Péntek - 2010. október 15-e - 14 óra

Pénteken - 2010. október 15-én - 14 órakor a svájci tv egyenes adásban közvetítette azt a pillanatot, amikor a Sissi nevet viselő fúrópajzs (TBM) déli irányból átfúrta az utolsó centimétereket a Gabi I.fúrópajzs (TBM) által északról fúrt "nyugati-alagút"-től elválasztó kőzetet.

Az alagút ötlete 1947-ben öltött először formát, majd végleges kivitelben és megvalósításra való döntésre (népszavazással) 1992-ben került sor. Az alagút-munkálatok tényleges kezdete (robbantásokkal) 1999 november 4-én történt. A fúrópajzsok (4 db.) 2002 novemberében indultak munkába és teljesítményük napi 25-35 méter a talajtól függően. A világrekordot 2009 nyarán állították fel 56 méter/nap teljesítménnyel.

Ami a fenti kép alján létrához hasonló tárgy látható, az alagútat szimbolizálja. Ugyanis az alagút két, kereken 9 m átmérőjű cső 40 m távolságban. A párhuzamos csöveket 312,5 méterenként táróvályatok kötik össze. Északon Erstfeld községnél kezdődik az alagút 475 m. tengerszintfeletti magasságon és Bodio községnél végződik 321 m. t.sz.felett. A teljes hossz 57 km, azaz a nyugati-cső 56978 m, a keleti-cső 57091 m hosszú.

Az új alagút jelentősége az alábbi rajzon jobban érzékelhető.

Jelenleg az 1111 m. magasan lévő Göschenen-Airolo alagúton keresztül folyik a vasuti közlekedés Európában Észak és Dél között. A vonatoknak 600 méteres magasságot kell leküzdeni. Ha az új alagúton a vasúti közlekedés 2016 végén megindul, akkor ezen az útszakaszon 1 teljes órával fog csökkeni az utazási idő.

A fenti képen az első etapp áttörés dél felől 2006 szeptember 6-án.

Az alábbi képen egy elágazás látható. Tudniillik a táv egy és kétharmadánál lehetőséget teremtenek, hogy egy teljes szerelvény félreállítható legyen, valamint szükség esetén javításra, vagy a szerelvény alagút-váltására.

Svájcban a vonatok utazási sebessége 130 km/óra, az alagút üzembeállításával ezen a vonalon az utazási sebesség 200, max 250 km/óra lesz. A kanyartól függő bedőléses felépítménnyel rendelkező vonatszerelvények fognak közlekedni. Naponta 200-250 szerelvény. A vonatokban a rádió, telefon és internet kapcsolat az alagútban is működni fog.

Az alagút megvalósítása tetemes anyagi ráfordítást, óriási elektromos energiát és 8 emberéletet követelt.

Jelenlegi számítások szerint (ha nem jön közbe valami?!) kb. 20 000 000 000 Frankba fog kerülni a vállalkozás.

Akit a műszaki része is érdekel, néhány adat a fúrópajzsokról:

A képen csak a fúrófej látható, mert az utánfutóval együtt 400 m hosszú. A fej súlya 2077 tonna, 10 motor hajtja a 9,58 m átmérőjű, 62 db. vésővel ellátott tárcsát. A teljes alagút bórásához 23 ezer darabot használtak fel. a vésőtárcsákból.

A 4 fúrópajzs naponta max. 252 MWóra elektromos energiát fogyasztott 8 éven keresztül. Ezzel az energia ugyancsak naponta 16800 családi ház (kb.50 ezer lakosú város) fogyasztásával egyenlő.

 

Az új Gotthard vasúti alagút építése
Asztalos István

Bevezető

A közelmúltban a Magyar Betonszövetség szakmai kirándulást szervezett Svájcba, az épülő új Gotthard vasúti alagút építésének megtekintésére. A program szakmai sikeréről a Holcim Hungária Zrt. és a Sika Hungária Kft. munkatársai, továbbá svájci anyacégeik szakértői gondoskodtak. Ismertetésem a Sika cégcsoport által, 2007. július 16-án Sarnenben megtartott előadás (Szerzői: Steve Hoffer és Jürg Schlumpf, fordította: Berecz András) felhasználásával, a Pollegio látogatóközpontban és az építési helyszínen kapott egyéb információk és tájékoztató anyagok, valamint a www.alptransit.ch honlap alapulvételével készült.

 

 

1. ábra – Az építkezés képe Bodio-Pollegio körzetében

 

1. Az európai vasúti hálózat fejlesztése

Az elmúlt 20 évben egész Európában épültek nagysebességű vasúti pályák, amelyek hálózata 2020-ra el fogja érni a 20.000 km-t. Ez azt jelenti, hogy jelenleg is és a jövőben is nagyon jelentős fejlesztések folynak európa-szerte. A fejlesztések eredményeképpen jelentősen csökken a vasúti menetidő Európa nagyobb városai között. Ezzel fokozatosan javul a vasút versenyképessége az utóbbi időben jelentősen olcsóbbá vált légi közlekedéssel szemben. E hálózat része az az összeköttetés is, amely Zürich és Milánó között.

 

2. ábra – Az európai gyorsvasúti hálózat fogja lehetővé tenni az óránként 200-250 km/h sebességű vasúti forgalmat.

 

2. A Gotthard alagutak története
Az első vasúti Gotthard alagutat 1882.január 1-én adták át a forgalomnak. Ennek a 14,98 km hosszú alagútnak az építése 9 évet vett igénybe, költsége 44,4 milló euronak megfelelő összeg volt, azaz kb. 2.950 euroba került egy méter alagút megépítése. Az építkezésen annak idején 3.900 fő dolgozott, akik közül 177-en vesztették életüket az építkezés során. Ez az alagút a 206 km hosszú Gotthard vasút részeként épült meg. Merész fordulóalagútjaival és lélegzetelállító hídjaival ez a 125 éves vonal ma is az egyik legfontosabb vasúti összeköttetésnek számít Európában.

 

3. ábra – Az első Gotthard vasúti alagút építése

 

A közúti Gotthard alagút építését 1970-ben kezdték el, majd 10 év építést követően 1980. szeptember 5-én adták át a forgalomnak. Az alagút hossza 16,92 km volt, az építkezés költsége 450 milló eurora rúgott, azaz fajlagosan kb. 26.000 euroba került egy méter alagút megépítése. A munkálatokban 700 fő vett részt, akik közül 17-en lelték halálukat az alagút építése közben. Ez az alagút – amelyet csodás alpesi tájak, kanyargós szerpentinek között ér el az utazó – tette lehetővé a közúti kapcsolatot Nyugat-Európa északi és déli része között. Az áttörést, amely az alagútépítők fontos dátuma, 6 évvel az építkezés megkezdése után, 1976. szeptember 16-án érték el.

4. ábra – A Gotthard közúti alagút építése

 

3. Az új Gotthard vasúti alagút építése
Az új Gotthard vasúti alagút megépítésével az utazási idő jelentősen rövidebb lesz. Ma 3 óra 40 perc alatt érnek a vonatok Zürichből Milánóba. Ez az időtartam 2 óra 40 percre fog csökkenni az új vonal teljes kiépítését követően, amelyből mintegy 20 millió ember profitálhat.

Az AlpTransit teljes szakaszán 3 alagút megépítésére van szükség.

Az elsőt, amelyet Zürich és Litti között terveztek 20 km hosszban megépíteni, végül két szakaszra osztották. Az első szakaszt Zürich és Thalwill között már 2000-ben átadták a forgalomnak. A Zimmerberg bázisalagút teljes kiépítésére később kerül majd sor.

A második alagút a Gotthard bázisalagút, amelynek építése most folyik. Teljes hossza 57 km lesz és megépítésével ez lesz a világ leghosszabb vasúti alagútja. Az alagút megépítésének gondolata nem mai keletű. Az első ötleteket már 1947-ben papírra vetették. Mivel az alagút különböző kőzetek és talajviszonyok között halad, közepe táján mintegy 2000 m szikla magasodik föléje, nagyon gondos előkészítő munkára volt szükség.

A Szövetségi Tanács 1995-ben hagyta jóvá a Gotthard bázisalagút két egyvágányú alagútra kidolgozott előterveit. A két alagút kereken 40 m távolságra épül meg egymástól, amelyet 325 méterenként kötnek össze egymással. Irányváltásra, azaz a vonatoknak egyik alagútból a másikba való áthaladására két helyen: Sedrun és Faido közelében lesz lehetőségük.

5. ábra – Az AlpTransit vasútvonal helyszínrajza

Ugyanitt lesznek elhelyezve a szellőztető rendszerek, az egyéb műszaki helyiségek, valamint a biztonsági- és kapcsolóberendezések is. Ugyancsak Sedrun és Faido körzetében épül ki két-két vész-megállóhely is, amelyek – biztonsági okokból – páronként egymással a két alagúttól függetlenül lesznek összekötve.

A harmadik alagút Lugano és Bellinzona között fog megépülni 15 km hosszban. Az alagút közepe táján, Sigirinonál 1997 és 2000 között már készítettek egy 3,1 km hosszú feltáró alagutat a geológiai viszonyok feltérképezése érdekében. A Ceneri bázisalagút átadását 2016-ra tervezik. A három alagút környezetének magassági viszonyai a 6. ábrán láthatók.

6. ábra – Az AlpTransit vasútvonal három alagútjának környezete
____________________________________________________________

 

 

A Gotthárd-alagút (németül Gotthard-Tunnel) egy közúti alagút elnevezése Svájcban, mely az Alpokon átkelő Zürich–Milánó útvonal részét alkotja (Európa egyik legforgalmasabb közlekedési útvonala). A világon a 2. leghosszabb közúti alagút, hossza 17 km, Göschenent és Airolót köti össze. Az A2-es autópálya halad át rajta.

Sokáig a 2091 m magas Gotthárd-hágó biztosította az összeköttetést Uri és Ticinokantonok, a Reuss és a Ticino völgye között. A hágó azonban a téli időjárás miatt csak júniustól októberig járható, ezért szükségessé vált az alagút építése. A vasúti alagutat 1872-1881 között építették meg, ezt egy évszázaddal később ez a közúti (autópálya-) alagút követte. Napjainkban is építik a korszerű vasúti közlekedésnek megfelelő második vasúti alagutat (vagy bázisalagutat), amely a tervek szerint 2017-re készül majd el.

Építését 1970-ben kezdték el, s 1980. szeptember 5-én adták át a forgalomnak. Az alagút hossza 16,92 km lett, az építkezés költsége 450 milló euróra rúgott, fajlagosan kb. 26 000 euróba került egy méter megépítése. A munkálatokban 700 fő vett részt, akik közül 17-en itt lelték halálukat. Ez az építmény, melyet csodás alpesi tájak, kanyargós szerpentinek szegélyeznek, tette lehetővé a közúti kapcsolatot Nyugat-Európa északi és déli része között. Az áttörést, amely az alagútépítők fontos dátuma, 6 évvel az építkezés megkezdése után, 1976. szeptember 16-án érték el.

2001. október 24-én alagúttűz miatt 11-en vesztették életüket. A balesetek megelőzése érdekében 80 km/h-s sebességkorlátozást és 150 m-es követési távolságot írtak elő. Igen jelentős a teherautóforgalom (napi mintegy 3500 kamion halad át az alagúton).

Lásd még

• Lötschberg bázisalagút
• A leghosszabb alagutak listája
• Gotthárd-bázisalagút
• Gotthárd vasúti alagút

Külső hivatkozások

• Hivatalos weboldal
• Gotthard: ein kleiner Überblick 1980–2002 (németül)

Forrás:
http://ismeret.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=98318

hu.wikipedia.org

http://www.focus.de/wissen/wissenschaft/geowissenschaft/tid-19610/gotthard-basistunnel-ein-jahrhundertbauwerk-kurz-vor-der-vollendung_aid_544859.html
http://de.wikipedia.org/wiki/Neue_Eisenbahn-Alpentransversale

http://www2.beton.hu/hirek/A%20Gotthard%20alagut%20Asztalos%20cikk.pdf
Asztalos István - Sika Hungária Kft.: www.mtm-magazin.hu (magyar nyelven) (html). mtm-magazin.hu, 2007. december 6. (Hozzáférés: 2010. október 16.)
Fajth Tibor: Svájc, Panoráma útikönyvek, Budapest, 1987
GEO magazin, 2006. június, 102-120 pp.