Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Közlekedés klub

Közlekedés klub hírei

A Malév Zrt. sajtóközleménye - 2012. február 3-án 06:00 órakor leállt a Malév

Az Igazgatóság döntése alapján a kár minimalizálása érdekében elrendeli a magyar nemzeti légitársaság üzemszerű működésének beszüntetését. Ennek értelmében február 3-án 06:00 órától, 66 évnyi csaknem folyamatos működés után, nem szállnak fel Malév repülőgépek.

„Sajnos bekövetkezett az, amitől a legjobban tartottunk, és aminek elkerüléséért mindent megtettünk. Bár az utóbbi napokig még volt remény az üzemeltetés folytatására, és az utasok bizalma töretlen volt, de az utóbbi napokban megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy mára már tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete. Ismert az is, hogy a tulajdonos a legjobb szándéka ellenére az EU elmarasztaló határozatát követően nem tud további anyagi forrást biztosítani a működéshez. Mindezeket figyelembe véve az Igazgatóság úgy döntött, hogy elrendeli a magyar nemzeti légitársaság üzemszerű működésének beszüntetését. Valamennyi utasunktól elnézést kérünk.” – jelentette be Limburger Lóránt vezérigazgató.

A légitársaság utasait az ügyfélszolgálati munkatársak az alábbi telefonszámokon valamint e-mail címen tájékoztatják arról, hogyan utazhatnak el célállomásukra, illetve milyen lehetőségeik vannak a kártalanításra.

Telefonon Magyarországról: 06-40-21-21-21
Telefonon Külföldről: +36-1-802-11-11
E-mailben: malev@malev.com

Átfoglalásra jogosult utasok köre

A január 31-én hatályba lépett kormányrendelet szerint segítségnyújtás azon utasok számára biztosítható, akik érvényes menetjegyüket a Malév Zrt. leállási napját megelőzően vásárolták meg, és akiknek a Malév-járatra szóló menetjegye a leállás napján vagy az azt követő három naptári napon belül biztosít jogot az utazásra. Továbbá azoknak, akik a Malév leállásának napján vagy azt megelőzően a célállomásra már elutaztak és a visszaútra érvényes Malév-járatokra szóló menetjeggyel rendelkeznek nem későbbi időpontra 2012. február 29-nél. A jogosultak célállomásra való eljutásában a Malév segítséget nyújt a meglévő menetjegyek más járatokra történő átfoglalásával, vagy más közlekedési módok igénybe vételének biztosításával.

(forrás: http://www.malev.hu/)

Búcsúzik az utolsó MALÉV gép ...

Malév történet - Wikipedia

Összefoglaló

Hajnalban már nem indultak el a csütörtökön csődvédelem alá vont légitársaság gépei. A Malév igazgatósága azt közölte, hogy a károk minimalizálása érdekében döntött így, azután, hogy partnereik „elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését”. Lapunk úgy tudja, ma reggel egy 30 millió eurós (8,7-8,8 milliárd forintos) biztosítékot kellett volna kifizetni, erre már nem volt pénz.

Hatvanhat év után ma először nem szállnak fel a Malév gépei. A csődvédelemben lévő légitársaság vezérigazgatója, Limburger Lóránt péntek hajnalban azt közölte: a kár minimalizálása érdekében döntött így az igazgatóság. A közlemény szerint „az utóbbi napokig még volt remény az üzemeltetés folytatására, és az utasok bizalma töretlen volt, de az utóbbi napokban megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését”. Jelenleg már a Malév honlapja sem érhető el, pontosabban azon csak a cég leállásáról szóló sajtóközlemény olvasható.

Úgy tudjuk, a Malévnál azt követően döntöttek a leállás mellett, hogy péntek reggel ki kellett volna fizetni egy 30 millió eurós, forintban 8,7-8,8 milliárdos biztosítékot a IATA ügynökök által eladott jegyek után (az általuk értékesített jegyek után ebből a biztosítékból fizettek volna kártérítést). Erre azonban már nem volt pénz a légitársaságnál.

Tíz órát tudtak

A Budapest Airport honlapjára hajnalban felkerült egy, a Malév-utasoknak szóló figyelmeztetés. Ebben még az szerepelt, hogy „a legfrissebb információk szerint a mai napon délelőtt 10 óra utáni indulású járatokat a Malév nem indítja el”. A légitársaság azonban úgy döntött, hogy egyetlen mai gépe sem szállhat fel. A mai első gép a British Airways-zel közösen üzemeltetett, 6.50-kor London Gatwickre induló járat lett volna, de azóta már mintegy tíz gépnek fel kellett volna szállnia.

A magyar állami légitársaság hosszas vergődés után jutott el a működésképtelenségig. Hétfőn reggel a Malévot egy kormányrendelet stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalatnak minősítette. A csődtörvény tavalyi módosítása nyomán lényegében már ez azt jelentette, hogy csődvédelem alá vonták a céget – a hitelezők nem kezdeményezhetnek ellene csődeljárást –, illetve biztosították, hogy egy csőd- vagy felszámolási eljárásban a vagyongondnok vagy felszámolója állami cég legyen. Ez az eljárás csütörtök reggel indult, amikor a Bellum 2000 Kft. felszámolási kérelmét elbírálta a Fővárosi Bíróság.

Készültek rá

A kormány előre készült a Malév leállására, ezt nemcsak a hétfői rendelet igazolja. Egy másik, kedd este hatályba lépett kormányrendelet szerint pedig a Budapesten vagy külföldön rekedő Malév-utasok kártalanítására kétmilliárd forintot különít el a kormány: az összeg azoknak az utazását hivatott segíteni, akik a jegyüket a leállás napját megelőzően vásárolták meg, és akiknek a Malév-járatra szóló menetjegye a leállás napján vagy az azt követő három napban érvényes.

A szükséges átfoglalásokról a leállás ellenére a Malév foglalkozna a rendelet szerint. A Magyar Közlönyben megjelent egy másik rendelet is, ebben a kártalanításra 2 milliárd forintot különít el a kormány a rendkívüli intézkedésekre fenntartott keretből. Berényi János, a Malév elnöke csütörtökön – részben még a sajtót okolva a cég körüli bizonytalanságokért – azt mondta: a nemzetközi légügyi szövetségnél, a IATA-nál lévő biztosíték alapján a IATA-ügynökök kártérítik az utasokat, ha járatokat törölni kell. Aki hitelkártyával vásárolt jegyet, annak a bank téríti meg az esetleges kárt, az utazási irodáktól csomagban vett jegyek árát pedig az adott utazási iroda. Akik kimaradnak a kártérítési körökből, azok jogi úton kérhetik vissza a jegy árát, mondta Berényi.

Mi lesz az utasokkal

Hogy a többi utas kárpótlásával mi lesz, egyelőre nem tudni, a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) szerint a Malév menetrend szerinti járatainak leállása miatt beálló válsághelyzet kezeléséhez szükséges rendkívüli intézkedésekről szóló, kormányrendelet korlátozottan, nem teljes mértékben a vonatkozó uniós norma figyelembevételével segítene az utasokon. Úgy vélték, elvárható lenne, hogy a légitársaság átfoglalás helyett a már megvásárolt jegy árát visszafizesse, sőt, mivel döntően utazási csomagokról van szó, ezt a kérdést is kezelje.

A közleményben a fogyasztóvédő szervezet hangsúlyozza: az Európai Unió szabálya egyértelműen tartalmazza, hogy melyek azok a jogok, amelyek járat törlése esetén megilletik a fogyasztókat. Az esetleges átfoglalás helyett a jegyár visszatérítése is jár nekik, azonban erről a sürgősséggel kihirdetett kormányrendelet hallgat.

Múlt héten még nyugtattak

Múlt héten Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke még úgy nyilatkozott, nyugodtak lehetnek az utasok, a Malév repül és repülni fog a jövőben is. Szerinte a téli menetrendben - a korábbi évekkel ellentétben - fellendülés tapasztalható, a bevételeket hétmilliárd forinttal túlteljesítette a légitársaság. A kerozinárak emelkedése ellenére jók az eredmények és ezt kár lenne letörni.

Péntekre azonban kiderült, a bukás elkerülhetetlen, a közgyűlésen a tulajdonosok nem döntöttek sem az újabb pénzügyi segítséget jelentő tőkeemelésről, sem a flottabérleti szerződés meghosszabbításáról.

Tavaly novemberben és decemberben is kapott a légitársaság állami pénzt; előbb 4,2 milliárdos, majd 5 milliárdos tulajdonosi kölcsönt, most arra kényszerült volna, hogy három hónap alatt harmadszorra segítsék ki. Mindezt úgy, hogy az Európai Bizottság január elején szabálytalannak minősített a korábbi évek nagyjából százmilliárd forintnyi állami támogatását is. A magyar hatóságoknak kell dönteniük arról, milyen formában és ütemezésben történjék a visszafizetés. Szintén a magyar félnek kell kiszámítania, pontosan mekkora összeg visszafizetéséről van szó.

„A kormány több pénzt nem adhat, ebben a formában tehát biztosan nem tudjuk folytatni a működést. Most a hézagmentes átmenet levezénylése a cél", miközben felépül egy új, nem állami kézben lévő nemzeti légitársaság. Azon dolgozunk, hogy azt a jó brendet, ami most van, átmenekítsük, mondta kedden délután Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke.

Állami támogatás a Malévnak

Az Európai Bizottság a 2010 végén indított vizsgálatában a következő tételeket tekintette át: a 2003-ban nyújtott, 76 millió euró összegű kölcsönt (amelyet a cég 2007 decemberében kapott meg), a 4,3 milliárd forint összegű kölcsönt a Malév Ground Handling leányvállalatának "meghiúsult eladásával összefüggésben", 13,8 milliárd forint összegű adó- és társadalombiztosítási adósság elhalasztását, 2010 februárjában 25,4 milliárd forint és 2010 szeptemberében 5,7 milliárd forint összegű tőkeemelést, a 2010 májusa és szeptembere között nyújtott 14,9 milliárd forint összegű tulajdonosi kölcsönöket, továbbá ezen tulajdonosi kölcsönök egy részének Malév-részvényekké átalakítását 2010 szeptemberében. Ez összesen mintegy 88 milliárd forint. Az idei, a 2012. évi költségvetési törvényben a Malévról nevesítve nem esett szó.

Csapás csapás hátán

Mint ismert, a rendszerváltás óta folyamatosan súlyosan veszteséges állami légitársaságot 2007-ben privatizálták. A vevő, az orosz rendőrség elől azóta Nagy-Britanniába menekült Borisz Abramovics úgy vette meg a céget, hogy gyakorlatilag nem fizetett érte semmit – sőt az állam több tízmilliárdnyi adósságot elengedett. Cserébe gazdaságos működést és jelentős tőkeemelést ígért a többi légiipari befektetésére is alapozva.

Az orosz fél később viszont szinte egyetlen vállalt feltételt sem teljesített, újabb tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget halmozott fel. A Malév működését az orosz állami Vnyesekonombank (VEB) hitelezte meg, az Abramovics-féle légibirodalom bukása után, 2009 elején aztán súlyosan eladósodott cég többségi tulajdona a csőd helyett a VEB tulajdonába került. Mindeközben a magyar állam továbbra is milliárdokkal segítette ki a hozzávetőleg évi 25 milliárd mínuszt produkáló Malévot.

A légitársaság 2010 februárjában került vissza az államhoz a vállalat 95 százaléka. A VEB azért tartott meg 5 százalékot, hogy maradjon valami esélye a Malévban lévő 102 millió eurójának visszaszerzésére, így ugyanis a cég sorsát befolyásoló döntéseknél elvileg velük is meg kell állapodni. Mindezeken felül előkerült még egy vitatott 32 milliárd forintos viszontgarancia-szerződés is, amit még Abramovics írt alá a cég nevében a VEB-bel.

A magyar állam azóta sikertelenül próbál bármit is kezdeni a nemzeti légitársasággal. Egyes találgatások szerint abban, hogy Fellegi Tamás lemondott a tárgyalásokat is vezető tárca éléről, többek közt ez a kudarc is szerepet játszhatott. A Malév az elmúlt két évben rengeteg költségcsökkentési és átszervezési kísérlet után sem tudott eredményesebben működni.

A cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat és 500 hazai vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosítja. A Malév közel 3 millió utast szállít évente 23 ezer járatpáron, és 45 városba repül közvetlenül.

Fehér Könyv, feljelentések

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiadásában készült Fehér Könyv foglalkozik azzal, hogy a kormány az elmúlt másfél évben mit tett a Malév fennmaradásáért, mivel azt makrogazdaságilag egyértelműen indokoltnak tartja. Ugyanakkor részletezi azokat a lépéseket is, amelyek eredményeként a Malév a jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetbe jutott. Budai Gyula január elején öt feljelentést tett a Malév eladásának és visszavásárlásának ügyével összefüggésben ismeretlen tettes ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen. Ezek között van a légitársaság privatizációja, viszontgarancia-szerződése, a Malév Vagyonkezelő Kft. ügye, a Malév visszaállamosítása és a Malév Ground Holding Zrt. catering szerződése.

Jogi segítséget kaphatnak a Malév-károsultak

A kormány nem az uniós szabályok szerint jár el a Malév pórul járt utasainak a kártalanításában - állítja a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE). A szervezet szerint az EU előírásai azt is tartalmazzák: átfoglalás helyett a jegyár visszatérítése is jár az utasoknak, de erről a sürgősséggel kihirdetett kormányrendelet hallgat.

A kormányrendelet értelmében kártalanításra és segítségnyújtásra csak azok számíthatnak, akiknek mára vagy a következő három napra szól a jegyük, illetve azok, akik már elutaztak és a visszaútra február 29-ig érvényes jegyük van. Aki később utazna el vagy térne haza, arra nem terjed ki a kártalanítás és a segítségnyújtás.

Mindenki jogosult lenne

A kártalanítás és segítségnyújtás szabályait az uniós rendelet részletesen szabályozza, de minden olyan utas vonatkozásában, akinek járatát törölték, nemcsak a fent említett három napos határidőn belül utazni szándékozókét.

Ráadásul kártalanítás csak akkor nem jár, ha a légitársaság bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Ez jelen esetben aligha valósul meg, hiszen a leállás előre látható tény volt, így szó sem lehet vis maiorról, amelyet ne lehetett volna elkerülni.

A jegyár visszajár

A kormányrendelet nem szól arról, hogy mi a helyzet a jegyárak visszatérítésével. Azt csak a három napon belül utazni akarókra kívánja kiterjeszteni a kormányrendelet? Ez az uniós rendelettel és a hazai szabályozással is ellentétes lenne, hiszen akár a negyedik napra, akár négy hónappal későbbre szól a jegy, a kifizetés már megtörtént, ellenszolgáltatás azonban nincs és nem is lesz.

A KÖFE szerint egyértelműen visszajár minden utasnak a jegy ára attól függetlenül, hogy milyen időpontra vásárolta azt, és az EU-rendeletben meghatározottak szerinti jogok is megilletik őket az abban foglalt feltételek fennállása esetén.

Itt kérhet segítséget!

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület vállalja, hogy a hozzá forduló fogyasztók jogainak érvényesítése érdekében fellép. Így a KÖFE először is írásban felhívja a MALÉV figyelmét a vonatkozó kötelezettségei teljesítésére, illetve várja e-mailcímére – kofe@fogyvedok.hu – a fogyasztók bejelentését és igényét a jegyár visszatérítése és a kártalanítás ügyében.

A Közép Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület honlapja.

(forrás: index.hu)

Címkék: ba bud budapest airport csődeljárás csődvédelem eu ferihegy fogyasztóvédelem köfe leállás liszt ferenc nemzetközi repülőtér légi közlekedés légiforgalom légitársaság malév malév leállás malév zrt menetjegy repülőgép repülőgép üzemeltetés állami támogatás átfoglalás ügyfélszolgálat

Kapcsolódó hírek:

Eyjafjöll vulkán - Hétfőn a normális légiforgalom fele elindulhat

Köszönjük, Európa! Programunk van, hát (rész)sikereink? - Közlekedési Operatív Program (a 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról)

Változások a MÁV-START üzletszabályzatában, differenciált helyjegyárak a feláras vonatokon

Ki építi a ferihegyi gyorsvasutat?

Kommentáld!

Hozzászólások

M Imre üzente 12 éve

Átfogó vizsgálat a Malévnál
2012.01.27. Jogi Fórum/ Kormany.hu

Az állam számára különösen káros konstrukciók, offshore szálak, strómanok, jogi szabálytalanságok jellemezték a nemzeti légitársaság privatizációját és visszavásárlását is - jelentette be Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A kormánybiztos elmondta, a nemzeti szimbólumnak is tekinthető légitársaság 2007-es eladását és 2010-es visszavásárlását fél éven keresztül vizsgálta. A vizsgálat megállapította, hogy a szocialista kormányok kényszerpályára sodorták a Malévot, a társaság jelenlegi helyzetében nehezen látható kiút - húzta alá Budai Gyula.

A vizsgálati jelentés tartalmazza azt is, hogy az előző kormányok az Európai Unió szabályainak nem megfelelően nyújtottak állami támogatást a Malévnak, ezt az Európai Bizottság január elején meghozott határozata is megerősítette. A 2007-ben és 2010-ben adott jogellenes finanszírozás miatt 70 és 100 milliárd forint közötti összeget kell visszafizetnie a Malévnak - tette hozzá.

A jog nem tudása nem mentesít senkit

Budai Gyula aláhúzta: a szocialista kormányok szándékosan szegték meg a nehéz helyzetben lévő állami vállalatok támogatására vonatkozó uniós irányelveket. Ezek közül a kormánybiztos kiemelte, hogy jog szerint semmilyen magánforrás nem járulhatott volna hozzá a Malév támogatásához, a 2007-es privatizációjakor mégis ezt történt. 2010-ben, amikor a Bajnai-kormány visszavásárolta a Malévet, szintén megszegték ezt a normát.

A jog nem tudása nem mentesít senkit, az akkori pénzügyminisztereknek tisztában kellett volna lenni döntéseik következményeivel - mondta Budai Gyula.

A Malév csak rosszul járhatott

Budai Gyula ismertette a privatizáció és a reprivatizáció hátterét. A 2007-es magánosításkor egy olyan részvénytársaságnak adták el a Malévot, amit erre a célra hoztak létre, közvetlen tulajdonosai pedig szintén strómanok. Példaként említette, hogy a cégnek 200 millió forint volt az alaptőkéje, pedig vállalta, hogy tőkét emel a Malévban 14 milliárd forint értékben. Offshore cégeken keresztül a szálak egy orosz befektetőhöz és egy orosz bankhoz vezettek - folytatta a kormánybiztos. Bonyolult garancia és viszontgarancia ügyletekkel elérték, hogy a Malév gyakorlatilag saját magát finanszírozta meg. Az állam számára ennyire rossz konstrukció 20 év alatt nem született - jelentette ki Budai Gyula.

Reprivatizáció, rossz kilátások, feljelentés

2010-re a Malév újra nehéz helyzetbe került, a Bajnai-kormány úgy döntött, hogy visszavásárolja a társaság többségi tulajdonrészét. A 95 százalékos állami részvénycsomag mellett viszont 5 százalékos kisebbségi tulajdonosként maradt a cégnél az orosz befektető, ráadásul olyan konstrukció mellett, hogy érdemben befolyásolni tudja a Malév üzletmenetét.

A Malév a működőképessége határára érkezett, az előző kormányok okozta csapdahelyzet miatt nehezen látható a kiút, a cég kényszerpályán mozog. Állami támogatás a bizottsági döntés miatt többé már nem nyújtható, szakmai befektető pedig nem jelentkezik ilyen feltételek mellett, ahol a kisebbségi tulajdonos meg tudja akadályozni a fejlesztéseket.

Budai Gyula bejelentette: a szándékos szabálytalanságok miatt öt büntetőfeljelentést tett a Központi Nyomozó Ügyészségen.

A részletes dokumentáció megtekinthető az elszámoltatási- és korrupcióellenes kormánybiztos honlapján:
http://elszamoltatas.kormany.hu/

Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/27093

Válasz

M Imre üzente 12 éve

Malév pilóta: Új nemzeti légitársaságot kell alapítani

Azonnal, egy tiszta lappal induló nemzeti légitársaságot kell alapítani, minden egyes elvesztegetett nap a konkurenciának kedvez - fogalmazott a peresztegi Koloszár Péter nyugalmazott Malév pilóta.

Negyven éven át repült a peresztegi Koloszár Péter. A nyugalmazott pilóta érthetően elkeseredett, amikor kiderült, hogy nem működik tovább Malév, a gépek a földön maradnak. Az elmúlt évtizedek, a társaságnál eltöltött idő mély nyomot hagy az emberben.

- A nap folyamán rengeteg telefont és e-mailt váltottam az egykori kollégáimmal - kezdte Koloszár Péter. - Csalódottak voltak ők is, hiszen az ország egyik zászlóshajója ment tönkre, megszűnhet a munkahelyük. S nagy a bizonytalanság.

A jelenleg oktatóként dolgozó kapitány, címzetes egyetemi docens így folytatta: - Mindenki tudta, nagy a baj, de senki sem hitte el, hogy ez bekövetkezhet. A gondot tetézte, amikor az Európai Unió eldöntötte: vissza kell fizetni az állami támogatást.

- Egy iparág sorvad el, ha nem lesz nemzeti légitársaság - folytatta a szakember - Tanuljunk a '90-es évek elején történtekből: ekkor szűnt meg hazánkban a vasúti- és autóbuszgyártás, valamint tanulni kell a cukoriparban történtekből. Azóta többször próbálkoztak ezek újraélesztésével, mert ezek nagy üzletet jelentenek. Ám nem jártak sikerrel. A repülés esetében nem szabad késlekedni, mert annál nagyobb lesz a veszteség. S nem csak az anyagi kár lesz hatalmas. Elvész a hatvan év alatt összegyűlt tudás, elsorvad az repüléssel kapcsolatos képzés. Ipari légiközlekedési bázis nélkül nincs szakirányú egyetemi oktatás, valamint szellemi státuszvesztés is bekövetkezik. Olyan húzó iparágból vonulnánk vissza, amely más országokban fontos és fejlődésben van. Kérdés továbbá, mi lesz az alkalmazottakkal? Miként kezelik a repüléshez, Malévhoz vérig ragaszkodók pszichés állapotát. Nehéz lesz ezt számukra feldolgozni.

- Remélem és bízom benne, hogy a kormány azonnal elindítja a nemzeti légitársaság megalapításának előkészítési folyamatát (erről a miniszterelnök úr a reggeli rádió nyilatkozatában már beszélt is) - tette hozzá a Malév kapitány. - A mottóm a kiscenki vasútállomáson olvasható: ˝Csak a múltnak megbecsülésén épülhet fel a jelen˝.

A legfontosabb, hogy a Malév szellemi bázisán alapulva egy, tiszta lappal induló nemzeti légitársaság minél előbb alakuljon meg. Ha ez nem történik meg, akkor már lehetetlen lesz ezt a szellemi potenciális bázist egyben tartani és felhasználni. Ráadásul, a még érvényben lévő és a légiközlekedésre vonatkozó kormányközi megállapodásokat, - amely alapján működött a Malév - nagyon nehéz lesz az akkori peremfeltételek mellett újratárgyalni. Minden egyes elvesztegetett nap a konkurenciának kedvez. Ráadásul egyre rosszabb pozícióba kerül az új vállalat, és a nemzeti légitársaság létrehozásának költsége exponenciálisan nő.
http://www.kisalfold.hu/dunantul/malev_pilota_uj_nemzeti_legitarsasagot_kell_alapitani/2262705/

Válasz

M Imre üzente 12 éve

Mesél a Malév múltja
2012. február 4. szombat 11:01:59

Február 3-án hajnalban, 66 évnyi csaknem folyamatos működés után nem szálltak fel a Malév repülőgépek.

A nemzeti légitársaság története 1946 és 2012 között.

A második világháborút követően 1946. március 29-én alakult meg a Malév elődje, a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet), melynek első járatai belföldiek voltak. Az első külföldi járat 1947-ben indult Bukarestbe, az első külföldi menetrendszerű járat úticélja pedig a csehszlovák főváros, Prága volt.

1954. november 25-én Moszkvában Magyarország és a Szovjetunió államközi szerződést írt alá, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben. A következő nap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Magyar Légiközlekedési Vállalat, a Malév.

Az átalakulás után a társaság főleg belföldi járatokat üzemeltetett, de 1956-ban a "nyugat" felé is elindult az első járat: június 5-én Bécsben leszállt a Malév menetrend szerinti gépe. Az újonnan megnyitott Ferihegyi repülőtérre még ebben a hónapban megérkezett az első nyugat-európai repülőgép is, a holland KLM Amszterdam-Budapest-Kairó járata.

A forradalom leverése után a szovjetek minden repülést betiltottak, s csak 1957 januárjában indult meg újra a forgalom a Budapest-Miskolc-Debrecen vonalon. Még ugyanebben az évben Zalaegerszeg is bekapcsolódott a légi közlekedésbe, 1958-tól rövid ideig Budapestről Siófokra is lehetett repülni.

1963. szeptember 24-én a Budapest és Kairó közötti járat lett az első, Európán kívüli magyar repülőgépjárat, miközben ugyanebben az évben a belföldi járatok nagy részét felszámolták. Az első Malév gép 1966. február 11-én repülte át az Egyenlítőt, - ez egy Iljusin Il-18-as volt, és kormánydelegáció szállított. 1979 végére a Ferihegyi repülőtér és a Malév utasforgalma elérte az egymillió főt.

1989 előtt a Malév kizárólag szovjet repülőgépeket működtetett, ezek sorában 1968. december 22-én érkezett meg az első sugárhajtású gép, a Tupoljev Tu-134-es. A vállalat 1988. november 18-án kezdte meg a szovjet géppark cseréjét bérelt Boeingekre: az első egy Boeing-737-es volt, míg az első nagygép, egy Boeing-767-es 1993. május 10-én állt szolgálatba. 1995 decemberében érkezett az első holland Fokker-70-es repülőgép, amellyel elkezdődött a Tu-134-esek leváltása. Az utolsó Tu-154-est 2001-ben vonták ki a forgalomból. A légitársaság 2003. február 7-én kezdte meg a régi Boeingek cseréjét az új Boeing-737 NG (Next Generation) típusú gépekre. A géppark korszerűsítése 2005 áprilisára fejeződött be, amikor a Malév átvette a 18-ik Boeing-737 NG típust.

Az addig kizárólag magyar tulajdonú légiközlekedési vállalatban 1992. november 12-én tőkeemeléssel 35 százalék részesedést szerzett az Alitalia olasz nemzeti légitársaság és a Simest olasz bank, de 1997 decemberében az Alitalia Malév-részvényeit magyar bankok visszavásárolták. 1999 és 2007 között az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt a Malév 99,5 százalékos többségi tulajdonosa, a maradék 0,5 százalékot kisebb befektetők birtokolták.

Az ezredfordulót követően több további kísérlet történt a Malév privatizálására. 2000. október 19-én az ÁPV Rt. igazgatósága úgy döntött, hogy egyfordulós zártkörű pályázaton értékesíti a Malév Rt. kisebbségi részvénycsomagját. Ez a privatizációs pályázat eredménytelen volt, mert az egyetlen ajánlattevő, az Aviation Solution International konzorcium nem tett eleget teljes mértékben a pályázati kiírásnak.

A magyar kormány határozata alapján a társaság 2001 áprilisában 3 milliárd forintos tulajdonosi kölcsönt kapott az ÁPV Rt-től. 2001. szeptemberben a kormány úgy döntött, hogy még 2001-ben 9,2 milliárd forintnyi tőkejuttatásban részesíti a Malév Rt.-t, s szeptember 24-én az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt a készfizetői kezességre, 950 millió amerikai dollár erejéig. Decemberben a Malév rendkívüli közgyűlése a társaság alaptőkéjének négymilliárd, illetve tőketartalékának 5,2 milliárd forinttal történő megemeléséről döntött.

2006. szeptember 7-én az ÁPV Rt. újraindította a Malév tárgyalásos privatizációs eljárását. 2007. február 23-án a Borisz Abramovics orosz üzletemberhez kötődő AirBridge Zrt. és az ÁPV Zrt. képviselői aláírták a Malév Zrt. részvénycsomagjának 99,95 százalékáról szóló adásvételi szerződést. A megállapodás 200 millió forintos vételárat és a tőkeemelés első, 20 millió eurós részletét szabta meg. Az AirBridge vállalta, hogy visszafizeti a Malév által felvett 13 milliárd forintnyi projekthiteleket, továbbá, hogy 32 millió eurós bankgaranciát biztosít.

A társaság 2009. január 16-i rendkívüli közgyűlésén a tulajdonos AirBridge Zrt. javaslatára visszahívták az igazgatóságból Borisz Abramovicsot, az igazgatóság elnökét és Alexander Abramovics igazgatósági tagot, majd január 24-én bejelentették, hogy a légitársaság közvetett tulajdonosa az orosz állami Vnyesekonombank lesz, az üzemeltelés pedig az Aeroflottal partnerségben történik. A közgyűlés februárban a Malév Zrt. tőkerendezésének első lépéseként úgy döntött, hogy 3,6 milliárd forintról 360 millió forintra szállítják le a légitársaság alaptőkéjét.

2010. február 26-án ismét állami tulajdonba került a Malév. Az orosz tulajdonos és a magyar állam megállapodásának értelmében az orosz állami Vnyesekonombank kifizeti a 32 millió eurós bankgaranciát, de kiszáll a légitársaságból, amely így mintegy 95 százalékban ismét magyar állami tulajdonba került. A fennmaradó 5 százalékos tulajdonrésszel az orosz AirBridge rendelkezett. (A légitársaság alaptőkéjét összesen 25,4 milliárd forinttal emelte meg az állam).

2010 végén az Európai Bizottság bejelentette, hogy kivizsgált számos olyan támogatási intézkedést, beleértve több tőkeinjekciót és tulajdonosi kölcsönt, amelyeket a magyar hatóságok a Malévnek nyújtottak. A vizsgálat nyomán 2012 januárjában az Európai Bizottság 70-100 milliárd forint tiltott állami támogatás visszafizetésére kötelezte a társaságot.

2012. január 30-án a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a veszteséges Malévet, ami speciális eljárást jelent csőd-, illetve felszámolási eljárás esetén. A társaság - amely már a 90-es évektől nem rendelkezett kellő tőkével a gazdaságossághoz - jelezte, hogy rövid időn belül működésképtelenné válhat, majd február 3-án hajnalban leállította járatait.
http://www.mfor.hu/cikkek/92727.html

Válasz

M Imre üzente 12 éve

A svájci és belga példa

Arra számos európai példát találni az utóbbi évekből, hogy egy nemzeti légitársaság csődbe ment, majd a helyét rögtön átvette egy újonnan alapított cég. Így járt többek között, a svájci Swissair (utódja: Swiss International) és a belga Sabena (ma Brussels Airlines).

A magyar kormány azonban csapdahelyzetbe került, mert egyszerre kell felkészülnie a Malév csődjére, miközben szeretne egy befektetővel is megállapodni a cég eladásáról. A két folyamat ellentétes kommunikációt generál.

Miközben az azonnali hatályokkal kiadott kormányrendeletek a külföldön ragadt utasok szállásköltségeinek rendezését részletezi, addig a társaság elnöke azt bizonygatja, hogy a Malév "repül, és repülni is fog". Bármilyen befektetővel is folytat tárgyalásokat a kormány, nyilvánvalóan ott is a Malév stabilitását próbálja hangsúlyozni.

Keletkezik-e piaci rés?

A létrejötte előtti bizonytalanság ráadásul már előre rontja az új cég esélyeit. "Egy új cég alapítása elvileg a Malév számára is járható volna, de csak akkor, ha a csődje és az új cég elindulása között zavartalan az átmenet, nem keletkezik piaci rés. A csőd bejelentésekor már startra késznek kellene lennie az utódnak" - mondta Turi Ferenc, a Capitol Consulting magyar tanácsadó cég ügyvezető partnere, aki korábban dolgozott a Malévval.

Hasonlóan vélekedett a londoni ICD SH&E légiközlekedési tanácsadó cég munkatársa, Bognár András. "Azzal kellene kezdeni, hogy megtervezik az új céget, és azt, hogy milyen legyen az átmenet, nehogy megroggyanjon a bizalom. A Malév esetében, miközben a kormányrendeletekből úgy tűnik, kimondták rá az ítéletet, nem látszik, hogy mi lesz helyette. Ezért ha indul új légitársaság, annak nehéz lesz visszaszereznie az esetlegesen elpártoló utasokat" - jelentette ki.

Megerősítés helyett bizonytalanság

Ha ugyanis nem megfelelő az időzítés, fennáll a veszélye annak, hogy a csődveszély hallatán a régi cég utasai akár még a működés időszakában átpártolnak a konkurenciához, és ott is maradnak.

Turi Ferenc szerint ez rontja a leendő új vállalat pozícióját, sőt a jelenlegi esetben az esetleges befektetőkkel folytatott tárgyalásokra is negatívan hat. "Természetesen nem tudni, hogy pontosan mi történik a háttérben, de az biztos, hogy a Malév-ügy kommunikációja nagyon rossz, mert nem megerősít, hanem bizonytalanságot kelt" - tette hozzá a Capitol Consulting szakembere.

Feltehetően a kormánynak sem ez az állapot volt a célja, hiszen a Malév problémái már a 2010-es választások előtt is ismertek voltak ...
Teljes cikk: http://www.origo.hu/gazdasag/20120201-malev-csodkozeli-helyzet-es-uj-befekteto-keresese-egyszerre.html

Válasz

M Imre üzente 12 éve

... a nemzeti légitársaság nem feltétlenül jár együtt többségi állami tulajdonnal. Maga a fogalom Európában évtizedekkel ezelőtt működő repülési piacra vezethető vissza, amikor a légi közlekedés szigorú szabályok szerint működött. "Kétoldalú szerződések voltak az egyes országok között, amelyek rögzítettek minden apró részletet" - magyarázta az [origo]-nak Turi Ferenc légi közlekedési szakértő, a Capitol Consulting Group ügyvezető partnere. Mint mondta, ezek a szerződések nemcsak azt szabályozták, hogy mely légitársaságok repülhetnek a két ország között, hanem azt is, hogy milyen városokba szállíthatnak, hetente hány járatuk lehet, és néha még azt is, hogy hány üléshely lehet ezeken a járatokon.

Jellemzően az ebben a szerződésrendszerben működő cégeket hívják nemzeti légitársaságoknak, és a fogalom az után sem veszítette el teljesen a jelentőségét, hogy az Európai Unión belül 1993-ban nyílni kezdett a légi közlekedési piac. A nyitás ugyan Turi Ferenc szerint azt jelentette, hogy az EU-ban onnantól kezdve "tiszta üzleti döntés" alapján dőlt el, hogy a cégek megjelentek-e egy adott országban, viszont az Unión kívül jórészt továbbra is fennmaradt a kétoldalú szerződésekre alapuló rendszer. Az Egyesült Államok piaca szintén nyitott az európai cégek felé, de például a Malév számára is fontos piacok esetében most is kormányközi megállapodások szabályozzák a légi közlekedést. Így például Oroszországba, Ukrajnába, Izraelbe és Egyiptomba szerződések alapján repült a Malév, és Turi Ferenc szerint "ezek a repülési engedélyek komoly értéket képviselnek".

Megpecsételték a sorsukat

A légi közlekedési szakértő szerint Kelet-Európa egykori szocialista országaira általában jellemző, hogy nehéz helyzetbe kerültek a nemzeti légitársaságaik, amiben saját gazdálkodási problémáik mellett közrejátszott a fapados cégek megjelenése, illetve a nagy nemzetközi légi szövetségek egyre erősödő pozíciója. "Amikor a Lufthansa pár éve megvette az Austrian Airlinest, akkor megpecsételte a régió többi nemzeti légitársaságának a sorsát" - mondta Turi, aki szerint Ausztrián keresztül olyan versenyhelyzet alakult ki, amelyben nehezen tud talpon maradni a térség többi cége.

Turi Ferenc szerint ettől függetlenül óriási szükség lenne egy magyarországi központtal működő nemzeti légitársaságra. Az országban jelenlévő, de külföldi központú cégek ugyanis szerinte más szempontok alapján működnek, és a céljuk csupán a "piac lefölözése", míg egy nemzeti légitársaságnak komoly hozzájárulása van a nemzetgazdasághoz. "Több mint tízezer munkahely kerül veszélybe és több száz cég szűnhet meg" - magyarázta Turi, hozzátéve, hogy az is súlyos veszteséget jelenthet, hogy kevesebb lesz a vendégéjszaka a más útvonalat választó utasok miatt.

Hasonló érveket vonultatott fel a kormány is a Malévról szóló, tavaly decemberben bemutatott úgynevezett Fehér Könyvben. "A Malév-csoport mintegy 2600 embernek ad jelenleg munkát. Több mint 500 hazai vállalkozásnak rendszeresen megrendelést biztosít, mintegy 6 milliárd forintot fizet ki a kis- és közepes vállalkozásoknak" - áll a dokumentumban ( http://www.kormany.hu/download/a/a8/60000/Feh%C3%A9r%20K%C3%B6nyv%20a%20Mal%C3%A9v%20%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9g%C3%A9r%C5%91l.pdf ), amely szerint a Malév eltűnése komoly versenyhátrányt is jelente az országnak, "a külföldi vállalatok beruházási, befektetési döntéseinél kiemelt szempontként merül fel az adott ország egy napon belüli elérhetősége-elhagyhatósága".
Teljes cikk: http://www.origo.hu/gazdasag/20120203-malev-csodje-a-nemzeti-legitarsasag-szerepe.html

Válasz

M Imre üzente 12 éve

Elindult az első Malév gép Shannonba, a HA-LOU lajstromjelű B737-800-as. Ez a Oneworld festésű gép, azaz a zászlóshajó. Pár percre utána megy a másik 800-as, a HA-LOK.
A Flightradaron még utoljára követhető az útjuk Shannonba.
"Mi" (VEKE) sajnos nem hiszünk az optimizmust sugalló kományzati kommunikációnak, nagy valószínűséggel most repül utoljára repülőgép a magyar nemzeti légitársaság színeiben.
http://www.flightradar24.com/

Válasz

M Imre üzente 12 éve

A legfrissebb hírek szerint délután öttől, negyedóránként szállnak el az írországi Shannonba a Malév flottájának gépei. Elvileg ezen a linken követheti a gépek és a légiirányítás közti párbeszédeket, a gépek búcsúját.
http://www.liveatc.net/flisten.php?mount=lhbp&icao=lhbp

A HírTV szerint 15 gép 32 pilótával áll készen az indulásra, de egyelőre nem mehetnek mert a reptér nem engedi felszállni őket amíg a Malév a tartozását ki nem fizeti. Egy Q400-as hozná haza a pilótákat akik Shannonba repülik a gépeket.
(VEKE)

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben