Bardóczi Sándor: A BKM Főkert Kertészeti Divízió munkatársai a III. kerületben Csillaghegyen, a Római fürdőtelepen található közel egy évszázados fasorok nagy rekonstrukciójára készülnek. Ez nagyjából 400 fát érint jellemzően kisebb, néhányuk esetében nagyobb mértékben az Emőd utcában, Zaránd utcában, Rozgonyi Piroskában, Dósa és Keve utcában, s ebből a 400 fából kiszűrtek 40 db-ot, amely már olyan veszélyes állapotban van a gyökérkorhadásai vagy a koronaalapi korhadásai és fertőzései miatt, hogy életveszélyt jelent a környezetében. A FŐKERT szeretne a munkákkal március 15-ig, a költési időszak kezdetéig végezni. Ennek érdekében - ahogy minden ilyen esetben - a beavatkozás előtt két héttel megkezdtük a lakossági tájékoztatást és a tulajdonos III. kerületi önkormányzatot is tájékoztattuk. Mivel a területet kiemelt figyelem övezi, ezért lakossági bejárást is tartottunk, sőt a FŐKERT a civilek levelére válaszolva az e hét pénteket is felajánlotta egy további részletes bejárásra, mert az elsőn csak az alapokig tudtunk eljutni, a rengeteg kérdés miatt.

Itt azonban tájékoztatáson van a hangsúly. Merthogy ez egy fenntartási és nem fejlesztési ügy, itt minősített favizsgálók szaktudására támaszkodunk, ahogy egy szívműtétnél meg szívspecialistára szoktunk. A szívműtét előtt természetesnek érezzük, hogy nem tartunk a beavatkozásról népszavazást és még azt is, hogy nem a gasztroenteorológustól (aki szintén orvos) várjuk a másodvéleményt szívvel kapcsolatos kérdésben. Mint ahogy az is természetes számunkra, hogy fejlesztési kérdésekben a funkciókról, tervről, változtatásról megkérdezzük a lakosságot és figyelembe vesszük a használóként nagyon is hasznos szakértői véleményeiket. De ez nem fejlesztési kérdés, hanem fenntartási és biztonsági.

Ezek a fasorok védendőek, mint fasor, és kiemelt fasorai a fővárosnak, ezért is foglalkozunk velük ilyen sokat. De nem az egyes faegyedeket védjük benne (ugyanis örök életet, de még ingyen sört sem tudunk a fáknak biztosítani), hanem a fasort magát, azt biztosítjuk, hogy folyamatosan fásított legyen az utca és egyszerre ne cseréljünk le mindent, hanem amit tudunk, annak hosszabbítsuk meg az életét, amit tudunk, azt gyógyítsunk, amit meg nem tudunk, azt szedjük ki és ültessünk helyette pótlást, lehetőleg jobb körülmények közé, mint ami az elődjének jutott.

A szűk, teleközművezett utcákban, ahol ezek a közműveknek a kiépülése, vagy az útszegély átépítések, kapubehajtók okozták a fák leromlását, gyökérzetének részleges elvesztését, ez extra kihívás. A fasorokhoz ezért is kell hozzányúlni, mert a szétszabdalt gyökerek sok helyen nem képesek eltartani ekkora lombkoronát és a fa elkezd száradni, ha nem metsszük azt meg. Ez sok esetben a korona 10%-os, sok esetben a 30%-os redukciójával jár, de emiatt a fa életképes marad, van esélye begyógyítani a sebszöveteit, s amelyik esetben nem, akkor is adunk neki 5-10 év élethosszabbítást. A helyi civilek egy csoportja kérdésekből és követelésekből álló levelet juttatott el a Főkerthez, amelyben többek között ezeknek a fáknak a gyökér-korona egyensúlyára hivatkoznak. Jelentem a Főkert pontosan arra készül, hogy ezekkel a beavatkozásokkal helyreállítsa a gyökér-korona egyensúlyát a fa megtarthatósága érdekében.

A fák élőlények, tehát egy idő után ők is meghalnak. A városokban ez az idő sokkal rövidebb, mert mi emberek a közlekedési és közmű igényeinkkel teszünk érte, hogy legyengítsük őket. Csodát pedig nem tudunk tenni mi sem. Csoda egy 100 éves fasor ebben a városban, de 150 éves fasor az nincs, mert az már túl van minden csodán. Éppen ezért a megértését kérem a beavatkozások miatt minden érintettnek. Mert veszélyes fát vagy ágat nem hagyhatunk magunk után. Amit ígérni tudunk, az a csak szükséges mértékű beavatkozás, és az, hogy amennyiben egy fát már el kell távolítani, annak a pótlását egy éven belül elvégezzük. A fa helyére fa kerül, az utca karaktere pedig megőrződik.

Az alábbi ábrák Szaller Vilmos egyik előadásából származnak és azt mutatják, hogy a nagy közmű átépítések és a motorizáció miatt hogyan változott a városi fák helyzete 1980 és 2010 között. Ennek hatásai pedig most kezdenek begyűrűzni az idős fáink állapotába. Ha a klímaváltozás nem lenne elég gond önmagában is, okozunk mi emberek gondot nekik eleget. Egy dolog nem változik sosem: mindig a Főkert vagy a kerületi zöld fenntartó lesz a főbűnös, hiszen miután mindenki más azon volt, hogy hogyan rövidítse le egy fa életét, nekik kell a veszélyes fákat kiszedni, vagy odaállni az érzelmileg felfűtött lakosság elé megmagyarázni, miért kell beavatkozni. Talán egyszer ez is megváltozik majd, ha egyre többen megértik a fenti sorok értelmét és a helyi politika is kiengedi a túszai közül a fasor rekonstrukció szakkérdéseit.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=9506711872705952

A favizsgálati lapok a Főkert honlapján természetesen megtekinthetők.

https://fokert.budapestikozmuvek.hu/munkalatok/FavagasZarand

Válasz

Bardóczi Sándor: A nyári zöldmetszést, gallyazást, zoológiai vizsgálatot leíró posztom alatt kialakult egy vita. Nemcsak ebből, a kaszálást és egyéb fenntartási munkákat kritizáló hozzászólásokból, panaszokból is rendre kiderül, a budapestiek zöme egyáltalán nincs azzal tisztában, hogy a budapesti zöldfelületekben mi a Fővárosi Önkormányzat mozgástere és hatásköre.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=8046725722037915&set=pcb.8046749635368857

Érdemes tehát erről is ismeretet átadni.

Budapesten 34 éve kétszintű önkormányzatiság működik. Ez nem olyan mint például Bécsben, ahol a főváros erős ernyőszervezetként borul a kerületekre, hanem ez egy mellérendelt viszony. A Fővárosi Önkormányzat 24. önkormányzatként sorol a 23 kerületi önkormányzat mellé. Nem fölé! Mellé!

A 90-es évek elején egy bizottság osztotta fel a közterületi vagyont a főváros, a kerületek, és a magyar állam között. Ez hol nagyon jól, hol nagyon rosszul sikerült. Ahol rosszul sikerült, ott a mai napig zajlik csere-bere, egymásnak átadás. Alapvetően a Főváros a városi nagyparkokban, főbb útvonalakon, kiemelt fasorokban gazda, de ez sajnos nem ilyen egyszerű. Tudunk olyan zöldsávról, aminek fele a kerületé, fele a fővárosé. Olyan fáról is, ami a miénk, de a kerülethatár keresztezi, tehát a felére az egyik kerület rendelete, a másik felére meg a másik kerület rendelete vonatkozik és a két rendelet mást állít róla. Olyan parkról is jócskán, ahol osztatlan közös a tulajdon. Sziszifuszi ebből rendszert csinálni. Az őszülés, kopaszodás legfőbb okai ezek a helyzetek.

Amikor azt mondom BKM FŐKERT Kertészeti Divízió, akkor én azokra a területekre gondolok, amelyet a zöldfelületeink üzemeltetésével megbízott cégünk lát el, gondoz. A fővárosiak zöme pedig minden másra is gondol, ami közterületi zöld. Pedig ez messze nem így van. A FŐKERT 600 hektárnyi területet kaszál és 250 ezer fát gondoz. De ebben a városban 50-szer ennyi közterületi zöldfelület, 1 millió közterületi fa és 4 millió erdőben élő fa van. És még messze nem beszéltünk az intézmények és a magánterületek zöldjéről.

Meglepetés: a közterületi zöld zömének kezelését a kerületek és az általuk megbízott önkormányzati cégek vagy alvállalkozók illetve állami terület esetén az állami szervek (Pilisi Parkerdő, MÁV, MÁV-HÉV, Városliget Zrt, Fiumei úti Nemzeti Emlékhely, KDV-VIZIG) látja el. Ez sajnos a lakosság túlnyomó többségének 34 évvel a rendszer kialakítása után sem nagyon világos, mert nem mondta el nekik senki, vagy nem elégszer. Így lehetett a Metropolban a “gaz fővárosa” pályázaton egy állami vízügyi terület az első és egy X. kerületi zöldfelület a második, miközben a fővárosra akartak mérget köpni. De így látnak gallyazási munkáknál okot a FŐKERT-re panaszkodni azok, akik valójában egy kerületi alvállalkozót, elmü-t, eon-t látnak a munkaterületen.

Nagyon nehéz ebben rendet tenni. A BP Fatár applikáció a városnak azon területein, ahol már a kerületek is csatlakoztak a nagy közös nyilvános adatbázishoz, ez sikerült. A Radó Dezső Tervben azt a célt tűztük ki, hogy a BP Fatár 2030-ig minden kerület zöld adatát tartalmazza majd. Köszönet azoknak a kerületeknek, akik már csatlakoztak, várjuk azokat, akik még nem. Itt bármely feltöltött zöldfelület, fa esetén rákattintva az objektumra, az adatlap második sora mutatja, kié az a valami. Ha az adatkezelő a FŐKERT, akkor a fővárosé. Ha egy kerület, akkor az övé. Minden adatlap alatt van panaszbejelentő gomb. Tehát ha probléma van, mailt lehet küldeni oda, ahova a fa, objektum tartozik. Időt, telefonálgatást, ideget lehet megspórolni vele. S tájékozódni lehet arról, valójában kié az a fa, vagy zöldfelület. Használjuk! Használják! Köszönjük! A BP Fatár app letölthető ingyenesen IOS-re és Androidra is.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=8056702527706901&set=pcb.8056719344371886

Válasz

FŐKERT: 309 hektárnyi erdőterülettel bővült a BP Fatár adatbázisa

2021 decemberében a FŐKERT munkája új feladatkörrel bővül. Immár 42 db, összesen 309,3 hektár alapterületű, fővárosi tulajdonú erdőterület kezelésével is foglalkozunk. Az új feladat elvégzésére új munkatársak is csatlakoztak a stábhoz, megalakult a Természetvédelmi Csoporttal szorosan együttműködő, ötfős Erdőkezelési Csoport.

A BP Fatár alkalmazásba újonnan bekerült erdő adatok között minden terület pontos földrajzi elhelyezkedése és fényképes ismertetője megtalálható, ez utóbbi a FŐKERT honlapján is elérhető (www.fokert.hu/erdok). Az egyes területek leírásaiból megismerhetjük azok jelenlegi állapotát, természeti értékeit, a veszélyeztető tényezőket és esetenként a felmérésekben feltárt rövid távú kezelési feladatokat is.

A minél természetesebb, őshonos fa- és cserjefajokból álló, hosszú távon önfenntartó erdőfoltok fenntartása, illetve a rossz állapotú erdők szakszerű kezelése Budapest biológiai sokféleségét növeli, élőhelyet kínál a városban élő állatok számára, hozzájárul a klímavédelemhez és a látogatható erdők a kirándulók számára is kiváló célpontot jelentenek.

Ha már régebben letöltötte a BP Fatár alkalmazást okoskészülékére, az új adatok frissítés után lesznek láthatók.
BP Fatár weboldal: https://infogardenweb.hu/bpfatar/

Válasz

A BP Fatár fa- és parkataszter alkalmazás bemutatása

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/a_bp_fatar_fa_es_parkataszter_alkalmazas_bemutatasa

„Budapesten a becsléseink szerint majdnem egymillió darab fa van a közterületeinken, ebből belátható, hogy mekkora óriási munka mire véget ér ez a térképezés. Ebben hívjuk segítségül a budapesti városlakókat, a kerületeket, hogy egy idő után majd Budapest teljes közterületi lefedettségét el fogjuk tudni érni.”
-- Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze

Válasz

BP Fatár online, böngészővel, asztali gépen nézhetően:

https://infogardenweb.hu/bpfatar/

Válasz

Városliget fakataszter:

https://ligetbudapest.hu/storage/70/V%C3%A1rosliget-fakataszter.pdf

Nincs a BP Fatár adatbázisában jelenleg,mert a Városliget Zrt. „nem adja oda”.

Válasz