2020. március 8-án kikerült az első hősnő miniszobra a fővárosban.
A Hosszúlépés Wonder Woman kezdeményezése során bemutatott tíz hősnő (Amrita Sher-Gil, Bédy-Schwimmer Róza, Goldberger Friderika, Nemes Nagy Ágnes, Ország Lili, Dr. Polcz Alaine, Ramseyer Eszter, Szenes Hanna, Telkes Mária, Torma Zsófia) mindegyike simán megérdemelné, hogy szobra legyen Budapesten. A csapat pedig ezennel elkezdte felállítani a szobrokat. A mostani miniszobor csak a legelső lépés, amelyet közlésük szerint még sok követ majd. Szenes Hannának például (elvileg) a Széna téren fog igazi (értsd, nem mini) szobrot állítani a II. kerület önkormányzata.
https://magyarnarancs.hu/lokal/eggyel-tobb-hosnonek-van-szobra-budapesten-127490


Június elején átszökött a határon, de már itt elfogták, és többször megkínozták. A lányt, aki még huszonhárom éves sem volt, napokon keresztül egy székhez kötözve korbácsolták, ütötték, verték, de a saját nevén kívül semmit nem volt hajlandó elárulni. Akkor sem, amikor elfogták az édesanyját, és azzal fenyegették, hogy megölik. Szenes Hannát 1944 őszén árulásért halálra ítélték, és a Margit Körúti Katonai Fogházban sortűzzel kivégezték.

Huszonhárom lennék
most júliusban...
Merész játékban számra tettem,
a kocka perdült -
veszítettem.

Hanna utolsó verse, melyet édesanyja talált meg a lány ruhájának zsebében
A szemfülesebbek tavaly már felfedezhették a kis szobor makettjét Kolodko Mihály műhelyében, miközben az alkotó Varró Dániellel beszélgetett
https://www.youtube.com/watch?v=Q6GfXWZAmnI
https://fidelio.hu/vizual/a-gerillaszobrasz-es-szomjas-trollok-koltoje-a-kult50-ben-144763.html
https://fidelio.hu/vizual/pottom-ejtoernyoslany-kolodko-uj-szobra-153298.html


Hasonló sorsra jutott egyébként a budapesti zsidók ezreit megmentő svéd diplomata, Raoul Wallenberg is, akiről ugyancsak nem lehetett megemlékezni, mert egy nyugati („tőkés”) országból érkezett, nem volt kommunista, ráadásul nem a német fasiszták, hanem a szovjet államvédelmi szervek gyilkolták meg.
A rendszerváltással ugyan elmúlt ez a típusú ideológiai nyomás, de
-- a hazai emlékezetpolitika a jelek szerint azóta sem tudja Szenes Hannát beilleszteni a nemzeti emlékezetbe. Ennek pedig a legfőbb oka az, hogy Szenes története arról szól, hogyan hagyta cserben a magyar állam az állampolgárait.
Hannát ráadásul többször is: amikor származása miatt kirekesztette, amikor magyar állampolgársága okán jogerős bírói ítélet nélkül kémként kivégezte, s amikor az ideológia nevében az emlékét is eltörölte.

Meghalni… ifjan…
Nem. Nem akartam.
Szerettem a dalt, és a fényt,
A melengető napot, két csillogó szempárt.
Háborút, romlást, nem akartam én,
Nem, nem akartam.

De ha sorsom, hogy éljek máma
Pusztuláskor, vérontásban
Hát Istennek legyen hála,
Hogy megadatott itten élnem
És meghalnom
érted hazám, földem.

(Nahalal, 1941. V. 5.)
https://merce.hu/2021/07/17/meghalnom-erted-hazam-foldem/


Szenes Hanna ~ Harmónia

A természet csupa ellentét:
Nappali fény és éji sötét,
Kopár hegyek és virágos völgyek,
Piciny fűszálak, hatalmas tölgyek.
A komor észak és a dalos dél,
A tikkasztó nyár és a dermesztő tél.
A chaos, a rend,
A zaj és a csend,
A föld és az ég,
A kezdet és a vég.

És ellentmondás a történelem.
Egyéni érdek és honszerelem,
Viszálykodás és tömörülés,
Az Isten nevében emberölés,
Felszökő pálya és letört vonal,
Bonyolult cselszövés, szakadt fonal.
A szolga, az úr,
Az angol, a búr,
A tömlöc, az őr,
A béke, a tőr.

És mind csupa hegy-völgy és mind csupa véglet,
Az emberi lélek, az emberi élet.
Lobogó érzések, lehiggadt ész,
Feszülő tervek és remegő kéz.
A tett és a szó,
A rossz és a jó,
A csonka, az ép,
A rút és a szép.
S a számtalan végletnek egy az ura
Világot átfogó harmónia.

Budapest, 1937. október
Szenes Hanna magyar költő, brit ejtőernyős és izraeli nemzeti hős
1921. július 17. (Budapest) — 1944. november 7. (Budapest)
https://www.facebook.com/Sumidafolyo/posts/1473020283063845


A női szobrok hiányáról | 2020.07.16.
Ahelyett, hogy férfiak ledöntött szobrán sajnálkozunk, kérdezzük meg magunkat, miért nincsenek a magyar köztereken se elég női szobrok.
1989-et követően lehetőség lett volna újszerű emlékezetpolitikai lépésekre, de erre nem került sor. 2010 után a konzervatív városvezetés úgy viselkedett, ahogy a konzervatív városvezetők szoktak. Először is eltávolították a korábbi központilag szervezett szoborcserét túlélt baloldali szobrokat, illetve utcaneveket. Azután pedig a női szoborállítást ugyanúgy az ötlettelenség jellemezte, mint a korábbi városvezetését, talán azért is, mert két feladatot kellett volna egyszerre megoldani. Egyrészt lefolytatni a vitát a magyar történelem kulcskérdéseiről, hogy mi és hogyan érdemes a közösségi térben mindenki okulására megjelenni, másrészt a köztéri szobrászat vizuális nyelvéről.
Több női köztéri szobor készült el az utóbbi időben a hagyományos formanyelvet követve.
https://azonnali.hu/cikk/20200716_a-noi-szobrok-hianyarol

Válasz