2016/10/10/evi-25-milliardba-faj-a-szeleromuvek-mellozese

[26] Saját gyűjtés RES-Legal adatok alapján

http://www.res-legal.eu/compare-support-schemes/

[27] http://bit.ly/energycitizenstudy

[28] http://www.eurelectric.org/Download/Download.aspx?DocumentFileID=90259

[29] http://www.res-legal.eu/comparison-tool/