Változik a gyorshajtás miatti bírság kiszabásának elve 2009. május elsejétől. A jelenlegi, igencsak szigorú, szabályozást egy méltányosabb váltja fel. Az eddigi - igencsak szigorú - százalékos meghatározás helyére sávos besorolás lép, ezáltal áttekinthetőbb és főleg arányosabb lesz a bírságok összege a sebességtúllépés mértékéhez képest.

2009. április 2-án jogerős lett az a jogszabály, ami enyhülést hoz az igencsak szigorú sebességtúllépési szabályokon. 2007-ben került bevezetésre a sávosan növekvő bírság rendszere, ami szerint a megengedett sebesség bizonyos százalékkal történő túllépése esetén előre meghatározott összegű bírságot kellett kiszabnia a hatóságnak. E szerint például azon az útszakaszon, ahol maximum 30 Km/h volt a megengedett sebesség, egy 39 Km/h-val haladó gépkocsi vezetőjének 30 ezer forintot kellett büntetésként lerónia. Amennyiben a vezető a 30 Km/h sebességet 9 Km/h-val (!) , a 40 Km/h sebességet 12 Km/h-val, az 50 Km/h-t pedig 15 Km/h-val túllépte már a 30 ezer forintos bírság kiszabásra került, függetlenül attól, hogy a relatív kicsi túllépést akár egy rosszul kalibrált mérőóra, vagy a forgalmi helyzet is indokolhatta.

A különböző sávok és a miattuk kiszabható bírságok egy táblázatba kerültek meghatározásra, ezáltal a hatóságnak nem volt mérlegelési lehetősége a bírság megállapításakor. Gyakorlatilag kizárttá vált a büntetés egyéniesítése, azaz a cselekmény elkövetésének körülményei és az azt elkövető személyhez igazodó büntetés kiszabása. Mindez a magas bírságokkal együttesen sok esetben méltánytalan helyzetet teremetett.

A szabályozás elveti a túllépés mértékének százalékos meghatározását, ezentúl előre meghatározott sebesség-tartományokhoz lesz rögzítve a bírság. Ezért a relatív kisebb túllépést elkövető autósok már nem részesülnek aránytalanul nagy büntetésben és egyes büntetési tételek is csökkennek. Az új szabályozás megtartja a táblázat alkalmazását, tehát egyéniesíteni most sem lehet a bírságot, azonban a korábbi nagyon szigorú sebességhatárokat enyhíti. A minimális sebességtúllépés ezen túl akkor büntethető, ha a gépkocsivezető a megengedett sebességet több mint 15 Km/ h-val, 100 Km/h megengedett sebesség felett 20 Km/h túllépi, ekkor a már ismert 30 ezer forint kerül kiszabásra. A legnagyobb, 300.000 forintos bírságot lakott területen - sebesség korlátozó tábla hiányában - 125 Km-es száguldással lehet elérni. Lakott területen kívül 195 Km/h, autópályán 240 Km/h lesz az új határ, ahol a maximális bírság kiszabásra kerül.

A jogszabály három osztályba sorolja a túllépéseket a megengedett legnagyobb sebességet alapul véve. Igazodva a korábbi szabályozásokhoz, nagyobb megengedett sebességnél enyhébben büntetendő a gyorshajtás.

Az új "tarifatáblázat" egészében így néz ki:

A bírság kiszabásának rendje továbbra sem változott. Ha a gyorshajtót trafipaxal észlelik, vagy megállítják, és helyszíni bírság kerül kiszabásra, vagy eljárást indítanak. Az objektív felelősség elve miatt a hatóság jóindulatán múlik, hogy a gépkocsi üzembentartóját (vagy tulajdonosát) felhívják-e arra, hogy közölje, ki vezette a járművet, vagy közvetlenül az üzembentartóra szabják ki a bírságot. Fontos, hogy az adatkérő űrlapot 8 napon belül, lehetőleg ajánlott vagy tértivevényes levélben kell visszaküldeni a hatóságnak, mert a határidő elmulasztása (és a nem ajánlottan feladott levél "eltűnése" is) a gépjármű fogalomból való kivonását eredményezi. A bírságot elsődlegesen a gyorshajtás bejelentett elkövetője ellen szabják ki, azonban ha olyan közeli hozzátartozója követte el, akit nem köteles vádolni, akkor a közigazgatási bírság megfizetésére közvetlenül az üzembentartót kötelezik.

Forrás: DAS