A második világháború óta a legnagyobb leállást szenvedi el az európai légiközlekedés az izlandi Eyjafjöll vulkán kitörése miatt. A helyzet óráról órára változik, de vasárnap délután több ország részlegesen feloldotta a légtérzárat, és megnyitott néhány repteret. A vulkánkitörésnek komoly gazdasági hatásai lehetnek.

Nincs már szemmel látható nyoma Magyarország felett az izlandi vulkánkitörés után keletkezett hamufelhőknek, a következő órákban pedig várhatóan a teljesen kitisztul a levegő, közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy repülni bármerre lehet majd az országból, hiszen tőlünk északra és nyugatra továbbra is vannak még erősen szennyezett régiók.

Európai uniós források szerint a normális európai légiforgalom fele indulhat meg hétfőn, ha az időjárás-jelentések megerősítik, hogy a légtér tisztulóban van a vulkáni hamutól. Több országban tesztrepüléseket végeztek, hogy ellenőrizzék a közlekedés biztonságát. Franciaország pedig európai uniós szintű egyeztetést akar az európai légtér vizsgálatát célzó tesztrepülésekről.

Utas nélküli repülések

A nagy európai légitársaságok mind végeztek utasok nélküli próbarepüléseket a hétvégén azzal a céllal, hogy megtudják: az izlandi vulkáni hamu okoz-e kárt a gépekben. Az első vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy nem.

Peter Hartman, a KLM holland társaság elnöke kijelentette, hogy az európai légtér biztonságos, "kivéve egy területet északon, Izland és Oroszország között". Hartman szerint, ha majd feloldják a repülési tilalmat, akkor is körülbelül egy hétig fog tartani, hogy teljesen helyreálljon a menetrend.

A British Airways (BA) légitársaság vasárnap próbarepülést végzett. A Boeing 747-es repülőgép - amelynek fedélzetén volt Willie Walsh, a BA vezérigazgatója is - a londoni Heathrow repülőtérről indult, 40 ezer láb - 12 kilométer - magasságig emelkedett, kirepült az Atlanti-óceán fölé, majd csaknem három órával később a walesi főváros, Cardiff repülőterén landolt.

A BA a próbarepülés után közölte, hogy a repülési viszonyok "tökéletesek" voltak, és semmilyen probléma nem adódott. A gépet a British Airways cardiffi műszaki bázisán teljes körű átvizsgálásnak vetik alá. Keddig meghosszabbították a brit hatóságok Nagy-Britannia légterének teljes zárlatát, miközben a brit légitársaságok már csődveszélyről beszélnek az ötödik napja tartó repülési tilalom miatt. A szolgálat a brit meteorológiai intézet tanácsait követve folyamatosan hosszabbítja a zárlatot: a legutóbbi - akkor is csak feltételes - feloldási határidő hétfő este 19 óra volt.

Az európai repülőterek és légitársaságok legnagyobb szövetségei egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a légiforgalmi hatóságokra annak érdekében, hogy vizsgálják felül a repülési korlátozásokat. Camiel Eurlings holland közlekedési miniszter közölte: kérni fogja uniós kollégáit, hogy a korlátozások bevezetésénél tegyenek különbséget a nagy- és a kis hamukoncentrációjú területek között.

Részleges légtérnyitások

Vasárnap estére több európai országban részlegesen feloldották [1] a légtérzárat, illetve megnyitottak néhány repteret. Észak- és Kelet Spanyolországban az összes repteret megnyitották. Csaknem egész légterét megnyitotta Bergennél Norvégia, ugyanez a helyzet Franciaország déli részén és Bulgáriában. A helyzet szinte óráról órára változik, a hatóságok folyamatosan reagálnak az eseményekre. Vasárnap késő este bejelentették, hogy Párizsban még nem nyílnak meg a repterek kedd reggelig.

Csehország hétfőn 7450 méter magasság felett megnyitotta légterét a távolsági járatok számára - jelentette be hétfőn Richard Klíma, a légi irányítás szóvivője. A csehországi repülőterek ugyanakkor továbbra is zárva vannak. Jelenleg azt mérlegelik, hogy mely repülőtereket lehetne megnyitni hétfőn délben. A 7450 méter alatti magasságban továbbra sem engedélyezett a repülőforgalom. Csehországban pénteken délben zárták be fokozatosan a repülőtereket, majd az egész légteret.

Hétfő estig meghosszabbították a légtér zárlatát Németországban - jelentette be kora reggel a langeni repülésbiztonsági hatóság szóvivője. A hivatal képviselője szerint a zárlat este 20 óráig lesz érvényben, addig egyetlen repülőtér sem indíthat, illetve fogadhat gépeket. A korábbi rendelkezés szerint a zárlatot 14 órakor oldották volna fel. Vasárnap egyébként szinte óráról órára változott a helyzet Németországban, a hatóságok délután még néhány órás könnyítést is engedélyeztek.

A Lufthansa és az Air Berlin, a két legnagyobb német légitársaság azt előzőleg azt állította, hogy "a légtérzárlatot nem megfelelő tesztek alapján rendelték el a hatóságok, mivel a saját méréseik szerint a gépeiket semmiféle károsodás nem érte a tesztrepülések során".

Peter Ramsauer közlekedési miniszter azt nyilatkozta, hogy az utasok biztonság elsőbbséget élvez, majd jelezte, hogy "a Németország, illetve Európa nagy részén elrendelt légtérzárlat "folytatódhat az elkövetkező napokban." A miniszter úgy fogalmazott, hogy esőre lenne igazán szükség, mert az eloszlatná a hamuszemcséket.

Hétfő kora reggel megnyitották az osztrák légteret és Bécs repülőterét. Schwechatról azonban egyelőre nem minden célállomásra indít, illetve nem minden repülőtérről fogad járatokat. Továbbra is kimaradt például minden németországi és svájci járat. Hétfőre virradóra Horvátország is megnyitotta légterét.

Magyarországon hétfő délig marad a légtérzár, ezt a Nemzeti Közlekedési Hatóság jelentette be [2]. Ugyanakkor vasárnap reggel 8 órától a háromezer méter alatt, nem irányított légtérben közlekedő kisgépek, mentési, mezőgazdasági célú vagy rendőrségi helikopterek saját felelőségre repülhetnek a magyar légtérben.

Csúszhat az Európai Parlament ülése

Az Európai Parlament (EP) hétfőn késő délután Strasbourgban kezdene négy napos plenáris üléssorozatot, de egyes képviselők halasztást kérnek, mondván, nem tudnak odaérni. Értesülések szerint a nap folyamán összeülnek az EP frakcióvezetői, hogy eldöntsék, mikor kezdődjön a plenáris ülés.

Hétfőn késő délután tanácskozást tartanak az Európai Bizottság, a soros spanyol EU-elnökség, az európai légi forgalom biztonságáért felelős Eurocontrol, valamint az uniós tagállamok képviselői, illetve szakértői, hogy áttekintsék, miként szüntethető meg az izlandi vulkánkitörés nyomán keletkezett légi közlekedési káosz.

A hét végén, miközben az európai repülőterek nagy része zárva tartott, az EU-hoz akkreditált újságírók egymásnak ellentmondó sms-tájékoztatásokat kaptak az uniós intézményektől a hétfőre tervezett eseményekkel kapcsolatklban.

Ezrek rekedtek külföldön

A többnapos korlátozás miatt turisták ezrei rekedtek a reptereken, az utasok a járattörlések miatt nem tudnak hazamenni. A brit repülőterek például naponta 5500 járatot és több mint félmillió utast fogadnak és indítanak. A legnagyobb forgalmat a londoni Heathrow bonyolítja le, itt naponta átlagosan 1250 járat és 180 ezer utas fordul meg.

A KLM gépei még a földön

Magyar turisták százai is külföldön ragadtak, az európai országokból még úgy, ahogy haza tudnak jönni vonattal, busszal vagy autóval. Ez történt egy Londonban rekedt diákcsoporttal. Egy nyíregyházi gimnáziumba jár az a 33 diák, akiknek péntek este kellett volna hazarepülniük. A nagykövetség segítségével egy magyar imaházban szálltak meg, végül Nyíregyházáról küldtek értük buszt, már elindultak haza.

Legalább 30 magyar nem tud [3] hazajönni Kínából. A pekingi magyar konzul elmondta, hogy a légitársaság, az utazási iroda és a konzulátus közösen bérelt nekik szállodát.

A magyar taxitársaságok, a nemzetközi buszjáratok és az autókölcsönzők forgalma is megsokszorozódott [4] az elmúlt napokban. Több kocsival közlekednek a Zürich, München, Berlin és Bukarest irányába tartó éjszakai vonatok. A budapesti nemzetközi vasúti pénztárak meghosszabbított nyitva tartással várták az utasokat a pályaudvarokon vasárnap is.

A britek a haditengerészetet is bevetnék

A brit utazási irodák szövetségének (ABTA) becslése szerint a csütörtök óta érvényben lévő brit légtérzárlat miatt hozzávetőleg 150 ezer brit állampolgár nem tudott eddig hazatérni külföldről. A kormány belső kabinetjének vasárnap esti ülésén felvetődött, hogy legalább Spanyolországba el kellene juttatni légi úton azokat, akik a vulkáni hamufelhő által borított észak-európai térségen kívül vesztegelnek, és őket onnan a brit királyi haditengerészet hajói szállíthatnák haza. A műveletbe kereskedelmi hajókat is bevonnának, amelyeket a brit kormány a hazaszállítás idejére igénybe venne.

A brit és a spanyol miniszterelnök a Downing Street-i kormányfői hivatal szóvivője szerint már fel is vette az ügyben a kapcsolatot, jóllehet konkrét döntések egyelőre nem születtek.

Másfél milliárd dolláros veszteség

Meghaladta a másfél milliárd dollárt az európai utazási ágazat eddigi vesztesége a vulkáni hamu miatt elrendelt légtérzár miatt. Minél tovább tart a légtérzárlat, annál nagyobb lesz a fenyegetés egész Európa gazdaságára, amely a globális gazdasági krízisből próbál kilábalni.

Egyes borúlátó jóslatok szerint [5] a légiközlekedés bénultsága akár semmissé teheti az 1-1,5 százalékra jelzett idei európai gazdasági növekedést. A pontos hatások azonban még nem modellezhetők, mivel nem tudni, meddig tart a vulkán kitörése.

A görög válság megoldása is késedelmet szenvedhet, mert szerdára halasztották az európai légiközlekedési zavar miatt athéni látogatásukat az IMF, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság küldöttségei. A három delegáció hétfőn érkezett volna a görög fővárosba, hogy tárgyaljanak a több milliárd eurós pénzügyi segélyről, amelyet az ország kapna.

Sporteseményeket is érint

Buszokkal kénytelen Milánóba menni a Barcelona labdarúgócsapata a Bajnokok Ligája elődöntőjére. A Barcelona és az Inter először kedden mérkőzik egymással Milánóban. Két autóbusszal indulnak el vasárnap. Először 643 kilométeres utat kell megtenniük Cannes-ig, ahol vasárnap éjszaka megpihennek, majd hétfőn további 351 kilométert tesznek meg a buszokkal Milánóig.

Októberre halasztják [6] a jövő hétvégére tervezett japán MotoGP-futamot, mert a csapatok nem tudnának odaérni időben. Ha mégis, nem érnének vissza a következő futamra.

Nem nyugszik a vulkán

A káoszt okozó izlandi Eyjafjöll vulkán nem nyugszik [7], vasárnap erősödtek a hamukilövések. A hamufelhők továbbra is az európai kontinens felé áramlanak. Az izlandi meteorológiai intézet szerint a remegések szombat óta erősödnek, a kilövellt hamuoszlop magassága viszont 4-5 kilométerre csökkent a kitörés szerdai kezdetén mért 11 kilométerről.

A szakértők vitatkoznak azon, hogy mennyi ideig tarthat még a vulkán működése. Egyes hírek szerint akár hetekig, sőt hónapokig is eltarthat a kitürés, mások szerint azonban néhány napon belül vége lehet.

Előzmény

Gyönyörű naplementék jönnek a következő hetekben

2010. 04. 15.

A csütörtöki műholdképeken már markánsan kirajzolódik az az Európa felé haladó sötét hamusáv, amelyet az Eyjafjöll izlandi tűzhányó újabb kitörése lövellt a légkörbe. A kidobott anyag egy része Magyarországot is elérheti. Látványos, vörös naplementékben gyönyörködhetünk a következő hetekben, végül is az Atlanti-óceán tágulásának köszönhetően.

Ismét kitört az Eyjafjallajökull (rövidebb nevén Eyjafjöll) tűzhányó Izland déli részén. A vulkán közel két évszázados szunnyadás után idén március 21-én aktivizálódott. Míg az akkori kitörés kevés füstöt és látványos tűzfüggönyt produkált (lásd a cikkben lévő első videón), addig az április 14-i aktivitás rengeteg vulkáni hamut lövellt a légkörbe. Emiatt jelentős korlátozásokat vezettek be a légiforgalomban, a hamufelhő pedig Magyarországig is elérhet.

A Terra műhold április 15-én, magyar idő szerint délután egy óra után készült felvételén (lent) már markánsan kirajzolódik a szerdai kitörés során légkörbe került hamufelhő. Látható, ahogy a felhőknél lényegesen sötétebb, barmás árnyalatú felhő kelet-délkelet felé halad, érintve a Feröer- és a Shetland-szigeteket, majd keletnek fordulva eléri Skandinávia partjait.

Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője az [origo]-nak elmondta: a képen csak a hamufelhő legsűrűbb részeit látjuk. Ezt tényleg úgy kell elképzelnünk, mint például az avar égetésekor a kertből felszálló füstöt, sőt annál is sűrűbb. A ritkább részek kiterjedése jóval nagyobb, és a hamu egy része már a légkör második rétegének, a körülbelül 10 kilométer magasan kezdődő sztratoszférának az aljára is feljutott. Azt még nem lehet megmondani, hogy pontosan hogyan terjed tovább a felhő, de ha a szél olyan lesz, Magyarországig is eljuthat. Timár szerint az már biztos, hogy hazánkból is nagyon szép, szokatlanul vöröses naplementéket láthatunk a következő hetekben.

Az Izland déli részéről induló hamufelhő. Terra műhold MODIS-rendszerének felvétele 2010. április 15-én, magyar idő szerint délután egy óra után készült. A kép nagyobb változata

Korlátozások a légiforgalomban

A vulkáni hamu apróbb, alig látható részecskéi a képen is követhető csóvánál messzebb is eljutva felbukkantak Skóciában és Skandinávia keletebbi vidékein is. A légiközlededés történetében már okozott hajtóműleállást a turbinába jutó és azt részben eltömő forró vulkáni hamu, ezért a biztonság ilyenkor megkívánja az érintett térség repülőforgalmának felfüggesztését. Mint arról a Hírek rovat korábban beszámolt, teljesen lezárták a légi forgalmat Nagy-Britanniában, a frankfurti repülőtéren is töröltek járatokat, és fontolóra vették a német légtér lezárását is. A lezárások több budapesti járatot is érintenek.

A hamufelhő a felhőréteg felett

Az izlandi vulkánok a történelem során sokszor produkáltak a mostaninál is sűrűbb és messzebb jutó hamufelhőt. 1783-ban például a Laki vulkán kitörési felhőjét még Budán is észlelték, és ezt a kitörést tartják a 1783-84-es szokatlanul kemény tél okozójának. A vulkáni por- és hamurészecskék ugyanis akadályozzák a napsugárzás felszínre jutását, így az időjárás átmeneti hűlését okozzák.

Nagyobb kitörések is lehetnek

Egyelőre nem lehet tudni, hogyan folytatódik a vulkáni aktivitás Dél-Izlandon. A korábbi feljegyzések alapján az Eyjafallajokull aktivizálódását egy nagyobb vulkán, a Katla kitörése szokta követni. Ez már komolyabb következményekkel járna: sok jég olvadna el, ami áradásokat okozna.

Egy nagyobb izlandi vulkán tevékenysége egész Nyugat-Európára kihathat. A már említett Laki vulkán 1783-ban nagy mennyiségű gázt bocsátott a légkörbe, ami aztán füstködöt alkotott. A szmogot a nagy sebességű légköri futóáramlások (az ún. jet streamek) szétterítették, több európai országban változtatva meg az időjárás alakulását. Egy nagyobb kitörés akár 1 fokkal is lehűtheti a következő év globális klímáját. A Brit-szigeteken sokakat mérgeztek meg a vulkanikus eredetű gázok. A terméshozamok  egész Nyugat-Európában visszaestek, éhínségek törtek ki - egyes történészek ennek okán a francia forradalommal is összekapcsolják a kitörést. A 18. századi festők tüzes naplementéket örökítettek meg.

Szerdán reggel nyolcszáz embert telepítettek ki a környékről

Filmfelvétel a március 21-i kitörésről

Filmfelvétel az április 14-ei kitörésről

Sokkal nagyobb kitörések és fajkihalások

Az ilyen vulkáni felhők összetett módon befolyásolják az éghajlatot. Egyrészt kondenzációs magvakként működhetnek, segítve a csapadékhullást. Még általánosabb következmény, hogy csökkentik a felszínre jutó napsugárzás mennyiségét, tehát gyengítik a felszín felmelegedését. Érdekes elgondolni, hogy mekkora változást okozhattak a földtörténet nagyobb, a mostaninál nagyságrendekkel energikusabb kitörései, amikor sokszorta több por jutott az atmoszférába. Ha a finom törmelék a heves feláramlás nyomán a felsőlégkörbe kerül, onnan viszonylag lassan ülepszik ki, ezért hosszú időn keresztül okozhat lehűlést.

Az izlandihoz hasonló, de sokkal nagyobb kitörés történt Észak-Amerikában 1980. május 18-án. Ekkor a Mount St. Helens nevű vulkán egy része robbant fel, amelynek eredményeként a hegy közel 400 métert veszített magasságából. A légkörbe jutott közel 1 köbkilométernyi por  pedig 25 kilométeres magasságot ért el, látványos vörös és bíborszínű naplementéket okozva.

Még nagyobb volt a Luzon-szigeten lévő Pinatubo 1991-es kitörése, hatalmas porfelhőt lövellve az atmoszférába. Ekkor közel 10 köbkilométer por jutott a légkörbe, a fentinél is erősebb hatásokat kiváltva. A becslések alapján bolygónk globális átlaghőmérséklete egy időre közel fél fokkal esett emiatt, és a légköri ózonkoncentráció is kimutathatóan csökkent.

* * *

Rovatunk (Origo) mostantól Facebookon és Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.

• Az Ozone Network beszámolója a korábbi kitörésről
• A kitörésről az ELTE Vulkánhíradóján
• Eyjafjallajökull glacier (angol nyelvű)
• A Föld vulkánjai
• Vulkanológiai kutatások az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékén

• Kövesse élőben az izlandi vulkánkitörést!
• Felhőket átlyukasztó vulkánkitörés - lenyűgöző kép az űrállomás fedélzetéről
• Tűz a jégen: vulkántúrák Izlandon

(forrás: index.hu, origo.hu)