Jövő héten tárgyal a kormány a fővárossal: 214 milliárd forint sorsát kérik számon Karácsonyékon | 2025. június 8.

Bár Budapest csődközeli állapotáról, illetve arról, hogy mi vezetett el ehhez nem közeledett a kormány és a főváros álláspontja, a kormány most új szerepkörbe lépett és azt állítják: készek segíteni a több mint 50 milliárdos hiánnyal küzdő fővárosnak. Gulyás Gergely és Latorcai Csaba viszont egyelőre inkább számonkérni, illetve a 2019-ben Tarlós által otthagyott 214 milliárd forintos tartalék sorsát mennek felkutatni a jövő hét elején.

A főváros vezetése szerint nem lesz nagy meglepetés, a kormányzati elvonások miatt minden félretett pénzt napi működési célokra kellett elkölteniük az elmúlt öt évben. Kiss Ambrus főigazgató részletesen is elmondta, hogy hova ment el a kormány által keresett tartalék, ami főváros szerint valójában nem is 214 milliárd forint volt.

https://telex.hu/belfold/2025/06/08/fovarosi-onkormanyzat-budapest-koltsegvetes-targyalas-kormany-gulyas-gergely-karacsony-gergely

Előzmény

Válasz

A központi forráselvonások drámai következménye az önkormányzatoknál
Kinek a csődje? | 2025. június 4.

Katasztrofális anyagi helyzetbe kerültek az önkormányzatok, akár ezer település is csődközelben lehet. A túlzott központi elvonás mellett visszaosztott pénzek sincsenek, ami már a fideszes vezetésű városoknak is fáj. Budapest mellett megyei jogú városok is küzdenek azért, hogy egyáltalán működni tudjanak.

Egy közép-magyarországi város egyik óvodája nem tudta kifizetni az áramszámlát. Hogy a szolgáltató ne kapcsolja le az áramot, a polgármester és alpolgármestere a saját fizetésükből egyenlítették ki a tartozást. Nem volt más forrás. Talán ez a történet írja le a legjobban, milyen állapotba és helyzetbe kerültek az önkormányzatok 2025 tavaszára.

Bár a hírek leginkább Budapest kivéreztetéséről szólnak – újabb fejezetként egy 10,2 milliárd forint értékű inkasszóról, ami a csőd közelébe taszította a Fővárosi Önkormányzatot –, számos más település és város is olyan helyzetbe került, amelyből nem biztos, hogy talál kiutat. A módosabb önkormányzatok elesnek a bevételeiktől, és csak vegetálnak, a kevésbé szerencsések pedig annyi forráshoz sem jutnak, amennyi a működéshez elegendő.

Nesze, sánta, itt egy púp

A folyamatosan emelkedő ún. szolidaritási adó mellett az idén kellemetlen meglepetésként ért több száz önkormányzatot az, hogy az előző évhez képest keletkező iparűzésiadó-többletet teljes egészében elvonja a kormány. Erről egy rendeletből lehetett tájékozódni, amelyet május első felében még csak véleményezési céllal küldött ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A tervezetre reagálva az érintett önkormányzatok azt kérték, legyen belátó a kabinet, és észszerű módon határozza meg az extra fizetnivalót, ne sarcolja túl a településeket, ám a szöveg néhány nappal később változtatás nélkül hatályba lépett. Ez a Fővárosi Önkormányzat esetében további 3,7 milliárd forint adófizetési kötelezettséget jelent, de Győr is kapott 1,7 milliárd, Komárom 1,3 milliárd, Kecskemét pedig 1 milliárd forint többletterhet.

Mindösszesen több mint 26 milliárd forint az újabb adófizetési kötelezettség a már meglévő, 361 milliárd forintnyi szolidaritási adó mellett. Budapestre így 93 milliárd forint jut – a kerületekre további 74, tehát a városra mindösszesen 167 milliárd forint –, Győrre 14, Debrecenre 11 milliárd forint, emellett 5 milliárd forint felett fizet Kecskemét, Miskolc, Budaörs, Szeged és Nyíregyháza. A legnagyobb arányú elvonást Budapest és a kerületei kapták, az iparűzési adó 55 százalékát kellene befizetni. Győrnél is különösen magas az arány, 45 százalék, a többi nagyvárosnál 26–35 százalék. Ez sem kevés, hiszen minden harmadik-negyedik forintról van szó.

Összesen 855 önkormányzat fizet szolidaritási adót, az újabb sarcot pedig közülük 485-en kapták a nyakukba. Mindezt úgy, hogy a települések a saját költségvetésüket rendre idén február–márciusban fogadták el, tehát miután összeállt a büdzsé, jött Nagy Márton, hogy lenne itt még egy tétel, hölgyek, urak. Könnyű belátni, hogy ha egy milliárdos vagy több százmilliós kiadás bekerül a rendszerbe, azt nem könnyű menedzselni; ráadásul nem csak egyetlen újabb kiadásról volt szó. A rendelet szerint a befizetéseket májusban kellett rendezni, és ez totálisan felboríthatja a gazdálkodást.

https://magyarnarancs.hu/belpol/kinek-a-csodje-276592
___

Egy május közepi törvénymódosítással készülhetett a kormány Budapest kivéreztetésére | 2025. június 2.

Jól előkészített módon készülhet a kormány földre vinni Budapestet, ugyanis a „szolidaritási hozzájárulással” fizetésképtelenné váló főváros vezetése fölé költségvetési biztost nevezhet ki az államkincstár vezetője egy néhány hete becikkelyezett törvénymódosítás alapján.

Mint arról beszámoltunk, a Magyar Államkincstár (MÁK) a héten az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás részeként inkasszóval leemelt 10,2 milliárd forintot a Fővárosi Önkormányzat számlájáról. A budapesti vezetés által el nem ismert sarc következtében a főváros a működésképtelenség határára került.

Korántsem váratlan és előkészítetlen azonban a kormány eljárása: egyrészt a 2019-ben még 5 milliárdos különadó erre az évre 89 milliárdra (!) emelkedett, vagyis az inflációs valorizálással és az iparűzési adó növekedésével korrigálva is kilenc-tízszeresére; másrészt az elmúlt hetekben egy törvénymódosítással készítették elő a jól körvonalazható következmények „megoldását”.

Az államháztartási törvénybe május első felében beillesztettek ugyanis egy kiegészítést, amely szerint ilyen helyzetben kirendelhető egy költségvetési biztos a MÁK elnöke által. A törvény szövege szerint akkor, ha „a helyi önkormányzat kedvezőtlen gazdálkodási helyzete ezt indokolttá teszi”, mert az önkormányzat „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetbe” kerül. A helyi önkormányzat „gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében” a biztos kirendelésének időtartama 12 hónap, ami később újabb egy évvel meghosszabbítható.

A kirendelt költségvetési biztos előzetesen véleményezi a tervezéssel, gazdálkodással, pénzügyi kihatással bíró kérdések szabályzatait, a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat, a tervezéssel, gazdálkodással és beszámolással összefüggő intézkedéseket, javaslatot tehet, ajánlást fogalmazhat meg a belső információáramlásokkal, gazdálkodási folyamatokkal, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, valamint dönt a kötelezettségvállalások ellenjegyzéséről.

-- Vagyis a kormány embere a költségvetés előkészítésétől a mindennapos kifizetésekig a teljes gazdálkodási felügyeletet átveheti a közvetlenül megválasztott önkormányzat – és ennek összes intézménye, vállalata – felett.

És ezzel még nincs vége, mert a jogszabály értelmében a kormány rendeletben állapíthat meg további részletelőírásokat a költségvetési biztos megbízásának feltételeiről, módjáról, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokról és körülményekről, feladatairól, intézkedéseiről, a tevékenységével, helyettesítésével, kapcsolatos szabályokról, valamint a kijelölés részletes szabályairól.

A május 13-a óta hatályos törvénymódosítás igénybevételével tehát a kormány lényegében átvehetné az irányítást a teljes főváros fölött. Másik oldalról azonban magára vállalna minden felelősséget azzal kapcsolatban, ami ezután Budapesten történik.

https://magyarnarancs.hu/belpol/egy-majus-kozepi-torvenymodositassal-keszulhetett-a-kormany-budapest-kivereztetesere-276577
___

Interjú
„Legalább állva haljunk meg”
Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere, az MKKP fővárosi frakciójának tagja | 2025. június 4.

Keményebb fővárosi fellépést szorgalmaz a ferenc­városi polgármester a kormány inkasszója miatt csőd felé robogó Budapesten. Szerinte most már a közgyűlési többség is hajlik erre.

Magyar Narancs: Hosszú ideje hallunk kommunikációs szinten a főváros csődjéről. A mostani helyzet mennyiben más?

Baranyi Krisztina: Elég erős jelzés, hogy legutóbbi inkasszó következményeként a főváros három nagy cégének munkavállalói számára kizárólag nettó bért tud utalni. Az idei költségvetésben útfelújításra Budapesten eredetileg összesen kétmillió forint volt betervezve, gondolhatja, hogy mennyi van felüljárókra vagy a hidak felújítására, közműfejlesztésre, beruházásra. Két éve folyószámlahitelből él a város, ritka az olyan nap, amikor pluszba szalad a számlánk. Sokan élnek sajnos Magyarországon folyószámlahitelből, ők tudják, mit jelent ez. Mínusz 50 milliárd forintnál tartunk, miközben a keret 60 milliárd forint. A cégeink is folyószámlahitelből működnek természetesen, nincs saját pénz. Fejlesztés, karbantartás, új ötlet már fel sem merülhet. Gyakorlatilag elfogyott a pénzünk az elmúlt hat év elvonásai és a covid, energiaválság hatásai miatt, az idei évre előírt majdnem 100 milliárd forintos szolidaritási adó teljesen ellehetetleníti Budapestet. Ott tartunk, hogy ha ezt befizeti a törvénynek megfelelően a főváros, akkor a közszolgáltatások egyik részére egyáltalán nem marad pénz. A tömegközlekedés önmagában a költségek nagyobbik felét teszi ki és most ott tartunk, hogy ha azt érintetlenül hagyjuk, de a színházaktól kezdve a vízszolgáltatáson át az idősotthonokig mindent leállítunk, akkor sem lenne elég pénz a szolidaritási adó kifizetésére. Tehát ha így marad, a tömegközlekedéshez kell nyúlni, hiszen csak ott van annyi tartalék.

MN: Ezzel a pénzügyi háttérrel nem volt hiba megvenni Rákosrendezőt?

BK: Nekem komoly fenntartásaim voltak ezzel az adásvétellel kapcsolatban, de végül azért szavaztam meg, mert vállalhatatlannak gondoltam, hogy mindenféle építési korlátozás nélkül engedjünk be a területre egy külföldi befektetőt. Az a fejlesztés egyetlen szempontból sem felelt volna meg a város érdekeinek, ezért nem volt más választásunk. Mivel a vételár összege a BKM-nél állt rendelkezésre, ami egy nonprofit cég, azt a pénzt onnan nem lehetett elvonni. A főváros pénzügyi helyzetét ez tehát nem befolyásolta. Másrészt ebben a helyzetben tízmilliárd forint csepp a tengerben

MN: Radikális megoldásokat javasolt a helyzet miatt a buszok blokádszerű parkoltatásától egészen a Puskás Aréna áramellátásának meccs közbeni lekapcsolásáig.

BK: Ezek valóban nem a megszokott politikai eszközök, de a helyzet sem az. A minden embert érintő közszolgáltatások működtetésével és a budapestiek 70 százalékának támogatásával a Fővárosi Önkormányzatnak jóval nagyobb mozgástere van, mint az ellenzék klasszikus politikai eszközei. Már akkor keményebb eszközöket szorgalmaztam, amikor a Covidra hivatkozva elvették a gépjárműadót. Ott már látszott, hogy a kormány főváros-politikája egyetlen dologról szól: hogy visszavegye azt. Az a 2019-es vereség nagyon fájt a Fidesznek, és már biztos voltam benne, hogy itt nem lesz megegyezés, belátás vagy tárgyalás és felelősség, csak politikai bunkósbot. Akkor még talán egyedül is maradtam ezzel a véleményemmel, de most már tényleg nincs nagyon hova hátrálni. Már a jogi lehetőségek is kérdésesek, hiszen ahogy látjuk, az inkasszót is teljesen törvénytelenül érvényesítették a fővárossal szemben. Úgy látom, hogy a budapestiek közhangulata is nagyon rezonál, ha nem is blokádra vagy áramtalanításra, de a tömegközlekedés korlátozására vagy időleges leállítására. Ezek nagyon súlyos lépések, rengeteg embernek okoznak kellemetlenséget, de a kormánynál már csak ezekkel az eszközökkel lehet bármit elérni. A főpolgármester kormányzati szereplőkkel történt tárgyalásainak eredménytelensége is ezt mutatja. Azt gondolom, hogy ebben a budapestiek szolidárisak lesznek a város vezetésével.

MN: Nem üt vissza, ha a főváros maga szabotálná a működést?

BK: Nem hiszem. A főváros és az ország működését nem lehet kettéválasztani. Szerintem annak a településnek a működtetésére, amely a GDP 38 százalékát termeli meg, minimum elégséges finanszírozást kellene adni. Sajnos a mi kormányunk nem így gondolja, de akkor legalább annyi pénzt adjon, amennyiből a tömegközlekedést lehet működtetni. Ehelyett nettó befizetői lettünk az államnak, ez más demokráciában szerintem elképzelhetetlen.

https://magyarnarancs.hu/belpol/legalabb-allva-haljunk-meg-276590

Előzmény

Válasz

Folyamatosan sírnak és picsognak – botrány lett a kormányszóvivő szavaiból | Jun 6, 2025

Van, aki folyamatosan sír és picsog az önkormányzati vezetők közül – ezt annak kapcsán mondta a Kormányinfón VV Eszter kormányszóvivő, hogy a szentendrei önkormányzat a szolidaritási hozzájárulás csökkentését kérte. Vitályos hozzátette: mindenki a saját háza táján söprögessen és nézze meg, hogyan lehet kiadásokat csökkenteni.

-- vendég Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke.

https://www.youtube.com/watch?v=meB5z_xKJoE
___

Felmerülhet, hogy a főváros éves, 400 milliárd forintos költségvetésében miért számít ennyire 25 vagy akár 50 milliárd forint, miért vitték perre a szolidaritási hozzájárulást | 2025. január 21.

Az utóbbi években Budapest költségvetése mindig nagyon szorosan jön ki, előfordul, hogy egyes bevételek beérkezéséig átmenetileg folyószámlahitelekből finanszírozták a működést, év végén pedig csak faktorálással tudták nullára kihozni a büdzsét (faktoring ügylet lényege, hogy a bankok megelőlegezik az adott cégnek járó pénzt, mivel a fővárosnak éppen nincs likvid forrása az összeg kifizetéséhez).

A napi működés finanszírozása mellett – BKK, BKV, közvilágítás stb. – arra már nem marad pénz, hogy saját forrásból nagyobb beruházásokba kezdjenek. Jelenleg Budapest gyakorlatilag összes nagyobb beruházását (például új CAF-villamosok) EU-s pénzből finanszírozzák, újabb projekteket is csak uniós pénzekre alapozva terveznek. Az idei költségvetésbe egyetlen nagyobb beruházást, a Flórián téri felüljáró felújítását tervezték be, kizárólag ezt tudták kigazdálkodni saját pénzből.

A kormány eközben nem segíti, hanem a szolidaritási hozzájáruláson keresztül inkább nehezíti Budapest gazdasági helyzetét. Emellett előfordul, hogy az ígért forrásokat csak késve, vagy végül egyáltalán nem adják oda.

https://telex.hu/belfold/2023/04/24/lanchid-felujitas-budapest-kormany-tamogatas

A Fidesz Karácsony Gergelyen időről időre számonkéri, hogy hova tüntette az elmúlt öt évben a Tarlós István által hátrahagyott, több mint 200 milliárd forintos tartalékot a főváros számlájáról.

https://telex.hu/belfold/2023/04/26/fovaros-tulelocsomag-penzugyi-helyzet-fidesz-tartalek-karacsony-gergely-214-milliard

Erre Karácsonyéknak az a válasza, hogy a kormány elvonásai, illetve a sorozatos válságok (Covid, energiaválság, orosz-ukrán háború) miatt megnövekedett költségek szép lassan felemésztették ezt a pénzt.

(Vagy például) A közösségi közlekedés forrásigénye például három év alatt 84 milliárd forinttal nőtt.

https://telex.hu/belfold/2025/01/21/karacsony-gergely-sajtotajekoztato-szolidaritasi-hozzajarulas-budapest-koltsegvetes-itelet
___

Karácsony: 227 milliárd forintot vont el a fővárostól a kormány három év alatt | 2023. április. 21.

A főpolgármester reagált elődje, Tarlós István szavaira, aki ismét arról beszélt, hogy leköszönésekor 200 milliárd forintot hagyott a főváros kasszájában.

Tarlós személyesen is kritizálta az utódját, úgy fogalmazott: Karácsony Gergelynek vagy külső nyomásra, vagy talán magától is az a kommunikációs technikája, hogy bármi történik, ami kedvezőtlen, azonnal valakire rámutat, mindenki lehet hibás, csak a jelenlegi városvezetés nem.

A volt főpolgármester szavaira Karácsony Gergely a Facebookon reagált. Azt írta, elárulja, hol van az a pénz, amit Tarlós István és a kormány rajtuk keres: „a Vodafone-ban, Tiborcz István tőkealapjaiban és a propagandamédia működtetésében”.

„Ugyanis az elmúlt évek kormányzati elvonásai egy az egyben elvitték ezeket a pénzeket, sőt még többet is” – magyarázta Karácsony. A főpolgármester szerint az elvonásokkal a kormány 227 milliárd forintot vitt el Budapesttől három év alatt. „Ehhez jönnek még a válságok »valódi« hatásai, a bevételek kiesése és a koronavírus, a menekültválság és az energiaválság miatti kiadás növekedése” – írta a városvezető.

https://hvg.hu/gazdasag/20230421_karacsony_tarlos_budapest_kormanyzati_elvonas
___

Elveszi a kormány az iparűzési adó többletet: Működésképtelenné válhatnak a települések? (Csőzik László, Érd polgármestere)

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/elveszi_a_kormany_az_iparuzesi_ado_tobbletet_mukodeskeptelenne_valhatnak_a_telepulesek_csozik_laszlo_erd_polgarmestere

Előzmény

Válasz

Kinek a hibája, ha leáll a tömegközlekedés? ... és miért történik mindez? | Baranyi

https://youtu.be/gf5zq-G7-dU?si=X4KSpOYo1r4XsUoj&t=548

Előzmény

Válasz

Ilyen volt a tömegközlekedés leállása Budapesten | 2025. június 6.

Leállt Budapest tömegközlekedése tíz percre péntek délben, néhány járat kivételével. A tulajdonosként erről döntő Fővárosi Önkormányzat szimbolikus lépésként döntött erről egy általuk igazságtalannak tartott pénzelvonás miatt. Tapasztalatunk szerint az utasokat nem rázta meg az apró kellemetlenség.

https://www.szabadeuropa.hu/a/ilyen-volt-a-tomegkozlekedes-leallasa-budapesten/33435957.html

Volt is, lesz is, ez itt a praxis,
Mindenkinek helyzete van.
Volt is, lesz is, itt is, de ott is,
Minden kornak rendszere van, de rendszere van.

https://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/3222/istvan-a-kiraly/gyarlo-az-ember-zeneszoveg.html

Előzmény

Válasz

Magyar Kétfarkú Kutya Párt: Nyolc helyszínen osztottunk ma ingyensört és ásványvizet a BKV leállása alatt, hogy megkönnyítsük a várakozás perceit.

A fővárostól 10,2 milliárd forintot vont el a kormány – ha a helyzet nem rendeződik, könnyen lehet, hogy legközelebb már nemcsak egy rövid figyelemfelhívó akció erejéig áll majd le a közösségi közlekedés, hanem sokkal hosszabb időre, mivel ténylegesen nem lesz pénz az üzemeltetésére. Budapestnek működnie kell!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1110603917767000

Előzmény

Válasz

Így fog kinézni a BKK-járatok pénteki leállása | 2025. június. 05.

Néhány járat kivételével az összes tömegközlekedési eszköz megszakítja az útját tíz percre.

Ahogy Karácsony Gergely főpolgármester korábban bejelentette, pénteken 11 óra 50 perctől tíz percre leáll a tömegközlekedés Budapesten. A Fővárosi Önkormányzat ezzel a közszolgáltatások fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Karácsony a HVG-nek adott interjúban azt mondta, ezt az első figyelmeztetést később 10 órás, 10 napos vagy 10 hetes leállás is követheti.

-- A közlekedés pénteki, 10 perces leállítása az első figyelmeztetés, lehet, hogy legközelebb 10 hétre áll le Budapest – mondta a HVG-nek Karácsony Gergely. A főpolgármester egy dolgot akar elérni: ne kelljen 57 milliárd forintnyi adót befizetni. Beleáll ebbe a harcba a kormánnyal, miközben hadakozik a közgyűlési frakciókkal is, mondván: „a felelősséget viselni kell, vagy haza lehet menni”.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) most arról adott ki közleményt, mire számíthatnak az utasok a leállás idején. Azt írták: azok a járművek, amelyek 11:50-kor épp két megálló között haladnak, még elviszik az utasokat a következőig, ott azonban megállnak, és csak déltől folytatják az útjukat. Ha nem tudnak beállni a megállóba, a járművezetők akkor is biztosítják az utasoknak a biztonságos leszállás lehetőségét.

A tízperces megállás nem érinti

-- a 100E Repülőtéri Expresszt,
-- a HÉV-eket,
-- a MÁV-csoport által üzemeltetett helyközi járatokat (azaz a korábbi Volánbuszokat),
-- a MOL Bubi közbringarendszert.

A BKK figyelmeztetett: a menetrendekben nem jelenik meg a leállás, ezért ebben az időszakban a BudapestGO által tervezett utazások nem lesznek pontosak. A menetrendi adatok a közterületi FUTÁR-kijelzőkön sem jelennek meg, csak a járatok újraindulását követően.

Karácsony Gergely hétfőn közölte, hogy „tulajdonosi döntésre” tíz percre leállítják a tömegközlekedési eszközöket, amivel azt szeretnék „megmutatni egy pillanatra, hogy mi van akkor, ha ez a város nem működik”.

https://hvg.hu/itthon/20250605_budapesti-kozlekedesi-kozpont-bkk-tiz-perces-leallas-tomegkozlekedes-karacsony-gergely-figyelmeztetes

Előzmény

Válasz

Hogy néz ki a tízperces leállás, megáll a metró az alagútban? | 2025. június 3.

Pénteken tíz percre leáll a tömegközlekedés Budapesten, jelentette be Karácsony Gergely. De hogy néz ez majd ki, 11.50-kor megáll a gázpedál a levegőben, megtorpannak a buszok a híd közepén, a metrók az alagútban?

Várhatóan nem lesz út/alagút közepén megtorpanás, a BKK a menetrendet úgy fogja alakítani,

-- hogy péntek 11.50 körül minden jármű be tudjon futni egy állomásra, és ott várja ki a leállás tíz percét délig,

mondta lapunknak Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke.

A metróállomásokon fokozzák a biztonsági őrök jelenlétét, mert elképzelhető, hogy a forgalmasabb megállóban feltorlódnak az utasok.

„Azért egy olyan időszakot választottunk, mert ez kevésbé okoz valódi problémát a városnak. Szeretnénk egy pillanatra megmutatni, hogy mi van akkor, ha ez a város nem működik” – mondta hétfőn a főpolgármester, hozzátéve, nem az a céljuk, hogy a közszolgáltatások sérüljenek.

„Azt gondolom, nincs hova hátrálnunk, nem tudunk és nem is akarunk újabb sarcokat kifizetni, amelyek egyébként törvénytelenek és tönkreteszik a várost, hanem fölvesszük a kesztyűt. Ennek az első lépése most, hogy tíz percig leáll a város, a következő lépés egy kétórás figyelmeztető sztrájk lehet, utána pedig már bármi jöhet” – mondta Karácsony.

A főpolgármester szerint ha egy hétre leállna a BKV, annak olyan súlyos gazdasági következménye lenne, hogy a kormánynak módosítania kellene a GDP-előrejelzéseket. „Ha leáll ez a város, akkor leáll a magyar gazdaság, és az a magyar kormánynak nagyon fog fájni” – mondta Karácsony, megjegyezve azt, hogy ha Budapest fizetésképtelen lesz, akkor Magyarország egyből a bóvli kategóriába kerülne a nagy hitelminősítőknél.

Múlt héten a Magyar Államkincstár – a főváros által vitatott, ezért be nem fizetett szolidaritási hozzájárulás miatt – 10,2 milliárd forintot emelt le a Fővárosi Önkormányzat számlájáról, így Budapest pénzügyi válsághelyzetbe került. A kialakult helyzet miatt a fővárosi önkormányzati cégeknél működő szakszervezetek demonstrációs és sztrájkbizottságot hoztak létre. Az érdekvédők a fővárosi frakcióktól azt kérték, fogjanak össze politikai hovatartozás nélkül, és mentsék meg Budapestet. A szakszervezetek azonnali konzultációra hívják Budapest főpolgármesterét és Orbán Viktor miniszterelnököt.

A szakszervezetek szerint amennyiben a kormány elveszi a főváros pénzét, akkor heteken belül megszűnik a budapesti közszolgáltatás, és komoly veszélybe kerül mintegy 27 ezer ott dolgozó ember megélhetése. Szerintük a működési csőddel a kormány nemcsak az ellenzéki vezetésű fővárost bünteti, hanem komolyan lefékezi a magyar gazdaságot is.

https://telex.hu/belfold/2025/06/03/bkv-bkk-budapest-leallas-metro-karacsony-gergely

Válasz

NEM TŰRNEK TOVÁBB - Nem tűrik tovább, hogy bántalmazzák őket az utasok, ezért közös akcióra készülnek a közlekedésben dolgozók - ezt az Egységes Közlekedési Szakszervezet közölte. A BKV, a vasutasok illetve a volánbusz dolgozói szerint egyre több támadás éri őket, különösen a sofőröket és a kalauzokat. Legutóbb húsvétkor Hatvanban támadt egy bliccelő utas a jegyvizsgálóra, aki súlyosan megsérült.

https://www.facebook.com/watch/?v=1246647164134417

Előzmény

Válasz

„Csak olyan sztrájk lehet, amit a miniszter megrendel” – Alkotmányozás után vakvágányon a közlekedés | 2025. április 19., 6:00

Hétfőn fogadta el a parlament többek között azt a törvénymódosítást, amit Semjén Zsolt és Lázár János még novemberben terjesztett be, és rögtön a kissé terjengős „közlekedési alkotmány” megnevezéssel illették. A Lázár által propagált jogalkotás átírta a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt, a benyújtók szerint azzal a céllal, hogy szolgáltatási minimumok meghatározásával egyszerűsítse és kiszámíthatóbbá tegye a közlekedést mindenhol.

A törvénymódosítás értelmében az állam mostantól csak „egyféle, az azonosítható utazási igények leghatékonyabb kiszolgálását célzó közlekedési módot” finanszíroz adott útvonalakon, ami szinte kizárja, hogy adott útvonalon például vonat és busz egyszerre közlekedhessen. Mindez gyakorlatilag törvényesíti a korábban már megkezdett vasúti vonalbezárásokat. A törvénnyel szemben még a javaslati fázisban rengeteg kritika érkezett mind közlekedési szervezetek, mind dolgozói érdekképviseletek részéről. A Közlekedő Tömeg civil szervezet korábbi állásfoglalása szerint

-- „Ez sajnos azt sejteti, hogy a járműhelyzet további romlását a Kormány nem karbantartással és járműbeszerzéssel, hanem úgy tervezi kezelni, hogy megteremti a törvényi lehetőségét annak, hogy ha nincs jármű, akár lényegesen ritkábban is közlekedhessenek a járatok. Innentől majd lehet a személyszállítási törvényre mutogatni, hogy járműfronton nincs semmi látnivaló, az utasoknak ennyi jár. (…)”

Az „alkotmány” másik fontos rendelkezése a fentiekkel párhuzamosan jelentősen visszavágja a dolgozók sztrájkjogát. A szakszervezetek korábban már jelentősen szűkített mozgásterét tovább szűkítették most azzal, hogy az eddig megállapított 66 százalékos sztrájk alatti „minimumszolgáltatás” mellé bevezették az évente kötelezően leadott ún. „sztrájkmenetrendet”, ami szigorúan szabályozza, hogy sztrájk esetén egészen pontosan milyen járatok és milyen időszakokban lehetnek érintettek.

A Mérce megkeresésére kedden Meleg János, a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) elnöke így kommentálta a sztrájkjog további szélsőséges csorbítását:

-- „A vasúti közlekedésben [már] az előző személyszállítási törvénynek köszönhetően értelmetlenné vált a sztrájk, mivel előírta a leközlekedő vonatok számát a még elégséges szolgáltatás biztosításával. Ez a mostani módosítás már kiterjed a közúti személyszállításra is, és annyiban más, hogy megítélésünk szerint csak olyan sztrájk lehet, amit a miniszter megrendel”

A VSZ arra is rámutatott, hogy a törvény mindössze megszövegezte a párhuzamos szolgáltatások finanszírozásának megszüntetését, de azoknak a megszűnése valójában már egy ideje realitás:

-- „a jelentős létszámhiány és a költségek csökkentése miatt is meg fog szűnni a párhuzamos közlekedés, amely a vidéki lakosságot hozza jelentős hátrányba. Ezért is integrálták a Volánt a MÁV Start Zrt-be.”

Vagyis az állam nem költ eleget a vidéki vonalak működtetésére, és a szolgáltatást végző dolgozók (vasutasok, buszvezetők, karbantartók, stb.) tiltakozási jogainak szűkítése és munkakörülményeinek alacsony színvonala miatt sosincs elegendő munkavállaló ebben a szektorban.

A dolgozóknak ugyanis bőven lenne miért tiltakoznia, talán éppen ezért is kellett tovább nyirbálni a leghatékonyabb eszközüket rá. Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) elnöke lapunk megkeresésére elmondta, hogy a Volán-dolgozók a MÁV-ba való beolvasztás után is komoly hátrányokkal szembesülnek napi munkájuk terén, amit a szakszervezeti vezető szerint elsősorban a vezetőség teljes hozzá nem értése okoz.
https://merce.hu/2024/02/14/eddig-a-beremelesert-harcoltak-ezutan-a-mav-volan-egybeolvadasaval-kell-megkuzdenie-a-volan-szakszervezetnek/

Dobi a helyzetet így írta le:

-- „Teljes káosz. Az integráció napjától, ami folyik, az a munkavállalók számára elfogadhatatlan. Rosszul számolják el a munkabéreket, senki nem tudja például, hogy miért kap kevesebbet: volt akinek csak a szabadságát számolták el, a táppénz kifizetések csúsznak, nem veszik figyelembe az előző munkáltatónál végzett munka idejét, 20 éve dolgozónak olyan igazolást állítanak ki, amivel nem hitelképes, stb.

-- Túl nagy lett a kabát azokra, akiket megbíztak a cég irányításával. A fenntartó egyszerűen nem áll a helyzet magaslatán. Blőd bakikat követnek el, erre nem lehet azt mondani, hogy „bocs tévedtünk”, folyamatosan követik el a hibákat. Olyan vezetőket kell ezekbe a székekbe ültetni, akik garantálni tudják a hibátlan működést – amit egyébként a buszvezetőktől kíméletlenül bevasalnak, de magukhoz nem ilyen szigorúak.”

Mindennek ellenére nagyon hasonló körülmények között nemrég sikerült már a Volán-dolgozóknak egy mintegy 56 százalékos részvételi arányú sztrájkot megszervezniük, ami jól mutatja, hogy az ágazatból még nem szállt el az önvédelmi ösztön.
https://merce.hu/2024/02/01/sikeres-sztrajk-nelkul-nem-kaptak-volna-ennyit-igy-ertekelte-a-beremelest-a-volan-szakszervezet/

Kérdés azonban, hogy a további jogelvonással mikor jön el az a pont, hogy a dolgozók feladják, és más munkahely után néznek.

Összességében tehát az „alkotmány” bármennyire is feltupírozták a fideszes honatyák, pusztán bebetonozza a már eddig is siralmas állapotú magyarországi közösségi közlekedés rossz tendenciáit, ahelyett, hogy épp ezeken próbálna meg segíteni, vagy legalább törvényi alapot teremtene arra, hogy hozzáértő, szakmai vezetéssel tovább lehessen lépni abból a kátyúból, amiből évtizedek óta nincs kiút.

Akinek pedig fontos a szakmai alapú működés, illetve az, hogy ne vándoroljanak el tömegével a közlekedési dolgozók, azt a sztrájk ellehetetlenítésével szelídítik, panaszkodássá silányítva az ágazat utolsó eszközét a tiltakozásra.

https://merce.hu/2025/04/19/csak-olyan-sztrajk-lehet-amit-a-miniszter-megrendel-alkotmanyozas-utan-vakvaganyon-a-kozlekedes/

Válasz