2010. 01. 07.
Alig éri el a hőmérő higanyszála a nulla fokot, máris nyúlunk a sóhoz, és szórjuk a járdákra, minden különösebb aggály nélkül, pedig a környezetvédők szerint minden egyes gramm több a kelleténél.

A német szövetségi környezetvédelmi hivatal munkatársa, Martin Ittershagen környezetbarát alternatívákat javasol a só helyett. Szerinte a hólapátolás mellett murva, zúzalék, granulátum vagy homok kiszórása éppúgy csökkenti a csúszásveszélyt, káros környezeti hatások nélkül.

A sószórás következményei gyakran csak hónapokkal később válnak láthatóvá. Egyrészt az út menti fák nem képesek elegendő vizet felszívni, másrészt a só a talajban számos fontos tápanyagot kiszorít, és hatással van a mikroorganizmusokra is. Elsősorban a fasorokat alkotó fajok, például a juhar, a hárs és a gesztenye reagál érzékenyen a sóra.

Németországban a pénzhiány miatt egyre több község már csak a veszélyes útszakaszokat sózza. Amúgy alig takarítják az utakat, és nem szórnak ki semmit - meglepő módon ez nem csak a környezetet védi, de a balesetek gyakoriságát is csökkenti. Kutatások igazolják, hogy az autóvezetők a sózott, fekete utakon jóval gyorsabban hajtanak, mint az javasolható volna. Nem veszik figyelembe, hogy a só vékony csúszós réteget képez mind az úton, mind a fékbetéteken, ezért akár meg is kétszereződhet a féktávolság. A kezeletlen útszakaszokon viszont jóval óvatosabban közlekednek az autósok.

Finnországban, Szlovákiában és Ausztriában ezért levonták a következtetéseket, és már számos úton só nélkül vészelik át a telet.

Mivel nincs síkosság-mentesítésre vonatkozó egységes EU-szabályozás, minden ország úgy olvasztja az utakat télen belepő havat, amivel akarja. Magyarországon mindenki sóz, ami a közterület-fenntartók szerint korszerű, a környezetvédők szerint többmilliós károkat okoz. A só kimarja a kutyák lábát, tönkreteszi a hidak vasszerkezetét, vezetékeket repeszt szét. Akadnak alternatív kezdeményezések, de a só egyeduralma megdönthetetlennek tűnik.

Jégtelenítés tőlünk Nyugatra

 
Ausztriában jogszabály tiltja a klorid tartalmú vegyszerek használatát, amelyek csak különleges időjárás esetén alkalmazhatók. A magyar Környezetvédelmi Minisztérium úgy tudja, hogy az osztrákok ennek ellenére rendszeresen sóznak.
A skandináv országokban tilos a sózás, de mivel ott a téli átlaghőmérséklet jóval a nátrium-klorid mínusz hét fokos fagyáspontja alatt van, értelmetlen is lenne használni.
Az ausztriai Innsbruckban kálcium-magnézium-acetátot alkalmaznak, ami meglehetősen drága, de környezetkímélő: nemcsak a havat olvasztja fel, hanem a mérések szerint 25 százalékkal csökkenti a levegő szennyezettségéért felelős szállóport is.

Évente átlagosan ötven olyan nap van, amikor a magyar utakon síkosság-mentesítésre van szükség. A közutak jégmentesítésének megoldása az önkormányzatok, Budapesten a Fővárosi közterület-fenntartó Rt. (FKF) feladata, a házak előtti járdaszakasz rendben tartása a tulajdonosokra hárul. Az FKF egy átlagos télen mintegy 30 ezer köbméter nátrium-kloridot használ fel erre a célra, de az önkormányzatok és az ingatlantulajdonosok is reflexszerűen sóznak.

A Magyarország útjait telente beborító só nemcsak a járművekre és az úttartozékokra ártalmas, hanem az élővizeket, az út menti növényzetet és a talajt is mérgezi, mondta az [origo]-nak Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője. A só többek között korrodálja az utak, hidak, felüljárók vasszerkezetét, és kárt okoz a járművekben, szobrokban, épületekben. A repedéseken a talajba szivárogva kátyúkat okoz és ha eléri a föld alatt húzódó közműveket, a vezetékek megrepedezéséért, így hosszú távon az útépítésekért is felelős. Nem mellékesen kicsípi a kutyák lábát és roncsolja a cipőket. A só további hátránya, hogy mínusz 7-8 foknál hidegebb időben hatástalan. Lenkei szerint Budapesten van olyan talajrész, amelyben annyi a só, hogy egy tengerparti növény is kitűnően érezné magát benne.

A sózás megkerülhetetlen

Magyarország mindenki azzal olvasztja a jegét, amivel akarja, nincs ugyanis síkosság-mentesítésre vonatkozó egységes EU-szabályozás és nem is terveznek ilyet. Ennek fő oka, hogy a tagállamok eltérő éghajlati és úthálózati adottságokkal rendelkeznek, ezért értelmetlen lenne az egységes szabályozás. Noha léteznek alternatív megoldások, az ország legtöbb konyhasóját kiszóró Fővárosi közterület-fenntartó Rt. ragaszkodik a nátrium-kloridhoz.

Pfeifer Zsuzsa, az FKF környezetvédelmi osztályának vezetője az [origo]-nak azt mondta, a sózás megkerülhetetlen, és nemcsak nálunk, hanem valamennyi hasonló éghajlatú országban ez a legjellemzőbb síkosság-mentesítési mód. "Sok fagyáspontcsökkentő anyag létezik, de mindegyik sokkal drágább, mint a nátrium-klorid, és a környezetre gyakorolt kedvezőbb hatásuk sem számottevő" - mondta hozzátéve, hogy a FKF a legkorszerűbb módon végzi munkáját.

A nátrium-kloridon, illetve a homokkal kevert són kívül egyéb vegyszereket is használ a vállalat, például kalcium-kloridot, zeolitot, kálium-kloridot. Ezek a szerek bizonyos környezeti elemekre kedvezőbben hatnak: kalcium-kloridot szórnak például az Üllői úton, a Kálvin téren, a Könyves Kálmán körúton és védett fasorok közelében.


A só riválisai: útkáli, vinasz, Tranhsheat

Ugyanakkor más anyaggal is hatékonyan lehet jeget olvasztani. Újbuda önkormányzata idén télen másodszor kínál lakóinak nem tisztán sóból álló síkosság-mentesítő szert. Az útkáli nevű elegy erénye, hogy összetételének köszönhetően kevésbé károsítja az élővilágot, mint a tiszta nátrium-klorid. Pethő Zoltán, az önkormányzati tulajdonú Újbuda Prizma Kht. ügyvezetője az [origo]-nak azt mondta, hogy a zömében kloridokat tartalmazó elegy környezetkímélőbb, ráadásul zenolit granulátumot is tartalmaz, amiből fokozatosan oldódnak ki a benne elnyelt anyagok.

A kht-tól megvásárolható szerhez jelenleg a sóval közel megegyező áron (400-450 forintért) juthatnak hozzá az újbudaiak, a különbözetet ugyanis a kerület önkormányzata átvállalta.

Győrben a szeszgyár melléktermékét, a vinaszt használják, amihez kedvezményes áron jut hozzá a Kommunális Szolgáltató Kft. A vinasz a szeszgyártás során keletkező sűrítmény, ami állati takarmányozásra is alkalmas. Előnye, hogy akár mínusz 10-12 fokig képes felolvasztani a jeget és az olvadás után műtrágyaként viselkedik, így serkenti az út menti növényzet növekedését. Hátránya, hogy sűrű barnás színe a világos cipőt megfogja, és karamellre emlékeztető kellemetlen szagot áraszt. Kellemetlen tulajdonságai miatt a külső városrészekbe száműzték, ahol termálvízzel melegítve, folyadékszórókkal juttatják az utakra. Krakovszki József, a Kommunális Szolgáltató Kft. divízióvezetője az [origo] -nak azt mondta, onnan tudják, hogy jó élettani hatással van a növényzetre, hogy a külsőségi szakaszokon tavasszal sokkal sűrűbben nő a fű.

Bevethető a Transheat nevű magyar találmány is. A tömény állapotban kipermetezett folyadék hóval érintkezve felhígul és az elegy közös fagyáspontja akár a mínusz 28 fokot is elérheti, így nagy hidegben is bevethető. A forgalmazó cég ügyvezetője, Kálmán András szerint nem roncsolja az aszfaltot és a betont, és a só valamennyi korábban felsorolt rossz tulajdonságától mentes. Tömény állapotban enyhén csípős szagot áraszt, ami kiszórva nem érezhető. Ha az útpályáról az útmenti talajba kerül, gyenge műtrágyaként viselkedve táplálja a növényzetet. Számos jó tulajdonsága ellenére - bár sok országban használják - itthon nincs rá nagy kereslet. Bár a Transheat drágább, mint a só, hasonló hatásfok eléréséhez fajlagosan jóval kevesebbet kell belőle használni.

Kálmán András szerint "abban a pillanatban, ha az utakat-közműveket magánkézbe adnák, eltűnne a sózás, hiszen egy felelős vállalkozónak egyáltalán nem lenne mindegy, hány évente kellene egy útpályát, hidszerkezetet, vízvezetéket cserélnie".

A fűrészpor és a lapát mint jégmentesítő

Könnyen beszerezhető alternatívaként a környezetvédők homokot, homokkal kevert fűrészport, faforgácsot, apró kavicsot, fahamut, kőzúzalékot, apró szemcséjű murvát ajánlanak. Megoldás lehetne az utcák termálvizes fűtése is, amire például Izlandon, Belgiumban, az Egyesült Államokban van példa.

Egy videó ezen a linken>>>

Lexikon


Érdesítõ anyagok:

Homok:

A homok változó mértékû, de kis koncentrációban tartalmaz nehézfémeket, melyek kockázatos anyagok. Ezen túl jelentõs mennyiségû iszapot az út mentén, mely kiszáradás után a levegõbe kerülve növeli az ülepedõ por koncentrációját és gyorsítja a vízelvezetõ árkok feliszapolódását. Egyúttal a kipufogógázok és egyéb talajra kerülõ szennyezõdések megkötésében is szerepet játszik.


Zúzalék, fûrészpor, forgács:

Hatásuk hasonló a homokéhoz.


Salak:

Jóval több szennyezõ alkotóelemet tartalmazhat, mint az elõbbiek. Bizonyos típusai kifejezettem károsak lehetnek a vízi ökoszisztémákra nézve. Gyorsan aprózódik. Nagyobb fajlagos felülete következtében egyéb szennyezõ anyagokat is jobban képes megkötni. Esetleges kéntartalma miatt savas kémhatást eredményezhet.

Az érdesítõ és jégolvasztó anyagok együttes hatása igen hatékony megoldást jelent, de a felverõdõ szemcsék károsítják az autók védõrétegét, így gyorsítva a korróziót.

A ház körüli és a kötelezõ ingatlan elõtti közterületek síkosságmentesítésekor egyaránt a lehetõ legkevesebb anyag kijuttatására kell törekedni. Figyelembe kell venni, hogy a megelõzõ szórás jóval hatékonyabb megoldást jelent. Gyakran a hó letaposását megelõzõ lapátolás vagy seprés is elegendõ. Amennyiben érdesítõ anyagot szórnak ki, figyelmet kell fordítani annak olvadás utáni összetakarítására is.


Szerves termékek, sók, vegyi anyagok


Útkáli:
A zeolitos jégoldó általános ismertetése - Általános ismertetés, amit az útkáliról alapvetően tudni kell: (általánban zeolittal keverik)

Az útkáli nem más mint enyhén csökkentett hatóanyagú szilárd garnulátum, kálium klorid alapú, magnéziummal dúsított műtrágya.

Összetétele:

    * Kálium klorid: 65-75%
    * Kálcium klorid: 4-8%
    * Magnézium klorid: 0,3-3%
    * Nátrium klorid: 14-23%

Munka és egészségvédelem:

Ügyeljünk, hogy munka közben közvetlenül szembe, bőrre, nyelőcsőbe ne kerüljön. Baleset esetén a termékre vonatkozó előírt balesetvédelmi szabályokat kell betartani.Lakossági kis mennyiségű felhasználás esetén védőkesztyű használata ajánlott!

Kálium, kálcim, magnézium hatóanyaga miatt közvetlenül serkentő hatással van az élő növényzetre, és mind emelett garantálja a biztonságos téli közlekedést -18C ig. Mivel jégoldó képessége nagyságrendekkel nagyobb -mint a jelenleg közutakon túlnyomó részben használt nátrium klorid jégmentesítőé- ezért fajlagosan felhasznált mennyiség is jelentősen kisebb.

A kálium kloridot hőkezeléssel felvisszük a 2-4 mm szemcsenagyságú zeolitra. Az új termék összetétele megváltozik. Az új zeolitos jégoldóban lévő kálium klorid a jégoldó képességet biztosítja és csúszásgátló hatása is jelentős.

Környezetbarát jellege miatt az értékes hatóanyagok kálcium, kálium, magnézium beépül az élő növényzetbe anélkül, hogy jelentősen korrodálná az aszfaltot illetve a betont (egyfajta speciális, "környezetbarát műtrágya"). A fémtartalmú felületeken a korrózió sebességét is jelentősen csökkenti a nátrium klorid síkosság mentesítővel szemben.

Az útkáli higroszkopós (nedszívó) tulajdonsága miatt nedvesítő folyadék alkalmazására nincs szükség. Az fent említett tulajdonságokat figyelembe véve -amit mérésekkel igazolni tudunk- könnyen belátható, hogy az útkáli közúti felhasználásának azonnali kedvező pénzbeni megnyilvánulása van. Az zeolitos útkáli a Magyarországon forgalomban lévő környezetbarát jégmentesítők közül messze a legolcsóbb.

Alkalmazási terület:
A zeolitos útkáli környezetbarát jégmentesítő alkalmazható közutak, közterületek, magánterületek stb. biztonságos és környezetbarát síkosság, illetve jégmentesítésre a téli időszakban.

Alkalmazási feltételek:
Az útkáli jégmentesítő optimális jégoldó tartománya 0C és -10C között van. Tárolása száraz fedett helyen zsákokba csomagolva. Alkalmazás előtt közvetlenül szabad a zsákokat megbontani mivel az anyag higroszkópos. A jelenleg hazánkban lévő speciális útszóró gépek segítségével egyenletesen az útfelületre juttatható az útkáli jégoldó amely azonnal megkezdi kifejteni hatását.

Ajánlott mennyiségi előírások a hőmérséklet függvényében:

    * -10C /-5C -- 8-12g/m2
    * -5C /0C -- 4-10g/m2

A zeolitos útkáli 50 kg os vagy 10 kg-os polietilén zsákokban érkezik a felhasználóhoz.Tárolása száraz fedett helyen és a polietilén zsákokba gyakorlatilag korlátlan ideig eltartható. Nem tűzveszélyes.

Tilos a készítmény azon fel nem használt maradékát, azzal szennyezett csomagoló burkolatát folyókba, állóvizekbe, vízfolyásokba,tározókba jutattni.


Kalcium-magnézium-acetát

(ausztriai Klagenfurt - dán találmány)

Klagenfurt városa új alternatívát talált: só helyett kálcium-magnézium-acetátot (CMA) szórnak ki. A CMA nem károsítja a talajvizet és a növényeket. Viszont lényegesen drágább, mint a kősó. A klagenfurti városvezetés mégis fizeti a többletköltségeket. A CMA-nak ugyanis van egy kedvező mellékhatása: a közlekedési eredetű finompor nagy részét megköti. Különösen azokat a gumikopásból és fékbetétekből eredő részecskéket ejti csapdába, melyeket állandóan felkevernek a járművek. Svéd tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen módon a finomporterhelés 30 százalékkal csökkenthető.

Ezt a módszert - több mással együtt - bemutatják a 2007. március 29-én és 30-án az ausztriai Klagenfurtban megrendezendő Fine!Dust-Free into the Future című kongresszuson. Ezen megismerhető lesz az EU-program eddigi összes eredménye, és érdekes előadások hallhatók szakértőktől Európai minden részéből. További információk
és az előzetes program a www.feinstaubfrei.at  című internetes oldalon olvasható, illetve a részvételre ott lehet jelentkezni is.
Az érdeklődők további kérdéseikkel forduljanak Dr. Wolfgang Hafnerhez (Klagenfurt város környezetvédelmi hivatala) A-9020 Klagenfurt, tel. +43 (0)463 / 537-4885, wolfgang.hafner@klagenfurt.at


Nátrium-klorid (konyhasó), kálcium-klorid, magnézium-klorid ...

A különbözõ sókat szárazon, elõnedvesítve vagy oldat formájában szórják ki. Gyakran elegyítik érdesítõ anyaggal (pl.: homok) a kedvezõbb hatás érdekében. A sózás abban az esetben a leghatékonyabb és legtakarékosabb, ha megelõzõ jelleggel végzik, a hólé vagy a csapadék lefagyása elõtt illetve a már lehullott hó eltakarítását követõen. Az anyagot szigetelt, fedett és száraz helyen kell tárolni.

A sózás környezetre gyakorolt káros hatásai a következõk lehetnek:

    * Korrózió
    * Növények pusztulása
    *  Talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megváltozása (ún. „másodlagos szikesedés”), ami a talaj termõképességének csökkenését, illetve a más környezetkárosító hatásokat tompító tulajdonságának korlátozását okozza.
    * A vizek – és különösen az ivóvizeket adó felszín alatti vizek – szennyezõdése.


Nátrium klorid:

A nátrium-klorid (NaCl) - só, kősó, konyhasó, tengeri só, az egyik legismertebb só, a konyhasó legfontosabb összetevője.

 A téli útsózás által okozott elváltozások nem láthatók azonnal, sok esetben csak a nyári száraz időszakban válik nyilvánvalóvá. A rossz vízvezetésű talajon a hóolvadás során a só a gyökérzónában felhalmozódik, és levélperzselődést, rügy- és vesszőkárosodást okoz. Különösen a február végén, március elején jelentkező néhány fagyosabb nap miatti útsózás okoz komoly károkat a beindult nedvkeringésű növényekben.

Veszélyes ionok
A legolcsóbb és legáltalánosabban használt sóféleség a konyhasó (nátrium klorid), amely egyben a legveszélyesebb is. A konyhasó vízben oldva nátrium- (Na+) és klorid- (Cl–) ionokra bomlik. A klorid-ionokat a gyökerek könnyen felveszik, majd a szállítónyalábokban eljutnak a levelekig, ahol levélszél-perzselődést (klorózist) okoznak. A nátrium ionok a növény nedvkeringésébe jutva gátolják a klorofillképző magnézium ion beépülését a sejtekbe. Ezen kívül a kálium felvételét is akadályozzák, amelynek relatív hiánya betegség- és stresszérzékenységet okoz. Káliumhiány miatt a következő évi hajtórügyek nem fejlődnek ki, illetve a vesszők ne érnek be, nem tudnak áttelelni. A konyhasó ezen kívül úgynevezett fiziológiai szárazságot is okoz, mivel a sóval telített talajoldat töményebb a növényben keringő nedvnél, így a gyökerek vízfelvételének ozmotikus akadálya van. Ezért van az, hogy öntözés és a csapadék ellenére sem jutnak elegendő nedvességhez a növények. A só továbbá rombolja, tömöríti a sokhelyütt amúgy is rossz talajszerkezetet, megváltoztatja annak kémhatását (pH-ját) és tápanyag-összetételét.

Fejlődési rendellenességek
A túlzott sózás tehát igen összetett módon hat a növényekre, amelynek a végeredménye az lesz, hogy a lombhullató fák már nyár közepén őszi lombszíneződést mutatnak, komolyabb esetekben leforrázott, száraz levelek lógnak a fák vesszőin. Amennyiben a só a felverődéstől közvetlenül a rügyekre jut, a csúcsrügyek károsodása miatt az ágvégeken rendellenes hajtásnövekedés, úgynevezett boszorkányseprűség (képünkön) alakulhat ki, ami rontja a fák díszértékét. Fokozott a baj, ha az utakat márciusban is sózzák, amikor a növények már kikerültek a téli nyugalmi időszakból.
Az örökzöldeknél a sókártétel már tavasszal is szembetűnő: a levelek a hajtásvégektől kiindulva barnulnak, száradnak. A sózás az útszéli gyepfelületben is komoly kárt okozhat, és a virágágyások növényeit is veszélyeztetheti. A zömmel angolperjéből és csenkeszekből álló gyep kevésbé érzékeny a sókártételre. A vékony szálú réti perjéből vetett pázsit azonban igen komoly károkat szenvedhet, ami márciusban, a fű növekedésével válik láthatóvá. A bajt az utak, járdák melletti sávban sárguló fű jelzi, különösen akkor, ha a sótól olvadó hólevet az útról, járdáról rálapátoljuk.


Kalcium-klorid:

A kalcium klorid (CaCl2) a kalciumnak a klórral alkotott ionos vegyülete. Vízben nagyon jól oldódik. Szobahőmérsékleten szilárd sót alkot. Alkalmazása nagyon sokrétű, például az utak síkosságmentesítéséhez és cement-adalékanyagként is használják. Nagy mennyiségben mészkőből lehet előállítani, ugyanakkor fontos forrása a Solvay-eljárás, melynek melléktermékeként keletkezik. Higroszkopikus tulajdonsága miatt (nagy intenzitással köti meg a vizet) zárt, jól szigetelt tartályban kell tárolni, szállítani. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Calcii chloridum dihydricum és Calcii chloridum hexahydricum néven hivatalos.
Mivel feloldódás közben intenzíven hőt termel, ezért jégolvasztásra is alkalmazzák. Az utakra szórva hatékonyan felolvasztja a jégpáncélt, és oldott állapotban kevésbé káros a növényekre, mint a nátrium-klorid, valamint alacsonyabb hőmérsékleten is használható.

A kalcium-klorid erősen irritáló szer, használata során kesztyű és védőszemüveg viselése ajánlott, valamint kerülni kell a közvetlen belélegzést.
Bár kezelése különösebb körültekintést nem igényel, a szervezetbe légzés folyamán vagy a szájon át bekerülve égési sérüléseket okozhat


Magnézium klorid:

Az USA-ban elterjedt szokás az útburkolatok téli időszakban történő jegesedésének megakadályozására magnézium-klorid alkalmazása. A nátrium-kloridhoz képest sokkal környezetbarátabb, a növényeket alig károsítja, korrodáló hatása töredéke a nátrium-kloridénak. Oldatként, vagy kristályok formájában az úttestre szórva alkalmazzák.

Bár a magnézium-klorid jelentősen javítja az útburkolat közlekedési tulajdonságait, van kellemetlen hatása is. Elektromos szigetelők esetén a magnézium-klorid megnöveli az átütés, vagy a rövidzárlat esélyét, valamint az alumíniumból és/vagy acélból készült elektromos pólusokat korrodálja.


Kálium klorid:

A kálium-klorid (KCl) egy fém-halogenid, melyet a kálium és a klór alkot. Tiszta állapotban szagtalan, fehér színű, vagy színtelen kristályokat alkot. Az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban és a vegyiparban széles körben alkalmazzák. A természetben megtalálható ásvány a szilvin, nátrium-kloriddal keverve pedig szilvinitet alkot. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii chloridum néven hivatalos.


Kálium-karbonát (hamuzsír, Engel és Precht eljárás, E 501, régi nevén kétszénsavas kamany):

Homokkal keverve alkalmazták Bécsben. Erõsen lúgos kémhatást eredményez.

A kálium-karbonát (vagy más néven hamuzsír, régi nevén kétszénsavas hamany) egy fehér, könnyen málló szilárd só. Vízben jól, alkoholban nem oldódik. Vizes oldata erősen bázikus. Általában kálium-hidroxid és szén-dioxid reakciójával állítják elő. Fő felhasználási területe a szappan- és üveggyártás.

    * szappan- és üveggyártás alapanyagaként, valamint egyes tisztítószerek összetevőjeként is alkalmazzák
    * laboratóriumokban vízmegkötő, valamint szárító hatása miatt használják, ha más hasonló anyagok, például kalcium-klorid nem használhatók. Savas környezetben nem alkalmazható.
    * vízzel keveredve a reakció exoterm, jelentős hőtöbblet szabadul fel.
    * Kínában, és egyes délkelet-ázsiai országokban, de Magyarországon is felhasználják a konyhaművészetben, itt néha hamuzsírként említik. Régebben fahamuból készítették ebből (és zsíros tapintásából) ered a hamuzsír elnevezés.
    * élelmiszerek esetében savanyúságot szabályozó anyagként, E501 néven alkalmazzák. Élelmiszerek esetén nincs napi maximum beviteli mennyisége, ismert mellékhatása nincs.

Magyarország egyik legfontosabb exportcikke volt a 18. században.


Pétisó:

A pétisó a Péti Nitrogénművek által 1931-ben kifejlesztett nitrogéntartalmú műtrágya. Kémiai képlete : NH4NO3 + CaMg(CO3)2, hatóanyag-tartalma: ammónium-nitrát, dolomitliszt. (a Centrum Parkoló Kft. ötlete az ezzel való sózás - 2005)


Vinasz:

A vinasz a szeszgyártás során keletkező sűrítmény, ami állati takarmányozásra is alkalmas. Előnye, hogy akár mínusz 10-12 fokig képes felolvasztani a jeget és az olvadás után műtrágyaként viselkedik, így serkenti az út menti növényzet növekedését. Hátránya, hogy sűrű barnás színe a világos cipőt megfogja, és karamellre emlékeztető kellemetlen szagot áraszt. Kellemetlen tulajdonságai miatt a külső városrészekbe szám-űzték, ahol termálvízzel melegítve, folyadékszórókkal juttatják az utakra. Krakovszki József, a Kommunális Szolgáltató Kft. divízióvezetője az [origo] -nak azt mondta, onnan tudják, hogy jó élettani hatással van a növényzetre, hogy a külsőségi szakaszokon tavasszal sokkal sűrűbben nő a fű.

A városiak tiltakozása miatt azonban mára szinte teljesen eltűnt a győri utakról. A gusztustalan látvány és a kellemetlen szag miatt azonban népszerűtlen volt a győriek körében. A vinasz a csatornahálózaton keresztül bejuthat a folyókba is, ám az élővizekre kifejtett hatása nem ismert, a környezetvédelmi hatóság ezért óvatosságból is korlátozta az alkalmazását.


Transheat:

A Transheat magyar fejlesztésû anyag mûtrágya alapú, melyet kísérleti jelleggel alkalmaztak eddig. Ammónium- és nitrát-tartalma jelent kockázatot. A szem kötõhártyáját gyengén irritálhatja.
A tömény állapotban kipermetezett folyadék hóval érintkezve felhígul és az elegy közös fagyáspontja akár a mínusz 28 fokot is elérheti, így nagy hidegben is bevethető. A forgalmazó cég ügyvezetője, Kálmán András szerint nem roncsolja az aszfaltot és a betont, és a só valamennyi korábban felsorolt rossz tulajdonságától mentes. Tömény állapotban enyhén csípős szagot áraszt, ami kiszórva nem érezhető. Ha az útpályáról az útmenti talajba kerül, gyenge műtrágyaként viselkedve táplálja a növényzetet. Számos jó tulajdonsága ellenére - bár sok országban használják - itthon nincs rá nagy kereslet. Bár a Transheat drágább, mint a só, hasonló hatásfok eléréséhez fajlagosan jóval kevesebbet kell belőle használni. A felsorolt anyagok mindegyike a levegõbe jutva szem, bõr vagy a légzõrendszer irritációját okozhatják. Ilyen esetekben bõ vízzel kell leöblíteni azokat.

_____________________________________________________________________


Az FKF és a környezetvédők egyetértenek abban, hogy jelenleg a legreálisabb megoldás az lenne, ha az utakon közlekedők alkalmazkodnának a téli útviszonyokhoz és hazatérve mindenki kézbe venne egy-egy hólapátot. Pfeifer szerint a legnagyobb sókoncentráció a járdák közelében található, tehát a lakosság is szorgalmasan hasz-nálja a nátrium-kloridot.
Lenkei Péter, a Levegő munkacsoport munkatársa szerint kemény lobbi áll annak hátterében, hogy bár minden környezetvédelmi és hosszú távú gazdasági megfontolás a sózás ellen szól, mégis ez a legtöbbet alkalmazott síkosság-mentesít ő szer. Szerinte a környezetkímélő anyagok elterjedését csak az befolyásolja, mennyire erős a sót importáló lobbi, mivel ha az általa okozott károkat forintosítjuk, végeredményben drágább a só, mint az akár többszörösébe kerülő alternatív megoldások. Pfeifer erre annyit felelt, az utakon szétszórt só közbeszerzési eljárás keretében kerül a vállalathoz, sólobbi létezéséről nem tud.

(forrás: index.hu, origo.hu, ujbuda.hu, standard-team.hu, lélegzet.hu, greenfo.hu, civiljutub.hu, gazdabolt.hu, otvenentul.hu,rtlhirek.hu)