A magyar utakon egyre gyakrabban látunk külföldi rendszámú, de magyar állampolgár által vezetett autót. Az első hullámban érkező szlovák rendszámú jármű áradat után megjelentek a német, osztrák és ukrán rendszámú autók, de akár brit, amerikai, vagy akár valamely óceániai szigetország rendszámával is találkozhatunk.

Nem is kell sokáig böngésznünk az interneten, pár kattintás után egyre-másra ajánlkoznak a különböző közvetítő cégek, hogy segítenek nekünk olcsó, külföldi rendszámú autóhoz jutni.

EU-s és nem EU-s

A hirdetések szerint százezreket (akár a gépjármű üzemeltetési költségeinek 30%-át) lehet megtakarítani Németországban, Szlovákiában céges gépkocsi vásárlása esetén. Több ezer eurós "előnyhöz" lehet jutni az általános forgalmi adók és a regisztrációs díjak közti különbségből német autó regisztrációjával.

Németországban -több más uniós államhoz hasonlóan- nincs regisztrációs-és súlyadó, nincs bevizsgálási díj, a forgalomba helyezés költsége, a rendszámtábla ára -a magyarhoz képest- kimondottan alacsony. A legegyszerűbben úgy lehet külföldi rendszámra szert tenni, hogy az adott EU-országban alapítani kell egy céget, a cég tulajdonában lévő autóra így  szlovák (német, lengyel, stb.) rendszám kerül. A másik megoldás az, hogy a magánszemély Szlovákiában (Németországban, Lengyelországban) jelenti be tartózkodási helyét - azt ugyanis nem ellenőrzik, hogy ténylegesen hol tartózkodnak az érintettek életvitelszerűen.

Cégként és magánszemélyként egyaránt kifizetődő lehet a külföldi autóvásárlás: az általunk fellelt vállalkozások lakcím-ügyintézésben, cégalapításban is segítséget nyújtanak. Ha pedig a vevő rendelkezik egy német lakcímmel, és van tartózkodási engedélye, elvileg mindenfajta további igazolás nélkül használhatja autóját az Európai Unióban és így Magyarországon is. Hátrány viszont, hogy a német rendszámú autókat Németországban kell műszaki vizsgára vinni. A kiutazás a költsége azonban elhanyagolható a "megspórolt" adókhoz, járulékokhoz képest.

Megfigyelhető a nem EU-tagállamokból behozott autók növekvő száma is: Ukrajnából, az USA-ból, de még az óceániai szigetországokból származó járművek róják a magyar utakat. Ezen járművek ellenőrzése komoly fejtörést okoz a hatóságoknak: gyakran offshore cégek állnak mögöttük, tulajdonosaik így próbálják kikerülni az adó-és járulékfizetést.

Besokalltak a vámosok

Az elmúlt időszakban a vámhatóság is észlelte, hogy olyan - jellemzően nagy értékű- gépjárművek vesznek részt a hazai közúti forgalomban, amelyek valamely Európai Unión kívüli ország forgalmi rendszámával rendelkeznek. A jogszabályok szigorú feltételeket határoznak meg a nem közösségi árunak minősülő gépjárművek behozatalával és használatával kapcsolatban. A feltételek teljesítésével lehetőség van ezen gépjárművek alkalomszerű magyarországi használatára, azonban a belföldi rendszeres és tartós használat kizárólag a vámok és a nemzeti adók megfizetését követően lehetséges.

A vámhatóság lezárt ellenőrzései során minden harmadik(!) esetben azt állapította meg, hogy az érintett gépjárművek magyarországi használata nem jogszerű. A 100-nál is több gépjárművet érintő ellenőrzések tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a jogsértéseket jellemzően olyan Magyarországon lakóhellyel rendelkező személyek követik el, akik az Európai Unión kívüli ország rendszámával rendelkező gépjárművet behozzák Magyarország területére és azt a megfelelő vámeljárás lefolytatása nélkül, rendszeresen és tartósan használják.

A magyar jogszabályok erre azonban nem adnak lehetőséget, sőt, kötelező szankciók bevezetéséről rendelkeznek. E szankciók - természetesen azon túl, hogy a jogsértő módon behozott gépjármű tekintetében a vámok és a nemzeti adók megállapításra és beszedésre kerülnek - keretében a vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki, illetve büntetőeljárás bevezetésére is sor kerülhet.

Gyorshajtásért sem büntethetők

Az objektív felelősség 2008-as bevezetése óta nem lehet itthon megúszni a gyorshajtást. Ez az állítás azonban csak a magyar rendszámú autókra igaz, a külföldiekre nem.

A rendészeti tárca szerint ugyanis ha a rendőrség nem állította meg őket, semmiféle bírságot nem lehet rajtuk behajtani, sőt még az autó tulajdonosának az adatait sem tudják a hatóságok megállapítani.

"Nem létezik olyan jogforrás, amely az egész unióban megfelelően kezelné azt, hogy az egyes tagállamok hatóságai hogyan kaphatnak adatokat a más tagországokban nyilvántartásba vett gépjárművek üzemben tartóiról."

A vámhatóság - tekintettel az eddigi ellenőrzések tapasztalataira is -, közúti ellenőrzései során folyamatosan vizsgálja az érintett gépjárművek használatának jogosságát. Az ellenőrzések során a vámszervek igénybe veszik a rendőrség segítségét is, akik önálló ellenőrzéseik, illetve a vámszervekkel közös akciók keretében közreműködnek a jogsértések kiszűrésében és felderítésében.

A gyakorlatban tehát a VPOP annyit tud tenni, hogy az ellenőrzésekről értesíti az adóhatóságot. Ezek a jelzések eljutnak az APEH-hoz, de ezt követően azonnal, automatikusan vizsgálat az adóhatóságnál nem indul. Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője a napokban úgy nyilatkozott: ez egyelőre csak egy rendszám, egy adat valakiről, ami még nem feltételez semmit.

Inkább ne koccanj külföldi rendszámúval

Ha egy gépjármű telephelye Szlovákia, esetleg Ukrajna, akkor az adott országban kell fizetni a kötelező biztosítás díját, ez minden országban a forgalomba helyezés, illetve forgalomban tartás feltétele. A károk esetében ebből adódóan a kárrendezés sem a megszokott ügymenet szerint zajlik, hanem nemzetközi kárként, ahol a károkozó külföldi, a káresemény helye pedig Magyarország, függetlenül attól, hogy a károkozó esetleg tökéletesen beszél magyarul.

A baleset bekövetkezésekor a hagyományos EU standard kárbejelentő nyomtatványt kell kitölteni, ez megegyezik a hazai gyakorlattal. A károsultnak a káreseményt követően azonban fel kell hívnia a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Információs Központját, ahol tájékoztatják, hogy a külföldi rendszámú gépkocsi melyik külföldi biztosítónál rendelkezik biztosítással és annak ki a magyarországi levelezőpartnere.

(forrás: penzcentrum.hu)