Lackfi János: Nagyapámnak van egy Trabantja,
időnként teljesen szétszereli meg összerakja,
az a kocsi egy csoda,
mondja Nagyapám,
csoda, hogy megy,
mondja Nagyanyám,
vannak még csodák,
bámulnak az emberek fejcsóválva
a kékes ködbe, amit Nagyapám
pöfögtet maga után.
Mikor szétszereli,
az udvaron sehova se szabad lépni,
mindenütt a Trabant van,
Nagyanyám ki se mehet petrezselymet tépni
a konyhakertbe, nehogy rálépjen
a Trabi szívére, májára, veséjére
vagy más létfontos szervére.
Érdekes, hogy a Trabant
összeszerelése után mindig marad
pár felesleges alkatrész,
aminek Nagyapám sehol se talált helyet,
a kocsi mégis mindig működik utána.
Nagyapám idővel már
legalább a fele alkatrészt kihagyta,
a Trabi mégis él és virul és zötyög és fújtat,
és fejcsóválva
köhög a füstjétől mindenki.

Kép: Urbán Tamás/Fortepan

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1316749943140105

Válasz

Budapest,
Margit híd, budai hídfő, hurokvégállomás, 1979.
Thomas Dvorák fotó

https://www.facebook.com/photo/?fbid=3046271948888705

Válasz

A fizikus báró és a hegymászó lányok: Eötvös Loránd, a fotós előlép | 2025.07.25. | Kult

Több mint 400 fényképből álló válogatás jelent meg a Fortepanon az egyik legnagyobb magyar fizikus, Eötvös Loránd hagyatékából. A tudós kultúrpolitikusról eddig csak kevesen tudták, hogy a boldog békeidők korának egyik legjelentősebb amatőr fényképésze volt, aki térhatású sztereofényképeken örökítette meg rajongva szeretett alpesi hegyeit, a nagyvárossá fejlődő Budapestet és a környező falvakat. Még saját fizikai kísérleteit is. És mindenekelőtt egy olyan család mindennapjait, amely mindvégig az óriási hegycsúcsok bűvöletében élt.

Még ha sok régi fényképet láttunk is az előző századforduló korából, ezek a fotók egészen szokatlanok és megdöbbentőek. Két jól öltözött lány szoknyában, zakós hegyi vezetők társaságában, magasan a felhők felett, egy örök hóval borított alpesi hegycsúcs tetején. A fiatal hölgyek közül az egyik már a kilátásban gyönyörködik, a másik még felfelé kaptat, de olyan lazán, mintha az Esterházy utcai Fizikai Intézet lépcsőházában kaptatna fel a lakásukhoz. Eltekintve persze a kötéltől: ez az egyetlen jele annak, hogy mégis 3000 méter fölött járnak, és nem a lapos Budapesten. A képsorozat egyik következő kockáján már mind az öten egymás mellett állnak a Monte Cristallo havas ormán.

Egy másik fényképen ugyanezek a lányok olyan meredek sziklafalon másznak fel – erre teljesen alkalmatlannak tűnő öltözékben –, ami kizárólag zergék számára testhezálló, de semmiképpen sem ajánlható a boldog békeidők fiatal úri hölgyeinek. Vezetőjük azonban nem aggódik, fölöttük áll a sziklaperemen, elnéz a távolba: a lányokat nem kell félteni, nem szorulnak segítségre.

https://www.valaszonline.hu/2025/07/25/eotvos-lorand-fenykepei-fortepan-muszaki-es-kozlekedesi-muzeum-foldtani-szolgalat-hegymaszas-turizmus-tortenelem-szabadido/

... a kor sok más nagyságához hasonlóan Eötvös emberi alakja meglehetősen homályos. Többnyire ugyanazt az egy merev, beállított portrétfotót találjuk meg róla mindenhol: szakállas, idősebb úr zakóban, karosszékben, mögötte könyvek. Mostantól azonban létezik a nagyközönség számára Eötvös Loránd, az amatőr fényképész is, mivel a Fortepan-on néhány napja elérhető több mint négyszáz fénykép a hagyatékából.

https://fortepan.hu/hu/photos/?cfrom=2025-07-15&upload=1752537600000

Előzmény

Válasz

Sok foci, sok pénz – A futball útja a játéktól az üzletig
Miközben most van az első, 1930-ban rendezett labdarúgó-világbajnokság 95. évfordulója, az Egyesült Államokban az utolsó meccseihez ért az első 32 csapatos klub-világbajnokság, a futball pénzprojektnek csúfolt tornája. Jól mutatja ez, honnan hova jutott el ez a sportág, hogyan lett a romantikus hőskorból kőkemény üzlet a világ legnépszerűbb játéka. Szabados Gábor sportközgazdász írása.
https://hetifortepan.capacenter.hu/labdarugas/
___

Moholy-Nagy 130 – A képek szabadsága és az archívumok nyílt hozzáférésének dilemmái
Moholy-Nagy László születésének 130. évfordulóján az avantgárd művészet meghatározó alkotójára és teoretikusára, a modern fotográfia, valamint a Bauhaus egyik kulcsfigurájára emlékezünk. Moholy-Nagy hitt abban, hogy a kép nem kiváltság, hanem az emberiség közös nyelve, amelyet mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A halála után 70 évvel közkincs státuszba került művei ideális alapot teremtenének ehhez a nyitottsághoz, mégis számos közgyűjteményben adminisztratív és anyagi akadályokba ütközik a digitális hozzáférés. Miközben a nemzetközi gyakorlat egyre inkább a szabad felhasználás felé mozdul a lejárt védelmi idejű művek esetében, Moholy-Nagy progresszív szellemisége itthon még várat magára. A szabad felhasználás lehetőségeit és korlátait is érintő évfordulós írásunkat Moholy-Nagy László Fortepanon található fotográfiáival illusztráltuk.
https://hetifortepan.capacenter.hu/moholy-nagy-130/
___

Bálkirálynők és csibészek a parketten – A táncmulatságok, mint fontos társasági események
Álarcosbál, batyubál, regrutabál, operabál, utcabál, szüreti, arató és jótékonysági. Bálok mindig voltak és lesznek – még ha a formájuk, a jelentőségük és a céljuk folyamatosan változik is. Fényes udvari maszkabálokról nem találunk képet a Fortepanon, van azonban szép számmal bankettekről, nagy vállalati ünnepségekről, házibálokról. Még a híres Anna-bálról is akad, amelyből a kétszázadikat épp most tartják Balatonfüreden.
https://hetifortepan.capacenter.hu/balozas/

Válasz

Az utcai fényképezés ikonja – Elliott Erwitt retrospektív kiállítása a Fotografiskában | 25 • 06 • 30

Az észt Fotografiska egy különleges retrospektív kiállítással tiszteleg a legendás fotográfus, Elliott Erwitt munkássága előtt: a Through the Playful Eyes of Elliott Erwitt című tárlat mintegy száz fényképen keresztül mutatja be az utcai fényképezés egyik legkiemelkedőbb alakjának életművét. A felvételek azt bizonyítják, hogy a hétköznapi életben nem kevés kaland, játékosság és szenvedély bujkál, amelyekre érdemes figyelmet fordítani. A kiállítás megnyitóján levetítették Douglas Sloan rövid dokumentumfilmjét is, amelyet Erwittről készített.

Elliott Erwitt 1928-ban született Párizsban egy orosz emigráns család gyermekeként. Gyermekkorát Milánóban töltötte, majd tinédzserként Los Angelesbe költözött, ahol első fényképeit is készítette. Később New Yorkba ment, ahol nemcsak a fényképezésben és a filmkészítésben mélyedt el, hanem kapcsolatba került az akkori fotográfiai élet meghatározó alakjaival is. Találkozott többek között Edward Steichennel és Robert Capával, így került kapcsolatba a híres Magnum Photos ügynökséggel is. Erwitt pályafutása 1949-ben indult, amikor visszatért Európába és Rolleiflex kamerájával Franciaország és Olaszország életét örökítette meg, később Capa meghívására csatlakozott a Magnum ügynökséghez, amelynek nem sokkal később az elnöke lett.

Pályafutása során jelentős munkásságot hagyott hátra a sajtófotó, vagy éppen a divat- és a reklámfényképezés területén. Munkája során nemcsak a közélet akkor legismertebb alakjait, például Nixon elnököt vagy Jackie Kennedyt fényképezte, hanem a művészvilág sztárjait is. Több fényképen megörökítette Marilyn Monroe-t, Grace Kellyt és Andy Warholt is.

A kiállítás ezekből a fényképekből is többet bemutat, így a művész legismertebb, utcai fényképei mellett az ikonikus portréfelvételek is előtérbe kerülhetnek. A tárlatban a legismertebb fekete-fehér alkotásai mellett ritkábban látott munkái is szerepelnek, köztük néhány színes fénykép pályája későbbi szakaszából. A kurátorok ezzel Erwitt életművének sokszínűségére is figyelmet irányítanak, felmutatva az alkotó művészi praxisának egyedülállóságát. A fotográfus már pályája derekán híres volt arról, hogy képei nemcsak finom iróniával, hanem mély érzelmi töltettel és játékossággal ragadják meg a mindennapok szépségét.

https://punkt.hu/2025/06/30/az-utcai-fenykepezes-ikonja-elliott-erwitt-retrospektiv-kiallitasa-a-fotografiskaban/

Előzmény

Válasz

André Kertész születésnapján nyílt meg a Capa Központ új digitális felülete - 2025. július 2.

https://andrekertesz-exhibition.capacenter.hu/

A weblap kurátori szövegekkel, műtárgy- és enteriőrfotókkal, hanganyagokkal és a szigetbecsei gyűjtemény teljes képlistájával segíti az érdeklődők és látogatók elmélyülését az életműben.

A Capa Központ új állandó André Kertész kiállításához kapcsolódó weblapján műtárgyfotókat, enteriőrfotókat, hanganyagokat és a tárlathoz kapcsolódó kurátori szövegeket találhatnak az olvasók. Megismerhetik a Szigetbecsének ajándékozott kollekció történetét, valamint elérhetővé tették a teljes szigetbecsei gyűjtemény képlistáját is. A weblap kedvcsinálóként szolgál azok számára, akik még nem látták a tárlatot, és azon látogatókhoz is szól, akik szeretnék elmélyíteni ismereteiket André Kertészről.

https://papageno.hu/intermezzo/2025/07/andre-kertesz-capa-kozpont-weblap/
___

Száztíz éve várjuk – A budapesti buszozás története
Száztíz évvel ezelőtt, 1915-ben indult el az első, fővárosi üzemeltetésű buszjárat az Andrássy úton. A KGST-ben ránk osztott buszgyártási feladat és a villamoshálózatot szándékosan visszafejlesztő várospolitika miatt Magyarország a nyolcvanas évekre busz-nagyhatalommá, a kék busz pedig a budapesti utcakép alap alkotóelemévé vált. Pap Zsigmond közlekedésmérnök írása.
https://hetifortepan.capacenter.hu/budapesti-buszozas-110/
___

Csillogás, szabadság, szelfik – Rejtett kincsek egy elfeledett dzsesszgitáros hagyatékából
Koslik Rudolf dzsesszgitáros fényképei télen kerültek fel a Fortepanra, és lettek villámgyorsan népszerűek. Nem véletlenül: ritkán látott világ, az 1960–70-es években a vendéglátóiparban dolgozott zenészek hétköznapjai tárulnak fel a vidám képeken, valódi és talmi csillogás, barkácsolt kényelem és élvonalbeli dizájn.
https://hetifortepan.capacenter.hu/koslik-rudolf/
___

Gyomorgörcs és valutakeret – Határhelyzetek az államszocializmusban
Röszke és Kelebia, Hegyeshalom és Nagylak, Letenye, Záhony, Tornyosnémeti, Somoskőujfalu: falvak a végeken, amiknek a földjeit keresztbevágta Trianon, elválasztva családokat és birtokokat, a mesterséges perifériára téve egész közösségeket. Mégis a Kárpát-medence legismertebb helynevei, akár különösebb idegenforgalmi látnivaló nélkül is. Nem akarták, mégis a XX. század szimbólumai lettek. Bezártság, szabadság, gyomorgörcs, a megkönnyebbült cigi íze keveredik a szájban egy kilyukasztott régi útlevél pecsétmaradékai felett, tintaszagú kelet-európai madeleine a hatósági vegzatura nosztalgiájával.
https://hetifortepan.capacenter.hu/allamhatar/
___

A magyar vasúti építészet hullámzása – Ahogy a háborúk és ideológiák formálták az ország vasútállomásait
A magyar vasúthálózat grandiózus kiépítése utáni „örök nyugalom” illúzióját a történelem viharai foszlatták szét, évtizedről évtizedre új formába öntve az állomásépületek arculatát. Ez az időutazás a Fortepan fotóinak segítségével végigvezet minket a népies, historizáló jegyektől a funkcionalista modernizmuson át a szocreál monumentális formáiig, majd vissza a későmodern letisztultságához, egészen a posztmodern meglepő megoldásaiig, bemutatva, hogyan váltak a vasútállomások a nemzeti sorsfordító események tükrévé.
https://hetifortepan.capacenter.hu/vasutallomas-epiteszet/
___

Hajnali harsonaszó és aszfaltozás a hőségben – Így kellett hasznossá tegye magát nyáron is a kommunista ifjúság
Noha legtöbben az önfeledt gyermekkor és a gondtalan ifjúság emlékeként idézik fel, az úttörő- és építőtáborok csak másodsorban szóltak a nyári vakációról és a kikapcsolódásról. A felsősök nyári táborát szigorú napirend és ideológiai nevelés jellemezte, a középiskolások és egyetemisták kemény fizikai munkát végeztek az államszocializmus forró nyári napjain.
https://hetifortepan.capacenter.hu/uttorotabor/
___

Urbán Tamás 80 – Csövesek, punkok, mentősök és vitatott egzisztenciák egy párhuzamos Magyarországon
Vannak, akik azért fényképeznek, hogy megértsék a világot. Mások azért, hogy rögzítsenek, dokumentáljanak, bizonyítsanak. Az idén júliusban nyolcvanadik születésnapját ünneplő Urbán Tamás viszont azok közé tartozik, akik nem pusztán látták és megörökítették, hanem hivatásuk okán át is élték a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek periféria-Magyarországát. Sokszor olyan helyeken és olyan emberek között mozgott, ahová mások nem merészkedtek, vagy nem is tudtak volna belépni. Nem a szenzációt kereste, hanem az életet ott is, ahol a jelenségeket legszívesebben elkendőzték. A fotográfus életművére visszapillantani olyan, mintha belépnénk egy fotóarchívumba, amelyben a képek mögötti történetek ma is pulzálnak. Urbán Tamás történetei egyszerre nyersek és megrázóak, mindenekelőtt pedig mélyen emberiek.
https://hetifortepan.capacenter.hu/urban-tamas-80/

Válasz

Egyértelmű: itt a nap képe
fotó: Németh András

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1235200368617423

Válasz

A Nemzetközi Űrállomás, mögötte az Axiom-4 Crew Dragon űrhajó a Gulács felett.
Nemesgulács, 2025.06.26. 3:02 | fotó: Sándor Tamás

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1414707289571408

Válasz

Az elmúlt időszakban sok helyen lekaszálták a földeket, így megjelentek a dúvadak meg a madarak is. Próbáltam keresgélni valami jópofa jelenetet, jött is sok róka de túl sablonos volt, valami hiányzott nekem belőle. Majd kb a naplemente előtt 5 perccel felugrott a bálára és lefeküdt pásztázni a területet a szemével. Na erre mondtam, hogy ez tetszik ;)

https://www.facebook.com/photo/?fbid=29987606444216809

https://www.youtube.com/watch?v=XRvHNNWZ-9A&list=RDXRvHNNWZ-9A&start_radio=1

de az is lehet, fijú...

Válasz

Szép, új, szintetikus világ
Hogyan maradhat hiteles a sajtófotó a mesterséges intelligencia korában? | 2025. június 11.

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Meglehet, ezt szimbolikusan értette, de például az az 1968 februárjában készült fotó, amelyen azt látjuk, hogy egy dél-vietnámi rendőrtiszt áll a fiatal vietkong fogoly mellett egy saigoni utca közepén, és golyót ereszt az ellenséges harcos fejébe, óriási hatást fejtett ki. A rendőrfőnök, Nguyen Ngoc Loan dandártábornok háttal áll a kamerának, jobb karja kinyújtva, kezében pisztoly, bal karja lazán az oldalán. A fogoly, Nguyen Van Lem a vietkong harcosa, de nem visel egyenruhát, csak kockás inget és fekete rövidnadrágot. Keze a háta mögött megbilincselve. Arca eltorzul, ahogy a lövedék már-már el is éri a halántékát. Másnap reggel Nguyen Van Lem életének ez az utolsó pillanata világszerte az újságok címlapjaira került. Ez a kép tette nyilvánvalóvá, hogy milyen brutális ez a háború, és hozzájárult az amerikai közvélemény megváltozásához.

A fényképek ereje valóban beláthatatlan.

A fotó mindig is manipulálható volt...

https://magyarnarancs.hu/publicisztika/szep-uj-szintetikus-vilag-276651

Válasz