PATAKI HAJNAL (Csíkszereda/Erdélyi-Délvidéki régió) a Magyar Fotóművészek Világszövetségének FOTÓMŰVÉSZ tagja, a világszövetség által szervezett XXV. Nemzetközti-Magyar Fotószalonon Általános kategóriában PÖRGÉS A PERONON c. fotójára KIEMELKEDŐ ALKOTÁS minősítést kapott.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1418165700322914

Gratulálunk, további sok sikert kívánunk.

https://www.mfvsz.com/hu/tagsag/tagsag/pataki-hajnal

Válasz

Az alul járó 12-es.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10164083961634236

Előzmény

Válasz

Photo Toni Schneiders -- Watching free of charge (1952)

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1288815926618639

Válasz

Nincs se víz, se áram, se net, de elég, hogy hét ágra süt a nap | 2025. december 21.

„A kint tartózkodásom alatt egyáltalán nem volt meleg víz, az áramkimaradások pedig szinte mindennapossá váltak. Az internet lassúságára és az áruhiányra addigra már fel voltam készülve, hiszen ezekkel 2023-ban is nap mint nap szembesültem. A helyzet ilyen mértékű romlása mégis mellbevágó volt” – mesélte a Telexnek Szász Lilla. És hozzátette, hogy ha valaki előzetes tájékozódás, elegendő készpénz és élelem nélkül érkezik Kubába, nagyon gyorsan egy szabadulószobához hasonló rémálomban találhatja magát.

Vansben vagy Nike-ban járnak, Bruce Lee-ért és a Miami Heatért, a Pepsiért és a Taxisofőrért, az Iron Maidenért és Che Guevaráért rajonganak. Azokon a ritka napokon pedig, amikor működik az országban a net, büszkén pózolnak, és gördeszkás trükkökkel frissítik az Insta-profiljukat. A Mert talán holnap kisüt a nap képein Havanna hatalmas, megviselt skate parknak tűnik. Elszánt tizen- és huszonévesek a lakói. Megállt körülöttük idő.

Szász Lilla a budapesti tranzit.hu és a havannai Artista X Artista magyarországi és kubai művészek részére meghirdetett rezidencia- és csereprogram keretein belül járt először Havannában 2023-ban. Két évvel később pedig saját szervezésben tért vissza, hogy folytassa a megkezdett munkát. Fiatalokat fotózott, akik a városi internetes hotspotok köré tömörülve kommunikálnak egymással és a külvilággal. Kubában 2016 óta érhető el az internet. Már amikor elérhető.

Szász Lilla munkáiról elsőre Larry Clark fotói és filmjei jutottak eszembe – a Külvárosi rockerek című 2005-ös film szerintem különösen közeli referencia. A fotós Ryan McGinley műveit, illetve a kubai Alejandro González AM-PM című sorozatát említi a fontos inspirációi között.

https://www.icp.org/browse/archive/constituents/larry-clark

https://ryanmcginley.com/

http://www.alejandrogonzalez-studio.com/downloads/Alejandro-Gonzalez-dossier-20190930.pdf

„A 2010-es évek végén fiatal kubai alkotók egy csoportja már elkezdett egy teljesen új narratívát építeni a szigetről, saját közösségeikben és a külvilág számára egyaránt. Az el paquete korszakától a mobilinternet megjelenéséig fokozatosan hibrid történetmesélőkké váltak: egyszerre voltak vloggerek, utcai riporterek és hétköznapi srácok. Olcsó telefonokkal, szakadozó wifiparkokkal és a kubai élet összes nehézségével együtt olyan mikrosztár-identitásokat hoztak létre, amelyek mindig a cubano de a pie, vagyis a hétköznapi emberek valóságára fókuszáltak, tudatosan nem a politikára.

A Mert talán holnap kisüt a nap című sorozatból a tervek szerint 2026 márciusában, az INDA Galériában nyílik majd kiállítás a Budapest FotóFesztivál keretein belül, a kubai fotókból pedig közösségi összefogással készül egy album is, amelynek itt lehet hozzájárulni a munkálataihoz.

https://www.ulule.com/because-the-sun-may-rise-tomorrow/
___

700 méter a havannai Calle G és a Paseo del Prada utcák hossza, ahol a kubai fiatalok szívesen lógnak, mert itt található a 35 nyilvános wifi-pont egyike a kommunista ország fővárosában. Erről a 700 méterről kapta címét az az anyag, amit Szász Lilla fotográfus két éve készített a városi törzsekről. Kuba azóta még súlyosabb válságba süllyedt, és a második rész már azokra az elszánt fiatalokra koncentrál, akik az exodus ellenére az országban maradtak (az elmúlt néhány évben a 11 milliós Kuba lakóinak legalább a tizede elhagyta az országot, amit a kubai történelem legnagyobb exodusaként tartanak számon). A fotográfussal a kubai fiatalok ellenállásáról beszélgettünk, és arról, hogy ebben hogyan segít nekik az országban 2016 óta elérhető internet.

https://qubit.hu/2025/03/01/kubai-fiatalok-akiknek-a-deszkazas-es-a-szorf-jelenti-a-lazadast

Válasz

A punk New Yorkban soha nem halt meg, csak átalakult | 2025. november 30.

Emmanuel Rosario 1989-ben, dominikai bevándorlók gyermekeként született New Yorkban. Számára a fényképezés sokáig nem művészi útkeresés vagy önmegvalósítási projekt, hanem a hétköznapokból való menekülés volt. A Harlemben töltött, gyakran feszült és kiszámíthatatlan gyerekkora 2006-ban gyökeresen megváltozott, amikor egy fényképezőgépet kapott ajándékba. A fotózás lehetőséget teremtett, hogy megértse és feldolgozza a körülötte lévő valóságot.

https://www.emmanuelrosario.com/

Korán hatottak rá azok az alkotók – Mary Ellen Mark, Nan Goldin, Larry Clark –, akik őszinte, sokszor kegyetlenül közeli képeken keresztül mutatták be a társadalom peremére szorult közösségeket. Később barátja, Theo Gosselin is inspirálta, aki hasonlóan intim, személyes tekintettel közelített az általa fotózott emberekhez. Ez az elemi közvetlenség lett Rosario saját munkájának alapvetése is.

https://telex.hu/foto/2025/11/30/nyc-punk-scene-emmanuel-rosario-mai-mano-haz

Emmanuel Rosario NYC Punk Scene című kiállítása 2025. október 28. és december 7. között ingyenesen megtekinthető a Mai Manó Házban.

Válasz

A világ legnagyobb fából készült vasúti hídja elhagyatottan áll 2025.11.17.

Kalifornia sivatagos, sziklás vidékén, az Anza-Borrego-sivatagi nemzeti park mélyén egy lenyűgöző mérnöki csoda áll elhagyatottan. A Goat Canyon Trestle a világ legnagyobb, teljes egészében fából készült vasúti állványhídja, amely lehetetlennek tartott vasútvonal merész, de végül kudarcba fulladt álmának állít emléket.

A hidat a San Diego and Arizona Eastern vasútvonal részeként építették, amelyet gyakran csak a „lehetetlen vasútvonal”-ként emlegettek. A célja az volt, hogy San Diegót közvetlen vasúti összeköttetéssel kapcsolják össze El Centróval, elkerülve a hosszabb, Los Angelesen keresztüli kerülőútvonalat.

Az 1919-ben elkészült vonal építése hatalmas kihívást jelentett. A mérnököknek át kellett küzdeniük magukat a Carrizo-szurdok zord, instabil terepén. Az alig 18 kilométeres szakaszon 17 alagutat és 14 hidat kellett építeniük, folyamatosan küzdve a sziklaomlásokkal és a szélsőséges időjárással.
Szükségből született híd

A Goat Canyon Trestle eredetileg nem szerepelt a tervekben. A sors 1932-ben szólt közbe, amikor egy földrengés hatására a 15-ös alagút beomlott. A vasúttársaságnak gyors és tartós megoldásra volt szüksége az útvonal helyreállításához. A válasz egy gigantikus híd megépítése volt a kanyon felett.
A hidat 1932-33-ban építették, és több szempontból is a mérnöki leleményesség mintája.

Bár acélból gyorsabb lett volna megépíteni, a mérnökök a tartósabb vörösfenyő mellett döntöttek. A sivatagi kanyonban ugyanis extrém a napi hőingadozás, ami a fémet rideggé tette és kifáradásos töréshez vezethetett volna. A fa ezzel szemben rugalmasabban viselte a körülményeket.

Sőt, a hidat szögek nélkül építették meg, és enyhe, 14 fokos ívet kapott, hogy jobban ellenálljon a kanyonban süvítő erős szeleknek. Bár a források kissé eltérnek, a híd hossza 182 és 229 méter között van, magassága pedig eléri az 57-61 métert, ez nagyjából 18-20 emelet magasságának felel meg.

https://player.hu/kaland/a-vilag-legnagyobb-fabol-keszult-vasuti-hidja

Előzmény

Válasz

A hatvanas években az Astoriánál adták át Budapest első gyalogos aluljáróját | 2025.12.02.

1963. november 30-án adták át Budapest első gyalogos aluljáróját az Astoriánál. Bár ma már természetesnek vesszük, hogy a forgalmas csomópontokon a felszín alatt közlekedünk, hat évtizeddel ezelőtt ez a létesítmény igazi szenzációnak, a „nagyvárosiasodás” és a modernizáció jelképének számított.

Miért pont az Astoria?

A hatvanas évek elejére Budapest forgalma kezdett megváltozni. Bár az autók száma még messze elmaradt a maitól, a Rákóczi út és a Múzeum körút találkozása már akkor is a város egyik legzsúfoltabb pontja volt. A felszíni gyalogátkelők lassították a forgalmat, és egyre nagyobb volt a balesetveszély.


A döntést azonban nemcsak a felszíni forgalom befolyásolta, ekkor ugyanis már javában zajlott a 2-es metró építése. Bár maga a metróállomás csak évekkel később, 1970-ben nyílt meg, a felszín alatti tér kialakítását összehangolták a leendő állomás kijárataival.

A „futurisztikus” technológia

Az aluljáró nem csupán egy betonfolyosó volt, a korabeli sajtó és a közvélemény a technológiai fejlettség netovábbjaként tekintett rá. A Corvin Áruház után ez volt az egyik első hely, ahol a budapestiek mozgólépcsővel találkozhattak közterületen. A falakat borító csempeburkolat, a neonvilágítás és a tágas terek mind a szocialista modernizmus jegyében születtek, azt hirdetve: Budapest felzárkózik a nyugati metropoliszokhoz.

A teljes alapterület, beleértve a folyosókat és a gépészeti helyiségeket, lenyűgöző méretű volt. A létesítmény 35 millió forintba került, ami akkoriban hatalmas összegnek számított.
Egy korszak kezdete és a koncepcióváltás

Az Astoria aluljáró átadása új korszakot indított a budapesti várostervezésben. Ez volt a nyitánya annak a – ma már sokat vitatott – koncepciónak, amely a gyalogosokat a föld alá kényszerítette, hogy a felszínt teljes egészében átadja az autóforgalomnak.

Az Astoriát követte az EMKE (a Blaha Lujza téren), a Ferenciek tere (akkor Felszabadulás tér) és a Nyugati tér aluljárórendszere. Bár a közlekedésszervezés szempontjából ezek a műtárgyak évtizedekig szolgálták a gyorsabb autóforgalmat,

-- a mai, emberközpontú várostervezés már igyekszik visszahozni a gyalogosokat a felszínre,

lásd a zebrák visszaállítását a Blahán vagy a Ferenciek terén.

Az Astoria ma

Az átadáskor a közlekedési lámpák hangolását is megváltoztatták, és megszüntették a felszíni zebrákat. Ez volt az első lépés afelé, hogy a Rákóczi út egyfajta „városi sztrádává” alakuljon, és amiért a város a mai napig küzd a zaj- és szmogterheléssel.

Bár ma már több helyen kelhetünk át a felszínen, ha ma lesétálunk az Astoriánál, még mindig ugyanott kelhetünk át a kereszteződés alatt, mint 1963-ban. Az aluljáró túlélte a rendszerváltást, a forgalom átalakulását, és ma is naponta tízezrek haladnak át rajta.

https://player.hu/eletmod/astoria-aluljaro

Válasz

Olcsó szállodák, naplemente, neon | 2025. november 16.

„Udvarias, szép képeket készíteni nem nehéz. Szerintem sokkal érdekesebb annak a szélén táncolni” – mondta Robby Müller, olyan filmek operatőre, mint az Alice a városokban, a Párizs, Texas vagy éppen a Hullámtörés.

Müller képei pedig néha gyönyörűek voltak, de nem feltétlenül úgy, ahogy gondolnánk, a szépség mindig valami homályos, koszos, neonfényes, lelakott térben, vagy a lemenő naptól megvilágított, végtelen autóúton lapult, nem pedig egy képeslapon. Esetleg egy Polaroid-fotón.

https://telex.hu/foto/2025/11/16/robby-muller-polaroid-foto-usa-fotomuveszet-biff

Válasz

Őszi kilátások: Orgonás megálló - Fogaskerekű

https://www.facebook.com/photo/?fbid=25490872810518345

Válasz

Ezek 2025 legbámulatosabb természetfotói
24.hu | 2025. 10. 15.

A fődíjat ebben az évben Wim van den Heever dél-afrikai fényképész érdemelte ki, aki egy elhagyatott bányászvárosba látogató barna hiénát kapott lencsevégre. Ez óriási teljesítmény, hiszen ezek az állatok rendkívül ritkán kerülnek az ember szeme elé, jóformán csak mozgásérzékelős vadkamerák kihelyezésével lehet elcsípni őket. A díjnyertes fotográfus is ezzel a módszerrel kapta le a hiénát, ám még így is majdnem 10 évet kellett várnia, mire sikerrel járt.

A fénykép különlegességéhez hozzáad a helyszíne is, a fotón látható példányt ugyanis egy elhagyatott bányászvárosban örökítette meg. A Namíbiában található Kolmanskop kísértetváros egykor egy gyémántbánya köré jött létre, amelynek kiapadása után az 1950-es években teljesen elnéptelenedett. A sivatagi homok azóta belepte az utcákat és az épületeket, ezzel a turisták és fotósok számára népszerű látványossággá téve a települést.

Van den Heever különleges alkotásán kívül számos másik képet is díjazott a Természettudományi Múzeum, ezek közül néhányat alábbi galériánkban lehet megtekinteni:

https://24.hu/tudomany/2025/10/15/az-ev-termeszetfotosa-dij-2025-legjobb-termeszetfotok-galeria/

Válasz