Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet: Abban az esetben, ha az ArrivaBus Kft. nem lesz hajlandó a társaságnál dolgozók alapbérét 10 %-al, 2025. október 1. napjával megemelni, akkor a SZAKSZ két napos sztrájk szervezésébe kezd!

A munkabeszüntetés megtartása esetén, az Budapest város közösségi közlekedésében jelentős fennakadásokat okozhat, ezért már most felhívjuk az ArrivaBus Kft. ügyvezetőjének a figyelmét, hogy a tárgyalás első napján fogadja el és teljesítse a SZAKSZ bérkövetelését, ezzel a sztrájk megtartása elkerülhetővé válik!

Dobi István
elnök

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1201702898666420

Előzmény

Válasz

Tisztelt ArrivaBus Dolgozók!
Kedves SZAKSZ Tagok!

Szakszervezetünk az ArrivaBus Kft-nél, 2025. szeptember 1. napjától 10 %-os alapbéremelés végrehajtását fogja kezdeményezni.

A jövő héten elindul az az internetes felmérés, aminek a végeredménye döntheti el, hogy a SZAKSZ meghirdeti-e a munkabeszüntetését az ArrivaBus Kft-nél, abban az esetben, ha a munkáltató elzárkózik a társaságnál, a munkavállalók bérfejlesztésétől.

A SZAKSZ nem tudja elfogadni azt, hogy az ArrivaBus-nál évek óta nincs a kollektív szerződéskötő szakszervezettel az adott évre szóló bérmegállapodás és gyakorlatilag a munkáltató a jogszabályokban előírt kötelező (minimálbér) bérfejlesztés végrehajtását hajtja végre.

Az is nagyon beszédes, hogy az ArrivaBus Kft. nem hajlandó a SZAKSZ számára, munkaügyi adatokat szolgáltatni! Ezáltal nagyon nehéz felmérni, hogy a társaság a környező autóbuszos cégekhez képest, milyen bérszínvonalon foglalkoztatja autóbuszvezetőit.

Tisztelt Autóbuszvezető Kolléganők, Kollégák!

Most Ti fogjátok eldöntitek azt, hogy bizalmat szavaztok-e szakszervezetünknek és rajtatok fog múlni, hogy együtt elinduljunk egy olyan úton, ami az ArrivaBus Kft-nél is megteremt egy olyan XXI sz. megfelelő foglalkoztatást és munkahelyi légkört, ahol a társaság a munkavállalóit, anyagilag és erkölcsileg is megbecsüli.

Kérlek Benneteket, hogy minél többen támogassátok a SZAKSZ-ot, annak érdekében, hogy a jelenleg kollektív szerződéskötő (Videoton Szakszervezet) szakszervezetet egy autóbusz-közlekedésben már bizonyított szakszervezet váltsa és számotokra egy sokkal kedvezőbb tartalmú kollektív szerződés megkötésére kerüljön sor az ArrivaBus-nál.

Dobi István
elnök

u.i.:
Erkölcsi megbecsülés: „Ez egy olyan motivációs eszköz, amely az őszinteségen, példamutatáson és hitelességen alapul, és gyakran elegendő lehet egy egyszerű "köszönöm" is az elismerés kifejezésére.”

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1196349352535108

Válasz

Jövő héten tárgyal a kormány a fővárossal: 214 milliárd forint sorsát kérik számon Karácsonyékon | 2025. június 8.

Bár Budapest csődközeli állapotáról, illetve arról, hogy mi vezetett el ehhez nem közeledett a kormány és a főváros álláspontja, a kormány most új szerepkörbe lépett és azt állítják: készek segíteni a több mint 50 milliárdos hiánnyal küzdő fővárosnak. Gulyás Gergely és Latorcai Csaba viszont egyelőre inkább számonkérni, illetve a 2019-ben Tarlós által otthagyott 214 milliárd forintos tartalék sorsát mennek felkutatni a jövő hét elején.

A főváros vezetése szerint nem lesz nagy meglepetés, a kormányzati elvonások miatt minden félretett pénzt napi működési célokra kellett elkölteniük az elmúlt öt évben. Kiss Ambrus főigazgató részletesen is elmondta, hogy hova ment el a kormány által keresett tartalék, ami főváros szerint valójában nem is 214 milliárd forint volt.

https://telex.hu/belfold/2025/06/08/fovarosi-onkormanyzat-budapest-koltsegvetes-targyalas-kormany-gulyas-gergely-karacsony-gergely

Előzmény

Válasz

A központi forráselvonások drámai következménye az önkormányzatoknál
Kinek a csődje? | 2025. június 4.

Katasztrofális anyagi helyzetbe kerültek az önkormányzatok, akár ezer település is csődközelben lehet. A túlzott központi elvonás mellett visszaosztott pénzek sincsenek, ami már a fideszes vezetésű városoknak is fáj. Budapest mellett megyei jogú városok is küzdenek azért, hogy egyáltalán működni tudjanak.

Egy közép-magyarországi város egyik óvodája nem tudta kifizetni az áramszámlát. Hogy a szolgáltató ne kapcsolja le az áramot, a polgármester és alpolgármestere a saját fizetésükből egyenlítették ki a tartozást. Nem volt más forrás. Talán ez a történet írja le a legjobban, milyen állapotba és helyzetbe kerültek az önkormányzatok 2025 tavaszára.

Bár a hírek leginkább Budapest kivéreztetéséről szólnak – újabb fejezetként egy 10,2 milliárd forint értékű inkasszóról, ami a csőd közelébe taszította a Fővárosi Önkormányzatot –, számos más település és város is olyan helyzetbe került, amelyből nem biztos, hogy talál kiutat. A módosabb önkormányzatok elesnek a bevételeiktől, és csak vegetálnak, a kevésbé szerencsések pedig annyi forráshoz sem jutnak, amennyi a működéshez elegendő.

Nesze, sánta, itt egy púp

A folyamatosan emelkedő ún. szolidaritási adó mellett az idén kellemetlen meglepetésként ért több száz önkormányzatot az, hogy az előző évhez képest keletkező iparűzésiadó-többletet teljes egészében elvonja a kormány. Erről egy rendeletből lehetett tájékozódni, amelyet május első felében még csak véleményezési céllal küldött ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A tervezetre reagálva az érintett önkormányzatok azt kérték, legyen belátó a kabinet, és észszerű módon határozza meg az extra fizetnivalót, ne sarcolja túl a településeket, ám a szöveg néhány nappal később változtatás nélkül hatályba lépett. Ez a Fővárosi Önkormányzat esetében további 3,7 milliárd forint adófizetési kötelezettséget jelent, de Győr is kapott 1,7 milliárd, Komárom 1,3 milliárd, Kecskemét pedig 1 milliárd forint többletterhet.

Mindösszesen több mint 26 milliárd forint az újabb adófizetési kötelezettség a már meglévő, 361 milliárd forintnyi szolidaritási adó mellett. Budapestre így 93 milliárd forint jut – a kerületekre további 74, tehát a városra mindösszesen 167 milliárd forint –, Győrre 14, Debrecenre 11 milliárd forint, emellett 5 milliárd forint felett fizet Kecskemét, Miskolc, Budaörs, Szeged és Nyíregyháza. A legnagyobb arányú elvonást Budapest és a kerületei kapták, az iparűzési adó 55 százalékát kellene befizetni. Győrnél is különösen magas az arány, 45 százalék, a többi nagyvárosnál 26–35 százalék. Ez sem kevés, hiszen minden harmadik-negyedik forintról van szó.

Összesen 855 önkormányzat fizet szolidaritási adót, az újabb sarcot pedig közülük 485-en kapták a nyakukba. Mindezt úgy, hogy a települések a saját költségvetésüket rendre idén február–márciusban fogadták el, tehát miután összeállt a büdzsé, jött Nagy Márton, hogy lenne itt még egy tétel, hölgyek, urak. Könnyű belátni, hogy ha egy milliárdos vagy több százmilliós kiadás bekerül a rendszerbe, azt nem könnyű menedzselni; ráadásul nem csak egyetlen újabb kiadásról volt szó. A rendelet szerint a befizetéseket májusban kellett rendezni, és ez totálisan felboríthatja a gazdálkodást.

https://magyarnarancs.hu/belpol/kinek-a-csodje-276592
___

Egy május közepi törvénymódosítással készülhetett a kormány Budapest kivéreztetésére | 2025. június 2.

Jól előkészített módon készülhet a kormány földre vinni Budapestet, ugyanis a „szolidaritási hozzájárulással” fizetésképtelenné váló főváros vezetése fölé költségvetési biztost nevezhet ki az államkincstár vezetője egy néhány hete becikkelyezett törvénymódosítás alapján.

Mint arról beszámoltunk, a Magyar Államkincstár (MÁK) a héten az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás részeként inkasszóval leemelt 10,2 milliárd forintot a Fővárosi Önkormányzat számlájáról. A budapesti vezetés által el nem ismert sarc következtében a főváros a működésképtelenség határára került.

Korántsem váratlan és előkészítetlen azonban a kormány eljárása: egyrészt a 2019-ben még 5 milliárdos különadó erre az évre 89 milliárdra (!) emelkedett, vagyis az inflációs valorizálással és az iparűzési adó növekedésével korrigálva is kilenc-tízszeresére; másrészt az elmúlt hetekben egy törvénymódosítással készítették elő a jól körvonalazható következmények „megoldását”.

Az államháztartási törvénybe május első felében beillesztettek ugyanis egy kiegészítést, amely szerint ilyen helyzetben kirendelhető egy költségvetési biztos a MÁK elnöke által. A törvény szövege szerint akkor, ha „a helyi önkormányzat kedvezőtlen gazdálkodási helyzete ezt indokolttá teszi”, mert az önkormányzat „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetbe” kerül. A helyi önkormányzat „gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében” a biztos kirendelésének időtartama 12 hónap, ami később újabb egy évvel meghosszabbítható.

A kirendelt költségvetési biztos előzetesen véleményezi a tervezéssel, gazdálkodással, pénzügyi kihatással bíró kérdések szabályzatait, a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat, a tervezéssel, gazdálkodással és beszámolással összefüggő intézkedéseket, javaslatot tehet, ajánlást fogalmazhat meg a belső információáramlásokkal, gazdálkodási folyamatokkal, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, valamint dönt a kötelezettségvállalások ellenjegyzéséről.

-- Vagyis a kormány embere a költségvetés előkészítésétől a mindennapos kifizetésekig a teljes gazdálkodási felügyeletet átveheti a közvetlenül megválasztott önkormányzat – és ennek összes intézménye, vállalata – felett.

És ezzel még nincs vége, mert a jogszabály értelmében a kormány rendeletben állapíthat meg további részletelőírásokat a költségvetési biztos megbízásának feltételeiről, módjáról, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokról és körülményekről, feladatairól, intézkedéseiről, a tevékenységével, helyettesítésével, kapcsolatos szabályokról, valamint a kijelölés részletes szabályairól.

A május 13-a óta hatályos törvénymódosítás igénybevételével tehát a kormány lényegében átvehetné az irányítást a teljes főváros fölött. Másik oldalról azonban magára vállalna minden felelősséget azzal kapcsolatban, ami ezután Budapesten történik.

https://magyarnarancs.hu/belpol/egy-majus-kozepi-torvenymodositassal-keszulhetett-a-kormany-budapest-kivereztetesere-276577
___

Interjú
„Legalább állva haljunk meg”
Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere, az MKKP fővárosi frakciójának tagja | 2025. június 4.

Keményebb fővárosi fellépést szorgalmaz a ferenc­városi polgármester a kormány inkasszója miatt csőd felé robogó Budapesten. Szerinte most már a közgyűlési többség is hajlik erre.

Magyar Narancs: Hosszú ideje hallunk kommunikációs szinten a főváros csődjéről. A mostani helyzet mennyiben más?

Baranyi Krisztina: Elég erős jelzés, hogy legutóbbi inkasszó következményeként a főváros három nagy cégének munkavállalói számára kizárólag nettó bért tud utalni. Az idei költségvetésben útfelújításra Budapesten eredetileg összesen kétmillió forint volt betervezve, gondolhatja, hogy mennyi van felüljárókra vagy a hidak felújítására, közműfejlesztésre, beruházásra. Két éve folyószámlahitelből él a város, ritka az olyan nap, amikor pluszba szalad a számlánk. Sokan élnek sajnos Magyarországon folyószámlahitelből, ők tudják, mit jelent ez. Mínusz 50 milliárd forintnál tartunk, miközben a keret 60 milliárd forint. A cégeink is folyószámlahitelből működnek természetesen, nincs saját pénz. Fejlesztés, karbantartás, új ötlet már fel sem merülhet. Gyakorlatilag elfogyott a pénzünk az elmúlt hat év elvonásai és a covid, energiaválság hatásai miatt, az idei évre előírt majdnem 100 milliárd forintos szolidaritási adó teljesen ellehetetleníti Budapestet. Ott tartunk, hogy ha ezt befizeti a törvénynek megfelelően a főváros, akkor a közszolgáltatások egyik részére egyáltalán nem marad pénz. A tömegközlekedés önmagában a költségek nagyobbik felét teszi ki és most ott tartunk, hogy ha azt érintetlenül hagyjuk, de a színházaktól kezdve a vízszolgáltatáson át az idősotthonokig mindent leállítunk, akkor sem lenne elég pénz a szolidaritási adó kifizetésére. Tehát ha így marad, a tömegközlekedéshez kell nyúlni, hiszen csak ott van annyi tartalék.

MN: Ezzel a pénzügyi háttérrel nem volt hiba megvenni Rákosrendezőt?

BK: Nekem komoly fenntartásaim voltak ezzel az adásvétellel kapcsolatban, de végül azért szavaztam meg, mert vállalhatatlannak gondoltam, hogy mindenféle építési korlátozás nélkül engedjünk be a területre egy külföldi befektetőt. Az a fejlesztés egyetlen szempontból sem felelt volna meg a város érdekeinek, ezért nem volt más választásunk. Mivel a vételár összege a BKM-nél állt rendelkezésre, ami egy nonprofit cég, azt a pénzt onnan nem lehetett elvonni. A főváros pénzügyi helyzetét ez tehát nem befolyásolta. Másrészt ebben a helyzetben tízmilliárd forint csepp a tengerben

MN: Radikális megoldásokat javasolt a helyzet miatt a buszok blokádszerű parkoltatásától egészen a Puskás Aréna áramellátásának meccs közbeni lekapcsolásáig.

BK: Ezek valóban nem a megszokott politikai eszközök, de a helyzet sem az. A minden embert érintő közszolgáltatások működtetésével és a budapestiek 70 százalékának támogatásával a Fővárosi Önkormányzatnak jóval nagyobb mozgástere van, mint az ellenzék klasszikus politikai eszközei. Már akkor keményebb eszközöket szorgalmaztam, amikor a Covidra hivatkozva elvették a gépjárműadót. Ott már látszott, hogy a kormány főváros-politikája egyetlen dologról szól: hogy visszavegye azt. Az a 2019-es vereség nagyon fájt a Fidesznek, és már biztos voltam benne, hogy itt nem lesz megegyezés, belátás vagy tárgyalás és felelősség, csak politikai bunkósbot. Akkor még talán egyedül is maradtam ezzel a véleményemmel, de most már tényleg nincs nagyon hova hátrálni. Már a jogi lehetőségek is kérdésesek, hiszen ahogy látjuk, az inkasszót is teljesen törvénytelenül érvényesítették a fővárossal szemben. Úgy látom, hogy a budapestiek közhangulata is nagyon rezonál, ha nem is blokádra vagy áramtalanításra, de a tömegközlekedés korlátozására vagy időleges leállítására. Ezek nagyon súlyos lépések, rengeteg embernek okoznak kellemetlenséget, de a kormánynál már csak ezekkel az eszközökkel lehet bármit elérni. A főpolgármester kormányzati szereplőkkel történt tárgyalásainak eredménytelensége is ezt mutatja. Azt gondolom, hogy ebben a budapestiek szolidárisak lesznek a város vezetésével.

MN: Nem üt vissza, ha a főváros maga szabotálná a működést?

BK: Nem hiszem. A főváros és az ország működését nem lehet kettéválasztani. Szerintem annak a településnek a működtetésére, amely a GDP 38 százalékát termeli meg, minimum elégséges finanszírozást kellene adni. Sajnos a mi kormányunk nem így gondolja, de akkor legalább annyi pénzt adjon, amennyiből a tömegközlekedést lehet működtetni. Ehelyett nettó befizetői lettünk az államnak, ez más demokráciában szerintem elképzelhetetlen.

https://magyarnarancs.hu/belpol/legalabb-allva-haljunk-meg-276590

Előzmény

Válasz

Folyamatosan sírnak és picsognak – botrány lett a kormányszóvivő szavaiból | Jun 6, 2025

Van, aki folyamatosan sír és picsog az önkormányzati vezetők közül – ezt annak kapcsán mondta a Kormányinfón VV Eszter kormányszóvivő, hogy a szentendrei önkormányzat a szolidaritási hozzájárulás csökkentését kérte. Vitályos hozzátette: mindenki a saját háza táján söprögessen és nézze meg, hogyan lehet kiadásokat csökkenteni.

-- vendég Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke.

https://www.youtube.com/watch?v=meB5z_xKJoE
___

Felmerülhet, hogy a főváros éves, 400 milliárd forintos költségvetésében miért számít ennyire 25 vagy akár 50 milliárd forint, miért vitték perre a szolidaritási hozzájárulást | 2025. január 21.

Az utóbbi években Budapest költségvetése mindig nagyon szorosan jön ki, előfordul, hogy egyes bevételek beérkezéséig átmenetileg folyószámlahitelekből finanszírozták a működést, év végén pedig csak faktorálással tudták nullára kihozni a büdzsét (faktoring ügylet lényege, hogy a bankok megelőlegezik az adott cégnek járó pénzt, mivel a fővárosnak éppen nincs likvid forrása az összeg kifizetéséhez).

A napi működés finanszírozása mellett – BKK, BKV, közvilágítás stb. – arra már nem marad pénz, hogy saját forrásból nagyobb beruházásokba kezdjenek. Jelenleg Budapest gyakorlatilag összes nagyobb beruházását (például új CAF-villamosok) EU-s pénzből finanszírozzák, újabb projekteket is csak uniós pénzekre alapozva terveznek. Az idei költségvetésbe egyetlen nagyobb beruházást, a Flórián téri felüljáró felújítását tervezték be, kizárólag ezt tudták kigazdálkodni saját pénzből.

A kormány eközben nem segíti, hanem a szolidaritási hozzájáruláson keresztül inkább nehezíti Budapest gazdasági helyzetét. Emellett előfordul, hogy az ígért forrásokat csak késve, vagy végül egyáltalán nem adják oda.

https://telex.hu/belfold/2023/04/24/lanchid-felujitas-budapest-kormany-tamogatas

A Fidesz Karácsony Gergelyen időről időre számonkéri, hogy hova tüntette az elmúlt öt évben a Tarlós István által hátrahagyott, több mint 200 milliárd forintos tartalékot a főváros számlájáról.

https://telex.hu/belfold/2023/04/26/fovaros-tulelocsomag-penzugyi-helyzet-fidesz-tartalek-karacsony-gergely-214-milliard

Erre Karácsonyéknak az a válasza, hogy a kormány elvonásai, illetve a sorozatos válságok (Covid, energiaválság, orosz-ukrán háború) miatt megnövekedett költségek szép lassan felemésztették ezt a pénzt.

(Vagy például) A közösségi közlekedés forrásigénye például három év alatt 84 milliárd forinttal nőtt.

https://telex.hu/belfold/2025/01/21/karacsony-gergely-sajtotajekoztato-szolidaritasi-hozzajarulas-budapest-koltsegvetes-itelet
___

Karácsony: 227 milliárd forintot vont el a fővárostól a kormány három év alatt | 2023. április. 21.

A főpolgármester reagált elődje, Tarlós István szavaira, aki ismét arról beszélt, hogy leköszönésekor 200 milliárd forintot hagyott a főváros kasszájában.

Tarlós személyesen is kritizálta az utódját, úgy fogalmazott: Karácsony Gergelynek vagy külső nyomásra, vagy talán magától is az a kommunikációs technikája, hogy bármi történik, ami kedvezőtlen, azonnal valakire rámutat, mindenki lehet hibás, csak a jelenlegi városvezetés nem.

A volt főpolgármester szavaira Karácsony Gergely a Facebookon reagált. Azt írta, elárulja, hol van az a pénz, amit Tarlós István és a kormány rajtuk keres: „a Vodafone-ban, Tiborcz István tőkealapjaiban és a propagandamédia működtetésében”.

„Ugyanis az elmúlt évek kormányzati elvonásai egy az egyben elvitték ezeket a pénzeket, sőt még többet is” – magyarázta Karácsony. A főpolgármester szerint az elvonásokkal a kormány 227 milliárd forintot vitt el Budapesttől három év alatt. „Ehhez jönnek még a válságok »valódi« hatásai, a bevételek kiesése és a koronavírus, a menekültválság és az energiaválság miatti kiadás növekedése” – írta a városvezető.

https://hvg.hu/gazdasag/20230421_karacsony_tarlos_budapest_kormanyzati_elvonas
___

Elveszi a kormány az iparűzési adó többletet: Működésképtelenné válhatnak a települések? (Csőzik László, Érd polgármestere)

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/elveszi_a_kormany_az_iparuzesi_ado_tobbletet_mukodeskeptelenne_valhatnak_a_telepulesek_csozik_laszlo_erd_polgarmestere

Előzmény

Válasz

Kinek a hibája, ha leáll a tömegközlekedés? ... és miért történik mindez? | Baranyi

https://youtu.be/gf5zq-G7-dU?si=X4KSpOYo1r4XsUoj&t=548

Előzmény

Válasz

Ilyen volt a tömegközlekedés leállása Budapesten | 2025. június 6.

Leállt Budapest tömegközlekedése tíz percre péntek délben, néhány járat kivételével. A tulajdonosként erről döntő Fővárosi Önkormányzat szimbolikus lépésként döntött erről egy általuk igazságtalannak tartott pénzelvonás miatt. Tapasztalatunk szerint az utasokat nem rázta meg az apró kellemetlenség.

https://www.szabadeuropa.hu/a/ilyen-volt-a-tomegkozlekedes-leallasa-budapesten/33435957.html

Volt is, lesz is, ez itt a praxis,
Mindenkinek helyzete van.
Volt is, lesz is, itt is, de ott is,
Minden kornak rendszere van, de rendszere van.

https://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/3222/istvan-a-kiraly/gyarlo-az-ember-zeneszoveg.html

Előzmény

Válasz

Magyar Kétfarkú Kutya Párt: Nyolc helyszínen osztottunk ma ingyensört és ásványvizet a BKV leállása alatt, hogy megkönnyítsük a várakozás perceit.

A fővárostól 10,2 milliárd forintot vont el a kormány – ha a helyzet nem rendeződik, könnyen lehet, hogy legközelebb már nemcsak egy rövid figyelemfelhívó akció erejéig áll majd le a közösségi közlekedés, hanem sokkal hosszabb időre, mivel ténylegesen nem lesz pénz az üzemeltetésére. Budapestnek működnie kell!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1110603917767000

Előzmény

Válasz

Így fog kinézni a BKK-járatok pénteki leállása | 2025. június. 05.

Néhány járat kivételével az összes tömegközlekedési eszköz megszakítja az útját tíz percre.

Ahogy Karácsony Gergely főpolgármester korábban bejelentette, pénteken 11 óra 50 perctől tíz percre leáll a tömegközlekedés Budapesten. A Fővárosi Önkormányzat ezzel a közszolgáltatások fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Karácsony a HVG-nek adott interjúban azt mondta, ezt az első figyelmeztetést később 10 órás, 10 napos vagy 10 hetes leállás is követheti.

-- A közlekedés pénteki, 10 perces leállítása az első figyelmeztetés, lehet, hogy legközelebb 10 hétre áll le Budapest – mondta a HVG-nek Karácsony Gergely. A főpolgármester egy dolgot akar elérni: ne kelljen 57 milliárd forintnyi adót befizetni. Beleáll ebbe a harcba a kormánnyal, miközben hadakozik a közgyűlési frakciókkal is, mondván: „a felelősséget viselni kell, vagy haza lehet menni”.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) most arról adott ki közleményt, mire számíthatnak az utasok a leállás idején. Azt írták: azok a járművek, amelyek 11:50-kor épp két megálló között haladnak, még elviszik az utasokat a következőig, ott azonban megállnak, és csak déltől folytatják az útjukat. Ha nem tudnak beállni a megállóba, a járművezetők akkor is biztosítják az utasoknak a biztonságos leszállás lehetőségét.

A tízperces megállás nem érinti

-- a 100E Repülőtéri Expresszt,
-- a HÉV-eket,
-- a MÁV-csoport által üzemeltetett helyközi járatokat (azaz a korábbi Volánbuszokat),
-- a MOL Bubi közbringarendszert.

A BKK figyelmeztetett: a menetrendekben nem jelenik meg a leállás, ezért ebben az időszakban a BudapestGO által tervezett utazások nem lesznek pontosak. A menetrendi adatok a közterületi FUTÁR-kijelzőkön sem jelennek meg, csak a járatok újraindulását követően.

Karácsony Gergely hétfőn közölte, hogy „tulajdonosi döntésre” tíz percre leállítják a tömegközlekedési eszközöket, amivel azt szeretnék „megmutatni egy pillanatra, hogy mi van akkor, ha ez a város nem működik”.

https://hvg.hu/itthon/20250605_budapesti-kozlekedesi-kozpont-bkk-tiz-perces-leallas-tomegkozlekedes-karacsony-gergely-figyelmeztetes

Előzmény

Válasz

Hogy néz ki a tízperces leállás, megáll a metró az alagútban? | 2025. június 3.

Pénteken tíz percre leáll a tömegközlekedés Budapesten, jelentette be Karácsony Gergely. De hogy néz ez majd ki, 11.50-kor megáll a gázpedál a levegőben, megtorpannak a buszok a híd közepén, a metrók az alagútban?

Várhatóan nem lesz út/alagút közepén megtorpanás, a BKK a menetrendet úgy fogja alakítani,

-- hogy péntek 11.50 körül minden jármű be tudjon futni egy állomásra, és ott várja ki a leállás tíz percét délig,

mondta lapunknak Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke.

A metróállomásokon fokozzák a biztonsági őrök jelenlétét, mert elképzelhető, hogy a forgalmasabb megállóban feltorlódnak az utasok.

„Azért egy olyan időszakot választottunk, mert ez kevésbé okoz valódi problémát a városnak. Szeretnénk egy pillanatra megmutatni, hogy mi van akkor, ha ez a város nem működik” – mondta hétfőn a főpolgármester, hozzátéve, nem az a céljuk, hogy a közszolgáltatások sérüljenek.

„Azt gondolom, nincs hova hátrálnunk, nem tudunk és nem is akarunk újabb sarcokat kifizetni, amelyek egyébként törvénytelenek és tönkreteszik a várost, hanem fölvesszük a kesztyűt. Ennek az első lépése most, hogy tíz percig leáll a város, a következő lépés egy kétórás figyelmeztető sztrájk lehet, utána pedig már bármi jöhet” – mondta Karácsony.

A főpolgármester szerint ha egy hétre leállna a BKV, annak olyan súlyos gazdasági következménye lenne, hogy a kormánynak módosítania kellene a GDP-előrejelzéseket. „Ha leáll ez a város, akkor leáll a magyar gazdaság, és az a magyar kormánynak nagyon fog fájni” – mondta Karácsony, megjegyezve azt, hogy ha Budapest fizetésképtelen lesz, akkor Magyarország egyből a bóvli kategóriába kerülne a nagy hitelminősítőknél.

Múlt héten a Magyar Államkincstár – a főváros által vitatott, ezért be nem fizetett szolidaritási hozzájárulás miatt – 10,2 milliárd forintot emelt le a Fővárosi Önkormányzat számlájáról, így Budapest pénzügyi válsághelyzetbe került. A kialakult helyzet miatt a fővárosi önkormányzati cégeknél működő szakszervezetek demonstrációs és sztrájkbizottságot hoztak létre. Az érdekvédők a fővárosi frakcióktól azt kérték, fogjanak össze politikai hovatartozás nélkül, és mentsék meg Budapestet. A szakszervezetek azonnali konzultációra hívják Budapest főpolgármesterét és Orbán Viktor miniszterelnököt.

A szakszervezetek szerint amennyiben a kormány elveszi a főváros pénzét, akkor heteken belül megszűnik a budapesti közszolgáltatás, és komoly veszélybe kerül mintegy 27 ezer ott dolgozó ember megélhetése. Szerintük a működési csőddel a kormány nemcsak az ellenzéki vezetésű fővárost bünteti, hanem komolyan lefékezi a magyar gazdaságot is.

https://telex.hu/belfold/2025/06/03/bkv-bkk-budapest-leallas-metro-karacsony-gergely

Válasz