A közterület-felügyelet által a gépjárművekre kiszabott helyszíni bírság, illetve a kerékbilincselés napjaink örökzöld témája. A közterületek rendjének és tisztaságának fenntartása a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Erről a feladatáról az önkormányzat különböző szervek, így a közterület-felügyelet, illetve a közterület-felügyelő útján is gondoskodhat.

A közterület-felügyelő jogállását tekintve hivatalos személy (nem parkolóőr és nem rendőr), aki a törvény által körülhatárolt feladatkörében jogosult ellenőrzést végezni, eljárást kezdeményezni és intézkedéseket tenni. Intézkedésre jogosult, hivatalos személy, köztisztviselő, akit fokozott büntetőjogi felelősség terhel, illetve védelem illet meg.

Munkája során figyelemmel kíséri a közterületen (utcákon, tereken, stb.) tapasztalható történéseket. Azokban az esetekben, ahol jogszerűtlen magatartást észlel, köteles intézkedést kezdeményezi.

A közterület-felügyelők országosan egységes egyenruhát viselnek, amelyen kitűzve viselik egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényüket. A felügyelő köteles az intézkedése megkezdése előtt szóban közölni felügyelői minőségét és bemutatni arcfényképes szolgálati igazolványát, valamint felügyelői jelvényét.
Intézkedési kötelezettsége abban az esetben áll fenn, ha feladatkörébe tartozóan jogszabálysértést észlel. Ha több intézkedés megtétele is lehetséges számára, akkor azt kell alkalmaznia, amely az érintettre a legkevesebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. Intézkedési lehetőségei között szerepel többek között a felszólítás a jogsértő állapot megszüntetésére, a helyszíni bírság kiszabása és a kerékbilincs alkalmazása vagy feljelentés alkalmazása az illetékes szabálysértési hatóság felé. Azoknak a szabálysértéseknek a köre azonban, amelyekben a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki, jelentősen lecsökkent az objektív felelősségi szabályok 2008-as évben történő bevezetése óta.

A jogszabályváltozás következtében az objektív felelősség körébe tartozó szabálysértések esetén (többek között: járművel történő megállás és várakozás, behajtási tilalom) már nem bírságolhatnak a közterület-felügyelők. Ezekben az esetekben a közterület-felügyelők csak feljelentéssel élhetnek a szabálytalankodóval szemben. A módosult szabályok következtében ezekben az esetekben közigazgatási bírság kiszabására kerül sor a gépjárművek üzemben tartóival szemben, amelynek összege tételesen került meghatározásra: a megállási- és várakozási tilalom megszegése esetén 30.000,- Ft. A megmaradt területeken, ahol továbbra is szabhatnak ki helyszíni bírságot, ott a helyszíni bírság összege 3.000 Ft-tól 20.000,- Ft-ig terjedhet. Gépkocsival elkövetett szabálysértés esetén a járművezető távollétében is ki lehet szabni a bírságot, amelyről a gépjármű tulajdonosa vagy üzemben tartója fizetési felszólítás útján értesül. Ha a bírságolt személy a helyszíni bírság kiszabását tudomásul veszi, és az összeget befizeti, akkor nincs további jogorvoslati lehetőség, az ügy lezárul.

A közterület-felügyelőnek joga van a szabálysértő személyazonosságát megállapítani (személyi igazolványát elkérheti, adatait rögzítheti), a jogszerű intézkedéshez kapcsolódóan képi felvételeket készíteni, illetve a jogszerű intézkedésének ellenszegülő szabálysértőt a helyszínen visszatartani. Ugyanakkor nem jogosult sem a helyszíni bírság mérséklésére és elengedésére, sem a helyszíni bírságolással kapcsolatos panaszok és kifogások elbírálására. Abban az esetben, ha a bírságolással érintett a bírságolást nem fogadja el, akkor az eljárás lefolytatása érdekében a közterület-felügyelet az ügyet megküldi a területileg illetékes rendőrségnek. Ilyen esetben számolni kell azzal, hogy a rendőrség magasabb összegű bírság kiszabására is jogosult. Ugyanez a helyzet áll fenn akkor is, ha a megbírságolt autós nem tesz eleget időben a fizetési kötelezettségének, azaz nem fizeti be időben a bírságot. Ekkor a közterület-felügyelet szintén továbbküldi az ügyet a területileg illetékes rendőrségnek.

A közterület-felügyelő által alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos jogorvoslat az illetékes szabálysértési hatóság illetve jegyző hatáskörébe tartozik! Amennyiben panaszt kívánunk tenni, azt az intézkedés napjától számított nyolc napon belül be kell nyújtani a jegyzőhöz.

A közterület-felügyelőket sajnos mindennapjaink negatív szereplőiként tartjuk nyilván emlékezetünkben, holott hasonlóan például a rendőrséghez komoly szerepet játszanak településeink közbiztonságának megóvásában és a törvényes rend fenntartásában.

Forrás: D.A.S.